Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
FENTEK, 1995. december 1. Nemzetközi élet Negyvenezer amerikai vesz részt a balkáni akcióban Christopher, Perry és Shalikashvili a kongresszusban (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás lényeges elemei közismertek, így a képviselők inkább az eddig tökéletesen ki nem fejtett paragrafusok iránt érdeklődtek. Mind a State Department, mind a Pentagon irányítója elmondta például: hat hónapos „lehűlési” időszakot adnak a feleknek, hogy fegyveres erőiket a nyugalom megőrzése érdekében egyensúlyba hozzák, ha ez nem sikerül, akkor a bosnyák-horvát föderációt megfelelő védelmi fegyverzettel látják el, ez azonban nem a NATO és nem az amerikai csapatok feladata lesz. Az Egyesült Államok hangolja majd össze a nemzetközi tevékenységet az egyensúly megteremtésére. Perry részletesen ismertette az akcióban részt vevő erőket, a felvonulás útvonalát. Mint jelezte, Boszniában húszezer amerikai állomásozik majd, kiszolgálásukra Horvátországban újabb ötezer, s rajtuk kívül még hétezer, akiknek zöme Magyarországon állomásozik majd. A védelmi miniszter utalt rá, hogy a magyar parlament elsöprő többséggel járult ehhez hozzá. Természetesen a légierő és a haditengerészet erői is készenlétben állnak Olaszországban és az Adrián (a USS America anyahajón), s bár őket nem számítják szorosan a hadműveleti erőkhöz, az összlétszám így eléri a negyvenezret. Perry emlékeztette a képviselőket, hogy az elmúlt hetekben négyszer találkozott Gracsov védelmi miniszterrel, s megegyezett vele az orosz részvételről. Az Unprofor csapatok irányítását az IFOR, vagyis a NATO vezette sereg veszi át, s az amerikai térségben, Tuzla környékén észak-európai és török, csapatok is szolgálatot teljesítenek majd. Az amerikai erők teljes átdobása két hónapot, vesz igénybe, aminthogy kivonása is. A katonák és a felszerelés zöme vonaton érkezik Magyarországra, majd onnan országúton megy tovább Tuzlába. Shalikashvili ehhez hozzátette, hogy a katonák erőt alkalmazhatnak, ha tevékenységükben akadályozzák, netán megtámadják őket. A tűzszünet ellenőrzésében, a csapatok szétválasztásában vesznek részt, de - például a menekültek hazatérésének a segítésében nem. A telepítés előtt az előőrsök a térségbe utaznak, 735-en Boszniába, 730-an Horvátországba, mások Magyarországra és Itáliába. A britek és franciák horvátországi kikötőből érkeznek körzeteikbe. A misszió költségét Perry kétmilliárd dollárra becsülte. Kérdésekre válaszolva mind Perry, mind Christopher kifejtette, hogy a daytoni alku értelmében harminc napon belül a külföldi csapatoknak távozniuk kell. A csütörtöki lapokban ugyanis olyan értesülés jelent meg Pentagon-forrásokra hivatkozva, hogy a bosnyák fél mellett harcoló szélsőséges iszlám fegyveresek veszélyt jelenthetnek az amerikai egységekre. Lantos képviselő is méltatóan utalt a magyar parlament döntésére, s azzal érvelt, hogy Közép-Európában várják a békemegállapodás megvalósítását. Azt vetette fel, hogy miután a menekültek nyilván nem térhetnek vissza lakóhelyükre, az Egyesült Államok keresse meg a tehetős iszlám országokat a kárpótlás pénzügyi alapjának létrehozására. Christopher egy másik felvetésre reagálva ismét úgy fogalmazott, hogy a háború, ha felújul, kiterjedhet, például Magyarországra, ahol élnek szerbek, illetve a Szerbiában élő magyarok kiválthatnak budapesti aggodalmakat Az előkészületek részeként a The Washington Post csütörtökön reggel kaposvári keltezésű anyagot közölt az első oldalán, s a híradók munkatársai is innen jelentkeztek. A Post tudósítója szerint a magyarok várják az amerikai katonákat és a velük érkező vásárlóerőt A parlament hozzájáruló határozata egyben arra is utal, hogy Budapest szeretne a NATO tagja lenni és valamennyit visszaszerezni az embargós veszteségekből, ám egy amerikai tisztet idézve azt úja, hogy a segítség nem jelent automatikusan szabad utat Brüsszelbe. Blahó Miklós Későn ért a kórházba Rabin autóját a tömeg fékezte , Jichak Rabinnak jobb túllélési esélyei lettek volna az ellene elkövetett merénylet után, ha hamarább sikerül kórházba jutnia - nyilatkozta csütörtökön annak a kórháznak az igazgatója, amelyben a néhai izraeli miniszterelnök meghalt. A merénylet színhelye és az Ichilov Kórház között kevesebb mint 800 méter a legrövidebb út. A gyilkos lövések eldördülése után azonban több ezer ember árasztotta el ezt az utat, ezért a gépkocsivezető kénytelen volt háromszor hosszabb útvonalat választani. Rabin kórházba jutását az is lassította, hogy autóját egy úttorlasznál feltartóztatták a rendőrök. Jigal Amir, Rabin gyilkosa csütörtöki bírósági kihallgatása előtt úgy nyilatkozott, hogy hosszú megfontolás után hajtotta végre a merényletet, előzetesen nem kérte rabbi áldását ehhez. A bíróság elrendelte Amir és fivére, Hagai vizsgálati fogságának vasárnapig - a vádirat elkészültének tervezett időpontjáig -történő meghosszabbítását. Először idegen parancsnokság alatt Moszkvai vita a boszniai szerepvállalásról (Munkatársunktól) MOSZKVA - Ellentmondásosan értékelik Oroszországban Gracsov védelmi miniszter brüsszeli tárgyalásait s az orosz csapatok boszniai szerepvállalásának kérdését. Míg a miniszter elégedett azzal, hogy Moszkva ezután bekapcsolódik a NATO politikai struktúrájának működésébe, s a 16 plusz 1-es formula szerinte az együttműködés megfelelő formája lehet, a boszniai békefenntartók politikai ellenőrzését pedig megnyugatónak tartja, addig Borisz Gromov, a külügyminisztérium katonai tanácsadója, miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy orosz katonák még sohasem szolgáltak idegen parancsnokság alatt. Gromov kategorikusan ellenzi ilyen formában az orosz egységek Boszniába küldését. Az egykor Afganisztánban is harcolt parancsnok szerint a NATO taktikai és stratégiai értelemben is kiterjeszti kelet felé katonai jelenlétét, s ez a helsinki egyezményben is lefektetett katonai egyensúly felborulását jelenti. Gromov szerint Oroszországnak ma nincs saját stratégiája sem Boszniát, sem Európát, sem pedig a világot tekintve. Andrej Kozirjev külügyminiszter ezzel szemben támogatta a NATO-val folytatandó párbeszédet, hozzátéve, hogy annak nem az egyetértés, hanem a vita formájának kell lennie. Ezenkívül imét kifogásolta, hogy a külügyminisztériumot nem vonják be a fontos diplomáciai döntésekbe, s így volt ez most is. A lapok beszámolói tükrözik az eltérő véleményeket, s maguk is megosztottak e kérdésben. Egyesek az együttműködésre helyezik a hangsúlyt, aláhúzva, hogy a transzatlanti partnerség már Boszniában elkezdődhet, mások az orosz külön útról értekeznek, s megalázónak nevezik a boszniai orosz szerepvállalást. S. G. A bosnyák kormány szavatolja a szarajevói szerbek biztonságát Zágráb és Belgrád elismeri egymást ÚJVIDÉK - A párizsi békekonferencián december 14- én Tudjman horvát és Milosevics szerb elnök megegyezést ír alá a két ország kölcsönös elismeréséről, úja a zágrábi Globus hetilap. Az újság közli a megegyezés teljes szövegét, amelyet egyelőre titkos dokumentumként kezelnek. E szerint Belgrád és Zágráb a békekonferenciát követő 15 napon belül teljes diplomáciai kapcsolatra lép egymással, az esetleges határkérdéseket megállapodással, békés úton rendezik, tartózkodnak a fegyveres fenyegetésektől. A diplomáciai kapcsolatok felvételével egy időben rendezik a postaforgalmat, a vasúti, közúti és légi közlekedést, s megindulhat a polgárok szabad átkelése egyik országból a másikba. A Globus értesülése szerint ezzel helyreáll a két ország gazdasági együttműködése is. A megegyezés aláírásával Horvátország tulajdonképpen elismeri Jugoszlávia állami kontinuitását, ez azonban nem befolyásolja az egykori ország jogutódlásával kapcsolatos kérdések megoldását, írja a zágrábi hetilap. A normalizálódás felé tartanak a boszniai állapotok is. A bosnyák parlament szerdán megkezdett s csütörtökön befejezett ülésén egyhangúlag támogatta a daytoni megállapodást. Izetbegovic elnök parlamenti beszédében kijelentette, a szerbeknek nem sikerült felosztaniuk Szarajevót, nem kaptak kijáratot a tengermellékre és nem szerezték meg a teljes ellenőrzést Brcsko felett. Az elnök szerint a daytoni megállapodással Belgrád elismerte Boszniát. Kijelentette, a bosnyák hadsereg nem vonul vissza az eddigi állásairól. A szerb tábor továbbra is elégedetlen annak ellenére, hogy a bosnyák kormány két magas rangú képviselője is szavatolja a szarajevói szerbek biztonságát. Haris Silajdzic kormányfő közvetve Chirac francia elnöknek válaszol, de a szerbeknek üzen, amikor azt állítja, Szarajevó szerb lakosainak nem kell aggódniuk, biztonságban érezhetik magukat, mint a város más polgárai is. Silajdzic szerint a szerbeknek nem a bosnyák kormánytól kell tartaniuk, hanem ha védelemre szorulnak, akkor a szerb szélsőségesektől kell védelmezni őket. Sacirbej leköszönő külügyminiszter szintén szavatolja a szerb civilek biztonságát, sőt azoknak is garanciákat ad, akik katonák voltak. Csak a háborús bűnösök nem kerülik el a büntetést, állítja Sacirbej. Karadzsics közben siránkozik, hogy a zöld asztalnál elvesztette azt, amit fegyverrel megszerzett. Ennek ellenére azt állítja, a háborúnak ez a szakasza sikeresen véget ért, de figyelmeztet: soha senki sem mondhat le a szerb államok egyesítéséről. Gyarmati József Szlovénia csütörtökön elismerte Jugoszláviát, s felajánlotta Belgádnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét - jelentette a Tanjug Zorán Thaler szlovén külügyminiszter ljubljanai bejelentésére hivatkozva. „Szlovénia arra számít, hogy hamarosan megnyílik a belgrádi szlovén, illetve a ljubljanai jugoszláv külképviselet” - mondta Thaler. A politikus azzal magyarázta a Szerbiából és Montengróból álló államszövetség elismerését, hogy a daytoni megállapodás következtében a világ megváltoztatta Jugoszlávia-politikáját, s elismerte: Belgrád hozzájárul a balkáni béke megteremtéséhez. Jugoszlávia 1992-ben - Milan Panics miniszterelnöksége idején - elismerte Szlovénia államiságát, akkor azonban Ljubljana nem tartott igényt a belgrádi gesztusra. A zöldek szakítanak a pacifizmussal? Bonn a délszláv szavazás előtt BONN Miközben már gőzerővel folyik a négyezer fős boszniai német békekontingens felkészítése, a szövetségi kormány a héten megindította a misszióhoz szükséges parlamenti eljárást is. Miután korábban évekig folyt a vita arról, bevethető-e német katonaság a NATO-szövetség területén kívül, mostanra mind alkotmányjogilag, mind pedig politikailag tisztább a helyzet, és aligha valószínű, hogy a német parlament egyszerű többséggel ne hagyná jóvá a balkáni küldetést. A keresztényliberális koalíció pártjai egységesen a kormány mögött állnak. Az ellenzéki szociáldemokraták már megosztottabbak. Míg a Rudolf Scharping vezette frakció feltétlenül kész a kormány felfogásának támogatására, jóllehet annak szellemében a bevetés nem kizárólag önvédelmi elemeket tartalmaz, az SPD- ben Oskar Lafontaine országos elnök személyében felülkerekedett pacifista irányvonal hallani sem akar harci feladatokról, kiváltképp a német légierő Tornado gépeinek bevetéséről. A zöldek számára viszont alkalmasint a nagy szakítópróbát hozza meg a NATO-misszió kérdése. A kormányképességre törekvő Joschka Fischer frakcióvezető régóta szakítani kíván a hagyományos zöld pacifizmussal és amellett száll síkra, hogy igaz ügyért, például az emberi jogokért vagy a béke megteremtéséért igenis kardot lehet rántani, a pártvezetés balos része viszont Wolfgang Trittin elnökkel az élén hallani sem akar Fischer újdonsült „militarizmusáról”. (Józsa) „Véletlen99 találkozó Gerry Adamsszel * A Bill Clinton Észak-Írországban LONDON Csütörtökön Észak-Írországba látogatott Bill Clinton. Ez volt az első olyan alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök Ulster földére tette a lábát. Clintont csütörtökön reggel Belfastban az északír ügyek brit államminisztere, Sir Patrick Mayhew fogadta. A biztonsági intézkedések soha nem látott méreteket öltöttek az elnöki látogatás idejére: felfegyverzett rendőrök zárták le az utakat és jó néhányat a város körüli autópályák közül is, az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el, és több hivatal is szünnapot tartott. Az amerikai elnök először a város nyugati részén a katolikus negyedbe látogatott el, beszédet mondott egy fémipari üzemben, majd Kelet-Belfastban felkereste a protestáns városrészt. Az elnöki látogatás nem szűkölködött rögtönzött elemekben sem: a protestáns városrészben Clinton megállt egy fűszerüzletnél, majd a katolikus negyedben egy pékséget keresett fel, ahol - mintegy „véletlenül” találkozott és kezet fogott Gerry Adamsszel, az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetőjével. Az elnök azonban gondosan ügyelt arra, hogy ulsteri látogatásának egyensúlya fel ne billenjen, ezért is szerepelt programjában unionista politikusokkal - Peter Robinsonnal és John Alderice-szel - lezajlott rövid találkozás is. Bill Clinton csütörtök este egy belfasti téren rendezett tömleggyűlésen elmondott beszéde után egy kérdésre válaszolva leszögezte, nem igazak azok a hírek, amelyek az utóbbi hónapokban igen komolyan foglalkoztatták a világ közvéleményét, s amelyek egy mintegy fél évszázaddal ezelőtti ufólátogatásról szólnak az egyesült államokbeli Roswell közelében. Az amerikai elnök mosolyogva hozzátette, amennyiben történt ilyesmi, azt országa légterűje előte is eltitkolja. Bill Clinton később ellátogatott Londonderrybe is, abba a városba, amelyet e néven a Nagy-Britanniához tartozást fenntartani kívánó protestánsok emlegetnek, míg a katolikusok számára a város csupán „Derry”. Több mint húsz évvel ezelőtt a hírhedt „véres vasárnapon” itt lőttek a tüntető ír nacionalista tömegbe a brit csapatok, ám manapság a várost elsősorban a különféle közösségek közötti együttműködés szimbólumának tekintik. Clinton amerikai elnök belfasti és derryi látogatását felhasználta arra, hogy minden északír pártot a brit és az ír miniszterelnök között a héten megkötött egyezmény támogatására szólítsa fel, kifejtve, hogy egy becsületes dialógusban való részvétel nem a megadással egyenértékű. El ítélte ugyanakkor azokat, akik még mindig szívesen nyúlnak a fizikai megfélemlítés - a verések - eszközéhez, és közölte velük: ennek ideje immár lejárt. (kegp) Madar Nemzet 3 Ezer cseh katona készül a Balkánra „Megtérülő befektetés” PRÁGA — Kedvező visszhangra talált a cseh politikai színtéren a prágai kormány döntése arról, hogy mintegy ezer főből álló gépesített zászlóaljat bocsát a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erők rendelkezésére Boszniában. A döntést nemcsak a kormánykoalíció, de a legerősebb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt is üdvözölte. Kivétel a cseh-morva kommunista párt, amely elítélte a döntést, rámutatva, hogy a cseh hadsereg része lesz egy „megszállási rendszernek”. A csütörtöki cseh lapok a döntés politikai jelentőségét hangsúlyozzák A Mladá Fronta Dnes kommentárja aláhúzza: ez annak a politikai akaratnak a demonstrálása, hogy a cseh hadsereg cselekvően részt kíván vállalni a nyugati országok kockázatvállalásában. A kormány döntését Václav Havel köztársasági elnök is üdvözölte. A kormányfő, Václav Klaus azt hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy a cseh egységek részvétele a békehadműveletben több veszéllyel jár, mint az Unprofor keretében. A Π. világháború után cseh katonák először válhatnak közvetlenül veszélyes fegyveres összecsapások szereplőivé. S éppen ez teszi szükségessé, úja a prágai lap, hogy az állam, vezetői minél előbb a közvélemény előtt is megindokolják és megvédjék döntésüket Ugyanis annak valószínűsége, hogy a cseh katonák is életüket veszthetik Boszniában, most sokkal nagyobb, mint az ENSZ által irányított balkáni békemisszió során. Vladimir Suman, a cseh képviselőház védelmi bizottságának elnöke a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: ez a lépés a nemzetközi életben növeli a Csehország mint megbízható partner iránti bizalmat Mivel Csehországot a boszniai hadműveletekben való részvétel közelebb hozza a NATO- tagsághoz, olyan befektetésről van szó, amely előbb vagy utóbb megtérül. (somogyi) Budapestet Párizsban a külügyminiszter képviseli (Folytatás az 1. oldalról) Ekként nem okozhat problémát, hangoztatták, hogy Horn Gyula miniszternök a párizsi aláírás idején épp távolkeleti körúton tartózkodik majd, s ennek elhalasztására aligha kerül sor a francia fővárosban sorra kerülő esemény miatt. A miniszterelnök előbb december 10-13. között Japánban tesz munkalátogatást, majd onnan a Koreai Köztársaságba utazik tovább, ahol december 15-én zárul hivatalos vizitje, így az sem jelenthet gondot, hogy a miniszterelnök december 16-án, az EU-csúcs másnapján Madridban legyen, feltéve, hogy a közösség az eddigi gyakorlatot követi, s erre az állam- és kormányfői találkozóra is meghívják a közép- és keleteurópai társult országok vezetőit Egyébként hogy mennyire zsúfolt a politikusok naptára, mutatja az is, hogy az EBESZ december 7—8-i budapesti találkozójáról az „érintett” külügyminiszterek már 8-án délután egy chartergéppel a londoni békekonferenciára utaznak tovább, ahol még aznap megkezdik és december 9-én fejezik be a munkát (k. m.) Magyar-szlovák alapszerződés A pozsonyi ellenzék sem támogatja a ratifikálást Pozsonyból jelenti az MTI. A pozsonyi parlament bizottságaiban csütörtökön folytatódott a magyar-szlovák alapszerződés vitája. A tíz bizottság képviselői arról döntenek: ajánlják-e, hogy a törvényhozás december 13-án kezdődő ülésének napirendjére kerüljön a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálása. Juraj Schenk külügyminiszter két parlamenti bizottságban terjesztette elő a kérdést, és a dokumentum ratifikálását javasolta a honatyáknak - eredménytelenül. A külügyi bizottságban az ellenzéki pártok nyilvánították ki az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmaikat, ami a szavazásban is megnyilvánult. Ezzel szemben a vezető kormánypárt (HZDS) képviselői támogatták a ratifikálást, de hat szavazatuk kevésnek bizonyul a bizottság ajánló döntéséhez. A privatizációs bizottságban a HZDS két képviselője viszont ellene szavazott, míg a kulturális bizottságban elegendő szavazat híján nem született határozat, és az oktatási bizottságban is több volt az alapszerződést ellenző honatya Igenlő döntés egyedül a mezőgazdasági bizottságban született. A csütörtöki események fényében a pozsonyi ratifikálás esélyei tovább csökkentek, és az eddigieknél élesebben is kirajzolódott, hogy a Vladimír Meciar vezette HZDS képviselői között is sokkal markánsabban oszlanak meg a vélemények. Feltűnő, hogy a Peter Weiss vezette baloldal és a Moravcík nevével jelzett Demokratikus Unió magatartása is nagy nyomatékkal csökkentette a ratifikálás valószínűségét. Várható, hogy ha a parlament decemberben mégis napirendre tűzi a kérdést, akkor az nem a bizottságok többségi támogatása alapján történik majd, hanem azért, mert Ivan Gasparovic házelnök - a házszabály értelmében ezt megteheti - így dönt. Iia Gasparovic mégis így dönt, akkor „nagy valószínűséggel előrevetíthető kockázatot vállal” - hangzik a megfigyelők véleménye. KÜLFÖLD HORN GYULA hivatalában fogadta Jozef Skolcot, a szlovén parlament elnökét, aki Gál Zoltán házelnök meghívására hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. A szlovén politkus találkozott meghívójával, valamint Göncz Árpád államfővel is. PAVEL GRACSOV orosz védelmi miniszter Simon Peresz kormányfő meghívására ötnapos látogatásra Izraelbe érkezett. Gracsov találkozik meghívójával, valamint Ezer Weizman elnökkel, Ehud Barak külügyminiszterrel és Amnon Sahak vezérkari főnökkel. DÉL-KOREÁBA SZÖKÖTT és politikai menedékjogot kért az észak-koreai hadsereg egyik századosa. A 38 éves tiszt szökésének körülményei egyelőre tisztázatlanok, csak annyit tudni, hogy egy harmadik országon keresztül érkezett Dél-Koreába. AZ EGYIPTOMI parlamenti választások első részeredményei szerint nagy fölénnyel vezet a hatalmon lévő Nemzet Demokrata Párt (NDP), ám az ellenzéki pártok széles körű visszaélésekről számoltak be. A választókörzetek mintegy felében december 6-án második fordulót kell tartani.