Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
KEDD, 1995. augusztus 1. Iráni—horvát—bosnyák találkozó Kozirjev és Christopher a francia javaslatról tárgyal Moszkva bizonyos feltételek teljesítése esetén kész fontolóra venni Franciaország javaslatát a nemzetközi összekötő csoport külügyminisztereinek újabb összehívásáról - jelentette az MTI. Az első feltétele a tanácskozás napirendjének pontos meghatározása. A második az, hogy a csoport valamennyi tagállama érten egyet a kijelölt napirendi pontokkal - nyilatkozta hétfőn az Interfaxnak az orosz külügyminisztérium magas rangú munkatársa. A diplomata szerint az orosz fél abból indul ki, hogy csak akkor van értelme az újabb találkozónak, ha komoly politikai párbeszéd alakul ki a válság rendezéséről. Moszkva álláspontja szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladat az, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék szfeághyás ében harcoló boszniai feleket, valamint hogy megvalósítsák Carl Bildt, az Európai Unió boszniai megbízottja és Slobodan Milosevics szerb államfő megállapodását. Bildt és Milosevics abban egyezett meg, hogy Bosznia és Jugoszlávia kölcsönösen elismeri egymást cserébe a Belgrádot sújtó ENSZ-szankciók hosszú távú leállításáért. Az orosz külügyminisztérium munkatársa nem zárta ki, hogy Brunei fővárosában, az ASEAN regionális konferenciáján részt vevő Antdrej Kozirjev orosz és Warren Christopher amerikai külügyminiszter keddre tervezett megbeszélésükön megvitatják a francia kezdeményezést. Mint emlékezetes, a nemzetközi összekötő csoport külügyminisztereinek újabb találkozóját Jacques Chirac francia államfő vetette fel a múlt héten." A horvát regulális hadsereg alakulatai nem vesznek részt a Bosznia területén zajló hadműveletekben -jelentette ki hétfőn Davorin Zagorscak, Horvátország moszkvai nagykövete az Interfax■nak adott nyilatkozatában. A diplomata leszögezte, hogy Bosznia- Hercegovina területén csak a boszniai horvátok harcolnak. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai államfő által aláírt együttműködési egyezmény katonai területit is kiterjed. Zagorscak hangsúlyozta, ha a boszniai szerbek beveszik az ENSZ védett övezetének nyilvánított Bihacot, akkor Horvátország csapatokat küldhet Nyugat- Boszniába. Ezt azzal indokolta, hogy Bihac elette „súlyosan fenyegetheti Horvátország nemzetbiztonságát”. A nagykövet üdvözölte Moszkva kiegyensúlyozott álláspontját a boszniai válság kérdéseiben, mint mondta, „Oroszország építő szerepet játszik a balkáni rendezés folyamatában”. Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Irán külügyminiszterei hétfőn Splitben arra szólították fel a világszervezetet, hogy a NATO erői avatkolzanak be Bihacnál, mert a szerbek továbbra is támadják a „muzulmán etnikai szigetet” - jelentette be a találkozó után Mate Granic horvát külügyminiszter a Tanstig hírügynökség jelentése szerint. A hírszolgálati iroda közölte, hogy Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter Mate Granic horvát és Muhamed Sacirbej bosnyák kollégájával egyebek között arról tárgyalt, hogy országa milyen segítséget tud nyújtani Bosznia-Hercegovinának és Horvátországnak. Ezenkívül tárgyaltak a Horvátország és Bosznia- Hercegovina közötti katonai együttműködési megállapodás alkalmazásáról. Táj képet fest a boszniai gyorsreagálású hadtest egyik brit katonája (MTI külföldi képszolgálat - AP) EU-csatlakozási ütemterv Finnország támogatja a magyar törekvéseket (Folytatás az 1. oldalról) Ezért a tárgyaláson a magyar miniszterelnök kérte, hogy finn részről állítsák helyre azokat a kedvezményeket, amelyeket Helsinki a finn EU-tagság előtt a magyar exportnak, elsősorban a mezőgazdasági termékek, textil- és acélipari áruk bevitelének adott. Horn Gyula szükségesnek tartotta a termelési együttműködés javítását is, s lehetőségként vetette fel Magyarország bekapcsolódását a közös finn-orosz infrastrukturális beruházásokba. Paavo Lipponen ígéretet tett rá, hogy Helsinki ezekről s a belőlük fakadó lehetőségekről rendszeresen tájékoztatni fogja Budapestet. Különös hangsúlyt kapott a tárgyalásokon az EU-hoz történő csatlakozás, amelyen Finnország már túljutott, Magyarország pedig szeretné minél jobban lerövidíteni a hozzá vezető utat. Horn Gyula szerint ezt szolgálja az is, hogy a magyar vezetők sorra felkeresik a 15 tagállamot, s Finnország volt közülük a nyolcadik, amelynek államférfiaival az integrációs folyamat tapasztalatairól és a magyar szándékokról tárgyaltak. Ezek komolyságát bizonyítja, hogy a magyar politikusok korábban, s most Finnországban is részletes, minisztériumokra lebontott munkatervet nyújtottak át partnereiknek, meggyorsítandó a csatlakozást. Ami a konkrét menetrendet illeti, Horn Gyula kifejtette: Magyarország azt kívánja, hogy az EU intézményi struktúrájának átalakításáról tárgyaló kormányközi konferencia végére,tehát 1997 nyarára dőljön el, mikor kezdődnek a csatlakozási tárgyalások, s 2000-ig a szükséges megállapodás ratifikálásával záruljon le a folyamat, váljon befejezett ténnyé Magyarország tagsága. Finnország, s általában az EU-tagállamok közül is egyre többen támogatják ezt az ütemtervet - közölte a magyar kormányfő. Horn Gyula a sajtóértekezleten a tapasztalatcsere témái közül külön megemlítette az államháztartási deficit lefaragásában szerzett tapasztalatokat. Elismeréssel szólt arról a finn eredményről, hogy a kormánynak, a szakszervezeteknek és az ellenzéknek - az ország érdekeit szem előtt tartva - sikerült egyetértésre jutnia a költségvetési hiány 20 milliárd márkás (körülbelül 500 milliárd forintos) csökkentését szolgáló intézkedésekről. A hivatalos tárgyalások utáni sajtóértekezleten többek között szó esett a délszláv válságról is, s Horn Gyula kifejtette: Magyarország kezdettől fogva tart ettől a konfliktustól, amely minden szomszéd államnak, így nekünk is súlyos veszteségeket okoz. Helytelennek nevezte a boszniai fegyverszállítási tilalom egyoldalú, bosnyákokra érvényes feloldását, mivel ez a fegyveres harc kiterjedésével fenyeget Nemzetközi élet Tudjman nem tárgyal Marticcsal Knint ostromolják a horvátok (Folytatás az 1. oldalról) Akasi által is támogatott javaslatait pedig nem tartja jó alapnak a megszállt horvát területek reintegrálásához. (Martics egyébként az RT elnökéhez intézett levelében azt követeli, hogy Tudjmant is állítsák bíróság elé háborús bűncselekmények vádjával.) Zágráb is, a Nyugat is úgy értékeli, hogy Jugoszlávia nem fog nyíltan a krajinaiak segítségére sietni, főleg akkor nem, amikor Washington a szankciószigorítást és a katonai fenyegetés fenntartását szorgalmazza. Jugoszlávia nem száll háborúba, jólehet egyes források szerint Belgrád ígéretet tett, hogy nem hagyja cserben a szerbeket. A jugoszláviai lenne egyébként a hatodik, illetve a hetedik hadsereg Nyugat-Boszniában. (Ott harcolnak Karadzsics alakulatai, Martics krajinai hadereje, Abdic szakadár muzulmánjai, a bosnyák kormányerők, a boszniai horvát egységek a horvátországi sorkatonákkal felerősítve.) A knini javaslat horvát elutasítása után ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy a krajinai szerbek folytatják-e a vasárnap megkezdett kivonulást a bihaci beékelődésből. Csak kisebb alakulatok távoztak, nem több ötszáz harcosnál, s nincs jele annak, hogy szándékukban lenne teljesen elhagyni a boszniai területeket Horvát fonások szerint a szerbek összesen 250 embert vesztettek, a horvátok pedig , ,hússzor kevesebbet”. (Sebestyén) Robotképek a párizsi metrórobbantás „szemtanúiról” * Évtizedek óta a legjelentősebb reform az alaptörvényben (Tudósítónktól) PÁRIZS - A népszavazásra bocsátható kérdéskörök kiszélesítésével és a parlament kilenc hónapos ülésének bevezetésével a nemzetgyűlés és a szenátus együttes versailles-i ülésén hétfőn délután 1962 óta a legjelentősebb módosításokat fogadta el a francia alaptörvényben. Az 1958-tól létező francia V. köztársaság történetében hetedjére rendeztek a versailles-i kastély déli szárnyában „kongresszust”, amelyen a képviselők és szenátorok együtt dönthettek az alkotmány módosításáról. 1962 óta, ekkor vezették be a közvetlen elnökválasztást, nem történt olyan jelentős reform az alaptörvényben, mint hétfő délután, amikor is két lényeges változást fogdott el a 887 francia honatya túlnyomó többsége. Az első módosítás kiszélesíti azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekbenaz államfő népszavazást lépdelhet el. Eddig csak a politikai intézményrendszer reformja, (például 1988-ban Új- Kaledónia státusának megváltoztatása) vagy nemzetközi szerződések ratifikálása esetén (1992 - maastrichti egyezmény) írhatott ki népszavazást az államfő. Ezentúl ezt megteheti gazdasági és szociális kérdésekben, valamint a közszolgálatot érintő témakörökben is. Tehát Jacques Chirac elnök szándékai szerint „erősödik a kapcsolat a nép és az államfő között”, mások viszont úgy vélik, hogy az elnök jogköreinek további bővülésével csorbát szenvednek az V. köztársaság elvei. A lassan negyven éve elfogadott politikai intézményrendszer változik azzal is, hogy az eddigi kétszer három hónapos parlamenti ülésszak helyére folyamatos, októbertől június végéig tartó törvényhozási időszak lép. A módosítással jelentősen nő az eddig többnyire csak a kormányzati munkához statisztáló parlament szerepe, a törvényhozás a korábbinál sokkal jobban ellenőrizheti a kabinetet, tehát a két hatalmi ág között kiegyenlítettebb lesz az erőviszony. A kilenc hónapos ülésszak bevezetésével egyidejűleg korlátozták a képviselők mentelmi jogát is. Miután árterészetgyűlés és a szenátus a közelmúltban már jóváhagyta az alkotmánymódosítás tervezetét, nem volt kétséges, hogy a kongresszus sem dönt másképpen, s meglesz az alkotmányreform elfogadásához szükséges háromötödös többség, amelyet a jobbközép koalíció meghatározó túlsúlya amúgy is biztosít. A törvényre a szocialista, kommunista ellenzék nemet mondott. A versailles-i eseményre is rendkívüli biztonsági intézkedések közepette került sor, ugyanis még egy hét sem telt el a párizsi metrórobbantás óta. A hét halálos áldozatot követelő és 84 személy sebesülését okozó - többen még mindig válságos állapotban vannak - merénylet tetteseit a párizsi illetékesek szerint minden bizonnyal a fundamentalista terroristák körében kell keresni. Erre utal, hogy a francia fővárosban többnapos tétovázás után közzétették annak a három „észak-afrikai származású” fiatal férfinak a robotképét, akik a hivatalos változat szerint „nem gyanúsítottjai, hanem fontos szemtanúi lehetnek a merényletnek”. A robotképeket három szemtanú vallomása alapján készítették el. Elmondásuk szerint e férfiak gyanúsan viselkedtek azt követően, hogy leszálltak a szerelvényről mielőtt a bomba robbant volna, egyikük pedig állítólag azon a helyen ült, ahol egy megállóval később, a Saint-Michel állomásnál apokolgép működésbe lépett. Jacques Tounbon igazságügy-miniszter rádiónyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a nyomozást nagy erőkkel más szálakon is folytatják, de szakértők szerint az elkövetés módja, a robbanóanyag kiürített, kis méretű gázpalackban történő elhelyezése az algériai terrorcsoport, a G1A módszereire utal. (pasa) Dudajev nem fogadja el a katonai megállapodást Az alkotmánybíróság jóváhagyta Jelcin rendeletét Az orosz alkotmánybíróság az MTI jelentése szerint hétfőn teljes egészében alkotmányosnak ítélte a csecsenföldi fegyveres beavatkozást lehetővé tévő egyik elnöki rendeletet Dudajev csecsen elnök közben érvénytelennek minősítette a Jelcin orosz államfő és Csernomirgyin miniszterelnök által már jóvá is hagyott vasárnapi katonai megállapodást. Az orosz felső- és alsóház képviselői idén áprilisban fordultak az alkotmánybírósághoz, kérve, hogy vizsgálja meg három elnöki és egy kormányrendelet alkotmányosságát Beadványukban a honatyák arra hivatkoztak, hogy a csecsenföldi háborút lehetővé tévő elnöki és kormányrendeletek több ponton is sértik az orosz alaptörvényt és a nemzetközi normákat. A hétfőn délután kihirdetett ítélet értelmében alkotmányosnak bizonyult Borisz Jelcin elnök 1994. december 9-én hozott rendelete, amely ,,a Csecsen Köztársaságban és az oszét ingus válságövezetben tevékenykedő törvénytelen fegyveres alakulatok felszámolására irányuló intézkedésekről” szól. Elutasította viszont a testület Jelcin elnök hírhedtté vált titkos rendeletének elbírálását. Az 1994. november 30-án aláírt ukáz „a törvényesség és a rend Csecsenföldön történő helyreállítását célzó intézkedéseket” tartalmazza. Az alkotmánybíróság nem foglalt állást a katonai doktrína alapvető irányairól szóló, 1993. november 2-án aláírt elnöki rendelet esetében sem. Az alkotmánybírák többségében törvényesnek minősítették a kormány 1994. december 9-én elfogadott rendeletét is, amely az állam biztonságának a védelmét, az orosz területi egység helyreállítását, a törvényesség betartását, az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartását és a törvénytelenül felfegyverkezett csecsen alakulatok leszerelését tűzte ki célul. A testület szerint a rendelet néhány pontja viszont ellentmond az alkotmánynak. Ez egyrészt a társadalmi és személyes biztonságra veszélyt jelentő személyek Csecsenföldről történő kitoloncolását, másrészt pedig a válságövezetben dolgozó újságírók akkreditációjának megszüntetését előíró rendelkezésekre vonatkozik. Az alkotmánybíróság ítélete értelmében a csecsenföldi harcokban részt vevő felek cselekedeteinek ellenőrzését más, ebben illetékes szervnek kell elvégeznie, mivel ez nem tartozik a testület hatáskörébe. A bírák azt tanácsolták a parlamentnek, hogy pontosítsa a fegyveres erőknek a csecsenföldi válsághoz hasonló konfliktusokban való alkalmazását szabályozó törvényeket. Az ítélet elhangzása után három alkotmánybíró bejelentette, hogy különvéleménye van a csecsenföldi ügyben. További öt bíró pedig azt közölte, hogy az ítélet néhány pontjával nem ért egyet. Közben Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter, a csecsenföldi rendezésről tárgyaló orosz küldöttség vezetője Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a katonai megállapodás aláírása a kezdetet jelenti Oroszország egységének megteremtésében. Egyúttal azonban hozzátette, nem kizárt, hogy bizonyos erők megpróbálják megakadályozni a megállapodásban foglaltak megvalósítását. Dzsohar Dudajev csecsen elnök hétfőn máris kijelentette, hogy a Groznijban vasárnap elfogadott katonai megállapodás nem emelkedhet jogerőre. Dudajev leszögezte, hogy az Uszman Imajev csecsen küldöttségvezető által aláírt megállapodás nem érvényes Csecsenföld elnökének jóváhagyása nélkül. A Szabadság rádióadónál adott vasárnapi esti nyilatkozatában Dudajev hangsúlyozta, hogy az orosz fél zsarolással, fenyegetéssel és fizikai nyomásgyakorlással vette rá a csecsen küldöttséget a megállapodás elfogadására. Azt állította, hogy a csecsen delegációt már hat napja elszigetelték, gyakorlatilag őrizetbe vették. Azzal vádolja az orosz felet és az EBESZ- misszió képviselőit, hogy állandóan provokálják a csecsen küldöttséget, s ennek következtében hat napja képtelen kapcsolatot teremteni a csecsen küldöttekkel. A bugyonnovszki túszdráma legfőbb felelősének tartott csecsen terrorista, Samil Baszajev kiadására vonatkozó orosz követeléssel kapcsolatban Dudajev kijelentette, hogy ebben az ügyben ,nem helyénvaló az alku". Baszajevet Csecsenföld nemzeti hősének nevezte, akit kellő módon fognak bátorítani.. Ezzel szemben Borisz Jelcin orosz államfő és Viktor Csernomirgyin miniszterelnök hétfőn teljes egészében jóváhagyta a Groznijban aláírt katonai megállapodást — közölte Mihail Krasznov, az államfő jogi tanácsadója, aki maga is részt vett a grozniji béketárgyalásokon. Magyar Nemzet 3 Folytatódtak a palesztin-izraeli tárgyalások JERUZSÁLEM - A Vörös-tenger izraeli „fővárosában”, Eilátban csendben folytatódtak a palesztin-izraeli tárgyalások. Semmi nem szivárgott ki a megbeszélések részleteiről. Eközben a Jeruzsálemtől 20 kilométernyire fekvő Judea területén található Efratá nevű zsidó település lakói ismét harcba kezdtek jogosnak vélt földtulajdonaik megszerzéséért. Néhány hónappal ezelőtt is ez a település harcolt jogaiért. A közelben található arab falvak elöljárói ugyanis azt állítják, hogy a zsidó telepesek jogtalan földfoglalást hajtanak végre. A telepesek pedig hivatalos dokumentumokkal igazolják, hogy az ő falujuk tulajdonát képezik azok a területek, ahol most építkezni szándékoznak. Csakhogy a miniszteriális hatóságok áthidaló megoldásként eddig még nem adtak ki építési engedélyt az efratai zsidó lakosoknak. Ily módon próbálják elejét venni az arab és a zsidó lakosság összeütközésének. A döntés ellen több száz efratai zsidó telepes tiltakozott, ülősztrájk formájában. A vitatott dombon sátrakat építettek. A férfiakon kívül asszonyok és gyermekek is részt vettek az ülősztrájkban. Hétfőn több száz izraeli katona végül is teljesítette a tüntetők eltávolítására kiadott hatósági parancsot. Pontos számadatot nem közöltek arról, hogy hány tiltakozót vettek őrizetbe. Becslések szerint száznál is többre tehető számuk. Az asszonyokat és a gyermekeket még az éjszaka folyamán valószínűleg szabadlábra helyezhetik. Dél-Libanonban az utóbbi napokban ismét kiújultak a harcok. A Heszbollah terroristáinak folyamatos provokációira az izraeli hadsereg és a vele szövetséges dél-libanoni keresztény milíciák* adnak választ. . Ádám Ráchel.. KÜLFÖLD TÍZ NAPPAL a bőrfejűek Ziar nad Hronomban elkövetett cigányellenes támadása után Jozef Kalman, a szlovák kormány alelnöke a kabinet nevében „elítélte a faji összeférhetetlenség minden megnyilvánulását és az önbíráskodást”. Tomás Hasala kormányszóvivő a szlovák hírügynökség kérdésre válaszolva elmondta, hogy Vladimír Meciar kabinetje „elítéli az erőszakos cselekményeket, a brutalitás és az intolerancia megnyilvánulásait”. A szóvivő nem zárta ki, hogy a kabinet keddi ülésén foglalkozni fog azzal az üggyel, melynek során harminc bőrfejű baseballütőkkel támadt a helyi romákra, egy 18 éves fiatalembert benzinnel leöntöttek, majd felgyújtottak. A roma fiatal hétfő délután belehalt sérüléseibe. NÉHÁNY NAPPAL elhalasztották egy európai Ariane rakéta hétfőre tervezett indítását - jelentette a dpa, így a PanAmSat-4 távközlő műholdat a francia guyanai Kourouból csütörtökön késő este vagy pénteken éjfél után állítják föld körüli pályára. A dpa értesülése szerint a rakéta harmadik fokozatában néhány műszer meghibásodott, és az indításig ezeket kell kicserélni. EL KELL SZÁNNIA MAGÁT a NATO-nak a cselekvésre, mert eddigi üres fenyegetései csak arra voltak jók, hogy Boszniában növeljék az emberi szenvedést. • Ezt Aszef Ahmad Ali pakisztáni külügyminiszter hangoztatta hétfőn Iszlámábádban adott rádiónyilatkozatában.A muzulmán országok mélyen csalódottak, mert a Boszniát sújtó fegyverszállítási tilalom miatt nem siethetnek a köztársaság segítségére. Az Iszlám Konferencia Szervezete legutóbb érvénytelennek nyilvánította ugyan a tilalmat, de a testület nem tekinthető biztonsági vagy védelmi szövetségnek. Ezért 52 tagállama kénytelen egyenként tárgyalni Boszniával a fegyvertilalom megkerülésének módozatairól.