Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-26 / 226. szám
Pest-Buda KEDD, 1995. szeptember 26. 16 Magyar Nemzet Akik manapság útra kelnek a fővárosban, jó néhány, a tömegközlekedést és közúti közlekedést egyaránt befolyásoló nagyobb útlezárással is találkozhatnak. Ezekhez a forgalomkorlátozásokhoz társul még néhány kisebb is, nem beszélve arról, hogy az októberre elkészülő lágymányosi híd két hídfőjénél is gőzerővel folynak a munkálatok. A forgalomkorlátozásokról a Fővárosi Ökormányzat közlekedési ügyosztályának szakembere tájékoztatta lapunkat A kis földalatti átadását követően immáron csak a 2-es villamos pályarekonstrukciója, illetve a villamospótló buszok okoznak kisebb-nagyobb galibákat a pesti belváros forgalmában. A Duna-korzó tőszomszédságában közlekedő villamos pályafelújítása várhatóan e hónap végére készül el. Demszky Gábor főpolgármester a tervek szerint szeptember 29-én adja át az új pályát Eddig az időpontig viszont változatlanul buszok szállítják az utasokat a Március 15. tér és a Jászai Mari tér között. Szintén a pesti oldalon okoz forgalmi korlátozást a még mindig tartó Andrássy úti felújítás. A szerződés szerint október 30-án ismét járható lesz az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út-Oktogon közötti szakasza. Az Oktogon és a Kodály körönd között csak a szervizutak aszfaltozása és a lovaglóutak újjáépítése maradt hátra. A budai oldalon a legnagyobb elterelést jelenleg a Szilágyi Erzsébet fasori halaszthatatlan csatornaépítés okozza. Mint arról már többször beszámoltunk, a Szilágyi Erzsébet fasori utat a Moszkva tér és a Kútvölgyi út között egyirányúsították, így a város felé tartók a szintén ideiglenesen egyirányú Városmajor utcán át érhetik el a Moszkva teret, méghozzá úgy, hogy a Kútvölgyi úttól a Kékgolyó utcáig kell haladniuk. Csúcsforgalomban, mivel a budai oldal topográfiai adottságai miatt nincs lehetőség más, az említett utcákat elkerülő utakon történő közlekedésre, számos alkalommal akadozik a forgalom. Az építkezéssel járó forgalomkorlátozás - a szerződés szerint -január végéig fog tartani, ám a közlekedési ügyosztály szakemberei állítják, a főváros mindent megtesz majd azért, hogy a Szilágyi Erzsébet fasori csatornázás ne tartson tovább karácsonynál. Sokkal kisebb dugókra lehet számítani a lágymányosi híddal összefüggő építkezések miatt. Rövidebb várakozást okoz a Mester utcánál folyó építkezés. Jó hír viszont, hogy nemrégiben átadták a Könyves Kálmán körút újabb szakaszát, s így az Üllői úttól a Mester utcáig már megfelelő tempóban lehet haladni. A Mester utcánál villamosvágányt építenek, ezért október végéig a 23-as villamos helyett pótlóbuszok közlekednek. A hídfők kialakítása miatt a Budafoki úton ideiglenes forgalomkorlátozásokat vezetnek be, emiatt sokszor lassul a közlekedés tempója. Korábban beszámoltunk arról is, a fővárosnak nem lesz pénze arra, hogy a lágymányosi hídon átvezesse az egyes villamost. Azonban az építés során a villamospálya rögzítésére szolgáló szerkezeteket fektetnek le a hídon, melyeket ideiglenes jelleggel bedeszkáznak és fóliával takarnak le. Fontos tudnivaló, hogy az új híd átadását követően két másik hídon is változásokra kell számítani. A lágymányosi híd forgalomba helyezését követően a Petőfi hídon csak kétszer két sáv lesz járható. A villamosvágányt, amelyre ma még ráhajthatnak az autósok, lezárják a közúton közlekedők elől. Ugyanezt tennék a Szabadság hídon is, ám annak szélessége ezt nem engedi meg. Annak érdekében azonban, hogy a Szabadság hídon a villamosoknak ne kelljen a szabálytalan autók miatt rostokolniuk, a hídra felvezető jelzőlámpák átállításával kevesebb személygépkocsit fognak egyszerre felengedni az egykor Ferenc Józsefiről elnevezett hídra. A fővárosi tervek szerint, ha Budapest megkapja az ígért világbanki hiteleket, jövő tavaszszal folytatódik a 4-es és a 6-os villamosok pályarekonstrukciója a Bérkocsis utca és a Petőfi híd budai hídfője között. A jelek szerint a Petőfi híd beszorult sarujának cseréjét is 1996- ban végzik el. Ez azt jelenti, hogy a hidat egy-két hétre lezárják majd. Erre azonban csak a lágymányosi híd elkészültét követően kerülhet sor - vélekednek a közlekedési szakemberek. Sokkal kisebb, de a közlekedők számára mégis bosszúságot okozó ideiglenes forgalomkorlátozás van érvényben az Alkotás utcában. A gázcső-rekonstrukció — mivel csak üzemzavar-elhárításról van szó — napokon belül elkészül, addig is érdemes elkerülni a Magyar jakobinusok tere és a Csörsz utca közötti szakaszt Jövő év februárjától várhatóan egészen nyár elejéig a budai oldalon is megkezdődik a százéves főnyomócső rekonsrukciója. A nyomócső kapacitásának bővítésével járó munkálatok miatt lezárják a forgalom elől a Hegyalja utat, tehát újabb forgalmi dugókra kell számítanunk. (fazekas-ruck) Forgalomkorlátozások a fővárosban Pest után Buda is „bedugulhat” A 2-es villamos pályáját szeptember 29-én adják át. A lágymányosi hídon egyelőre tik meg a villamospályát - pénzhiány miatt - nem épí Az elmúlt hónapokban, években a budapestiek gazdag tapasztalatokat szerezhettek „útlezárás-ügyben”. Hol nemzetközi konferencia, hol építkezések miatt korlátozták a forgalmat, néha nem is egy, hanem egyszerre több főútvonalon. Túlzás lenne azt mondani, hogy az autósok örömmel fogadták ezeket az eseményeket, de az is tény: nem váltak be a borúlátó jóslatok, nem „omlott össze” a fővárosi közlekedés. Lehetséges lenne tehát - mint a környezetvédők követelik - radikálisabb forgalomkorlátozások bevezetése normális körülmények között is? Sipos László, a főpolgármesteri hivatal forgalomtechnikai alosztályának vezetője nyilatkozott lapunknak a forgalomkorlátozások tapasztalatairól és az ebből levonható következtetésekről. A megállapítások többek között azokra az információkra alapozhatók, amelyeket a forgalomirányító központba a városszerte működő több mint 200 forgalomszámláló detektor eljuttat. Ezek az útburkolatba helyezett, éjjel-nappal működő műszerek alkalmasak az áthaladó autók megszámlálására, sebességük mérésére és a követési időközök meghatározására. A korlátozásokat előkészítő forgalomtechnikai tervekhez külön is végeztek helyi forgalomszámlálásokat, amelyeket a lezárások után ellenőrző mérésekkel egészítettek ki. Figyelembe vettek továbbá szubjektív (nem számszerű) megfigyeléseket is: a Fővinform és a rendőrség jelentéseit, lakossági bejelentéseket. Az alosztályvezető elmondta: a néhány napos korlátozások - mint amilyet az EBESZ-kongresszus idején vezettek be Budapesten - a tapasztalatok szerint nem okoztak jelentős fennakadást. Ha jól választják meg az időpontot, és esetleg iskolaszünetet is elrendelnek, gyakorlatilag bármilyen nagy korlátozást el tud viselni a város. Igaz, legfeljebb két-három napról lehet szó, és feltétlenül szükséges, hogy a lakosságot alaposan felkészítsék, ellássák a megfelelő információkkal. Ami konkrétan az EBESZ-kongreszszus tapasztalatait illeti: az első két napon - vasárnap és hétfőn - alig lehetett autóst látni az utcán, és kedden sem nagyon erősödött meg a forgalom, a lakosság teljesen nyugodtan fogadta az eseményeket Nagyobb kihívást jelentenek mind a fővárosi polgárok, mind a döntéshozók számára azok az építkezések, amelyek miatt több hónapos korlátozásokkal kell számolni. A Nagykörút és az Andrássy út egyidejű lezárása volt ilyen nagyobb súlyú esemény, és hogy a sorozat nem ért véget, azt mutatják a Szilágyi Erzsébet fasoron legutóbb bevezetett korlátozások s azok a tervek, amelyek a Szabadság híd, illetve a Petőfi híd szükségszerű lezárását helyezik kilátásba. Sipos László szerint ha tudatosítani lehet az emberekben, hogy a lezárásokat követően nem lesznek olyan terelőutak, amelyeken a korábban megszokott kényelemmel és sebességgel lehet autózni, akkor számítani lehet arra, hogy a gépkocsi-tulajdonosok jelentős hányada otthon hagyja járművét. A tapasztalatok szerint az első napon az ennek köszönhető forgalomcsökkenés 20-30 százalék körüli. Egykét héttel később már ismét nagyobb a forgalom, de korántsem éri el az eredeti állapotnak megfelelő szintet. Az első napokban az is lassítja a forgalmat, hogy az autósok még nem tapasztalták ki az elkerülő utakat, kisebb rutinnal, bizonytalanabbul, tehát lassabban közlekednek. Később, ahogyan a sofőrökkitanulják” az új viszonyokat, a forgalom meggyorsul, s ezzel nő az utak kapacitása. Igaz, ezt némileg ellensúlyozza, hogy sokan - látván, hogy a közúti közlekedés nem lehetetlenült el - a tömegközlekedési eszközökről visszaülnek a kocsikba, de a végül stabilizálódó forgalom szintje akkor sem éri el a korábbit. Sipos László hozzáteszi: célszerű ezeket az építési munkálatokat nyárra időzíteni. A mérések szerint július 15. és augusztus 20. között 20-30 százalékkal csökken a fővárosi autóforgalom, vagyis - egyes hiedelmekkel ellentétben - a nyári szabadságok nagyobb mértékben csökkenti az utak zsúfoltságát, mint amilyen mértékben az idegenforgalom azt növeli. A tapasztalatokat összegezve megállapítható: az autók végül is mindig azt a kapacitást használják ki, ami az adott lehetőségek között rendelkezésükre áll. Ha lezárnak egy főutat, ami csökkenti a közlekedési hálózat átbocsátó képességét, akkor kevesebb jármű lesz az utakon, ha nő a kapacitás, akkor a gépkocsik azt is elfoglalják. Sipos László az utóbbira azt említi példának, hogy bár a megépült M0- ás körgyűrűszakaszt lényegében megtöltötték az autók, nem sok jel utal arra, hogy a járművek eltűntek volna a belső városrészekből. A jövőre nézve ebből az a tanulság, hogy téves az az elképzelés, amely szerint a belváros tehermentesítését csak a külső területek kapacitásbővítésével lehetne megoldani. A másik tanulság pedig az, hogy ha a belső területek forgalomcsökkenését szeretnénk elérni, akkor ezt - kellő körültekintéssel - nyugodtan megtehetjük a meglevő, akár (fő)utakon bevezetett korlátozásokkal. Ha működik a korszerű tömegközlekedés, akkor nem kell attól tartani, hogy a korlátozások a közlekedés valamiféle összeomlásához, folyamatos és kibírhatatlan dugókhoz vezetnének - teszi hozzá az alosztályvezető. Sipos László rámutat: ha például a Rákóczi utat kétszer öt sávosra bővítenék, bizonyára azt is megtöltenék az autók. De mivel nem igazán kívánatos, hogy a Kijev és Hamburg közötti tranzitforgalom minden kipufogógáza az ezen a környéken lakók tüdejében kössön ki, igenis érdemes azon gondolkozni, hogy a Rákóczi utat a jövőben kétszer kétsávosra szűkítsék. Hasonló kapacitáscsökkentés felvetődhet a Hungária körúton belül valamennyi sugárirányú (azaz a körútra merőleges) főútvonal esetében, Budán pedig a Budaörsi úton, a Hegyalja úton. Egy ilyen típusú „belvárosvédő” közlekedési program elindítása természetesen csak kellő körültekintéssel lehetséges - húzza alá Sipos László -, hiszen a közlekedési igényeket megfelelő alternatív eszközökkel (tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés és így tovább) ki kell elégíteni. Mindenekelőtt a lágymányosi híd átadása által bekövetkező forgalomátrendeződést kell tanulmányozni, majd az útszűkítésekkel kapcsolatban is előzetes vizsgálatokat végezni. Ezenkívül a belső városrészekben lehetséges lenne kijelölni olyan területeket, ahol - mint például az építkezés idején az Andrássy úton - csak a tömegközlekedést és a gyalogosforgalmat engedélyeznék, a gépkocsiknak pedig csak a célforgalmat. Ilyen lehetne például a József nádor tér, a Szent István tér, a Szabadság tér, a Dohány utca, a Wesselényi utca. Az Andrássy út példája egyébként azt is bizonyítja, hogy lényegesen nőhet a tömegközlekedés teljesítménye, ha a pályáját sikerül elszigetelni az egyéni közlekedéstől. Ebben az esetben egy-egy autóbusz menetideje jelentősen csökkenhet, növekszik a fordulatszám (azaz ugyanannyi busz, illetve buszvezető több utast tud elszállítani), ami a BKV költségeiből, az adófizetők pénzéből is megtakaríthatna. (bethlenfalvy) A nagyvárosi közlekedés kibírta a lezárásokat Kétszer kétsávosra szűkülhetne a Rákóczi út? Az oldalt összeállította: Őszy-Tóth Gábriel Annyi sávot töltünk be, amennyi rendelkezésünkre áll? Havran Zoltán felvételei összhangban a zöldekkel A cikkben szereplő megállapítások számos vonatkozásban összecsengenek azokkal az elvekkel és célkitűzésekkel, amelyeket a környezetvédők szoktak hangoztatni. A Levegő Munkacsoport hírlevelében, a Lélegzetben egy szerző például így ír: „Apám a hatvanas évek közepéig mindennap gyalog járt haza Bajcsy-Zsilinszky úti irodájából a Bajza utcába. Egyik nap aztán abbahagyta. Megnőtt a forgalom, többé nem szerzett sem örömet, sem hasznot a félórás séta. Most - hála az Andrássy út lezárásának - van idő elmerengeni azon, milyen volt korábban a város, és mit jelentene, ha jelentősen korlátoznák a belváros gépkocsiforgalmát. Vajon tényleg olyan problémát okozott tavaly a városban a Nagykörút lezárása? Hányan késtek el reggelenként a munkahelyükről a nagykörúti és az Andrássy úti forgalomkorlátozás miatt? Volt-e a környéken lakóknak káruk az útlezárásokból? Talán több helyre törtek be? Nem ért el valaki időben a szülészetre? Nem tudta hová leállítani a kocsiját? Van jó néhány tapasztalat Hollandiából, Németországból sőt az Egyesült Államokból is a belvárosok forgalomcsillapítási gyakorlatáról. Ha másban nem is sikerül, nem próbálnánk meg legalább ebben gyorsan felzárkózni?” A kérdésre - mint láttuk - talán már nem is nagyon tér el a környezetvédők és a közlekedési szakemberek válasza. (b-j) A dél-budai térség tehermentesítéséért Átadták az „egérutat” A főváros dél-budai területeinek forgalmi tehermentesítésében nagy szerep hárul a Budaörsi út és az Andor utca között kiépülő négy forgalmi sávos dél-budai tehermentesítő útra. Ez az új közúti kapcsolat jelentősen csökkenti majd a közép- és dél-budai úthálózat forgalmi terhelését A lágymányosi híd átadását követően különösen az október huszonharmadika és a Bocskai út menti lakók lélegezhetnek fel, hiszen a teher- és személyforgalom az új hídon át a várost elkerülve juthat el az M7-es és M1-es autópályákig. A dél-budai tehermentesítő út új kapcsolatot teremt az országos közúthálózat fővárosi bevezető szakaszaival, így a 100-as számú főúttal, az M1-es, M7-es, autópályákkal, a 70-es és a 6-os főutakkal. A Hungária körútlágymányosi Duna-híd dél-budai tehermentesítő út forgalomelosztó hatása a belvárosba vezető utak forgalmát jelentősen csökkenteni fogja. A három szakaszban épülő tehermentesítő hálózat 70-es főút Péterhegyi út közötti szakasza már korábban elkészült, a múlt héten pedig átadták a hálózat egérútnak nevezett részét is, amely a Péterhegyi út és az Andor utca között található. Hátravan még a Péterhegyi út—100-as főút közötti szakasz építése. Ennek forgalomba helyezésére jövő év tavaszán kerülhet sor. A beruházás elkészülte azonban nagyban függ a Fővárosi Önkormányzat jövő évi költségvetésének alakulásától. A teljes tehermentesítő út mintegy 2,5 milliárd forintba kerül, míg az eddig átadott szakasz építésére mintegy 0,9 milliárd forintot költöttek (f.-r. 1.)