Magyar Nemzet, 1996. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
A MagjarNemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. szeptember 2. KÜLPOLITIKAI HELYZET ÁTLÁTSZÓ PROPAGANDAFOGÁSOKAT és félrevezető nyilatkozatokat alkalmaz a Kreml Borisz Jelcin egészségi állapotának eltitkolására, csakúgy mint évekkel ezelőtt a kommunista pártvezetők idején, így értékeli a Moszkvában napvilágot látó híreket az amerikai sajtó. A The Washington Post orosz forrásokat idéz arról, hogy miként hamisították meg két esetben is a Jelcinről készült televíziós felvételeket. Előfordult például, hogy a technikusok szinte mondatokból vágták össze az elnök, háromszori próbálkozással rögzített beszédét. Az államfői szavazáskor pedig két fehérköpenyes orvost távolítottak el a képből retusálással. A lap ugyanakkor hangsúlyozza, roppant fontos volna pontos információkkal rendelkezni az orosz államfő egészségi állapotáról, már csak amiatt is, mert a híresztelések és a találgatások elindíthatják az igencsak kártékony utódlási harcot. Egyben utal arra, hogy Csernomirgyin, Lebegy és Luzskov moszkvai polgármester máris megkezdte a helyezkedést az előnyösebb pozíciókért. Az amerikai lap hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Jelcin valóban nagyon kimerült, szellemileg ugyan teljesen ép és munkaképes, erejéből mindössze napi egy-két órányi munkára futja. BONN HATÁROZOTTAN ELUTASÍTJA a boszniai parlamenti és elnökválasztás elhalasztására vonatkozó javaslatokat. Klaus Kinkel német külügyminiszter jelentette ki ezt a Welt am Sonntagnak adott interjújában, elismerve, hogy jelen körülmények között a választások szabályosságával szemben nem lehet olyan elvárásokat támasztani, mint egy működő demokráciában. Kedvezőbb viszonyokra várni azonban végzetes lenne, siettette leszögezni a bonni diplomácia irányítója. Mint mondotta, a szövetségi kabinet szerint a szeptember 14-re tervezett választás a megbékélési folyamat elindításának kiindulópontja lehet. Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy Németországnak már a nagyszámú bosnyák menekült miatt is az az érdeke, hogy a választásokat mielőbb megtartsák, így ugyanis megoldódhat hazatelepítésük kérdése is. ROMÁNIA ELŐTT BEZÁRULNA A NATO KAPUJA, ha nem véglegesítené a Budapesttel kötendő alapszerződést. Melescanu román külügyminiszter mondotta ezt a bukaresti Adevarulnak, azokra a találgatásokra utalva, amelyek szerint a dokumentum nélkül az Észak-atlanti Szövetség nem fogadná be egyik országot sem. A miniszter elismerte, hogy Magyarországot többször emlegetik lehetséges NATO- tagként, sőt egyesek szerint már bent is van. Románia azonban, tette hozzá az MTI által idézett interjúban, az alapszerződés aláírásával nyitva tarthatja maga előtt a szövetség kapuját. Szavai egyértelműen utalnak Bukarest lépéseinek céljaira, amikor kijelenti: „ahelyett, hogy azon siránkoznánk, hogy ő előttük nyitottabb az ajtó, inkább arra törekednénk, hogy megtaláljuk a mi ajtónkat”. (N. I. Zs.) Északír felvonulási évad Békés zárás Békésen ért véget Észak-Írországban a rendszerint viharos „felvonulási évad”: a tartományban több tízezer protestáns rendezett felvonulásokat, incidens azonban nem történt. A szombati események éles ellentétben álltak a protestáns Orániai rend júliusi felvonulásaival, amelyek miatt évek óta a legsúlyosabb erőszakos cselekményekre került sor a tartományban, s amelyekre a katolikus kisebbség heves tiltakozásokkal reagált. A szombati felvonulások résztvevői önként megváltoztatták a menetek útvonalát, hogy elkerüljék a katolikusok lakta területeket - jelentette a Reuter. Az AP beszámolója szerint azonban több helyen a rohamrendőrség akadályozta meg a protestánsokat abban, hogy a katolikus tüntetők felé vegyék az útjukat - igaz, a protestánsok nem próbáltak meg szembeszállni a rendőrökkel. Dél-Korea Fellebbeztek az elnökök Tokióból jelenti az MTI Benyújtotta fellebbezési kérelmét a hétfőn halálraítélt Cson Tu Hvan volt államfő és Roh Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtönbüntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az államcsínnyel és az 1980. évi kvangzsui tüntetés véres leverésével vádolt vezetők ezek szerint a bíróságtól várják a döntés megmásítását, hatalomátvételük törvényességének igazolását. A dél-koreai sajtó sokáig azt latolgatta, hogy az elítéltek a fellebbezés helyett Kim Jung Szam államfőhöz folyamodnak inkább kegyelmi kérvénnyel. Megfigyelők szerint Cson Tu Hvanon nem fogják végrehajtani a halálos ítéletet. Bár a mostani dél-koreai vezetés nagy fontosságot tulajdonít a katonai múlt lezárásának és a közélet megtisztításának, Kim Jung Szam elnök várhatóan megkegyelmez majd elődjeinek. Közel száz halott Gerillatámadások Kolumbiában Kilencvenöt személy - katonák, rendőrök és gerillák - vesztette életét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kezdődött offenzívája során - jelentette vasárnap az AFP Juan Carlos Esguerre védelmi miniszterre hivatkozva. A legsúlyosabb összecsapás a fővárostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál következett be. A támadásban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) mintegy négyszáz gerillája vett részt. Az összecsapás során a kormányerők ötven katonája - három tiszt, tizenhét altiszt és harmincegy sorkatona - meghalt, negyvenöt másik pedig eltűnt, feltehetően fogságba esett. A fegyveres kommunista szervezet az ország tizenegy megyéjében 26 település ellen indított támadást, közöttük Bogotá ellen. A vidéki körúton tartózkodó Samper elnök felfüggesztette útját, hogy fogadja a védelmi minisztert és Bogotá katonai vezetőit, akik maximális készültségbe helyezték az ország fegyveres erőit. A FARC-nak és a nemzeti felszabadító hadseregnek tulajdonított összecsapások kirobbanása egybeesik a katolikus egyház és a nem kormányszintű szervezetek által meghirdetett „békehét” kezdetével. Irak kurdisztáni akcióját követően Készültség az amerikai egységeknél (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök készültséget rendelt el a térségben állomásozó amerikai egységeknél, s egyben Louisianából Guam szigetére irányított B-52-es stratégiai bombázókat. Christopher külügyminiszter megszakította kaliforniai vakációját, visszarepült Washingtonba, ahol konzultációkat kezdett a közel-keleti és régióbeli szövetségesekkel a válaszról. Vasárnap Pentagon-tudósítók azt jelentették, hogy az Egyesült Államok nem hagyja annyiban Szaddám legújabb manőverét, de ekkor még nem lehetett sejteni, hogy a Clinton-kormányzat diplomáciai vagy katonai lépésekre szánja-e el magát. A helyzet azonban bonyolult, méghozzá a kurdok körében kirobbant frakcióharcok miatt. Az öbölháborús vereségét követően Irak leverte az északi területeit elborító kurd lázadást, majd kétmillió kurd menekült Törökországba és Iránba. A nyugati hatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, ENSZ-védnökség alatt, ekkor hozták létre a biztonsági övezetet. Egy évre rá, 1992 májusában a kurdok választásokat tartottak és parlamentet hoztak létre, de a két vezető párt, a Barzani vezette Kurdisztáni Demokrata Párt és a Talabani irányította Kurd Hazafias Unió egyenlő arányban osztotta meg a voksokat, s hamar megkezdődött a hatalmi harc, amely fegyveres összecsapásokba torkollott, négyezer halálos áldozatot követelve az elmúlt húsz hónapban. Barzani Irak segítségét kérte, míg Talabani csoportjába Irán férkőzött be. Törökország pedig, amelynek szintén számolnia kell esetleges kurd zavargásokkal, nem kíván Irak ellen fellépni. A nyugati hatalmak nehéz döntés elé kerültek, mert lényegében választaniuk kell az Irak és Irán támogatta kurd frakciók között, miközben Bagdad valóban megsértette az ENSZ-határozatokat. Az Egyesült Államok Londonban próbálta megbékíteni a két háborúskodó kurd pártot. Irak közben állítólag visszavonta csapatainak egy részét. A repülési tilalmi zónát az amerikai gépek törökországi támaszpontokról ellenőrzik, miközben az Egyesült Államok nagy haderőt tud mozgásba hozni a térségben. A Vinson anyahajón hetven, a régióban újabb kétszáz harci gép vethető be, de az Enterprise anyahajó is hamar átirányítható a Vörös-tengerre görögországi kikötőjéből. A Perzsa-öbölben huszonegy csatahajó teljesít szolgálatot, s összesen tizenötezer tengerészgyalogos tartózkodik a hajók fedélzetén. Vasárnapi hírek szerint újabb harminc-negyven gépet küldenek az Egyesült Államokból Jordániába. Az ABC vasárnap délelőtti vitaműsorában Talabani cáfolta, hogy Iránnal szövetkezett volna, mint mondta, a szomszédság miatt törekszik jó kapcsolatokra. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy Irbilben iraki csapatok házkutatásokat tartanak, letartóztatnak embereket s kivégzéseket hajtanak végre. Azt is közölte, hogy iraki gépek egy közeli falut bombáztak, ám a Pentagon nem érzékelte a légierő mozgását, máskülönben be kellett volna avatkozni a repülési tilalmi zóna védelmében. Baker volt külügyminiszter elismerte, hogy a helyzet valóban súlyos aggodalomra ad okot, ahogy Clinton elnök is fogalmazott, de egyben bonyolult is a kurdok belső megosztottsága miatt. Ám az Egyesült Államok nem változtathat politikáján és a biztonsági övezet fenntartásán. Baker szerint Amerika szavahihetősége, tekintélye függ a következő napok döntéseitől. (klahó) Még e héten Netanjahu-Arafat találkozó? Palesztin fenyegetés Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap az eddigi leghatározottabb jelét adta annak, hogy hamarosan sor kerülhet találkozójára Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Izraeli sajtójelentések szerint a találkozót ezen a héten tartják. Az izraeli hadsereg rádiójának nyilatkozva a kormányfő kijelentette, hogy amint a fejlemények lehetővé teszik, bejelentik a találkozó időpontját. Márpedig történt számos fejlemény - tette hozzá az MTI szerint Netanjahu, részletekbe nem bocsátkozva. Dávid Levi külügyminiszter az izraeli rádióban elmondta, hogy folyik a Netanjahu- Arafat találkozó előkészítése. Arra a kérdésre, hogy vajon sor kerül-e rá ezen a héten, Levi tömören annyit mondott: remélem. Rögtön hozzátette azonban, hogy nem ő dönt a kérdésben. Szombaton egy magas rangú PFSZ-illetékes jelezte, hogy igen hamar létrejön a találkozó Arafat és Netanjahu között, bár az időpontot még nem jelölték ki. Eközben a palesztin autonómia kormánya és a PFSZ végrehajtó bizottsága vasárnap a ciszjordániai Nábluszban tartott együttes ülésén arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is szembe kell szállni az izraeli politikával - jelentette az AFP a WAFA palesztin hírügynökségre hivatkozva. Arafat az ülésen ismertette jelentését, amelyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy továbbra is akadályozza a békefolyamatot, nem tartja tiszteletben a palesztinokkal kötött megállapodásokat, s hogy az újabb izraeli telepek létrehozása támadás a palesztinok ellen. Arafat egyébként szombaton úgy nyilatkozott, hogy a palesztinok esetleg újjáéleszthetik az izraeli megszállás elleni nemzeti felkelést, ha a béke megteremtése érdekében tett lépések nem hoznak eredményt. Alexandriába érkezett vasárnap Dávid Levi izraeli külügyminiszter, hogy a közel-keleti békefolyamat továbbgördítéséről tárgyaljon kollégájával és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Elutazása előtt Levi azt mondta, hogy a két ország közötti viszony javulásában reménykedik a térségbeli béke érdekében. Az izraeli külügyminiszter Alexandriába érkezve kijelentette, hogy áttörést vár az izraeli és palesztin illetékesek között ismeretlen helyszínen folyó tárgyalásoktól. A külügyminiszter nyilvánvalóan azokra a titkos megbeszélésekre utalt - írja az AP -, amelyek a The Jerusalem Post című izraeli lap szerint Netanjahu izraeli kormányfő vezető tanácsadói és maga Jasszer Arafat között folynak. Már az újság is úgy tudja, hogy a felek közel állnak a megállapodáshoz több fontos kérdésben. 141 A politikai megállapodás után a katonák elhagyták Groznijt Jelcin részletes jelentést vár Lebegytől Moszkvából jelenti az MTI. Alekszandr Lebegy tábornok, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök szombaton hajnalban két dokumentumot írt alá a csecsen határ közelében, Haszav-jurt dagesztáni járási központban folytatott tárgyalásai eredményeként. Az orosz-csecsen nyilatkozat értelmében a felek lemondanak az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetés eszközéről, hangsúlyozva, hogy a tárgyalásoknak, a politikai rendezésnek nincs alternatívája. A második aláírt dokumentum - amely „Az Oroszországi Föderáció és a Csecsen Köztársaság közötti kapcsolatok alapjait meghatározó elvek” címet viseli - tartalmazza azt a kitételt, hogy 2001. december 31-ig elhalasztják Csecsenföld státusának rendezését. Továbbá egyesített bizottság létrehozását írja elő (ez év október elsejéig), amelynek feladata lesz a végleges csapatkivonás előkészítése, a bűnözés, a terrorizmus, a nemzetiségi és vallási viszály elleni küzdelem, továbbá az ezt szolgáló intézkedések megvalósításának ellenőrzése. E bizottság foglalkozik majd a pénzügyi kapcsolatok helyeeállításával, s tesz javaslatokat az orosz kormánynak a helyreállítási tervekre. Az orosz-csecsen megállapodás egyik pontja előírja, hogy a Csecsen Köztársaság törvényeinek nemzeti hovatartozástól, vallástól függetlenül tiszteletben kell tartaniuk az emberi szabadságjogokat, s e törvénykezésnek a polgári megbékélést kell szolgálnia. Alekszandr Lebegy tábornok úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatok teljes kivonását kívánja elérni, hiszen a köztársaságban nincsenek normális feltételek a kiképzéshez, s nincs értelme csak úgy „dolog nélkül” itt állomásoztatni őket. „Csecsenföld független marad” - szögezte le Szaid-Hasszan Abumuszlimov csecsen alelnök a békemegállapodás aláírása után. „A dokumentumban semmi nem rendelkezik arról, hogy Csecsenföld Oroszország része, a mi szempontunkból semmi nem változott, Csecsenföld független marad” - jelentette ki a csecsen vezető. A Haszav-jurtban aláírt orosz-csecsen dokumentumok „további elemzést és értékelést tesznek szükségessé” - jelentette ki Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője. Szergej Jasztrzsembszkij e megállapodások kapcsán úgy fogalmazott, hogy a felek „bizonyos változtatásokat eszközöltek ahhoz a szöveghez képest, amelyet a Viktor Csernomirgyin kormányfő vezette (csütörtöki) tanácskozáson vitattak meg”. A szóvivő szerint Jelcin elnök részletes jelentést kért Lebegy tábornoktól. Vasárnapra gyakorlatilag mind az orosz, mind pedig a csecsen egységek - a közös járőrök kivételével - elhagyták Groznijt. Az orosz belügyi csapatok parancsnokságának közlése szerint a szövetségi erők több mint ötezer katonát vontak ki a csecsen fővárosból, s csaknem négyezer szakadár harcos vonult ki Groznijból. Lemondott a Moszkva-barát csecsen vezetés egyik miniszterelnök-helyettese, Haron Amirhanov. Ezt maga a politikus jelentette be, közölve: döntését a békés rendezés tette szükségessé, annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy egységesen léphessenek fel a csecsen politika erők. Amirhanov - aki a köztársasági független agrárpárt elnöke - jelezte, hogy hamarosan a grozniji kormány több más tagja is benyújtja lemondását, de név szerint nem nevezte meg a tárcák vezetőit. Újabb feszültség Észak-Boszniában A menekültek már szavaznak (Folytatás az 1. oldalról) A Szrna boszniai szerb hírügynökség által továbbított belügyminisztériumi közlemény szerint a bosnyák-horvát föderáció „paramilitáris alakulatai ismét benyomultak a Szerb Köztársaságba, hogy destabilizálják az országot és megingassák biztonságát”. Azt erősítik, hogy a muzulmánok géppuskákkal voltak felfegyverkezve, és ők nyitottak elsőként tüzet. Céljuk a feszültség kiélezése. A végsőkig provokatívnak nevezte az IFOR szóvivőjének nyilatkozatát, amely a szerbeket - a szerb rendőrséget - teszi felelőssé az incidensekért, s ezzel - mint a közleményben áll - az IFOR nem járul hozzá a térség békéjéhez és stabilitásához. A szerb felzúdulásnak az az oka, hogy szombaton a muzulmán menekültek újabb csoportja - mintegy hetven férfi - érkezett Mahalába. Az IFOR-katonák átkutatták őket, de nem találtak fegyvert náluk. Az IFOR, minden jel szerint, nem osztja a szerbek álláspontját és állításait, s újabb akciót hajtott végre a szerb milicisták ellen. Szombaton éjszaka Mahala bejáratánál megállított két szakasz szerb rendőrt, s miután azok önként nem voltak hajlandóak átadni fegyverzetüket, erőszakkal szerelte le őket. Ezt követően adott engedélyt a tíz milicistának, hogy - fegyvertelenül - bemehetnek Mahalába, majd eltávolította őket az ellenőrzőpontról. A NATO egyébként jelentős erőket vont össze Zvornik-Tuzla térségében, gyakoribbá tette a járőrözést is. A mahalai incidens akkor robbant ki - a szerb rendőrök akkor kaptak fegyverhez -, amikor a muzulmán menekültek egy csoportja hazajött, hogy megnézze házát, s esetleg rendbe szedje. Ebből az összecsapásból is az állapítható meg, hogy korai még a menekültek hazatéréséről beszélni. Főleg, ha a házaik a „másik” oldalon van. Mindössze két hét választ el a boszniai általános választásoktól. A külföldön élő menekültek már néhány nap óta voksolhatnak. Szombaton Horvátországban is megnyíltak a szavazóhelyek, hogy a mintegy 120 ezer boszniai polgár - főleg horvát és muzulmán - leadhassa szavazatát. Valamennyi befogadó országnak nagyon fontos, hogy idejében lebonyolítsák az általános választásokat - még akkor is, ha azok nem lehetnek demokratikusak, hogy létrejöjjenek a feltételek a menekültek hazatérésére. Ebben leginkább Németország érdekelt, ő adott menedéket ugyanis a legtöbb boszniai polgárnak. A szerbek ígéretet tettek, hogy nem szabotálják a választásokat, a muzulmánok pedig viszszavonták bojkottra való felhívásukat. Igaz, Silajdzic pártja azt közölte, hogy szerintük a bojkottnak érvényben kell maradnia. A herceg-boszniai horvát bábállam megszűnt létezni. Ezt maga Kornblum amerikai délszláv megbízott jelentette be eredményesnek minősített boszniai látogatása befejeztével. Szombaton telt le ugyanis a „köztársaság” leépítésének határideje, akkor alá is írták az erről szóló okmányokat, szeptember derekáig pedig az államalakulat létezésének utolsó jelei is el fognak tűnni. (Sebestyén) ÚJVIDÉK - A VMSZ elnöksége ismét azt javasolja a VMDK-nak, hogy „feltételek nélkül és azonnal” kezdjenek párbeszédet. Kasza József az újvidéki Magyar Szó vasárnapi számában megjelent újabb nyílt levelében aggodalommal állapította meg: Csorba Béla válasza szerint a VMDK vezetőségének „esze ágában sincs elfogadni a felkínált általános és választási együttműködést”. Ágostonék szerint a VMDK ugyanis csak akkor hajlandó erre, ha a VMSZ fel tudja vállalni a VMDK autonómiamodelljét. Kasza levelében kiemelte, hogy a VMSZ koncepciója jobb - hatékonyabb és bátrabb a VMDK-énál, „de most nincs idő a koncepciók versenyeztetésére”. Kasza hangsúlyozza, hogy a vajdasági magyarság jogainak érvényesítését csak az a politikai szervezet tudja tartósan érvényesíteni, amelynek képviselői lesznek a törvényhozásban, és megnyeri a helyhatósági választásokat ott, ahol a magyarok élnek többségben. Az Ágostonnak címzett nyílt levelét Kasza a következőkkel fejezi be: Még egyszer felkérem önt, elnök úr és a VMDK elnökségét, tanácsát, valamint tagságát és rokonszenvezőit, hogy a vajdasági magyarság tényleges érdekvédelmének megvalósításáért fogjunk össze, és teremtsük meg a valódi politikai teljesítményekre képes cselekvő együttműködést népünk javára, itt- és megmaradása érdekében. (s. i.)