Magyar Nemzet, 1996. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. április 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET BIZONYTALAN HELYZET alakulhat ki térségünk országaiban, ha azok nem nyernek mielőbb felvételt az Európai Unióba, írja az unió torinói kormányközi értekezlete után a Süddeutsche Zeitung. A kommenátor szerint a régi típusú nemzetállamokat visszaszorítani kívánóknak sokkal inkább a bővítéssel, mint az integráció elmélyítésével kellene törődniük. Ha ugyanis sokáig húzódik az új tagok felvétele, akkor a közép- és kelet-európai államok egymás közti viszonyát a XIX. század végi állapotok fogják jellemezni: versengés, félelmek és konfliktusok. A nemzeti államot egyelőre nem lehet felszámolni - állapítja meg a lap -, de meg lehet szelídíteni, egy rendszerbe bekapcsolni. Legalábbis itt, Európában. A NATO BŐVÍTÉSE a térségünket a fentiek mellett leginkább foglalkoztató másik probléma. A kelet-európai országok felvételét leginkább Moszkva igyekszik megakadályozni, ezért is figyelemre méltók az orosz fővárosban a hét végén e tárgyban rendezett konferencia - amelyen magyar részről Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Wachsler Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője vett részt tapasztalatai. Az orosz résztvevők nem vitatták, hogy a NATO bővítésére sor kerül, de annak ütemével kapcsolatban ismét fenntartásokat fogalmaztak meg. Többen elmondták, hogy azért is tartanak a kiterjesztéstől, mert Oroszország így kiszorulhat a közép-európai fegyverpiacokról. Az orosz szakértők hivatkoztak a Primakov által említett kompromisszumos javaslatra is, amely jelzi, hogy Moszkva alternatív javaslatokkal igyekszik előállni, ám azok még nem kiforrottak. Az a törekvés ugyanakkor most is érezhető volt, hogy a bővítés árát Moszkva minél magasabbra igyekszik srófolni, s közben megpróbálja fékezni is a folyamatot. A cseh Mlada Fronta Dnes eközben arra figyelmeztet, a NATO-t nem szabad csak azért bővíteni, mert ezt a középeurópaiak kívánják, ám szerinte az sem megengedhető, hogy a NATO csak azért őrizze meg a mai formáját, mert ez Moszkva akarata. AZ ELEMZŐK megállapítják azt is, hogy az észak-atlanti szövetség keleti kiterjesztése mellett viszonylag kevesebb szó esik a NATO jövőbeni szerepéről a megváltozott körülmények között. A nyugati elképzelések szerint az egyik legfontosabb jövőbeni feladat az lesz, hogy tompítsák a lehetséges konfliktusokat a tagországok között. Az új belépők igyekezetét ugyanakkor elsősorban az orosz expanziótól való félelem motiválja. Bár ezek a szerepek automatikusan nem zárják ki egymást, a jövőben mégis a NATO meggyengítéséhez vezethetnek, s ezt a mai tagok aligha kívánják. (S. G.) Az alapszerződés ratifikálása után Válasz jegyzék Pozsonynak A magyar-szlovák alapszerződés keddi ratifikálása óta a szlovák fél jegyzékben értesítette a magyar kormányt a ratifikáció tényéről, valamint a pozsonyi parlament által elfogadott értelmező határozatról. A BBC értesülése alapján ez a határozat tartalmazza többek között, hogy az alapszerződés ratifikálásával Szlovákia nem fogadta el a kollektív jogok, valamint az etnikai alapú területi autonómia lehetőségét. A magyar külügyminisztérium pénteken válaszjegyzéket juttatott el Pozsonyba. Ennek tartalmáról a BBC-nek Kovács László külügyminiszter elmondta, az teljesen egyértelmű és félreérthetetlen üzenet. Hangsúlyozza, hogy hazánk a ratifikálást fontos lépésnek tartja, amely lényegében megteremtette a lehetőségét a szerződés hatályba lépésének. A magyar fél megismételte azt a korábbi álláspontját, mely szerint a szerződés bármely fél által történő egyoldalú értelmezése nem jár semmiféle jogkövetkezménnyel. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek egyikét sem menti fel a szerződésben vállalt és a két miniszterelnök által megerősített kötelezettsége alól, és egyik fél számára sem hoz létre valamiféle új kötelezettséget. Hangsúlyoztuk azt is, készek vagyunk a nemzetközi jog előírásainak megfelelő ratifikációs okmányoknak, a nemzetközi gyakorlatban szokásos módon történő mielőbbi kicserélésére. Itt minden szónak természetesen megvan a jelentősége, mondta a külügyminiszter. A magyar fél emellett szakértői tárgyalást is javasolt - tette hozzá Kovács László és elküldött egy jegyzőkönyvi szövegkönyvtervezetet. Válság Bangladesben Haleda Zia bukása HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hatalmas tömeg ünnepelte szombaton éjjel Dakkában az eddigi kormányfő, Haleda Zia bukását. Az államfő, Abdur Rahman Biszvasz azután döntött úgy, hogy elmozdítja hivatalából az eddigi miniszterelnököt s feloszlatva a parlamentet új választásokat ír ki három hónapon belül, hogy megoldhatatlannak látszott az évek óta tartó belpolitikai válság. Haleda Zia pártja februárban megnyerte ugyan a választásokat, de az ellenzék bojkottja miatt az nem mutatott reális képet. A kedélyek sem nyugodtak meg, folytatódtak a sztrájkok és az utcai összetűzések. A Reuter szerint januártól százhúszan vesztették életüket s több ezren sebesültek meg. Az államfő ennek az áldatlan állapotnak akar véget vetni azzal, hogy Habibur Rahmannak, a legfelsőbb bíróság volt bírájának személyében ügyvezető kormányfőt nevezett ki. A hadsereg máris támogatásáról biztosította az új miniszterelnököt, s az ellenzéki pártok, amelyek két éve egyfolytában követelték Haleda Zia elmozdítását, szintén üdvözölték az új választások tervét. Az elnöki intézkedés nyomán egyébként rendeződni látszik a bangladesi helyzet, a sztrájkolók felfüggesztették megmozdulásaikat. Válasz Pekingnek Tajvani éleslövészet A tajpeji védelmi minisztérium megerősítette vasárnap azokat a korábbi sajtójelentéseket, amelyek szerint április elején éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot tart a tajvani hadsereg a szárazföldi Kína közvetlen közelében fekvő, de Tajvanhoz tartozó kis szigeten, Matsun. Erről beszámolva a Reuter emlékeztet arra, hogy az előző hetekben Kína három hadgyakorlatot rendezett Tajvan közelében. Csiang Csun-ling tajvani védelmi miniszter közölte a tajpeji televízióban, hogy rakétákat is bevonnak a hadgyakorlatba, de nem derült ki nyilatkozatából, lesz-e rakéta-éleslövészet is a manőverek során. A kínai külügyminisztérium szóvivője közben rosszallását fejezte ki a hét végén az amerikai szenátusban minap elfogadott törvényjavaslat miatt, amely kimondja, hogy Washington számára a Tajvan iránt vállalt kötelezettségek elsőbbséget élveznek a Kínával kötött megállapodásokkal szemben. A társultak tájékoztatása a torinói EU-csúcson A jövő év végén kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Biztató jelnek értékelte a magyar politikus azt is, hogy a tagországok állam- és kormányfői által Torinóban elfogadott dokumentumokban az unió előtt álló kihívások között említik a bővítést, és hogy azt sugallják, erre mindvégig tekintettel lesznek a kormányközi konferencia során. A tanácskozás tulajdonképpeni feladata az, hogy közelebb hozza egymáshoz az EU-t és polgárait, hogy hatékonyabb intézményrendszert, döntéshozó mechanizmust alakítson ki, és hogy közös külpolitikával markánsabbá tegye Európa jelenlétét a nemzetközi porondon. Ezek mind olyan célkitűzések, amelyek nemcsak az EU tagállamainak, hanem a teljes jogú tagságra törekvő országoknak is a javára válnak. Magyarország szimpatizál azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek az integráció mélyítését szolgálják, feltéve, ha az garantáltan nem jár együtt más tagország kirekesztésével, és nem kérdőjelezi meg az EU egységét. Úgy ítéljük ugyanis meg, hogy a mélyítés és a bővítés nem egymást kizáró, hanem egymást kölcsönösen erősítő folyamat. Alapvető érdekünk, mondta Somogyi Ferenc, hogy az IGC munkája nyomán az EU sikeresen alakuljon át, mire a csatlakozási tárgyalások eredményes lezárásával reményeink szerint Magyarország is az új tagok között lesz. Fontos az is, hogy a torinói csúcs résztvevői megerősítették: érvényes a madridi menetrend vagyis hogy az IGC befejezését követően hat hónappal a társult országokkal megkezdődnek a tárgyalások a csatlakozásról egyértelművé tették továbbá, hogy a konferencia feladatainak elvégzésére körülbelül egy évet szánnak. Ezzel az állásfoglalással még megalapozottabbakká váltak azok a várakozások, amelyek szerint a csatlakozási tárgyalások 1997 végén, 1998 elején indulnak meg. Bár úgy látszik, a megbeszélések egyszerre startolnak, minden társult állam esetében az adott ország készsége, képessége és teljesítménye alapján születik meg a döntés a tagságról. A külügyi államtitkár ezért, noha elvben lehetségesnek ítélte a koordinációt a társultak között, úgy vélte, hogy a különböző tárgyalásokon mindegyik jelölt saját országa álláspontját képviseli ezután is. Somogyi Ferenc szavaiból úgy tűnt, ez várható a júniusi firenzeicsúcson is, amelyre szóban már meghívták a társult országok vezetőit. Kocsi Margit Újra Bugár Béla az MKDM elnöke Meciar beismerése POZSONY „A Btk. módosítása egyértelműen politikai döntést igényelt” - ismerte el Vladimír Meciar szlovák kormányfő szokásos hét végi rádiós nyilatkozatában, ennek ellenére élesen bírálta mindazokat, akik „hisztériát keltenek a módosítás körül, s politikai perekkel ijesztgetik az országot”. A kormányfő ugyanakkor elmondta: a politikai döntésre azért volt szükség, mert a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői „öt év káoszt akarnak egy ezeréves nyugalomért”, amilyen elveket Meciar szerint legutóbbi Hitler vallott, illetve azért, mert a szlovákai magyar pártok képviselői népszavazást akarnak az autonómiáról, ami Szlovákia számára elfogadhatatlan. Meciar kormányfő nyilatkozatában nem kívánta kommentálni Horn Gyula és más magyar politikusok véleményét az alapszerződés ratifikálásáról, mondván, megvárja a hivatalos magyar állásfoglalást. A kormányfőnél is élesebb hangnemben ítélte el a szlovák ellenzéket, a köztársasági elnököt és a magyar koalíció politikusait a legkisebb kormányzó erő, a Szlovák Nemzeti Párt. A nemzetiek Zsolnán megtartott kongresszusán szombaton kifejtették: az ellenzék és az államfő szolgalelkűen követi a külföldi hatalmak akaratát, míg a magyar politikusok - visszaélve Szlovákia nagylelkű nemzetiségi politikájával - ártanak Szlovákia érdekeinek, és veszélyeztetik az ország integritását. A Ján Slota vezette párt szerint Szlovákia jövője attól függ, mennyire sikerül stabilizálni a nemzethű kormány helyzetét. A szlovákiai magyar pártok további közeledését a nemzetállam építését durván szorgalmazó hatalommal szemben a magyarság megmaradását biztosító koncepció kidolgozását szorgalmazta ugyanakkor a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Galántán megtartott kongresszusa. A közgyűlés tisztújító jellegű volt, ezért az MKDM vezetői nem hívták meg hazai és külföldi testvérpártjaikat a tanácskozásra. A kongresszus küldöttei kétharmados többséggel újra Bugár Bélát választották meg a mozgalom elnökének. (neszméri) A német állam tehetetlen a kihívással szemben Fokozódó kiírt terror BONN - „A helyzet fokozódása feltartóztathatatlan, a harcot a végsőkig folytatjuk”, jelentette ki a marxista-leninista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezére. Abdullah Öcalan újabb terrorista akciókat helyezett kilátásba a „kettes számú főellenséggé” nyilvánított Németország ellen. Ezentúl nemcsak Törökországban üdülő német turistáknak lesz reszketnivalójuk, tette hozzá, a PKK „vértanúi (azaz öngyilkos kommandói) hamarosan a német városoknak is megtanítják a rettegést”. S hogy a hívei által „Apónak”, azaz nagybácsinak nevezett Öcalan nemcsak tréfálkozik, azt az elmúlt hetek-hónapok terrorhadjárata jelzi. A PKK aktivistái a német, nagyvárosokban tucatszámra hajtottak végre gyújtogatásos és bombamerényleteket török vendéglők, utazási irodák, klubhelyiségek, imatermek ellen. A német állam tehetetlenül áll szemben a kurd terrorizmussal. A Szövetségi Köztársaságban élő mintegy félmillió kurd java része szorgalmas „vendégmunkás”, sokan közülük egyben menedékes státust is élveznek. A német közvélemény egyelőre még szolidáris a Törökországban nemzeti elnyomást szenvedő kurdok ügyével, Ankara ugyanakkor Bonn szövetségese, „baráti állam”. A „kilengéseket” elkövető kurdok ellen ráadásul a demokratikus jogállamiság is csődöt mondott. A garázda elemeket ugyan el lehet ítélni, kitoloncolásuk azonban lehetetlen, hiszen török földön üldözik őket. Ezt írja elő a nemzetközi emberi jogi konvenció is. A demokratikus kurd ellenzék azt veti a szövetségi kormány szemére, hogy elvtelen módon, közvetve támogatást nyújt a török „népirtó” politikához. Ezt a vádat használja ürügyül a PKK, abból az örök anarchista logikából kiindulva, hogy Bonn a terrorista merényletek hatására majd a kurdok érdekében veti latba ankarai befolyását. Mások - hivatos török szervek és rendre vágyó németek - viszont úgy vélik, a PKK visszaél a menedék- és a vendégjoggal, és túszszedő módjára kezeli egy befogadó ország békés lakóit. A mostani terrorhadjárat nyomán sokan kétségbe vonják, vajon elegendő volt-e a terrorizmus megfékezésére a PKK két évvel ezelőtti betiltása. Túlságosan is eltökélte ez a szervezet, hogy látványos akcióval felhívja a világ figyelmét a kurd nép elnyomatására, ráadásul az „illegalitás mártíromsága” növelte iránta szolidaritást. Az elmúlt két hét véres eseményeinek hatására a bonni kormány aztán végre határozottabb fellépésre szánta el magát. Manfred Kanther szövetségi belügyminiszter javaslatot terjesztett be a „súlyos garázdaságra vetemedő külföldiek kitoloncolásának megkönnyítésére.” Kérdéses azonban, mire vezet az erős kéz politikája. A törvények eddig sem voltak enyhék, következetes alkalmazásuk is elegendő lehetett volna, s a PKK öngyilkos kommandóinak kamikázéit a kitoloncolás veszélye aligha fogja visszariasztani. Annál veszedelmesebb a PKK- terror közvetlen hatása a német közvéleményre. Az ugyanis nemcsak a kurd nép ügyétől fordul el mindinkább, hanem a külföldiekkel szemben is mind türelmetlenebbé válik. Józsa György Rőtben és Wa\\ö\árafoahe\,|Mte\o, a\\g\á\Vta\ó, közben beie\he\ö Vés iüAébeb 5000 R Ve\yeO jelentkezhet, aki 5 éven belül nem kapott SZTK- felírással hallókészüléket. “1996. április 1-j étől április 30-ig írdeWőAw. - työr, $ien\ \mrs ú\\ rends\őin\éie\, \\\, eme\s\, faers taduAógia, b-Afc óráig - Magast,fcőiayVSil. teteW. AAA Wl, ft-Ab óráig