Magyar Nemzet, 1996. március (59. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-16 / 64. szám
A Magyar Nemzet Interjú SZOMBAT, 1996. március Krfi Az ellenzék együttműködésre van ítélve Szabó Iván a „szakadásról99,az átlépési hullámról és arról, hogy a néppárt nem tömegpárt Szabó Iván immár a Magyar Demokrata Néppárt színeiben politizál a parlamentben, miután 14 képviselőtársával együtt új pártot és frakciót alakított. A közismert politikust a kiválás okairól és a néppárt életben maradásának esélyeiről kérdeztük. " Az elnökválasztási kampány során mindkét jelölt hangsúlyozta, nem tart attól, hogy pártszakadásra kerülne sor, és a kisebbségnek tudomásul kell vennie a többség akarataát. Végül mégsem így történt; önök kiléptek az MDF-ből és új pártot alapítottak. Volt előzetes forgatókönyve a szakadásnak? Az MDF legutóbbi országos gyűlésén új helyzet állt elő: a szombati napon kialakult „hangulat” miatt este - spontán módon - mintegy 170 küldött gyűlt össze az MDF XI. kerületi székházában. A jelenlévők zöme tapasztalt önkormányzati képviselő vagy polgármester, megyei és nagyvárosi szervezetek elnökei voltak. Az összejövetelen nyilvánvalóvá vált, hogy a történtek után e szervezetek egy része a KDNP-be vagy a Fideszbe kívánt átlépni, s volt olyan szervezet, amelyik az önfeloszlatás gondolatát is felvetette. Ezek a küldöttek megfogalmazták, hogy a jövőben az új elnök és elnökség megválasztása után nem lesz politikai mozgásterük. - Mit ért azon, hogy a „történtek után” lett úrrá rajtuk a bizonytalanság? Az országos gyűlésen „sajátos” módon nem előzte meg politikai vita a vezetőségválasztást, intoleráns bekiabálások hangzottak el; az elnökségre jelöltek névsorában csak Lezsák-hívők voltak. A szakadás nyilvánvalóvá vált a küldöttek között: szembe kellett néznünk azzal, megengedhetjük-e, hogy a kiszorított politikusokat hagyjuk „szétszaladni”, s szellemi értékeiket elpazaroljuk, vagy pedig valamilyen módon összefogjuk. Vasárnap délután a frakció azért ült össze, hogy eldöntse ezt a kérdést. Végül is az új párt megalakítása mellett döntöttünk. - Szerintem lehetőségük lett volna arra, hogy az elnökségben helyet kapjanak. Miért nem éltek ezzel a lehetőséggel? - A gyűlésen a küldöttek a már megválasztott regionális elnökségi tagok közül megpróbálták „kiszavazni” a mi embereinket - egy-két szavazat híján majdnem sikerült Aztán másnap a zöld jelölési cédulán már csak Lezsák Sándor embereinek a neve szerepelt, esélyünk sem volt arra, hogy a résztvevők másra szavazzanak. Egyetlen emberünk, Szabó József mondta azt, hogy ennek ellenére megkísérli a lehetetlent, és benn maradt az elnökségben. Ő részt vett a választás utáni első elnökségi ülésen, tíz percet búz ki, majd felállt és távozott. Nekünk elmondta: nem is lehet elképzelni azt a hangulatot, ami azon az ülésen uralkodott. - Miért nem hoztak létre egy platformot az MDF-en belül? - Szerintem esélyünk sem lett volna, hogy beleszóljunk a párt ügyeibe; egyébként én személy szerint elleneztem ezt a variációt. Nem vállalkoztam arra, hogy az MDF-ben kisebbségként a „bomlasztó szerepét” játsszam, mint ahogyan azt megtették mások. Sokan úgy vélekednek, nem volt helyes a pártból való kilépésük és az, hogy új pártot alapítottak, mert ezzel gyengült az ellenzék. Ez iszonyú tévedés. Ugyanis az biztos, hogy az elnökválasztás után kivált volna a pártból az MDF 25-30 százaléka, amely magával viszi a szavazókat is. Ma a legfőbb gond Magyarországon az, hogy az emberek fele egyáltalán nem választ pártot. Ha a Néppárt ezeknek az embereknek a 25-30 százalékát meg tudja szólítani, akkor ezzel is bővítjük az ellenzék szavazóbázisát. - Az ellenzék más pártjai is számolnak az úgynevezett „nemszavazók” voksaira. - Az elmúlt két évben a pártot nem választók köre egyre nőtt; az ellenzéki pártoknak lehetőségük volt arra, hogy megszólítsák őket, mégsem tudták... - Tehát az MDNP lesz az a párt, amely képes lesz a nemszavazók elcsábítására. Nem gondolja, hogy túlzottan optimista? Az eddigi példák azt mutatják, hogy a pártból kiválók marginalizálódnak. A visszajelzések azt igazolják, hogy az embereknek elegük van a hatpárti struktúrából, valami újat keresnek. Jelenleg mintegy kétezer tagunk van, s érdekes, hogy a többségük nem az MDF-ből lépett át. Akik elintézték az ügyeiket az MDF-ben és át akartak jönni hozzánk, azok már itt vannak. Sokan viszont úgy gondolkoznak, hogy előbb lerendezik még a függőben lévő ügyeiket, s utána csatlakoznak hozzánk. Tehát az elkövetkező hónapokban még egy nagyobb ,átlépési hullámmal lehet számolni. Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke szerint 1-2 százalék hagyja el az MDF-et. - Szerintem az MDF tagságának legalább 25, de inkább 30 százaléka fog átlépni az MDNP-be, ez mintegy 8-10 ezer embert jelent. Jelentős a mozgás, hiszen teljes önkormányzatok jelentkeztek be Hozzánk a helyi szervezeteikkel együtt. - Kik fémjelzik az MDNP-t? - Csak néhány nevet szeretnék megemlíteni azok közül, akik nem az MDF-ből léptek át, és alapító tagok: Granasztói György, Pálinkás József akadémikus, Rabár Ferenc. Egyébként egyetértek Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon véleményével, hogy az MDNP megalakulásával a mérsékelt, higgadt, kiszámítható ellenzéki politika esélyei megnőttek. Nem véletlen, hogy Torgyán József rendkívül hevesen és ingerülten reagált az új párt megalakulására, mert az ő választási esélyei csökkentek a megjelenésünkkel. - Érdekes, hogy miközben Lezsák Sándor azt hangoztatta, széles tömegbázisú néppárttá kell visszaalakítani az MDF-et, önök megalakították a néppártot. Mitől lesznek önök a „nép pártja”? - A köztudatban ezzel kapcsolatban él egy téves felfogás: a néppárt és a tömegpárt egészen mást jelent. A tömegpártok mindig egy bizonyos réteg pártjaként jelennek meg; mi a társadalmat nem osztjuk fel, minden rétegből szeretnénk megszólítani a konzervatív gondolkozásúakat. Ezen az alapon egy százfős párt is lehet néppárt, és egy nyolszázezres párt rétegpárt, nem a taglétszám a döntő. - A vidék vagy a főváros pártja lesz az MDNP? - Az alapító tagok között minden megye képviselője jelen van, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy országos párt vagyunk. Mi azt mondjuk, hogy a magyar polgárok esélyegyenlőségének a pártja vagyunk, vagyis mindegy, hogy az ember vidéken vagy Budapesten él. Úgy gondoljuk, minden állampolgárnak esélyt kell adni arra, hogy dolgozhasson, tanulhasson, értelmiséggé válhasson, egzisztenciát teremthessen, tulajdont szerezzen és egészségügyi ellátásban részesüljön. Mi egyébként nem mást akarunk, mint amit az MDF-ben vallottunk, hanem az antalli és a lakiteleki örökséget megőrizve tovább akarunk lépni a történelemben; a mi naptárunkban 1996 után ’97 és nem ’87 következik. - Milyen lesz a kapcsolat az MDNP és az MDF között? - Az egységesülő középjobb úgy jöhet létre, ha minden párt felad valarmennyit a szuverenitásából, de csak az tud lemondani az önállóságáról, akinek van. Amíg a párton belül voltunk, ez a fajta szuverenitás nem létezett. Szerintem a kiválásunk után sokkal könnyebb lesz a szövetséget megteremteni. Az ellenzéki pártok együttműködésre vannak ítélve. Ez politika, nem szerelem, nekünk az értékrendünk alapján az öszefogás kötelező. Meg vagyok győződve arról, hogy a következő választásokra lesz jobboldali együttműködés. Őszy-Tóth Gábriel, Szabó Iván: Az emberek valami újat keresnek Weber Lajos felvételei A Magyar Demokrata Néppárt politikai nyilatkozata Magyarország ma a fejlődés és az elszegényedés, a békés építés és az anarchia határán áll. A Magyar Demokrata Néppártot azért alapítottuk, hogy meggyőzzük a társadalmat: még mindig van esély a felemelkedésre, de nem akarjuk azt, hogy a fejlődés, gyarapodás csak néhány ezer ember kiváltsága legyen. Ellenzéki párt vagyunk, legfőbb ellenfelünk a bizonytalanság. Az MSZP-SZDSZ- kormánynak a népet, a családokat elszegényítő, tudatosan középosztály-ellenes politikája veszélyezteti hazánk nyugodt fejlődését. Küzdünk a társadalom kettészakítása ellen, a fiatal nemzedék biztos jöőjéért A kormánykoalíció azért ellenfelünk, mert nem tud és nem is akar választ adni a társadalom égető kérdéseire. Elutasítjuk az elvtelen együttműködést mind az országot latin-amerikanizálni kívánó kormánypártokkal, mind a társadalmat félrevezető demagógokkal. Egyre többen érzik úgy, hogy a politika nem szolgálja az ő érdekeiket, és ezért elfordulnak a közélettől. Számunkra a politika a köz ügyeinek intézését jelenti. A Magyar Demokrata Néppárt célja a versenyen alapuló, de a gyengéket és elesetteket felkaroló szociális piacgazdaság kiteljesítése, a valódi demokrácia megteremtése. Ez teszi biztossá hazánk jövőjét. Politikánkat meghatározza, hogy a magyar nemzet több mint egyharmada a határokon kívül él. Felemelkedésüket minden erőnkkel támogatjuk. Kötelességünk, hogy történelmi és természeti örökségünket megóvjuk, és tovább adjuk a következő nemzedékeknek. A kibontakozást súlyosan veszélyezteti a kishitűség, amely az átalakulás veszteseit hitegető demagógia pillanatnyi sikerétől megszédülve annak utánzásában, s valamiféle álnemzeti népfront összekovácsolásában véli felfedezni az ellenzék esélyét A demagógok ígéretei teljesíthetetlenek, sikereik tiszavirág-életűek, a gondoskodó, osztogató állam visszaállítás lehetetlen. Aki ígérget, nem öntudatra ébreszti, nem öntevékenységre készteti a társadalmat hanem becsapja. Nemzeti elkötelezettségű, modern európai kereszténydemokrata néppárt kívánunk lenni, amely Antall József nyomdokain befogadja a népi gondolatot és a nemzeti szabadelvű értékeket Az ország valóságos gondjaiból és a szakszerű helyzetelemzésből indulunk ki. Megfontoltan cselekvő jobbközép pártként a politikától elfordulók számára új választási lehetőséget kínálunk. Át fogjuk hidalni a nép és a politika között egyre mélyülő szakadékot Nem egyes csoportok érdekeit képviseljük, hanem az érdekek egyesítésére törekszünk. Számítunk a munkavállalókra, a földet művelőkre, az értelmiségre és a vállalkozókra, mindazokra, akik érdekeltek az önmaga sorsát irányítani tudó, anyagilag és szellemileg független polgárokból álló széles középosztály megteremtésében. Megbízható, következetes és kiszámítható politikát ígérünk; nem elvont filozofálást, hanem : meggondolt de határozott cselekvést Távol tartjuk magunktól a rágalmazást és a rágalmazókat Teljes határozottsággal kijelentjük: a demokrácia védelme nem árulás, hanem minden magyar demokrata elemi kötelessége. A Magyar Demokrata Néppárt legfőbb politikai törekése, hogy elősegítse a kormányképes jobbközép koalíció létrejöttét mindenkivel, aki a független magyar jogállam megerősödését és Magyarország felemelkedését óhajtja. A Magyar Demokrata Néppárt alapítói Nincs szükség több tb-önkormányzati választásra Vágó János a nyári nyugdíjemelésről, a vezetők amortizálódásáról és arról, mikor simogathatjuk meg a fejét Nem fél a nagy kihívásoktól Ősszel Nagy Sándor lemondása után az MSZOSZ utódlási harcából vette ki a részét, de alulmaradt Sándor Lászlóval szemben. Néhány héttel ezelőtt megválasztották a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökének. Ebben a pozícióban nincs felkészülési idő, a női nyugdíjkorhatáremelés sürgető lépéseket követel. Azonnal tárgyalásokat kezdeményezett a nyári nyugdíjemelés mértékéről, a reform kulcsfontosságú kérdéseiről. A Magyar Nemzet Vágó Jánost tervei mellett már eddigi eredményeiről is kérdezhette. A társadalombiztosításnál folyamatosak a személycserék. Az egészségbiztosítónál felmentették a főigazgatót, a nyugdíjbiztosítónál a főigazgató-helyettes és az elnök egyidőben távozott Három év alatt immár ön a harmadik vezetője a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak. A társadalombiztosítás központi területté vált. Nem bírják a vezetők az ezzel együtt járó feszültséget? - Ez a terület pontosan annyi embert érint, ahányan élünk Magyarországon. Emiatt a politikai irányítók amortizálódnak, felőrlődnek a küzdelmekben. Másrészt nem érződik átgondolt rendszer a történések mögött. Hálás lenne ennek okát számon kérni a kormánykoalíciótól, de az ország olyan nehéz helyzetben van, hogy ez többször már önmagában is gátja volt a koncepcióalkotásnak. Ön az MSZOSZ alelnökeként nyilván az érdekvédelem minden technikáját ismeri, de ettől még nem feltétlenül avatott szakértője a nyugdíjügyeknek. Egy ilyen feszült helyzetben nem rontja-e a nyugdíjasok pozícióit, hogy érdekeiket új, esetleg még tapasztalatlan emberek képviselik? - Az emberi oldalról bekövetkezett változás nem. Attól, hogy valaki szakszervezeti tisztségviselő még nem jelenti azt, hogy csökkent értékű ember. - Nem akartam megbántani. Csupán arra gondoltam, hogy még járatlan ezekben az ügyekben. Gyűlölöm azt a fajta kategorizálást, hogy vannak politikusok és vannak szakemberek. Ismeretanyag, felkészülési képesség, intelligenciaszint, szakértői háttér és belülről fakadó késztetés szükséges ahhoz, hogy amit nem tudok, azt minél alaposabban elsajátítsam. Megfelelő szakmai anyag birtokában megfelelő politikai döntéseket lehet hozni. Ha csak politikus volnék, alkalmatlan lennék erre feladatra. Már a megválasztása pillanatában kiderült, az önkormányzat és a kormány teljesen más álláspontot képvisel például a nyugdíjkorhatár emelésének ügyében. A kormány és a parlament az önkormányzat eddigi három évében rendre lesodorta az asztalról az önök javaslatait Mit gondol, most sikerül keresztülvinni a képviselők akaratát? Az önkormányzat létének legitimációja abból fakad, van-e önálló elképzelése, akarata, és ezt tudja-e érvényesíteni, vagy csak arra alkalmas, hogy a kormány ideáit kritizálja. Nem akarom az elődeimet mentegetni, de ilyen súlyú ügyek, mint például a nyugdíjreform kérdése eddig még nem kerültek napirendre. Most van tényhelyzet, és mindent megteszek annak érdekében, hogy érvényesíthessük elképzelésünket. A fő ellentét az önök és a kormány javaslata között ott látszik, hogy a kabinet nem hagyna nagy átmenetet, a kedvezményekből kizárná a nyugdíjba vonulók többségé. Önök finomabb, hosszabb átmenetet javasolnak, és szélesebb kedveményezetti kört tartanak indokoltnak. A dolgok lényegét ragadta meg. Eddig még nem történt jóvátehetetlen hiba. Képletesen szólva a nyugdíjkorhatár kiragadása olyan, mintha egy tortát szeletenként akarnánk megsütni. Nem vagyok biztos abban, hogy a nyugdíjreformnak a korhatár a leglényegesebb lépése. Nem lehet úgy felemelni a nyugdíjba vonulási életkort, hogy a nyugdíjalapba a magasabb jövedelmek csak ilyen kis részben számítsanak bele, a jövedelmek inflácilódását, a férfiak-nők egyenrangúságának kérdését ne vegyük figyelembe. A Magyar Nemzet néhány napja úgy értesült, hogy januártól talán mégsem 57 évre módosul a nők nyugdíjkorhatára, hanem csak 56 évre, és mintha a kormány hajlandó lenne szélesebb kedvezményre az 55 éves kort választók számára is. A hírt nem cáfolták, de nem is erősítették meg hivatalos forrásból. Mondja, ha ez valóban így lesz, azt már személyes sikereként is értékelheti? Azt szeretném, ha a döntés után megsimogathatná a fejemet, de a tárgyalások kimenetelét veszélyeztetné, ha ezzel kapcsolatban most bármilyen részletre kitérnék. Nagyon remélem, sikerül kompromisszumot teremteni a kormány és a mi elképzeléseink között. Vágó János: Nyáron a nyugdíjemelés mellé egy kiegészítő támogatást szeretnénk folyósítani az áremelkedések kompenzálására - Nekem az a benyomásom, az emberek nem hisznek abban, hogy a korhatáremelésre valóban szükség van. Úgy értékelik, mintha ez egyike lenne a sok, értelmetlennek tűnő megszorításnak. Enélkül 2007 és 2010 között demográfiai okokból tarthatatlanná válik a mai szabályok szerinti nyugdíjrendszer. - A ma középkorú emberének olyan kicsi nyugdíjat tudnának csak fizetni, amiből képtelenség lesz megélni? - Ennek reális a veszélye. De ma az emberek a nehézségeik okán csak arra tudnak koncentrálni, hogy holnap vagy holnapután mi lesz. Véleményem szerint ez kezelhető és jobbá fordítható, de sajnos nem egy vagy két év alatt. Olyan nyugdíjkorhatár-szabályokat kell kidolgozni, amelyek hosszú távon biztosabb megélhetést nyújtanak a közvetlenül nyugdíj előtt állók számára pedig nem okoznak drasztikus pozícióromlást ahhoz képest, ami most számukra várható. - Hogyan lehet javítani a nyugdíjasok helyzetén úgy, hogy az aktív lakosság elvonásai ne növekedjenek? Ellentmondást érzek a szavaiban. - Ez látszólag igaz. A kormány elképzelése azonban a mai nehézségeken alapul. Ennek okait viszont nem vizsgálják. - A jelenlegi hiányra gondol? - Igen. Ha megnézi, a ’95 decemberi állapot szerint a korengedményes nyugdíjak után elmaradó munkáltatói befizetések 9,5 milliárd forint deficitet okoztak, az állami többségű vállalatok és az állam elmaradt befizetéseiből újabb 27 milliárd hiány származott. A költségvetési szervek 2,5 milliárd forinttal tartoztak, a járulékokkal nem fedezett kifizetésekből 18 milliárd forint hiány keletkezett, és akkor még csak a legjelentősebb tételeket soroltam fel. A nehézségek jelentős része ön szerint ma még nem a népesség elöregedéséből származik, hanem abból, hogy a parlament a kormány javaslatára újra és újra emeli a biztosítottak terheit, ennek az egész ország megpróbál megfelelni, csak éppen maga a kezdeményező, az állam képtelen erre? Pontosan. A másik tanulság, hogy nem az önkormányat hibás gazdálkodása miatt alakult ki ez a helyzet. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kiadásai fillérre a tervek szerint alakultak. Az Állami Számvevőszék a mi gazdálkodásunkban nem talált olyan hiányosságot, amely oka lehetne a hiánynak. Az állam kötelezettségeinek elmulasztása vezetett a mostani helyzet kialakulásához. Egyedül a MÁV tartozása több mint hétmilliárd forint, amely a büntetésekkel már biztosan felment tízmilliárdra. - Ez kétszázaléknyi nyugdíjemelésnek felel meg, ha kicsit demagóg módon akarom érzékeltetni a nagyságrendeket ! - igen. Nos, a hiány rendezéséért 1995. január 31-i dátummal vállalt felelősséget a Pénzügyminisztérium... Összesen több mint 200milliárd forint feletti a kintlévőségünk. Nekem meggyőződésem, hogy a pénzügyminiszterek által tragikusnak ítélt, és az önkormányzatok felelősségének tartott hiány korántsem tragikus, és nem a mi felelősségünkön múlik. Az a tapasztalatom, hogy egy egyszerű taxishoz, vagy egy betéti társasághoz sokkal könnyebben elér a tb végrehajtó keze, mint az államhoz. Éppen ezért halmozódhatott fel ilyen mértékű kintlévőség. - Sajnos ez így van. Reményeim szerint a jövő hét első napjaiban találkozom Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel. A megbeszélésre konkrét munkaprogrammal érkezem, és egyebek között éppen ezt a kérdést is rendezni szeretném. A tárgyalás témája lehet a most elfogadott társadalombiztosítási költségvetés is. Önök élesen reagáltak arra az MSZP-bejelentésre, hogy a hiányt csökkentő tételek között nyárra egy százalékkal alacsonyabb nyugdíjemelés is szerepelt. A Központi Statisztikai Hivatal májusig hozza nyilvánosságra az előző évi nettó keresetnövekedés mértékét, ennek megfelelően emeljük majd a nyugdíjakat. Amíg nincs meg ez az adat, felesleges riogatni a nyugdíjasokat különböző teóriákkal. Ezen túlmenően keressük a megoldást a rendkívüli terheket jelentő energia- és gyógyszeráremelés kompenzálására is. - Nem a nyári emelés lenne magasabb, hanem a nyugdíjasok külön egyszeri támogatást kapnának? - Igen, a mértékét precíz számításokkal szeretnénk meghatározni. - Az ön feladata is lesz, hogy felkészítse az MSZOSZ-t a jövő évi társadalombiztosítási önkormányzati választásokra. Az önkormányzatokról szóló törvényt módosítani kell. A három évvel ezelőtti politikai közegben a választásokkal a szakszervezetek legitimációját is igazolni kellett. Ma erre nincs szükség. Véleményem szerint az üzemi tanácsi választásokon kialakuló erősorrend szerint kellene elosztani a mandátumokat. - Ha sikerül megvalósítani az elképzelését, a három évvel ezelőtti lenne az első és utolsó tb-önkormányzati választás? * - Meggyőződésem, hogy így kell lennie. Ele Anita