Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

PÉNTEK, 1995. december 1. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Ellenőrzés a kisgazdáknál és a Köztársaság Pártnál * Az ÁSZ a törvényes állapot helyreállítására szólít fel A párt 1993-94. évi gaz­dálkodásának ellenőrzése so­rán tapasztaltak alapján a tör­vényes állapot helyreállításá­ra hívta fel a Független Kis­gazda-, Földmunkás és Polgá­ri Párt elnökének figyelmét az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az MTI jelentése szerint megállapította, hogy a párt gazdálkodásáról szóló 1993- 94. évi beszámolók nem felel­nek meg a számviteli törvény­ben megfogalmazott alapel­veknek, s így sem főössze­gükben, sem részleteikben nem tükrözik a tényleges álla­potot. A bevételekkel kapcsola­tos részletes megállapítások szerint a tagdíjak összege nem teljes körű. Az egyéb hozzájá­rulások, adományok könyve­lése is sok pontatlanságot mu­tat. Az 1994-es kiadásokkal kapcsolatban a számvevőszék leszögezi: összemosódik a Független Magyar Ifjúság és a Női Szövetség részére jutta­tott pénzeszköz a párt pénz­eszközeinek nyilvántartásá­val. Mi több, az FKGP teljesí­ti a két társadalmi szervezet helyett az szja-, a tb-, a mun­káltatói járulék és egyéb költ­ségvetési kiadások fizetését is. Az ÁSZ szerint ez törvény­­sértő gyakorlat. Arra kötelezte az Állami Számvevőszék a pártot, hogy a tiltott gazdál­kodó tevékenységből szárma­zó 102 millió forintot fizessék be az állami költségvetésbe. Az Állami Számvevőszék napokban elkészült jelentése szerint a Köztársaság Párt 1993-1994. évi gazdálkodási beszámolói egyik évben sem tartalmazzák a bevételek és az adott évben kapott tárgyi adományok értékét. A részle­tes megállapítások szerint az 1993. évi beszámoló bevéte­lei közül hiányzik 300 ezer forint értékű tárgyi ado­mány .A vizsgált időszakban a szervezet a párttörvényben nem engedélyezett gazdálko­dó tevékenységet - egy kivételtől eltekintve - nem folytatott. Az Állami Szám­vevőszék felszólította a párt elnökét, hogy tegyen intézke­dést az alapbizonylat nélkül történő kifizetések és bevéte­lezések megszüntetésére. A pártot kötelezték továbbá ar­ra, hogy a párttörvénybe üt­köző tiltott gazdálkodásból származó 160 ezer forint be­vételt fizessék be az állami költségvetésbe. Az MSZOSZ az adótábla vitájáról Az MSZOSZ felelőtlennek tartja azt a politikai gon­dolko­­dást és gyakorlatot, amely az Érdekegyeztető Tanácsban kö­tött egyezséget megkérdőjele­zi. Magyarországon nem a ma­gas jövedelműek vannak több­ségben, s ezt a kisebbik kor­mányzó pártnak is tudomásul kellene vennie. A vita azt jelzi, hogy az SZDSZ inkább koc­káztatja a kormány szavahihe­tőségét, de nem tágít bizonyos rétegek érdekeinek képvisele­tétől. Mindezt Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője fejtette ki csütörtökön az MTI-nek, annak kapcsán, hogy a kormánypár­tokon belül felerősödött a vita a jövő évi személyi jövedelem­adó-tábláról. Mint ismeretes, az ÉT-tár­­gyalásokon olyan megállapo­dás született a kormány és a munkavállalók képviselői kö­zött, amely szerint az adótáblá­ban a legmagasabb mérték el­érné a 48 százalékot. Az azóta felfokozódott vitában ezt kifo­gásolja az SZDSZ és csupán 44 százalékos adóplafont tart elfo­gadhatónak. MÁV bértárgyalások: Holtvágányon A MÁV és a vasutasszak­szervezetek között két hónap­ja tartó bértárgyalások csütör­töki fordulóján sem született megállapodás. A két fél jövő évi alapbérfejlesztési elképze­lései ugyanis továbbra is je­lentősen eltérnek egymástól. A délelőtti egyeztetést köve­tően a vasutas-szakszerveze­tek álláspontja egységesedni látszik: 23,5 százalékos alap­­béremelést követelnek. A munkáltató a tárgyalás során a korábbi, 19,5 százalékos alap­béremelési javaslatát fenntar­totta, s jövő hét keddig újabb, az alapbéremelést kiegészítő indítványok írásbeli átnyújtá­­sára tett ígéretet. Borsik Já­nos, a Mozdonyvezetők Szak­­szervezetének ügyvezető alel­­nöke a tárgyalások után el­mondta: a Mosz hétfői rendkí­vüli küldöttközgyűlés döntése alapján kitűzik a sztrájk idő­pontját, és időtartamát is meg­határozzák. 4. Nem fenyeget egyelőre a postássztrájk - közölte tegnap a Magyar Posta Rt. vezérigaz­gatósága az ΛίΠ-vel. A pos­tásszakszervezet az idei évre 18 százalékos átlagkereset­növekedést, illetve 1996-ra 25 százalékos alapbérfejlesztést követel. Az idei átlagkereset növelésének lehetőségéről a részvénytársaság hétfői rend­kívüli igazgatósági ülésén tár­gyalnak, számítások szerint 17 százalékos átlagkereset­növelés biztosítható erre az évre. Az MSZP nem enged a 48-ból Eredménytelen a koalíciós egyeztetés (Folytatás az 1. oldalról) Példaként megemlítette: a legutóbbi hírek szerint a Peda­gógus Szakszervezet továbbra is sztrájkkal fenyeget. Szekeres Imre megjegyez­te, hogy a költségvetésben és az adótörvényben az egyezte­tésnek köszönhetően kevés nyitott kérdés maradt. Bízik a hétfői­ frakcióülések eredmé­nyességében, amelyet követő­en kedden szavazásra kerül sor a parlamentben. Hozzátette: el­engedhetetlen, hogy jövőre sor kerüljön az adórendszer átfogó reformjára. (moldoványi) Látogatás a Szlovének Szövetségében A Fidesz a nemzetiségek anyagi támogatásáról Szentgotthárdra, a Magyar­­országi Szlovének Szövetségé­nek székházába látogatott csü­törtökön a Fidesz - Magyar Polgári Párt három alelnöke: Kövér László, Németh Zsolt és Pokorni Zoltán. A politikusok az 1990-ben létrehozott ki­sebbségi érdekképviseleti szer­vezet munkájával ismerkedtek, meghallgatták Hírnök József elnök tájékoztatóját. A délnyugati hármashatár térségében mintegy ötezer szlo­vén él a Rába mentén, a határ másik oldalán pedig nyolcezer magyart tartanak számon. Mint elhangzott: mindkét kisebbség minden tekintetben kellő támo­gatást kapott ez idáig a többségi nemzettől, azonban azt is el­mondták: a tavaly létrejött Or­szágos Szlovén Kisebbségi Ön­kormányzattal ugyan jól együtt tudnak működni, de értesülése­ik szerint anyagi támogatást nem kaphatnak az államtól, mert ez ezentúl csak a kisebb­ségi önkormányzatoknak jár. Németh Zsolt, erre reagálva ki­jelentette: a nemzetiségi tör­vényben nem szerepel, hogy a szövetségek nem támogathatók anyagilag. Kormánytartalékból 200 millió a Duna televíziónak Hatékonyabb fellépés a feketemunka ellen (Folytatás az 1. oldalról) A közleményben szerepel: „a kormány változatlanul foly­tatja a hazai felkészülést és az együttműködést az Európai Uni­óval annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások az Eu­rópai Unió várhatóan 1997 nya­rán befejeződő kormányközi konferenciáját követően meg­kezdődjenek és az ezredforduló­ig eredményesen záruljanak”. A továbbiakban a sajtótájé­koztatón részt vevő Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára beszá­molt arról, hogy a kabinet hatá­rozatot hozott a cigányság helyzetével kapcsolatos legsür­getőbb feladatokról, s arról, hogy létrehozza a Cigányügyi Koordinációs Tanácsot, illetve a Magyarországi Cigányokért Alapítványt. A felmérések sze­rint 1990-ben hazánkban mint­egy 140 ezren vallották ma­gukat cigánynak, becslések szerint azonban jelenleg 450- 500 ezer cigány lakosa van Magyarországnak. A kormány úgy véli, a többségi társadalom érdeke is, hogy a cigányság leszakadását megállítsák, illet­ve integrálódását elősegítsék. A cselekvési program legfon­tosabb területe az oktatás és a közművelődés; a kormány ci­gány ösztöndíj alapításával és a kollégiumi hálózat kialakításá­val kívánja növelni a továbbta­nuló cigány fiatalok számát. Mint megtudtuk, az alapítványt a kormány 150 millió forintos alaptőkével hozta létre, a 22 ta­gú kuratórum tíz tagja pedig maga is cigány származású. A kabinet döntött a kisebbségi önkormányzatok elhelyezésé­ről is. Az önkormányzatok által kiválasztott ingatlanokat a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet megvásárolja, majd az országos kisebbségi önkor­mányzatok az épületeket in­gyenes használatba kapják. A továbbiakban Kósáné Kovács Magda, a leköszönő munkaügyi miniszter asszony ismertette azt a kormányhatá­rozatot, amely a feketefoglal­koztatás elleni hatékonyabb hatósági fellépést teszi lehető­vé. A rendelet várhatóan de­cember közepén lép hatályba, ettől kezdve az a munkáltató, amely nem veszi nyilvántartás­ba a dolgozóit, esetenként 50 ezer forint rendbírsággal sújt­ható. Arra a vállalatra, amely a munka törvénykönyv paragra­fusát szegi meg, hárommillió forintig terjedő munkaügyi bír­ságot szabhatnak ki. Elmondta, a rendelettől azt várják, hogy javuljon az állampolgári fegye­lem a foglalkoztatás terén. A Duna televíziót működ­tető Hungária Televízió Alapít­vány számára az 1995. évi te­vékenységéhez 200 millió fo­rintot biztosít a kormány - szá­molt be róla Kiss Elemér. Mint megtudtuk az összeget a költ­ségvetés általános tartalékából utalják át. Végezetül elmondták, a kormány előzetes hozzájáru­lását adta a Deutsche Bank pénzintézet magyarországi ala­pításához, s 90 millió forinttal segíti a likviditási gondokkal küszködő Miskolci Egyetemet. (Óczy-tóth) Az FKGP a NATO-ról Gondoskodjanak a magyarok védelméről Az FKGP frakciója szerint az SZDSZ annak a lehetőségét keresi, hogy miként jöhetne ki a koalícióból. Ezt mutatja, hogy a szabad demokraták - a jövő évi költségvetés szavazása előtt ke­véssel - már sok mindennel nem értenek egyet, s a nép ba­rátjának a szerepében mutatko­zik-jelentette ki Lányi Zsolt, a frakció szóvivője. Horváth Béla kabinetfőnök­e az MTI jelentése szerint arra he­lyezte a hagsúlyt: Göncz Árpád a korábbi ciklusban többször hangot adott nemtetszésének, most azonban - a kormányzat alkotmánysértő rendelkezései ellenére - régóta hallgat. A szó­vivő megismételte a párt koráb­bi álláspontját, amely szerint az FKGP nem támogatja, hogy fegyveres egységeket küldjünk Boszniába. A párt legfeljebb fegyvertelen egészségügyi ala­kulatok útnak indítását tudná támogatni, ezt is csak akkor, ha a NATO gondoskodna a ma­gyarok védelméről. Csak kisebbségi részt adnak el a gázművekből Emelkedő víz- és csatornadíjak (Folytatás az 1. oldalról) Tehát nyitva hagyták annak lehetőségét is, hogy a tulajdono­si bizottság által második helyre sorolt Gaz de France céggel is tárgyaljon az az öttagú fővárosi delegáció, amelynek az a célja, hogy a december 14-i Fővárosi Közgyűlésig végleges formába öntse valamelyik megkötendő szerződést. A Gaz de France csak akkor jöhet szóba, mint be­futó, ha az említett delegáció nem tud megegyezni a szerző­déskötés szövegében a Ruhrgas- VEW konzorciummal. Erre szakmai megfigyelők szerint ke­vés esély mutatkozik, vagyis vélhető, hogy decemberben a közgyűlés a 39 százalékos ki­sebbségi tulajdonrészt a Ruhr­­gas-VEW konzorciumnak ítéli oda, s így a főváros még ebben az esztendőben 13,2 milliárd fo­rint bevétellel számolhat Ugyanakkor a Ruhrgas 4,5 mil­liárd forintos alaptőke-emelést hajt végre. A zárt ülést követően Atkári János főpolgármester-helyettes arra a kérdésre válaszolva, nem tekinti-e kudarcnak az SZDSZ, hogy a többségi tulajdon értéke­sítés helyett a kisebbségi tulaj­donrészt adta el a főváros, hang­súlyozta: a város akkor járt vol­na jobban, ha minél több bevé­telre tett volna szert, ezért java­solta az SZDSZ, illetve a város­­vezetés egészen csütörtökig a többségi tulajdon eladását Ám mint ismeretes, a legtöbb kész­pénzt ajánló cég, azaz az Italgas szombaton többségi tulajdont szerzett a Tigázban, s mivel csü­törtökön aláírta a szerződést, már nem volt versenyben a Fő­gázért. A zárt ülésről kiszivárgó hí­rek szerint komoly összeütközés volt a többségi tulajdonrész el­adását támogató SZDSZ-es és a kisebbségi részvénypakett el­adását preferáló MSZP-s város­atyák között. Ajkai Zoltán, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szemben a városvezetéssel, he­lyesnek tartotta a közgyűlés teg­napi döntését, mondván, a ki­sebbségi tulajdonrész eladása mellett is , biztos hozamra szá­míthat a főváros. Az ellenzéki pártok közül az MDF, a KDNP és a Fidesz fővárosi frakciója a hírek szerint a zárt ülésen kifej­tette: csak a kisebbségi tulajdon­­rész eladásával értenek egyet, sőt, azt is hangsúlyozták, jobb volna, ha a főváros koncesszió­ba adná a Főgázt Az FKGP és a MIÉP városatyái pedig azt sze­rették volna elérni, hogy a vá­rosvezetés ne privatizálja a Gáz­műveket. Információink szerint ha a többségi tulajdont értékesítette volna a város, akkor mintegy 23 milliárd forint bevételhez jutott volna Budapest A közgyűlés arról is döntött, hogy január elsejével megeme­lik a víz- és csatornadíját. Az ed­digi 38 forint!köbméter plusz áfa csatornadíj helyett 47 fo­­rint/köbméter plusz áfa csator­nahasználati díjat kell majd fi­zetni. Ez 24 százalékos emelke­dést jelent Az ivóvíz az eddigi 39 forint!köbméter plusz áfa ár helyett 45 forint/köbméter plusz áfa lesz. Ami azt jelenti, hogy ez a díj 14 százalékkal emelkedik. Minderről a döntéshez szük­séges minimális szavazatnál (34) eggyel több támogatással határozott a Fővárosi Közgyű­lés. Az ellenzéki képviselők fel­vetéseikben hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a fej­lesztéshez szükséges pénzt nem a díjakból, hanem a város költ­ségvetéséből kellene előterem­teni. A közgyűlés 37 szavazattal arról is döntött: a közüzemi díj­bevételekből 700 millió forintos kompenzációs alapot hoz létre a szociálisan nehéz helyzetben élők számára víz-, csatorna-, távhő- és szemétdíj számláik ki­fizetéséhez. (f.r.l.) MDF elnökségi ülés Nem támogatják fegyveres csapatok kiküldését Az MDF elnöksége nem támogatja a NATO azon elképzelését, hogy Ma­gyarország békefenntar­tó fegyveres katonai csa­pattal vegyen részt a dél­szláv helyzet rendezésé­ben - jelentette ki Pusz­tai Erzsébet, az országos elnökség tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus szerint - ha egyáltalán felvetődik ez a kér­dés - akkor hazánknak első­sorban humanitárius segítsé­get kellene nyújtani, a hon­védségtől orvosokat, ápolókat kellene kiküldeni, ugyanis a területen nagyszámú magyar nemzetiség él, s feszültséget okozna, ha fegyveres magyar katonák jelennének meg. Arra a kérdésre, a Demokrata Fó­rum támogatja-e azt az elkép­zelést, hogy műszaki - híd- és útépítő - alakulatok részt ve­­gyenek a helyreállítási mun­kában, Pusztai Erzsébet úgy fogalmazott, ha lehetőség van rá, ezt a megoldást is el kell kerülni, nem lenne szerencsés műszaki alakulatokat küldeni a térségbe. A NATO-kontin­­gens magyarországi itt-tar­­tózkodásával egyébként a párt vezetése egyetért. A továbbiakban a jövő évi költségvetés tervezetével kap­csolatban megjegyezte: a kor­mány intézkedései elsősorban a család intézményét érintet­ték hátrányosan. Meglepeté­sének adott hangot, hogy egy szocialista képviselő egyéni indítványával vissza akarja hozni a törvényjavaslatba a családi pótlékkal kapcsolat­ban korábban felvetett vagyo­ni határt, illetve azt, hogy há­rom gyerek után ne járjon alanyi jogon a kedvezmény. Pusztai nem érti, hogyan gon­dolhatja ezt a szocialista poli­tikus, amikor az Alkotmány­­bíróság ezt az elképzelést egyszer már alkotmányelle­nesnek nyilvánította. A képvi­selő asszony még arra figyel­meztetett, ha a népesség fo­gyása ilyen nagy mértékben folytatódik, akkor a követke­ző évezred elején súlyos prob­lémákkal kell szembenézni. Tóth Tihamér képviselő, volt munkaügyi államtitkár a minisztérium munkájával kap­csolatban úgy fogalmazott, hogy az a „szakértői" kor­mány jobban működő tárcái közé tartozott, s a tárca élén tevékenykedő Kósáné Kovács Magda képes volt a tárca önál­lóságát megőrizni. A további­akban az MDF-es honatya nem lát esélyt arra, hogy Kiss Péter újonnan kinevezett mun­kaügy miniszter ezt a függet­lenséget biztosítani tudja. (6. t. g.) Giczy György Szegeden Torgyán gesztusokat tesz a KDNP felé Az emigrációban élő ma­gyarság komoly erőforrást je­lenthetne gazdasági és kultu­rális téren Magyarország szá­mára, ha a kormány jobban tá­maszkodna rá - mondta az MTI j­elentése szerint csütör­tökön Szegeden tartott sajtó­­tájékoztatóján Giczy Görgy. A KDNP elnöke a clevelandi Magyar Kongresszuson szer­zett tapasztalatait ismertetve számolt be arról, hogy az ott megjelent szervezetek jól is­merik a magyar politikai hely­zetet, valamint a KDNP or­szágos választmányának leg­utóbbi döntéseit, amelyeket rokonszenvvel fogadtak. Az emigrációban élők pontosan tudják, hogy őket is éppen a nemzeti és keresztény hagyo­mányok tartják egyben -mondta, hangoztatva, hogy Magyarország jövőjét is a ke­reszténydemokráciában látja. Kérdésre válaszolva fej­tette ki: örül, hogy Torgyán József gesztusokat tesz a KDNP felé, s nem hiszi hogy a Független Kisgazdapárt el­nöke és a közte lévő barátság­nak a kereszténydemokrata programban „súlyosabb kö­vetkezményei” lennének. A KDNP választmánya az önál­lóságra szavazott - közölte utóbb az ellenzéki pártok együttműködéséről szólva, ki­jelentve: ha nem erőltették volna annyira a Polgári Szö­vetséget, talán létrejön. Véle­ménye szerint ebben a szövet­ségben bizonyos politikai kö­rök saját politikai túlélésük le­hetőségét látták. HÍREK MAGYARORSZÁG ELFO­GADJA a két világháború után kialakult status quót, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek olyan autonómiát kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak magyarnak és egyáltalán megéljenek - mondta Tabajdi Csaba csütörtö­kön egy győri fórumon. A Mi­niszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a megoldás a dél-tiroli példa. Ez arra int: egy kisebbség helyzetét csak akkor lehet rendez­ni, ha az adott ország kormánya és parlamentje megteremti a jog­szabályi feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség otthon érezze magát. ÖTSZÁZAN VESZNEK RÉSZT Siófokon a Jegyzők Or­szágos Szövetsége által szervezett csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson. Az egy évvel ez­előtt megalakult szövetség első közgyűlésén egyebek között az önkormányzati és a köztisztvise­lői törvény módosításával kap­csolatos tapasztalatokat, az aktuá­lis jogszabály-előkészítéssel kap­csolatos kérdéseket, a jegyzők közigazgatásban betöltött szere­pét vitatják meg. A VISEGRÁDI ORSZÁGOK közül elsőként magyar intézmé­nyekkel kötött együttműködési megállapodást a müncheni Lud­wig Maximilians Egyetem Politi­katudományi Intézetén belül mű­ködő Európa Kutatócsoport Ez a fontos háttérintézmény az Euró­pai Unió különböző szervezeteit látja el naprakész információkkal. A fél évre szóló megállapodás ér­telmében hazánkban az MTA Vi­lággazdasági Kutatóintézete és a budapesti Európa Intézet segíti őket a munkájukhoz szükséges információk megszerzésében. JUHÁSZ GYULA-DÍJAT ado­mányozott Nagy Sándornak az MSZOSZ Csongrád megyei kép­viselete; a kitüntetést csütörtökön bensőséges és szűk körű ünnep­ség keretében Szegeden adták át. A megyei képviselet által alapí­tott díjjal azoknak a munkáját is­merik el, akik kulturális, oktatási, érdekvédelmi, valamint tájékoz­tatási területen kiemelkedő telje­sítményt nyújtanak. Munkaügyi tárca Kiss Péter a miniszter A Magyar Köztársaság el­nöke - a miniszterelnök javas­latára - 1995. december 1-jei hatállyal Kiss Pétert munka­ügyi miniszterré kinevezte. A kinevezésről szóló okmányt Göncz Árpád tegnap délután a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. Megnyílt a Független Médiaközpont Tegnap ünnepélyes külső­ségek között megnyílt a buda­pesti Független Médiaközpont Az eseményen köszöntőt mon­­■­dott Demszky Gábor főpolgár­mester, Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, James L. Green­field, a Független Újságírás Alapítvány (IJF) igazgatótaná­csának elnöke és Allen H. Neu­­harth, a Freedom Forum jóté­konysági szervezet elnöke. Az V. kerületi Egyetem tér 5. szám alatt lévő centrum - amelynek működési feltételeit a New York-i székhelyű UF-en keresztül amerikai, brit és né­met alapítványok támogatják - elméleti és gyakorlati kurzu­sokkal kíván hozzájárulni az újságírók és a különböző médi­umok iránt érdeklődő egyetemi vagy főiskolai hallgatók képzé­séhez. A politikai elkötelezett­ségtől mentes vállalkozás cél­ja, hogy lehetőséget adjon az érdeklődőknek az etikus, pár­tatlan, tényfeltáró újságírás el­sajátítására. Az intézet prog­ramjai és szolgáltatásai ingye­nesek. A médiaközpontban a tervek szerint már decembertől - időszerű témákban - szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak -jelenti az MTI.

Next