Magyar Nemzet, 1995. december (58. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
PÉNTEK, 1995. december 1. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Ellenőrzés a kisgazdáknál és a Köztársaság Pártnál * Az ÁSZ a törvényes állapot helyreállítására szólít fel A párt 1993-94. évi gazdálkodásának ellenőrzése során tapasztaltak alapján a törvényes állapot helyreállítására hívta fel a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnökének figyelmét az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ az MTI jelentése szerint megállapította, hogy a párt gazdálkodásáról szóló 1993- 94. évi beszámolók nem felelnek meg a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek, s így sem főösszegükben, sem részleteikben nem tükrözik a tényleges állapotot. A bevételekkel kapcsolatos részletes megállapítások szerint a tagdíjak összege nem teljes körű. Az egyéb hozzájárulások, adományok könyvelése is sok pontatlanságot mutat. Az 1994-es kiadásokkal kapcsolatban a számvevőszék leszögezi: összemosódik a Független Magyar Ifjúság és a Női Szövetség részére juttatott pénzeszköz a párt pénzeszközeinek nyilvántartásával. Mi több, az FKGP teljesíti a két társadalmi szervezet helyett az szja-, a tb-, a munkáltatói járulék és egyéb költségvetési kiadások fizetését is. Az ÁSZ szerint ez törvénysértő gyakorlat. Arra kötelezte az Állami Számvevőszék a pártot, hogy a tiltott gazdálkodó tevékenységből származó 102 millió forintot fizessék be az állami költségvetésbe. Az Állami Számvevőszék napokban elkészült jelentése szerint a Köztársaság Párt 1993-1994. évi gazdálkodási beszámolói egyik évben sem tartalmazzák a bevételek és az adott évben kapott tárgyi adományok értékét. A részletes megállapítások szerint az 1993. évi beszámoló bevételei közül hiányzik 300 ezer forint értékű tárgyi adomány .A vizsgált időszakban a szervezet a párttörvényben nem engedélyezett gazdálkodó tevékenységet - egy kivételtől eltekintve - nem folytatott. Az Állami Számvevőszék felszólította a párt elnökét, hogy tegyen intézkedést az alapbizonylat nélkül történő kifizetések és bevételezések megszüntetésére. A pártot kötelezték továbbá arra, hogy a párttörvénybe ütköző tiltott gazdálkodásból származó 160 ezer forint bevételt fizessék be az állami költségvetésbe. Az MSZOSZ az adótábla vitájáról Az MSZOSZ felelőtlennek tartja azt a politikai gondolkodást és gyakorlatot, amely az Érdekegyeztető Tanácsban kötött egyezséget megkérdőjelezi. Magyarországon nem a magas jövedelműek vannak többségben, s ezt a kisebbik kormányzó pártnak is tudomásul kellene vennie. A vita azt jelzi, hogy az SZDSZ inkább kockáztatja a kormány szavahihetőségét, de nem tágít bizonyos rétegek érdekeinek képviseletétől. Mindezt Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője fejtette ki csütörtökön az MTI-nek, annak kapcsán, hogy a kormánypártokon belül felerősödött a vita a jövő évi személyi jövedelemadó-tábláról. Mint ismeretes, az ÉT-tárgyalásokon olyan megállapodás született a kormány és a munkavállalók képviselői között, amely szerint az adótáblában a legmagasabb mérték elérné a 48 százalékot. Az azóta felfokozódott vitában ezt kifogásolja az SZDSZ és csupán 44 százalékos adóplafont tart elfogadhatónak. MÁV bértárgyalások: Holtvágányon A MÁV és a vasutasszakszervezetek között két hónapja tartó bértárgyalások csütörtöki fordulóján sem született megállapodás. A két fél jövő évi alapbérfejlesztési elképzelései ugyanis továbbra is jelentősen eltérnek egymástól. A délelőtti egyeztetést követően a vasutas-szakszervezetek álláspontja egységesedni látszik: 23,5 százalékos alapbéremelést követelnek. A munkáltató a tárgyalás során a korábbi, 19,5 százalékos alapbéremelési javaslatát fenntartotta, s jövő hét keddig újabb, az alapbéremelést kiegészítő indítványok írásbeli átnyújtására tett ígéretet. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke a tárgyalások után elmondta: a Mosz hétfői rendkívüli küldöttközgyűlés döntése alapján kitűzik a sztrájk időpontját, és időtartamát is meghatározzák. 4. Nem fenyeget egyelőre a postássztrájk - közölte tegnap a Magyar Posta Rt. vezérigazgatósága az ΛίΠ-vel. A postásszakszervezet az idei évre 18 százalékos átlagkeresetnövekedést, illetve 1996-ra 25 százalékos alapbérfejlesztést követel. Az idei átlagkereset növelésének lehetőségéről a részvénytársaság hétfői rendkívüli igazgatósági ülésén tárgyalnak, számítások szerint 17 százalékos átlagkeresetnövelés biztosítható erre az évre. Az MSZP nem enged a 48-ból Eredménytelen a koalíciós egyeztetés (Folytatás az 1. oldalról) Példaként megemlítette: a legutóbbi hírek szerint a Pedagógus Szakszervezet továbbra is sztrájkkal fenyeget. Szekeres Imre megjegyezte, hogy a költségvetésben és az adótörvényben az egyeztetésnek köszönhetően kevés nyitott kérdés maradt. Bízik a hétfői frakcióülések eredményességében, amelyet követően kedden szavazásra kerül sor a parlamentben. Hozzátette: elengedhetetlen, hogy jövőre sor kerüljön az adórendszer átfogó reformjára. (moldoványi) Látogatás a Szlovének Szövetségében A Fidesz a nemzetiségek anyagi támogatásáról Szentgotthárdra, a Magyarországi Szlovének Szövetségének székházába látogatott csütörtökön a Fidesz - Magyar Polgári Párt három alelnöke: Kövér László, Németh Zsolt és Pokorni Zoltán. A politikusok az 1990-ben létrehozott kisebbségi érdekképviseleti szervezet munkájával ismerkedtek, meghallgatták Hírnök József elnök tájékoztatóját. A délnyugati hármashatár térségében mintegy ötezer szlovén él a Rába mentén, a határ másik oldalán pedig nyolcezer magyart tartanak számon. Mint elhangzott: mindkét kisebbség minden tekintetben kellő támogatást kapott ez idáig a többségi nemzettől, azonban azt is elmondták: a tavaly létrejött Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzattal ugyan jól együtt tudnak működni, de értesüléseik szerint anyagi támogatást nem kaphatnak az államtól, mert ez ezentúl csak a kisebbségi önkormányzatoknak jár. Németh Zsolt, erre reagálva kijelentette: a nemzetiségi törvényben nem szerepel, hogy a szövetségek nem támogathatók anyagilag. Kormánytartalékból 200 millió a Duna televíziónak Hatékonyabb fellépés a feketemunka ellen (Folytatás az 1. oldalról) A közleményben szerepel: „a kormány változatlanul folytatja a hazai felkészülést és az együttműködést az Európai Unióval annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió várhatóan 1997 nyarán befejeződő kormányközi konferenciáját követően megkezdődjenek és az ezredfordulóig eredményesen záruljanak”. A továbbiakban a sajtótájékoztatón részt vevő Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszámolt arról, hogy a kabinet határozatot hozott a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról, s arról, hogy létrehozza a Cigányügyi Koordinációs Tanácsot, illetve a Magyarországi Cigányokért Alapítványt. A felmérések szerint 1990-ben hazánkban mintegy 140 ezren vallották magukat cigánynak, becslések szerint azonban jelenleg 450- 500 ezer cigány lakosa van Magyarországnak. A kormány úgy véli, a többségi társadalom érdeke is, hogy a cigányság leszakadását megállítsák, illetve integrálódását elősegítsék. A cselekvési program legfontosabb területe az oktatás és a közművelődés; a kormány cigány ösztöndíj alapításával és a kollégiumi hálózat kialakításával kívánja növelni a továbbtanuló cigány fiatalok számát. Mint megtudtuk, az alapítványt a kormány 150 millió forintos alaptőkével hozta létre, a 22 tagú kuratórum tíz tagja pedig maga is cigány származású. A kabinet döntött a kisebbségi önkormányzatok elhelyezéséről is. Az önkormányzatok által kiválasztott ingatlanokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megvásárolja, majd az országos kisebbségi önkormányzatok az épületeket ingyenes használatba kapják. A továbbiakban Kósáné Kovács Magda, a leköszönő munkaügyi miniszter asszony ismertette azt a kormányhatározatot, amely a feketefoglalkoztatás elleni hatékonyabb hatósági fellépést teszi lehetővé. A rendelet várhatóan december közepén lép hatályba, ettől kezdve az a munkáltató, amely nem veszi nyilvántartásba a dolgozóit, esetenként 50 ezer forint rendbírsággal sújtható. Arra a vállalatra, amely a munka törvénykönyv paragrafusát szegi meg, hárommillió forintig terjedő munkaügyi bírságot szabhatnak ki. Elmondta, a rendelettől azt várják, hogy javuljon az állampolgári fegyelem a foglalkoztatás terén. A Duna televíziót működtető Hungária Televízió Alapítvány számára az 1995. évi tevékenységéhez 200 millió forintot biztosít a kormány - számolt be róla Kiss Elemér. Mint megtudtuk az összeget a költségvetés általános tartalékából utalják át. Végezetül elmondták, a kormány előzetes hozzájárulását adta a Deutsche Bank pénzintézet magyarországi alapításához, s 90 millió forinttal segíti a likviditási gondokkal küszködő Miskolci Egyetemet. (Óczy-tóth) Az FKGP a NATO-ról Gondoskodjanak a magyarok védelméről Az FKGP frakciója szerint az SZDSZ annak a lehetőségét keresi, hogy miként jöhetne ki a koalícióból. Ezt mutatja, hogy a szabad demokraták - a jövő évi költségvetés szavazása előtt kevéssel - már sok mindennel nem értenek egyet, s a nép barátjának a szerepében mutatkozik-jelentette ki Lányi Zsolt, a frakció szóvivője. Horváth Béla kabinetfőnöke az MTI jelentése szerint arra helyezte a hagsúlyt: Göncz Árpád a korábbi ciklusban többször hangot adott nemtetszésének, most azonban - a kormányzat alkotmánysértő rendelkezései ellenére - régóta hallgat. A szóvivő megismételte a párt korábbi álláspontját, amely szerint az FKGP nem támogatja, hogy fegyveres egységeket küldjünk Boszniába. A párt legfeljebb fegyvertelen egészségügyi alakulatok útnak indítását tudná támogatni, ezt is csak akkor, ha a NATO gondoskodna a magyarok védelméről. Csak kisebbségi részt adnak el a gázművekből Emelkedő víz- és csatornadíjak (Folytatás az 1. oldalról) Tehát nyitva hagyták annak lehetőségét is, hogy a tulajdonosi bizottság által második helyre sorolt Gaz de France céggel is tárgyaljon az az öttagú fővárosi delegáció, amelynek az a célja, hogy a december 14-i Fővárosi Közgyűlésig végleges formába öntse valamelyik megkötendő szerződést. A Gaz de France csak akkor jöhet szóba, mint befutó, ha az említett delegáció nem tud megegyezni a szerződéskötés szövegében a Ruhrgas- VEW konzorciummal. Erre szakmai megfigyelők szerint kevés esély mutatkozik, vagyis vélhető, hogy decemberben a közgyűlés a 39 százalékos kisebbségi tulajdonrészt a Ruhrgas-VEW konzorciumnak ítéli oda, s így a főváros még ebben az esztendőben 13,2 milliárd forint bevétellel számolhat Ugyanakkor a Ruhrgas 4,5 milliárd forintos alaptőke-emelést hajt végre. A zárt ülést követően Atkári János főpolgármester-helyettes arra a kérdésre válaszolva, nem tekinti-e kudarcnak az SZDSZ, hogy a többségi tulajdon értékesítés helyett a kisebbségi tulajdonrészt adta el a főváros, hangsúlyozta: a város akkor járt volna jobban, ha minél több bevételre tett volna szert, ezért javasolta az SZDSZ, illetve a városvezetés egészen csütörtökig a többségi tulajdon eladását Ám mint ismeretes, a legtöbb készpénzt ajánló cég, azaz az Italgas szombaton többségi tulajdont szerzett a Tigázban, s mivel csütörtökön aláírta a szerződést, már nem volt versenyben a Főgázért. A zárt ülésről kiszivárgó hírek szerint komoly összeütközés volt a többségi tulajdonrész eladását támogató SZDSZ-es és a kisebbségi részvénypakett eladását preferáló MSZP-s városatyák között. Ajkai Zoltán, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szemben a városvezetéssel, helyesnek tartotta a közgyűlés tegnapi döntését, mondván, a kisebbségi tulajdonrész eladása mellett is , biztos hozamra számíthat a főváros. Az ellenzéki pártok közül az MDF, a KDNP és a Fidesz fővárosi frakciója a hírek szerint a zárt ülésen kifejtette: csak a kisebbségi tulajdonrész eladásával értenek egyet, sőt, azt is hangsúlyozták, jobb volna, ha a főváros koncesszióba adná a Főgázt Az FKGP és a MIÉP városatyái pedig azt szerették volna elérni, hogy a városvezetés ne privatizálja a Gázműveket. Információink szerint ha a többségi tulajdont értékesítette volna a város, akkor mintegy 23 milliárd forint bevételhez jutott volna Budapest A közgyűlés arról is döntött, hogy január elsejével megemelik a víz- és csatornadíját. Az eddigi 38 forint!köbméter plusz áfa csatornadíj helyett 47 forint/köbméter plusz áfa csatornahasználati díjat kell majd fizetni. Ez 24 százalékos emelkedést jelent Az ivóvíz az eddigi 39 forint!köbméter plusz áfa ár helyett 45 forint/köbméter plusz áfa lesz. Ami azt jelenti, hogy ez a díj 14 százalékkal emelkedik. Minderről a döntéshez szükséges minimális szavazatnál (34) eggyel több támogatással határozott a Fővárosi Közgyűlés. Az ellenzéki képviselők felvetéseikben hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a fejlesztéshez szükséges pénzt nem a díjakból, hanem a város költségvetéséből kellene előteremteni. A közgyűlés 37 szavazattal arról is döntött: a közüzemi díjbevételekből 700 millió forintos kompenzációs alapot hoz létre a szociálisan nehéz helyzetben élők számára víz-, csatorna-, távhő- és szemétdíj számláik kifizetéséhez. (f.r.l.) MDF elnökségi ülés Nem támogatják fegyveres csapatok kiküldését Az MDF elnöksége nem támogatja a NATO azon elképzelését, hogy Magyarország békefenntartó fegyveres katonai csapattal vegyen részt a délszláv helyzet rendezésében - jelentette ki Pusztai Erzsébet, az országos elnökség tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus szerint - ha egyáltalán felvetődik ez a kérdés - akkor hazánknak elsősorban humanitárius segítséget kellene nyújtani, a honvédségtől orvosokat, ápolókat kellene kiküldeni, ugyanis a területen nagyszámú magyar nemzetiség él, s feszültséget okozna, ha fegyveres magyar katonák jelennének meg. Arra a kérdésre, a Demokrata Fórum támogatja-e azt az elképzelést, hogy műszaki - híd- és útépítő - alakulatok részt vegyenek a helyreállítási munkában, Pusztai Erzsébet úgy fogalmazott, ha lehetőség van rá, ezt a megoldást is el kell kerülni, nem lenne szerencsés műszaki alakulatokat küldeni a térségbe. A NATO-kontingens magyarországi itt-tartózkodásával egyébként a párt vezetése egyetért. A továbbiakban a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban megjegyezte: a kormány intézkedései elsősorban a család intézményét érintették hátrányosan. Meglepetésének adott hangot, hogy egy szocialista képviselő egyéni indítványával vissza akarja hozni a törvényjavaslatba a családi pótlékkal kapcsolatban korábban felvetett vagyoni határt, illetve azt, hogy három gyerek után ne járjon alanyi jogon a kedvezmény. Pusztai nem érti, hogyan gondolhatja ezt a szocialista politikus, amikor az Alkotmánybíróság ezt az elképzelést egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánította. A képviselő asszony még arra figyelmeztetett, ha a népesség fogyása ilyen nagy mértékben folytatódik, akkor a következő évezred elején súlyos problémákkal kell szembenézni. Tóth Tihamér képviselő, volt munkaügyi államtitkár a minisztérium munkájával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az a „szakértői" kormány jobban működő tárcái közé tartozott, s a tárca élén tevékenykedő Kósáné Kovács Magda képes volt a tárca önállóságát megőrizni. A továbbiakban az MDF-es honatya nem lát esélyt arra, hogy Kiss Péter újonnan kinevezett munkaügy miniszter ezt a függetlenséget biztosítani tudja. (6. t. g.) Giczy György Szegeden Torgyán gesztusokat tesz a KDNP felé Az emigrációban élő magyarság komoly erőforrást jelenthetne gazdasági és kulturális téren Magyarország számára, ha a kormány jobban támaszkodna rá - mondta az MTI jelentése szerint csütörtökön Szegeden tartott sajtótájékoztatóján Giczy Görgy. A KDNP elnöke a clevelandi Magyar Kongresszuson szerzett tapasztalatait ismertetve számolt be arról, hogy az ott megjelent szervezetek jól ismerik a magyar politikai helyzetet, valamint a KDNP országos választmányának legutóbbi döntéseit, amelyeket rokonszenvvel fogadtak. Az emigrációban élők pontosan tudják, hogy őket is éppen a nemzeti és keresztény hagyományok tartják egyben -mondta, hangoztatva, hogy Magyarország jövőjét is a kereszténydemokráciában látja. Kérdésre válaszolva fejtette ki: örül, hogy Torgyán József gesztusokat tesz a KDNP felé, s nem hiszi hogy a Független Kisgazdapárt elnöke és a közte lévő barátságnak a kereszténydemokrata programban „súlyosabb következményei” lennének. A KDNP választmánya az önállóságra szavazott - közölte utóbb az ellenzéki pártok együttműködéséről szólva, kijelentve: ha nem erőltették volna annyira a Polgári Szövetséget, talán létrejön. Véleménye szerint ebben a szövetségben bizonyos politikai körök saját politikai túlélésük lehetőségét látták. HÍREK MAGYARORSZÁG ELFOGADJA a két világháború után kialakult status quót, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek olyan autonómiát kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak magyarnak és egyáltalán megéljenek - mondta Tabajdi Csaba csütörtökön egy győri fórumon. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a megoldás a dél-tiroli példa. Ez arra int: egy kisebbség helyzetét csak akkor lehet rendezni, ha az adott ország kormánya és parlamentje megteremti a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség otthon érezze magát. ÖTSZÁZAN VESZNEK RÉSZT Siófokon a Jegyzők Országos Szövetsége által szervezett csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson. Az egy évvel ezelőtt megalakult szövetség első közgyűlésén egyebek között az önkormányzati és a köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatos tapasztalatokat, az aktuális jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos kérdéseket, a jegyzők közigazgatásban betöltött szerepét vitatják meg. A VISEGRÁDI ORSZÁGOK közül elsőként magyar intézményekkel kötött együttműködési megállapodást a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Politikatudományi Intézetén belül működő Európa Kutatócsoport Ez a fontos háttérintézmény az Európai Unió különböző szervezeteit látja el naprakész információkkal. A fél évre szóló megállapodás értelmében hazánkban az MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a budapesti Európa Intézet segíti őket a munkájukhoz szükséges információk megszerzésében. JUHÁSZ GYULA-DÍJAT adományozott Nagy Sándornak az MSZOSZ Csongrád megyei képviselete; a kitüntetést csütörtökön bensőséges és szűk körű ünnepség keretében Szegeden adták át. A megyei képviselet által alapított díjjal azoknak a munkáját ismerik el, akik kulturális, oktatási, érdekvédelmi, valamint tájékoztatási területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Munkaügyi tárca Kiss Péter a miniszter A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - 1995. december 1-jei hatállyal Kiss Pétert munkaügyi miniszterré kinevezte. A kinevezésről szóló okmányt Göncz Árpád tegnap délután a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. Megnyílt a Független Médiaközpont Tegnap ünnepélyes külsőségek között megnyílt a budapesti Független Médiaközpont Az eseményen köszöntőt mon■dott Demszky Gábor főpolgármester, Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, James L. Greenfield, a Független Újságírás Alapítvány (IJF) igazgatótanácsának elnöke és Allen H. Neuharth, a Freedom Forum jótékonysági szervezet elnöke. Az V. kerületi Egyetem tér 5. szám alatt lévő centrum - amelynek működési feltételeit a New York-i székhelyű UF-en keresztül amerikai, brit és német alapítványok támogatják - elméleti és gyakorlati kurzusokkal kíván hozzájárulni az újságírók és a különböző médiumok iránt érdeklődő egyetemi vagy főiskolai hallgatók képzéséhez. A politikai elkötelezettségtől mentes vállalkozás célja, hogy lehetőséget adjon az érdeklődőknek az etikus, pártatlan, tényfeltáró újságírás elsajátítására. Az intézet programjai és szolgáltatásai ingyenesek. A médiaközpontban a tervek szerint már decembertől - időszerű témákban - szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak -jelenti az MTI.