Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
Bérlakás-megvásárlás - határidő után gACBS ΜΈΟΎΕΙ rtRMii sVáfi nexpsessci* p£: J». Összeállítás a 8. oldalon A gyermekkönyvhét kínálata 10. oldal Az értelmiség megint útban van 12. oldal Magyar Árutőzsde melléklettel ALAPÍTOTTA: PETSIG SÁNDOR .PÉNTEK, 1995. december 1. ΙΛΊII. évfolyam, 282. szám Negyvenezer amerikai katona vesz részt a balkáni akcióban Christopher, Perry és Shalikashvili a kongresszusban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Nem harcolni, hanem békét teremteni mennek a NATO, s köztük az amerikai erők Boszniába, világos célokkal, egyértelműen megfogalmazott feladatokkal, egy évre. Ezt hangoztatta a képviselőház külügyi bizottságában csütörtökön délelőtt Christopher külügy-, Perry védelmi miniszter és Shalikashvili vezérkari főnök. A törvényhozás újabb és újabb kérdéseket tesz fel, s e folyamat következtében az amerikai közvélemény is értesül a várható fejleményekről. A csapatokat azonban Boszniába küldik, az elnök ezt már egyértelműen, s alkotmányos jogával élve eldöntötte, a kongresszus most önnön véleményét kívánja kialakítani arról, hogyan támogathatná az amerikai erőket A kétségek jórészt a békemegállapodásban és a balkáni történelemben rejlenek a honatyák szemében, akiknek egy része nem győződött meg arról, hogy szárazföldi csapatokkal valóban be kell avatkozni a béke megteremtésére. Az akció lezárásának feltételeit is megkérdőjelezik. Clinton elnök hétfői beszédére építve mind Christopher, mind Peny ismertette a daytoni egyezmény főbb pontjait, utalva arra, hogy Párizsban december tizennegyedikén írják Egyelőre norvég ENSZ-katonák járőröznek Szarajevó belválla a békeszerződést rosában, de hamarosan átadják helyüket a NATO-erőknek (Folytatás a 3. oldalon) (MTI külföldi képszolgálat—AP) Párizsi aláírás Magyarországot a külügyminiszter képviseli (Munkatársunktól) Magyarországot várhatóan Kovács László külügyminiszter fogja képviselni a boszniai békemegállapodás december 14-i, párizsi aláírásán. Mind a Miniszterelnöki Hivatalban, mind pedig külügyminisztériumi körökben abból kiindulva közölték ezt, hogy a térségbeli államoknak szóló meghívás eddig mindig külügyminiszteri szintű volt. (Folytatás a 3. oldalon) Csak kisebbségi részt adnak el a gázművekből Emelkednek a fővárosi víz- és csatornadíjak (Munkatársunktól) Majdnem négyórás zárt ülést követően a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: kisebbségi tulajdonrészt ad el a Fővárosi Gázművek Rt-ből. A városatyák arról is határoztak, hogy jövő év január elsejétől megemelik a víz- és csatornahasználati díjakat. A közgyűlés 54 igen, hét nem és hat tartózkodás mellett úgy határozott, hogy a négy állva maradt pályázó közül az eladási szerződést vagy az első helyre sorolt Ruhrgas-VEW konzorciummal, vagy a második helyezett Gaz de France céggel kötik meg. (Folytatás az 5. oldalon) (Adó)tabula rasa? Tovább tart az áldatlan politikai huzakodás a jövő évi adótábla körül. Hiányát máris megszenvedte a parlament, a kormány által érvényesnek tekintett adókulcsok nélkül kelett lezárni az általános vitát. De a szakszervezetek nyilatkozatai arra engednek következtetni: súlyosabb következményekkel is számolni kell, ha az ÉT-megálapodást „felrúgva”, a kialkudott adótáblába „belemisszától” a formális szerepre kárhoztott T. Ház vagy a kabinet. Valóban sürget az idő. Bár a parlamenti ütemterv szerint csupán december 28-án lenne a végszavazás a jövő évi költségvetésről, már a jövő kedden voksolni kellene az adótábláról. Érvényes adótábla nélkül pedig felmérhetetlen zavarok támadhatnak az államháztartásban, a gazdaságban, a kereskedelemben. A koalíció presztízséről nem is beszélve. Mert valóban a kormány tekintélyével játszik, aki a 24. órában „tabula rasát” követel. Inkább a koalíción belül kellene egyezer tabula rasát csinálni. Mert ez a költségvetési „hajcihő” csak részben emlékeztet az előző kormányzati ciklus decemberi költségvetési ámokfutásaira. Akkor inkább az ellenzék és a koalíció között húzódott a demarkációs vonal. Most a koalíción belül is munkálkodnak a tektonikus erők. Adóügyben egyelőre homokpadra futottak a koalíciós egyeztető tárgyalások. Az SZDSZ által képviselt gazdaságpolitika olykor mintha közelebb is kerülne az ellenzékhez, mint a szocialisták kemény magja által képviselt nézetekhez. A balra eltolódott adófelfogáshoz, amely a polgárokat kissé önkényesen egyrészt bérből és fizetésből élő tisztes adófizetőkre, másrészt pontenciális „adócsaló” vállalkozókra osztja. A szocialisták nem engedtek a 48-ból. Talán mert nem tudják megemészteni az utcai demonstrációk hatását. Esetleg mert úgy érzik, hogy az ár-bér megállapodást előkészítő országos sztrájkkészültség politikai legitimitásukat kérdőjelezi meg? Netán a szakszervezeti lobby megsúgta, hogy a sztrájkalapból hosszabb munkabeszüntetéseket is finanszírozni lehet? Nem áll magasan a politikai tőzsdén a szükségköltségvetés ázsiója. De annak a veszélye is fennáll, hogy a parlament erejéből tb-költségvetésre sem fújja az idén... Új adótáblával bíbelődni ilyenkor? Talán még a régi is jobb egy elhibázott helyett. Bodnár Lajos Az MSZP ragaszkodik a 48 százalékos adókulcshoz Eredménytelen a koalíciós egyeztetés (Munkatársunktól) Sikertelenül zárult az MSZP és az SZDSZ megbeszélése a jövő évi adósávokról a koalíciós egyeztetőtanács tegnapi ülésén. A vitában a végső szót - azt, hogy miként szavaznak a koalíciós frakciók az Országgyűlésben - hétfői tanácskozásukon mondják ki a képviselőcsoportok. Horn Gyula miniszterelnök dolgozószobájában került sor a megbeszélésre, amelyen részt vett Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Szekeres Imre az MSZP frakcióvezetője, az SZDSZ részéről Pető Iván pártelnök és Kuncze Gábor belügyminiszter. Az egyeztetésen nyilvánvalóvá vált: szocialisták kitartanak amellett, hogy 48 százalékos legyen a legmagasabb adókulcs, az SZDSZ ragaszkodik álláspontjához, amely szerint 44 százalékban állapítanák meg az adótábla felső sávját. A megbeszélést követő rögtönzött sajtótájékoztatón Pető Iván kifejtette: a parlament működési rendjét nem befolyásolja az elmaradt egyezség. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekben sikerült konszenzusra jutni. Szekeres Imre elmondta, közeledtek az álláspontok az önkormányzati finanszírozás és a családtámogatások kérdésében. Rámutatott: a 48 százalékos adókulcs azért szükséges, mert a magasabb jövedelműek nagyobb terheket tudnak vállalni. A döntés során mérlegelni kell, hogy a költségvetésnek mekkora bevételre van szüksége szociális, oktatási, önkormányzati és egészségügyi feladatainak ellátásához. Ehhez az eddigi számítások szerint 480 milliárd forint szja-nak kell befolyni. Az adótábla meghatározásakor az MSZP arra törekszik, hogy az alacsonyabb jövedelműekre ne háruljon több teher. Annak firtatására, van-e mozgástere a döntéshozatalban a két frakciónak, a szabad demokrata politikus leszögezte: a 48 százalékos adó azokat sújtja, akiket nem szabad ilyen módon terhelni. A költségvetési kérdésekben nagymértékben befolyásolja az álláspontokat, van-e esély megállapodásra az Érdekegyeztető Tanácsban. Az SZDSZ szerint nem szerencsés a munkavállalói oldal sztrájkfenyegetéseinek engedni, hiszen így a gondok továbbgörgetése lehet a következmény. (Folytatás az 5. oldalon) A közterhek csökkentését igénylik Lesz-e ár-bér megállapodás? (Munkatársunktól) Az Érdekegyeztető Tanács következő, december 8-i ülésén szeretné aláírni az ár-bér megállapodást a kormány a másik két szociális partnerrel. Mint a legutóbbi ÉT-ülésen is kiderült, a kormány javaslatainak egy része sokkal kevésbé fogadható el a munkaadói oldal, mint a munkavállalók számára. A 48 százalékos legmagasabb adókulcsot és a diszkriminatív adójóváírási szisztémát tartalmazó kettős adótáblát a kormány csak a szakszervezetek támogatását bírva nyújtotta be e hét elején a parlamentnek. (Folytatás a 9. oldalon) Kormánytartalékból kétszázmillió a Duna televíziónak Hatékonyabb fellépés a feketemunka ellen (Munkatársunktól) A kormány tegnapi ülésén határozatot hozott a feketefoglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről, tárgyalt a cigányság helyzetéről, s úgy döntött, hogy a Duna televíziónak 200 millió forintot biztosít a költségvetés általános tartaléka terhére. A kabinet ülésén szó esett Orbán Viktornak, az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsága elnökének brüsszeli nyilatkozatairól valamint azok visszhangjáról az Európai Unió tagállamai budapesti nagykövetei körében. Ezzel kapcsolatban a közleményt fogalmazták meg, amelyet Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára ismertetett a sajtóértekezleten. A nyilatkozat leszögezi: „Figyelembe véve, hogy az Európai Unió részéről értetlenül fogadták a magyar sajtóban megjelent nyilatkozatok azon kitételeit, amelyek azt sugallják, mintha Magyarország csatlakozási esélyei gyengültek volna, a kormány szükségesnek tartotta leszögezni, hogy nem osztja ezt az értékelést". (Folytatás az 5. oldalon) Az MSZOSZ a nyugdíjasokért kiszámíthatóbb életet várnak (Munkatársunktól) „Bár a lakosság még aktívan dolgozó részét az elmúlt években nagyobb reáljövedelem-csökkenés érte, mint a nyugdíjasokat, őket e veszteség mégis érzékenyebben érinti, hiszen roppant alacsony szinten kénytelenek ezt elviselni” - szögezte le tegnap Sándor László, az MSZOSZ elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a konföderáció nyugdíjasválasztmánya és a Nyugdíjaskamara fennállásának ötödik évfordulója tiszteletére rendeztek. Az elnök a szakszervezeti szövetség székházának idősekkel zsúfolásig megtelt nagytermében arról is beszélt, soha ennyi magára maradt idős ember nem volt, mint most, a generációk elkülönülése idején, s nincsenek már meg a gazdaság átalakulása miatt azok a régi munkahelyek sem, amelyek időről időre visszahívják a nyugdíjasokat.' E pszichés magányérzet Sándor László szerint legalább'' annyira megfontolandó, mint az anyagiak. (Folytatás a 4. oldalon) Léphart Pál rajza A holnapi 82 oldalas Magyar Nemzetből . Interjú Pető Ivánnal Beszélgetés Latorcai Jánossal Mi a dolga egy munkaügyi éS miniszternek? Veszélyben Antall öröksége ?:?V ! A balliberális elit válsága Kaposvár NATO-lázban Az embargó vége a biznisz reménye Amikor a színtársulat éppen „tájol” Épít-e Ligeti Béla Nemzetit az más Erzsébet téren? Mégsem lesz vezetőváltás az ÁPV Rt. élén? (Munkatársunktól) Lapunk információi szerint László Andrást, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét nevezik ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójává Lascsik Attila helyébe. Dudits Ádám, a privatizációs szervezet szóvivője tegnap ugyan cáfolta azt a lapértesülést, hogy az ÁPV Rt.nél vezércserére készülnek, és a jelenlegi vezérigazgató-helyettest, Kocsis Istvánt nevezik ki az ügyvezetés élére. Lascsik Attila tegnap este - az ÁPV Rt. szóvivője útján - azt közölte lapunkkal, hogy a privatizációs miniszter és őközte harmonikus a kapcsolat, s nem került szóba a leváltása; nemcsak azért nincs most a (privatizációs) színpadon, mert beteg, hanem mert ő nem színész, hanem rendező. (Folytatás a 9. oldalon) Tizenhét éves őrizetben a gyilkosság gyanúsítottja A BRFK bűnüldözési főosztályának beosztottai alig több mint 48 óra alatt elfogták a budapesti 12 éves István Zsolt brutális meggyilkolásával gyanúsítható 17 éves M. Lászlót. A magyar kriminalisztikában párját ritkító bűncselekmény felderítésében kiemelkedő érdemeket szereztek a főkapitányság ifjúságvédelmi osztály,álljújt el nyomozói, akik adatgyűjtésük-<, ■kel és a megszerzett"kitelnávmadóikkal eljutottak a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalemberhez. (Folytatás a 16. oldalon)