Magyar Nemzet, 1996. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

KEDD, 1996. október 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nmt 3 A jugoszláv sajtó szerint napokon belül döntés várható­ Azonnali vizsgálatot rendelt el az ÁPV Rt.-nél a kormányfő Suchman menesztését követelik (Folytatás az 1. oldalról) Wekler Ferenc (SZDSZ) utalt arra, hogy az előző parlamenti ciklusban, sem a legutóbbi két év­ben nem jutottak hozzá az önkor­mányzatok az őket megillető va­gyonrészhez, nem kapták meg az energiaszektor privatizációja alap­ján járó részvényeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában mind a hat parlamenti párt képviseltetve van. Torgyán József (FKGP) úgy ítélte meg, hogy a kormányfő kétéven­ként nyilatkozik arról, hogy a tisz­ta kéz politikájának híve, a gya­korlat azonban nem támasztja ezt alá. Kitért arra, hogy az ÁPV Rt.­­nél nem kevesebb, mint 28 jogta­nácsost foglalkoztatnak havi 750 ezer forint fizetés mellett, ezenkí­vül 17 ügyvéd havi 300 ezer forint megbízási díj ellenében segíti a munkát, mégis szükség volt arra, hogy szerződtessék Tocsik Mártát, aki január 17-én kapott megbízást az ÁPV Rt. igazgatótanácsától, s ezen a testületi ülésen Suchman Tamás is részt vett. Szekeres Imre (MSZP) a felelős kormányzati magatartás jeleként értékelte, hogy Horn Gyula a lehető legrövi­debb időn belül kivizsgálást és tá­jékoztatást ígért. A parlamenti pártok közös felelősségére és ér­dekeire apellált. Isépy Tamás Suchman egyetért Hornnal abban, hogy az ÁPV Rt. szer­ződéseit - a Tocsik-botrány miatt - a privatizációs szerve­zet felügyelőbizottságán kívül a Kormányzati Ellenőrzési Iro­dával is megvizsgáltatja, mert ez a közvélemény megnyugta­tását szolgálja. Kijelentette: Tocsik Mártáról semmilyen in­formációja nincs, egyszer látta három percig. Megbízására nem kért fel senkit, nem adott felhatalmazást rá és nem tár­gyalt róla senkivel. Arra adott megbízást, hogy a lehető leg­gyorsabban kezdjék meg az ön­­kormányzatokkal a vagyonát­adásról szóló tárgyalásokat a dunaújvárosi elvesztett próba­per után. A tegnap déli rendkí­vüli ülésén az ÁPV Rt. igazga­tósága az ügy tisztázásáig fel­függesztette a szerződések vég­rehajtását. A vizsgálatot Such­man véleményével nem kívánja befolyásolni. Úgy véli, személy szerint nem vonható azért fe­­lességre, mert az eddig végre nem hajtott törvényeknek ele­get kíván tenni. A törvény egyébként szerinte rossz, az al­ku emiatt nem a jogos, hanem az azon felüli igényekről folyik. (KDNP) szerint a dolog lényege: az önkormányzatok csak jelentős baksis ellenében juthatnak hozzá jogos tulajdonukhoz. Az eset ki­vizsgálására alkalmasabbnak tar­tott egy parlamenti vizsgálóbizott­ságot, mint a kormányzat által ja­vasolt szerveket. Megfogalmazód­tak olyan vádak is, hogy egyes pártok profitálnak a kifizetett szakértői díjakból. A legrészlete­sebben Deutsch­ Tamás (Fidesz) szólt a történtek néhány eddig ke­vésbé ismert részletéről. Suchman Tamást menesztenie kell a minisz­terelnöknek - szögezte le felszóla­lása elején, mert az évtized kor­rupciós botrányaként jegyzett ügy eddigi adatai ezt követelik. Szor­galmazta, hogy az ÁPV Rt. igaz­gatótanácsa október 15-ig számol­jon be a parlamentnek. Egy eddig nem ismert új információval is szolgált, mondván: Tocsik ellen 1988-89-ben okirathamisítás és csalás miatt indult büntetőeljárás. Szekeres Imre (MSZP) a kis­gazda frakcióvezető korábbi fel­szólalásával kapcsolatban cáfolta, hogy Békés megyében 17 millió forint közvetítési díjat kellett vol­na fizetni egy privatizációs meg­állapodás kapcsán. Dávid Ibolya (MDF) az alkotmányügyi bizott­ság előtti beszámolót sürgette. Szabó Iván (MDNP) furcsának ta­lálta, hogy a miniszterelnök a fel­ A Magyar Nemzet birtokába jutott annak a számlának a máso­lata, mely - Torgyán József napirend előtti felszólalásával össz­hangban - tanúsítja, hogy Békéscsaba önkormányzata 17 millió forint díjat fizetett dr. Incze András budapesti ügyvédnek. A jo­gászt arra kérte fel az önkormányzat, hogy a várost képviselje az ÁPV Rt. és az önkormányzat közti vitás kérdésben. Ennek lényege, hogy az ÁVÜ alulbecsülte az önkormányzatnak átadandó vagyont. Emiatt Békéscsaba önkormányzata pert indított. Az ÁPV Rt. és az önkormányzat között peren kívüli megegyezés született azt követő­en, hogy több­ kérdésben az önkormányzat álláspontja bizonyult jogszerűnek. A peren kívüli megegyezésnek köszönhetően a város 266 millió forint készpénzt és 167 millió forint értékű részvényt ka­pott. E megállapodás sikerdíja volt a 17 millió forint, melyet dr. Incze András részére átutaltak. Szekeres Imrének a parlamentben elhangzott és tudósításunkban idézett cáfolata tehát - miszerint semmilyen szerződés nem volt - nem felel meg a valóságnak, ügyelőbizottsági vizsgálat mellett a kormány ellenőrzési irodáját is megbízta az eset kivizsgálásával. Horn Gyula zárszavában úgy ítélte meg, hogy a volt kormánypártok­nak nincs erkölcsi alapjuk szemre­hányást tenni a jelengi kormány­nak. Egyúttal továbbra is biztosí­totta bizalmáról Suchman Tamás privatizációért felelős minisztert, aki a napirend előtti vita időtarta­ma alatt nem volt jelen a plenáris ülésen. Az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága úgy határo­zott, hogy szerdai tanácskozásán meghallgatja az ÁPV Rt. igazgató­­tanácsának álláspontját arról a megbízásról, amelyet Tocsik Már­ta tanácsadónak adtak. Az Országgyűlés megkezdte az atomenergiáról szóló törvény­­javaslat vitáját. Az ellenzék is tá­mogatta a törvényt, amely jelentős versenyelőnyt biztosít az atom­energiának. Nem volt teljes egyet­értés abban, hogy atomerőmű ki­zárólag állami tulajdonban lehet. Soós Károly Attila, a tegnap távo­zó ipari minisztériumi államtitkár leszögezte: a kormány nem java­solja, hogy erről ez a törvény ren­delkezzen. A T. Ház folytatta a vi­tát a költségvetés módosításáról, a zárszámadásról, s lezárta a lakás­takarékpénztárakról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. (b. l.-m. t.-o. s.) Új helyzetet teremt a munkerőpiacon a feketemunkával szemben a bérek közterheinek csökkentése, a január 1-jétől be­vezetésre kerülő foglalkoztatási nyilvántartás és az ellenőrzés ki­­terjesztése - véli Kiss Péter munkaügyi miniszter. A szocialista frakció ülése után elmondta lapunknak: a munkaügyben véget érhet a tűzoltás, a jövőben új intézmények segíthetik a gondok megoldását. Változik a segélyezés alsó és felső határa. Az eddigi 8700 forint helyett a nyugdíjminimum 90 százaléka lesz az alsó határ, mely ez összeg kétszeresére emelkedhet. Pozsgai Balázs, az önkormányzati munkacsoport vezetője szerint a tervezetthez képest az önkormányzatok 30 milliárd forinttal nagyobb keret­ből gazdálkodhatnak jövőre. Ez 12,9 százalékos növekedés. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott települések támo­gatása a tavaly tervezetthez képest 60 százalékkal nőhet. Belgrád a szankciók törlését sürgeti ÚJVIDÉK­­ Miután a bosz­niai ideiglenes választási bizott­ság véglegesnek nyilvánította az eddig közölt előzetes eredménye­ket - amivel egy időben a számos szabálytalanság és visszaélés el­lenére az EBESZ hitelesítette is az adatokat Jugoszláviában is­mét felvetették a szankciók közeli megszüntetésének kérdését. A kö­vetkező egy-két napban biztosan törlik a Szerbia és Crna Gora el­leni büntetést, jelentik New Yorkból a jugoszláv tudósítók ér­tesülésekre és arra hivatkozva, hogy már az utólag szabott felté­telek is megvalósultak, utalva a boszniai választások hivatalos eredményeinek közzétételére. Közben már meg is született a szankciótörlésre vonatkozó dön­tés tervezete, hangoztatják. Az Egyesült Államokban tartózkodik Milutinovics jugoszláv külügymi­niszter, aki az ENSZ székhelyén, majd vasárnaptól Washingtonban igyekszik egyengetni a szankciók végleges eltörlésének útját. Belg­rád tökéletesen tisztában van az­zal, hogy a már amúgy is felfüg­gesztett - tehát a gyakorlatban nem ható - szankciók teljes meg­szüntetésével szinte semmi sem változna. (Nagyon jól jönne azonban a szocialistáknak a vá­lasztási kampányban.) Sokkal fontosabb ennél a szankciók úgy­nevezett külső falának „lebontá­sa”. Ezzel juthatna a JSZK a nemzetközi szervezetekbe, a pénzügyi intézményekbe, tehát csak így kaphatna kölcsönt, ami nélkül nem lábalhat ki a gazdasá­gi válságból. Erre azonban egyel­őre nincs remény. Dragoszlav Avramovics volt jugoszláv bankkormányzó lesz a jugoszláv miniszterelnök, ha győz a választásokon az Együtt elnevezésű ellenzéki koalíció. A Nasa Borba független lapnak nyilatkozva az igen népszerű idős politikus megerősítette, hogy vállalja a kihívást. Mint fo­galmazott, célja, hogy visszatér­jen Európába, ehhez azonban szükséges valamennyi demokra­tikus erő támogatása. Az Egy­ütt­­ben azonban kimondottan nacio­nalista pártok is helyet kaptak, amelyek programja és ténykedé­se nem éppen „európai”. Ilyen a Djindjics-féle Demokrata Párt, de a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt is. Az utóbbi szervezet most cáfolja, hogy va­sárnap véglegesen csatlakozott Volna a demokratikus ellenzék választási szövetségéhez. Mint az várható is volt, a szocialisták máris valóságos kampányt indí­tottak Avramovics lejáratására. Az ellenzék szerint az állami mé­diák ilyen heves támadása a ha­talmi pártnak és ,,csatlós szerve­zeteinek” az idegességére vall. (Sebestyén) Szófia az EU-hoz fordult Búzasegélyt kér Bulgária Bulgária az Európai Unió se­gítségét kérte a drámai búzahiány enyhítésére - jelentette az AP-DJ. Paparizov kereskedelmi és Tren­­dafilov mezőgazdasági miniszter hétfőn közölte az EU tagországai­nak nagyköveteivel, hogy Bulgá­riának kedvezményes feltételekkel sürgősen szüksége van 450 ezer tonna étkezési és további 700 ezer tonna takarmánybúzára. A BT­A bolgár hírügynökség jelentése sze­rint Bulgária olyan hitelt szeretne kapni a gabonaszállításokra, amelynek törlesztését csak három év türelmi idő után kellene meg­kezdeni. Szófia egyébként tárgyal Ukrajnával és Kazahsztánnal is. ­I KÜLFÖLD TOM LANTOS demokrata és Mar­tin Hoke republikánus párti képvise­lői határozattervezetet terjesztett a kongresszus elé a magyar-román alapszerződés ügyében, szorgalmaz­va, hogy Bill Clinton minden esz­közzel támogassa az egyezmény végrehajtását. AZ OROSZ-SZLOVÁK KATO­NAI párbeszéd fejlesztéséről kez­dett hétfőn tárgyalásokat Szlovákiá­ban Mihail Kolesznyikov orosz ve­zérkari főnök. A tárgyalópartnerek véleményt cserélnek Moszkva és Pozsony álláspontjáról a NATO ke­leti kibővítését illetően. ÚJABB ÉSZAK-KOREAI BE­HATOLÓT lőttek agyon hétfőn a dél-koreai hadsereg katonái. Ezzel 22-re emelkedett azoknak az állító­lagos észak-koreai ügynököknek a száma, akik életüket veszítették az­óta, hogy tengeralattjárójuk a hónap elején megfeneklett a dél-koreai partoknál - jelentette a Reuter. AZ EU ÉS JAPÁN szorosabb poli­tikai együttműködése a fő téma Jacques Santer tokiói tárgyalásain. Az Európai Bizottság elnöke hétfőn érkezett hatnapos látogatásra Japán­ba. Tokió a volt Jugoszlávia újjáépí­tésére legtöbbet áldozó országok kö­zött a harmadik helyen áll, és hajlan­dó további segítségnyújtásra. Az EU - mintegy ellenszolgáltatásként - részt vesz az észak-koreai atomerő­művek átállítását célzó programban. BILL GATES, a Microsoft számí­tástechnikai cég alapítója immár a harmadik egymást követő évben nyerte el a leggazdagabb amerikai címét. A Forbes magazin októberi számában megjelenő, a négyszáz leggazdagabb egyesült államokbeli polgár nevét tartalmazó ranglista szerint Gates vagyona négymilliárd dollárral gyarapodott a tavalyihoz képest, és ma már összesen 18,5 milliárdot tesz ki. ÚJVIDÉK - Louise Arbour asszony, a hágai Nemzetközi Bíróság új főügyésze keményebb fellépést jelentett be a körözött Karadzsics és társai kézre kerítése érdekében. A Beta hírügynökség szerint ju­goszláv, horvát és boszniai újságíróknak kijelentette, a BT-nek kell rákényszerítenie az államokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségük­nek, és tartóztassák le a háborús bűncselekményekkel vádoltakat. A kanadai Arbour, aki kedden veszi át a dél-afrikai Goldstone helyét, lehetségesnek tartotta a fő­bűnösök lefogását, s azt elsődleges célja­ként említette. (s. i.) Feszültség az elválasztó zónában Vasútépítés Néhány napja több száz mu­zulmán lakos tartja megszállva a kelet-boszniai Majevica-hegység egyik romos kis faluját, Justicsit, amely az IFOR által „elválasztó zónának” nevezett területen fek­szik. A muzulmánok azt követe­lik, hogy a daytoni egyezmény­nek megfelelően elfoglalhassák végre lerombolt falujukat, s - szakítva a menekült életmóddal - hozzáláthassanak az újjáépítés­hez. A szerb hatóságok követke­zetesen ellenzik a tömeges visszatelepülést, most is segítsé­gül hívták rendőrségüket. Amint történt ez augusztusban Tuzlánál - s az incidens verekedésbe tor­kollott. Sir Michael Walker altá­bornagy, az IFOR szárazföldi erőinek parancsnoka, aki a Tuz­­la-Zvornik közti vasúti szakasz átadása alkalmával a magyar és olasz kontingenst látogatta meg, Boszniában a közelben zajló eseményekről tudósítónknak elmondta: az etni­kai határok mentén kirobbant válság komolyan veszélyezteti a daytoni folyamat sikeres befeje­zését, ezért a nemzetközi szerve­zetek képviselői jelenleg is tár­gyalásokat folytatnak a szemben álló közösségek vezetőivel. A magyar műszakiakról a tá­bornok felsőfokon nyilatkozott, s bár október végén távozik poszt­járól John-David Moore-Rick tá­bornok, az IFOR brit műszaki fő­nöke, áradnak a megbízások az alakulathoz. Most a vasút újjá­építése van soron. A tuzla-taszá­­ri kapcsolat miatt az amerikaik az észak-déli összeköttetés hely­reállítását erőltetik, míg az ango­lok a kelet-nyugati bosnyák vas­utat látnák végre működőképes állapotban. (havasi) Az alapszerződés ratifikálása Román szavazás csütörtökön A román képviselőház hétfőn délután név szerinti szavazással, nagy többséggel a csütörtöki ülés napirendjére tűzte a román-ma­gyar alapszerződés ratifikálását - adta hírül az MTI. A képviselőház állásfoglalása meghiúsította a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) arra irányuló kísérletét, hogy eljárási okokra, a házszabály előírásaira hivatkozva elérje a ratifikálásnak a választások utánra halasztását - ugyanis csütörtökön tart utoljára rendes ü­lést a képviselőház a vá­lasztási kampány előtt. A vita ki­tűzése mellett foglalt állást 189, ellene 19 honatya. Az RMDSZ képviselői az ér­demi szavazással kapcsolatban a vita előtt már kialakították állás­pontjukat, de az ügyrendi kérdésre vonatkozólag nem volt előzetes konzultáció. A név szerinti szava­zásban, amely nem tesz lehetővé tartózkodást, többségükben a csü­törtöki időpont mellett foglaltak állást, kisebbségük - Szilágyi Zsolt képviselő közlése szerint 7-9 RMDSZ-képviselő - támogatta a vita elhalasztását. Hétfő délutáni frakciógyűlésén az RMDSZ kép­viselőcsoportja egyébként már előre úgy határozott, hogy tartóz­kodni fog a ratifikálásról szóló szavazáson. Az RNEP képviselői a képvi­selőház döntése után bejelentették, hogy nem vesznek részt az alap­­szerződésről szóló szavazásban. Volánjaim ellen tüntettek HÍRÖSSZEFOGLALÓ A többnapos palesztin-zsidó összecsapások után hétfőn - an­nak reményében, hogy tárgyalá­sokkal lecsendesíthetik a feszült­séget - első ízben megbeszélése­ket kezdeményeztek az érintettek. A cél a tervbe vett washingtoni csúcstalálkozó előkészítése lett volna. Miközben Netanjahu izrae­li kormányfő, eleget téve Clinton elnök meghívásának, az Egyesült Államokba utazott, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője pedig előbb Kairóban Mubarak elnök­kel, majd Luxemburgban az Euró­pai Unió vezetőivel vitatta meg a helyzetet, Izraelben pacifista zsi­dók nagyszabású tüntetést rendez­tek Netanjahu ellen. Ezrek rótták le kegyeletüket az elhunyt minisz­terelnök, Mehak Rabin sírjánál. Az AFP szerint a békés megmozdulá­son Joszi Szarid volt környezetvé­delmi miniszter vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta, hogy ki­derítsék, miként született meg a döntés a történelmi alagút meg­nyitásáról. Jeruzsálemben, ahol a válság a zsidók kedélyét is felbor­zolta, feltűnést keltett a 103 éves „csodarabbinak”, Jichak Kaduri­­nak a kijelentése az izraeli televí­zióban. Azt mondta, azok, akik el­rendelték az alagút megnyitását,­ s Izraelt szembefordították a világ­gal, őrültek. Hírügynökségek em­lékeztetnek rá, hogy az agg rabbi május végén támogatta Netanjahu választási harcát. Kisebb tandíjat akar a Fidesz A Fidesz parlamenti frakció­ja elhibázottnak és elfogadhatat­lannak tartja a kormány által megalkotott tandíjrendeletet, amely véleménye szerint elzárja a továbbtanulás, a felemelkedés lehetőségét a nehéz anyagi hely­zetben lévők elől. Pokorni Zol­tán megerősítette: a tavaly beve­zetett szerényebb mértékű tandíj következtében is kilenc százalék­kal kevesebben jelentkeztek a felsőoktatás intézményeibe. A kormány mostani rendele­tével az eddigi maximális 20 ezer forintos éves tandíjat 130 ezerre emelte, miközben feltételes mód­ban fogalmaz a mentesülés lehe­tőségéről, azaz lehetővé teszi, hogy minden hallgató díjköteles legyen - fogalmazott Pokorni, azt javasolva a rendelet ellen til­takozó diákoknak, fölösleges tárgyalási szándékkal­ közelíte­niük a kabinet felé, mert eddig ennek a lépésnek már két esetben csak a tandíjak további emelése volt a következménye. Tirts Tamás szerint furcsa helyzet kezd kialakulni az adó­­azonosító számok, illetve kártyák készítése körül is. A Fidesz az adatvédelmi biztoshoz kíván for­dulni amiatt, hogy egy olyan cég kapta a kártyák előállításának jo­gát, amely még nem rendelkezik cégbejegyzéssel. (v. f.) ­ Tőkés bírálja a Szomorúan állapítom meg, hogy míg az Antall- és a Boross­­kormány a remény és az elindulás időszakát jelentette, ezzel szem­ben a mostani kabinet az illúziók korszakának bizonyult - ezt Tő­kés László református­ püspök je­lentette ki tegnap esti rendkívüli sajtóértekezletén, miután megbe­szélést folytatott az MDF elnök­ségével. Úgy vélekedett, a Horn­­kormány csak látszatra követte az előző két kabinet politikáját a ha­táron túli magyarság ügyében. Hangsúlyozta: bár csak részlege­sen számíthatnak a jelenlegi ma­gyar kormánykoalícióra, továbbra is igényt tartanak minden parla­­ menti-kormán­y­ menti politikai erő konszenzusára az összmagyarság ügyében. Azzal kapcsolatban, hogy Sütő András lemondott tiszteletbeli elnöki posztjáról, Tőkés megjegyezte: nem ért egyet a lépéssel, az RMDSZ-nek szüksége van rá. A Magyar Nemzet kérdésére Tőkés kijelentette: elsősorban azt kifo­gásolják, ami az alapszerződésből kimaradt. Lezsák Sándor bejelen­tette: a Demokrata Fórum a Bem téren vizsgálóirodát nyitott: a panaszok alapján azt vizsgálják, hogy az alapszerződésnek milyen következményei vannak a határon túli magyarságra. (6.-t. g.) A Tocsik-ü­gy a jéghegy csúcsa (Folytatás az 1. oldalról) Nagyságrendileg jóval na­gyobb hátrány érte az önkor­mányzatokat azzal, hogy bár 1995 decemberéig meg kellett volna kapniuk az energiaszolgál­tató társaságok részvényeinek bi­zonyos hányadát, ahhoz máig nem jutottak hozzá. Köllner sze­rint az egyezkedésnél az ÁPV Rt. visszaélt gazdasági erőfölé­nyével, kihasználta a másik fél szorult helyzetét, az ilyen szerző­dés pedig uzsorásnak tekinthető. Nem helytálló a privatizációs miniszter érvelése, hogy ily mó­don a költségvetésnek takarított meg milliárdokat - állítja Köll­ner. Az önkormányzatok is a költségvetéshez kapcsolódnak, s amennyivel most megrövidültek, más csatornán, más jogcímen a hiányzó összeget a költségvetés­ből kapják meg. Ráadásul a köz­vetítő díja - akármennyi is az - kifejezetten az államháztartást, végső soron pedig az adófizető­ket terheli - érvelt. Ha bebizonyosodik, hogy az ÁPV Rt. jogilag nem méltányol­ható módon megkárosította a te­lepüléseket, s önként nem hajlan­dó a veszteség megtérítésére, a TÖOSZ - egy forintért - hajlan­dó képviselni a bíróság előtt azo­kat az önkormányzatokat, ame­lyek perre mennek az ÁPV Rt.­­vel - tudtuk meg. (csekek)

Next