Magyar Nemzet, 1996. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

2 Magyar Vámzol KÜLPOLITIKAI HELYZET TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰNEK minősíti Duray Miklós a szlovákiai Szabad Újságban a „magyar-magyar csúcstalálkozót”. Egyebek között azt írja, hogy a „dokumentumban megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyar nemzet olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása”. Duray szerint egyúttal akár az a végcél is megvalósulhat, hogy amennyiben az egyes kárpát-medencei országokban élő magyarság és a többségi nemzetek között kialakul a társnemzeti viszony, akkor ennek révén az egész magyar nemzet és a szomszédos nemzetek is hasonló partneri kapcsolatba kerüljenek egymással. Az Együttélés elnöke egyebek között úgy értékeli a budapesti találkozót, hogy „Trianon óta először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politi­kai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek meg­fogalmazására - oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg ga­rantált status quót is tiszteletben tartották.” UGYANCSAK E TÉMAKÖRREL, nevezetesen a magyar-magyar csúcsot értékelő hivatalos amerikai állásfoglalással foglalkozik egy sor bukaresti lap. A román sajtó a washingtoni értékelést a magyar álláspont vereségeként értékeli, és visszatérően ismételgeti, hogy az Egyesült Államok elutasítja az etnikai autonómiát. Takács Csaba,az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont kijelentette: Burns amerikai kül­ügyi szóvivő szavai ugyanazokat a törekvéseket támogatják, mint amelyekért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küzd. A ro­mániai magyarság egy pillanatra sem tűzte ki célul az etnikai alapú területi autonómiát, a programjában szereplő autonómiaformák sem­miben sem veszélyeztetik a román állam területi épségét és szuvere­nitását. A HALÁL EXPORTŐRJEINEK nevezi a France-Soir azokat az arab államokat, amelyek Washington véleménye szerint támogatják a nemzetközi terrorizmust. Elsősorban Iránt és Líbiát nevezi meg a lap. Bár az európai hatalmak elutasították azt az amerikai javaslatot, hogy a terrorizmus elleni harcban a felelősnek tartott államok ellen is lépjenek fel - úgy látszik, sajtójuk nincs ugyanezen a véleményen. A francia lap szerint amíg a nevezett államok vezetői nyíltan szent háborút hirdetnek a Nyugat ellen, miközben nem közösítik ki a tö­meges gyilkosságokban bizonyítottan felelős államokat, a leg­rosszabbra kell számítani. Az ugyancsak francia Libération szerint Clintonnak bizonyos fokig igaza van, ha Iránt, Irakot, Líbiát és Szu­dánt, mint a terror távirányítóit nevezi meg. Ám a hetek és Oroszor­szág párizsi konferenciáját a Mitteldeutsche Zeitung olyan esemény­nek nevezi, amelyen „szép szavak hangzottak el, tettek nélkül”, véleménye szerint ugyanis az igazi áttörés feltehetően - az olajforrá­sokat féltő - európai hatalmak ellenállása miatt elmaradt. (T. I.) A magyar válasz nem oszlatja el az aggályokat Pozsony elégedetlen Pozsonyból jelenti az MTI. Jo­­zef Sesták szlovák külügyi állam­titkár jelezte: a szlovák fél elége­detlen a „magyar-magyar csúcs” zárónyilatkozatára reagáló szlovák külügyi emlékeztetőre érkezett magyar válasszal. Sesták ezt szer­dán közölte Benyó Pállal, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes po­zsonyi ügyvivőjével, aki diplomá­cia küldetésének lejárta alkalmá­ból tett búcsúlátogatást a szlovák külügyi államtitkárnál. Jozef Sesták rámutatott, hogy a magyar válasz „nem oszlatta el a Szlovák Köztársaság komoly ag­godalmait”. A szlovák fél helye­selné, ha a magyar kormány nyil­vánosan elhatárolná magát az etni­kai alapon szerveződő területi au­tonómia gondolatának támogatá­sától. Sesták ugyanakkor jelezte: a szlovák külügyi tárca a közeljövő­ben mélyebb elemzésnek veti alá a magyar választ, amelyre mielőbb hivatalosan is reagálni fog. Gazdasági szankciók­art kormányfő Burundiban Nem egész egy héttel a Bu­rundiban lezajlott katonai puccs után, szerdán az ország új erős embere, a tuszi törzshöz tartozó, a múlt héten a hatalmat katonai államcsíny révén megszerző Pierre Buyoya őrnagy a hutu Pas­­cal-Firmin Ndimirát nevezte ki miniszterelnökké. A tuszik üdvö­zölték a döntést, mert az új kor­mányfőt mérsékelt politikusnak tartják. Ndimira a megbuktatott hu­tu elnök, Sylvestre Ntibantun­­ganya ellenzékének derékhadát alkotó Egység a Nemzeti Hala­dásért (UPRONA) nevű párt tagja, amelyben a tuszik játsszák a meghatározó szere­pet. Bujumburai értesülések szerint Ndimira kormányában több hutu politikus is tárcát kap, köztük olyanok is, akik a megbuktatott elnök Front Bu­rundi Demokráciájáért nevű pártjának a tagjai. Ntibantunga­­nya egyébként, aki az amerikai nagykövet rezidenciáján kere­sett menedéket, hivatalosan még mindig nem mondott le tisztségéről. A Burundival határos álla­mok arushai csúcsértekezletén közben szerdán gazdasági szank­ciókat határoztak el az ország el­len. Az ötórás tanácskozáson egyúttal arról is határoztak, hogy szorgalmazni fogják a párbeszé­det a közép-afrikai ország politi­kai erői között. Felszólították az új burundi vezetést, hogy hala­déktalanul helyezze vissza jogai­ba a nemzetgyűlést, és ismét en­gedélyezze a politikai pártok mű­ködését. Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1996. augusztus 1. Kampányfőnök és külügyminiszter? Melescanu hivatalban marad Habár a hét elején több ellen­zéki politikus is felszólította Teo­­dor Melescanu román külügymi­nisztert, amennyiben szándékában áll Iliescu elnök választási kam­pányfőnökségét elvállalni, akkor - összeférhetetlenség miatt - azon­nal váljon meg a külügyminiszteri poszttól, a román diplomácia ve­zetője szerdán kijelentette: „léte­zik más megoldás is, mint a le­mondás" - adta hírül a Mediafax hírügynökség. Melescanu egyetér­tett azzal, hogy bizonyos átfedése­ket el kell hárítani, de külügymi­­nisztersége szerinte nincs ellentét­ben esetleges kampányfőnöki megbízatásával. Gerhard Schröder kerül az SPD élére? Kohl kancellár kihívója lehet Újult erővel és értesülések szerint egy kiszemelt új vezetővel készül a Német Szociáldemokra­ta Párt az 1998-as parlamenti vá­lasztásokra. SPD-körökben úgy vélik, hogy nem a jelenlegi párt­elnök, Oskar Lafontaine, hanem csakis a jelenlegi alsószászorszá­­gi miniszterelnök, Gerhard Schröder lehet az a személy, aki a minden valószínűség szerint új­rainduló kancellár, Helmut Kohl esélyes kihívója lehet. Sajtójelentések szerint még a jelenlegi kormánykoalíció veze­tő politikusai is elismerik, hogy Gerhard Schröder - mint koráb­bi nyilatkozataiból kitűnt - egy megreformált, korszerűsített SPD mellett száll síkra, míg a mostani pártelnöktől, Lafon­­taine-től aligha várható a meg­újulás. A párton belül is erősöd­nek azok a hangok, amelyek sze­rint az 1995 novemberében az addigi SPD-elnök, Rudolf Scharping helyére szinte puccsal megválasztott Lafontaine nem a megfelelő kancellárjelölt. „La­­fontaine-nek az a szerepe, hogy helyet csináljon Schrödernek” - vallják egyre többen a szociálde­mokraták táborában, s osztják azt a reményt, hogy az alsó­­szászországi miniszterelnökkel az SPD 14 év után ismét meg­nyerheti a választásokat. A köz­vélemény-kutatások szintén ar­ról tanúskodnak, hogy Schröder a szociáldemokraták népszerűsé­gi listáján utcahosszal vezet La­fontaine előtt. Hosszú hallgatás után maga Schröder is sokkal aktívabb, mint korábban. Gondosan ügyel arra, hogy állást foglaljon a pártot leg­inkább foglalkoztató ügyekben, így például az egykori keletné­met állampárt utódjával, a PDS- szel való együttműködés kérdé­sében, amire igent mondott. A párt belső köreiben már a forgatókönyvet is ismerik. Esze­rint amennyiben Schröder és pártja saját tartományában siker­rel szerepel a szeptemberi hely­­hatósági választásokon, elérkez­het az ő - mint SPD-kancellárje­­lölt - ideje. (p. 1.) Fehérorosz ellenzéki vezető vádjai Politikai menedékjog Washingtontól Belarusz legjelentősebb el­lenzéki pártjának vezetője beje­lentette, hogy politikai menedék­jogot kért az Egyesült Államok­ban - adta hírül az ITAR­­TASZSZ. A Szovjetunió 1991- ben történt összeomlása óta most először fordult elő, hogy egy volt szovjet köztársaság ellenzé­ki politikusa politikai okokból menedéket kért egy nyugati ál­lamtól. A fehérorosz Népfront veze­tője, az 52 esztendős Zénan Poz­­nyak, valamint szóvivője, Szer­­gej Naumcsik egy sajtótájékozta­tón megerősítette: attól tartanak, hogy Alekszandr Lukasenko ál­lamfő utasítására politikai üldöz­tetésben lenne részük hazájuk­ban. A két politikus azt állította, hogy a Fehéroroszországot egyre inkább ö­rkényuralmi módsze­rekkel irányító Lukasenko pa­rancsot adott „semlegesítésük­re” . Poznyak és Naumcsik ápri­lis végén utazott el Fehérorosz­országból, miután a rendőrség durván szétkergetett egy tünte­tést, majd számos ellenzéki poli­tikust le is tartóztatott. Az Egye­sült Államokba július 7-én ér­keztek meg. Poznyak nem tette világossá, hogy az Egyesült Államokban felhagy-e a politikai tevékenység­gel, amely elvileg feltétele a poli­tikai menedékjog megszerzésé­nek. Viszont máris felszólította az amerikai kongresszust, hogy akadályozza meg a Fehéroroszor­szágnak 1997-re megígért 13 mil­lió dolláros segély folyósítását. Az 1994 júliusában fölényes többséggel államfővé választott Alekszandr Lukasenkót ellenfe­lei azzal vádolják, hogy diktátor­ként uralkodik az országon. A fe­hérorosz elnök nemrégiben el­rendelte honfitársai külföldre utazásának korlátozását, s hétfőn betiltott mindenféle ellenzéki tüntetést a mezőgazdasági beta­karítások idejére. A fehérorosz államfői hiva­tal szerdai állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki vezető „a vértanúság koszorújá­val akar ékeskedni”, s ezért kért politikai menedékjogot Wa­shingtontól. Alekszandr Luka­senko elnök szóvivője közölte, nem folyik nyomozás Zénon Poznyak ellen, ám ha kiderül, hogy megszegte a törvényt, fe­lelnie kell érte. Németországba importált török belpolitika Csak a szomszéd háza ég? BONN - Nem szűnnek a németországi török intézmé­nyek, üzletek, kulturális talál­kozóhelyek ellen hetek óta tar­tó Molotov-koktélos merényle­tek. A gyújtogatások hátteré­ben a hatóságok szélsőbalolda­li török csoportokat gyaníta­nak. A szövetségi alkotmány­védő hivatal szóvivője szerint az szól emellett, hogy a támadások legkedveltebb cél­pontjai a kulturális egyesületek helyiségei, míg a kurd PKK in­kább utazási irodákra speciali­zálódott, hogy a török idegen­­forgalomnak ártson. A Nyugat-Európába irányu­ló nagy török népvándorlás a hatvanas évek elején kezdődött. Bonn és Ankara 1961. október 31-én írta alá az úgynevezett munkaerő-egyezményt. Ennek értelmében alig egy évtized alatt, pontosabban az 1973-ban elrendelt toborzási tilalomig több mint félmillió török ven­dégmunkás érkezett a Német Szövetségi Köztársaságba. A családtagokat is hozzászámítva azonban a törökök száma már akkor is megközelítette a 800 ezret. Noha 1974 és 1981 között félmillió török állampolgár ha­zatelepült, a németországi tö­­rökség száma mégis mintegy 50 százalékkal, több mint másfél millióra nőtt. Ennek okaként a születések magas száma mellett mindenekelőtt a családegyesí­tés említendő, azaz a hozzátar­tozók is a családfenntartó után utaztak. Jól megmutatkozik ez a fog­lalkoztatottság arányán. Az idők folyamán a munkába álltak és az eltartott családtagok aránya az utóbbiak javára tolódott el. Míg az első évtized végén, tehát 1971-ben két török vendégmun­kásra három családtag jutott, újabb tíz esztendő múltán már csak a törökök egyharmada volt aktív kereső. Mindez szemlélete­sen nyomon kísérhető a korcso­portok összetételén is: rohamo­san nő a gyermekek és a fiatalko­rúak aránya. Mára a török férfiak több mint 80 százaléka, a nőknek pedig 95 százaléka házastársával együtt él Németországban. A nőknek ugyanakkor kevesebb mint a fele folytat maga is kereső foglalkozást, a többség a háztar­tást vezeti, gyermekét neveli. Szociológusok véleménye szerint azonban nincs ezen sem­mi csodálkoznivaló: a németor­szági törökség társadalmi szer­kezetében ezzel csupán helyre­álltak a hazai viszonyok. Az eu­rópainál jóval patriarchálisabb, muzulmán török társadalomban hagyományosan a férfiak a családfenntartók, a családfők. Hogy az iszlám hagyományai igencsak mélyen beleivódtak az Európába került törökök élet­módjába is, nyomban látható, ha Németországban török csa­láddal találkozunk. Mára a törökök jelentős százaléka gyakorlatilag végle­gesen letelepült Németország­ban. Ugyanakkor a törökök rendkívüli módon összetartanak, zárt közösségekben élnek, saját nemzeti eledeleiket áruló üzlete­ket tartanak fönn, élénk az egy­leti élet is. Ennek kinövéseként körükben is burjánzanak szélső­séges politikai mozgalmak, mint a muzulmán fundamentalisták, a fasiszta Szürke Farkasok, vagy a betiltott marxista-leninista úgy­nevezett Kurdisztáni Munkás­párt, a PKK, amelyek a törökor­szági belpolitikai harcokat im­portálják. Külön problémát okoz a kurdkérdés, hiszen jelen­leg csaknem félmillió török ál­lampolgárságú, kurd nemzetisé­gű személy él német földön, aki­ket a maffia- és gengszter­módszereket ötvöző szélsőséges PKK terrorizál és sanyargat. A bonni török nagykövet is­mét bírálta a német biztonsági szerveket, mert azok úgymond „nem veszik komolyan a készü­lő támadásokról kapott informá­ciókat és nem tesznek meg min­dent a török intézmények vé­delmére”. Német baloldali sze­mélyiségek ugyanakkor a török hatóságokat bírálják, mert meg­sértik az emberi jogokat. Nehéz persze felfogni, mit akarnak elérni a mostani gyújtogatók, ha lángba borítják honfitársaik zöldségesboltját vagy kebab­­falatozóját. Ez a tanácstalanság jellemzi a német hivatalosságot is, amelyet bosszantanak a török belpolitika fejleményei, hiszen Törökország mégiscsak szövet­séges ország, másrészt a német­­országi „hadszíntér” eszkaláció­ját is szeretnék gátak közé szo­rítani. Józsa György Veszélyben a francia autók forgalmazói Spanyolországi merényletek Madridból jelenti az MTI. Po­kolgép robbant szerdán a Spa­nyolország északkeleti részén, Za­­ragoza közelében lévő Calatayud településen egy autókereske­désben. A robbanás következté­ben a Citroën-márkabolt tulajdo­nosa életveszélyesen, fia pedig könnyebben megsebesült. Ők ma­guk vitték be a bemutatóterembe az épület előtt heverő gyanús cso­magot, ott megpiszkálták a külső bontását, mire a pokolgép felrob­bant. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, de a hatóságok az ETA baszk szepara­tista terrorszervezetet gyanítják a háttérben. Néhány órával korábban, szer­dán hajnalban a baszkföldi Bilba­­óban egy Peugeot autókereskedés­re hajítottak Molotov-koktélokat ismeretlen tettesek. A támadásban nem sérült meg senki, de hat autó kiégett. A Reuter tudósítója emlé­keztetett arra, hogy a Baszkföld függetlenségéért küzdő ETA fran­cia érdekeltségű cégek ellen is támadást indít azóta, hogy Párizs és Madrid megerősítette együtt­működését a terrorizmus elleni küzdelemben. A szeparatisták az utóbbi három hétben számos po­kolgépet rejtettek el a turisták által előszeretettel látogatott andalúziai és katalóniai városokban is. Centrista váltást akart a görög tulajdonos Szünetel a Pravda kiadása . Megszüntették a még Lenin ál­tal 1912-ben alapított Pravda cí­mű lap kiadását - jelentette szer­dán az AP-DJ Moszkvából. A lap görög tulajdonosai, akik összetű­zésbe kerültek a főszerkesztővel, a múlt héten állították le a lap kiadá­sát, miután nem engedték be őket a Pravda épületébe. A nagy múltra visszatekintő kommunista lap megjelenését az elmúlt néhány évben már három­szor állították le. Először az 1991 augusztusi szovjet puccskísérlet után, majd az 1993 októberi „fe­hér házi csata” után Jelcin tiltotta be egy időre az újságot, 1994 ja­nuárjában pedig a jelenlegihez ha­sonló tulajdonosi-szerkesztői vita miatt szünetelt a kiadás. Most nem tudni, nem lesz-e végleges a bezárás. A lap a hetvenes években 13 millió példányban jelent meg, de a Szovjetunió összeomlása után sú­lyos pénzügyi válságba került. Az amerikai gazdasági hírügynökség jelentése szerint a Pravda kommu­nistabarát újság maradt, amely igen élesen bírálta Borisz Jelcint és reformjait. Alekszandr Iljin, a lap szerkesztője elmondta: a tulaj­donosok nyomást gyakoroltak rá, hogy Jelcin újjáválasztására tekin­tettel a Pravdát centrista irányba tereljék. A BUDAPEST BANK RT. (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. sz.)­­ közzéteszi, hogy az egyenként tízezer forint névérté­kű, névre szóló, kamatozó részvényei után a kamat­­fizetést megkezdte. Értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy a kamatösszege­ket 1996. november 30-áig bezárólag a BB Rt. orszá­gos fiókhálózatánál és budapesti igazgatóságainál, fiókjainál vehetik fel ügyfélszolgálati időben. 1996. december 2. napjától a Budapest Bank Rt. Pénzügyi Igazgatóság Pénzügyi Osztályán (1054 Bu­dapest, Honvéd u. 10. sz. III. em. 342. szoba) történik a kamatfizetés. A kamat mértéke: 26,6 % A Tisztelt Részvényesek, a névre szóló részvényeikkel (kamatszelvénnyel ellátva),­­ illetőleg azok a részvényesek, akik a bemutatóra szóló kamatozó részvényeiket részvénycsere céljából a bankszer­veknek átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadták, de részükre a Bank a névre szóló részvényeket még nem adta ki, az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel­­ és szemé­lyi igazolványukkal szíveskedjenek a bankszerveket felk­eresni a kamatösszeg átvétele céljából. Tisztelettel BB Rt. Igazgatósága , Budapest Bank Rt.­­r

Next