Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

2 MailvVni­i‘1 Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1996. május 2. KÜLPOLITIKAI HELYZET FENNMARADTAK az amerikai-francia ellentétek a közel-keleti bé­kefolyamat csapásirányairól és a rendezés módjairól, így értékeli a dél­libanoni tűzszünet létejötte utáni helyzetet a The Washington Post pári­zsi tudósítója, aki rámutat, hogy a miközben az utóbbi napokban arról folyt a vita, a franciáknak vagy az amerikaiaknak volt-e nagyobb szere­pük a megállapodás kidolgozásában, a két fél közötti feszültségek sok­kal mélyebben gyökereznek. Eltérően vélekednek például a Szíria mel­lett kulcsfontosságú Irán szerepéről, a térségbe irányuló fegyverszállí­tásokról s az újjáépítéssel és a befektetési lehetőségekkel összefüggő kérdésekről is. Washingtonban közben úgy vélik, De Charette francia külügyminiszter kis híján kudarcba fullasztotta amerikai kollégája pró­bálkozásait, amikor Teheránt is be akarta vonni az egyezkedésbe. Alig­hanem már ez is közrejátszott abban, hogy igen élesen visszautasították a francia külügyminiszter azon kijelentését, miszerint a tűzszüneti meg­állapodásban foglaltak nyolcvan százaléka Párizstól származik. ÉSZAK-KOREA ÖSSZEOMOLHAT hat-hét hónapon belül s Wa­shingtonnak, illetve Tokiónak fel kell készülnie egy ilyen válsághely­zetre. Ezt jósolta japán képviselőkkel folytatott megbeszélésén Kurt Campbell, az amerikai védelmi minisztérium ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős csoportfőnöke. Washingtonban egyébként többek kö­zött azzal magyarázzák ezt az álláspontot, hogy a tavalyi áradások kö­vetkeztében olyan élelmiszer- és fűtőanyaghiány jelentkezett Észak- Koreában, amelynek következtében immár bezárták az iskolákat is. A kérdés aktualitását látszik alátámasztani az is, hogy Japán és Amerika két héten belül megkezdi a tárgyalásokat arról, milyen mértékben ven­ne részt Tokió a válságkezelésben. Washington azt szeretné, ha Japán szerepet vállalna a két ország polgárainak Észak-Koreából való kime­nekítésében, illetve megnyitná polgári repülőtereit az amerikai harci gépek előtt, és segítene az Egyesült Államok hadseregének ellátásában. HÁROM IGEN ÉS HÁROM NEM képezi az orosz-kínai kapcsola­tok új doktrínáját. Moszkva és Peking együttműködése nem irányul egy ország ellen sem, nincs szó katonai-politikai szövetség létrehozásá­ról, valamint a Washingtonnal és Nyugat-Európával folytatott párbe­széd leállításáról. Ugyanakkor a két ország igent mondott a globális bé­kére, az együttműködés elősegítésére, illetve a többpólusú világrend és a nemzeti érdekek védelmére. E szavakkal kommentálta Panov orosz külügyminiszter-helyettes Borisz Jelcin pekingi látogatásának eredmé­nyeit. Közölte, Moszkvában meg nem támadási szerződésnek tartják a most aláírt öt katonai bizalomerősítő egyezményt, amelyek alapot te­remtenek az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági rendszerének lét­rehozásához. Szavaiból többek között kiderült: Oroszország keletre tö­rekszik, ahol számos lehetőség van arra, hogy nagyhatalmi szerepet játsszon. (N. I. Zs.) Előtérben az emberi és kisebbségi jogok A NATO-főtitkár Pozsonyban POZSONY - Michal Kovác köztársasági elnökkel, Vladimír Meciar kormányfővel s Iván Gas­­parovic házelnökkel tárgyalt ked­den Pozsonyban Javier Solana. A NATO főtitkára a megbeszélé­seket követő sajtóértekezleten örömmel nyugtázta: Szlovákia ve­zetői megerősítették Pozsony azon szándékát, hogy teljes jogú tagjává váljon a szövetségnek. So­lana - aki szerdán már Szlovéniá­ban tárgyalt - köszönetet mondott azért a segítségért, amelyet Szlo­vákia nyújt katonai jelenlétével a boszniai béketeremtésben, s nagy­ra értékelte Pozsony részvételét a békepartnerségi programban. A főtitkár biztosította szlovák vendéglátóit, hogy egyelőre egyetlen csatlakozni szándékozó ország sincs hátrányban vagy előnyben a NATO tervezett bőví­tése szempontjából, a szervezet mindenkivel, azonos feltételek mellett kezd kétoldalú párbeszé­det. Ez 1996 végéig tart, s csak utána születik végső döntés, ame­lyet azonban nem egy, hanem 16 ország hoz meg. Solana így rea­gált arra a felvetésre, hogy a washingtoni kongresszus olyan határozatot készít elő, amely szerint az országban uralkodó belpolitikai helyzet miatt, a NA­TO bővítésének első szakaszában Szlovákia nem jön számításba. Figyelmeztette azonban tárgya­lópartnereit: az elkövetkezendő hónapokban Pozsonynak nagy hangsúlyt kell fektetnie a demok­rácia fejlesztésére, az emberi és kisebbségi jogok megőrzésére. Ugyancsak kedden járt Po­zsonyban az Egyesült Államok volt helyettes államtitkára, Ri­­chard Holbrooke is, aki Vladimír Meciar kormányfővel tárgyalt ar­ról, miként vehetne részt az Egye­sült Államok a szlovákiai magá­­nosítási folyamatban. Holbrooke a találkozó után a sajtó képvise­lőinek elmondta: Meciar kor­mányfőnek felhívta a figyelmét arra, Szlovákia NATO-tagságá­­nak a kulcsa a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának a befejezése a nemzetközi normák­nak megfelelően, illetve az ebbe foglaltak mielőbbi teljesítése. Meciar biztosította az amerikai vendéget, számára is kulcsfontos­ságú kérdés az alapszerződés rati­fikálásának a lezárása, hogy „mi­hamarabb találkozhassak ma­gyar partnereimmel, aminek elő­re is örülök” - mondotta. (neszméri) ♦ 1 ) | Ülésezett az EU-integrációs munkacsoport A tárgyalások 2000 elején befejeződhetnek? (Folytatás az 1. oldalról) Somogyi Ferenc, a Külügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára és Inotai András egyöntetűen fontosnak tartot­ták, hogy a július végi határ­időre elkészüljünk az EU-kér­­dőívek kitöltésével, és a Brüsszelbe küldendő válaszok pontosan és hűen tükrözzék Magyarország helyzetét. A szűk határidő igen ko­moly feladat elé állítja az in­tegráció előkészítésében érin­tett kormányzati szerveket. So­mogyi Ferenc aláhúzta: végső soron a kormány felelőssége a válaszadás, de a válaszok konstruktív megfogalmazásába bekapcsolódhatnak az egyes szakmai, illetve érdekvédelmi szervezetek. Első megközelí­tésben az látszik célszerűnek, hogy az Érdekegyeztető Ta­nács nem kormányzati oldalai­nak megküldik a kérdőíveket, és azok megválaszolásában is kikérik véleményüket. Egyúttal a közeljövőben egyeztetik azo­kat a formákat is, milyen mó­don valósulhat meg a parla­ment, illetve a parlament érin­tett szakmai bizottságainak közreműködése a válaszadás­ban. A Külügyminisztérium ál­lamtitkára kijelentette: bár a kérdőíveket nem hozzák nyil­vánosságra, de annak tartalmá­ról és a válaszadás folyamatá­ról a közvélemény fokozott ér­deklődése miatt folyamatosan tájékoztatnak. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a Külügyminisztérium­ban létrehozandó integrációs ál­lamtitkárságot százfős csapat al­kotja majd. A külügyi tárca euro­­atlanti integrációs kérdésekkel foglalkozó, illetve azoknak a te­rületi főosztályoknak a munkatár­sai, amelyek Magyarországnak a NATO- és EU-tagállamokkal folytatott kétoldalú kapcsolatait intézik és az IKM Európai Ügyek Hivatalában koordinációs fel­adatokat végző szakemberek te­vékenykednek majd az államtit­kárság keretében. Az IKM-ből mintegy 25-30 munkatársra szá­mít Somogyi Ferenc. Dudajev utódja nem halt meg Békés oroszországi tüntetések (M­unkatársunktól) MOSZKVA - Az előzetes híresztelésekkel szemben békésen zajlottak Oroszor­szág városaiban a május 1- jei megmozdulások. Moszk­vában külön ünnepeltek a két vetélytárs főszereplésé­vel a szakszervezetek, illet­ve a baloldal által szervezett tömeg. A szemerkélő esőben az orosz főváros mintegy húszezer lakója vonult ki május 1-jén a kommunisták által, a Nagyszín­házzal szembeni Many-szobornál szervezett, illetve a Tverszkaján tartott megemlékezésekre. Az el­ső helyen Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Kommunista Párt vezetője volt a főszónok, s gyakorlatilag a Jelcinnel szembe­ni fellépésre szólított fel, figyel­meztetve arra, hogy meghamisít­hatják a választások eredményét, illetve elhalaszthatják azokat. Az orosz elnök ezzel szemben azt re­mélte, hogy az ország lakossága higgadtan dönt s nem hagyja visszajutni a hatalomba az elmúlt évtizedek embereit. A május 1-je előtti napokban Moszkvában olyan hírek terjedtek el, hogy a felvonulások rendbontásokba tor­kollnak majd. Az elnök környe­zetéből származott információk szerint a baloldaliak összecsapá­sokra használják majd ki a meg­emlékezéseket s a hozzájuk csa­pódó fasiszták között is már fegy­vereket osztottak ki. A szakszer­vezetek is - tartva a botránytól - előzetesen bebiztosították a felvo­nulókat, kivéve azokat, akik ittas állapotban vannak. Nos így nem sokba került volna a biztosítók­nak még a rendbontás sem, mert Moszkvában a négynapos ünnep miatt már az előző nap tömegével lehetett látni erősen részeg embe­reket. A megfigyelők szerint az előzetes híresztelések beleillettek abba a kampányba, amelyet Jel­cin folytat, előkészítve a választá­sok esetleges elhalasztását. Ide tartozik a csecsen elnök, Dudajev meggyilkolása utáni vezető, Jan­­darbijev halálának híre is. A volt elnökhelyettes azonban él, s az AFP tudósítói interjút is készítet­tek vele. Jelcin egyébként szer­dán megerősítette, hogy Csecsen­­földre készül utazni. Az Interfax­­nak nyilatkozva az elnök kifejtet­te: ha a kampánya ezt megengedi, még a választások előtt időt szakít a látogatásra. A választá­sok esetleges elhalasztását szol­gálja sokak szerint a vezető üzleti körök felhívása is, amely gyakor­latilag kiegyezésre szólítja fel a két fő ellenfelet. Ellenkező eset­ben előnyösnek tartanák a meg­mérettetés elnapolását. Az elmúlt évtizedeket idéz­te a kommunisták felvonulása Moszkvában. Vörös zászlók alatt gyülekeztek a főként idősebbek­ből álló baloldali hívek az Ok­­tyabrszkaján s vonultak a Nagy­színház elé. A tömegben megta­lálhatók voltak a már megszokott díszletek, így a Jelcint és a refor­mokat ócsároló transzparensek a Zjuganovot, Sztálint és Lenint áb­rázoló képek, az antiszemita jel­képek, valamint az orosz forrada­lom vezérének hasonmása. Ez utóbbi mintha csak a mauzóleum­ból lépett volna ki, pöttyös nyak­kendőjében autogramokat oszto­gatott s együtt fényképeztette magát a nosztalgiázó kommunis­tákkal. Az egyértelműen válasz­tási célokat szolgáló tüntetés egyébként meglehetősen erőtlen­re sikeredett, s ennek talán az is lehet a magyarázata, hogy Zjuga­nov veszít lendületéből. Erre utal, hogy a legutóbbi, igaz, a költség­­vetésből élő intézmények felmé­rései szerint immár Jelcin vezet a népszerűségi versenyben. (stter) Rendőrök és szélsőséges baloldaliak csaptak össze Berlinben Zavargások a lengyel május elsején II. János Pál pápa május else­jén felszólította a katolikusokat, hogy imádkozzanak a világ vala­mennyi dolgozójáért és a munka­­nélküli családokért. A pápa a Szent Péter téren összegyűlt több tízezer hívő előtt mondott beszé­dében hangsúlyozta: a katolikus egyház számára a május elsejei ünnep elsősorban Názáretet idézi, ahol Jézus gyermekéveit töltötte. A lengyel származású egyházfő beszédének anyanyelvén elmon­dott részében emlékeztetett arra az időszakra is, amikor a Szolida­ritás vezetésével a társadalmi igazságosságon indítottak harcot a lengyel munkások, és végül romba döntötték a kommunista rendszert. Lengyelországban kisebb-na­­gyobb zavargások kíséretében zajlottak le a május elsejei ünnep­ségek. Az MTI jelentése szerint a baloldal felvonulását a varsói egyetem előtt a jobboldali Repub­likánus Liga tagjai éles antikom­­munista jelszavak közbekiabálá­sával próbálták megzavarni. A rendbontók azonban ennyivel nem érték be, s a felvonulókat vé­dő kordont áttörve petárdákat és füstbombákat dobáltak a menete­lük közé. A rendőrség végül gu­mibotokkal távolította el a tünte­tőket, a legszélsőségesebben vi­­selkedők közül pedig, többeket őrizetbe vettek. Krakkóban ugyancsak a Republikánus Liga tagjai voltak a május elsejei ese­mények főszereplői. A baloldali szimpatizánsok városközponti felvonulását itt is füstbombákkal zavarták meg. A jobboldali tünte­tők végül összecsaptak a rendőr­séggel, s két rendőr megsebesült. A Liga képviselői azt állítják, hogy békés tüntetésre készültek, a rendbontást pedig a rendőrség és a titkosszolgálat emberei pro­vokálták ki. Katowicében a köz­­gazdasági egyetem diákjai anti­­kommunista jelszavak skandálá­­sával zavarták meg a szociálde­mokrata párt felvonulását, Czes­­tochowában pedig a Radikális Nemzeti Tömörüléshez tartozó fiatalok provokálták a baloldal ál­tal szervezett ünnepség résztve­vőit. Néhány idősebb felvonuló esernyőkkel támadt a „Le a kom­munistákkal” jelszavakat ordító fiatalokra, s ennek következtében egy rendbontót a helyszínen első­segélyben kellett részesíteni. Berlinben szerdán délután ki­újultak a szélsőbaloldali fiatalok és a rendőrség összecsapásai, amelyek kedd éjszaka kezdődtek. A keleti városrész Prenzlauer Berg nevű kerületében szerdára virradóra egy utcai bál után bon­takozott ki az első ütközet néhány száz szélsőbaloldali fiatal és a rendfenntartók között. A többórás csatában negyven rendőr sebesült meg és 25 fiatalt őrizetbe vettek. Délután a baloldali csoportok és az úgynevezett autonómok május elsejei „forradalmi felvonulása” után szélsőséges fiatalok ismét kövekkel és üvegpalackokkal do­bálták meg a rendőröket és autói­kat. A rendfenntartók könnyfa­kasztó gránátokat és vízágyúkat vetettek be a randalírozók ellen. Nem volt sokkal nyugodtabb az ünneplés Isztambulban sem, ahol a szakszervezeti tüntetésre érkező fiatalok ellenálltak, ami­kor a rendőrök meg akarták mo­tozni őket. A rendőrök a tömeg szétoszlatására a levegőbe lőttek. Az incidens során ketten életüket vesztették, tizenhatan pedig megsebesültek. „Leonyid Kucsma elnök el­árulta megválasztása előtt tett ígéreteit, s ezzel elárulta népét” - jelentette ki szerdán Kijevben a május elsejei felvonuláson az Összukrajnai Munkásszakszerve­zet elnöke, Olekszandr Bondar­­csuk. Az ukrán fővárosban mint­egy ötezer ember ünnepelte meg a nemzetközi munkásszolidaritás napját, többségében a kommunis­ta párt, a szocialista párt, a pa­rasztpárt és egyéb baloldali tömö­rülések tagjai. Ugyancsak május elsején Kijevben a nacionalista erők több mint ezer képviselője is felvonult. A menetelők megko­szorúzták Tarasz Sevcsenko uk­rán író szobrát. Vjacseszlav Cser­­novil, az Ukrajnai Népi Mozga­lom (RUH) vezetője a tömeg előtt az ukrán államiságot támogató kommunistaellenes gyűlésnek nevezte a felvonulást. Budapest és Pozsony Holbrooke nem közvetít Szentiványi Gábor külügyi szóvivő cáfolta, hogy Richard Holbrooke, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkár-helyette­se a közvetítő szerepét töltené be Magyarország és Szlovákai kö­zött. Kijelentette, hogy a két or­szág között nincs olyan feszült­ség, ami külső fél közvetítését tenné szükségessé. Az MTI jelen­tése szerint Szentiványi egyben hangsúlyozta: a külügyi tárca fur­csállja, hogy a magyar-szlovák alapszerződés ratifikációs okmá­nyai még nincsenek Michal Ko­vác elnök kezében. A szóvivő szerint nem hathat negatívan a magyar-román alapszerződési tárgyalásokra az, hogy Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter bukaresti látogatásán nem sikerült Romániának és Oroszországnak egyezségre jutnia alapszerződé­sük vitás kérdéseiben. A Magyar Köztársaság meg­adta az új jugoszláv nagykövet­nek az állomáshelyének elfogla­lásához szükséges jóváhagyást, és rövidesen Magyarország is megkéri azt kijelölt belgrádi nagykövete számára. Ezzel Bu­dapestnek nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolata lesz vala­mennyi jugoszláv utódállammal. A Tanjug egyébként nem hivata­los forrásokra hivatkozva azt je­lentette, hogy Magyarország bel­grádi nagykövetének Tóth János helyettes külügyi államtitkárt ne­vezik ki. A politikus korábban már dolgozott Jugoszláviában és jól beszél szerbül is. Tajvan és Kína viszonya Csúcstalálkozót ajánl Li Teng-huj Tokióból jelenti az MTI. A tajvani államfő csúcstalálkozó megrendezését javasolja majd a kínai államfőnek - írja első olda­las hírében a Nihon Keidzai Sim­­bun című japán gazdasági napi­lap. A tajvani kormány kínai ügyekkel foglalkozó illetékese el­mondta, hogy Li Teng-huj állam­fő május 20-iki beiktatása alkal­mából veti föl a „magánjellegű” párbeszéd újrafelvételének gon­dolatát, azt, hogy Tajvan és Kína miniszterelnök-helyettesi szinten kezdje meg a politikai tárgyaláso­kat. Tajvani remények szerint e tárgyalások vezethetnének el Li Teng-huj és Csiang Cö-min ál­lamfő csúcstalálkozójához. A taj­vani illetékes nem közölt részlete­ket arról, hogy a sziget milyen vá­laszt kíván adni az egyesítésről ta­valy közzétett nyolcpontos kínai javaslatra. Kedden egyébként a kínai kormány feltételeket szabott Tajvan egyik korábban előterjesz­tett tárgyalási ajánlatának elfo­gadásához. Peking szerint ehhez a sziget kormányának fel kell hagy­nia diplomáciai kapcsolatainak bővítésével és az ENSZ-tagság visszaszerzésére irányuló törek­vésével. ­ A MOL Magyar Olaj- és Gázipari részvénytársaság, (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) Igazgatósága felhívja szíves figyelmüket, hogy 8 674 811-8 674 820 sorszámig terjedő­ 1 db összevont címletű, százezer forint névértékű forgalomképtelen (csak cserére jogosító) törzsrészvény április 19-től közjegyzői letiltás alatt áll. \

Next