Magyar Nemzet, 1995. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1995. október 2. A kórházak higiéniájával a legelégedetlenebb a lakosság A szegényebbek is adnak hálapénzt (Folytatás az 1. oldalról) A betegek anyagi okokból csak végszükség esetén fordulnának orvoshoz, ami a legköltségesebb sürgősségi ellátás költségét jócskán megemelné. Az OEP felmérése érdekes adatokat tartalmaz arról is, mely megye betegei kerülnek legnagyobb arányban kórházba. A legjelentősebb százalékban a Fejér megyeieket utalják be, őket követi Szabolcs, Borsod és Szolnok megye. Érdekes módon a Fejér megyei kórházban fekvők fele a megye határon túl gyógyíttatja magát, s Szabolcsban is megközelíti ez az arány az egyharmadot. Messze legkisebb százalékban a Csongrád megyeiek kerülnek kórházba, őket követik a Komárom-Esztergom és a Zala megyeiek. A különbségek megdöbbentőek: a Fejér megyeiek közül csaknem háromszor annyian fekszenek kórházban, mint a csongrádiak. Még ennél is kirívóbbak a különbségek akkor, ha a táppénzes időszak hosszát vetjük össze az ország különböző régiói között. A Nyugat-Magyarországon élők két és félszer, a keleti régiókban lakók több mint háromszor gyakrabban mennek egy hónapnál hosszabb betegszabadságra, mint a fővárosiak. Ez a felmérés szerint egyértelműen utal a foglalkoztatási feszültségeknek a táppénz igénybevételére gyakorolt hatására. Meglepő az is, hogy a munkanélküliek az átlagosnál nagyobb arányban érzik magukat egészségesnek, ami ellentétes a nemzetközi tapasztalatokkal. A magyarázat abban rejlik, hogy az állástalanok közül, aki csak teheti kimenekül a munkanélküli segély alól, s leszázalékoltatja magát „Csak aki ezt nem tudja megtenni, az marad a segélynél" - olvasható a tanulmányban. A megkérdezett budapestiek több mint fele rendszeresen ad hálapénzt, míg a vidékieknek csupán egyharmada. A különbség nyilvánvalóan azért ilyen tetemes, mert vidéken inkább hízott libával, lakásfestéssel, csőszereléssel hálálják meg a megkülönböztetett orvosi bánásmódot, a szívélyességet, a mosolyt. Az elemzők szerint arról, hogy a hálapénz mennyire hálapénz, és milyen mértékben kényszer, beszédesen vall az az adat, hogy a vagyonosabb és a szegényebb családok is szinte azonos arányban áldoznak erre, már-már kötelességszerűen. A megkérdezettek fele kettő és tízezer forintot, a negyedük pedig tízezernél is többet ad ki „zsebből zsebbe" betegsége esetén. Ez az arány a legszegényebb társadalmi csoportoknál sem módosul lényegesen, holott ott az egy főre jutó jövedelem akár el is maradhat ettől az összegtől. (é. n.) Léphafi Pál rajza Esztergom Kettős évforduló Kettős centenáriumot ünnepeltek szombaton Esztergomban: éppen száz éve annak, hogy Esztergom négy, korábban önálló közigazgatási területe egységes várossá egyesült, mésészt 1895-ben adták át a Duna fölötti átívelő Mária Valéria hidak AII. viágháborús robbantásnak áldozatául esett híd 50 éve áll csonkán, emlékeztetőül, hogy nem köt össze népeket, országokat A remények szerint két év múlva hídavatás lesz. Mint ismeretes, szeptember 28-án a magyar és a szlovák közlekedési miniszter Brüszszelben közös tervezetet adott át az Európai Bizottság illetékesének az Esztergom-Párkány közötti Duna-híd újjáépítésére. A véglegesített megállapodás értelmében a mintegy tízmillió ECU-s (hozzávetőleg kétmilliárd forintos) beruházás költségének a felét a Phare-alapon keresztül az Európai Unió fedezi. Az évfordulót Esztergom képviselő-testülete emléküléssel, kiállítással köszöntötte, Pro Urbe kitüntetések átadására is sor került. A díjakat Bense Imre, a város doktora, és Bakta András, országosan ismert fotóművész kapták. Az esztergomiak ünnepi hangulatát talán az sem rontotta el, hogy állítólag Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a múlt héten közölte a sajtóval: az Alkotmánybíróság nem kíván székhelyére, Esztergomba költözni. (cs. g.) „Tűzoltómunka” az ifjúságpolitikában Törvények harmonizálása Megkezdődött a kormány hatékony ifjúságpolitikájának a kialakítása - jelentette ki szombaton a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács budapesti fórumán Koncz István, a művelődési tárca gyermek- és ifjúsági ügyekért felelős címzetes államtitkára. A politikus szerint a legfontosabb feladat a gyermekek és az ifjúság ügyeit érintő törvények harmonizációja, az ifjúsági célú ingatlanok célirányos felhasználásának biztosítás. Koncz István eredménynek nevezte, hogy az elmúlt hónapokban számos olyan „tűzoltómunka” indult meg, amely e cél megvalósítását szolgálja. Ezek között említette, hogy a gyakornoki rendszer és külföldi ösztöndíjak révén csökkent a munkanélküli fiatalok száma. A lakáshoz jutásnál is preferálják a korosztály tagjait Kiss Péter országgyűlési képviselő felszólalásában az MTI jelentése szerint a nonprofittörvény megszületésének fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét Úgy fogalmazott: amint törvény szabályozza a civil szervezetek anyagi helyzetét, azoknak nem kell többé a kormány iránti lojalitásukat hangoztatniuk, hogy anyagi fonásokhoz jussanak. Meddő vita az angolnapusztulásról Felemás kompromisszum Felemás kompromisszummal zárult Nemcsók János balatoni kormánybiztos és több, a területen működő kutató vitája a júliusi angolnapusztulás okairól. A balatonfüredi Annabella Szállóban pénteken délelőtt megtanott tudományos fórumon az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Nemcsók János továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy az angolnák pusztulásának alapvető oka a szúnyogok irtására használt vegyszer volt. Emiatt azt - Nemcsók véleménye szerint - teljesen ki kell tiltani a tó környékéről. A hozzászólók többsége azonban úgy vélte, hogy a vegyszer ennyire végletes hatásáról nincsenek tudományosan értékelhető bizonyítékok. A résztvevők mindegyike által elfogadható összegzést Salárád János akadémikus, a kormánybiztos tudományos főtanácsadója fogalmazta meg. Ez csak annyit rögzít, hogy az angolnák pusztulásában több ok is szerepet játszott, ezek közül az egyik akár vegyszer is lehetett. Ám a méreg nem csak szúnyogirtó szerként juthatott a tóba. Kovács Árpád, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára bejelentette, hogy sem korábban, sem a tanácskozáson nem jutott olyan információ birtokába, ami miatt be kellene tiltani a vegyszeres irtást, illetve felelősségre vonást kellene kezdeményezni bárki ellen is - közölte az MTI. Negyvenezer drogos vár segítségre Önérdek a szembenézés A szakemberek előrejelzése szerint az ezredfordulót követő első négy évben a fiataloknak már 70 százaléka találkozhat a kábítószer valamelyik fajtájával. Bár a múlt év végi adatok szerint hazánkban „csak” negyvenezer kábítószerfüggő beteg van, tekintve, hogy Magyarország tranzitországból a drogkereskedelem célországává vált, s egyben Európa egyik legfrekventáltabb elosztóhelye lett, szembe kell nézni a legsúlyosabb szenvedélybetegség rohamos terjedésével. Minderről a hét végén Kaposvárott beszéltek a szakemberek a Szóval és rockkal a drog ellen című konferencián. A részt vevő százhúsz orvos, pszichiáter, szociális munkás, pedagógus és rockzenész, no és a veszélyeztetett korosztályok képviselői aggódva számoltak be az „elsősegélyre” szorulók számának gyors ütemű növekedéséről, továbbá azokról a jelenségekről, amelyek arra utalnak, a társadalom még nem látja be: önérdek a drogveszéllyel való szembenézés. Félelemmel és vegyes irtózattal kísérik a kábítószerfüggőségben szenvedők számának gyarapodását az emberek - figyelmeztetett Harsányi László, a rendezvény fővédnöke, majd a lapunknak nyilatkozó Sándor Edit, a népjóléti tárca tanácsosa sorolta fel a veszélyeztetettség okait Elmondta: a ’90-es évek elejére az illegális úton beérkező kemény drogok jelentették a fő veszélyt, miközben a legnagyobb gond a rehabilitáció, merthogy ez a legköltségesebb, az ország hét drogambulanciája -jóllehet nemcsak ezekben történik kezelés - egyre kevésbé tud megbirkózni a feladatokkal Lappangva terjed a drog - figyelmeztetett a kaposvári kórház pszichiáter főorvosa, aki úgy véli, ki kell menni az utcára, ott kell keresni és rábeszélni a kábítószer-fogyasztókat, kezeltessék magukat. (g- j- ■•) Dráguló gyógyszerek Szűkülő közgyógyellátási lista Az importból származó gyógyszerek mintegy 60 százaléka, több mint ezer készítmény 6,3 százalékkal kerül többe ,október ele jétől."Teljes árat kell ezután fizetni a recept nélkül is kapható, de vényre eddig 40, illetve 70 százalékban támogatott patikaszerekért, s ugyancsak vasárnaptól 45 készítménnyel szűkül a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen kiváltható gyógyszerek köre. In a mostani gyógyszeráremelés immár a hatodik ebben az esztendőben. Teljes egészében megszűnik annak a mintegy 90 patikaszernek a tb-támogatása, amelyet ugyan bárki recept nélkül is beszerezhetett, de ha az orvos írta fel, akkor a tb 40, illetve 70 százalékban támogatott. Ilyen készítmény például a Paxirasol, az Irgamid szemkenőcs vagy a Canesten kenőcs. Egyenjogúsítási centenárium Zsidó felekezet akkor és ma A zsidó vallás egyenjogúsítása a magyar polgárosodásért folytatott küzdelem része volt. Ebben a küzdelemben azok álltak a zsidóság mellett, akik az egész ország modernizációját akarták - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az 1895-ös, az izraelita vallásnak a többi vallással való egyenjogúságát kimondó, recepcionális törvény 100. évfordulója alkalmából szervezett konferencián. Akkor és ott, itt és ma címmel vasárnap emlékülést tartottak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Yahalom Zsidó Szabadegyetem és a Szombat Szerkesztősége szervezésében a Budapesti Zsidó Hitközség dísztermében. Sokoldalúan világították meg az 1895. október 16-án szentesített recepcionális törvényt, amely hosszú küzdelmek után bevett felekezetnek, a többi vallással egyenjogúnak nyilvánította a zsidó vallást, így az ekkortól - elvileg - a történeti egyházakkal azonos státusszal rendelkezett. Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke megnyitójában kiemelte a modernizációra, a polgárosodásra, az egyenjogúsításra törekvő mozgalmak közötti összefüggéseket; a zsidóságnak a magyarsággal való azonosulási készségét és képességét; valamint hogy a jelenlegi politikai vezetés mindent megtesz a kirekesztés ellen. Hangsúlyozta: a magyarországi zsidóság egész történelmén végigvonul a magyarsággal való azonosulás igénye. Kijelentette: a rendszerváltás után megjelentek olyan politikai csoportosulások is, amelyek a két világháború közötti retrográd irányzatok örökösei voltak. - Ezekről a tavalyi választásokon a magyar nép ítéletet mondott - tette hozzá a házelnök. - 1994. májusa óta megszűnt, hogy a magyar társadalom egyes csoportjait megkülönböztetik, vagy bűnbaknak kiáltják ki - fogalmazott. A házelnök szerint a holocaust nem magyarázható csak a külső erőszakkal, hanem következménye volt egy olyan rendszernek, amely 1919 őszén pogromokkal kezdődött. Schweitzer József főrabbi előadásában elmondta: a magyar zsidóság egyenjogúsítási törekvései 1790-ben kezdődtek, ekkor intéztek levelet az Országgyűléshez, amelyben kinyilvánították azonosságukat a magyar néppel. A zsidóság állampolgári egyenjogúságát csak az 1848-49-es szabadságharc végén emelték törvényerőre, ugyanakkor a magyarországi zsidók nagy többsége aktívan részt vett a szabadságharcban. A forradalom leverése után az emancipációs törvény már nem léphetett hatályba, így a zsidók csak 1867-ben, a kiegyezés után kapták meg állampolgári jogaikat. Az ezt kimondó törvényt mind az alsó-, mind a felsőház jelentős többséggel szavazta meg - mondotta. Az 1895-ös, a zsidó vallás egyenjogúságát kimondó jogszabály körül már több vita volt, a döntés egyetlen szavazaton múlott. Hanák Péter történész az egyházpolitika történeti perspektívái mellett beszámolt egy, még alig kutatott területről, a magyarok a zsidók iránti történelmi toleranciájáról, amely a nomád istenhitből, az uralkodók (Géza, István) reálpolitikai érzékéből és a protestantizmus által kiváltott vallási pluralizmusból eredezik. Csohány János, Gergely Jenő, Erdő Péter professzorok a korabeli református és katolikus egyházi, kánonjogi, sajtóbeli vizsgálatát adták a kérdésnek. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke Itt és ma című referátumában fontosnak tartotta az állam és a zsidóság aktív szerepvállalását, hogy ne csak törvényi, de tényleges, társadalmi egyenrangúság is meg,valósulhasson. Idézte az Alkotmánybíróság határozatait (4/1993; 10/1993), amelyek egyrészt megkülönböztetik a történelmi és nem történelmi egyházakat, másrészt a nemzetközi gyakorlattal ellentétben lehetővé teszik, hogy a munkaügyi miniszter rendeletileg a szombatot - adott esetben a napok átrendezésével - munkanappá nyilváníthassa. Szintén megkülönböztető, hangsúlyozta az előadó, hogy a zsidó gyerekek csak iskolából való mulasztással, a zsidó munkavállalók csak évi szabadságuk terhére vehetnek részt vallásuk jeles, többnapos ünnepein. (k. n.) Készülnek az ’56-os évfordulóra . Nemzetőrök Ózdon Ózd a mai magyar társadalom minden problémáját megjeleníti. Itt a kapitalizmus legcsúnyább formája alakult ki, amelyben nincs társadalmi szolidaritás. A nemzetőröknek is Ózdra kell vetniük vigyázó szemüket, segíteni abban, hogy az ország más területein ilyen helyzet ne alakulhasson ki - mondta az MTI jelentése szerint szombaton Ózdon, a polgári védelem kiképzőbázisán Király Béla vezérezredes, az ’56-os nemzetőrség megalapítója, a nemzetőrség főparancsnoka. A Nemzetőrök Szövetségének intézőbizottsága és országos elnöksége Kajtár Imre elnök vezetésével szombaton Ózdon tartott kihelyezett ülést. Mint az országos elnök kifejtette, a helyi, megyei tagegységek egyik alapvető feladata az önkormányzatok segítése, de támogatják a polgárbarát rendőri szervezeteket is azzal, hogy fegyvermentesen besegítenek az közbiztonsági feladatok ellátásába. Az ’56-os nemzetőrök - akik egyébként igen rossz anyagi és életviszonyok között élnek, átlagnyugdíjuk alig haladja meg a 15 ezer forintot - készülnek az ’56-os forradalom jövő évi 40-edik évfordulójára. Király Béla kijelentette, hogy a jövő év október 23-ára szeretnék a nemzetőrség megalakulásának színhelyén, a Budapesti Rendőr-főkapitányság épületének falán elhelyezni azt a réz domborművet, amely 39 éve készült Kaliforniában, s egy ’56-os magyar forradalmárt ábrázol, amint rálép egy szovjet tankra. Református konferencia Demokrácia és jogállamiság ■ A demokráciáról, a jogállamiságról a politizálás normatíváiról tárgyaltak azon a szombaton befejeződött kétnapos budapesti konferencián, amelyet a Magyarországi Református Egyház és a Holland Református Államismereti Párt szervezett immár ötödik alkalommal. A tanácskozásról szombaton, sajtótájékoztatón szóltak a résztvevők. Hajdú Zoltán református lelkész, SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a konferencia elnöke az MTI jelentése szerint elmondta: a konferenciák sorozata a jövőben is folytatódni fog. A holland intézet igazgatója kifejtette: a tanácskozássorozat lehetőséget ad a holland kapcsolatok felélesztésére. A kollégium olajkályhái felmondták a szolgálatot Fáznak a mohácsi horvát diákok Szigorú hetek elé néznek a horvát menedékesek mohácsi középiskolájának diákjai: az oktatásnak is helyet adó kollégium olajkályhái felmondták a szolgálatot Egy jó kezű mester ugyan igyekszik életet lehelni beléjük, más városokból is érkeztek felajánlások, ám a végleges megoldást a földgázfűtés bevezetése jelentené. Technikailag egyáltalán nem okozna gondot hiszen a vezeték már kerten belül van, csak hát a bekötésre és a radiátorokra hiányzik négy és fél millió forint Mint minden mai történet ez is bonyolultabb annál, mint aminek első hallásra tűnik. A mohácsi menekült-középiskolában mintegy száz horvát diák tanul, horvát tanrend szerint horvát tanárokkal. Valamennyien a Drávaszögből, horvát Baranyából jöttek át az 1991-ben kezdődött harcok idején. Szüleik Mohácson, illetve a déli határszélen szétszóródva élnek, ez magyarázza, hogy a diákok fele kollégista. Fölvetődhet mindjárt az első kérdés: miért nem Horvátország valamely békés vidékén járnak iskolába? Miért kell idegen nyelvi közegben megteremteniük a horvátországihoz hasonló oktatási feltételeket, amikor az anyaországban sokkal könnyebb lenne ez? A tanárok egy része például hetente kétszer Eszékről jár át órát adni Úgy tudni a horvát állam több iskolát fel is ajánlott nekik, egyet például az Adria egyik szigetén, de a szülők nem fogadták el. Ők Baranyát érzik hazájuknak, ahhoz közel akarnak élni, s tagadhatatlanul Mohács közelebb van Pélmonostorhoz, mint a tengerpart Állítják: Horvátország más részein ugyanolyan menekültek lennének, mint Magyarországon, Eszékre pedig - úgymond - azért nem mehetnek, mert ott már minden helyet elfoglaltak a szerbek által elfoglalt területek üldözöttei. A mohácsi kollégiumban emeletes ágyakon összezsúfolódva élnek a szó szoros értelmében táboréletet Amikor Solti Mihály igazgató - maga is vajdasági menekült - kalauzolásával végigjárom az épületegyüttest, időnként szívszorító látvány tárul a szemünk elé. Egyetlen árva villanykörtével megvilágított ablaktalan „tanári társalgó”, tízágyas leányszállás, vizes falak, rideg kőlapok. Egy hatalmas tablóról Petőfi Sándor kétszeres életnagyságú képe néz a füzetek fölé hajoló tinédzserlányokra, akik szerencsére nem fogják fel tragikusan helyzetüket A legnagyobb gondot most tagadhatatlanul a fűtés hiánya jelenti. Az igazgató szerint nyáron, amikor kérték, fütyörészve meg lehetett volna oldani a kályhák beüzemelését és a termek karbantartását Volt is ígéretük a Menekültügyi és Migrációs Hivataltól, ám közbejött az újabb boszniai menekülthullám, s az alföldi táborok elvitték orruk elől a pénzt Nem sok jóval bíztat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának pécsi irodája sem. Mohács város érdeke lenne hosszú távon, ha bevezetnék a gázt a jelenlegi horvát kollégiumba, de az önkormányzatnak sincs mozgósítható négymilliója. Solti Mihály szerint a fűtést a következő napokban mindenképpen megoldják, de pazarlásnak érzi, hogy újra ki fognak adni kétmillió forintot olajra, amikor a gáz ennek csak negyedébe kerülne. Létezik egy másik megoldás, de erről pedagógiai okokból nem szívesen tárgyalnának. A Marek Szakközépiskola két- és négyágyas szobái üresen állnak, ott ráadásul központi fűtés van. A gondot csak az jelenti, hogy a gyerekek már így is egy kilométert gyalogolnak a reggeli, ebéd és vacsora kedvéért szállásuk és a francia kollégium között Ha a város harmadik pontján lévő Marékben szállásolnák el őket mást sem tennének egész nap, mint úton lennének a kollégium, az iskola és az ebédlő között Magától értetődően a végső megoldás a nagypolitika alakítóinak kezében van, ahogy nekik köszönhetik a horvát diákok jelenlegi sorsukat is. Ha - mint Tudjman elnök ígéri - még a tél beállta előtt visszaállítják a horvát szuverenitást a Drávaszögben, nem kell, hogy a feje fájjon a kollégiumigazgatónak a fűtés (hiánya) miatt. Valószínűleg abban bíznak a Menekültügyi Hivatalban is, hogy az idő múlása lassan-lassan gyógyírt jelent a menekültek más bajaira is. (havasi)