Magyar Nemzet, 1996. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

É IRA-különítmény a háttérben? Merénylet Osnabrü­ckben BONN - Egyelőre senki sem vállalta a „felelőssé­get” a brit rajnai hadsereg osnabrücki laktanyája el­leni péntek esti merényle­tért, amely csak azért nem vezetett katasztrófához, mert a támaszpontra kilőtt gránátok többsége csütör­tököt mondott. Németor­szágban mindazonáltal az ír köztársasági hadsereg - esetleg valamelyik szaka­­dár IRA-csoport - különít­ményét gyanúsítják és új terrorhullámtól tartanak. Röviddel hét óra előtt isme­retlen tettesek egy G 74 OHD angol rendszámú Ford Transitot parkoltak le a 4. brit harcko­csidandár törzsének „Quebec Barracks” nevű főhadiszállása előtt. A ponyvás kisteherautón házi barkácsolású aknavetők álltak, amelyek kisvártatva táv­­irányítással három gránátot lőt­tek ki az épületegyüttesre. Sze­rencsére kettő döglött aknának bizonyult, és csak egy robbant föl, az is elhibázta az üzem­anyagraktárát. A robbanás kö­vetkeztében ötszázméteres kör­zetben súlyos anyagi károk ke­letkeztek, személyi sérülés azonban nem történt. Óvatos­ságból így is több száz embert evakuáltak mindaddig, amíg tűzszerészek a fel nem robbant gránátokat hatástalanították. A vesztfáliai Osnabrückben található a brit királyi hadsereg legnagyobb európai laktanyája, amely a családtagokkal és a ci­vil személyzettel együtt mint­egy tízezer embernek ad ott­hont. A támaszpont ellen már 1989 júniusában is elkövetett egy hasonló merényletet az IRA egyik szélsőséges frakciójának kommandója, amelynek tagjait tavaly ítélte súlyos börtönbünte­tésre az alsószász tartományi bíróság. A nyomozás irányítását Kay Nehm szövetségi főállamügyész személyesen vette át. Szóvivő­je, Rolf Hannich egyelőre nem nyilatkozott arról, van-e forró nyom, csupán annyit közölt, hogy alapos a gyanú: ezúttal is ír szélsőségesek számlájára ír­ható a tett. Erre utal a módszer csakúgy, mint a célpont kivá­lasztása, amelyet a brit dandár parancsnoka „jelképi jelentősé­gűnek” nevezett. A német nyo­mozóhatóság és a brit tábori csendőrség közösen folytatja a vizsgálatot. Németországban nem kis nyugtalanságot kelt, hogy az or­szág kellős közepén terroristák zavartalanul autókázhatnak és lövöldözhetnek akár nehézfegy­verekkel is. Szombaton az alsó­rajnai Nettetal-Kaldenkirchen vasútállomását zárták le, miután egy külföldi akcentussal beszé­lő ismeretlen telefonáló bomba­­merénylettel fenyegetőzött, az utasokat Mönchengladbach és a hollandiai Venlo között négy órán át vonatpótló buszok szál­lították. A bombariadó vaklár­mának bizonyult, ám annál na­gyobb izgalmat keltett az álmos városkában. Helmut Kohl éles szavakkal ítélte el a „gyáva orvtámadást”, amely a kancellár szerint csak aláhúzza ama döntés helyessé­gét, hogy a lyoni csúcstalálkozó kiemelten figyelmet tanúsított a terrorizmus témájának. John Major azt nyilatkozta, amennyi­ben bebizonyosodik, hogy az IRA szélsőségesei folyamodtak a terror eszkalációjához, azzal csak saját maguk további elszi­getelődéséhez járulnak hozzá. Ha az északír köztársasági moz­galom vissza akar térni a béke­tárgyalások asztalához, akkor a politikai szárnynak, a Sinn Feinnek minden befolyását lat­ba kell vetnie a katonai szárny további merényleteinek meg­akadályozására - hangoztatta a brit kormányfő. (Józsa) 2 Mahir Ne­mzet KÜLPOLITIKAI HELYZET LEBEGY ERŐSÖDÉSE Jó hír az észak-atlanti szövetségnek — vé­lik egyes NATO-szakértők hiszen ő és környezete azt vallja, hogy Oroszország számára a legnagyobb fenyegetést pillanatnyilag nem külső, hanem olyan belső tényezők jelentik, mint amilyen a csecsen­­földi válság. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Lebegyék NATO-barátok volnának, de az adott helyzet a korábbiaknál talán nagyobb mozgásteret kínálna a szövetségnek a kétoldalú viszony formálásakor. Az MTI brüsszeli tudósítója által idézett szakértők az elnökválasztáson Borisz Jelcin győzelmére számítanak, jóllehet, az erőpróba szerdai második fordulóját nem tekintik eleve lefutottnak. Az első fordulóban Lebegyre szavazók ugyanis nem fognak automa­tikusan valamennyien a jelenlegi elnökre voksolni, másfelől viszont a tábornok személyéhez kapcsolódó „rend és fegyelem” képe Zjuga­­nov eddigi táborából Jelcin oldalára állít majd egyes csoportokat. A brit The Observer elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy liberális erők súlyos árat lesznek kénytelenek fizetni Lebegy támogatásáért cserébe. Az ugyancsak londoni Financial Times moszkvai tudósítója pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz vállalati papírok és kötvények árfolyama máris zuhan, ami jelzi: a befektetők az elnök időkénti eltűnését önmagában is a kommunista ellenjelölt, Genna­­gyij Zjuganov győzelmi kilátásainak erősödéseként értékelik. Karl Lamers, a német kormánykoalíció parlamenti külpolitikai csoportjá­nak szóvivője mindazonáltal arra emlékeztet az olasz La Repubblica hasábjain, hogy a Nyugat, különösképpen Clinton elnök és Kohl né­met kancellár azokban a pillanatokban is Jelcin mellett állt, annak minden gyengesége, egészségügyi problémája ellenére, amikor az orosz elnök újraválasztási esélyei erősen bizonytalanok voltak, mert nem volt más választásuk. KARADZSICS LÉNYEGÉBEN BOLONDOT CSINÁL a nem­zetközi közvetítőkből. Ez derült ki vasárnap ismét a hírügynöségi je­lentésekből, amelyek a boszniai szerb vezető lemondásáról és aztán - alig két óra eltéréssel - maradásáról szóltak. A boszniai szerbek azt kísérlik meg elfogadtatni a nemzetközi közösséggel, hogy a háborús bűnök címén körözött vezér névleg megtarthassa elnöki címét, mi­közben minden államfői teendőt jelenlegi helyettese, a körözés alatt nem álló Biljana Plavsics látna el, tehát a külvilág is vele tárgyalhat­na. E próbálkozás sikerére a BBC elemzése szerint azonban nem sok esély, különösen azután, hogy a hetek vezetői lyoni csúcstalálkozó­jukon újból kilátásba helyezték a szankciók bevezetését a boszniai szerbek ellen, ha Karadzsics hivatalban marad. A KÖZEL-KELET LEGFONTOSABB TERRORISTA SZER­VEZETEI épp a kairói arab csúcs idején Teheránban megtartották sa­ját „csúcstalálkozójukat” - értesült egyiptomi forrásokból a Corriere della Sera. Az olasz napilap szerint a palesztin Iszlám Dzsihad, Ahmad Sallah, az egyiptomi Dzsihad, a libanoni Hezbollah, a Hamasz vezető képviselői, valamint Oszama Ben Ladin szaúdi terrorista milliárdos személyes megbízottja, továbbá a George Habbas vezette palesztin csoport, a Refah török iszlám párt és a törökországi Kurd Munkapárt képviselői vettek részt a tanácskozáson, s állapodtak meg a különböző akciók összehangolásáról. (K. M.) Iraki veszélyek ENSZ-megbízott Kuvaitban Irak még mindig veszélyt je­lent az Öböl térségére, Bagdad­nak az ENSZ tudta nélkül tovább­ra is lehetnek tömegpusztító fegy­verei - hangoztatta Rolf Ekeus, az iraki leszerelési programot ellen­őrző ENSZ-bizottság vezetője, aki a hét végén Kuvaitban tár­gyalt. Mint az AFP beszámolt ró­la, a diplomata leszögezte: ezért az Irak-ellenes gazdasági büntető­­intézkedések mindaddig érvény­ben maradnak, amíg Bagdad nem semmisíti meg összes nem hagyo­mányos fegyverét. A svéd diplomata előzőleg Törökországban Emre Gönensay távozó külügyminiszterrel tár­gyalt. Ankarai sajtóértekezletén kifejezte meggyőződését, az Irak­kal jelentős kereskedelmi kapcso­latokat fenntartó Törökország nagy gondot fordít arra, hogy az „olajért élelmiszert” megállapo­dás hatályba lépése után ne sértse meg a szankciókat. Nemzetközi élet Iszlám együttműködés Asszad-üzenet Teheránnak Az iszlám országok Izrael el­leni együttműködéséről tárgyalt szombaton Teheránban Faruk as- Saraa szíriai külügyminiszter Ak­­bar Hasemi Rafszandzsani iráni államfővel - jelentette a Reuter az IRNA iráni hivatalos hírügynökség Nicosiában vett beszámolóját is­mertetve. A jelentés szerint szíriai diplomácia vezetője úgy véleke­dett, hogy különösen az áprilisi „cionista agressziót” követően ki­alakult helyzet követeli meg, hogy az iszlám országok összehangol­ják együttműködésüket. Áprilisban Izrael 17 napos villámháborút folytatott az Irán-barát Hezbollah nevű szervezet libanoni állásai el­len. As-Saraa szükségesnek tartot­ta azt is, hogy az iszlám vallású ál­lamok véleménycserét folytassa­nak az izraeli összeesküvés felszá­molása érdekében. Az IRNA je­lentése szerint as-Saraa Rafszan­­dzsinak átadta Háfez A­szád szíriai elnök üzenetét és tájékoztatta őt a legfrissebb közel-keleti fejlemé­nyekről. A szíriai diplomácia ve­zetője a teheráni megbeszélésen Iránt „baráti és haladó” országnak nevezte és leszögezte: Damasz­kusz mindig is fontosnak tartotta, hogy Teheránnal szorosan együtt­működjék. Rafszandzsani annak a véleményének adott hangot, hogy Szíria „muszlim­ frontország”, amely az első vonalban veszi fel a harcot az iszlám országokat fenye­gető „cionista veszedelemmel”. HÉTFŐ, 1996. július 1. A világ vezetőinek záródöntései Lyonban / d­j partnerség a fejlődés érdekében A világ nyolc vezető orszá­gának állam- és kormányfői el­ítélik a megkülönböztetés és az intolerancia minden formáját, nevezetesen az agresszív nacio­nalizmust és a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsola­tos diszkriminatív bánásmódot. A többi között ezt szögezi le az a politikai záróközlemény, ame­lyet a hetek, Oroszország bevo­násával nyolcak a lyoni csúcs­­értekezlet zárónapján, szomba­ton fogadtak el. A dokumentum a világ leg­főbb kérdéseivel, például az ENSZ reformjával, az emberi jogok helyzetével, a nukleáris leszereléssel, illetve a környe­zetvédelemmel foglalkozik, má­sodik részében pedig kitér né­hány regionális probémára. Ez utóbbiban a kelet-közép-európai térséggel kapcsolatban hangsú­lyozzák: aktívan támogatják a több mint öt éve tartó politikai és gazdasági átmenet folyama­tát, s értékelik azt az előrehala­dást, amelyet a térség országai a jogállamiság, a piacgazdaság kialakítása terén mutattak. „Üd­vözöljük a közép-európai, illet­ve a balti államok feurópai uniós csatlakozásának lehetőségét, s arra szeretnénk bátorítani ezen országokat, hogy teljes egészé­ben használják ki a számukra felkínált integrációs lehetősége­ket” - olvasható a dokumen­tumban. Az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország ve­zetői leszögezik, továbbra is tá­mogatják a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról szóló szerző­dés megkötését, s azt szeretnék, hogy annak aláírására már az ENSZ következő, 51. üléssza­kának megnyitásán, idén szep­temberben sor kerüljön. A csúcs legfontosabb ered­ményének minősítette Jacques Chirac, a vendéglátó Franciaor­szág államfője, hogy a részt ve­vő államok megállapodásra ju­tottak: a világgazdaság globali­zálódásának hatalmas előnyei vannak, de mindez kockázatok­kal, a kirekesztődés veszélyével jár, s ez utóbbi ellen fel kell lépni; a másik fontos eredmény az, hogy érdemi határozatokat hoztak a fejlődő országok segí­tésére, a fejlett államok ezzel kapcsolatos együttműködésének fokozására. A hetek és a négy nemzetközi szervezet, az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap, a Vi­lágbank és a Kereskedelmi Vi­lágszervezet vezetőinek tanács­kozásáról külön közleményt hoztak nyilvánosságra, „Új partnerség a fejlődés érdeké­ben” címmel. Ebben az állam-és kormányfők a reformok és racionalizálási törekvések foly­tatására, az egymás közötti együttműködés erősítésére kér­ték a négy szervezetet, ami pe­dig a fejlesztési erőfeszítéseket illeti, a találkozó összes részt­vevője megállapodott abban, hogy ezeket a legszegényebb országokra kell koncentrálni, s ezen belül is különleges figyel­met kell fordítani a Szaharától délre fekvő afrikai államok helyzetének javítására. A doku­mentum végül leszögezi: a fej­lődő országoknak szánt állami segélyeket az oktatás- és egész­ségügy, az alapvető infrastruk­túra és a jogállamiság kiépítésé­re kell összpontosítani. Clinton amerikai elnök a záró­sajtóértekezleten szaúd-arábiai robbantásos merénylet ügyében utalt a hetek terrorizmusellenes nyilatkozatára és akcióprog­ramjára, s kijelentette: „Nem szabad, hogy a terroristák és bűnözők bárhol is rejtekhelyet találjanak”. Viktor Csernomir­­gyin orosz kormányfő elégedet­ten szólt lyoni tárgyalásairól, s azt állította, hogy Jelcin kirob­banó formában van - közölte az ITAR-TASZSZ. Az orosz kor­mányfő is megerősítette: Rado­­van Karadzsics boszniai szerb elnöknek el kell tűnnie a politi­kai színpadról. A nyugatiak saját magukat nyugtatják Aggodalmat kelt a török fordulat HÍRELEMZÉSÜNK A múlt év decembere óta várható volt, hogy az akkori parlamenti választások nagy előretörője, Necmettin Erbakan is szóba jöhet, mint miniszter­­elnök, ha az addig kormányzó Tansu Ciller és riválisa, Mesut Yilmaz egyezkedései megfenek­­­lenek. Korrupciós vádak és egyéb botrányok kellettek hoz­zá, hogy a patthelyzet fél év alatt teljessé váljék Törökor­szágban, s Demirel elnök végül is rászánja magát: a szélsősége­sen nacionalista Jólét Pártjának (Refah) a vezetőjét bízza meg új kabinet összehozásával. A parlamentnek természetesen még jóvá kell hagynia Erbakan csapatát és programját. S bár nem valószínű, hogy az többsé­get kap a törvényhozásban, a megbízatás önmagában is jelzés értékű, ennélfogva meglehető­sen nagy riadalmat keltett vi­lágszerte. Az a folyamat ijesztő, amely a muszlim országok legvilágia­­sabbikában is végbemegy, s ha nem most, nem Erbakannal, de egy esetlegesen megismételt vá­lasztással, vagy a jövő évezred fordulóján, Törökországban is bekövetkezhet, előretörhet az iszlám. Hiszen Erbakannal már­is egy fundamentalista politikus került a csúcsra, vagy annak kö­zelébe abban az országban, amelyet eddig Kemal Atatürk szelleme Európa irányába hú­zott. Most viszont száznyolcvan fokos fordulatot vehetnek, s ke­let felé fordulhatnak, a többi között annak az ideának a su­gallatára, hogy valamiféle új „észtnél” birodalmat és gazda­sági felügyeletet teremthetnek Dalmáciától egészen Kazah­sztánig. E felállással nehezen férne meg a NATO-tagság, s Er­bakan úgy érzi, az európai uni­ós függőségek sem olyan fonto­sak és kívánatosak többé. (zs. e.) Öngyilkos merényletet követtek el vasárnap a nyugat-török­országi Tunceli városban egy katonai parádén. Legalább négy ember meghalt, s mintegy huszonhárman megsebesültek, jelen­tette a Reuter. Feltételezések szerin egy kurd nő robbantotta föl magát a központi téren. Izlandi elnökválasztás Baloldali győztes Izland volt pénzügyminiszte­rét, Olafur Ragnar Grimssont vá­lasztották meg a szigetország pol­gárai elnöküknek a szombaton megerendezett elnökválasztáson - jelentette az AFP és a Reuter. A szavazatok több mint felének az összeszámlálása alapján az 53 éves baloldali politikus a voksok 42,3 százalékát szerezte meg, míg a második helyen álló konzervatív Peter Hafsteien csak 29 és fél szá­zalékot mondhat magáénak. Iz­­land kormányfője, David Oddson kijelentette, „normális” kapcsola­tokat akar az új elnökkel. Végső búcsú Floridában HÍRÖSSZEFOGLALÓ Perry amerikai védelmi­ mi­niszter is meghallgatta Szaúd- Arábiában azokat a terveket, amelyek alapján biztonságosab­bá teszik az Egyesült Államok ottani katonai bázisait. A múlt héten bekövetkezett, immár má­sodik hatalmas erejű robbanás körülményeit vizsgáló szaúdi biztonsági erők és az FBI első jelentéseiből mindenesetre ki­derül, hogy alapvető mulasztá­sok is elősegítették a merényle­tet - jelentette a Reuter. Perry a Szaúd-Arábiában ál­lomásozó ötezer amerikai to­vábbi biztonságát megbeszélte Fahd királlyal. Mivel a szélső­séges iszlám csoportok támadá­sának veszélye a jövőben is fennáll, megszigorították a biz­tonsági intézkedéseket. A kedd éjszakai robbanás majd’ háromszáz sebesültje kö­zül huszonhárom súlyos álla­potban levő amerikai katonát Németországba szállítottak, a tizenkilenc halottól pedig a flo­ridai Eglin és Patrick légibázi­son vettek végső búcsút vasár­nap. A szertartáson jelen volt Clinton elnök is, aki a hetek lyoni csúcstalálkozójáról érke­zett oda. Felesége nem kísérte el, mert Hillary Clinton kelet­európai körútra indult, s annak keretében felkeresi Magyaror­szágot is. KÖZZÉTÉTEL Az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. (Budapest, Rezső u. 5-7.) igazgatósága a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek eleget téve az alábbi tájékoztatást teszi közzé: MÉRLEGADATOK (E Ft) ER­EDMÉNYKIMUTATÁS (E Ft) 1995. DECEMBER 31 1995, DECEMBERÜL A Befektetett eszközök 1 217 874 Értékesítés nettó árbevétele 5 894 604 Immateriális javak 136 032 Egyéb bevételek 119 086 Tárgyi eszközök 1 049 227 Anyagjellegű ráfordítások 5 241 624 Befektetett pénzügyi eszközök 32 615 Személyi jellegű ráfordítások 370 720 B Forgóeszközök 2 553 639 Értékcsökkenési leírás 51 564 Készletek 1 051 892 Egyéb költségek 99 197 Követelések 1 469 158 Egyéb ráfordítások 302 064 Pénzeszközök 32 589 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE -51 479­­ Aktív időbeli elhatárolások 13 379 Pénzügyi műveletek eredménye -35 687 ESZKÖZÖK (AKTÍVAK) ÖSSZESEN 3 784 892 Rendkívüli eredmény 45 200 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY­­41 966­­ Saját tőke 2 036 651 Könyvvizsgálói záradék Jegyzett tőke 1 500 000 Véleményünk szerint az éves beszámolót a számviteli törvényben és T­őketartalék 81 273 az általános számviteli elvekben foglaltak szernt állították össze a Eredménytartalék 822 782 következőkben részletezett korlátozással A társaság 1995-ben új Előző évek áthozott vesztesége - 325 438 információs rendszert vezetett be, aminek gyakori meghibásodása Mérleg szerinti eredmény -41 966 eredményeként a könyvvezetés teljeskörűsége nem volt ellenőrizhető. E. Céltartalékok 121 200 A készletnyilvántartás folyamatossága a számítógépes rendszer . Kötelezettségek 1 618 791 meghibásodása miatt nem biztosított, ezért a vizsgálat során nem Hosszú lejáratú kötelezettségek 186 631 tudtunk meggyőződni a készletállomány értékéről és az elszámolás Rövid lejáratú kötelezettségek 1 432 160 valódiságáról. A készleteltérésnek befolyásoló hatása lehet­­. Passzív időbeli elhatárolások 8 250 az eredménykimutatásra. FORRÁSOK (PASSZÍVAK) ÖSSZESEN 3 784 892 A fenti megállapítások következtében a hitelesítő záradékot korlátozással adjuk meg KPMG Hungária Kft. KE-0045/95/1 A társaság 1996. május 22-i közgyűlésén hozott határozataiban elfogadta az 1995. évi beszámolót, a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság jelentését, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai körében bekövetkezett változásokat, és az 1996. évi üzleti tervet. Értesítjük a tisztelt tulajdonosokat, hogy a társaság 1995 évi beszámolója teljes terjedelemben megtekinthető a társaság gazdasági igazgatójánál, előzetes időpont-egyeztetés mellett.

Next