Magyar Nemzet, 1996. március (59. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

2 Nemzetközi élet PÉNTEK, 1996. március 1. VÁLTOZATLAN HATÁROZOTTSÁGGAL ellenzi Oroszország a NATO határainak keleti ki­­terjesztését Mindezt Jevgenyij Prmakov orosz külügyminiszter fejtette ki Strasbourgban, miután végleges pecsét került Oroszország Európa Tanács- i felvételi dokumentumára. A londoni Financial Times ezzel kapcsolatos tudósítása szerint a moszk­vai diplomácia vezetője „viharos” megbeszélést folytatott brit kollégájával, Malcolm Rifkinddel, s közölte vele: országa az atlanti szövetség kelet-eu­rópai terjeszkedésének terveiben látja annak okát, hogy a térségben ismét magasra csaptak az oroszel­lenes érzelmek hullámai. A vezető brit gazdasági napilap értesülései szerint Rifkind megerősítette a NATO-bővítés melletti londoni elkötelezettséget, és arról igyekezett meggyőzni Primakovot, hogy az új tagok felvétele nem Moszkva ellen irányuló lé­pés, és semmiképpen sem fenyegeti Oroszországot. A Financial Times emlékeztetett arra, hogy miköz­ben a jelenlegi külügyminiszter elődje, Andrej Ko­­zirjev némi rugalmasságot árult el a NATO bővíté­sének kérdésében, az orosz diplomácia mostani irá­nyítójának álláspontja egyértelműen azt bizonyítja: a Kreml ezen a téren visszatért a kemény kéz politi­kájához. RENDSZERÉNEK FENNTARTÁSÁRA Fidel Castro egyre fokozottabb mértékben a kínai mo­dellt alkalmazza - írta csütörtöki számában a The New York Times. Az egyik legtekintélyesebb ame­rikai napilap szerint mindez annak következménye, hogy a kubai vezető decemberi pekingi látogatása során arra a meggyőződésre jutott: Kína megtalálta a tökéletes megoldást a szocialista forradalomban létrejött társadalom túlélésének biztosítására. E stratégia lényege, hogy jelentős külföldi tőkebevo­nással virágzó piacgazdaságot teremtsenek, ám egyidejűleg brutálisan elnyomják a politikai sza­­ kláaa­ badság minden megnyilvánulását. A cikkíró szerint egyáltalán nincs ellentmondás a kubai gazdaságban tapasztalható reformlépések és a két amerikai ma­gánrepülőgép lelövése között, mindez ugyanis szer­vesen illeszkedik a követett modellbe, s tulajdon­képpen annak két alapvető elemét képezi. Fidel Castro eltökélte, hogy nem fog eltűrni semmiféle - sem belső, sem külső - kihívási hatalmával szem­ben, legyenek hajthatatlanságának bármilyen kö­vetkezményei is. A The New York Times úgy véli, hogy a légi incidens után bejelentett amerikai bün­tetés lépések teljesen hatástalanok, mert a kubai ve­zető elszántságát nem fogják megtörni. Fidel Cast­ro tudja, hogy igazi veszély nem fenyegeti Wa­shington részéről, ezért továbbra is csalogatni fogja a külföldi tőkét, és közben könyörtelenül elnyomja az uralmával szembeni ellenkezést. FONTOS VÁLTOZÁSKÉNT értékelte a Reuter hírügynökség Szíria politikájában azt a csütörtöki hivatalos damaszkuszi kommentárt, amely elítélte a vasárnapi izraeli bombamerényleteket. A hírügy­nökség idézte a kormányzathoz közel álló angol nyelvű Syria Times állásfoglalását, amely hangsú­lyozta, hogy véget kell vetni az erőszakos cselek­ményeknek, a térségben kialakult feszültségnek, és valódi békét kell teremteni a Közel-Keleten. A kommentár ugyanakkor egyenlőségjelet tett a heb­­roni mecsetben két évvel ezelőtt végrehajtott mé­szárlás, illetve a mostani incidensek között, és azt hangoztatta, hogy mindez a kudarcra ítélt megálla­podások alapján létrejött béke törékenységét jelzi. Ennek kapcsán a cikk elítélte Izrael és a PFSZ bé­kemegállapodását. A Reuter emlékeztetett arra, hogy a Syria Times szerkesztőségi cikke éppen ak­kor látott napvilágot, amikor az Egyesült Államok­ban több hónapos szünet után felújították a megbé­kélést célzó szíriai-izraeli konzultációkat. (P. L.) A merénylő végzetes hibája A Sinn Fein az IRA-val egyeztetett Londonból jelenti az MTI. Csütörtöki londoni értesülés szerint megbeszélést tartott elő­ző nap az északír köztársasági gerillaszervezet (IRA) vezető­ségével a mozgalom politikai szárnya (Sinn Fein). A találko­zón jelen volt John Hume, az­­északír katolikus nacionalista mozgalom mérsékelt pártjának (SDLP) vezetője is. Londonban az IRA-hadjárat kiújulása után általánosan elterjedt az a nézet, miszerint a Sinn Fein már nem képes kordában tartani a fegy­veres szárnyat, amely, úgy­mond, elszabadult a politikai képviselet ellenőrzése alól. Amennyiben az Adams vezette frakciónak sikerül bebizonyíta­nia ennek ellenkezőjét, az ko­moly lépést jelentene a rende­zés felé, mivel ha az nyer vég­leg bizonyosságot, hogy az IRA nem hallgat többé a Sinn Feinte, köztársasági oldalon egyszerűen nem marad olyan erő, amellyel London és Dublin civilizált módon tárgyalhatna az ulsteri megbékélésről. A szerdai találkozón egyébként - Hume csütörtöki nyilatkozata szerint - továbbra sem született garancia az IRA- tűzszünet helyreállítására, amely pedig az előfeltétele a Sinn Fein részvételének a brit és az ír kormány által június 10-ére kitűzött összpárti béke­tárgyalásokon. A brit kormány csütörtöki nyilatkozata szerint egyébként az IRA legutóbbi­­ londoni merényleteinek „sem­mi közük sem volt” ahhoz az áttöréshez, amelyet" az előző nap szentesített brit-ír megáll­apodás jelent az ulsteri rende­zési folyamat felélesztésében. " Közben elkészült az a sza­kértői jelentés, amely szerint a két héttel ezelőtti robbantás előtt a merénylő, Edward O'Brien a 19-i, hétfői délelőtt­re akarta beállítani a digitális időzítőt, nem figyelt azonban arra, hogy a kijelző a délelőtti (am), s ne az esd (pm) időpon­tot mutassa. Így eshetett meg, hogy a Semtex-bomba vasár­nap este fél tizenegykor lépett működésbe O'Brien mellett a 171-es buszon. Kína és Tajvan viszonya Enyhül a feszültség Tokióból jelenti az MTI. Csökkent a tajvani partok kö­zelében zajló, a márciusi taj­vani elnökválasztások előtt indított nagyszabású kínai de­monstratív hadgyakorlat in­tenzitása. Ezt közölte újság­írókkal Joseph Prueher ten­gernagy, a csendes-óceáni amerikai csapatok főparancs­noka. Változatlanul feszült hely­zet van viszont a Koreai-fél­szigeten, Phenjan továbbra is fenyegeti Kelet-Ázsia bizton­ságát - mondta a tengernagy, aki stratégiailag szükségesnek nevezte az amerikai hadsereg japáni állomásoztatását, a 47 ezer fős amerikai hadsereg létszámának fenntartását. Prueher, aki Hasimoto Rjuta­­ro kormányfővel és Ikeda Ju­­kihiko külügyminiszterrel is tárgyalt, egyúttal készséget mutatott arra, hogy az Okina­­va szigetére összpontosuló amerikai bázisok átcsoporto­sításával találjanak a katonai szempontokat és a japán la­kosság kívánságait egyaránt kielégítő megoldást. Német bevándorlók Választási ál­vita BONN - Nagy hullámokat vetnek Oskar Lafontaine leg­újabb javaslatai a kelet-közép­­európai német származásúak bevándorlásának radikális kor­látozásáról. Az ellenzéki szo­ciáldemokraták országos elnö­ke élesen bírálta a bonni kor­mány úgynevezett „kitelepülé­si politikáját”, amely elviselhe­tetlen terheket ró nemcsak a drámaian eladósodott állam­kasszára, hanem a társadalom­biztosításra is. A német alkotmány értel­mében minden olyan személy­nek joga van a német állampol­gárságra, aki bizonyítani tudja őseinek német származását. A második világháború óta ön­ként vagy kényszer súlya alatt milliók éltek ezzel a „repatriá­­lási” lehetőséggel, a kelet-kö­­zép-európai kommunista rezsi­­mek összeomlását és különö­sen a Szovjetunió széthullását követően azonban valóságos népvándorlás kezdődött. Ro­mániából az erdélyi szászság és a bánsági svábság java része már „visszatelepült”. Oroszor­szágból és például Kazahsztán­ból - ahová a sztálini önkény száműzte a német nemzetisé­gűeket - pedig azóta sem csök­ken az áradat. A szövetségi kormány nemrégiben kvóta­­rendszert vezetett be, ennek ér­telmében a „kitelepülőket” arányosan felosztják a tarto­mányok között. Az érintettek csak akkor részesülnek a kü­lönböző - igen magas - szo­ciális juttatásokból, ha két évig e kijelölt kényszerlakhelyen maradnak. Lafontaine igen éles han­got ütött meg a „faji törvé­nyekre emlékeztető” betelepü­lési politikával szemben. Meg­­engedheti-e magának a Szö­vetségi Köztársaság, hogy évi 200 ezer fős tömeget fogadjon be? - tette föl a kérdést és utalt a négymillió munkanélkülire és a társadalombiztosítás álla­potára. A kereszténydemokraták megint demagógiával, sőt, a szélsőjobboldal érvrendsze­rének felhasználásával vá­dolják az SPD-elnököt, aki minden bizonnyal a március végi tartományi választások­ra is kacsintva állt elő nem kis köztetszést arató javasla­taival. (j­­gy­) Primakov Pozsonyban tárgyalt „Moszkva nem avatkozik be más országok belügyeibe" POZSONY - A szlovák sajtó zöme némi fanyalgással fogadta, hogy Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter régiónk­ban az első hivatalos állami látogatásának céljául Szlovákiát választotta. A lapok em­lékeztettek arra, hogy 1993-ban Primakov, már járt Pozsonyban, akkor még az orosz elhárítás vezetőjeként­­ nem feledkeztek meg arról sem, hogy nemrég diplomáciai bonyodalmat okozott Oroszország pozso­nyi nagykövetének egy nyilatkozata, mely szerint Moszkva szándékait egyedül Po­zsony érti meg, ezért Varsótól, Prágától és Budapesttől eltérően, az európai biztonsági integrációt illetően nincs vitás kérdés Szlo­vákia és Oroszország között. A sajtóval szemben a hivatalos szlovák politika nagy tisztelettel fogadta a csütörtö­kön egynapos hivatalos látogatásra Po­zsonyba érkező orosz külügyminisztert. Michal Kovác köztársasági elnök, Juraj Schenk külügyminiszter, Vladimír Meciar kormányfő és Ivan Gasparovic parlamenti elnök egyaránt gratulált Primakovnak, s rajta keresztül Oroszországnak, hogy im­már teljes jogú tagja lett az Európa Tanács­nak. Vladimír Stefko elnöki szóvivő el­mondta, az orosz külügyminiszter megkö­szönte az államfőnek, hogy Szlovákia tá­mogatta Moszkva felvételét az ET-be, s ar­ról biztosította Michal Kovácot: „Oroszor­szág aktívan részt kíván venni a civilizált Európa országai közötti korrekt, partneri kapcsolatok kialakításában”. Primakov egyben biztosította a köztársasági elnököt: Oroszország nem kíván beavatkozni egyet­len szuverén ország belügyeibe sem, így „nem ellenzi Szlovákia gazdasági integrá­ciós szándékait sem”. Az európai csatlako­zás az ország szuverén joga – fejtette ki a moszkvai diplomácia irányítója. Jevgenyij Primakov a szlovák külügy­miniszterrel és a kormányfővel folytatott tárgyalásokon áttekintette a kétoldalú kap­csolatok alakulását, amelyet az alapszer­ződésen és a védelmi együttműködésről szóló egyezményen kívül immár 62 kor­mányközi megállapodás szabályoz. A két ország közötti együttműködés alakulását egyébként mindkét fél pozitívan értékeli, igaz Vladimír Meciar kifejtette: jelentősen bővíteni kell a kereskedelmi együttműkö­dést, a szlovák termékeknek sokkal na­gyobb mértékben kellene jelen lenniük az orosz piacon, mint jelenleg. A megbeszélé­seken kitértek az integrációval összefüggő kérdésekre is. Mindkét fél az egységes eu­rópai biztonsági rendszer kialakítását tartja fontosnak, ám Vladimír Meciar megerősí­tette, hogy Szlovákia nem csupán az EU-, hanem a NATO-nak is tagja kíván lenni. A kormányfő szerint az álláspontok nagyon közel állnak egymáshoz ebben a kérdésben is, de nem azonosak. Jevgenyij Primakov újságíróknak nyilatkozva többször hangsú­lyozta, hogy Oroszország nem kíván dik­tálni egyetlen országnak sem, pozsonyi, lá­togatásával sem az volt a célja, hogy fel­adatokat osztogasson, hiszen „igazi partne­ri kapcsolat csak egyenrangú partnerek kö­zött alakulhat ki”. Újságírói kérdésre válaszolva a külügy­miniszter elmondta, Moszkva nem vétóz­hatja meg a NATO keleti kibővítését, de nem fogadja azt el, s arra szólította fel a kö­zép-európai országokat: vegyék figyelmbe Oroszország biztonságát és érdekeit. (nesiméri) Léphart Pál rajza Kísérlet Bangkokban / Európa és Ázsia randevúja Eljött az ideje a szorosabb kapcsolatok kialakításának, úgy gazdasági, mint politikai téren. Meglehet, túl általános a célkitűzés, ezúttal mégis fi­gyelmet érdemel: tíz ázsiai és tizenöt európai ország veze­tői azzal a szándékkal gyűl­nek össze Bangkokban, ahol az Európai Unió és Ázsia első csúcstalálkozója péntektől zajlik, hogy előmozdítsák kö­zeledésüket egymáshoz. A csúcs ötletét két éve a szinga­púri miniszterelnök vetette fel, s aztán tavaly az Ázsiai-Csendes-óceáni Gaz­dasági Együttműködés (APEC) oszakai értekezletén szentesítették hivatalosan a tervet. A világ három kiemel­kedő növekedési centruma közül Európa és Amerika, il­letve Ázsia és Amerika már megteremtette a kapcsolatok intézményes rendszerét egy­mással, mindmáig adós azon­ban ezzel Ázsia és Európa. Ezen igyekeznek most vál­toztatni az EU 15, a Délkelet­ázsiai Országok Szervezete, az ASEAN 7 tagországának, továbbá Dél-Korea, Japán és Kína képviselői. S hogy mek­kora jelentőséget tulajdoníta­nak ennek a - számos megfi­gyelő szerint történelmi je­lentőségű - kísérletnek, jelzi a csúcsszint, az, hogy az or­szágok zömét vagy államfő, vagy miniszterelnök képvise­li a tanácskozáson. A távlati cél egy újfajta stratégiai egyensúly megte­remtése - hallható mostaná­ban Bangkokban és persze, Brüsszelben. Konkrétan az Európai Unió tagjai abban bíznak, hogy thaiföldi fővá­rosban végre kitárulnak előt­tük a kapuk a világgazdaság legnagyobb és leggyorsabban fejlődő piacára, s az ázsiai or­szágokban partnereket talál­nak a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO célkitűzé­seinek megvalósításához, il­letve az ENSZ reformjához. A vendéglátók cserébe ugyancsak jobb feltételek biz­tosítását várják az EU piacán, különösen áhítoznak a mező­­gazdasági kapunyitásra, s nem titkolt szándékuk az eu­rópai befektetők meghódítása. Ennek előmozdítására hoz­zák létre az Európa-Ázsia be­ruházási, üzleti fórumot, amely a tervek szerint arra lenne hivatott, hogy az Egye­sült Államok és Japán mögött immár nyilvánvalóan lemara­dó Európa erőre kapjon a tér­ségben. Bármennyire döntőek a gazdasági érdekek, elkerül­hetetlennek látszik, hogy a csúcstalálkozón bizonyos kényes - nem pusztán gazda­sági, de politikai­­ kérdések is napirendre kerülnek, így a szorosabb biztonsági együtt­működés, az emberi jogok helyzete, a nukleáris kísérle­tek, továbbá az ázsiai gyer­mekmunka s a nem fair ke­reskedelmi praktikák téma­köre. Ázsiában az európai kötelékek erősítésével mind többen szeretnék diplomati­kusan ellensúlyozni az Egye­­sült Államok már-már nyo­masztó túlsúlyát is. S ami a térség gazdasági-politikai jö­vője, stabilitása szempontjá­ból szintén , nem mellékes, Ázsiának szüksége van Eu­rópa segítségére a régió po­tenciális válsággócainak, így a Kína és Tajvan viszo­nyában, a Dél-kínai-tenger térségében és a Koreai-fél­szigeten jelentkező feszültsé­gek enyhítésében is. Némely ország arra számít, hogy Pe­king bevonása a nemzetközi együttműködés egy újabb há­lózatába csökkenti majd a kétoldalú feszültségeket a ré­gióban, s talán még az is elér­hető lesz Bangkokban, hogy az EU rábólint Kína majdani WTO-tagságára. A békü­lé­­kenység valamiféle jeleként is felfogható, hogy Li Peng kínai miniszterelnök, már Bangkokban, az EU vezetői­vel találkozva megerősítette, hogy Hongkong és Makaó a kínai hatalomátvétel után is megtarthatja kapitalista rendszerét. Igaz, az a tény, hogy az első Európa-Ázsia csúcsra nem kapott meghívást pél­dául a hatalmas India, némi­képp beárnyékolja a fényes reményeket. Újdelhi utóbb ugyan igyekezett jelentékte­lennek beállítani - ahogy kül­ügyi szóvivője fogalmazott - a kirekesztést,­­ mondván, hogy a következő, 1998-as, nagy-britanniai találkozón már bizonyosan ott lesznek, mindazonáltal furcsának ítél­te a dolgot. „Olyan ez, mintha a Hamletet adnák elő, Dánia hercege nélkül” — hangoztatta a szóvivő. A meghívás elma­radása miatt hasonlóképpen elégedetlenségének adott hangot korábban Ausztrália és Új-Zéland is, igaz, ők az APEC révén kötődnek Ázsiá­hoz. A borúlátók Ázsia és Eu­rópa különbözőségére, a ven­déglátók merevségére és a vendégek európaiságára, az érdekellentétekre és igen, a meg nem hívottakra mutogat­va óvnak attól, hogy bárki bármit is várjon ettől a csúcs­tól. Megfeledkeznek azonban arról, hogy önmagában a ta­lálkozó létrejötte már ered­mény. Ráadásul sok minden történhet két nap alatt. Főleg ha a dán királyfi mégis el­megy Bangkokba. Kocsi Margit Peresz figyelmeztetése Jasszer Arafat is áldozattá válhat Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök szerint maga Jasszer Arafat, a Palesztin Ha­tóság elnöke is terrorakció ál­dozatává válhat, ha szerveze­te nem lép fel erélyesen a szélsőséges palesztin csopor­tok ellen. A kormányfő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: Izrael megköveteli Arafat­­tól, hogy rendet tartson. Az MTI szerint vasárnap óta több, mint kétszázötven palesztin szélsőségest - többnyire a Ha­­mász és az Iszlám Dzsihád tagjait - vettek őrizetbe. Ezt azonban Jeruzsálemben ke­veslik. Zodri Kedra, a PFSZ kai­rói képviselője kijelentette: „A Palesztin Hatóság vissza­utasítja az izraeli kormány részéről rá nehezedő nyo­mást, aminek célja, hogy el­vesse a viszály magvát a pa­lesztin nép és a nemzeti ható­ság közt, és így durva beavat­kozást jelent a palesztinok belügyeibe." A nyilatkozat nem sokkal az után hangzott el, hogy Jasszer Arafat Kairó­ba érkezett. A palesztin veze­tő Izrael információi szerint azért tárgyalt csütörtökön Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, hogy Egyiptom tá­mogatását kérje a jeruzsálemi nyomással szembeni ellenál­láshoz. Közben folytatódott a Washington közelében lévő konferenciaközpontban az Iz­rael és Szíria közt szerdán új­raindult konzultáció. Ugyan­azok a kérdések kerülnek na­pirendre, amelyek már múlt év decemberében, a tárgyalás­­sorozat megkezdésekor is fel­merültek. Szlovákiai csehek panaszai Prágai nem a kettős állampolgárságra Prágából jelenti az MTI. A Cseh Köztársaság nem óhajtja bevezetni a kettős állampolgár­ság intézményét, és jelenleg egyetlen parlamenti pártnak sincsenek ilyen tervei - jelen­tette be csütörtökön Prágában Milan Uhde, a parlament elnö­ke. Ezt megelőzően több mint három órán át tárgyalt a szlová­kiai csehek képviselőivel. A ta­lálkozó a mintegy 35 ezres szlovákiai cseh kisebbség kéré­sére jött létre, amelynek Csehszlovákia kettéválása óta állandó nehézségei vannak a beteg- és nyugdíjbiztosítással, hiányolja a cseh televízió és rá­dió műsorait,­­ a cseh lapokat, s nemegyszer panaszkodik a Szlovákiában tapasztalható na­cionalizmusra is. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet a Dabas, Március II. tér 2. sz. alatt működő TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM ÉS POSTAFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA igazgatói állására. Az intézmény feladata:­­ nyolc és négy évfolyamos gimnáziumi, négy évfolyamos szakközépiskolai oktatás, diákotthoni nevelés. Pályázati feltétel: - egyetemen szerzett pedagógus-szakképesítés vagy a szakiránynak megfelelő egyetemi végzettségét pedagógusképzettség, - középfokú oktatási intézményben eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlat. (A pályázat elbírálásánál előnyt jelent középfokú intézményben szer­zett vezetői gyakorlat.) Bérezés megállapodás szerint (az 1992- évi XXXIII. tv. figyelembevé­telével, vezetői pótlék: 21 250 Ft.). A megbízás öt évre szól, amelynek kezdő időpontja várhatóan 1996. augusztus hó 1. napja. A pályázatokat bizottság véleményezi, a megbízásról Pest Megye Köz­gyűlése dönt. A pályázatnak tartalmaznia kell: - szakmai önéletrajzot, - az intézmény vezetésére vonatkozó programot, - a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket, - az iskolai végzettséget igazoló oklevelet,­­ erkölcsi bizonyítványt,­­ esetleges publikációk jegyzékét. A pályázatok benyújtásának határideje a Művelődési Közlönyben való megjelenést követő 30. nap. A pályázatokat a következő címre kérjük eljuttatni: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala, 1052 Budapest, Városház u. 7. A pályázónak felvilágosítást nyújt a hivatal művelődési osztálya.

Next