Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
SZERDA, 1995. november 1. Nemzetközi élet ·· Törtek-zúztak a kiskereskedők Összecsapások Bordeaux-ban (Tudósítónktól) PÁRIZS - Bordeaux-ban közel harminc éve nem voltak olyan súlyos összecsapások tüntetők és karhatalom között, mint, hétfőn, éjjel, amikor a rttegethetésüket féltő kiskereskedők és kézművesek százai törtek-zúztak a városban. Több mint harmincan megsebesültek, két épület leégett, a belváros csatatérre emlékeztetett a hétfő esti bordeaux-i zavargások következtében, amelyek a munkájukat féltő kiskereskedők és kézművesek tiltakozó megmozdulásakor törtek ki. Kedden a városba érkezett Juppé kormányfő, aki Bordeaux polgármestere is, hogy a helyszínen tanulmányozza a történteket. A mintegy négyezer fős megmozdulásra a térségből összegyűlt tüntetők a rendőrség szerint eleve a rombolás szándékával, vasdorongokkal, késekkel, baseballütőkkel, Molotov-koktélokkal felfegyverkezve érkeztek. Mintegy ezren közülük megtámadták a nyugdíjbiztosító pénztárát, az épület nagy része kiégett, a bent dolgozókat az ablakokon át sikerült kimenteni. Este a zavargások a belvárosban folytatódtak, a tüntetők itt is felgyújtottak egy épületet és gépkocsikat, a rendőrökre pedig benzines palackokat dobáltak. A tömeg megpróbálta megtámadni a városházát is, de itt már jelentős karhatalmi ellenállásba ütközött. Nyolcvanegy embert tartóztatott le a rendőrség. A megfigyelők megjegyzik, hogy Bordeaux 1968 óta nem látott ilyen fékevesztett pusztítást, s a megmozdulást meghirdető kiskeresdők és kézművesek „védelmi szervezete” igen közel áll a szélsőjobboldalhoz. P. T. R. Francia vélemények a népszavazásról Ottawának és Québecnek le kell vonnia a tanulságokat (Tudósítónktól) PÁRIZS - A hosszú évek óta tiszteletben tartott elveknek megfelelően Franciaország a beavatkozás szándékának legkisebb jele nélkül, de korántsem közömbösen reagált a hétfői québeci népszavazásra. A párizsi elemzések szerint a rendkívül szoros eredményből a függetlenség, valamint a kanadai állam híveinek is le kell vonniuk a tanulságokat. A hivatalos Párizs ugyanolyan óvatossággal fogadta a québeci népszavazás végeredményét, mint amilyen megfontoltsággal alakítja kapcsolatait az egykori „Szépség” tartománnyal, Québeckel. Függetlenül az igen vagy a nem szavazatok győzelmétől, a hajdani anyaország és a jelenlegi kanadai tartomány között „kivételezett” marad a viszony — hangoztatták a referendum előtt a francia fővárosban az illetékesek, s ezt a felfogást tükrözte a „leghosszabb québeci éjszaka” után kedden kiadott párizsi külügyminisztériumi közlemény is. Természetesen az elmúlt napokban a francia sajtó óriási terjedelemben foglalkozott a québeci helyzettel, s rendkívül tárgyilagosan ismertette azokat a várható következményeket, az esetleges kedvező fejleményeket és a leselkedő veszélyeket, amelyek a függetlenedési vagy a föderációpárti tábor győzelme esetén jelentkezhetnek Québec sorsában. A tömegtájékoztatás a „nagypolitikával” azonos felelősségtudattal tekint Québecre, s állásfoglalásaiban a leghalványabb jelét is igyekszik elkerülni annak, hogy bármiféle módon is be akarna avatkozni Kanada belügyeibe. A „nem” tábor győzelmét is minden elfogultság és hangulatkeltés nélkül kommentálták a helyszíni tudósítók. Az elemzések mindegyike emlékeztet arra, hogy a föderáció hívei rendkívül csekély arányú győzelmet arattak. A csupán 50 ezres szavazatkülönbség azt jelenti, hogy a hétfői referendumnak nincsenek igazi nyertesei és vesztesei. Mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy a függetlenség felé teendő újabb lépések szükségességének megítélésében a québeci társadalom gyakorlatilag egyenlő arányban megosztott. A több mint kétmilliónyi „igent” viszont Ottawa, a központi kormányzat sem tekintheti semminek, s mint Chrétien miniszterelnök utalt rá, ismét meg kell kezdeni az együttgondolkodást, majd a tárgyalásokat, hogy a föderációs rendszer reformjával még inkább kifejezést nyerjen Québec sajátságos helyzete. A kedd délutáni Le Monde vezércikkében úgy ítélte meg: a legveszélyesebb az lenne, ha a népszavazás kimenetele tartósan megosztaná a québeci társadalmat, sőt esetleg bűnbakkeresés kezdődne a közel nyolcmilliós tartományban. A tudósításokból kitűnik, hogy a függetlenség hívei az „új-québecieket”, a közelmúltban betelepült, zömükben angolul beszélő és Kanada-párti ázsiaiakat és keleteurópaiakat okolják a számukra kedvezőtlen eredmény miatt. A párizsi elemzők szerint tehát „bátor és újszerű ötletekkel" kellene Ottawának és Québecnek megállapodásra jutnia az eddig is igen széles körű tartományi autonómia további bővítéséről. Bár a politikában sohasem szabad semmit sem véglegesnek tekinteni, az első francia kommentárok inkább afelé hajlanak, hogy a függetlenségpártiak hétfő éjjeli ígéreteivel ellentétben nem lesz többet „legközelebb”, azaz nem fogják ismét népszavazásra bocsátani Québec önállósodásának kérdését (pósa) Budapesten tetőtérlakás megrendelhető lakásépítési támogatás (szocpol) és hitel igénybevételével. Irányárak: Bruttó 50 000,- Ft/m²-től. Telefon: 267-0178,266-4066. A telefonszámok 9-17 óráig hívhatók. Boszniai rendezés Clinton az amerikai szerepvállalásról (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a háborúban közvetlenül érintett Horvátországból, Boszniából és Szerbiából, hanem az ötök közvetítői csoportjának országaiból is. Clinton komoly egyezkedésekre szólította fel Tudjmant, Izetbegovicsot és Milosevicset, azzal érvelvén, hogy talán az utolsó jó esélyt ragadhatják meg. A „rémtettek” csak békekötéssel előzhetők meg, utalt Clinton a srebrenicai szerb tömeggyilkosságra, a koncentrációs táborokra, s más, „esztelen mészárlásokra”. De egyben hangsúlyozta, sok kérdésben kell megállapodni. Bosznia egységes állam marad, de meg kell határozni a két felet - a bosnyák-horvát föderációt és a szerbeket - elválasztó belső határt, Szarajevó helyzetét, s választásokat kell tartani. Az elnök jelezte, az Egyesült Államok és a NATO nélkül nem lehet a békét megtartani, de előrebocsátotta, hogy csak valódi békekötés esetén mehetnek amerikai csapatok a Balkánra. Ha Washington kivonná magát, súlyos csapást mérne az atlanti szövetségi rendszerre. Ami a kongresszust illeti, Clinton leszögezte, hogy részletes tájékoztatást ad, s kéri majd a törvényhozás támogatását, de csak akkor, ha a daytoni tanácskozás eredményesen ér véget. Újságírói kérdésekre válaszolva az elnök azt mondta, hogy a képviselőház hétfői szavazása nem befolyásolja a daytoni egyezkedést. Ám a honatyák az alsóházban nagy többséggel, 315-103 arányban fogadtak el egy határozatot, amelyben felszólítják az elnököt, ne kerülje meg a kongresszust az amerikai csapatok Balkánra vezénylése előtt, s egyben a daytoni részvevőknek is üzentek, ne számítsanak az Egyesült Államok katonai jelenlétére. Holbrooke még a szavazás előtt igen élesen bírálta a határozattervezetet, az amerikai érdekekkel ellentétesnek nyilvánítva azt. Clinton jóval békülékenyebb volt, de Gingrich házelnök tévényilatkozatában azt mondta, a kormányzat az elmúlt hetekben mgpróbálta elmagyarázni a Capitoliumon az amerikai balkáni jelenlét értelmét, ám a meghallgatások inkább kétkedővé tették a törvényhozókat, akik kétpárti többséget alkotva ennek az aggodalmuknak most hangot is adtak. Kedden reggel a fehér házi szóvivő furcsállta, hogy a daytoni találkozó előtt szavazott a képviselőház. B. M. London vendége a magyar miniszterelnök Brit támogatás európai integrációnkhoz (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök kifejtette Magyarország elképzelését az európai biztonság jövőbeli rendszeréről, hangsúlyozva, hogy mivel Közép- illetve Kelet-Európának nincsen saját biztonsági rendszere, minden, a térségben bekövetkező bizonytalanságnak Európa nyugati részére is kiterjedő következményei lehetnek. Horn Gyula előadásában azt is igyekezett aláhúzni, hogy a magyar külpolitika elsődleges célja Közép-Kelet-Európában a feszültségek és a biztonsági kockázat csökkentése és a szomszédos országokkal való kapcsolatokban a kölcsönös előnyök megtalálása - annak szem előtt tartásával, hogy a térségben a kisebbségeket megillető jogok az európai normák szem előtt tartásával alakuljanak. Az előadás befejezése után kezdődött meg Londonban este az a díszvacsora, amelyet Malcolm Rifkind brit külügyminiszter adott a magyar miniszterelnök tiszteletére. A vendégek között volt Michael Portillo védelmi miniszter és Douglas Hogg mezőgazdasági miniszter is, aki az idén nyárig a közép-európai térségért felelős külügyi államtitkárként dolgozott. A miniszterelnök látogatásának nyitányaként a kedd reggeli londoni Independent és a Financial Times is közölt Magyarországgal foglalkozó írást. A The Independent budapeti tudósítója, Adrian Bridge szerint Horn Gyula londoni útja során Nagy-Britannia "támogatását kéri Magyarország minél gyorsabb európai uniós és NATO-csatlakozásához, és igyekszik majd garanciákat is adni a szomszédaihoz fűződő, néha feszült kapcsolatokat illetően. A lap kiemeli, hogy Horn Gyulának kulcsszerepe volt a „vasfüggöny” lebontásában, ezért feltehetőleg aggodalmának ad majd hangot Londonban azért, mert Magyarországot a nyugateurópai intézmények oly óvatosan fogadják csak be soraikba. Az Independent idézi Kovács László külügyminiszternek az elutazás előestéjén adott nyilatkozatát is, amely szerint Magyarország örömmel fogadna az eddiginél több brit beruházást. (egp) A Financial Times előkelő helyén, a második oldalon megjelent budapesti tudósítás Horn Gyulát a közép-európai politikai változások egyik nagy túlélőjének nevezi. Anthony Robinson és Virginia Marsh írása elismeréssel szól a magyar kormány márciusban közzétett gazdasági megszorító intézkedéseiről, ám hozzáteszi: a választópolgárok kénytelenek elszenvedni a változások minden kilóját, a szocialista párt sok tagja elárultnak érzi magát és ezért várható, hogy négy hét múlva egy igen rosszkedvű szocialista pártkonferenciára kerül majd sor Magyarországon. A Financial Times megjegyzi, hogy a Londonban brit politikusokkal tárgyaló magyar miniszterelnök és a City befektetői köreivel találkozó Bokros Lajos pénzügyminiszter hivatkozhat arra, hogy az erős külföldi tőkebefektetések, a növekvő, termelékenység és a leértékelt forint következtében javult a magyar exportáruk versenyképessége, így bízhatnak abban, hogy az ország gazdasága a márciusi megszorító intézkedések következtében figyelemreméltóan gyors fordulatot vett. Tokióban tárgyal az amerikai védelmi miniszter Washington elutasítja a csapatcsökkentést HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Nem engedhetjük meg, hogy az eset megmérgezze egész kapcsolatrendszerünket, szeretném már magunk mögött tudni ezt az ügyet”- mondta William Perry, amikor kedden Tokióba érkezve elsőként azt kívánta jelezni: az Egyesült Államok is átérzi annak a bűncselekménynek a súlyát, amelyet három amerikai tengerész követett el egy japán kislánnyal szemben Okinava szigetén. A vétkesek november hetedikén állnak bíróság elé, s Perry is megerősítette, a jövőben szigorú intézkedéseket hoznak, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Az amerikai védelmi miniszter közölte, a Pentagon tervet készít elő, s annak értelmében korlátozzák az amerikai katonák tevékenységét Okinava szigetén, sőt bizonyos kontingenst Japán más területére vezényelnek át. Áttelepítenek egy tüzéregységet, s Perry szerint egyéb módosításokat is végrehajtanak, hogy leszereljék a helybeliek Amerika-ellenességét. Egybe azonban nem megy bele az Egyesült Államok, az amerikai csapatok teljes kivonásába Japánból. A védelmi miniszter mindezt szerdán megvitatja Eto Seishiro védelmi és Kono Johei külügyminiszterrel is, elöljáróban azonban tudtul adta, Washington nem hajlandó csökkenteni a távol-keleti országban állomásozó negyvenhat ezres kontingenst. Perry valójában a szelet akarja kifogni mostani útjával a november huszadikán esedékes japán-amerikai csúcs vitorlájából, megkönnyítendő Clinton elnök dolgát Murajama Tomiicsi miniszterelnökkel. A Reuter szerint Perry elöljáróban kifejtette, az Egyesült Államok a múlt héten már jelentős engedményt tett a japán hatóságoknak azzal, hogy az okinavaihoz hasonló bűncselekmények esetén saját hatáskörükben járhatnak el. Másfelől 1991 óta a terítékre került huszonhárom javaslat közül jó néhányat elfogadtak, megváltoztatták a békehadgyakorlatok jellegét, s továbbra is hajlandóak a Tokiótól ezerhatszáz kilométerre levő támaszponton állomásozó huszonötezer amerikai katona létszámát csökkenteni. Perry látogatása a térségben (Japán után Dél-Koreában tárgyal) felidézi, hogy a Csendesóceán övezetében százezer amerikai katona teljesít szolgálatot, ennek majd’ fele Japánban. Az Egyesült Államok azonban a „kiegyensúlyozott szomszédi viszony” - amint Perry nevezte - érdekében mindenképpen fenn akarja tartani katonai erejét a Csendes-óceán túlpartján. Zs. E. Magyar Nemzet 3 Dayton folytatásának esélye Béke vagy háború ÚJVIDÉK — Nincsen garancia a daytoni sikerre, mondta Holbrooke. Ha ez a rendezési kísérlet is kudarcba fullad, ismét kitör a háború, tette hozzá. Rendezetlenek maradnak ugyanis azoka kérdések, amelyek miatt kirobbant a konfliktus. Ezt valamennyi délszláv nép számára tragikus lenne, különösen a szerbeknek. Az eddigi legeredményesebb közvetítő közölte még, hogy az Egyesült Államok erőteljes nyomást gyakorol mindhárom félre, amiben egyébként senki sem kételkedett. Lehet tehát minden Daytonban, a gyors sikertől a kudarcig. Szintén Holbrooke hasonlatával élve: lutri az egész. Mindazonáltal a hatalmak bíznak a sikerben. A delegációk közben elutaztak a ma kezdődő délszláv hármas csúcs színhelyére. A küldöttségvezetők - Izetbegovic, Tudjman és Milosevics -, mi mást tehetnének, optimistának mutatkoztak, ami esetleg jó jelnek is tekinthető, hiszen utóvégre rajtuk múlik, hogy elfogadják-e az amerikai tervet, amely az eddig elfogadott - genfi, New York-i - elveken alapszik, de ezenkívül alig szűrődött még ki valami. Ám annyi mégis: az amerikaiak ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az asztalra helyezett okmányt az isten háta mögötti Wright-Patterson támaszponton „sarokba állított” délszláv vezetők el is fogadják. „Utazásunk célja a béke” - jelentette ki Milosevics elutazása élén. Mint mondta, biztos benne, hogy létrejön a tartós és igazságos béke, a megállapodás pedig védeni fogja valamennyi fél érdekeit Milosevicsnek még sohasem voltak ilyen gyenge tárgyalási pozíciói. Csak abban bízhat hogy a közvetítőknek sikerül gyorsan nyélba ütnie a békét mert a szerb fél helyzete napról napra rosszabb. Mindennek tetejébe jött még a srebrenicai vérfürdőről szóló adatok közzététele (Mladics és Árkán fegyvereseinek gonosztettei a muzulmán civilek és menekültek körében). Holbrooke szerint azonban ez nem téríti ki a békefolyamatot a tervezett irányból, s ez a kérdés nem is Daytonra, hanem Hágára tartozik. Sacirbej Milosevics kizárását követeli a csúcsról. A bosnyák külügyminiszter szerint ő a leginkább felelősek a civilek ezreinek haláláén. Sacirbej konkrétan a srebrenicai vérfürdőre gondolt, amelyben egyes állítások szerint jugoszláv katonák is részt vettek. Az amerikaiak természetesen elutasították ezt a követelést, Milosevicset a béketeremtés egyik kulcsfigurájának nevezték. Jugoszlávia a daytoni találkozótól várja még a szankciók eltörlését is. A kérdés felvetésével tulajdonképpen szintén csak nyomást gyakorolnak a szerbekre. Szerbia számára ugyanis nincsen már fontosabb ennél. Carl Bildt úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás aláírása után felfüggesztik, a megállapodás érvényesítésével pedig teljesen megszüntetik a megtorló intézkedéseket. Horvátország és Bosznia azonban a helyi problémákra összpontosít, de már a gazdasági újjáépítés (az EU elfogadta az erre vonatkozó politikai platformot) és az európai interációkhoz való közeledés, a NATO-hoz (partnerség a békéért) való kötődés ugyanúgy témává vált. De még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dránán, a Száván és a Dunán, amíg sikerül rendezni a délszláv válságot A megállapodás aláírása ugyanis csak egy folyamat kezdetét jelenti, amely szintén nem mentes a veszélyektől. Sebestyén Imre Jelcin állapota javul Munkatársunktól MOSZKVA - Borisz Jelcin állapota javult, nyilatkozta az Interfaxnak az elnök felesége, Naina asszony. Az orosz first lady elmondta, hogy Jelcin igyekszik minél előbb visszatérni a teljes értékű munkához, ám Naina asszony külön kérte az orvosokat, hogy férjét a teljes felgyógyulásig ne engedjék ki a kórházból. Jelcin asszony visszautasította azokat a lapinformációkat, hogy a család egész nap a kórházi ágy mellett őrködik. Szerinte ezek a hírek csak a helyzet destabilizálását szolgálják. Az elnök egészségi állapotának javulását megerősítette szóvivője, s Csernomirgyin miniszterelnök is. Emellett szól az is, hogy Jelcin sajtószolgálatának jelentése szerint kedden kérte a központi választási bizottság elnökét, hogy részletesen informálja őt a néhány párt regisztrálását jelentő okokról. Az orosz elnök egyébként részvétét fejezte ki a bakui metrószerencsétlenség miatt is. Az elnök munkaképességét igazolni hivatott jelentések ellenére mind többen kételkednek abban, hogy Jelcin könnyebben viseli a mostani rohamot, mint a nyárit. Egyes vélemények nem zárják ki azt sem, hogy az orosz elnök kómában van, s ezért nem engednek hozzá senkit. Minden bizonnyal ezt cáfolandó tervezik az elnöki tanácsadói testület látogatását a Kreml kórházában. S. G. • Az iszlám szervezetek hálózatáról ír könyvet Egy amerikai agytröszt volt vezetője a Dzsihad élén? New Yorkból jelenti az MTI. Ramadan Abdullah Sallah, az Izrael-ellenes Iszlám Dzsihad szélsőséges szervezet új vezetője korábban egy egyesült államokbeli iszlám alapítvány vezetőjeként dolgozott - közölte hétfőn egy amerikai iszlám szakértő. Steven Emerson, a PBS televíziós társaság „Dzsihad Amerikában" című dokumentumfilmjének producere a Reuter és az AP hírügynökség szerint feltárta, hogy Sallah ,A világ és az iszlám kapcsolatát tanulmányozó vállalkozás” (WISE) ügyvezető igazgatójaként dolgozott korábban a Tampában működő Délfloridai Egyetem égisze alatt. Emerson, aki jelenleg az iszlám szervezetek hálózatáról ír könyvet, kifejtette, hogy a WISE a radikális iszlám mozgalom élvonalához tartozó szervezet volt, amely tunéziai és szudáni fundamentalista iszlám vezetőket hívott meg konferenciáira. Noreen Segrest, a Délfloridai Egyetem jogtanácsosa mindehhez hozzátette, hogy a WISE-alapítványnak 1992 márciusától együttműködési megállapodása volt az egyetemmel, amelyet idén szeptemberben bontott fel az egyetem, miután sajtóriportok valószínűsítették: a WISE pénzzel támogat terrorcsoportokat. Ramadan Abdullah Sallahot vasárnap nevezték ki az Iszlám Dzsihad szervezet új vezetőjének, miután ismeretlen tettesek Máltán megölték a szervezet előző vezetőjét, Fathi Skakit. Nem igényel egyelőre új biztonsági intézkedéseket Magyarországon az Iszlám Dzsihad szervezet izraeli állampolgároknak és intézményeknek szóló fenyegetése, amelyet azután tettek közzé, hogy Málta szigetén a múlt héten lelőtték Fathi Skakit, a szervezet vezetőjét. Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője lapunknak elmondta, a budapesti izraeli intézményeket, például a nagykövetséget, vagy az El-AI légitársaság irodáját folyamatosan őrzik, mivel azok világszerte fokozott veszélynek vannak kitéve. A rendőrség egyben megerősítetten biztosítja például a Dohány utcai zsinagóga vagy a zsidó múzeum épületét is — tette hozzá a helyettes szóvivő. Hasonlóan vélekedett a Ferihegyi repülőtéri biztonsági főigazgatóság munkatársa is, aki ugyancsak arról számolt be, hogy az El AI légitársaság gépeit és azok utasait - az izraeli biztonsági szolgálat embereivel karöltve - évek óta fokozottan biztosítják, s e készültség szintjének emelésére egyelőre nincs szükség. A megerősített repülőtéri biztosítás egyébként azóta van érvényben, hogy négy évvel ezelőtt, 1991. december 22-én a volt Szovjetunióból Izraelbe áttelepülőket szállító autóbusz ellen a Ferihegyre vezető úton bombamerényletet követtek el. (e.e.)