Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

KEDD, 1996. január 2. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 II. János Pál újévüzenete Békés jövőt a gyerekeknek (Folytatás az 1. oldalról)­ A pápa hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyre inkább figyelmen kívül hagy­ják a nemzetközi jog gyerme­keket­ külön is védő rendelke­zéseit. II. János Pál külön ki­tért arra, hogy a családok vé­delmével és az oktatással lehet a­­ gyermekek békés jövőjét megteremteni. A békére és nem a megnyert, vagy elvesz­tett háborúk történetére kell oktatni őket, s a béke példáit kell nyújtani nekik az erőszak mintája helyett. Az újévi misén elmondott pápai szentbeszéd központi té­mája a béke volt. VI. Pál pápa „Populorum progressio" kez­detű enciklikájának nevezetes megállapítására utalva : „a bé­ke új neve a fejlődés"IV. Já­nos Pál azt hangsúlyta: „a béke lehet a társadal­fejlődés új neve”. A misén a Szentek mel­lett akkreditált úi­ követek közül öt - a brazil, lengyel, a libanoni, az osztrák, a tajvani - imádkozott saját nyelvén a békéért. A pápa teljen felgyó­gyultnak és nagyra jó hangula­túnak látszott vasnap. A ki­tartó eső ellenére tbb ezer hí­vő várta a vatikái Szent Péter téren, hogy a katikus egyház­fő megjelenjen dolgozószobá­­jának ablakában.­ János Pál a karácsonyi ürn­ek idején erő­sen megfázott,­­lázas betegen mondta el az ribi et Orbi ál­dást. Egy hirtlen rosszullét miatt azonban kénytelen volt félbeszakítani beszédét, s en­nek a rosszullétnek az egész vi­lág szemtanúja volt, miután 67 országban közvetítették egye­nes televíziós adásban a pápai áldást. A nagy ijedelem után a Va­tikán minden módon igyeke­zett a világ tudomására hozni, hogy a 76. életévében lévő ka­tolikus egyházfő egészségével semmi komoly baj nincs. A pá­pa mindössze egyetlen napot töltött ágyban, s az eredeti programjának megfelelően né­hány napos szabadságra Cas­­telgandolfóba utazott. Ezzel egy időben hozták nyilvános­ságra a betervezett külföldi út­jait, köztük magyarországi lá­togatását. (Tudósítónktól) PÁRIZS — A szokásosnál jóval hosszabb újévi üze­­­­netben vonta meg a de­cemberi szociális válság tapasztalatait Jacques Chirac franica elnök, aki teljes támogatásáról bizto­sította a Juppé-kormány politikáját, de egyben azt ígérte, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítanak a tár­sadalom aggodalmaira. Az út elején tartunk, de jó úton haladunk - hangoztatta szilveszter estéjén a francia ál­lamfő az ilyenkor megszokott öt-hatperces televíziós köszöntő helyett a nemzethez intézett kö­zel negyedórás politikai beszé­dében. Jacques Chiracot a de­cemberi sztrájkok idején még a kormánykoalíció soraiból is bí­rálták, hogy :,nincs jelen”, köz­vetlenül nem nyilvánít véle­ményt az országot szétziláló társadalmi feszültségekről. Az elnök most látta elérkezettnek az időt arra, hogy levonja a három­hetes franciaországi válság ta­nulságait. Ezek közül az egyik, hogy „ma már nem lehet úgy kormányozni az országot, mint az elmúlt húsz évben”, nem le­het a halaszthatatlan feladatokat tovább halogatni. Chirac kifejtette, hogy a tár­sadalombiztosítást nem felszá­molni akarják, hanem megmen­teni a következő nemzedékek számára. A franciák nélkül azonban nem lehet Franciaor­szágot megreformálni - utalt az elnök arra, hogy az áldozatokat követelő döntéseket csak széles körű társalmi egyeztetés után lehet megízni. Kifejezte remé­nyét, h­a 1996-ban ilyen tárgyalásos megállapodás szüle­tik a muniidő csökkentéséről, ami által munkahelyeket teremt­hetnek a utalóknak. Az elök cáfolta, hogy le­mondott volna választásig ígére­tei be­hatásáról.. Kijelentette, hogy tö­bb nem emelik az adó­kat, nem nnövelik az elvonásokat, s „amin­ lehetséges lesz”, csök­kentik lakosság terheit. Hama­rosan érvényt fogad el a francia parlam­nt a legelesettebb réte­gek támogatásáról, a rossz hely­­zetbe mévő külvárosok megse­gítéséül. A munkahelyek terem­tése­rdekében végrehajtják a korm­ny decemberben bejelen­tett fogyasztás- és befektetés­­ser kötő intézkedéseit az ellenzéki­­Szocialista Párt szóivője szerint éles ellentét, vatta valóság és aközött, amiről az újévi beszédében az államfő besélt. A decemberi sztrájkok egik irányítója, a Force Ouvri­­en főtitkára üdvözölte Chirac ü­netében ugyanakkor a pár­beszéd szándékának jeleit Az ország vezetése és a lakosság közti bizalom erősítését célzó ünnepi beszéd értékéből azon­ban sokat levon, hogy a franciák egyelőre még csak a nehézsé­gekkel kénytelenek szembesül­ni: január 1-jétől életbe lépett az új adó, amely a társadalombizto­sítás hiányát hivatott csökkente­ni, nőtt a dohányipari termékek és az üzemanyag ára, az eddigi­nél többe kerül a kórházi ellátás és a tévé-előfizetési díj. (pósa) ---------------------------------------­ Jacques Chirac nyilatklzata A francia társadalmi • krízis tanulságai Cson Tu Hvan önigazolása További kihallgatások Dél-Koreában Az óév utolsó napja is az ország jövendő politikai hely­zete szempontjából meghatá­rozó bírósági ügyekkel telt el Dél-Koreában. A szöuli állam­­ügyészek vasárnap kihallgat­ták Pak Tong-dzsin volt kül­ügyminisztert a 15 évvel eze­lőtti kvangzsui tüntetés leveré­se ügyében. Kihallgatták a Csen Tu Hvan vezetés egy má­sik volt tagját és egy katonai vezetőt is. • Pák részt vett 1979-ben azon az kormányülésen, ame­lyen elrendelték a rendkívüli állapotot, ez indokolja, hogy sor került meghallgatására, az államügyészek fontos részle­tek feltárását várták tőle. A hadsereg ezután verte le a több száz, ellenzéki források szerint több ezer halálos áldo­zattal járó kvangzsui meg­mozdulást. Csen Tu Hvan volt államfőt, akit december eleje óta fogva tartanak, az 1979-es államcsíny elköveté­sével vádolják és azzal, hogy parancsot adott a kvangzsui tisztogatásra. A 64 éves Csen, aki négy hetes éhségsztrájk után súlyos állapotban kórházba került és ott emiatt mesterséges táplálás­nak vetették alá, az orvosok szerint jó állapotban van. A volt államfő egy közlemény­ben azt mondotta, hogy az éh­ségsztrájkkal kívánta kifeje­zésre juttatni: legitimnek tekin­ti 1980-1988 közötti elnöksé­gének időszakát. Szabad az út Mostarba és Gorazdébe A Száva-hídon sorra érkeznek az IFOR-csapatok Boszniába (Folytatás az 1. oldalról) A két francia főtisztet szál­lító C-130-as típusú gép leszál­lásával hivatalosan is megnyílt a három éve zárva lévő légiki­kötő. Az első gépek pénteken landoltak a hercegovinai város repülőterén, s a térségben állo­másozó francia katonák felsze­reléseit szállították Mostarba. Az elmúlt napok eseménye­ihez tartozik, hogy három és fél év óta szombaton első alkalom­mal érkeztek bosnyák polgári személyek a Bosznia keleti ré­szében lévő gorazdei muzulmán területi beékelődésbe, szerb el­lenőrzés alatt álló területeken áthaladva - közölte Szarajevó­ban a nemzetközi béketeremtő erők (IFOR) egyik szóvivője. Az AFP jelentése szerint mint­egy 70 személy indult útnak szombat reggel Szarajevóból két autóbuszon, jelentős IFOR- alakulatok kíséretében. Utazá­suk azt a célt is szolgálta, hogy próbára tegyék a boszniai szer­­beknek a daytoni békemegál­lapodás végrehajtására irányuló készségét, a megállapodás ugyanis egyebek mellett a ma­gánszemélyek mozgásszabad­ságának helyreállítását is előír­ja. Az IFOR szóvivője szerint a bosnyák csoport „különösebb problémák nélkül” tette meg az utat. Egy humanitárius segélyt szállító francia gépkocsioszlop is csatlakozott hozzájuk, ugyan­csak a szerbek jó szándékának próbára tétele érdekében. A Boszniába telepített amerikai erők parancsnoka, William Nash tábornok Bíbor Szív érdemrenddel tüntette ki azt a katonát, aki súlyosan megsebesült, amikor szomba­ton kocsijával taposóaknára fu­tott. Az ünnepélyes aktusra a zupattjai mozgó katonai kór­házban került sor. Martin John Begosh-t, aki most már vi­szonylag jól van, később vár­hatóan egy német katonai kór­házba szállítják át; egyébként ő az első sérültje a Boszniában tevékenykedő amerikai külö­nítménynek. A Bíbor Szív az amerikai hadsereg különleges kitüntetése. Olyanoknak ado­mányozzák, akik bevetés köz­ben vesztik életüket vagy sé­rülnek meg—emlékeztet a Reu­ter és az AP. Az IFOR-erőkhöz tartozó brit katonák megkezdték a Banja Lukétól délre lévő boca­­ci vízierőmű őrzését A mint­egy 120 katona legfontosabb feladata, hogy megakadályoz­za az újabb horvát szabotázs­akciókat, amelyek azután sza­porodtak meg, hogy a délszláv békeszerződés a szerbeknek ítélte a jelenleg horvát kézen lévő létesítményt. A Beta belg­rádi hírügynökség helyszíni forrásokra hivatkozó jelentése szerint a brit katonák egyben igyekeznek együttműködésre bírni a helyi horvát és szerb la­kosságot .Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az el­vágja az áramvezetékeket. Az a célunk, hogy a horvátok és szerbek beleegyezzenek abba, hogy közösen járőrözzünk a vezetékek környékén” - mond­ta a brit alakulat parancsnoka, Paul Nanson. A brit tiszt azt is elmondta, hogy a szerbek és a horvátok már együttműködnek a másik fél nehézfegyverzeté­nek felmérésében és a vissza­vonás előkészítésében. „Szük­ségünk van valamennyi adatra, hogy a kivonásra kijelölt határ­idő lejártával pontos képünk legyen a helyzetről” - tette hozzá Nanson. Belgrádi források szerint a bocaci erőmű térségében már nem sok ellenőrizni való akad: az elmúlt hetekben a horvátok módszeresen leszerelték, illet­ve lerombolták a létesítmény berendezéseit, s már csak a gá­tak állnak a helyükön. Az erő­mű kiesése miatt Banja Luké­ban jelenleg is szigorú áram­­korlátozás van érvényben. Egy boszniai férfi karján viszi haza fiát Gorazdébe (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Támad a Hezbollah? Folytatódnak a tárgyalások Izrael és Szíria egyaránt kedvezően értékelte egyesült ál­lamokbeli béketárgyalásaikat. A kneszet ülésén Simon Peresz izraeli kormányfő méltatta a szerdán folytatódó megbeszélé­sek nyíltságát és pozitív légkö­rét - jelentette az MTI. Valid Mualem­, a Szíriai küldöttség vezetője egy nyilatkozatában hasznosnak és komolynak ne­vezte a tárgyalásokat. Damasz­kusz eközben felrótta Izrael­nek, hogy nem helyezkedett vi­lágos álláspontra két kulcsfon­tosságú problémában: a Golan­­fennsíkról való teljes izraeli ki­vonulás és a közös határ bizton­sági kérdéseiben. Az izraeli te­levízió szerint Peresz már a kö­zeljövőben nyilvánosan elis­merheti Szíria szuverenitását a Golán-fennsík felett, amelyet a zsidó állam 1967-ben a hat­napos háború során foglalt el. Szíria az izraeli egységek teljes kivonását szabja egy békeszer­ződés feltételéül. hétfőn támad­ Az AP Libanoni gerillák rakéta-sorozatvetővel tak egy izraeli állást, biztonsági forrásokra hivatko­zó beszámolója szerint káro­­kat-sebesülteket nem jelentet­tek a helyszínről. Egyelőre egyetlen szervezet sem jelezte, hogy az emberei hajtották vég­re a támadást, amelynek jegyei azonban arra utalnak, hogy az Irán-barát Hezbollah (Isten Pártja) nevű szervezet lépett ismét akcióba. Ma ismételt kísérlet a válság elhárítására Kormánybezárással kezdődött 1996 az Egyesült Államokban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az óév utolsó nap­jaiban hiába tárgyalt az elnök a kong­resszus vezetőivel, nem tudta megol­dani a kormányzati válságot Negyed­­millió szövetségi dolgozó hétfőn im­már tizenhetedik napja kényszerült szabadságra az elhúzódó költségvetési vita miatt, miközben még csak nem is sejtette, hogy visszamenőlegesen meg­­kapja-e a bérét Clinton. Gingrich házelnök és Dole sze­nátusi többségi vezér vasárnap is tanácsko­zott, s miközben haladást emlegetett mind­két fél, nem sikerült igazi megoldást találni a bezárt minisztériumok és közhivatalok ki­nyitására, meg a büdzsé hétéves kiegyensú­lyozására. Késő délután aztán az elnök Dél- Karolinába utazott, hogy az óceán partján, baráti körben töltse a szilveszter estét Ging­rich hazament Georgiába, míg Dole New Hampshire-be, az első előválasztás államába látogatott, hogy választási hadjáratát folytas­sa. Hétfőn így nem ülhettek tárgyalóasztal­hoz a politikai játszma főszereplői, s abban egyeztek meg, hogy kedden este ismét meg­kísérlik elhárítani a válságot. A kongresszus is ülésezett az év utolsó napján, Dole próbálkozott meg azzal, hogy a kényszerszabadságra utasított dolgozók helyzetén változtasson. S miután a képvise­lőház megszavazta, hogy visszatérhet a ne­gyedmillió ember a munkahelyére, de egyelőre fizetés nélkül, a demokrata szená­torok nemet mondtak erre az ötletre. Azt kö­vetelték, hogy a törvényhozás hagyja jóvá a kormány finanszírozását január végéig, s közben alkudozzanak a költségvetés ki­egyensúlyozásáról. Ebbe viszont a republi­kánusok, elsősorban a képviselők nem men­tek bele, azt hangoztatván, hogy elég a tár­gyalásokból, az elnök fogadja el a köztársa­ságiak tervét a büdzsé deficitjének eltünteté­sére, s akkor ők megajánlják a pénzt a mi­nisztériumoknak és a közhivataloknak. A jövő évi kiadási törvények és a hét­éves terv nem függ szorosan össze, de a köz­­társaságiak a két kérdést összekapcsolták, miközben Clinton elérte népszerűségének a növekedését azáltal, hogy ragaszkodott a szociális jellegű költekezés megőrzéséhez. Vasárnap a Fehér Házban az öregségi beteg­­ellátás szerkezetének átalakításáról vitáztak, állítólag jó szellemben, de érdemi megegye­zés nélkül. Kilenc minisztérium és több mint har­minc hivatal működik részlegesen, mert az elkészült kiadási törvényeket az elnök meg­vétózta, arra hivatkozván, hogy a republiká­nus szöveg hosszú távon is megkötné a ke­zét. A vétó kongresszusi felülbírálásához nincs meg a kétharmados többség, követke­zésképpen a Fehér Háznak és a törvényho­zásnak politikai alkut kell kötnie. De a fel­mérések azt jelzik, hogy az elnök megítélése javult, következésképpen Clinton nem sieti el a megállapodást, minthogy a legfontosabb kormányteendőket azért ellátják. De a meg­egyezés tizenhét nap után azért kezd sürge­tővé válni, hiszen immár nincs pénz például arra, hogy a környezetvédelmi hivatal foly­tassa a szennyező anyagok eltakarítását, a nemzeti parkok bezárása miatt a helyi gaz­dasági életet naponta 14 millió dolláros kár éri, a külügyminisztérium nem ad ki útleve­leket és vízumokat, külföldön sem, s hatszáz­ezer idős amerikait foszthatnak meg alapve­tő szolgáltatásoktól. S a kellemetlen hatások szinte vég nélkül sorolhatóak. Elemzők úgy vélik, hogy végül sem az elnök, sem a kongresszus nem kovácsolhat politikai tőkét magának e patthelyzetből eb­ben a választási évben, a kérdés inkább az, kiről alakul ki kevésbé rossz vélemény a sza­vazók körében. (kladó) Orosz magyarázkodás Gazdasági okokból késik a leszerelés Oroszország hétfőn meg­erősítette: nem tudta befejez­ni határidőre azt a fegyverzet­csökkentést, amelyet 1991- ben, az akkori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov vállalt egyoldalúan. Ez a vállalás az Urálon tú­li laktanyákban és raktárak­ban tartott nehézfegyverzet csökkentésére vonatkozik - jelentette a DP­A. Gorbacsov egyebek között hatezer orosz harckocsi, ezerötszáz páncé­lozott szállító harcjármű, va­lamint hétezer löveg, sorozat­vető és aknavető megsemmi­sítésére tett ígéretet 1991 jú­niusában, hogy elhárítsa az európai hagyományos had­erők és fegyverek csökkenté­séről kötendő egyezmény út­­jából az akadályokat. (A nyu­gati országok kifogásolták ugyanis, hogy a Szovjetunió átvitte Európában tartott ha­gyományos fegyvereinek egy részét az Urálon túlra, s ezzel kivonta őket az akkor még csak készülő egyezmény ha­tálya alól.) A Gorbacsov által kilátásba helyezett 1995. december 31-i határidő elmulasztását Dmitrij Harcsenko vezérezredes, az orosz vezérkar tagja, a katonai külkapcsolatok felelőse je­lentette be hivatalosan, az In­terfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában. „Tisztán gaz­dasági okokkal” indokolta a késlekedést, és úgy vélekedett, hogy az ország körülbelül 1998 végére lesz képes teljesíteni e vállalást. Hangsúlyozta: az orosz hadsereg harci erejét e megsemmisítés, illetve annak lassúsága nem befolyásolja számottevően, hiszen többnyi­re elavult fegyvertípusokról van szó. Miközben a harckocsik szétszerelésének nagy költsé­geivel indokolta a késedelmes végrehajtást, elvetette azt a nyugati javaslatot, hogy idő- és költségkímélő megoldásként betonnal öntsék ki a leszerelen­dő harckocsik belsejét, így te­gyék őket harcképtelenné. Har­csenko arra hivatkozott elutasí­tásában, hogy hazájának szük­sége van a tankokból nyerhető fémhulladékra. KÜLFÖLD A SVÉDEK egyre elégedetle­nebbek, a finnek azonban, bár az EU ellenzői kissé többen vannak a korábbinál, még mindig jobbá­ra elégedettek a belépéssel. Svédország és Finnország (Ausztriával együtt) egy éve az Európai Unió tagja és ebből az alkalomból készültek felméré­sek a két északi országban. A svédek 52,3 százalékos többsége szavazott az EU-tagságra 1994- ben, a legújabb közvélemény­kutatások szerint azonban már mintegy 60 százalékuk egyenest a közösség elhagyását szorgal­mazná, s csak 26 százalékuk szavazna ismét a belépésre. Finnországban az EU-tagságára a választók 56,9 százaléka sza­vazott 1994-ben, s a legutolsó, decemberi felmérés szerint a finnek még mindig 48 százalék­ban elégedettek a tagsággal - habár az ellenzők tábora szep­tember óta 38 százalékról 43 százalékra nőtt. JAPÁN-AMERIKAI közös vállalkozásban atomhulladék­megsemmisítő telepet építe­­nek Vlagyivosztokban Oroszor­szág számára. Tokió e program­tól a japán-orosz viszony javu­lását reméli és azt, hogy ezáltal a szigetvitában is előrelépés ér­hető el. Murajama Tomicsi ja­pán kormányfő várhatóan ennek a tervnek a támogatásával is ér­vel majd a jövő áprilisban, ami­kor részt vesz a moszkvai nukle­áris biztonsági értekezleten. Ez alkalommal Murajama találkoz­ni fog a hírek szerint Jelcin el­nökkel és tárgyal a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését akadá­lyozó területi vitáról is. KADHAFI LÍBIAI ELNÖK kijelentette, hogy nem tekinti el­lenségének Bill Clinton ameri­kai elnököt, de egyúttal figyel­meztetett: ha Líbiát támadás éri, Tripoli válaszcsapást mér Olasz­országra. A líbiai vezető Tripoli­­ban, olasz újságírók egy cso­portjának nyilatkozva kijelentet­te, hogy Clinton az elődjétől, Ronald Reagantól eltérően nem agresszív személyiség, s a két­­ ország között csupán „a megér­tés hiánya” feszül, nem háború.

Next