Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

SZOMBAT, 1996. június 1. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 Szavaznak Solt és Györgyi újraválasztásáról Lezárul az alkotmányvita Az Országgyűlés a jövő héten is négynapos plenáris ülést tart, amelynek részletes napirendjéről Füzessy Tibor alelnök tájékoztatta a sajtót. Hétfőn délután Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló javaslat vitájával kezdi mun­káját a képviselőtestület. A házbi­zottság állásfoglalása alapján a frakciók tíz-tíz percben fejthetik ki álláspontjukat. A kérdésről politi­kai tartalmú vitát vár a házvezetés, s a téma jelentőségére tekintettel a vezérszónoklatok hétfőn és kedden is a televízió élő közvetítése idején hangzanak el. A parlament folytat­ja a közoktatási törvény, valamint a házszabály-módosítás vitáját. Kedden tovább tárgyal a par­lament az új alkotmány szabályo­zási elveiről. Közelebbről a jog­rendszer, a jogalkotás, a rendkí­vüli helyzetek és az alkotmányvé­delem kérdései kerülnek terítékre. Az alkotmányozás a jövő héten fontos mérföldkövéhez érkezik, hiszen csütörtökön várhatóan le­zárul a koncepció általános vitája. A hét parlamenti párt ekkor 30-30 percben mondja el zárszavát - re­mélhetőleg nem „nekrológját” - az új alkotmányról. A részletes vita júliusban folytatódik, s a kon­cepcióról várhatóan július 3-án lesz a zárószavazás. A keddi munkanap kiemelke­dő jelentőségű eseménye a Leg­felsőbb Bíróság elnökének, illet­ve a legfőbb ügyésznek a megvá­lasztása. Solt Pál, illetve Györgyi Kálmán újraválasztását hat párt támogatja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke esetében a parlamenti kép­viselők kétharmadának igen sza­vazata elengedhetetlen a döntés­hez, míg a legfőbb ügyészi poszt esetében ehhez a képviselők ab­szolút többsége szükséges. Kedden megejti a parlament a Btk. módosítása ügyében a záró­­szavazást, folytatódik a sportról szóló törvényjavaslat vitája és to­vábbra is tárgyal a T. Ház a nyug­díjkorhatár emeléséről. (bodnár) Az ÉT előtt az államháztartási reformterv Több munkaügyi ellenőr kell Szeptemberben terjeszti az Érdekegyeztető Tanács elé az államháztartás reformjának álta­lános koncepcióját a kormány. Az előterjesztés elsősorban az 1997-es intézkedésekkel foglal­kozik majd - jelentette az MTI. Az államháztartási reformnak a pénteki ÉT-ülés napirendjén szereplő kormányzati előter­jesztését a szociális partnerek bírálták, hiányolták a konkrétu­mokat. Az ülésen az érdekegyeztető felek, bizonyos módosításokkal, elfogadták a munkaügyi ellenőr­zésről szóló törvénytervezet szö­vegét. A törvénytervezet a mun­kabiztonsági és munkaügyi fő­felügyelőség felügyeleteinek ha­táskörébe kívánja helyezni a széles körű ellenőrzési jogosít­ványokat. A feladatok ellátása érdekében több felügyelőre van szükség - állapították meg. Az új törvény bevezetné a munkaügyi bírság intézményét is. A vita so­rán a munkaadói oldal követelte többek között, hogy a fekete­munka-végzés esetén az ilyen munkát végző dolgozókat is büntessék meg. Egységben az önkormányzati szövetségek Kétkamarás parlament? A több mint kétezer önkor­mányzatot képviselő hét hazai önkormányzati szövetség tegnap ünnepélyes keretek között jelen­tette be: létrehozták az Önkor­mányzati Szövetségek Tanácsát. A tanács elnökévé Magyar Le­ventét, a Kisvárosi Önkormány­zatok Országos Érdekszövetsé­gének elnökét választották. Mindezt azt követően jelen­tették be, hogy a Parlamentben Partnerség a barátságért cím­mel nemzetközi önkormányzati találkozót tartottak. Az ese­ményt megtisztelte jelenlétével és köszöntőt mondott Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter is, aki hangsúlyozta: a rendszer­­váltást követő években az ön­­kormányzatok a fejlődés motor­ját jelentették. Úgy vélte, a cent­rális igazgatási rendszert lebontó önkormányzati rendszer egyér­telműen bevált. A szabályozás lehetőséget teremtett arra is, hogy az önkormányzatok maguk alakítsák nemzetközi kapcsola­taikat. Ezek révén a hazai tele­pülések komoly segítségek kap­tak az önkormányzatiság meg­valósításához, fejlesztéséhez. A testvérvárosi kapcsolatok előse­gíthetik, hogy a térség népei bé­kében, biztonságban éljenek egymás mellett, s ezek a kontak­tusok hozzájárulhatnak az euró­pai integrációhoz is. Magyar Levente, Jászberény polgármestere, a tanács nevében az alkotmány szabályozási elve­iről szóló állásfoglalást nyújtott át a kormányuk. Az önkormány­zati szövetségek a dokumentum­ban kifejezik azon meggyőződé­süket, hogy az alkotmányozás folyamata nem lassítható, még ebben az évben el kell fogadni az új alkotmányt, s azt népszava­zással kell megerősíteni. A ta­nács szerint kétkamarás parla­mentet kell létrehozni. A két ház együttes létszáma nem haladná meg a 200-250 főt. (f. r. I.) Rálőttek a szocialista megfigyelőre Albániában MSZP: Felsőoktatási integrációt Lapunk értesülése szerint az egy héttel ezelőtti albániai választásokon rálőttek Fedor Vilmos szocialista országgyű­lési képviselőre, aki megfigye­lőként vett részt a voksoláson. A képviselő az eseményt nem kívánta nyilvánosságra hozni. Az MSZP elnöksége tegnapi ülésén megállapította: csaló­dottsággal értesült az albániai választásokon történt vissza­élésekről. A szocialisták leszö­gezik: a jövőben is támogatják az albán demokratikus erőket. Az elnökség Horn Gyula vezetésével tárgyalt a közokta­tás és a szakképzés átalakításá­ról, valamint a felsőoktatási tö­­rény módosításáról. A szocia­listák fontosnak tartják, hogy az államháztartási reform ne je­lentsen pénzelvonást a közok­tatás és szakképzés rendszeré­ből. A testület támogatja a köz­oktatás szektorsemleges finan­szírozását és a világnézeti sem­legesség fenntartását. A szoci­alisták kezdeményezik az okta­tásban a minőségi munkát elis­merő új finanszírozási rendszer bevezetését. Stabilizálni kíván­ják a 8+4 éves oktatási formát, és a 12 éves iskolaszerkezet fe­lé kívánják kiterjeszteni a tan­kötelezettséget. Az MSZP szükségesnek tartja a felsőok­tatási intézményhálózat kor­szerűsítését, s elő kívánja segí­teni az integrációt. Az elnök­ség megfontolásra ajánlja a normatív finanszírozás külön­böző területeken történő egy­idejű bevezetését. (moldoványi) Megalakult a Magyar Szocia­lista Párt dolgozói-tulajdonosi ta­gozata pénteken a szocialisták Köztársaság téri székházában. A csaknem száz alapító Mocsáry Józsefet választotta a tagozat el­nökévé, s egyben őt delegálta az MSZP országos választmányába. A tagozat alelnöke Szili Sándor országgyűlési képviselő lett - tu­dósított az MTI. Nyers Rezső or­szággyűlési képviselő messzeme­nő támogatásáról biztosította a dolgozói tulajdonlást. Véleménye szerint ez az a forma, amely hatá­sos lehet a monopóliumokkal szemben. Mécs Imre a MIG-ügyről Megengedhetetlen az Ország­­gyűlés hatáskörének semmibevé­tele, így kommentálta az Ország­­gyűlés Honvédelmi Bizottságá­nak elnöke a MIG-29-es vadász­gépek lengyelországi lőgyakorla­tát -jelentette az MTI. Mécs Imre (SZDSZ) - aki tíznapos amerikai távolléte miatt most nyilatkozott először az ügyről - ugyanakkor hozzátette: a civil kontroll műkö­dött, hiszen az ügy nyilvánosság­ra került. A Honvédelmi Bizott­ság ellenőrzési albizottsága már vizsgálja az ügy részleteit, ezért többet egyelőre nem kíván mon­dani a történtekről. KDNP-fórum Osztrák uniós tapasztalatok Európai Uniós tagságunkról népszavazáson születik meg a végső döntés, ezért fontos a közvélemény alapos tájékoztatá­sa a csatlakozás lehetséges elő­nyeiről és hátrányairól is - nyi­latkozta lapunknak Varga László KDNP-s képviselő. A keresz­ténydemokraták Széchenyi Köre tegnap Ausztriai tapasztalatok az Európai Uniós tagságról - ma­gyar szemmel címmel rendezett fórumot. Magyar Pál Bécsben élő mérnök előadásában beszá­molt arról: Ausztriában az uniós tagságnak számos negatívumát tapasztalják. A bankszféra min­den eddiginél jobban előtérbe került, míg a közép- és kisvállal­kozások nehezebb helyzetbe jutottak. Magyarországon ugyan­ez látható. Az autópályák építé­sére kiírt pályázatokat külföldi mamutcégek nyerik el, amelyek a pályát magyar alvállakozókkal készíttetik el. Előnyösebb lenne szerinte, ha több pályázatot írná­nak ki a nagyobb beruházásokra, hogy a hazai vállakozóké legyen nemcsak a munka, hanem a na­gyobb haszon is. (móricz) Működőképes a médiatörvény A Néppárt a tankötelezettség kiterjesztése mellett A Magyar Demokrata Nép­párt szerint a kormány oktatási törvény módosítási javaslatából hiányzik a koncepció, amely egy ilyen átfogó törvény eseté­ben megengedhetetlen - erről Szabad György országgyűlési képviselő szólt a frakció tegnapi sajtóbeszélgetésén. Szabó Iván frakcióvezető szerint társada­lompolitikai kérdésként kellene kezelni a tankötelezettség kiter­jesztését. Zsigmond Attila, a Néppárt szóvivője arra hívta fel a figyelmet: a törvénytervezet nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az egyházi, alapítvá­nyi és magániskolák állami fel­adatot látnak el, de a költségve­tési támogatásuk lényegesen ke­vesebb, mint az állami iskoláké. A továbbiakban Szabó Iván reagált Csapody Miklós MDF- es alelnök hozzá írt levelére. Csapody arról írt, hogy Wéber Jánost, az ORTT tagját és Kodo­­lányi Gyulát, a Hungária Televí­zió Közalapítvány kuratóriumi tagját nem tekintik az MDF-et képviselő delegáltaknak. El­mondta: a médiatestületekbe a pártok által jelölt személyek megválasztásuk pillanatától au­tonómok, s nem a pártpolitika képviselői. A frakció szétválása­kor ezekben a kérdésekben a két párt megegyezett, így nem érti, mit akar tőle az MDF alelnöke. A Néppárt jelöltjei közül Halzl József ma is tagja az MDF-nek, Angler Tibor pedig jelölésekor az MDF apparátusában dolgo­zott. Juhász László ORTT-be történő jelöléséről pedig szintén egyetértett a két frakcióvezető, az érintett válaszát várják. (Megkérdeztük Csapody Mik­lóst, aki hangsúlyozta: elvárnák, hogy a Néppárt adja át a jelölés jogát az MDF-nek.) Zsigmond Attila a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, re­méli hamarosan lesz elnöke a Ma­gyar Televíziónak. Szerinte a mé­diatörvény működőképes, hiszen a Magyar Rádió és a Duna televízió esetében sikeres elnökjelölés, il­letve választás történt. Megfelelő jelöltek és kellő konszenzus ese­tén az MTV-nek is lesz új vezető­je a részvénytársasággá alakulás határidejére - szögezte le. (o.-t. g.) Kökény és Surj­­n a kórházi leépítésekről A kormány nem adja fel elképzeléseit (Folytatás az 1. oldalról) Kökény valamennyi alternatí­va közül a kórházi kapacitások le­építését tartja a leginkább választ­hatónak. Bár - mint mondta - az ütem talán túl gyorsnak tűnik. Surján László, az előző kor­mány népjóléti minisztere úgy vélte, 1994-ben írták a miniszté­riumban az egészségügyi kor­mányprogramot, ezt 1995-ben megvalósíthatták volna, de „a folyamatok valahogy megbokro­sodtak". Mindennek következ­tében elbizonytalanodott az ágazat. A kórházi leépítéssel kapcsolatban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Svájcban, Német­országban és Ausztriában is több az ágy, mint nálunk. Ahol azon­ban kisebb a kórházi kapacitás, ott mindenütt sokkal drágább az ellátás. Illúziónak nevezte, hogy a pazarlás megszüntetésével meg lehet szüntetni a hiányt is. „Ha egy országban személyen­ként évente 250 dollár jut egész­ségügyi ellátásra, akkor bár­hogy takarékoskodunk, a hiány­zó ezer dollárt nem lehet előte­remteni” - vélekedett. (élő) A Fidesznek fontos a napirend előtti vita Bírálják a módosítást A Fidesz véleménye szerint a hatalom arrogáns megnyilvánu­lása az, ami a Házszabály módo­sítása kapcsán történik - mondta Szájer József, a Fidesz - Magyar Polgári Párt parlamenti frakció­­vezetője pénteki sajtótájékozta­tóján - jelentette az MTI. Minő­sítésével arra utalt, hogy a kor­mánypártok korlátozni szeretnék a napirend előtti felszólalásokat. Hangsúlyozta: a médiaviszonyok ma olyanok, hogy az ellenzéki pártoknak közvetlen megnyilvá­nulásra szinte kizárólag csak a parlamenti közvetítések alkal­mával van lehetőségük. A Fidesz azt is nagyon furcsának találja, hogy az SZDSZ hasonlóan véle­kedik erről a kérdésről, mint a szocialisták.­­ Ugyanis - tette hozzá Szájer József - 1993-ban, amikor a napirend előtti felszóla­lások kezdtek parttalanná válni, a Fidesz kezdeményezett hasonló korlátozó lépéseket, de akkor a szabad demokraták ezzel nem ér­tettek egyet. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombatra összehívta a párt el­nökeinek országos értekezletét, amelynek az ELTE Állam- és Jog­­tudományi Kar díszterme a színhelye. Az országos értekezleten délelőtt 10 órakor Orbán Viktor mond nyitóbeszédet, majd ezt kö­vetően Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora, akadémikus tart előadást a családok helyzetéről. (6.-t. g.) Az FKGP a feketegazdaságról és a felsőoktatásról A gazdaság jelenleg is a rossz irányba halad, s ezt az irányvonalat erőlteti a kormány­zat is - mondotta Szabadi Béla a Független Kisgazdapárt gazda­sági kabinetjének vezetője. Mint megtudtuk, a kormány fo­lyamatos leértékelési politikája odáig vezetett, hogy a nemrégi­ben napvilágot látott versenyké­pességi rangsorban két volt szo­cialista ország is megelőzte ha­zánkat. A kisgazdák szerint el­sősorban a gazdaság növekedé­sét kell beindítani, ami nem mond ellent a stabilizációnak, s a kormányzati politikában el­sőbbséget kellene élvezniük a szociális és inflációs probléma­­kezelésnek. A feketegazdaság elleni harcról szólva a gazdasági szak­értő kijelentette: azután, hogy Horn Gyula kormányfő letett a központi nyomozóhivatal létre­hozásáról, hatékonyabb intéz­kedéseket ígért. Ezek azonban nem valósíthatóak meg a tb-já­­rulékok és az adókulcsok drasz­tikus csökkentése, valamint a társadalombiztosítás átvilágítá­sa nélkül. (n. b.) * Az FKGP az Alkotmánybí­rósághoz fordul a felsőoktatási tandíjak felülvizsgálata érdeké­ben - jelentette be Torgyán Jó­zsef pártelnök a Magyar Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Or­szágos Szövetségével folytatott tárgyalások után. Bercsényi László a MEFOSZ elnöke véle­ménye szerint a mostani kultu­rális politika az ifjúság arcul­­csapása. A szervezet meg akar­ja akadályozni azt is, hogy - mint fogalmazott - Magyar Bálint kultuszminiszter a szaka­dékba lökje a magyar felsőokta­tást. Az elnök szerint sérülnek a magyar érdekek is, amikor a külföldi diákok felvételi nélkül juthatnak be az egyetemekre, míg magyar hallgatótársaiknak igen komoly és nehéz felvételi procedúrán kell megfelelniük. HÍREK MAGYARORSZÁGON, mint Európa más országaiban is, felis­merték, mennyire fontos, hogy a parlament nyitott legyen. Ezt Ba­­ráth Etele (MSZP) jelentette ki pénteken, a Globe Europe Net­Work elnevezésű környezetvédel­mi szervezet kétnapos budapesti konferenciáján. ELUTASÍTJA az általános adó­jellegű tandíjkoncepciót a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Szövetsége, amelyet - véleményük szerint - a Művelődési Minisztéri­um képvisel. Szaniszló László al­elnök szerint a jelenlegi adójellegű tandíj fennmaradása reálissá teszi azt a veszélyt, hogy a hallgatóság radikalizálódni fog, így a HÖ­­KOSZ csatlakozik a Magyar Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Orszá­gos Szövetsége által meghirdetett őszi tüntetéshez. HA AZ MDF a következő válasz­tások után kormányképes lesz, visszaállítja az eddigi nyugdíjkor­határt, amelynek módosítása rend­kívül káros hatású - jelentette ki pénteken Lezsák Sándor. Az MDF elnöke egész napos szegedi prog­ramja során Gyulay Endre szeged­­csanádi megyéspüspökkel, az el­lenzéki pártok, az önkormányzatok helyi vezetőivel találkozott, majd a város tudósaival folytatott eszme­cserét az értelmiség helyzetéről. AZ UTCÁRA VONULTAK a pásztóiak kórházuk védelmében, egy éven belül immár másodszor. Ezúttal több mint ezren az ellen emelték fel szavukat, hogy gyógyí­tó intézményüket két éven belül el­fekvő, ápolási intézetté alakítsák át. A kórház a város és vonzáskör­zete 40 ezer fős lakosságának nyújt egészségügyi ellátást. Horn Tarjánban A borsodihoz hasonló ked­vezményeket vár Nógrád megye, illetve Salgótarján vezetése Horn Gyulától - derült ki a kormányfő salgótarjáni látogatása során. A város vezetőivel, majd a környék polgármestereivel folytatott zárt­körű megbeszélésen egyetértet­tek abban: el kell készíteni a me­gye és kiemelten a salgótarjáni övezet fejlesztési, reorganizációs programját, amelynek koordiná­tora a Környezetvédelmi Minisz­térium, s a kormány a kérdést jú­liusban napirendjére tűzi. Adó­­kedvezményt és kormányzati ga­ranciákat várnak, amelyek meg­alapozhatják a gazdasági fellen­dülést, a megyeszékhely pedig a különleges vállalkozási övezet címre pályázik, emellett szociális és szükséglakások építésében is központi segítségre számít. Mindezt ötpontos csomagban nyújtották át Hornnak, aki aláírta a megállapodást. A délutáni teltházas lakossá­gi fórumon a miniszterelnök­pártelnök bejelentette: nem tá­mogatja az M3-ason autópálya­díj bevezetését mindaddig, amíg a következő ütem Gyöngyös és Füzesabony között meg nem va­lósul. Ezt a nap folyamán közöl­te a koncessziós vállalkozás fi­nanszírozóival is. (németh) A legegyszerűbb tarifa

Next