Magyar Nemzet, 1996. október (59. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
2 Magyar Vizit Nemzetközi élet KEDD, 1996. október 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMAT egyre sötétebb kilátásairól ír hétfői számában a Libération. A tekintélyes francia napilap szerint az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu és Jasszer Arafat palesztin elnök e hétre tervezett washingtoni találkozója dönti majd el, hogy a békefolyamatot egyáltalán meg lehet-e még menteni, s ha igen, milyen áron. Az újság úgy véli: az Egyesült Államoknak teljes súlyát latba kellett vetnie, hogy egyáltalán lehetővé tegye a találkozó összehívását. Arafat ugyanis bármiféle csúcs megrendezésének feltételeként a válságot kirobbantó jeruzsálemi alagút bezárását követelte, Netanjahu viszont ettől kategorikusan elzárkózott, s a maga részéről azt szabta előfeltételnek, hogy a palesztin területeken szűnjenek meg a zavargások. Végül mindketten csökkenteni kényszerültek igényüket. A Libération szerint Arafat mindenképpen megerősödve került ki az elmúlt hét válságából, méghozzá mind a belpolitika, mind a diplomácia terén: a palesztin vezető ugyanis az „alagútháború” révén rákényszerítheti Izraelt, hogy vessen véget a békefolyamat szabotálásának, s eközben saját népe számára is bizonyította, hogy kész a határozott fellépésre az izraeliekkel szemben - márpedig ezzel még belső ellenzékét is sikerült saját táborába tömörítenie. PAKISZTÁN ÉS KÖZVETVE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK áll a tálibok afganisztáni mozgalmának győzelme, Kabul elfoglalása mögött - vélekedett a Le Figaro című párizsi napilap hétfői számában egy francia kutató, a térség egyik legismertebb szakértője. Olivier Roy szerint a tálibok jelentős pakisztáni segítséget kaptak, a hírközlési eszközöktől kezdve egészen a fegyverekig. Egyúttal Washington is támogatta őket, igaz, nem olyan közvetlenül, mint Pakisztán, de erre nem is volt szükség. Az iszlámábádi vezetés egyedül az amerikaiak beleegyezésére várt a tálibok megsegítéséhez, s ezt végül meg is kapta. A pakisztáni támogatást Roy azzal magyarázta, hogy Gulbuddin Hekmatjar, az eddigi kabuli rendszer egyik vezetője az elmúlt évek afganisztáni belharcai nyomán teljesen elvesztette hitelét, s ráadásul a muzulmán fundamentalista mozgalmak támogatójává vált. Ez pedig Pakisztán szövetségese, az Egyesült Államok szemében teljesen elfogadhatatlanná tette személyét. Az amerikaiakat persze nem érdekli az afganisztáni belső helyzet, nekik két alapvető céljuk van: Irán elszigetelése, illetve egy biztonságos kapcsolat megteremtése Közép-Ázsia és a déli tengerek között. MÉG NAGYON MESSZE VAN az Európai Unió az elengedhetetlenül szükséges közös kül- és biztonságpolitika kialakításától - állapította meg Klaus Kinkel német külügyminiszter. A Die Welt című lap hétfői számában megjelent cikkében Kinkel úgy vélekedik, hogy a maastrichti szerződés végrehajtásában ugyan nagy eredményeket sikerült elérni, de számos területen nagyon lassú a fejlődés az unióban. A délszláv válság eddigi története és a legutóbbi iraki válság arról tanúskodik, hogy közös kül- és biztonságpolitikáról egyáltalán nem lehet beszélni - vélekedett a miniszter, aki szerint az unió messze elmarad a kívánatos szinttől a bel- és igazságügyi együttműködésben is. (P. L.) RMDSZ-előválasztások meglepetésekkel Jelöltállítás Székelyföldön BUKAREST - A romániai választások történetében mindenképpen újdonság a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi kezdeményezése, miszerint a választási jelöltállításhoz mozgóurnás előszavazáson kérik ki a körzet szavazópolgárainak véleményét, kire voksolnának szívesebben. Egy héten át folyt a gyergyói, csíki és udvarhelyi körzetekben az előválasztás, megelőzendő a múlt választáskor kirobbant botrányt, amikoris az RMDSZ elnökét, Domokos Gézát azzal vádolták, hogy tekintélyével befolyásolta - saját emberei érdekében - a jelöltlisták összeállítását. Az előválasztások során a csíki két szenátorból és öt képviselőjelöltből egy-egy név kerülhetett a szenátori és képviselőjelölti listára. A legtöbb szavazatot a jelenleg is szenátor Hajdú Gábor, illetve az eddig az erdélyi magyar ifjúsági mozgalmat irányító Ráduly Róbert kapta. A gyergyóiak négy képviselőjelölt közül választották ki Nagy Istvánt, a helyi területi RMDSZ elnökét. Az Udvarhelyszéki szervezet körzetében a befutó helyekre kivétel nélkül a környék eddigi szenátusi és parlamenti képviselőit, Verestóy Attilát, illetve Asztalos Ferencet és Antal Istvánt választották újra. Az eddigi parlamenti képviselet székelyföldi tagjaiból nem indul tehát a listán a Csíkban legkevesebb szavazatot szerzett Nagy Benedek képviselő, továbbá Borbély Imre, Tőkés László püspök tanácsadója sem, aki bár az utolsó pillanatban rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését - az illető megyébe szóló állandó lakhely feltétele volt a jelölhetőségnek -, de az előválasztási jogosultságát a jelölőbizottság már nem tudta igazolni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hétfő délután Csíkszeredába utazott, hogy az előválasztások eredményei alapján áldását adja a Hargita megyei végleges választási listákra. (cseke) Negyedmillióan menekültek el az afgán fővárosból Folytatódik a tálib előrenyomulás HÍRÖSSZEFOGLALÓ A tálib csapatok hétfőn két irányban nyomultak előre Afganisztán északi részében, s a Reuter szerint fojtogatják Ahmad Sah Maszud korábbi védelmi miniszter főhadiszállását a Pandzsir-völgyben. A tálib támadás egyik ága elért Gulbahar városáig, a másik a hétfőre virradóra elfoglalt Dzsebulusz-Szirájtól északra a Közép-Ázsiáig vezető, stratégiai jelentőségű Szalang-országút felé vette útját. A tálibok így egyre közelednek az üzbég Rasid Dosztum ellenőrzése alatt álló területekhez. Névtelen közlések szerint készek felvenni a harcot, ha folytatódik észak felé a tálib előrenyomulás. „Nem akarunk belépni a háborúba, de ha támadnak, megvédjük magunkat” - közölte Dosztum egyik parancsnoka. Mohammad Gul tálib vezető viszont közben Kabulban kijelentette: „miután teljes egészében elfoglaltuk a kormány uralta területeket, le fogunk ülni tárgyalni Dosztummal”. A pénteken elfoglalt afgán fővárosból időközben a lakosság csaknem egynegyede, mintegy negyedmillió ember menekült el a saríja, az „iszlám törvénykezés” elől - adta hírül az ITAR-TASSZ. Legalább négy nőt már nyilvánosan megvertek a Reuter szerint, mert nem követték teljes mértékben a Koránban megkövetelt öltözködést. A leányiskolákat már bezárták. Igaz, a várost uraló tálibok bejelentették, hogy az első intézkedésükkel elbocsátott nőknek továbbra is fizetnek bért, arról azonban nem szól a hétfői rendelet, hogy meddig. Az AFP tudósítója olyan híreszteléseket hallott, miszerint a tolvajok kezét levágják, ezt azonban még nem erősítették meg. A tálibok a hadsereg tagjainak és a közintézményi alkalmazottaknak kötelezővé tették, hogy szakállt növesszenek, s erre másfél hónapot adtak. A kabuli rádió szerint „komoly büntetést kap”, aki megsérti ezt a rendelkezést. Burhanuddin Rabbani elűzött afgán elnök hétfőn nyilatkozatban közölte, hogy továbbra is törvényes elnöknek tekinti magát, és „hazája felszabadítására” készül. A Londonban megjelenő As-Sark al-Auszat című arab nyelvű lapnak kijelentette: Pakisztánt vádolja a tálib invázió megszervezésével. Újdelhiben Naraszimha Rao volt indiai miniszterelnök valamint Sonia Gandhi, a meggyilkolt Radzsiv Gandhi özvegye részvétlátogatást tett a kivégzett Nadzsibullah volt afgán államfő családjánál. Az indiai hatóságok megerősítették a család újdelhi otthonának védelmét. Lebegy és Csernomirgyin Csecsenföldről tárgyalt Novemberre véget érhet a kivonulás HÍRÖSSZEFOGLALÓ A csecsenföldi rendezésről, ezen belül az orosz csapatok kivonásáról, valamint a grozniji koalíciós kormány megalakításáról tárgyalt hétfőn Moszkvában Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel - jelentette az MTI. Orosz kormányforrások szerint Lebegy tájékoztatta Csernomirgyint a szeparatisták vezérével tervezett hét eleji találkozójának előkészületeiről. Az előzetes értesülések szerint a hét első felében látogat Moszkvába Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik az orosz csapatok kivonása Csecsenföldről, akkor az akár már október végére befejeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese jelentette be a csapatkivonás első szakaszának lezárultával. A hét végére távoztak a leningrádi, uráli és a volgai katonai körzetekhez tartozó egységek egy gépesített lövészdandár kivételével, amely a hét elején tér vissza a közép-oroszországi Tver közelében lévő eredeti állomáshelyére. Nagyarányú kommunista győzelmet hozott a hét végi helyhatósági választás a leningrádi megyében. A rosztovi megyében viszont nem sikerült a kommunista előretörés: a dél-oroszországi körzetben a reformernek tartott eddigi kormányzót választották újra. Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták vezetője szerint meghamisították a rosztovi helyhatósági választások eredményét. (Klarétas m°m (06-30) 222-222 (06-20) 222-222 2-222-222 Grassalkovich-palota Ily szlovák elnöki rezidencia POZSONY A kéthetes gyógykezelésből visszatérő Michal Kovác köztársasági elnök tiszteletére a várőrség már nem a pozsonyi Prímás téren sorakozott fel a prímáspalota előtt, hanem a Grassalkovich-palota udvarán, amely hétfőtől, szeptember 30- ától hivatalosan az Elnöki palota nevet viseli. Az államfő a kormánytagok látványos távolmaradása, de a nyilvánosság élénk érdeklődése mellett hétfő délelőtt vette, át új lakhelye szimbolikus kulcsát. A Grassalkovich Antal építette palota, amely a XVIII. század hatvanas éveiben épült Pozsony szívében, az első Csehszlovák Köztársaság idején katonai objektumként szolgált, a második világháború idején majd az önálló Szlovák Állam elnöke, Jozef Tiso székhelye volt, a szocializmus éveiben pedig az úttörők és a szocialista ifjúság házaként működött. Szlovákia 1993-as önállósulása után kezdték meg felújítását és átalakítását, hogy újra a köztársasági elnöki irodának adjon helyet és az államfő rezidenciája legyen. A rekonstrukciós munkálatok 270 millió koronát emésztettek föl, s további 120 milliót szánnak a palota mögötti, ugyancsak több száz éves park rendbetételére. A munkálatokat még tavaly júniusban be kellett volna fejezni, a kormányfő és a köztársasági elnök közti politikai szembenállás következtében azonban nem volt pénz a munkálatok folytatására - sőt a palota méltó berendezésére sem így végeredményben közadakozásból fejezték be az átépítés utolsó szakaszát. (u. s.) Létrejön az EL-kormány? Jacques Santer bizottsági rendcsinálásba kezd Átfogó rendcsinálást tervez az Európai Bizottság háza táján Jacques Santer, a testület elnöke. A Financial Times szerint Santer akciójának célja, hogy segítségével csökkenjen a túlburjánzó EU-bürokrácia, a jelenlegi 40 százalékosnál hatékonyabbá és népszerűbbé váljon a bizottság, s vele az „egyesült Európa”. A European Voice című hetilap azonban ennél is többet lát a politikus terveiben, azt feltételezi, hogy Santer vezető döntéshozó szervvé kívánja emelni a bizottságot. Az átfogó reformok keretében felülvizsgálnák azt a másfél évtizede érintetlen rendszert, amelynek keretében minden tagország rendelkezik bizottsági poszttal, s még egyes biztosok menesztése sem kizárt. Kérdés persze, hogy mennyire lesz sikeres a 15 ezer fős apparátus, különösen a biztosok és az őket kiszolgáló jól fizetett alkalmazottak ellenállása. Másfelől az elképzelések szerint politikai tartalmat nyerne a bizottság munkaprogramja, s ekként a jövőben akár EU-kormányprogramként is működhetne. Santer tervei brüsszeli megfigyelők szerint szakítási kísérletet jelentenek az előd Jacques Delors korszakával. Az EU számára létkérdés, hogy az egységes piac, valamint a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtése után immár a saját bizottsága háza táján is végrehajtsa azokat a reformokat, amelyek elkerülhetetlenek az újabb bővüléshez, így, hogy megakadályozzák a testület munkájának megbénulását, az új tagok belépésével már aligha lesz mód arra, hogy minden tagország saját bizottsági poszttal rendelkezzék. Brüsszel elégedetlen Törökországgal Van den Broek figyelmeztetése Brüsszelből jelenti az MTI. Az EU nem akarja elszigetelni Törökországot, de a jelenlegi körülmények között nem könnyű számára elmélyítenie kapcsolatait Ankarával - fejtette ki Hans van den Broek a brüsszeli Agence Europe szerint újságíróknak nyilatkozva, miután New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés színhelyén tárgyalt Tansu Ciller török külügyminiszterrel. Az Európai Parlament múlt héten nagy többséggel az ellen szavazott, hogy megkezdjék - a mediterrán EU-segélyezési politika részeként az Ankarának szánt összegek folyósítását, tekintettel az emberi jogok megsértésére, valamint a ciprusi török közösség által a közelmúltban kezdeményezett incidensekre. Van den Broek most közölte Cillerrel: a határozat az Ankara politikájával szembeni elégedetlenség „világos jele” volt. Utalt arra, hogy a török börtönökben változatlanul gyakorlat a foglyok kínzása; az alkotmánynak az emberi jogi szempontokat figyelembe vevő módosítását nem hajtják végre; és az égei-tengeri görög-török szigetvitában késnek a kérdés rendezését célzó török lépések. A bizottság „külügyminisztere” külön is rosszallását fejezte ki, amiért a csupán Ankara által elismert ciprusi közösség az elmúlt hónapokban halálos áldozatokat is követelő - provokációkat hajtott végre a két etnikum közötti ütközőzónában élő görögök ellen. Brüsszelben az utóbbi kapcsán utalnak arra, az Európai Uniót különösen aggasztja a ciprusi helyzet törékenysége, a helyzet rosszabbodása ugyanis veszélyeztetheti az unió bővítési politikáját is. Görögország ismételten jelezte, hogy csak akkor adja áldását kelet-európai vagy további déli országok (Málta) leendő tagságához, ha a felvételi folyamat magában foglalja Ciprust is. Ha viszont a sziget megosztottságából következő konfliktusok annyira elmérgesednek, hogy irreálissá válik Nicosiával a tárgyalások megkezdése, úgy a várható görög vétó az összes többi ország esetében is blokkolhatja a csatlakozási folyamatot. Elkészült az új törvény Amerika és a bevándorlók (Tudósítónktól) WASHINGTON - Végső formájába öntötték a hét végén az új amerikai bevándorlási törvénynek a szövegét a kongresszusban, s ez a változat már a Fehér Háznak is elfogadható. Ez a fejlemény egyben azt is jelzi, hogy az évekkel ezelőtt még szinte érinthetetlen probléma a közérdeklődés előterébe s ezzel együtt a politikai centrumba került, hiszen máskülönben néhány héttel a választások előtt egyik párt sem vállalkozna ilyen horderejű kérdésnek a bolygatására. Ám a washingtoni kiegyezés ellenére sikerült felszítani a kedélyeket, a két éve folyó vita nyomán a törvényesen az Egyesült Államokban élő bevándorlók tömegesen indították el állampolgárrá válásuk folyamatát, tették le a szükséges vizsgát s az esküt. Tavaly egymillió ember vette fel az amerikai állampolgárságot, s az idén ugyanennyien tervezik ezt az előrejelzések szerint. A capitoliumi dombról hallható, időnként igen kemény hangok megijesztették a kisebbségeket, s ez visszaüthet, bármelyik jelöltre. Floridában például az igen aktív s hagyományosan republikánus kubai közösség kétkedve figyeli Bob Dole kampányát, aki többek között megvonta volna az illegális bevándorlók gyermekeitől az állami iskoláztatás lehetőségét. Clinton viszont a leghatározottabban ellenezte ezt az indítványt, s csak akkor bólintott rá a tervezetre, amikor ezt a javaslatot kivették. Dole nem akart semmiféle egészségügyi vagy egyéb segélyt nyújtani a legálisoknak, de Clinton úgy vélte, ez tisztességtelen eljárás volna az adófizető, „zöld kártyás”, vagyis engedéllyel rendelkező munkavállalókkal szemben. Tény viszont, hogy az amerikai polgár általában aggódik a bevándorlás miatt, amelyet összefüggésbe hoz az ország közbiztonságával, pontosabban a bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel, illetve a munkahelyek számával és a nyomott bérszínvonallal. A végső változat szigorúan korlátozni kívánja a törvénytelen bevándorlást, s az eredeti republikánus szándékokkal szemben viszonylag engedékenyebben tekint azokra, akik legálisan lépték át a határokat s telepedtek itt le. Ennek is oka van persze, hiszen a korszerű technológia gyártásában érdekelt cégek, a polgárjogi mozgalmak és konzervatív kutatóintézetek fogtak össze, s azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok nem foszthatja meg önmagát a külföldi tehetségektől s nem tagadhatja meg tőlük a családegyesítés jogát. Ez a téma aztán le is került a napirendről. S Clinton ösztönzésére elvetették azt az ötletet is, hogy kiutasítható az országból az a legális bevándorló, aki itt-tartózkodásának első hét évében összen több mint tizenkét hónapon át részesült valamiféle állami támogatásban. Nem tagadják meg továbbá az ellátást törvényes vagy törvénytelen bevándorlótól, ha az illető HIV- vagy AIDS-fertőzött. Azoknak az amerikai állampolgároknak viszont, akik rokonaikat akarják behozni az Egyesült Államokba, minimálisan rögzített jövedelemmel kell rendelkezniük. Házastárs és gyermek esetén a létminimum felett negyven százalékkal kell keresni, szülők beutaztatását kérelmezve pedig e szint kétszeresét kell elérni. A kongresszusi egyezkedés céltáblája végül az illegális bevándorló lett. A határőrizeti szerveket tízezer fővel megerősítik, s gyorsítják a bűnözők, okirataikat hamisítók kiutasítását. Megnehezítik azok bekerülését, akik politikai okokból menedéket kérnek. A múlt évtizedben és a kilencvenes esztendők elején tetőzött a bevándorlás az Egyesült Államokba: 1991-ben 1,8 millióan érkeztek ide legálisan, háromszor annyian, mint 1981-ben. Ez a szám jelenleg nyolc-kilencszázezer, s ehhez jön még évente háromszázezer illegális bevándorló. A törvény megalkotása pedig jelzi a hangulat változását e hagyományosan befogadó országban, amely továbbra is büszke kíván lenni arra, hogy a népek békés olvasztótégelye. (klahó)