Magyar Nemzet, 1996. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

A MagjarNemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. szeptember 2. KÜLPOLITIKAI HELYZET ÁTLÁTSZÓ PROPAGANDAFOGÁSOKAT és félrevezető nyi­latkozatokat alkalmaz a Kreml Borisz Jelcin egészségi állapotának eltitkolására, csakúgy mint évekkel ezelőtt a kommunista pártveze­tők idején, így értékeli a Moszkvában napvilágot látó híreket az amerikai sajtó. A The Washington Post orosz forrásokat idéz arról, hogy miként hamisították meg két esetben is a Jelcinről készült tele­víziós felvételeket. Előfordult például, hogy a technikusok szinte mondatokból vágták össze az elnök, háromszori próbálkozással rög­zített beszédét. Az államfői szavazáskor pedig két fehérköpenyes or­vost távolítottak el a képből retusálással. A lap ugyanakkor hangsú­lyozza, roppant fontos volna pontos információkkal rendelkezni az orosz államfő egészségi állapotáról, már csak amiatt is, mert a hí­resztelések és a találgatások elindíthatják az igencsak kártékony utódlási harcot. Egyben utal arra, hogy Csernomirgyin, Lebegy és Luzskov moszkvai polgármester máris megkezdte a helyezkedést az előnyösebb pozíciókért. Az amerikai lap hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Jelcin valóban nagyon kimerült, szellemileg ugyan teljesen ép és munkaképes, erejéből mindössze napi egy-két órányi munkára futja. BONN HATÁROZOTTAN ELUTASÍTJA a boszniai parlamenti és elnökválasztás elhalasztására vonatkozó javaslatokat. Klaus Kin­kel német külügyminiszter jelentette ki ezt a Welt am Sonntagnak adott interjújában, elismerve, hogy jelen körülmények között a vá­lasztások szabályosságával szemben nem lehet olyan elvárásokat tá­masztani, mint egy működő demokráciában. Kedvezőbb viszonyok­ra várni azonban végzetes lenne, siettette leszögezni a bonni diplo­mácia irányítója. Mint mondotta, a szövetségi kabinet szerint a szep­tember 14-re tervezett választás a megbékélési folyamat elindításá­nak kiindulópontja lehet. Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztet­nek, hogy Németországnak már a nagyszámú bosnyák menekült miatt is az az érdeke, hogy a választásokat mielőbb megtartsák, így ugyanis megoldódhat hazatelepítésük kérdése is. ROMÁNIA ELŐTT BEZÁRULNA A NATO KAPUJA, ha nem véglegesítené a Budapesttel kötendő alapszerződést. Melescanu román külügyminiszter mondotta ezt a bukaresti Adevarulnak, azokra a talál­gatásokra utalva, amelyek szerint a dokumentum nélkül az Észak-at­lanti Szövetség nem fogadná be egyik országot sem. A miniszter elis­merte, hogy Magyarországot többször emlegetik lehetséges NATO- tagként, sőt egyesek szerint már bent is van. Románia azonban, tette hozzá az MTI által idézett interjúban, az alapszerződés aláírásával nyit­va tarthatja maga előtt a szövetség kapuját. Szavai egyértelműen utal­nak Bukarest lépéseinek céljaira, amikor kijelenti: „ahelyett, hogy azon siránkoznánk, hogy ő előttük nyitottabb az ajtó, inkább arra töreked­nénk, hogy megtaláljuk a mi ajtónkat”. (N. I. Zs.) Északír felvonulási évad Békés zárás Békésen ért véget Észak-Íror­­szágban a rendszerint viharos „felvonulási évad”: a tartomány­­­ban több tízezer protestáns ren­dezett felvonulásokat, incidens azonban nem történt. A szombati események éles ellentétben álltak a protestáns Orániai rend júliusi felvonulásaival, amelyek miatt évek óta a legsúlyosabb erősza­kos cselekményekre került sor a tartományban, s amelyekre a ka­tolikus kisebbség heves tiltako­zásokkal reagált. A szombati fel­vonulások résztvevői önként megváltoztatták a menetek út­vonalát, hogy elkerüljék a katoli­kusok lakta területeket - jelentet­te a Reuter. Az AP beszámolója szerint azonban több helyen a ro­hamrendőrség akadályozta meg a protestánsokat abban, hogy a ka­tolikus tüntetők felé vegyék az útjukat - igaz, a protestánsok nem próbáltak meg szembeszáll­ni a rendőrökkel. Dél-Korea Fellebbeztek az elnökök Tokióból jelenti az MTI­ Be­nyújtotta fellebbezési kérelmét a hétfőn halálraítélt Cson Tu Hvan volt államfő és Roh Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtönbüntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az állam­csínnyel és az 1980. évi kvangzsui tüntetés véres leverésével vádolt vezetők ezek szerint a bíróságtól várják a döntés megmásítását, ha­talomátvételük törvényességének igazolását. A dél-koreai sajtó so­káig azt latolgatta, hogy az elítél­tek a fellebbezés helyett Kim Jung Szam államfőhöz folyamodnak in­kább kegyelmi kérvénnyel. Meg­figyelők szerint Cson Tu Hvanon nem fogják végrehajtani a halálos ítéletet. Bár a mostani dél-koreai vezetés nagy fontosságot tulajdonít a katonai múlt lezárásának és a közélet megtisztításának, Kim Jung Szam elnök várhatóan meg­kegyelmez majd elődjeinek. Közel száz halott Gerillatámadások Kolumbiában Kilencvenöt személy - kato­nák, rendőrök és gerillák - vesz­tette életét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kezdődött of­­fenzívája során - jelentette vasár­nap az AFP Juan Carlos Esguerre védelmi miniszterre hivatkozva. A legsúlyosabb összecsapás a fővá­rostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál kö­vetkezett be. A támadásban a Ko­lumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) mintegy négyszáz gerillája vett részt. Az összecsapás során a kormányerők ötven kato­nája - három tiszt, tizenhét altiszt és harmincegy sorkatona - meg­halt, negyvenöt másik pedig el­tűnt, feltehetően fogságba esett. A fegyveres kommunista szervezet az ország tizenegy megyéjében 26 település ellen indított támadást, közöttük Bogotá ellen. A vidéki körúton tartózkodó Samper elnök felfüggesztette útját, hogy fogadja a védelmi minisztert és Bogotá katonai vezetőit, akik maximális készültségbe helyezték az ország fegyveres erőit. A FARC-nak és a nemzeti felszabadító hadseregnek tulajdo­nított összecsapások kirobbanása egybeesik a katolikus egyház és a nem kormányszintű szervezetek által meghirdetett „békehét” kez­detével. Irak kurdisztáni akcióját követően Készültség az amerikai egységeknél (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök készültséget rendelt el a térségben állomásozó ameri­kai egységeknél, s egyben Loui­­sianából Guam szigetére irányí­tott B-52-es stratégiai bombázó­kat. Christopher külügyminiszter megszakította kaliforniai vaká­cióját, visszarepült Washington­ba, ahol konzultációkat kezdett a közel-keleti és régióbeli szövet­ségesekkel a válaszról. Vasárnap Pentagon-tudósítók azt jelentet­ték, hogy az Egyesült Államok nem hagyja annyiban Szaddám legújabb manőverét, de ekkor még nem lehetett sejteni, hogy a Clinton-kormányzat diplomáciai vagy katonai lépésekre szánja-e el magát. A helyzet azonban bonyolult, méghozzá a kurdok körében ki­robbant frakcióharcok miatt. Az öbölháborús vereségét követően Irak leverte az északi területeit elborító kurd lázadást, majd két­millió kurd menekült Törökor­szágba és Iránba. A nyugati ha­talmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág, ENSZ-védnökség alatt, ek­kor hozták létre a biztonsági öve­zetet. Egy évre rá, 1992 májusá­ban a kurdok választásokat tar­tottak és parlamentet hoztak lét­re, de a két vezető párt, a Barza­ni vezette Kurdisztáni Demokra­ta Párt és a Talabani irányította Kurd Hazafias Unió egyenlő arányban osztotta meg a vokso­­kat, s hamar megkezdődött a ha­talmi harc, amely fegyveres összecsapásokba torkollott, négy­ezer halálos áldozatot követelve az elmúlt húsz hónapban. Barza­­ni Irak segítségét kérte, míg Ta­labani csoportjába Irán férkőzött be. Törökország pedig, amelynek szintén számolnia kell esetleges kurd zavargásokkal, nem kíván Irak ellen fellépni. A nyugati ha­talmak nehéz döntés elé kerültek, mert lényegében választaniuk kell az Irak és Irán támogatta kurd frakciók között, miközben Bagdad valóban megsértette az ENSZ-határozatokat. Az Egye­sült Államok Londonban próbál­ta megbékíteni a két háborúsko­dó kurd pártot. Irak közben állí­tólag visszavonta csapatainak egy részét. A repülési tilalmi zónát az amerikai gépek törökországi tá­maszpontokról ellenőrzik, mi­közben az Egyesült Államok nagy haderőt tud mozgásba hoz­ni a térségben. A Vinson anyaha­jón hetven, a régióban újabb két­száz harci gép vethető be, de az Enterprise anyahajó is hamar át­irányítható a Vörös-tengerre gö­rögországi kikötőjéből. A Per­zsa-öbölben huszonegy csatahajó teljesít szolgálatot, s összesen ti­zenötezer tengerészgyalogos tar­tózkodik a hajók fedélzetén. Va­sárnapi hírek szerint újabb har­minc-negyven gépet küldenek az Egyesült Államokból Jordániába. Az ABC vasárnap délelőtti vi­taműsorában Talabani cáfolta, hogy Iránnal szövetkezett volna, mint mondta, a szomszédság miatt törekszik jó kapcsolatokra. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy Ir­­bilben iraki csapatok házkutatáso­kat tartanak, letartóztatnak embe­reket s kivégzéseket hajtanak vég­re. Azt is közölte, hogy iraki gé­pek egy közeli falut bombáztak, ám a Pentagon nem érzékelte a lé­gierő mozgását, máskülönben be kellett volna avatkozni a repülési tilalmi zóna védelmében. Baker volt külügyminiszter elismerte, hogy a helyzet való­ban súlyos aggodalomra ad okot, ahogy Clinton elnök is fogalma­zott, de egyben bonyolult is a kurdok belső megosztottsága miatt. Ám az Egyesült Államok nem változtathat politikáján és a biztonsági övezet fenntartásán. Baker szerint Amerika szavahi­hetősége, tekintélye függ a kö­vetkező napok döntéseitől. (klahó) Még e héten Netanjahu-Arafat találkozó? Palesztin fenyegetés Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap az eddigi leghatározottabb jelét adta an­nak, hogy hamarosan sor kerülhet találkozójára Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel. Izraeli sajtóje­lentések szerint a találkozót ezen a héten tartják. Az izraeli hadse­reg rádiójának nyilatkozva a kor­mányfő kijelentette, hogy amint a fejlemények lehetővé teszik, be­jelentik a találkozó időpontját. Márpedig történt számos­ fejle­mény - tette hozzá az MTI szerint Netanjahu, részletekbe nem bo­csátkozva. Dávid Levi külügymi­niszter az izraeli rádióban el­mondta, hogy folyik a Netanjahu- Arafat találkozó előkészítése. Ar­ra a kérdésre, hogy vajon sor ke­­rül-e rá ezen a héten, Levi tömö­ren annyit mondott: remélem. Rögtön hozzátette azonban, hogy nem ő dönt a kérdésben. Szomba­ton egy magas rangú PFSZ-illeté­­kes jelezte, hogy igen hamar lét­rejön a találkozó Arafat és Netan­jahu között, bár az időpontot még nem jelölték ki. Eközben a palesztin autonó­mia kormánya és a PFSZ végre­hajtó bizottsága vasárnap a ciszjor­­dániai Nábluszban tartott együt­tes ülésén arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is szembe kell szállni az izraeli politikával - jelentette az AFP a WAFA pa­lesztin hírügynökségre hivatkoz­va. Arafat az ülésen ismertette jelentését, amelyben azzal vádol­ta meg Izraelt, hogy továbbra is akadályozza a békefolyamatot, nem tartja tiszteletben a paleszti­nokkal kötött megállapodásokat, s hogy az újabb izraeli telepek létrehozása támadás a paleszti­nok ellen. Arafat egyébként szombaton úgy nyilatkozott, hogy a palesztinok esetleg újjá­éleszthetik az izraeli megszállás elleni nemzeti felkelést, ha a bé­ke megteremtése érdekében tett lépések nem hoznak eredményt. Alexandriába érkezett vasár­nap Dávid Levi izraeli külügymi­niszter, hogy a közel-keleti béke­folyamat továbbgördítéséről tár­gyaljon kollégájával és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Elutazása előtt Levi azt mondta, hogy a két ország közötti vi­szony javulásában reménykedik a térségbeli béke érdekében. Az izraeli külügyminiszter Alexand­riába érkezve kijelentette, hogy áttörést vár az izraeli és palesztin illetékesek között ismeretlen helyszínen folyó tárgyalásoktól. A külügyminiszter nyilvánvalóan azokra a titkos megbeszélésekre utalt - írja az AP -, amelyek a The Jerusalem Post című izraeli lap szerint Netanjahu izraeli kor­mányfő vezető tanácsadói és ma­ga Jasszer Arafat között folynak. Már az újság is úgy tudja, hogy a felek közel állnak a megállapo­dáshoz több fontos kérdésben. 1­41 A politikai megállapodás után a katonák elhagyták Groznijt Jelcin részletes jelentést vár Lebegytől Moszkvából jelenti az MTI. Alekszandr Lebegy tábornok, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök szombaton hajnalban két do­kumentumot írt alá a csecsen határ közelében, Haszav-jurt dagesztáni járási központban foly­tatott tárgyalásai eredményeként. Az orosz-csecsen nyilatkozat értelmében a felek lemondanak az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetés eszközéről, hangsú­lyozva, hogy a tárgyalásoknak, a politikai ren­dezésnek nincs alternatívája. A második aláírt dokumentum - amely „Az Oroszországi Föde­ráció és a Csecsen Köztársaság közötti kap­csolatok alapjait meghatározó elvek” címet vi­seli - tartalmazza azt a kitételt, hogy 2001. de­cember 31-ig elhalasztják Csecsenföld státu­sának rendezését. Továbbá egyesített bizottság létrehozását írja elő (ez év október elsejéig), amelynek feladata lesz a végleges csapatkivo­nás előkészítése, a bűnözés, a terrorizmus, a nemzetiségi és vallási viszály elleni küzdelem, továbbá az ezt szolgáló intézkedések megvaló­sításának ellenőrzése. E bizottság foglalkozik majd a pénzügyi kapcsolatok helyeeállításával, s tesz javaslatokat az orosz kormánynak a helyreállítási tervekre. Az orosz-csecsen meg­állapodás egyik pontja előírja, hogy a Csecsen Köztársaság törvényeinek nemzeti hovatarto­zástól, vallástól függetlenül tiszteletben kell tartaniuk az emberi szabadságjogokat, s e tör­vénykezésnek a polgári megbékélést kell szol­gálnia. Alekszandr Lebegy tábornok úgy nyi­latkozott, hogy az orosz csapatok teljes kivo­nását kívánja elérni, hiszen a köztársaságban nincsenek normális feltételek a kiképzéshez, s nincs értelme csak úgy „dolog nélkül” itt állo­­másoztatni őket. „Csecsenföld független ma­rad” - szögezte le Szaid-Hasszan Abumuszli­­mov csecsen alelnök a békemegállapodás alá­írása után. „A dokumentumban semmi nem rendelkezik arról, hogy Csecsenföld Oroszor­szág része, a mi szempontunkból semmi nem változott, Csecsenföld független marad” - je­lentette ki a csecsen vezető. A Haszav-jurtban aláírt orosz-csecsen do­kumentumok „további elemzést és értékelést tesznek szükségessé” - jelentette ki Moszkvá­ban Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője. Szer­­gej Jasztrzsembszkij e megállapodások kap­csán úgy fogalmazott, hogy a felek „bizonyos változtatásokat eszközöltek ahhoz a szöveghez képest, amelyet a Viktor Csernomirgyin kor­mányfő vezette (csütörtöki) tanácskozáson vi­tattak meg”. A szóvivő szerint Jelcin elnök részletes jelentést kért Lebegy tábornoktól. Vasárnapra gyakorlatilag mind az orosz, mind pedig a csecsen egységek - a közös jár­őrök kivételével - elhagyták Groznijt. Az orosz belügyi csapatok parancsnokságának közlése szerint a szövetségi erők több mint ötezer katonát vontak ki a csecsen fővárosból, s csaknem négyezer szakadár harcos vonult ki Groznijból. Lemondott a Moszkva-barát csecsen veze­tés egyik miniszterelnök-helyettese, Haron Amirhanov. Ezt maga a politikus jelentette be, közölve: döntését a békés rendezés tette szük­ségessé, annak a lehetőségnek a megteremté­se, hogy egységesen léphessenek fel a csecsen politika erők. Amirhanov - aki a köztársasági független agrárpárt elnöke - jelezte, hogy ha­marosan a grozniji kormány több más tagja is benyújtja lemondását, de név szerint nem ne­vezte meg a tárcák vezetőit. Újabb feszültség Észak-Boszniában A menekültek már szavaznak (Folytatás az 1. oldalról) A Szrna boszniai szerb hír­­ügynökség által továbbított bel­ügyminisztériumi közlemény sze­rint a bosnyák-horvát föderáció „paramilitáris alakulatai ismét be­nyomultak a Szerb Köztársaságba, hogy destabilizálják az országot és megingassák biztonságát”. Azt erősítik, hogy a muzulmánok gép­puskákkal voltak felfegyverkezve, és ők nyitottak elsőként tüzet. Cél­juk a feszültség kiélezése. A vég­sőkig provokatívnak nevezte az IFOR szóvivőjének nyilatkozatát, amely a szerbeket - a szerb rend­őrséget - teszi felelőssé az inci­densekért, s ezzel - mint a közle­ményben áll - az IFOR nem járul hozzá a térség békéjéhez és stabi­litásához. A szerb felzúdulásnak az az oka, hogy szombaton a mu­zulmán menekültek újabb csoport­ja - mintegy hetven férfi - érke­zett Mahalába. Az IFOR-katonák átkutatták őket, de nem találtak fegyvert náluk. Az IFOR, minden jel szerint, nem osztja a szerbek álláspontját és állításait, s újabb akciót hajtott végre a szerb milicisták ellen. Szombaton éjszaka Mahala bejá­ratánál megállított két szakasz szerb rendőrt, s miután azok ön­ként nem voltak hajlandóak átad­ni fegyverzetüket, erőszakkal szerelte le őket. Ezt követően adott engedélyt a tíz milicistá­­nak, hogy - fegyvertelenül - be­mehetnek Mahalába, majd eltá­volította őket az ellenőrzőpont­ról. A NATO egyébként jelentős erőket vont össze Zvornik-Tuzla térségében, gyakoribbá tette a járőrözést is. A mahalai incidens akkor robbant ki - a szerb rend­őrök akkor kaptak fegyverhez -, amikor a muzulmán menekültek egy csoportja hazajött, hogy megnézze házát, s esetleg rendbe szedje. Ebből az összecsapásból is az állapítható meg, hogy korai még a menekültek hazatéréséről beszélni. Főleg, ha a házaik a „másik” oldalon van. Mindössze két hét választ el a boszniai általános választások­tól. A külföldön élő menekültek már néhány nap óta voksolhat­nak. Szombaton Horvátország­ban is megnyíltak a szavazóhe­lyek, hogy a mintegy 120 ezer boszniai polgár - főleg horvát és muzulmán - leadhassa szavaza­tát. Valamennyi befogadó or­szágnak nagyon fontos, hogy idejében lebonyolítsák az általá­nos választásokat - még akkor is, ha azok nem lehetnek demokrati­kusak­­, hogy létrejöjjenek a fel­tételek a menekültek hazatérésé­re. Ebben leginkább Németor­szág érdekelt, ő adott menedéket ugyanis a legtöbb boszniai pol­gárnak. A szerbek ígéretet tettek, hogy nem szabotálják a választá­sokat, a muzulmánok pedig visz­­szavonták bojkottra való felhívá­sukat. Igaz, Silajdzic pártja azt közölte, hogy szerintük a boj­kottnak érvényben kell maradnia. A herceg-boszniai horvát báb­állam megszűnt létezni. Ezt maga Kornblum amerikai délszláv meg­bízott jelentette be eredményesnek minősített boszniai látogatása be­fejeztével. Szombaton telt le ugyanis a „köztársaság” leépítésé­nek határideje, akkor alá is írták az erről szóló okmányokat, szep­tember derekáig pedig az állam­­alakulat létezésének utolsó jelei is el fognak tűnni. (Sebestyén) ÚJVIDÉK - A VMSZ elnöksége ismét azt javasolja a VMDK-nak, hogy „feltételek nélkül és azonnal” kezdjenek pár­beszédet. Kasza József az újvidéki Magyar Szó vasárnapi szá­mában megjelent újabb nyílt levelében aggodalommal állapítot­ta meg: Csorba Béla válasza szerint a VMDK vezetőségének „esze ágában sincs elfogadni a felkínált általános és választási együttműködést”. Ágostonék szerint a VMDK ugyanis csak ak­kor hajlandó erre, ha a VMSZ fel tudja vállalni a VMDK auto­nómiamodelljét. Kasza levelében kiemelte, hogy a VMSZ kon­cepciója jobb - hatékonyabb és bátrabb­­ a VMDK-énál, „de most nincs idő a koncepciók versenyeztetésére”. Kasza hangsú­lyozza, hogy a vajdasági magyarság jogainak érvényesítését csak az a politikai szervezet tudja tartósan érvényesíteni, amelynek képviselői lesznek a törvényhozásban, és megnyeri a helyhatósá­gi választásokat ott, ahol a magyarok élnek többségben. Az Ágostonnak címzett nyílt levelét Kasza a következőkkel fejezi be: Még egyszer felkérem önt, elnök úr és a VMDK elnökségét, tanácsát, valamint tagságát és rokonszenvezőit, hogy a vajdasági magyarság tényleges érdekvédelmének megvalósításáért fog­junk össze, és teremtsük meg a valódi politikai teljesítményekre képes cselekvő együttműködést népünk javára, itt- és megmara­dása érdekében. (s. i.)

Next