Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. február 1. , Nemzetközi élet Magyaromét­t Görög-török viszály írmia szigetéért Vége a zászlók háborújának Amerikai közvetítéssel si­került lehűteni az újból elmér­gesedő görög-török ellentéte­ket - legalábbis egy ideig. Ri­­chard Holbrooke európai ügye­kért felelős államtitkár kedd éj­jel maratoni tárgyalássorozat­ban győzte meg a szemben álló feleket, hogy vonják vissza ka­tonai erejüket az Égei-tengeren található, lakatlan Imia-sziget körzetéből. A válsághelyzet a múlt hé­ten kezdődött a „zászlók hábo­rújával”. A néhány száz négy­zetméter kiterjedésű sziklaszirt közelében zátonyra futott egy török kereskedelmi hadihajó. A török hajóskapitány a közeli hellén sziget­­ Kalümnosz - mentőosztagának a segítségét azzal utasította vissza, hogy tö­rök területen nincs szüksége görög segítségre. A megsértő­dött kalümnoszi polgármester válaszként kitűzte a görög zászlót írnia szirtjeire. A Hür­­riyet című nacionalista török lap újságírói helikopteren még aznap ellepték a szigetet, hogy a görög lobogót a török nemze­ti színekre cseréljék le. Athén sem késlekedett a válasszal, és hadihajót küldött a görög zász­ló visszaállítására. Keddre a két állam külön-külön mintegy tíz hajót, köztük fregattokat és tengeralattjárókat irányított a térségbe és riadókészültségbe helyezték fegyveres erőiket. A sziget tulajdonjoga tisz­tázatlan. Athén szerint Imiát az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében Olaszország en­gedte át Görögországnak, a Dodekanesszoszi szigetcsoport többi tagjával együtt. Míg a tö­rökök az Olaszországgal 1932- ben aláírt szerződés alapján formálnak jogot a területre. Az égei-tengeri övezet mind a mai napig rendezetlen helyze­tét már több esetben használta ki egymás ellen Ankara és Athén. A két ország kapcsolatai legsúlyosabb válságát (az 1974-es ciprusi török inváziót leszá­mítva) 1987-ben élte át. Akkor Ankara irányításával Törökor­szág mélytengeri fúrásokba kezdett az olajban bővelkedő görög szigetek körül. Az enge­dély nélküli kutatások majdnem háborút robbantottak ki a két fél között. Az Égei-tenger esete speciálisnak mondható, hiszen az 1995 júniusában életbe lé­pett nemzetközi tengerjogi kon­venció értelmében a török par­tok is már görög felségterületet érintenének, amennyiben Athén valóban igényt tartana a 12 mérföldes parti vizekre. Ezt a görög kormány 1994-ben­ be is jelentette, mire Ankara kato­nai ellenlépésekkel fenyegető­zött. Athén végül visszalépett az igényétől. A görög-török viszály új­bóli kiéleződése kiváltképp za­varná a délszláv rendezést érin­tő amerikai elképzeléseket. Washingtoni külügyi szakértők kijelentették: a térségben zajló békefolyamatok érdekében, mindenféleképpen el kell kerül­ni, hogy a feszültség katonai válságba csapjon át. Nem vélet­len az sem, hogy a tisztségétől megváló Richard Holbrooke utolsó hivatali ténykedéseként a ciprisi probléma megoldásá­ra szeretne kísérletet tenni. (almássy) tenger­írnia (Kardak) a török partoktól hat kilométerre lévő sziklás lakatlan sziget. Olaszország az 1947-es párizsi béke­szerződés értelmében engedte át Görögországnak a Dodekániszoszi sziget­­csoport többi tagjával együtt. Törökország azonban magának követeli az Olasz­országgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. Karadzsics cáfol, és kész együttműködni a hágai bírósággal Beiktatták az új boszniai kabinetet ÚJVIDÉK - Ismét tüzet nyitottak az IFOR tagjaira Sza­rajevóban, s egy NATO-katona megsebesült. Az­ újabb inci­densről Konrad Freytag, az IFOR zágrábi szóvivője szá­molt be. Azt is közölte, hogy a boszniai szerbek határidő (szombat éjfél) előtt kivonták nehézfegyvereiket Szarajevó területéről. A tankok a fővá­rosból a közeli Paléba vonultak át. A muzulmánoktól azt kérik, hogy távolítsák el az Igmanról a tüzérségi harci eszközöket. A fegyvereknek a laktanyákban a helyük! Michael Jackson brit tábornok, a délnyugati zóna pa­rancsnoka ismét nyugtatgatta a szerbeket, hogy az IFOR pár­tatlan. Nincs más feladata a bé­kemisszión kívül. A Szrna sze­rint a tábornok elismeréssel szólt a szerb hadseregről, amely tartotta magát a megál­lapodáshoz.­ A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője ezt nem egészen így látja: mind­két, illetve mindhárom fél sze­mére veti, hogy nem engedtek el minden foglyot. A humanitá­rius szervezet képviselője el­mondta, a nemzetközi közös­séghez fordulnak segítségért, hogy gyakoroljanak nyomást a boszniai felekre a foglyok sza­badon bocsátása érdekében. Eddig egyébként - a Vöröske­reszt adatai szerint - 750-en nyerték vissza szabadságukat. A szerbek elégedettek le­hetnek a daytoni megállapodás­sal. Nemcsak azért, mert vége lett a háborúnak, hanem azért is, mert megszerezték Boszniá­nak a felét. Ezt a területet pedig idővel hozzá lehet csatolni a szerb államokhoz, Szerbiához és Crna Gorához. Krajisnik ér­tékelt így, emlékeztetve, hogy volt idő, amikor Bosznia 70 százalékát is magukénak mondhatták, de „a katonai pa­rancsnokság és a politikai veze­tés közötti kapcsolat megrom­lása miatt” ezeknek a területek­nek jelentős részét elveszítet­ték. A rossz daytoni szereplés miatt pedig ezeknek a terüle­teknek a visszaszerzése helyett újabb 150 ezer menekültet kap­­tak.­ Elárulta, hogy leszerelik Szarajevó szerb negyedeiben levő gyárakat, mert „ami a mi­énk, azt jogunk van magunkkal vinni”. Leszögezte: Bosznia- Hercegovina tulajdonképpen nem létezik, hamarosan a mos­tani államalakulat is szétesik, a szerbek pedig csak a kedvező alkalmat várják, amikor kinyil­váníthatják, hogy nem kíván­nak együtt élni a többivel Bosz­niában. Akkor alakulna meg az egységes szerb állam, amelyet nem hívnának már Jugoszláviá­nak, hanem Szerbiának. Karadzsics a WTN-nek nyi­latkozva kijelentette, készek együttműködni a hágai bíró­sággal - megvizsgálják a testü­let állításait­­, de a boszniai szerb hadsereg és rendőrség nem követett el háborús bűn­­cselekményeket. De ha volt is, az nem egy konkrét politika következménye, hanem a má­sodik világháború sérelmeinek a megbosszulása. „A Szerb Köztársaság minden polgára, beleértve magamat is, csak a hazai bíróságok előtt felelhet.” Magáról azt mondta, hogy hű­ségesen ragaszkodik hitéhez, nemzetéhez és családjához, s népe­­nem­ fogja megengedni, hogy az IFOR lefogja és kiadja a hágai törvényszéknek. Hivatalba lépett az új, bosz­niai kormány, miután a parla­ment, elfogadva programját, bi­zalmat szavazott neki. A kor­mányfő Hasan Muratovic, a kül­ügyminiszteri poszton a muzul­mán Mohamed Sacirbejt a hor­­vát Jadranko Prlic váltotta fel. A kormányban mindhárom nem­zet képviselve van. Közzétették a bosnyák-horvát föderáció kor­mányának összetételét is. A mi­niszterelnök a muzulmán Szudin Kapetanovic lett. A kabinetnek majdnem kétszer annyi bosnyák minisztere van, mint horvát, de van egy szerb tagja is. Sebestyén Imre Horn-interjú a Le Figaróban „A kapitalizmus a legkevésbé rossz modell” (Tudósítónktól) PÁRIZS - A kommunisták keleti és nyugati visszatéréséről készített nagy riportsorozatának hetedik részében a Le Figaro közel egy teljes újságoldalt szentelt a magyarországi gazda­sági és politikai helyzet elemzé­sének. Stéphane Kovács, a lap tudósítója bevezetőjében Buda­pesten dolgozó nyugati diplo­matákat idéz, akik szerint ,,a magyar gazdaság rendkívüli se­bességgel korszerűsödik, s az ország a szomszédainál sokkal gyorsabban kapcsolódik a világ gazdaságához”. „A volt kom­munisták állják a jobboldal ígé­reteit” című elemzésben a szer­ző hangsúlyozza, hogy a ma­gyar szocialisták konzervatív elődeiknél is eltökéltebbnek mutatkoznak a privatizációban. Különösen tavaly március óta Magyarország olyan következe­tes gazdaságpolitikát folytat, amely jobban emlékeztet Tha­tcher asszony irányvonalára,, mint a jelenlegi nyugati szociál­demokraták felfogására - mon­dotta egy nyugati diplomata. A francia újságíró ismertette a ta­valyi privatizációs eredménye­ket, a forint konvertibilissé vá­lását, a kedvező nemzetgazda­sági számadatokat, de beszá­molt a reform társadalmi áráról, a dolgozók, nyugdíjasok életkö­rülményeinek romlásáról, az ár­emelkedésekről. „A magyar miniszterelnök, a szociáldemokráciára áttért volt apparatcsik ma a reformok bajnokának szerepét játssza” alcímű interjúban Horn Gyula tagadta, hogy a kelet-európai országokban a volt kommunis­ták tértek volna vissza a hata­lomban. A kormányfő hazánk és Lengyelország utolsó másfél évének gazdasági eredményei­vel érvelt, s azt is megemlítette, hogy gyakran jobboldali politi­ka folytatásával vádolják. Eközben arról van szó, hogy el­fogadta azt a kihívást, amellyel jobboldali elődei a kormány­zásban nem voltak hajlandók szembenézni: ez pedig a nyug­díjrendszer, a társadalombizto­sítás, az egészségügy és az ok­tatás reformja. Horn szólt arról a szerepről is, amelyet a volt kommunista párt játszott az előző rendszer békés felszámolásában. A ma­gyar kormányfő kifejtette: ha büszkék is lehetünk sok dolog­ra, a kommunizmus rengeteg kárt okozott.„Nem mintha szé­gyenkeznem kellene, vállalok mindent, amit tettem, de úgy gondolom, aki sokat beszél a múltról, annak nincs sok mon­danivalója a jelenről” — fejtette ki Horn Gyula. A miniszterelnök határo­zottan cáfolta, hogy Magyaror­szág a kelet-európai államok közül elvesztette volna vezető helyét a gazdasági reformok végrehajtásában. Az elmúlt év gazdasági eredményeire emlé­keztetve a kormányfő például azt hangoztatta, hogy a térség más államaiban még hozzá sem kezdtek a privatizációhoz, miközben a magyar program a végéhez közeledik. A kapita­lizmus nem egy ideális rend­szer, de jelenleg nem ismerek ennél jobbat — mondta Horn Gyula a reformok szociális árát fitató kérdésre válaszolva, hozzáfűzve, hogy a szociális intézkedések előtt a „zátonyról újra vízre kell tenni a gazdaság hajóját”. A társadalmi feszült­ségek akár robbanáshoz is ve­zethetnek - ismerte el a minisz­terelnök, de Magyarországnak nincs más választása, mint a gazdasági szigorpolitika végre­hajtása, mert enélkül az ország a fejletlen államok közé kerül A fő problémának a magyar kormányfő azt tartja, hogy az átmenetet miként lehet irányí­tani. A Nyugatnak bizonyos „engedékenységről” kellene tanúbizonyságot tennie, ami­kor a keleti országok eredmé­nyeit megítélik, ugyanis ezek esetében az irányzatok az iga­zán jelentősek, például az, hogy Magyarország két év alatt a felére szorította le költségve­tési hiányát - fejtette ki Horn Gyula. (P. T. R.) Cimoszewicz az új lengyel kormányfőj­elölt (Folytatás az 1. oldalról) Kwasniewski államfő egyébként már korábban jelezte, amennyiben a két párt nem tu­d megegyezni, csütörtökig élni fog előterjesztési jogával, ám er­re már nem lesz szükség. Az elhúzódó egyeztető tár­gyalások legfőbb tétje az volt, hogy a miniszterelnöki posztot a Parasztpárt kapja m­eg, avagy az egyéb engedményekért cse­rébe az SLD-nek engedi át e tisztet. Korábban felmerült egy szélesebb koalíció alakításának a lehetősége is a Szabadság Unió politikusának, a közelmúltig a külügyminiszteri posztot betöltő Bartoszew­ski vezetésével, ám ezt az ötletet kevesen­ támogat­­ták. A helyzet kulcsa a PSL ke­zében volt, hiszen nélküle szin­te lehetetlen bármilyen kor­mányt is alakítani, s az ő szava­zatai lettek volna szükségesek a parlament feloszlatásához is. Ez azonban nem állt érdekében a Parasztpártnak, hiszen a közvé­lemény-kutatások szerint az új választásokon­ a mostaninál ke­vesebb voksra számíthatott vol­na. Számukra tehát a legkedve­­zőbb megoldásnak a jelenlegi koalíció fenntartása kínálkozott, bár a jelek szerint ezért benyúj­tották a számlát a szintén­ ebben a variánsban érdekelt SLD-nek. A baloldali pártszövetség még arra is hajlandó lett volna, hogy átengedje a PSL-nek a minisz­terelnöki széket, ha azt a szejm jelenlegi elnöke, Józef Zych foglalja el. A Parasztpárt e pozí­ciót azonban meg akarta tartani. A mostani megegyezésért, a PSL a kiszivárgott hírek sze­rint ragaszkodik a sokat kriti­zált igazságügyi és a privatizá­ciós miniszterek menesztésé­hez, s úgy tűnik, a pártelnök Pawlak foglalhatná el a bel­ügyminiszteri posztot. A duma nem szavazott a START-2-ről Orosz-amerikai megállapodások Elhalasztották a ratifikálást Csernomirgyin derűlátó HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz parlament alsóhá­za szerdán bizonytalan időre el­halasztotta a START-2 szerző­dés ratifikálását, miután a hon­atyák elutasították Vlagyimir Zsirinovszkij javaslatát, s nem voltak hajlandók kitűzni a tör­vényerőre emelés konkrét idő­pontját, jelentette az MTI. A du­ma ugyanakkor megbízta az il­letékes parlamenti bizottságo­kat, dolgozzák ki a hadászati támadó fegyverek csökkentését előirányzó orosz-amerikai szer­ződés jóváhagyásáról szóló tör­vényt. Az 1993-ban aláírt START-2 egyezmény előirá­nyozza, hogy az 1990-es szint harmadára kell csökkenteni a két ország hadászati támadó­fegyvereinek számát, s így 2003-ra mindkét oldalon legfel­jebb 3500 atomtöltet maradhat. Jelcin elnök tavaly nyáron terjesztette a megállapodást még az előző duma elé, ám az nem tűzte napirendre. A szerződés minapi washingtoni ratifikálása meglepte az orosz politikusok jelentős részét. A keményvona­lasok ugyanis abban bíztak, hogy az amerikai szenátus csak kiegészítésekkel fogadja el az egyezményt, ami eleve feltéte­lezte volna az újratárgyalást. E számítások azonban nem jöttek be, s felszította az oroszországi vitákat az is, hogy az amerikai jóváhagyás után Jelcin minapi telefonbeszélgetésükkor meg­ígérte Clintonnak a gyors moszkvai ratifikálást. Az ellenzők előnytelennek tartják a szerződést, s a bizton­ságpolitikai biztonságot vezető kommunista Viktor Iljuhin sze­rint a parlament megváltozott ft«zв»fisti*listi(* való tekintettel meg kellene vitatni a megállapo­dást Zjuganov, a kommunisták vezetője szintén fenntartásait hangoztatta. Szerinte a NATO tervezett bővítése új biztonság­­politikai helyzetet teremtene, s kérdésessé tenné a megállapo­dás jóváhagyását Ellenezte a ra­tifikálást Zsirinovszkij is, mert az véleménye szerint másodosz­tályú országgá alacsonyítaná Oroszországot. Vlagyimir Lu­kin, a duma külügyi bizottságá­nak liberális elnöke szerint van esély a jóváhagyásra, bár annak időzítése nem szerencsés, jobb lenne az egyezményt az elnök­­választás után ratifikálni. Engedékenyebben nyilatko­zott Jevgenyij Primakov kül­ügyminiszter, aki szerint az amerikai jóváhagyás megnyitot­ta az utat az orosz ratifikálás előtt. Primakov minszki látoga­tása során a NATO keleti bőví­téséről is kifejtette véleményét. Elmondta, a Kreml nem emel vétót, arra nincs joga, de érde­keinek védelmében fog csele­kedni. A Reuter szerint cáfolta, hogy a kiterjesztésre válaszul Moszkva atomrakétákat telepí­tenie Fehéro­oszorczánba. (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ A Nemzetközi Valuta­alap aggodalmai ellenére a Clinton-kormány­­zat meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszor­szágban folytatódnak a reformok,é s Moszkva megérdemli az IMF kilencmilliárd dolláros hi­telkeretét. Legfeljebb a kölcsönt havi vagy ne­gyedévi adagokban lehet majd lehívni. Ezzel a derűlátó nyilatkozattal zárult Csernomirgyin orosz kormányfő washingtoni programja. Szer­dán már a New York-i tőzsdén tett látogatást az orosz miniszterelnök. Közben a The New York Times arról szá­molt be moszkvai keltezésű jelentésében, hogy az IMF képviselői nem tudtak találkozni Vale­­rij Kardannyikovval, a távozásra kényszerűen Csubajsz miniszterelnök-helyettes utódjával, mert az új elnöki gazdasági tanácsadó nem ért rá, éppen irodájába költözött be. Csernomirgyin jelezte Washintonban, hogy Jelcin február közepén jelenti be új elképzelé­seit a gazdasági átmenet fájdalmainak enyhíté­sére, vagyis a nyugdíj- és béremelések után újabb könnyítéseket ígérhet az elnökválasztá­sokra készülve. Clinton és Gore úgy fogalma­zott, hogy az IMF hitelének megtagadása sú­lyos csapás lenne Jelcinre és a kormányfőre nézve. Az amerikai alelnök a keddi lapzártán­kat követő sajtóértekezleten még megjegyezte, hogy nem a személyek számítanak,­ hanem az orosz kormány és gazdaság teljesítménye. Csernomirgyin az idei költségvetési kiadások fe­lső határánakk betartását ígérte, miközben az amerikai lapok szerint az IMF nem ellenzi a béremeléseket. Az amerikai kormányzat léleg­zetvételnyi szünethez akarja juttatni Jelcint, mi­közben a hitelnyújtás minimális feltételeihez azért ragaszkodik. A kormányközi bizottság évente kétszer ül össze, a következőt júniusban Moszkvában már az elnökválasztások után tartják. A mostani tár­gyalásokon sok gazdasági és tudományos meg­állapodást kötöttek, az egyetlen kérdés, amely­ben nem közeledtek a nézetek, az iráni orosz atomüzlet volt. Egyebekben az amerikai Ex-Im Bank hitelei jóvoltából Pratt and Whitney moto­rokat építenek be az Il-96-osokba, s Oroszország alacsonyabb vámokat alkalmaz a repülőgép-ipa­ri termékekre, hogy megnyugtassa a Boeinget, amely ellenezte ezt az alkut. Ugyancsak az Ex- Im Bank finanszírozza amerikai berendezések kivitelét az orosz faipar és erdészet korszerűsíté­sére. A kereskedelmi űrprogramba bekapcsolód­hat Moszkva, s Ukrajnához és Kínához hason­lóan évente húsz rakétaindítást vállalhat. Az amerikai űrrepülőgép újabb utakat tesz a Mine, amelynek kiemelt szerepe lesz a nemzetközi űr­állomás megépítésében. Az Egyesült Államokba irányuló fegyverexportot az amerikai bűnüldözé­si törekvések jegyében korlátozzák, a legveszé­lyesebb eszközöket betiltják. Az egymás orszá­gáról készített s eleddig titkos műholdfelvétele­ket megosztják egymással a környezet védelme érdekében. (k. m.) HORN GYULA február 14-15- én tesz látogatást Olaszország­ban. Az előzetes tervek szerint fogadja őt Oscar Luigi Scalfaro­­ államfő, és találkozik olasz kollé­gájával, Lamberto Dini kormány­fővel -jelentette az MTI. A két­­ miniszterelnök megbeszélésének tárgya elsősorban az Európai Unió lesz, tekintettel arra, hogy jelenleg Olaszország tölti be az EU elnöki tisztét Horn Gyulát fogadja I. János Pál pápa is. KLAUS KINKEL német kül­ügyminiszter román kollégájával, Teodor Melescanuval folytatott bonni megbeszélésén megdicsér­te Romániát a német nemzetiség helyzetének rendezéséért Az MTI értesülései szerint a román­, magyar alapszerződés kilátásai­ról nem tárgyaltak, de Kinkel úgy vélte: nyivánvalóan Buka­rest is ismeri a bonni kormány­nak azt az álláspontját hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételre csak azok az álla­mok számíthatnak, amelyek ren­dezik egymással a kisebbségek miatt fennálló vitáikat POLGÁRI KORMÁNYFŐT nevezett ki Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonai vezetés. A Reuter szerint az új kormány­­fő, Boukary Adji az előző kato­nai rezsim idején a pénzügymi­nisztérium élén állt Szerdán egyébként szabadon engedték az ország hivatalából eltávolított el­nökét illetve kormányfőjét HÁROMSZÁZ felfegyverzett nicaraguai diák Managuában el­foglalta a külügyminisztérium épületét. Az AFP és a Reuter úgy értesült több diplomatát foglyul ejtettek, de Ernesto Leal miniszter nem tartózkodott benn. A diákok több állami tá­mogatást követelnek az egyete­mek számára. AZ IZRAELI HADSEREG szerdán zárt katonai övezetté nyilvánította Rámalláh városát ahova az izraeliek további ren­delkezésig nem léphetnek be - jelentette az MTI. A magyarázat szerint az autonóm palesztin vá­rosban elharapóztak az átutazó izraeliekkel szembeni kődobálá­­sok. A január 20-án tartott pa­lesztin választások óta az izraeli hadsereg már másodszor zárta le Rámalláhot. LI TENG-HUJ tajvani elnök határozottan visszautasította a kínai kormányfő kirohanását a tajvani demokratizálási folyamat ellen - jelentette a Reuter.

Next