Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
16 Pest-Buda: Idei fejlesztések KEDD, 1996. január 2. Egyszeri lehetőség Az expo egyszeri lehetőséget biztosított a fővárosi fejlesztések számára. S bár a parlament lemondta a világkiállítás megrendezését, a mostani kormány bölcsen döntött, amikor a már megkezdett beruházások folytatását lehetővé tette Budapest számára. Azért nem feledjük: abban, hogy az expoberuházások megvalósulhattak, az előző kormánynak is bőven volt érdeme. Az egykoron az expóhoz kapcsolt beruházások idén fognak befejeződni, s újabb kormánytámogatás nélkül jelentős fejlesztésekre a jövőben nem számíthatunk majd. A Fővárosi Önkormányzatra az 1990-es évtől kezdve fejlesztési kényszer nehezedett. Miközben nőttek a város úgynevezett működési kiadásai, Budapest egyre többet fordított új beruházásokra, elsősorban a közle-kedés, az infrastruktúra területén. Ám az szja-részesedés fokozatos megvonásával a főváros egyre inkább kiszolgáltatottjává vált a központi költségvetésnek, s így 1993-tól a korábbinál nagyobb arányú hitelfelvételre kényszerült. Ez még elviselhető adósságszolgálati terhet jelent ma, ám immáron Budapest sem számíthat arra, hogy újabb hitelek felvételével kezdjen újabb fejlesztésekbe. Összeállításunkban az idén megvalósuló beruházásokat próbáltuk számba venni. A lista, terjedelmi okok miatt, természetesen nem lehet teljes. Több lesz a „zöldbuszok ” száma Kicserélik a Petőfi híd beszorult saruját A közlekedés területén a városvezetés tervei szerint elsősorban azok a beruházások valósulhatnak meg, amelyek már 1995- ben elkezdődtek, így például minden bizonnyal megépül majd a 6-os út bevezető szakasza a Dombóvári út és a Kitérő út között, tovább építik a dél-budai tehermentesítő utat Az újabb kétszer kétsávos szakasz létrehozásával megteremtik a kapcsolatot a 70-es és a 100-as út valamint az M1-es és az M7- es autópályák között. Folytatódik az 5-ös főút fővárosi bevezető szakaszának kiépítése az Ecseri út és a Könyves Kálmán körút között Ennek költsége azért magas, mert számos műtárgyat kell kialakítani, így például a katonai főiskola telke fölött átvezető szakaszon. Távolságban ez nem több fél kilométernél, ám a beruházás összege igen jelentős. A Hungária körút már befejezett szakaszán még hátra vannak az utómunkálatok. Szintén folytatódik az Andrássy út rekonstrukciója, amely során a járdák új burkolatot kapnak, és utcabútorok kerülnek a sugárútra. A parkolásfejlesztés területén kisebb előrelépésre lehet számítani, mintegy háromszáz P+R parkoló építését tervezik. A fővárosiak arra is számíthatnak, hogy a Váci utca déli szakaszát már idén sétálóutcává alakítják. A városvezetés, bár fontosnak tartja, szemben az ellenzékkel úgy látja, az Etele tér rendezésére idén nem kerülhet sor, hiszen ez csak teljes mértékben fővárosi önkormányzati forrásból valósulhatna meg. Ugyanakkor a tervek között szerepel a Ferihegyi repülőtérhez kivezető gyorsforgalmi sáv korszerűsítése. A főváros tárgyalásokat folytat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal annak érdekében, hogy a Ferihegy 1. és 2. közötti szakaszon kiépítsék a kétszer kétsávos útpályát A főváros csak ötvenmillió forinttal tudna ehhez hozzájárulni, s ez az összeg csak csekély bővítést tenne lehetővé. A városvezetés reményei szerint eredményesen zárulnak majd azok a kormánnyal folytatott tárgyalások, amelyek lehetővé teszik, hogy a Hungária körúton a Kőbányai útnál átívelő vasúti pálya alatti aluljárót, a pályakorszerűsítéssel egy időben kiszélesítsék. Erre kétszázmillió forint áll rendelkezésre, amelyből beépíthetők azok a támfalak, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a későbbiekben kiszélesítsék az aluljárót A teljes átvágás viszont ötmilliárd forintba kerülne. Erre idén nem futja. Az már biztos, hogy 1996- ban sem lesz villamosközlekedés a Lágymányosi hídon. A meglévő buszjáratokat valamelyikét ugyan rá lehetne irányítani a Lágymányosi hídra, ám ez azért nem kivételezhető - vélik a városházi vezetők mert a hídról történő lehajtás nem megoldott, az utak keresztmetszete túl szűk a tömegközlekedés számára. Ez utóbbi megoldás idei megvalósítása még kérdéses. A budapestiek arra is számíthatnak, hogy egy-két hétre lezárják a Petőfi hidat, teszik ezt azért, hogy kicseréljék a beszorult sarut A Szabadság híd rekonstrukciójánál is sürgetőbbnek látszik a Margit híd útpályája alatti elrozsdásodott rész kijavítása. Az egyre kátyúsodó utak burkolatának rekonstrukciójára is mind többet kell költeni. Meghatározó beruházás lesz a parkolásfejlesztés, erre 850 millió forintot fordítanak. A BKV 450 millió forintot költ új BKV-buszok beszerzésére és motorrekonstrukcióra. Világbanki hitelből folytatódik a villamosok villamossági berendezéseinek felújítása, a szerelvények javítása, a trolik felújítása. Ám új villamosok és trolik beszerzése esetleg 1998-ban várható. Ugyanakkor az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem várható, hogy idén folytatódik a Bérkocsis utca és a Petőfi híd közötti villamospálya felújítása. Ezt a városvezetés azzal magyarázza, hogy a szigorú pályáztatás miatt elég hosszan elhúzódik a rekonstrukció előkészítése. A jelentősebb fővárosi fejlesztéseket illetően egyetértés volt a közgyűlés koalíciós és ellenzéki pártjai között. Még 1992-ben az SZDSZ, az MDF és a Fidesz közösen dolgozott ki egy programot, amely a várható nagyobb beruházások ütemezését tartalmazta. Az akkori elképzelés szerint a nagyobb fejlesztések beindultak, egyedül a tömbrehabilitáció terén van lemaradás - vélekedett Manninger Jenő, az MDF fővárosi frakciójának vezetője, amikor arról kérdeztük, mennyire van megelégedve az ellenzék a fővárosban folyó beruházásokkal, fejlesztésekkel. A frakcióvezető szerint az iparűzési adónak egy részét a forrásmegosztás kidolgozásánál már 1996-ban a tömbrehabilitációra lehetne fordítani. Elsősorban a VI., VII., IX. kerület épületeinek a felújítását kellene elkezdeni. Azt is felül kellene vizsgálni, hogy a kerületek ne csak a csatornahálózat fejlesztésére fizessenek be bizonyos összeget, hanem a Fővárosi Rehabilitációs Alapba is, mert a privatizációs bevételekből befolyt összeg nevetségesen kevés ahhoz, hogy jelentősebb rehabilitációs projekteket megvalósítsanak. Manninger Jenő szerint van még egy tartozása a város vezetésének, s ez az új parkolási rendszer bevezetése, ami annak ellenére igen lassan halad, hogy az EBRD biztosít hozzá jelentős forrásokat. „Ha kimondjuk, hogy a tömegközlekedést előnyben kell részesíteni, akkor van három olyan feladat, amit mindenképpen meg kell oldani” - vélekedett Manninger Jenő. El kell kezdeni az 56-os villamos végállomásának a kiépítését, a Bukarest utcai Volán-pályaudvart ki kell helyezni az Etele térre, ezzel együtt jár a tér rendezése is. Végül pedig a tömegközlekedés fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó P+R rendszerben működtetett parkolók számát is növelni kell. Az ellenzék úgy látja, az expozé, nagyrészt kormányzati forrásokból beindított beruházások az idei évben befejeződnek. Azt követően nagyobb volumenű fejlesztésre nem lehet számítani, az MDF újabb hitelek felvételét nem támogatná, mert az az eladósodás felé sodorná a várost. Az ellenzéki párt az idei év fejlesztési feladatai közé sorolná a Lágymányosi híd csatlakozó úthálózatának kiépítését, valamint újabb hulladéklerakó helyek előkészítését. Ugyanakkor fontos feladatnak tekinti a Hungária körúti Kőbányai úti csomópont és Salgótarjáni út közötti résznek a rendezését. Manninger Jenő szerint az olyan infrastrukturális beruházásokhoz, amelyek regionális feladatokat látnak el, a kormányzatnak is hozzá kellene járulnia. Például az útalapból segíthetnék a fővárosi fejlesztéseket. Felül kellene vizsgálni azt az előzetes megállapodást is, amit a főpolgármester kötött a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, és amely tartalmazza az M0-s északi gyűrűjének az M3-as és 11-es főút közötti megépítését. Elképzelhető, hogy e helyett más közlekedési beruházásokat előbbre kellene sorolni. Az ellenzéki képviselő utalt arra, hogy nem tudni, a Fővárosi Gázművek Rt. privatizációjából beérkezett pénzt mire használja fel a város,csak annyi hangzott el a városvezetés részéről, hogy infrastrukturális fejlesztésekre költik el a pénzt, ám hogy ez konkrétan mit jelent, nem tudni. „Arról is szó volt, hogy az összeget lekötik, és csak a hozamát fordítják fejlesztésekre mondta Manninger, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a városvezetés a privatizációs bevételből származó pénzeket az 1998-ban esedékes önkormányzati választás előtti évben fordítja majd újabb beruházásokra. Az expo nagyon jól jött a fővárosnak, hiszen annak révén tudott jelentős kormányzati támogatásokat kiharcolni. 1996 után olyan nagyságú hiteleket nem szabad felvennie a fővárosnak, mint az elmúlt évek során, amikor kormánytámogatást élvezett. Manninger úgy vélte, hogy az önkormányzati választások előtt nem lesznek újabb olyan látványos szalagátvágások, mint az előző ciklus végén. Bár a hulladékgazdálkodás területén várható újabb fejlesztés, egy füstgázmosó átadása kevésbé látványos a fővárosiak számára, mint egy nagykörúti csőcsere. Az emberek nem érzékelik, milyen fontos beruházás a hulladékégető fejlesztése, s így a reklámértéke lényegesen kisebb. Újabb látványos beruházás esetleg a nagykörúti vágánycsere folytatása lehet, ami a BKV világbanki hiteléből valósulhat meg az elkövetkezendő években. Végezetül az ellenzéki képviselő arról is szólt, hogy a fővárosnak tárgyalásokat kellene folytatnia a kormánnyal arról, mi legyen a sorsuk az állami tulajdonban lévő Soroksári úti expotelkeknek. Mivel az expoberuházásokat követően a kormánynak vélhetően nem lesz több pénze a fővárosi fejlesztések finanszírozására, Mannbilger elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány legalább az említett telkek átadásával támogassa a fővárost, hiszen azok értékesítésével újabb bevételekhez juthatna a város. • Az ellenzék nem támogatná újabb hitelek felvételét A tömbrehabilitáció még várat magára Idén is folytatódik? Havran Zoltán felvétele Hulladékégető-rekonstrukció kormánypénzből? Tavasszal átadják a csepeli víztisztítót A víz- és csatornadíjak emelését követően jelentősebb fejlesztésekre lehet számítani a közüzemi vállalatok hálózatainak kiépítése és korszerűsítése területén is. Ezek a fejlesztések a vállalatok keretein belül zajlanak, így például március 22-én, a víz napján, átadják az új csepeli víztisztító művet. Üzembe állítását követően a XIX-XXIII. kerületekben jelentősen javul majd az ivóvíz minősége. Ez a beruházás mintegy négymilliárd forintba került. Budapest déli területein tovább folytatódik a vízhálózat rekonstrukciója, ám mivel előzetes prognózisok alapján, az ipari termelés visszaesésével idén tovább csökken majd a vízfogyasztás, nagyarányú fejlesztések nem lesznek. A csatornahálózat középtávú fejlesztési programja szerint 1996-ban átadják a mintegy hárommilliárd forintból megvalósult angyalföldi szennyvíz-nyomóvezetéket, amely az angyalföldi átemelőtelepről az észak-pesti szennyvíztisztító telepre szállítja a szennyvizet. Bővítik az északbudapesti szennyvíztisztítót, a csomádi szennyvíziszap-lerakó térfogatát és a dél-pesti tisztítómű kapacitását. Folytatódik a csatornahálózat fejlesztése. A dél-budai főgyűjtő csatorna várható munkálatai hatvanhatmillió forintba kerülnek, a Szilas-patak menti főgyűjtő csatorna építése pedig mintegy 45 milliót fog felemészteni. A meghirdetett csatornafejlesztési pályázatra a kerületekből nyolcszázmillió forintos igény érkezett be. Ezek a beruházások részben fővárosi, részben állami céltámogatással valósulnak meg. A közgyűlés rendelete szerint az ágazat fejlesztésére 2015-ig, 1994-es árakon számítva is, mintegy 180 milliárd forintot igényelne. Kérdéses még, hogy megépül-e a majdnem nyolcmilliárd forintos füstgázmosó. Ennek elkészültére csak akkor lehet számítani, ha a kormány állja a költségek mintegy 85-90 százalékát. Jelentős tétel lesz a pusztazámori szemétlerakó telep kialakítása. Mivel a szemétdíj csak a hulladékkezelésre elegendő, bármilyen más fejlesztés kárára is, még idén elő kell készíteni a szemétlerakó kialakítását A szalagátvágások éve volt a tavalyi Túl a beruházási csúcson A főváros kétségtelenül jelentős forrásokhoz jutott azzal, hogy tervbe vették a világkiállítás megrendezését hiszen azt követően is folytatódtak az úgynevezett expoberuházások, miután a parlament lemondta a világkiállítás megrendezését. Ennek következtében a fővárosi fejlesztések száma, a kifizetett pénzek nagyságát tekintve, 1995-ben érte el a legmagasabb összeget tehát nem igazak azok a folyosói pletykák, hogy Demszky Gábor választási kampányához igazították a látványos fejlesztések átadásának időpontjait, hiszen tudjuk: a budapestiek 1994-ben választották meg a főpolgármestert Nem az említett évben volt a csúcsév, nem két éve voltak a szalagátvágások, hanem az elmúlt évben. Mindezt Atkári János főpolgármester-helyettes nyilatkozta lapunknak, aki egyben azt is elmondta, hogy a meghatározó fejlesztések az elkövetkezendő években futnak ki, s hogy 1997-98-ban mennyi pénzt tud majd a főváros előteremteni beruházási célokra, az attól függ, hogy mennyi bevétele keletkezik majd a városnak. Újabb olyan fejlesztési bummra, mint az 1995-ös, az elkövetkezendő esztendőkben nem lehet számítani. Atkári János állítja, a városvezetés nem akarja eldugni 1997-98-ig a Fővárosi Gázművek Rt. privatizációjából származó bevételeket, hogy aztán majd a a következő önkormányzati választás előtt, az utolsó pillanatban látványos fejlesztésekbe kezdjen, ezzel is támogatva a főpolgármester esetleges következő választási kampányát. Mint azt a főpolgármester-helyettes elmondta: a Főgáz Rt. privatizációjából származó 13,2 milliárd forintos bevételből 3,5 milliárdot a város már 1995-ben elköltött, ebben az évben a szóban forgó pénzből hatmilliárd forintot fordítanak fejlesztési célokra, míg 1997-ben 3,7 milliárdot. A magánosításból származó bevétel el nem költött részét pedig állampapírokba fekteti a város, így a tervek szerint 1997-ben is mintegy 5-5,6 milliárdja marad Budapestnek az infrastrukturális beruházásokra. Az interjú készítésének időpontjában a költségvetés előkészítésének egy olyan fázisában tartott a főváros, ahol a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes csak az elképzeléseit tudta elmondani, hiszen a végleges döntést majd idén hozza meg a közgyűlés. Az azonban biztos, hogy a fejlesztések sorában prioritást élveznek azok, amelyekre valamelyest már elkötelezettséget vállalt a főváros. Ha a tervezett fejlesztéseket alapul vesszük, akkor mintegy 27 milliárd forintra lenne szükség, ám az elfogadott költségvetési koncepciót alapul véve a beruházásokra csak mintegy 22 milliárd forintot lehet fordítani 1996-ban. A közgyűlési döntés alapján, azaz a költségvetési koncepció szerint a fejlesztések terén prioritást élveznek azok, amelyek közvetlen kormánytámogatással valósulhatnak meg. Szintén beleférnek a fejlesztési keretbe azok a beruházások, amelyek fővárosi forrást nem vagy csak töredék részben igényelnek. A folyamatban lévő címzett támogatásban részesülő fejlesztések befejezésére is számítani lehet. A fontossági sorrend szerint figyelemmel kell lenni az esetleges kényszerfejlesztésekre is, ilyen például, ha valahol tönkremegy a kazán. Az említett sorrendben azok az új beruházások kerülnek a legutolsó helyre, amelyeket egyedül fővárosi forrásból kellene megvalósítani - tudtuk meg Atkári Jánostól. Az oldalt írta: Fazekas-Ruck Levente (Forrás: Fővárosi Önkormányzat) A Magyar Nemzet grafikonja