Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
KEDD, 1996. január 2. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 II. János Pál újévüzenete Békés jövőt a gyerekeknek (Folytatás az 1. oldalról) A pápa hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyre inkább figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jog gyermekeket külön is védő rendelkezéseit. II. János Pál külön kitért arra, hogy a családok védelmével és az oktatással lehet a gyermekek békés jövőjét megteremteni. A békére és nem a megnyert, vagy elvesztett háborúk történetére kell oktatni őket, s a béke példáit kell nyújtani nekik az erőszak mintája helyett. Az újévi misén elmondott pápai szentbeszéd központi témája a béke volt. VI. Pál pápa „Populorum progressio" kezdetű enciklikájának nevezetes megállapítására utalva : „a béke új neve a fejlődés"IV. János Pál azt hangsúlyta: „a béke lehet a társadalfejlődés új neve”. A misén a Szentek mellett akkreditált úi követek közül öt - a brazil, lengyel, a libanoni, az osztrák, a tajvani - imádkozott saját nyelvén a békéért. A pápa teljen felgyógyultnak és nagyra jó hangulatúnak látszott vasnap. A kitartó eső ellenére tbb ezer hívő várta a vatikái Szent Péter téren, hogy a katikus egyházfő megjelenjen dolgozószobájának ablakában. János Pál a karácsonyi ürnek idején erősen megfázott,lázas betegen mondta el az ribi et Orbi áldást. Egy hirtlen rosszullét miatt azonban kénytelen volt félbeszakítani beszédét, s ennek a rosszullétnek az egész világ szemtanúja volt, miután 67 országban közvetítették egyenes televíziós adásban a pápai áldást. A nagy ijedelem után a Vatikán minden módon igyekezett a világ tudomására hozni, hogy a 76. életévében lévő katolikus egyházfő egészségével semmi komoly baj nincs. A pápa mindössze egyetlen napot töltött ágyban, s az eredeti programjának megfelelően néhány napos szabadságra Castelgandolfóba utazott. Ezzel egy időben hozták nyilvánosságra a betervezett külföldi útjait, köztük magyarországi látogatását. (Tudósítónktól) PÁRIZS — A szokásosnál jóval hosszabb újévi üzenetben vonta meg a decemberi szociális válság tapasztalatait Jacques Chirac franica elnök, aki teljes támogatásáról biztosította a Juppé-kormány politikáját, de egyben azt ígérte, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a társadalom aggodalmaira. Az út elején tartunk, de jó úton haladunk - hangoztatta szilveszter estéjén a francia államfő az ilyenkor megszokott öt-hatperces televíziós köszöntő helyett a nemzethez intézett közel negyedórás politikai beszédében. Jacques Chiracot a decemberi sztrájkok idején még a kormánykoalíció soraiból is bírálták, hogy :,nincs jelen”, közvetlenül nem nyilvánít véleményt az országot szétziláló társadalmi feszültségekről. Az elnök most látta elérkezettnek az időt arra, hogy levonja a háromhetes franciaországi válság tanulságait. Ezek közül az egyik, hogy „ma már nem lehet úgy kormányozni az országot, mint az elmúlt húsz évben”, nem lehet a halaszthatatlan feladatokat tovább halogatni. Chirac kifejtette, hogy a társadalombiztosítást nem felszámolni akarják, hanem megmenteni a következő nemzedékek számára. A franciák nélkül azonban nem lehet Franciaországot megreformálni - utalt az elnök arra, hogy az áldozatokat követelő döntéseket csak széles körű társalmi egyeztetés után lehet megízni. Kifejezte reményét, ha 1996-ban ilyen tárgyalásos megállapodás születik a muniidő csökkentéséről, ami által munkahelyeket teremthetnek a utalóknak. Az elök cáfolta, hogy lemondott volna választásig ígéretei behatásáról.. Kijelentette, hogy több nem emelik az adókat, nem nnövelik az elvonásokat, s „amin lehetséges lesz”, csökkentik lakosság terheit. Hamarosan érvényt fogad el a francia parlamnt a legelesettebb rétegek támogatásáról, a rossz helyzetbe mévő külvárosok megsegítéséül. A munkahelyek teremtéserdekében végrehajtják a kormny decemberben bejelentett fogyasztás- és befektetésser kötő intézkedéseit az ellenzékiSzocialista Párt szóivője szerint éles ellentét, vatta valóság és aközött, amiről az újévi beszédében az államfő besélt. A decemberi sztrájkok egik irányítója, a Force Ouvrien főtitkára üdvözölte Chirac ünetében ugyanakkor a párbeszéd szándékának jeleit Az ország vezetése és a lakosság közti bizalom erősítését célzó ünnepi beszéd értékéből azonban sokat levon, hogy a franciák egyelőre még csak a nehézségekkel kénytelenek szembesülni: január 1-jétől életbe lépett az új adó, amely a társadalombiztosítás hiányát hivatott csökkenteni, nőtt a dohányipari termékek és az üzemanyag ára, az eddiginél többe kerül a kórházi ellátás és a tévé-előfizetési díj. (pósa) --------------------------------------- Jacques Chirac nyilatklzata A francia társadalmi • krízis tanulságai Cson Tu Hvan önigazolása További kihallgatások Dél-Koreában Az óév utolsó napja is az ország jövendő politikai helyzete szempontjából meghatározó bírósági ügyekkel telt el Dél-Koreában. A szöuli államügyészek vasárnap kihallgatták Pak Tong-dzsin volt külügyminisztert a 15 évvel ezelőtti kvangzsui tüntetés leverése ügyében. Kihallgatták a Csen Tu Hvan vezetés egy másik volt tagját és egy katonai vezetőt is. • Pák részt vett 1979-ben azon az kormányülésen, amelyen elrendelték a rendkívüli állapotot, ez indokolja, hogy sor került meghallgatására, az államügyészek fontos részletek feltárását várták tőle. A hadsereg ezután verte le a több száz, ellenzéki források szerint több ezer halálos áldozattal járó kvangzsui megmozdulást. Csen Tu Hvan volt államfőt, akit december eleje óta fogva tartanak, az 1979-es államcsíny elkövetésével vádolják és azzal, hogy parancsot adott a kvangzsui tisztogatásra. A 64 éves Csen, aki négy hetes éhségsztrájk után súlyos állapotban kórházba került és ott emiatt mesterséges táplálásnak vetették alá, az orvosok szerint jó állapotban van. A volt államfő egy közleményben azt mondotta, hogy az éhségsztrájkkal kívánta kifejezésre juttatni: legitimnek tekinti 1980-1988 közötti elnökségének időszakát. Szabad az út Mostarba és Gorazdébe A Száva-hídon sorra érkeznek az IFOR-csapatok Boszniába (Folytatás az 1. oldalról) A két francia főtisztet szállító C-130-as típusú gép leszállásával hivatalosan is megnyílt a három éve zárva lévő légikikötő. Az első gépek pénteken landoltak a hercegovinai város repülőterén, s a térségben állomásozó francia katonák felszereléseit szállították Mostarba. Az elmúlt napok eseményeihez tartozik, hogy három és fél év óta szombaton első alkalommal érkeztek bosnyák polgári személyek a Bosznia keleti részében lévő gorazdei muzulmán területi beékelődésbe, szerb ellenőrzés alatt álló területeken áthaladva - közölte Szarajevóban a nemzetközi béketeremtő erők (IFOR) egyik szóvivője. Az AFP jelentése szerint mintegy 70 személy indult útnak szombat reggel Szarajevóból két autóbuszon, jelentős IFOR- alakulatok kíséretében. Utazásuk azt a célt is szolgálta, hogy próbára tegyék a boszniai szerbeknek a daytoni békemegállapodás végrehajtására irányuló készségét, a megállapodás ugyanis egyebek mellett a magánszemélyek mozgásszabadságának helyreállítását is előírja. Az IFOR szóvivője szerint a bosnyák csoport „különösebb problémák nélkül” tette meg az utat. Egy humanitárius segélyt szállító francia gépkocsioszlop is csatlakozott hozzájuk, ugyancsak a szerbek jó szándékának próbára tétele érdekében. A Boszniába telepített amerikai erők parancsnoka, William Nash tábornok Bíbor Szív érdemrenddel tüntette ki azt a katonát, aki súlyosan megsebesült, amikor szombaton kocsijával taposóaknára futott. Az ünnepélyes aktusra a zupattjai mozgó katonai kórházban került sor. Martin John Begosh-t, aki most már viszonylag jól van, később várhatóan egy német katonai kórházba szállítják át; egyébként ő az első sérültje a Boszniában tevékenykedő amerikai különítménynek. A Bíbor Szív az amerikai hadsereg különleges kitüntetése. Olyanoknak adományozzák, akik bevetés közben vesztik életüket vagy sérülnek meg—emlékeztet a Reuter és az AP. Az IFOR-erőkhöz tartozó brit katonák megkezdték a Banja Lukétól délre lévő bocaci vízierőmű őrzését A mintegy 120 katona legfontosabb feladata, hogy megakadályozza az újabb horvát szabotázsakciókat, amelyek azután szaporodtak meg, hogy a délszláv békeszerződés a szerbeknek ítélte a jelenleg horvát kézen lévő létesítményt. A Beta belgrádi hírügynökség helyszíni forrásokra hivatkozó jelentése szerint a brit katonák egyben igyekeznek együttműködésre bírni a helyi horvát és szerb lakosságot .Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy az elvágja az áramvezetékeket. Az a célunk, hogy a horvátok és szerbek beleegyezzenek abba, hogy közösen járőrözzünk a vezetékek környékén” - mondta a brit alakulat parancsnoka, Paul Nanson. A brit tiszt azt is elmondta, hogy a szerbek és a horvátok már együttműködnek a másik fél nehézfegyverzetének felmérésében és a visszavonás előkészítésében. „Szükségünk van valamennyi adatra, hogy a kivonásra kijelölt határidő lejártával pontos képünk legyen a helyzetről” - tette hozzá Nanson. Belgrádi források szerint a bocaci erőmű térségében már nem sok ellenőrizni való akad: az elmúlt hetekben a horvátok módszeresen leszerelték, illetve lerombolták a létesítmény berendezéseit, s már csak a gátak állnak a helyükön. Az erőmű kiesése miatt Banja Lukéban jelenleg is szigorú áramkorlátozás van érvényben. Egy boszniai férfi karján viszi haza fiát Gorazdébe (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Támad a Hezbollah? Folytatódnak a tárgyalások Izrael és Szíria egyaránt kedvezően értékelte egyesült államokbeli béketárgyalásaikat. A kneszet ülésén Simon Peresz izraeli kormányfő méltatta a szerdán folytatódó megbeszélések nyíltságát és pozitív légkörét - jelentette az MTI. Valid Mualem, a Szíriai küldöttség vezetője egy nyilatkozatában hasznosnak és komolynak nevezte a tárgyalásokat. Damaszkusz eközben felrótta Izraelnek, hogy nem helyezkedett világos álláspontra két kulcsfontosságú problémában: a Golanfennsíkról való teljes izraeli kivonulás és a közös határ biztonsági kérdéseiben. Az izraeli televízió szerint Peresz már a közeljövőben nyilvánosan elismerheti Szíria szuverenitását a Golán-fennsík felett, amelyet a zsidó állam 1967-ben a hatnapos háború során foglalt el. Szíria az izraeli egységek teljes kivonását szabja egy békeszerződés feltételéül. hétfőn támad Az AP Libanoni gerillák rakéta-sorozatvetővel tak egy izraeli állást, biztonsági forrásokra hivatkozó beszámolója szerint károkat-sebesülteket nem jelentettek a helyszínről. Egyelőre egyetlen szervezet sem jelezte, hogy az emberei hajtották végre a támadást, amelynek jegyei azonban arra utalnak, hogy az Irán-barát Hezbollah (Isten Pártja) nevű szervezet lépett ismét akcióba. Ma ismételt kísérlet a válság elhárítására Kormánybezárással kezdődött 1996 az Egyesült Államokban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az óév utolsó napjaiban hiába tárgyalt az elnök a kongresszus vezetőivel, nem tudta megoldani a kormányzati válságot Negyedmillió szövetségi dolgozó hétfőn immár tizenhetedik napja kényszerült szabadságra az elhúzódó költségvetési vita miatt, miközben még csak nem is sejtette, hogy visszamenőlegesen megkapja-e a bérét Clinton. Gingrich házelnök és Dole szenátusi többségi vezér vasárnap is tanácskozott, s miközben haladást emlegetett mindkét fél, nem sikerült igazi megoldást találni a bezárt minisztériumok és közhivatalok kinyitására, meg a büdzsé hétéves kiegyensúlyozására. Késő délután aztán az elnök Dél- Karolinába utazott, hogy az óceán partján, baráti körben töltse a szilveszter estét Gingrich hazament Georgiába, míg Dole New Hampshire-be, az első előválasztás államába látogatott, hogy választási hadjáratát folytassa. Hétfőn így nem ülhettek tárgyalóasztalhoz a politikai játszma főszereplői, s abban egyeztek meg, hogy kedden este ismét megkísérlik elhárítani a válságot. A kongresszus is ülésezett az év utolsó napján, Dole próbálkozott meg azzal, hogy a kényszerszabadságra utasított dolgozók helyzetén változtasson. S miután a képviselőház megszavazta, hogy visszatérhet a negyedmillió ember a munkahelyére, de egyelőre fizetés nélkül, a demokrata szenátorok nemet mondtak erre az ötletre. Azt követelték, hogy a törvényhozás hagyja jóvá a kormány finanszírozását január végéig, s közben alkudozzanak a költségvetés kiegyensúlyozásáról. Ebbe viszont a republikánusok, elsősorban a képviselők nem mentek bele, azt hangoztatván, hogy elég a tárgyalásokból, az elnök fogadja el a köztársaságiak tervét a büdzsé deficitjének eltüntetésére, s akkor ők megajánlják a pénzt a minisztériumoknak és a közhivataloknak. A jövő évi kiadási törvények és a hétéves terv nem függ szorosan össze, de a köztársaságiak a két kérdést összekapcsolták, miközben Clinton elérte népszerűségének a növekedését azáltal, hogy ragaszkodott a szociális jellegű költekezés megőrzéséhez. Vasárnap a Fehér Házban az öregségi betegellátás szerkezetének átalakításáról vitáztak, állítólag jó szellemben, de érdemi megegyezés nélkül. Kilenc minisztérium és több mint harminc hivatal működik részlegesen, mert az elkészült kiadási törvényeket az elnök megvétózta, arra hivatkozván, hogy a republikánus szöveg hosszú távon is megkötné a kezét. A vétó kongresszusi felülbírálásához nincs meg a kétharmados többség, következésképpen a Fehér Háznak és a törvényhozásnak politikai alkut kell kötnie. De a felmérések azt jelzik, hogy az elnök megítélése javult, következésképpen Clinton nem sieti el a megállapodást, minthogy a legfontosabb kormányteendőket azért ellátják. De a megegyezés tizenhét nap után azért kezd sürgetővé válni, hiszen immár nincs pénz például arra, hogy a környezetvédelmi hivatal folytassa a szennyező anyagok eltakarítását, a nemzeti parkok bezárása miatt a helyi gazdasági életet naponta 14 millió dolláros kár éri, a külügyminisztérium nem ad ki útleveleket és vízumokat, külföldön sem, s hatszázezer idős amerikait foszthatnak meg alapvető szolgáltatásoktól. S a kellemetlen hatások szinte vég nélkül sorolhatóak. Elemzők úgy vélik, hogy végül sem az elnök, sem a kongresszus nem kovácsolhat politikai tőkét magának e patthelyzetből ebben a választási évben, a kérdés inkább az, kiről alakul ki kevésbé rossz vélemény a szavazók körében. (kladó) Orosz magyarázkodás Gazdasági okokból késik a leszerelés Oroszország hétfőn megerősítette: nem tudta befejezni határidőre azt a fegyverzetcsökkentést, amelyet 1991- ben, az akkori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov vállalt egyoldalúan. Ez a vállalás az Urálon túli laktanyákban és raktárakban tartott nehézfegyverzet csökkentésére vonatkozik - jelentette a DPA. Gorbacsov egyebek között hatezer orosz harckocsi, ezerötszáz páncélozott szállító harcjármű, valamint hétezer löveg, sorozatvető és aknavető megsemmisítésére tett ígéretet 1991 júniusában, hogy elhárítsa az európai hagyományos haderők és fegyverek csökkentéséről kötendő egyezmény útjából az akadályokat. (A nyugati országok kifogásolták ugyanis, hogy a Szovjetunió átvitte Európában tartott hagyományos fegyvereinek egy részét az Urálon túlra, s ezzel kivonta őket az akkor még csak készülő egyezmény hatálya alól.) A Gorbacsov által kilátásba helyezett 1995. december 31-i határidő elmulasztását Dmitrij Harcsenko vezérezredes, az orosz vezérkar tagja, a katonai külkapcsolatok felelőse jelentette be hivatalosan, az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában. „Tisztán gazdasági okokkal” indokolta a késlekedést, és úgy vélekedett, hogy az ország körülbelül 1998 végére lesz képes teljesíteni e vállalást. Hangsúlyozta: az orosz hadsereg harci erejét e megsemmisítés, illetve annak lassúsága nem befolyásolja számottevően, hiszen többnyire elavult fegyvertípusokról van szó. Miközben a harckocsik szétszerelésének nagy költségeivel indokolta a késedelmes végrehajtást, elvetette azt a nyugati javaslatot, hogy idő- és költségkímélő megoldásként betonnal öntsék ki a leszerelendő harckocsik belsejét, így tegyék őket harcképtelenné. Harcsenko arra hivatkozott elutasításában, hogy hazájának szüksége van a tankokból nyerhető fémhulladékra. KÜLFÖLD A SVÉDEK egyre elégedetlenebbek, a finnek azonban, bár az EU ellenzői kissé többen vannak a korábbinál, még mindig jobbára elégedettek a belépéssel. Svédország és Finnország (Ausztriával együtt) egy éve az Európai Unió tagja és ebből az alkalomból készültek felmérések a két északi országban. A svédek 52,3 százalékos többsége szavazott az EU-tagságra 1994- ben, a legújabb közvéleménykutatások szerint azonban már mintegy 60 százalékuk egyenest a közösség elhagyását szorgalmazná, s csak 26 százalékuk szavazna ismét a belépésre. Finnországban az EU-tagságára a választók 56,9 százaléka szavazott 1994-ben, s a legutolsó, decemberi felmérés szerint a finnek még mindig 48 százalékban elégedettek a tagsággal - habár az ellenzők tábora szeptember óta 38 százalékról 43 százalékra nőtt. JAPÁN-AMERIKAI közös vállalkozásban atomhulladékmegsemmisítő telepet építenek Vlagyivosztokban Oroszország számára. Tokió e programtól a japán-orosz viszony javulását reméli és azt, hogy ezáltal a szigetvitában is előrelépés érhető el. Murajama Tomicsi japán kormányfő várhatóan ennek a tervnek a támogatásával is érvel majd a jövő áprilisban, amikor részt vesz a moszkvai nukleáris biztonsági értekezleten. Ez alkalommal Murajama találkozni fog a hírek szerint Jelcin elnökkel és tárgyal a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését akadályozó területi vitáról is. KADHAFI LÍBIAI ELNÖK kijelentette, hogy nem tekinti ellenségének Bill Clinton amerikai elnököt, de egyúttal figyelmeztetett: ha Líbiát támadás éri, Tripoli válaszcsapást mér Olaszországra. A líbiai vezető Tripoliban, olasz újságírók egy csoportjának nyilatkozva kijelentette, hogy Clinton az elődjétől, Ronald Reagantól eltérően nem agresszív személyiség, s a két ország között csupán „a megértés hiánya” feszül, nem háború.