Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
CSÜTÖRTÖK, 1996. február 1. , Nemzetközi élet Magyarométt Görög-török viszály írmia szigetéért Vége a zászlók háborújának Amerikai közvetítéssel sikerült lehűteni az újból elmérgesedő görög-török ellentéteket - legalábbis egy ideig. Richard Holbrooke európai ügyekért felelős államtitkár kedd éjjel maratoni tárgyalássorozatban győzte meg a szemben álló feleket, hogy vonják vissza katonai erejüket az Égei-tengeren található, lakatlan Imia-sziget körzetéből. A válsághelyzet a múlt héten kezdődött a „zászlók háborújával”. A néhány száz négyzetméter kiterjedésű sziklaszirt közelében zátonyra futott egy török kereskedelmi hadihajó. A török hajóskapitány a közeli hellén sziget Kalümnosz - mentőosztagának a segítségét azzal utasította vissza, hogy török területen nincs szüksége görög segítségre. A megsértődött kalümnoszi polgármester válaszként kitűzte a görög zászlót írnia szirtjeire. A Hürriyet című nacionalista török lap újságírói helikopteren még aznap ellepték a szigetet, hogy a görög lobogót a török nemzeti színekre cseréljék le. Athén sem késlekedett a válasszal, és hadihajót küldött a görög zászló visszaállítására. Keddre a két állam külön-külön mintegy tíz hajót, köztük fregattokat és tengeralattjárókat irányított a térségbe és riadókészültségbe helyezték fegyveres erőiket. A sziget tulajdonjoga tisztázatlan. Athén szerint Imiát az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében Olaszország engedte át Görögországnak, a Dodekanesszoszi szigetcsoport többi tagjával együtt. Míg a törökök az Olaszországgal 1932- ben aláírt szerződés alapján formálnak jogot a területre. Az égei-tengeri övezet mind a mai napig rendezetlen helyzetét már több esetben használta ki egymás ellen Ankara és Athén. A két ország kapcsolatai legsúlyosabb válságát (az 1974-es ciprusi török inváziót leszámítva) 1987-ben élte át. Akkor Ankara irányításával Törökország mélytengeri fúrásokba kezdett az olajban bővelkedő görög szigetek körül. Az engedély nélküli kutatások majdnem háborút robbantottak ki a két fél között. Az Égei-tenger esete speciálisnak mondható, hiszen az 1995 júniusában életbe lépett nemzetközi tengerjogi konvenció értelmében a török partok is már görög felségterületet érintenének, amennyiben Athén valóban igényt tartana a 12 mérföldes parti vizekre. Ezt a görög kormány 1994-ben be is jelentette, mire Ankara katonai ellenlépésekkel fenyegetőzött. Athén végül visszalépett az igényétől. A görög-török viszály újbóli kiéleződése kiváltképp zavarná a délszláv rendezést érintő amerikai elképzeléseket. Washingtoni külügyi szakértők kijelentették: a térségben zajló békefolyamatok érdekében, mindenféleképpen el kell kerülni, hogy a feszültség katonai válságba csapjon át. Nem véletlen az sem, hogy a tisztségétől megváló Richard Holbrooke utolsó hivatali ténykedéseként a ciprisi probléma megoldására szeretne kísérletet tenni. (almássy) tengerírnia (Kardak) a török partoktól hat kilométerre lévő sziklás lakatlan sziget. Olaszország az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében engedte át Görögországnak a Dodekániszoszi szigetcsoport többi tagjával együtt. Törökország azonban magának követeli az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. Karadzsics cáfol, és kész együttműködni a hágai bírósággal Beiktatták az új boszniai kabinetet ÚJVIDÉK - Ismét tüzet nyitottak az IFOR tagjaira Szarajevóban, s egy NATO-katona megsebesült. Az újabb incidensről Konrad Freytag, az IFOR zágrábi szóvivője számolt be. Azt is közölte, hogy a boszniai szerbek határidő (szombat éjfél) előtt kivonták nehézfegyvereiket Szarajevó területéről. A tankok a fővárosból a közeli Paléba vonultak át. A muzulmánoktól azt kérik, hogy távolítsák el az Igmanról a tüzérségi harci eszközöket. A fegyvereknek a laktanyákban a helyük! Michael Jackson brit tábornok, a délnyugati zóna parancsnoka ismét nyugtatgatta a szerbeket, hogy az IFOR pártatlan. Nincs más feladata a békemisszión kívül. A Szrna szerint a tábornok elismeréssel szólt a szerb hadseregről, amely tartotta magát a megállapodáshoz. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselője ezt nem egészen így látja: mindkét, illetve mindhárom fél szemére veti, hogy nem engedtek el minden foglyot. A humanitárius szervezet képviselője elmondta, a nemzetközi közösséghez fordulnak segítségért, hogy gyakoroljanak nyomást a boszniai felekre a foglyok szabadon bocsátása érdekében. Eddig egyébként - a Vöröskereszt adatai szerint - 750-en nyerték vissza szabadságukat. A szerbek elégedettek lehetnek a daytoni megállapodással. Nemcsak azért, mert vége lett a háborúnak, hanem azért is, mert megszerezték Boszniának a felét. Ezt a területet pedig idővel hozzá lehet csatolni a szerb államokhoz, Szerbiához és Crna Gorához. Krajisnik értékelt így, emlékeztetve, hogy volt idő, amikor Bosznia 70 százalékát is magukénak mondhatták, de „a katonai parancsnokság és a politikai vezetés közötti kapcsolat megromlása miatt” ezeknek a területeknek jelentős részét elveszítették. A rossz daytoni szereplés miatt pedig ezeknek a területeknek a visszaszerzése helyett újabb 150 ezer menekültet kaptak. Elárulta, hogy leszerelik Szarajevó szerb negyedeiben levő gyárakat, mert „ami a miénk, azt jogunk van magunkkal vinni”. Leszögezte: Bosznia- Hercegovina tulajdonképpen nem létezik, hamarosan a mostani államalakulat is szétesik, a szerbek pedig csak a kedvező alkalmat várják, amikor kinyilváníthatják, hogy nem kívánnak együtt élni a többivel Boszniában. Akkor alakulna meg az egységes szerb állam, amelyet nem hívnának már Jugoszláviának, hanem Szerbiának. Karadzsics a WTN-nek nyilatkozva kijelentette, készek együttműködni a hágai bírósággal - megvizsgálják a testület állításait, de a boszniai szerb hadsereg és rendőrség nem követett el háborús bűncselekményeket. De ha volt is, az nem egy konkrét politika következménye, hanem a második világháború sérelmeinek a megbosszulása. „A Szerb Köztársaság minden polgára, beleértve magamat is, csak a hazai bíróságok előtt felelhet.” Magáról azt mondta, hogy hűségesen ragaszkodik hitéhez, nemzetéhez és családjához, s népenem fogja megengedni, hogy az IFOR lefogja és kiadja a hágai törvényszéknek. Hivatalba lépett az új, boszniai kormány, miután a parlament, elfogadva programját, bizalmat szavazott neki. A kormányfő Hasan Muratovic, a külügyminiszteri poszton a muzulmán Mohamed Sacirbejt a horvát Jadranko Prlic váltotta fel. A kormányban mindhárom nemzet képviselve van. Közzétették a bosnyák-horvát föderáció kormányának összetételét is. A miniszterelnök a muzulmán Szudin Kapetanovic lett. A kabinetnek majdnem kétszer annyi bosnyák minisztere van, mint horvát, de van egy szerb tagja is. Sebestyén Imre Horn-interjú a Le Figaróban „A kapitalizmus a legkevésbé rossz modell” (Tudósítónktól) PÁRIZS - A kommunisták keleti és nyugati visszatéréséről készített nagy riportsorozatának hetedik részében a Le Figaro közel egy teljes újságoldalt szentelt a magyarországi gazdasági és politikai helyzet elemzésének. Stéphane Kovács, a lap tudósítója bevezetőjében Budapesten dolgozó nyugati diplomatákat idéz, akik szerint ,,a magyar gazdaság rendkívüli sebességgel korszerűsödik, s az ország a szomszédainál sokkal gyorsabban kapcsolódik a világ gazdaságához”. „A volt kommunisták állják a jobboldal ígéreteit” című elemzésben a szerző hangsúlyozza, hogy a magyar szocialisták konzervatív elődeiknél is eltökéltebbnek mutatkoznak a privatizációban. Különösen tavaly március óta Magyarország olyan következetes gazdaságpolitikát folytat, amely jobban emlékeztet Thatcher asszony irányvonalára,, mint a jelenlegi nyugati szociáldemokraták felfogására - mondotta egy nyugati diplomata. A francia újságíró ismertette a tavalyi privatizációs eredményeket, a forint konvertibilissé válását, a kedvező nemzetgazdasági számadatokat, de beszámolt a reform társadalmi áráról, a dolgozók, nyugdíjasok életkörülményeinek romlásáról, az áremelkedésekről. „A magyar miniszterelnök, a szociáldemokráciára áttért volt apparatcsik ma a reformok bajnokának szerepét játssza” alcímű interjúban Horn Gyula tagadta, hogy a kelet-európai országokban a volt kommunisták tértek volna vissza a hatalomban. A kormányfő hazánk és Lengyelország utolsó másfél évének gazdasági eredményeivel érvelt, s azt is megemlítette, hogy gyakran jobboldali politika folytatásával vádolják. Eközben arról van szó, hogy elfogadta azt a kihívást, amellyel jobboldali elődei a kormányzásban nem voltak hajlandók szembenézni: ez pedig a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás reformja. Horn szólt arról a szerepről is, amelyet a volt kommunista párt játszott az előző rendszer békés felszámolásában. A magyar kormányfő kifejtette: ha büszkék is lehetünk sok dologra, a kommunizmus rengeteg kárt okozott.„Nem mintha szégyenkeznem kellene, vállalok mindent, amit tettem, de úgy gondolom, aki sokat beszél a múltról, annak nincs sok mondanivalója a jelenről” — fejtette ki Horn Gyula. A miniszterelnök határozottan cáfolta, hogy Magyarország a kelet-európai államok közül elvesztette volna vezető helyét a gazdasági reformok végrehajtásában. Az elmúlt év gazdasági eredményeire emlékeztetve a kormányfő például azt hangoztatta, hogy a térség más államaiban még hozzá sem kezdtek a privatizációhoz, miközben a magyar program a végéhez közeledik. A kapitalizmus nem egy ideális rendszer, de jelenleg nem ismerek ennél jobbat — mondta Horn Gyula a reformok szociális árát fitató kérdésre válaszolva, hozzáfűzve, hogy a szociális intézkedések előtt a „zátonyról újra vízre kell tenni a gazdaság hajóját”. A társadalmi feszültségek akár robbanáshoz is vezethetnek - ismerte el a miniszterelnök, de Magyarországnak nincs más választása, mint a gazdasági szigorpolitika végrehajtása, mert enélkül az ország a fejletlen államok közé kerül A fő problémának a magyar kormányfő azt tartja, hogy az átmenetet miként lehet irányítani. A Nyugatnak bizonyos „engedékenységről” kellene tanúbizonyságot tennie, amikor a keleti országok eredményeit megítélik, ugyanis ezek esetében az irányzatok az igazán jelentősek, például az, hogy Magyarország két év alatt a felére szorította le költségvetési hiányát - fejtette ki Horn Gyula. (P. T. R.) Cimoszewicz az új lengyel kormányfőjelölt (Folytatás az 1. oldalról) Kwasniewski államfő egyébként már korábban jelezte, amennyiben a két párt nem tud megegyezni, csütörtökig élni fog előterjesztési jogával, ám erre már nem lesz szükség. Az elhúzódó egyeztető tárgyalások legfőbb tétje az volt, hogy a miniszterelnöki posztot a Parasztpárt kapja meg, avagy az egyéb engedményekért cserébe az SLD-nek engedi át e tisztet. Korábban felmerült egy szélesebb koalíció alakításának a lehetősége is a Szabadság Unió politikusának, a közelmúltig a külügyminiszteri posztot betöltő Bartoszewski vezetésével, ám ezt az ötletet kevesen támogatták. A helyzet kulcsa a PSL kezében volt, hiszen nélküle szinte lehetetlen bármilyen kormányt is alakítani, s az ő szavazatai lettek volna szükségesek a parlament feloszlatásához is. Ez azonban nem állt érdekében a Parasztpártnak, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az új választásokon a mostaninál kevesebb voksra számíthatott volna. Számukra tehát a legkedvezőbb megoldásnak a jelenlegi koalíció fenntartása kínálkozott, bár a jelek szerint ezért benyújtották a számlát a szintén ebben a variánsban érdekelt SLD-nek. A baloldali pártszövetség még arra is hajlandó lett volna, hogy átengedje a PSL-nek a miniszterelnöki széket, ha azt a szejm jelenlegi elnöke, Józef Zych foglalja el. A Parasztpárt e pozíciót azonban meg akarta tartani. A mostani megegyezésért, a PSL a kiszivárgott hírek szerint ragaszkodik a sokat kritizált igazságügyi és a privatizációs miniszterek menesztéséhez, s úgy tűnik, a pártelnök Pawlak foglalhatná el a belügyminiszteri posztot. A duma nem szavazott a START-2-ről Orosz-amerikai megállapodások Elhalasztották a ratifikálást Csernomirgyin derűlátó HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz parlament alsóháza szerdán bizonytalan időre elhalasztotta a START-2 szerződés ratifikálását, miután a honatyák elutasították Vlagyimir Zsirinovszkij javaslatát, s nem voltak hajlandók kitűzni a törvényerőre emelés konkrét időpontját, jelentette az MTI. A duma ugyanakkor megbízta az illetékes parlamenti bizottságokat, dolgozzák ki a hadászati támadó fegyverek csökkentését előirányzó orosz-amerikai szerződés jóváhagyásáról szóló törvényt. Az 1993-ban aláírt START-2 egyezmény előirányozza, hogy az 1990-es szint harmadára kell csökkenteni a két ország hadászati támadófegyvereinek számát, s így 2003-ra mindkét oldalon legfeljebb 3500 atomtöltet maradhat. Jelcin elnök tavaly nyáron terjesztette a megállapodást még az előző duma elé, ám az nem tűzte napirendre. A szerződés minapi washingtoni ratifikálása meglepte az orosz politikusok jelentős részét. A keményvonalasok ugyanis abban bíztak, hogy az amerikai szenátus csak kiegészítésekkel fogadja el az egyezményt, ami eleve feltételezte volna az újratárgyalást. E számítások azonban nem jöttek be, s felszította az oroszországi vitákat az is, hogy az amerikai jóváhagyás után Jelcin minapi telefonbeszélgetésükkor megígérte Clintonnak a gyors moszkvai ratifikálást. Az ellenzők előnytelennek tartják a szerződést, s a biztonságpolitikai biztonságot vezető kommunista Viktor Iljuhin szerint a parlament megváltozott ft«zв»fisti*listi(* való tekintettel meg kellene vitatni a megállapodást Zjuganov, a kommunisták vezetője szintén fenntartásait hangoztatta. Szerinte a NATO tervezett bővítése új biztonságpolitikai helyzetet teremtene, s kérdésessé tenné a megállapodás jóváhagyását Ellenezte a ratifikálást Zsirinovszkij is, mert az véleménye szerint másodosztályú országgá alacsonyítaná Oroszországot. Vlagyimir Lukin, a duma külügyi bizottságának liberális elnöke szerint van esély a jóváhagyásra, bár annak időzítése nem szerencsés, jobb lenne az egyezményt az elnökválasztás után ratifikálni. Engedékenyebben nyilatkozott Jevgenyij Primakov külügyminiszter, aki szerint az amerikai jóváhagyás megnyitotta az utat az orosz ratifikálás előtt. Primakov minszki látogatása során a NATO keleti bővítéséről is kifejtette véleményét. Elmondta, a Kreml nem emel vétót, arra nincs joga, de érdekeinek védelmében fog cselekedni. A Reuter szerint cáfolta, hogy a kiterjesztésre válaszul Moszkva atomrakétákat telepítenie Fehérooszorczánba. (Tudósítónktól) WASHINGTON A Nemzetközi Valutaalap aggodalmai ellenére a Clinton-kormányzat meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszországban folytatódnak a reformok,é s Moszkva megérdemli az IMF kilencmilliárd dolláros hitelkeretét. Legfeljebb a kölcsönt havi vagy negyedévi adagokban lehet majd lehívni. Ezzel a derűlátó nyilatkozattal zárult Csernomirgyin orosz kormányfő washingtoni programja. Szerdán már a New York-i tőzsdén tett látogatást az orosz miniszterelnök. Közben a The New York Times arról számolt be moszkvai keltezésű jelentésében, hogy az IMF képviselői nem tudtak találkozni Valerij Kardannyikovval, a távozásra kényszerűen Csubajsz miniszterelnök-helyettes utódjával, mert az új elnöki gazdasági tanácsadó nem ért rá, éppen irodájába költözött be. Csernomirgyin jelezte Washintonban, hogy Jelcin február közepén jelenti be új elképzeléseit a gazdasági átmenet fájdalmainak enyhítésére, vagyis a nyugdíj- és béremelések után újabb könnyítéseket ígérhet az elnökválasztásokra készülve. Clinton és Gore úgy fogalmazott, hogy az IMF hitelének megtagadása súlyos csapás lenne Jelcinre és a kormányfőre nézve. Az amerikai alelnök a keddi lapzártánkat követő sajtóértekezleten még megjegyezte, hogy nem a személyek számítanak, hanem az orosz kormány és gazdaság teljesítménye. Csernomirgyin az idei költségvetési kiadások felső határánakk betartását ígérte, miközben az amerikai lapok szerint az IMF nem ellenzi a béremeléseket. Az amerikai kormányzat lélegzetvételnyi szünethez akarja juttatni Jelcint, miközben a hitelnyújtás minimális feltételeihez azért ragaszkodik. A kormányközi bizottság évente kétszer ül össze, a következőt júniusban Moszkvában már az elnökválasztások után tartják. A mostani tárgyalásokon sok gazdasági és tudományos megállapodást kötöttek, az egyetlen kérdés, amelyben nem közeledtek a nézetek, az iráni orosz atomüzlet volt. Egyebekben az amerikai Ex-Im Bank hitelei jóvoltából Pratt and Whitney motorokat építenek be az Il-96-osokba, s Oroszország alacsonyabb vámokat alkalmaz a repülőgép-ipari termékekre, hogy megnyugtassa a Boeinget, amely ellenezte ezt az alkut. Ugyancsak az Ex- Im Bank finanszírozza amerikai berendezések kivitelét az orosz faipar és erdészet korszerűsítésére. A kereskedelmi űrprogramba bekapcsolódhat Moszkva, s Ukrajnához és Kínához hasonlóan évente húsz rakétaindítást vállalhat. Az amerikai űrrepülőgép újabb utakat tesz a Mine, amelynek kiemelt szerepe lesz a nemzetközi űrállomás megépítésében. Az Egyesült Államokba irányuló fegyverexportot az amerikai bűnüldözési törekvések jegyében korlátozzák, a legveszélyesebb eszközöket betiltják. Az egymás országáról készített s eleddig titkos műholdfelvételeket megosztják egymással a környezet védelme érdekében. (k. m.) HORN GYULA február 14-15- én tesz látogatást Olaszországban. Az előzetes tervek szerint fogadja őt Oscar Luigi Scalfaro államfő, és találkozik olasz kollégájával, Lamberto Dini kormányfővel -jelentette az MTI. A két miniszterelnök megbeszélésének tárgya elsősorban az Európai Unió lesz, tekintettel arra, hogy jelenleg Olaszország tölti be az EU elnöki tisztét Horn Gyulát fogadja I. János Pál pápa is. KLAUS KINKEL német külügyminiszter román kollégájával, Teodor Melescanuval folytatott bonni megbeszélésén megdicsérte Romániát a német nemzetiség helyzetének rendezéséért Az MTI értesülései szerint a román, magyar alapszerződés kilátásairól nem tárgyaltak, de Kinkel úgy vélte: nyivánvalóan Bukarest is ismeri a bonni kormánynak azt az álláspontját hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételre csak azok az államok számíthatnak, amelyek rendezik egymással a kisebbségek miatt fennálló vitáikat POLGÁRI KORMÁNYFŐT nevezett ki Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonai vezetés. A Reuter szerint az új kormányfő, Boukary Adji az előző katonai rezsim idején a pénzügyminisztérium élén állt Szerdán egyébként szabadon engedték az ország hivatalából eltávolított elnökét illetve kormányfőjét HÁROMSZÁZ felfegyverzett nicaraguai diák Managuában elfoglalta a külügyminisztérium épületét. Az AFP és a Reuter úgy értesült több diplomatát foglyul ejtettek, de Ernesto Leal miniszter nem tartózkodott benn. A diákok több állami támogatást követelnek az egyetemek számára. AZ IZRAELI HADSEREG szerdán zárt katonai övezetté nyilvánította Rámalláh városát ahova az izraeliek további rendelkezésig nem léphetnek be - jelentette az MTI. A magyarázat szerint az autonóm palesztin városban elharapóztak az átutazó izraeliekkel szembeni kődobálások. A január 20-án tartott palesztin választások óta az izraeli hadsereg már másodszor zárta le Rámalláhot. LI TENG-HUJ tajvani elnök határozottan visszautasította a kínai kormányfő kirohanását a tajvani demokratizálási folyamat ellen - jelentette a Reuter.