Magyar Nemzet, 1996. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. április 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET BIZONYTALAN HELYZET alakulhat ki térségünk országaiban, ha azok nem nyernek mielőbb felvételt az Európai Unióba, írja az unió torinói kormányközi értekezlete után a Süddeutsche Zeitung. A kommenátor szerint a régi típusú nemzetállamokat visszaszorítani kívánóknak sokkal inkább a bővítéssel, mint az integráció elmélyíté­sével kellene törődniük. Ha ugyanis sokáig húzódik az új tagok fel­vétele, akkor a közép- és kelet-európai államok egymás közti viszo­nyát a XIX. század végi állapotok fogják jellemezni: versengés, fé­lelmek és konfliktusok. A nemzeti államot egyelőre nem lehet fel­számolni - állapítja meg a lap -, de meg lehet szelídíteni, egy rend­szerbe bekapcsolni. Legalábbis itt, Európában. A NATO BŐVÍTÉSE a térségünket a fentiek mellett leginkább foglal­koztató másik probléma. A kelet-európai országok felvételét leginkább Moszkva igyekszik megakadályozni, ezért is figyelemre méltók az orosz fővárosban a hét végén e tárgyban rendezett konferencia - ame­lyen magyar részről Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politi­kai államtitkára és Wachsler Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselő­je vett részt­­ tapasztalatai. Az orosz résztvevők nem vitatták, hogy a NATO bővítésére sor kerül, de annak ütemével kapcsolatban ismét fenntartásokat fogalmaztak meg. Többen elmondták, hogy azért is tar­tanak a kiterjesztéstől, mert Oroszország így kiszorulhat a közép-euró­pai fegyverpiacokról. Az orosz szakértők hivatkoztak a Primakov által említett kompromisszumos javaslatra is, amely jelzi, hogy Moszkva al­ternatív javaslatokkal igyekszik előállni, ám azok még nem kiforrottak. Az a törekvés ugyanakkor most is érezhető volt, hogy a bővítés árát Moszkva minél magasabbra igyekszik srófolni, s közben megpróbálja fékezni is a folyamatot. A cseh Mlada Fronta Dnes eközben arra figyel­meztet, a NATO-t nem szabad csak azért bővíteni, mert ezt a közép­európaiak kívánják, ám szerinte az sem megengedhető, hogy a NATO csak azért őrizze meg a mai formáját, mert ez Moszkva akarata. AZ ELEMZŐK megállapítják azt is, hogy az észak-atlanti szövetség keleti kiterjesztése mellett viszonylag kevesebb szó esik a NATO jö­vőbeni szerepéről a megváltozott körülmények között. A nyugati el­képzelések szerint az egyik legfontosabb jövőbeni feladat az lesz, hogy tompítsák a lehetséges konfliktusokat a tagországok között. Az új belépők igyekezetét ugyanakkor elsősorban az orosz expanziótól való félelem motiválja. Bár ezek a szerepek automatikusan nem zárják ki egymást, a jövőben mégis a NATO meggyengítéséhez vezethetnek, s ezt a mai tagok aligha kívánják. (S. G.) Az alapszerződés ratifikálása után Válasz jegyzék Pozsonynak A magyar-szlovák alapszer­ződés keddi ratifikálása óta a szlovák fél jegyzékben értesítette a magyar kormányt a ratifikáció tényéről, valamint a pozsonyi parlament által elfogadott értel­mező határozatról. A BBC értesü­lése alapján ez a határozat tartal­mazza többek között, hogy az alapszerződés ratifikálásával Szlovákia nem fogadta el a kol­lektív jogok, valamint az etnikai alapú területi autonómia lehetősé­gét. A magyar külügyminiszté­rium pénteken válaszjegyzéket juttatott el Pozsonyba. Ennek tar­talmáról a BBC-nek Kovács László külügyminiszter elmond­ta, az teljesen egyértelmű és félre­érthetetlen üzenet. Hangsúlyozza, hogy hazánk a ratifikálást fontos lépésnek tartja, amely lényegében megteremtette a lehetőségét a szerződés hatályba lépésének. A magyar fél megismételte azt a ko­rábbi álláspontját, mely szerint a szerződés bármely fél által törté­nő egyoldalú értelmezése nem jár semmiféle jogkövetkezménnyel. Ez azt jelenti, hogy a szerződő fe­lek egyikét sem menti fel a szerző­désben vállalt és a két miniszter­­elnök által megerősített kötele­zettsége alól, és egyik fél számára sem hoz létre valamiféle új köte­lezettséget. Hangsúlyoztuk azt is, készek vagyunk a nemzetközi jog előírásainak megfelelő ratifiká­ciós okmányoknak, a nemzetközi gyakorlatban szokásos módon történő mielőbbi kicserélésére. Itt minden szónak természetesen megvan a jelentősége, mondta a külügyminiszter. A magyar fél emellett szakértői tárgyalást is ja­vasolt - tette hozzá Kovács Lász­ló és elküldött egy jegyzőkönyvi szövegkönyvtervezetet. Válság Bangladesben Haleda Zia bukása HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hatalmas tömeg ünnepelte szombaton éjjel Dakkában az ed­digi kormányfő, Haleda Zia buká­sát. Az államfő, Abdur Rahman Biszvasz azután döntött úgy, hogy elmozdítja hivatalából az eddigi miniszterelnököt s feloszlatva a parlamentet új választásokat ír ki három hónapon belül, hogy meg­oldhatatlannak látszott az évek óta tartó belpolitikai válság. Haleda Zia pártja februárban megnyerte ugyan a választásokat, de az ellen­zék bojkottja miatt az nem muta­tott reális képet. A kedélyek sem nyugodtak meg, folytatódtak a sztrájkok és az utcai összetűzések. A Reuter szerint januártól százhú­­szan vesztették életüket s több ez­ren sebesültek meg. Az államfő ennek az áldatlan állapotnak akar véget vetni azzal, hogy Habibur Rahmannak, a leg­felsőbb bíróság volt bírájának sze­mélyében ügyvezető kormányfőt nevezett ki. A hadsereg máris tá­mogatásáról biztosította az új mi­niszterelnököt, s az ellenzéki pár­tok, amelyek két éve egyfolytában követelték Haleda Zia elmozdítá­sát, szintén üdvözölték az új vá­lasztások tervét. Az elnöki intéz­kedés nyomán egyébként rende­ződni látszik a bangladesi helyzet, a sztrájkolók felfüggesztették megmozdulásaikat. Válasz Pekingnek Tajvani éleslövészet A tajpeji védelmi miniszté­rium megerősítette vasárnap azo­kat a korábbi sajtójelentéseket, amelyek szerint április elején éles­lövészettel egybekötött hadgya­korlatot tart a tajvani hadsereg a szárazföldi Kína közvetlen köze­lében fekvő, de Tajvanhoz tartozó kis szigeten, Matsun. Erről beszá­molva a Reuter emlékeztet arra, hogy az előző hetekben Kína há­rom hadgyakorlatot rendezett Taj­van közelében. Csiang Csun-ling tajvani védelmi miniszter közölte a tajpeji televízióban, hogy rakétá­kat is bevonnak a hadgyakorlatba, de nem derült ki nyilatkozatából, lesz-e rakéta-éleslövészet is a ma­nőverek során. A kínai külügyminisztérium szóvivője közben rosszallását fe­jezte ki a hét végén az amerikai szenátusban minap elfogadott tör­vényjavaslat miatt, amely ki­mondja, hogy Washington számá­ra a Tajvan iránt vállalt kötelezett­ségek elsőbbséget élveznek a Kí­nával kötött megállapodásokkal szemben. A társultak tájékoztatása a torinói EU-csúcson A jövő év végén kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Biztató jelnek értékelte a ma­gyar politikus azt is, hogy a tag­országok állam- és kormányfői által Torinóban elfogadott doku­mentumokban az unió előtt álló kihívások között említik a bőví­tést, és hogy azt sugallják, erre mindvégig tekintettel lesznek a kormányközi konferencia során. A tanácskozás tulajdonképpeni feladata az, hogy közelebb hozza egymáshoz az EU-t és polgárait, hogy hatékonyabb intézmény­­rendszert, döntéshozó mechaniz­must alakítson ki, és hogy közös külpolitikával markánsabbá te­gye Európa jelenlétét a nemzet­közi porondon. Ezek mind olyan célkitűzések, amelyek nemcsak az EU tagállamainak, hanem a teljes jogú tagságra törekvő or­szágoknak is a javára válnak. Magyarország szimpatizál azok­kal az erőfeszítésekkel, amelyek az integráció mélyítését szolgál­ják, feltéve, ha az garantáltan nem jár együtt más tagország ki­rekesztésével, és nem kérdőjele­zi meg az EU egységét. Úgy ítél­jük ugyanis meg, hogy a mélyí­tés és a bővítés nem egymást ki­záró, hanem egymást kölcsönö­sen erősítő folyamat. Alapvető érdekünk, mondta Somogyi Fe­renc, hogy az IGC munkája nyo­mán az EU sikeresen alakuljon át, mire a csatlakozási tárgyalá­sok eredményes lezárásával re­ményeink szerint Magyarország is az új tagok között lesz. Fontos az is, hogy a torinói csúcs résztvevői megerősítették: érvényes a madridi menetrend vagyis hogy az IGC befejezését követően hat hónappal a társult országokkal megkezdődnek a tárgyalások a csatlakozásról egyértelművé tették továbbá, hogy a konferencia feladatainak elvégzésére körülbelül egy évet szánnak. Ezzel az állásfoglalás­sal még megalapozottabbakká váltak azok a várakozások, ame­lyek szerint a csatlakozási tár­gyalások 1997 végén, 1998 ele­jén indulnak meg. Bár úgy lát­szik, a megbeszélések egyszerre startolnak, minden társult állam esetében az adott ország készsé­ge, képessége és teljesítménye alapján születik meg a döntés a tagságról. A külügyi államtitkár ezért, noha elvben lehetséges­nek ítélte a koordinációt a tár­sultak között, úgy vélte, hogy a különböző tárgyalásokon mind­­egyik jelölt saját országa állás­pontját képviseli ezután is. So­mogyi Ferenc szavaiból úgy tűnt, ez várható a júniusi firenzei­­csúcson is, amelyre szóban már meghívták a társult orszá­gok vezetőit. Kocsi Margit Újra Bugár Béla az MKDM elnöke Meciar beismerése POZSONY­­ „A Btk. módo­sítása egyértelműen politikai dön­tést igényelt” - ismerte el Vladi­mír Meciar szlovák kormányfő szokásos hét végi rádiós nyilatko­zatában, ennek ellenére élesen bí­rálta mindazokat, akik „hisztériát keltenek a módosítás körül, s po­litikai perekkel ijesztgetik az or­szágot”. A kormányfő ugyanak­kor elmondta: a politikai döntésre azért volt szükség, mert a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői „öt év káoszt akarnak egy ezeréves nyugalomért”, amilyen elveket Meciar szerint legutóbbi Hitler vallott, illetve azért, mert a szlovákai magyar pártok képvise­lői népszavazást akarnak az auto­nómiáról, ami Szlovákia számá­ra elfogadhatatlan. Meciar kor­mányfő nyilatkozatában nem kí­vánta kommentálni Horn Gyula és más magyar politikusok véle­ményét az alapszerződés ratifiká­lásáról, mondván, megvárja a hi­vatalos magyar állásfoglalást. A kormányfőnél is élesebb hangnemben ítélte el a szlovák el­lenzéket, a köztársasági elnököt és a magyar koalíció politikusait a legkisebb kormányzó erő, a Szlo­vák Nemzeti Párt. A nemzetiek Zsolnán megtartott kongresszu­sán szombaton kifejtették: az el­lenzék és az államfő szolgalel­­kűen követi a külföldi hatalmak akaratát, míg a magyar politiku­sok - visszaélve Szlovákia nagy­lelkű nemzetiségi politikájával - ártanak Szlovákia érdekeinek, és veszélyeztetik az ország integritá­sát. A Ján Slot­a vezette párt sze­rint Szlovákia jövője attól függ, mennyire sikerül stabilizálni a nemzethű kormány helyzetét. A szlovákiai magyar pártok további közeledését a nemzetál­lam építését durván szorgalmazó hatalommal szemben a magyar­ság megmaradását biztosító kon­cepció kidolgozását szorgalmazta ugyanakkor a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom Galán­­tán megtartott kongresszusa. A közgyűlés tisztújító jellegű volt, ezért az MKDM vezetői nem hív­ták meg hazai és külföldi test­vérpártjaikat a tanácskozásra. A kongresszus küldöttei kétharma­dos többséggel újra Bugár Bélát választották meg a mozgalom el­nökének. (neszm­éri) A német állam tehetetlen a kihívással szemben Fokozódó kiírt terror BONN - „A helyzet fokozódása feltartóztat­hatatlan, a harcot a végsőkig folytatjuk”, jelentet­te ki a marxista-leninista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezére. Abdullah Öcalan újabb terrorista akciókat helyezett kilátásba a „kettes számú főel­lenséggé” nyilvánított Németország ellen. Ezen­túl nemcsak Törökországban üdülő német turis­táknak lesz reszketnivalójuk, tette hozzá, a PKK „vértanúi (azaz öngyilkos kommandói) hamaro­san a német városoknak is megtanítják a rette­gést”. S hogy a hívei által „Apónak”, azaz nagy­bácsinak nevezett Öcalan nemcsak tréfálkozik, azt az elmúlt hetek-hónapok terrorhadjárata jelzi. A PKK aktivistái a német, nagyvárosokban tucat­számra hajtottak végre gyújtogatásos és bomba­­merényleteket török vendéglők, utazási irodák, klubhelyiségek, imatermek ellen. A német állam tehetetlenül áll szemben a kurd terrorizmussal. A Szövetségi Köztársaság­ban élő mintegy félmillió kurd java része szor­galmas „vendégmunkás”, sokan közülük egyben menedékes státust is élveznek. A német közvéle­mény egyelőre még szolidáris a Törökországban nemzeti elnyomást szenvedő kurdok ügyével, Ankara ugyanakkor Bonn szövetségese, „baráti állam”. A „kilengéseket” elkövető kurdok ellen ráadásul a demokratikus jogállamiság is csődöt mondott. A garázda elemeket ugyan el lehet ítél­ni, kitoloncolásuk azonban lehetetlen, hiszen tö­rök földön üldözik őket. Ezt írja elő a nemzetkö­zi emberi jogi konvenció is. A demokratikus kurd ellenzék azt veti a szö­vetségi kormány szemére, hogy elvtelen módon, közvetve támogatást nyújt a török „népirtó” poli­tikához. Ezt a vádat használja ürügyül a PKK, abból az örök anarchista logikából kiindulva, hogy Bonn a terrorista merényletek hatására majd a kurdok érdekében veti latba ankarai be­folyását. Mások - hivatos török szervek és rendre vágyó németek - viszont úgy vélik, a PKK visszaél a menedék- és a vendégjoggal, és túszszedő módjára kezeli egy befogadó ország békés lakóit. A mostani terrorhadjárat nyomán sokan két­ségbe vonják, vajon elegendő volt-e a terrorizmus megfékezésére a PKK két évvel ezelőtti betiltása. Túlságosan is eltökélte ez a szervezet, hogy látvá­nyos akcióval felhívja a világ figyelmét a kurd nép elnyomatására, ráadásul az „illegalitás már­­tíromsága” növelte iránta szolidaritást. Az elmúlt két hét véres eseményeinek hatására a bonni kor­mány aztán végre határozottabb fellépésre szánta el magát. Manfred Kanther szövetségi belügymi­niszter javaslatot terjesztett be a „súlyos garázda­ságra vetemedő külföldiek kitoloncolásának meg­könnyítésére.” Kérdéses azonban, mire vezet az erős kéz politikája. A törvények eddig sem voltak enyhék, következetes alkalmazásuk is elegendő lehetett volna, s a PKK öngyilkos kommandóinak kamikázéit a kitoloncolás veszélye aligha fogja visszariasztani. Annál veszedelmesebb a PKK- terror közvetlen hatása a német közvéleményre. Az ugyanis nemcsak a kurd nép ügyétől fordul el mindinkább, hanem a külföldiekkel szemben is mind türelmetlenebbé válik. Józsa György Rőtben és Wa\\ö\árafoahe\,|Mte\o, a\\g\á\Vta\ó, közben beie\he\ö Vés iüAébeb 5000 R Ve\yeO jelentkezhet, aki 5 éven belül nem kapott SZTK- f­elírással hallókészüléket. “1996. április 1-j étől április 30-ig írdeWőAw. - työr, $ien\ \mrs ú\\ rends\őin\éie\, \\\, eme\s\, faers taduAógia, b-Afc óráig - Magast,fcőiayVSil. teteW. AAA Wl, ft-Ab óráig

Next