Magyar Nemzet, 1996. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Hagyar Vmzel 3 CSÜTÖRTÖK, 1996. augusztus 1. Viharossá válhat a krajinai évforduló Szerb együttműködés Hágával (Folytatás az 1. oldalról) A kiáltvány Krajina „felszaba­dítását” és „az usztasák megsem­misítését” szent feladatnak nevezi. Egy évvel a krajinai villámhá­ború után Milan Martics is meg­szólalt. Az egykori krajinai vezér, aki ma feltehetőleg Boszniában bujkál, a Vreme hetilapnak adott interjújában árulónak nevezi Milo­­sevicset. A szerbiai rezsim és Szlobodan Milosevics elárulták Krajinát, mondta Martics, aki be­vallotta, abban a Milosevicsben csalódott, akit istenként imádott, akitől a szerbség megmentését re­mélte. A készülő horvát offenzí­­váról mindenki tudott, rajta kívül - állítja Martics. Elmondása sze­rint Milosevics nem engedte harc­ba vetni a szlavóniai-baranyai hadtestet Nyugat-Szlavónia védel­mére, később az augusztusi vihar beindításakor Mile Mrksics tábor­nok ellenállás nélkül elrendelte a visszavonulást. Martics ezúttal is beismeri, hogy ő írta alá a Krajina kiürítéséről szóló rendeletet, és megparancsolta Zágráb lövetését „minden rendelkezésre álló fegy­verből”. A belgrádi média értesülései tükrében kezd körvonalazódni Lamberto Dini olasz külügymi­niszter „külön meghatalmazása”, amellyel a G7 csoport külügymi­nisztereinek párizsi értekezlete ru­házta fel. Dini a terrorizmus elleni küzdelemről szervezett tanácsko­záson a balkáni terrorizmus veszé­lyére figyelmeztetett. Egyedül az olasz külügyminiszter hívta fel a figyelmet arra, hogy az IFOR tá­vozása után veszélyes terrorista tűzfészek keletkezhet a volt Jugo­szlávia térségében. A Beta hírügy­nökség az olasz sajtóra hivatkozva ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy az értekezlet részvevői külön feladatokkal bízták meg Dinit. Szerdán délelőtt Szarajevó­ba érkezett John Kornblum, az Egyesült Államok balkáni kü­­lönmegbízottja. Kornblum Izet­­begovic muzulmán elnökkel ta­lálkozott, később Palába uta­zott, ahol Biljana Plavsics ügy­vezető elnökkel közölte a Ka­­radzsics és Mladics kiadatásá­val kapcsolatos nyugati elvárá­sokat. Kornblum a tervek sze­rint felkeresi Mostart, majd visszautazik Washingtonba, és csak a jövő hét elején látogat Belgrádba. Gyarmati József A csecsen vezérkar meglepő bejelentése Dudajev állítólag életben van Dzsohar Dudajev, a csecsen szakadárok halottnak hitt vezére él, s készen áll arra, hogy augusz­tus 2-án visszatérjen Csecsenföld­­re - állítják az ITAR-TASZSZ je­lentése szerint a felkelők vezetői. Egyelőre nem világos, hogyan magyarázzák Dudajev eltűnését, s hol tartózkodott a felkelők vezére április 21. óta, amikor egy rakéta­­támadás következtében állítólag életét vesztette. Szalmán Radujev, az ismert csecsen terrorista - akit korábban ugyancsak halottnak hit­tek - nemrég maga is azt állította, hogy Dudajev életben maradt. Ezt azonban mostanáig a csecsen fegyveres ellenállás más vezetői, valamint Dudajev felesége (özve­gye), Alla cáfolták. Maga Radujev az ITAR­­TASZSZ szerint jelenleg nem Tö­rökországban, hanem Csecsenföl­dön tartózkodik. A hírügynökség Muszlim Elihanovot, a felkelők „tájékoztatási miniszterét” idézte, aki szerint „az az ember, aki Ra­­dujevnek mondja magát, valóban ő maga­­ nem névbitorló". Közben a Csecsenföldön fel­lángolt heves harcok tovább csök­­­kentették a béketárgyalások mi­előbbi újrakezdésének kilátásait. „Technikai és erkölcsi megfonto­lások miatt” egyaránt lehetetlen, hogy az orosz kormány és a cse­csen lázadók képviselői megbe­széléseket folytassanak - jelentet­te be szerdán a csecsen lázadók vezérkara. Az orosz légierő szer­dán ismételten támadta a lázadók dél-csecsenföldi állásait. Groznij elővárosaiban viszont a lázadók támadták az orosz állásokat, és szerda hajnalban megpróbáltak betörni a város központjába. killőN­­ KÓRHÁZBA SZÁLLÍTOTTÁK keddre virradóra a 73 esztendős Je­­lena Bonnert, a néhai Andrej Szaha­­rov akadémikus és polgárjogi har­cos özvegyét, aki szívrohamot ka­pott. A hírt csak kedden este jelen­tette az Interfax. Bonner asszony azonban a kórházban is nyilatkozott újságíróknak, s a választók megté­vesztésével vádolta Borisz Jelcin el­nököt, amiért „csak választási ígéret volt” a csecsenföldi harcok beszün­tetése. Pálfordulással vádolta Alek­­szandr Lebegy tábornokot, az állam­fő új biztonsági tanácsadóját is, aki ugyancsak az orosz csapatok kivo­nását és népszavazás kiírását ígérte. IRODÁT NYIT VARSÓBAN az amerikai Szövetségi Nyomozó Hi­vatal (FBI) és a Szövetségi Kábító­szerellenes Hivatal (DEA) annak az amerikai-lengyel megállapodásnak az alapján, amelynek célja a szerve­zett bűnözés elleni harc fokozása. DRASZTIKUS TAKARÉKOS­­SÁGI INTÉZKEDÉSEKET java­solt a hét elején az Európai Unió brüsszeli bizottsága, hogy biztosítsa az összeget 1,2 millió tonna marha­hús idei és jövő évi felvásárlására. Erre a húsmennyiségre a marhavész okozta keresletcsökkenés miatt pil­lanatnyilag nincs vevő - jelentette az AP. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG szerdán hozzájárult ahhoz, hogy ál­lami pénzből támogassák a Renault cégnek azt a kutatási-fejlesztési programját, amely egy elektromos személygékocsi megalkotására irá­nyul. Az Elegie névre keresztelt terv az Eureka átfogó kutatási program­jába illeszkedik, és olyan városi ren­deltetésű elektromos autó kifejlesz­tését célozza, amelynek ára hasonló a vele egy kategóriájú hagyományos gépkocsikéval. A Bosznia déli részén 1993-ban létrehozott szakadár horvát ál­lam képviselői beleegyeztek abba, hogy gyors ütemben lebontsák a függetlenséget jelképező politikai struktúrákat, amelyek eddig akadályozták a helyzet normalitását Boszniában. A Herceg-bosz­niai Horvát Köztársaság hamarosan a „horvát nép egyik politikai közösségévé alakul át” - jelentette az AFP a horvát államelnökség szerda délután kiadott közleményét ismertetve. A bejelentés előtt néhány órával Franjo Tudj­man horvát államfő Zágrábban meg­beszélést folytatott a boszniai muzulmán-horvát föderáció alelnö­­kével. Ejup Ganic felszólította Franjo Tudjman horvát elnököt, hogy 5-6 napon belül szüntesse meg a boszniai horvát miniállamot, a Herceg-boszniai Horvát Köztársaságot, s annak szerveit ol­vasszák be a föderáció intézményeibe. A Bosznia déli részén létre­hozott köztársaság feloszlatására Daytonban kötelezettséget vállalt a horvát fél, de ennek teljesítését eddig elhárította, arra hivatkoz­va, hogy a föderáció intézményeinek kiépítéséig szükség van a her­cegovinai horvát szervekre. Maradna az első helyen Csökkenhet Bonn­­i-hozzájárulása Csökkenteni kell Németor­szág pénzügyi hozzájárulását az EU költségvetéséhez - mondta Jacques Santer, a brüsszeli bizott­ság elnöke szerdán a Leipziger Volkszeitungban megjelent nyilat­kozatában. Santer mindazonáltal csak olyan kiigazítást tart elképzel­hetőnek, amellyel Bonn brttó ter­hét csökkentenék, de változatlanul az EU legnagyobb nettó befizetője maradna, összhangban az unióban képviselt gazdasági súlyával. San­ter arra is felhívta a német anyagi hozzájárulás mérséklését régóta sürgető bonni kormány figyelmét, hogy nem szabad megfeledkeznie az EU-tagságából származó anya­gi előnyökről, hiszen a német vál­lalatok szerzik meg az európai szerződések oroszlánrészét. Dinamit is okozhatta a TWA katasztrófáját Atlantai hősből gyanúsított (Folytatás az 1. oldalról) Jewell helyettes seriffként is működött, majd egy egyházi főis­kolán dolgozott biztonsági őrként. Apróbb összezörrenések után tá­vozott, aztán az olimpiai gárdába került, méghozzá az AT & T tele­fontársaság megbízásából, s fel­adata a keverőtorony őrzése volt. A mindeddig ismeretlen tettes ide helyezte el a „csőbombával” meg­rakott kis hátizsákot. A sok nyilatkozat és a beérke­ző információk után az FBI több­ször is kikérdezte Jewellt, s úgy vélte, hogy a kudarcélményekben gazdag őrnek lehetett oka arra, hogy ilyen furcsa hősi cselekede­tet hajtson végre. A média azon­ban hamar rávetette magát a biz­tonsági emberre, aki a kérdésekre tagadó választ adott. A nyomozók most igyekeznek összehasonlítani a titokzatos telefonáló hangját Je­­wellével, s szerdán délelőtt házku­tatást tartottak atlantai lakásán, ahol anyjával él. (A robbanás előtt tizennyolc perccel valaki felhívta az országos segélykérő számot, a 911-t, s bejelentette a merényletet. A nyilvános telefonállomás egé­szen közel volt az olimpiai park­hoz.) Az FBI azonban jelezte, ru­tinakcióról van szó, Jewellt nem tartóztatták le és nem vádolták meg semmivel sem. Az ABC kedd éjszakai politikai vitaműsora meg­erősítette, hogy a nyomozóiroda munkatársai neheztelnek az újság­írókra, amiért rendkívül éles rival­dafénybe állították Jewellt. A televíziók és a sajtó figyel­me azonban megoszlik az atlantai események és a TWA-gép kataszt­rófája között. Szerdára már több mint száznyolcvan áldozatnak a tetemét a felszínre hozták Long Is­­land partjainál, s folytatódik a ron­csok felderítése is az óceán mé­lyén. A szerdai The Washington Post szakértőket idézve azt írta, hogy akár dinamit is okozhatta a robbanást, a merénylők nem fel­tétlenül használtak semtexet. Azért gondolnak dinamitra, mert az kevés vegyi nyomot hagy maga után, s a kutatók eleddig semmi ilyesmit nem találtak. Vizsgálják az első futóművet is, amely erőtel­jesen megrongálódott, s azt az aj­tót, amely a mellső lakrészről elő­ször leválhatott. De az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács még mindig nem mondta ki, hogy sza­botázsakció történt, tehát a nyo­mozás irányítását az FBI formáli­san még nem vehette át. Clinton elnök, aki a tavasszal elfogadott antiterrorista törvény szigorítását kérte a kongresszus­tól, kész lenne kompromisszumot is elfogadni, ám a kongresszus a hét végétől megkezdi augusztusi szabadságát, s a következő napok­ban talán nem lesz elég idő arra, hogy az új intézkedéseket megfo­galmazzák. A helyzet ugyanis - az atlantai merénylet és a TWA ka­tasztrófája ellenére - alapjában véve nem változott. Az új légkör­ben a törvényhozás persze hajlan­dó megfontolni az elnök indítvá­nyait, de a fegyverlobby továbbra is ellenzi a robbanóanyagok ké­miai kódolását, a szabadságjogok védelmezőinek pedig nem tetszik az FBI hatáskörének bővítése, a lehallgatások és a megfigyelések kiterjesztése. B. M. Ellenzéki tiltakozás, kormánypárti értetlenség Támadás a médiatörvény ellen (Folytatás az 1. oldalról) Érintve az Antenna Hungáriá­nak való másfél milliárd forintos rádiós adósság „kivásárlását”, úgy vélte: azt csakis megfelelő tőkével - s itt elsősorban a „Soros-csopor­tot” említette - rendelkező nagy­­befektető tudja megtenni, ám ez­zel veszélybe kerül a közszolgálati médium függetlensége. A kormány idei 2199-es hatá­rozata a médiatörvény olyan mó­dosítását irányozza elő, amely megakadályozza a médiarendszer kormánytól való függetlenségét, sérti a közszolgálati nemzeti mű­sorszórókra vonatkozó európai normákat, sőt alkotmánysértő szándékokat tükröz - értékelte a kabinet döntését Giczy György. A KDNP elnökének az MTI-hez el­juttatott nyilatkozata szerint a ka­binet alapjaiban kérdőjelezi meg a médiatörvény sarkalatos tételeit, a közalapítványi kuratóriumok füg­getlenségét, illetve az Országos Rádió- és Televíziótestület függet­len működését. Törvény- és alkot­mánysértő az a kormányzati szán­dék, amely a Magyar Államkincs­tár alá kívánja vonni az ORTT-t és a közalapítványokat, s gyakorlati­lag megszüntetné a műsorszolgál­tatási alapot. A reklám- és szpon­zori korlátozás tervezett feloldása nemcsak az európai normákat és a médiatörvényt sérti, de veszélyez­teti a médiaprivatizációt - állítja Giczy. A rádiózásról és a telvíziózás­­ról szóló törvény kényes szerke­zeti egyensúlyát „patikamérlegen” mérték ki a média-albizottságban a törvény megalkotásában részt vevő politikusok és szakértők. Ezen változtatni csak és kizárólag hétpárti konszenzussal lehet - véli Zsigmond Attila (MDNP), az Or­szággyűlés kulturális bizottságá­nak alelnöke. El sem tudja képzel­ni, hogy egy kétharmados törvény módosítását az 54 százalékos többségű kormányzó párt kezde­ményezésére az ellenzék megsza­vazza. Szerinte a közszolgálati rá­diónak és televíziónak az állam­mal szemben felhalmozott adóssá­gát nem úgy kell kiegyenlíteni, hogy az ÁPV Rt. az adósság fejé­ben ingatlanokat tartson meg ma­gának. A néppárti politikus kétli, van-e egyáltalán a rádiónak akko­ra értékű ingatlanvagyona. Keller László szocialista kép­viselő, az Országgyűlés költségve­tési bizottságának alelnöke cáfolta azt a lapértesülést, mely szerint a szocialista frakció a médiatestüle­tek felfüggesztésére tenne javasla­tot. A szocialista párti politikus - mint fogalmazott - megdöbbenés­sel olvasta azt a sajtóhírt, amely szerint a jelenlegi médiakuratóriu­mok elnökségi tagjait - elsősorban az MTV-nél - fel kellene függesz­teni, és a testületek működésében is új szabályozásra lenne szükség, s ezért az ősszel módosítaná a par­lament a rádió- és tévétörvényt. Keller elmondta: a legutóbbi frak­cióülésen ilyen téma nem került szóba. Megerősítette ezt Kósa Fe­renc, az MSZP elnökségének mé­diaügyekkel foglalkozó tagja is. Elmondta: a törvény bármilyen módosítására csak akkor kerülhet sor, ha a parlamenti pártok média­politikusai a lehető legteljesebb egyetértésre jutnak a módosítás tartalmát illetően. Kósa szerint a sajtóban megjelent híresztelések, miszerint az MSZP parlamenti frakciójában módosító javaslatot készítettek, csak afféle mende­mondák, nem valóságos tényeken alapulnak. Az ilyen megalapozat­lan információk sajnálatos módon késleltetik és kedvezőtlenül befo­lyásolhatják a Magyar Televízió közalapítványi kuratóriumának munkáját, a részvénytársaság el­nökének megválasztását. A két­harmados konszenzushoz nem­csak türelem, de zavaró körülmé­nyek nélküli tiszta légkör és köl­csönös bizalom szükséges - véli. Az ORTT-nek a műsorszolgáltatási jogosultságok teljes körű lebonyolítására közzétett felhívására hat ügyvédi iroda tett aján­latot. Az ajánlattevők pénzügyi tanácsadó cégekkel együtt, kon­zorciumot alkotva végzik el a feladatokat. A Tv 2 és a Tv 3 ne­vén meghatározott műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatási, lebonyolítási feladatait a dr. Martonyi János Ügyvédi Iroda és Baker és McKenzie irodából a Creditanstalt Értékpapír Rt.-vel, valamint a Deloitte és Touche Internationallal alkotott konzor­cium 140 millió forint bruttó lebonyolítási díjért, a Danubius rá­dió és a 2. kereskedelmi rádió néven jelölt műsorszolgáltatási jo­gosultság pályáztatási, lebonyolítási feladatait pedig a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda az ABN-AMRO Bank (Magyarország) Rt.-vel és az Arthur­ Andersen és Co. Könyvszakértő, Adó- és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel alkotott konzorciummal 90 millió fo­rint bruttó lebonyolítási díjért végzi el. Csurka kontra Demszky Ki ünnepel a Hősök terén? Ki Csurka István, a MIÉP elnö­ke a Fővárosi Önkormányzat szándékos zavarkeltésének minő­sítette annak augusztus 20-ára, a Hősök terére tervezett millecen­­tenáriumi ünnepségét. A MIÉP még az év elején meghirdette rendezvényét a jel­zett napra 15 és 17 óra között. Eleget tett bejelentési kötelezett­ségének is, melyet a Fővárosi Önkormányzat, a BRFK és az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség egyaránt (még febru­árban) tudomásul vett. Ennek el­lenére a Főpolgármesteri Hivatal most szintén augusztus 20-ra, a Hősök terére tervezi millecente­­náriumi rendezvényének fő hely­színét. Csurka kijelentette: a MIÉP Szabó Albertéktől is meg­tudta, s ha kell, Demszky Gábortól is meg fogja védeni ünnepségeit. (Kaimen) FKGP: Semmisek a zsebszerződések Az FKGP parlamenti határo­zati javaslattal kíván élni a ter­mőföldterületek zsebszerződé­sekkel külföldi kézbe jutásával kapcsolatban is. Szeretnék elérni, hogy felmérjék: mekkora termő­­földterület van jelenleg külföldi kézben. E szerződések a polgári törvénykönyv szerint semmisnek minősülnek, s mint ilyeneket, Torgyán József és Rott Nándor meg kívánják támadni. (n. b.) Az intézet-összevonás nem megy kompromisszum nélkül Egy év kevés a kórházköltözésre „A kórház munkatársainak egy része megrettent a bezárás öt­letétől, az orvosok megütközéssel fogadták az elképzeléseket, s egyöntetű volt a vélemény, hogy szakmák összevonása nem fogad­ható el” - nyilatkozta lapunknak az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet­­ főigazgató-helyettese, László Gergely. A vezető orvost a népjóléti tárca elképzelése kap­csán kérdeztük, mely szerint összevonásra kerül a három orszá­gos mozgásszervi intézmény. Mint arról beszámoltunk, az Or­szágos Reumatológiai és Fiziote­­rápiás Intézetbe kívánják integrál­ni a Sportkórházat és a Budakeszi határában működő Országos Or­vosi Rehabilitációs Intézetet. László Gergely elmondta: az intézetben a rehabilitáció célja, hogy a szerencsétlenül járt embe­rek minél teljesebb életet élhesse­nek. Betegeik között sokan részle­gesen bénultak, illetve elvesztet­ték valamely testrészüket. Az inté­zetben speciális gyógytorna és szocioterápia is segíti a rehabilitá­ciót. A kórháznak augusztus 10-ig kell elkészítenie javaslatát a nép­jóléti tárca részére az intézet­összevonással kapcsolatban. A négyszáz ágyas intézetbe az egész országból érkeznek; előfordul, hogy olyan betegeket vesznek át más kórházakból, akiket ott nem tudnak ellátni. Mint megtudtuk, az intézmé­nyek összevonásáról az első hiva­talos szóbeli információt július 19-én kapták. Az intézet felkérte a minisztert, hogy a munkatársak részére tartson tájékoztatót. Erre csak két hét múlva kerülhet sor, így múlt pénteken a kórház veze­tői informálták a dolgozókat az eddig nyilvánosságra került vál­toztatási szándékokról. A kórház­ban pavilonrendszer működik, egymástól 50 méter távolságban vannak a rossz műszaki állapotú, rekonstrukcióra váró épületek. A felújítás 5,2 milliárd forintba ke­rülne áfa nélkül. A népjóléti tárca eddig 200 millió forintot költött a tervekre. A közelmúltban a népjó­léti miniszter leállította a rekonst­rukciót. Ezt, ha nem is örömmel, elfogadták az intézmény dolgozói, mert tisztában vannak a gazdasági helyzettel. Álláspontjuk szerint, amennyiben a betegek megfelelő körülmények közé kerülhetnek, ahol gyógyulásuk biztosított, elfo­gadják a költözést. A főorvos ki­emelte: a rehabilitáció során rend­kívül fontos a megfelelő levegő­­tisztaság. Mivel a betegek öt-tíz százalékán gégemetszést hajtottak végre, és rehabilitációjuk fél évig is eltarthat, ápolásukra elfogadha­tatlan lenne az ORFI Margit híd­hoz közeli épülete, ahol rendkívül szennyezett a levegő. Ugyanakkor az OBH-nak vannak olyan telep­helyei, melyek kevésbé szennye­zett területen fekszenek. Az intéz­mények összevonása csak komp­romisszummal képzelhető el. A Sportkórház gazdasági igazgatója, Illyevölgyi Péter kér­désünkre kifejtette: az elmúlt ti­zenhat évben semmilyen beruhá­zást nem hajtottak végre intézmé­nyében. Az összevonásról szóló július 19-i tájékoztatás előtt nem vetődött fel a Sportkórházat érin­tő változtatás. Sőt, a miniszté­rium felkérésére az intézet elké­szítette orvosszakmai és beruhá­zási programját. Továbbá a kór­ház Győri út-Alkotás utca ke­reszteződésénél lévő telkének el­idegenítésére pályázatot írtak ki. A július 19-i minisztériumi meg­beszélésen közölték a Sportkór­ház vezetésével, hogy az intéz­ménynek az ORFI épületébe kell költöznie, s hogy a jelenlegi te­lephelyet eladják. A költözést kö­vető működés tisztázatlan, senki sem tudja, hogy három intézmény működik-e egy helyen, vagy egy intézmény jön létre a három kór­ház összevonásával. A Sportkór­ház augusztus 10-ig juttatja el a tárcához szakmai programját és igénylistáját. Az intézetben jelen­leg 220 ágy van, s szándékuk szerint a költözés után is ugyan­ennyi ágyon kívánnak gyógyíta­ni. Illyevölgyi Péter szerint a helyzetet nehezíti, hogy az ORFI ingatlanainak egy részére az ir­galmas rend tart igényt. A gazda­sági igazgató lehetetlennek tartja, hogy 1997. július elsejéig meg­történjen az intézmény elköltöz­­tetése, ahogy azt a népjóléti tárca tervezi. Ma a kórház dolgozói kö­zött érzékelhető a bizonytalan­ság, a feszültség, amely különö­sen aggasztó a felelősségteljes munka miatt. (moldován­yi)

Next