Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

Bérlakás-megvásárlás - határidő után gACBS ΜΈΟΎΕΙ rtRM­­ii sVáfi nexpsessci* p£: J». Összeállítás a 8. oldalon A gyermekkönyvhét kínálata 10. oldal Az értelmiség megint útban van 12. oldal Magyar Árutőzsde melléklettel ALAPÍTOTTA: PETSIG SÁNDOR .PÉNTEK, 1995. december 1. ΙΛΊII. évfolyam, 282. szám Negyvenezer amerikai katona vesz részt a balkáni akcióban Christopher, Perry és Shalikashvili a kongresszusban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Nem harcolni, hanem békét teremteni mennek a NATO, s köztük az amerikai erők Boszniába, vilá­gos célokkal, egyértelműen megfogalmazott feladatokkal, egy évre. Ezt hangoztatta a kép­viselőház külügyi bizottságában csütörtökön délelőtt Christopher külügy-, Perry védelmi minisz­ter és Shalikashvili vezérkari fő­nök. A törvényhozás újabb és újabb kérdéseket tesz fel, s e fo­lyamat következtében az ameri­kai közvélemény is értesül a vár­ható fejleményekről. A csapato­kat azonban Boszniába küldik, az elnök ezt már egyértelműen, s alkotmányos jogával élve eldön­tötte, a kongresszus most önnön véleményét kívánja kialakítani arról, hogyan támogathatná az amerikai erőket A kétségek jó­részt a békemegállapodásban és a balkáni történelemben rejlenek a honatyák szemében, akiknek egy része nem győződött meg arról, hogy szárazföldi csapatok­kal valóban be kell avatkozni a béke megteremtésére. Az akció lezárásának feltételeit is megkér­dőjelezik. Clinton elnök hétfői beszédére építve mind Chris­topher, mind Peny ismertette a daytoni egyezmény főbb pont­jait, utalva arra, hogy Párizsban december tizennegyedikén írják Egyelőre norvég ENSZ-katonák járőröznek Szarajevó belvá­­lla a békeszerződést rosában, de hamarosan átadják helyüket a NATO-erőknek (Folytatás a 3. oldalon) (MTI külföldi képszolgálat—AP) Párizsi aláírás Magyarországot a külügyminiszter képviseli (Munkatársunktól) Magyarországot várhatóan Kovács László külügyminisz­ter fogja képviselni a boszniai békemegállapodás december 14-i, párizsi aláírásán. Mind a Miniszterelnöki Hivatalban, mind pedig külügyminisztériu­­mi körökben abból kiindulva közölték ezt, hogy a térségbeli államoknak szóló meghívás eddig mindig külügyminiszteri szintű volt. (Folytatás a 3. oldalon) Csak kisebbségi részt adnak el a gázművekből Emelkednek a fővárosi víz- és csatornadíjak (Munkatársunktól) Majdnem négyórás zárt ülést követően a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött: kisebbségi tulajdonrészt ad el a Fővárosi Gázmű­vek Rt-ből. A városatyák arról is hatá­roztak, hogy jövő év január el­sejétől megemelik a víz- és csatornahasználati díjakat. A közgyűlés 54 igen, hét nem és hat tartózkodás mellett úgy ha­tározott, hogy a négy állva ma­radt pályázó közül az eladási szerződést vagy az első helyre sorolt Ruhrgas-VEW konzor­ciummal, vagy a második he­lyezett Gaz de France céggel kötik meg. (Folytatás az 5. oldalon) (Adó)tabu­la rasa? Tovább tart az áldatlan politikai huzakodás a jövő évi adótábla körül. Hiányát máris megszenvedte a par­lament, a kormány által ér­vényesnek tekintett adókul­csok nélkül kelett lezárni az általános vitát. De a szakszervezetek nyilatkoza­tai arra engednek követ­keztetni: súlyosabb követ­kezményekkel is számolni kell, ha az ÉT-megálapo­­dást „felrúgva”, a kialku­dott adótáblába „bele­mi­sszától” a formális sze­repre kárhoztott T. Ház vagy a kabinet. Valóban sürget az idő. Bár a parlamenti ütemterv szerint csupán december 28-án lenne a végszavazás a jövő évi költségvetésről, már a jövő kedden voksol­ni kellene az adótábláról. Érvényes adótábla nélkül pedig felmérhetetlen zava­rok támadhatnak az állam­­háztartásban, a gazdaság­ban, a kereskedelemben. A koalíció presztízséről nem is beszélve. Mert va­lóban a kormány tekinté­lyével játszik, aki a 24. órában „tabula rasát” kö­vetel. Inkább a koalíción belül kellene egyezer tabula rasát csinálni. Mert ez a költségvetési „hajci­­hő” csak részben emlékez­tet az előző kormányzati ciklus decemberi költség­vetési ámokfutásaira. Ak­kor inkább az ellenzék és a koalíció között húzódott a demarkációs vonal. Most a koalíción belül is mun­kálkodnak a tektonikus erők. Adóügyben egyelőre homokpadra futottak a koalíciós egyeztető tár­gyalások. Az SZDSZ által képviselt gazdaságpolitika olykor mintha közelebb is kerülne az ellenzékhez, mint a szocialisták ke­mény magja által képvi­selt nézetekhez. A balra eltolódott adófelfogáshoz, amely a polgárokat kissé önkényesen egyrészt bér­ből és fizetésből élő tisz­tes adófizetőkre, más­részt pontenciális „adó­csaló” vállalkozókra oszt­ja. A szocialisták nem en­gedtek a 48-ból. Talán mert nem tudják meg­emészteni az utcai de­monstrációk hatását. Eset­leg mert úgy érzik, hogy az ár-bér megállapodást elő­készítő országos sztrájkké­szültség politikai legitimitá­sukat kérdőjelezi meg? Ne­tán a szakszervezeti lobby megsúgta, hogy a sztrájk­alapból hosszabb munka­­beszüntetéseket is finanszí­rozni lehet? Nem áll magasan a poli­tikai tőzsdén a szükségkölt­­ségvetés ázsiója. De annak a veszélye is fennáll, hogy a parlament erejéből tb-költ­­ségvetésre sem fújja az idén... Új adótáblával bíbe­lődni ilyenkor? Talán még a régi is jobb egy elhibázott helyett. Bodnár Lajos Az MSZP ragaszkodik a 48 százalékos adókulcshoz Eredménytelen a koalíciós egyeztetés (Munkatársunktól) Sikertelenül zárult az MSZP és az SZDSZ meg­beszélése a jövő évi adósávokról a koalíciós egyeztetőtanács tegnapi ülésén. A vitában a végső szót - azt, hogy miként szavaznak a koalíciós frakciók az Országgyű­lésben - hétfői tanácsko­zásukon mondják ki a képviselőcsoportok. Horn Gyula miniszterelnök dolgozószobájában került sor a megbeszélésre, amelyen részt vett Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke, Szekeres Imre az MSZP frakcióvezetője, az SZDSZ részéről Pető Iván pártelnök és Kuncze Gábor bel­ügyminiszter. Az egyeztetésen nyilvánvalóvá vált: szocialisták kitartanak amellett, hogy 48 szá­zalékos legyen a legmagasabb adókulcs, az SZDSZ ragaszko­dik álláspontjához, amely sze­rint 44 százalékban állapítanák meg az adótábla felső sávját. A megbeszélést követő rögtönzött sajtótájékoztatón Pető Iván kifejtette: a parla­ment működési rendjét nem befolyásolja az elmaradt egyezség. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekben sikerült konszenzusra jutni. Szekeres Imre elmondta, közeledtek az álláspontok az önkormányzati finanszírozás és a családtámogatások kérdésé­ben. Rámutatott: a 48 százalé­kos adókulcs azért szükséges, mert a magasabb jövedelműek nagyobb terheket tudnak vállal­ni. A döntés során mérlegelni kell, hogy a költségvetésnek mekkora bevételre van szüksé­ge szociális, oktatási, önkor­mányzati és egészségügyi fel­adatainak ellátásához. Ehhez az eddigi számítások szerint 480 milliárd forint szja-nak kell be­folyni. Az adótábla meghatáro­zásakor az MSZP arra törekszik, hogy az alacsonyabb jövedel­műekre ne háruljon több teher. Annak firtatására, van-e mozgástere a döntéshozatalban a két frakciónak, a szabad de­mokrata politikus leszögezte: a 48 százalékos adó azokat sújt­ja, akiket nem szabad ilyen mó­don terhelni. A költségvetési kérdésekben nagymértékben befolyásolja az álláspontokat, van-e esély megállapodásra az Érdekegyeztető Tanácsban. Az SZDSZ szerint nem szerencsés a munkavállalói oldal sztrájk­fenyegetéseinek engedni, hi­szen így a gondok továbbgör­getése lehet a következmény. (Folytatás az 5. oldalon) A közterhek csökkentését igénylik Lesz-e ár-bér megállapodás? (Munkatársunktól) Az Érdekegyeztető Tanács következő, december 8-i ülé­sén szeretné aláírni az ár-bér megállapodást a kormány a másik két szociális partnerrel. Mint a legutóbbi ÉT-ülésen is kiderült, a kormány javaslatai­nak egy része sokkal kevésbé fogadható el a munkaadói ol­dal, mint a munkavállalók szá­mára. A 48 százalékos legma­gasabb adókulcsot és a diszkri­minatív adójóváírási sziszté­mát tartalmazó kettős adótáblát a kormány csak a szakszerve­zetek támogatását bírva nyúj­totta be e hét elején a parla­mentnek. (Folytatás a 9. oldalon) Kormánytartalékból kétszázmillió a Duna televíziónak Hatékonyabb fellépés a feketemunka ellen (Munkatársunktól)­­ A kormány tegnapi ülésén határozatot hozott a feke­tefoglalkoztatás elleni ha­tékonyabb fellépés lehető­ségeiről, tárgyalt a cigány­ság helyzetéről, s úgy dön­tött, hogy a Duna televí­ziónak 200 millió forintot biztosít a költségvetés ál­talános tartaléka terhére. A kabinet ülésén szó esett Orbán Viktornak, az Ország­­gyűlés európai integrációs ügyek bizottsága elnökének brüsszeli nyilatkozatairól vala­mint azok visszhangjáról az Eu­rópai Unió tagállamai budapesti nagykövetei körében. Ezzel kapcsolatban a közleményt fo­galmazták meg, amelyet Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hiva­tal államtitkára ismertetett a saj­tóértekezleten. A nyilatkozat le­szögezi: „Figyelembe véve, hogy az Európai Unió részéről értetlenül fogadták a magyar sajtóban megjelent nyilatkoza­tok azon kitételeit, amelyek azt sugallják, mintha Magyaror­szág csatlakozási esélyei gyen­gültek volna, a kormány szüksé­gesnek tartotta leszögezni, hogy nem osztja ezt az értékelést". (Folytatás az 5. oldalon) Az MSZOSZ a nyugdíjasokért kiszámíthatóbb életet várnak (Munkatársunktól) „Bár a lakosság még aktí­van dolgozó részét az elmúlt években nagyobb reáljövede­lem-csökkenés érte, mint a nyugdíjasokat, őket e veszte­ség mégis érzékenyebben érin­ti, hiszen roppant alacsony szinten kénytelenek ezt elvisel­ni” - szögezte le tegnap Sándor László, az MSZOSZ elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a konföderáció nyugdíjasvá­lasztmánya és a Nyugdíjaska­mara fennállásának ötödik év­fordulója tiszteletére rendez­tek. Az elnök a szakszervezeti szövetség székházának idő­sekkel zsúfolásig­­ megtelt nagytermében arról is beszélt, soha ennyi magára maradt idős ember nem volt, mint most, a generációk elkülönülé­se idején, s nincsenek már meg a gazdaság átalakulása miatt azok a régi munkahelyek sem, amelyek időről időre visszahívják a nyugdíjasokat.' E pszichés magányérzet Sán­­­dor László szerint legalább'' annyira megfontolandó, mint az anyagiak. (Folytatás a 4. oldalon) Léphart Pál rajza A holnapi 82 oldalas Magyar Nemzetből . Interjú Pető Ivánnal Beszélgetés Latorcai Jánossal Mi a dolga egy munkaügyi éS miniszternek? Veszélyben Antall öröksége ?:?V ! A balliberális elit válsága Kaposvár NATO-lázban Az embargó vége a biznisz reménye Amikor a színtársulat éppen „tájol” Épít-e Ligeti Béla Nemzetit az má­s Erzsébet téren? Mégsem lesz vezetőváltás az ÁPV Rt. élén? (Munkatársunktól) Lapunk információi szerint László Andrást, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét nevezik ki az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. vezér­­igazgatójává Lascsik Attila helyébe. Dudits Ádám, a priva­tizációs szervezet szóvivője tegnap ugyan cáfolta azt a lap­­értesülést, hogy az ÁPV Rt.­­nél vezércserére készülnek, és a jelenlegi vezérigazgató-he­lyettest, Kocsis Istvánt nevezik ki az ügyvezetés élére. Lascsik Attila tegnap este - az ÁPV Rt. szóvivője útján - azt közölte lapunkkal, hogy a privatizációs miniszter és őközte­­ harmonikus a kapcso­lat, s nem került szóba a le­váltása; nemcsak azért nincs most a (privatizációs) színpa­don, mert beteg, hanem mert ő nem színész, hanem rendező. (Folytatás a 9. oldalon) Tizenhét éves őrizetben a gyilkosság gyanúsítottja A BRFK bűnüldözési fő­osztályának beosztottai alig több mint 48 óra alatt elfogták a budapesti 12 éves István Zsolt brutális meggyilkolásával gya­núsítható 17 éves M. Lászlót. A magyar kriminalisztikában pár­ját ritkító bűncselekmény felde­rítésében kiemelkedő érdeme­ket szereztek a főkapitányság ifjúságvédelmi osztály,álljújt el­ nyomozói, akik adatgyűjtésük-<, ■kel és a megszerzett"k­itelnáv­ma­dóikkal­ eljutottak a bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható fiatalemberhez. (Folytatás a 16. oldalon)

Next