Magyar Nemzet, 1996. november (59. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
4 Madar Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1996. november 1. A túlmunkadíj felét kapják kézhez Orvosok sorozatos pernyerése (Folytatás az 1. oldalról) Szekszárdon, Székesfehérvárott a kórházi orvosok, Kecskeméten viszont az alapellátási doktorok nyerték meg a túlmunka teljes díjazásáért indított pereket. A Magyar Orvosi Kamara több mint ötezer orvos ügyeleti adatai alapján megállapította, hogy a hét végi ügyeletek átlagos hossza 30 óra alkalmanként, a kórházi orvosok kevesebb mint 90 forintos órabérért kénytelenek túlmunkát vállalni. Gyenes Géza, az orvoskamara országos titkára lapunk kérdésére elmondta: a díj nagyságát a munka törvénykönyve határozza meg. A kórházi orvosok a hétköznapi ügyeletekért ennek átlagosan kevesebb mint felét kapják meg, a különbözet havonta több mint tízezer forint. A hét végi kórházi munkáért havonta átlagosan 5500 forintot fizetnek 13 ezer forint helyett. Az alapellátásban dolgozó orvosoknál a havi differencia 6877 forint havonta, hétvégeken pedig 2718 forint. Egy háziorvos így évente átlagosan közel 120 ezer forinttal kap kisebb összeget a törvényben előírtnál, a kórházi orvosok pedig 220 ezer forinttal. (Az orvosok alapbére havi 43-14 ezer forint.) Gyenes Géza kilencmilliárd forintra becsüli a költségvetésből hiányzó összeget. Mint mondta, az orvosok még szerencsésebb helyzetben vannak, mint a szakdolgozók, mert ők csupán átlagosan az ügyeleti díj harmadához jutnak hozzá. Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint 1992 óta nem rendezték jogszabályban az egészségügyi ügyeletek pontos díját. A kormánnyal kötött megállapodásban külön pontként szerepelt, hogy az év végéig meg kell születnie az erről szóló rendeletnek, ám még első változata sem készült el a tervezetnek. Emiatt jelenleg törvénytelen módon rendelik el a túlmunkákat, márciusra-áprilisra minden egészségügyi dolgozó teljesíti az egész évi kötelezettségét. Az elnök asszony hét-nyolcmilliárd forintra becsüli a hiányzó összeget, amely a jövő évi költségvetésben sem szerepel. Kérdésünkre - az átlagosan 30 óráig tartó hét végi ügyeletek nem mennek-e a betegellátás rovására? - Gulyás Judit azt mondta: itt emberéletekről van szó. Az orvost ugyanúgy felelősségre vonják a 28. órában elkövetett műtéti hibáért is. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan szakorvosokat kellene a kórházaknak foglalkoztatniuk, akik csak ügyelnek, mert így kikerülhető lenne, hogy az egész héten dolgozó orvos hét végén egyfolytában 20 órákat operáljon egy baleseti sebészeten, majd hétfőn folytassa a munkáját. Gulyás Judit és Gyenes Géza is egyetértett abban, hogy a kórházi leépítésekkel ezek a gondok súlyosbodni fognak, mert az elbocsátott orvosok és nővérek feladatát is a többieknek kell majd ellátni. (élő) Új műtőket avattak Megmarad a komlói kórház Két hét múlva fogadja az első betegeket a komlói városi kórház két új szülészeti-nőgyógyászati műtője. Az új műtők felavatásával 200 millió forintos - a német testvérváros által is támogatott - beruházás fejeződött be a komlói kórházban, amelyet tavaly még a bezárás veszélye fenyegetett. Szabó György népjóléti miniszter igyekezett megnyugtatni a komlói orvosokat és önkormányzati képviselőket: a kórház megszüntetése végleg lekerült a napirendről. (h. j.) A harcok elültével, a forradalom győzelmével együtt járt a sajtó demokratikus átcsoportosítása. A Rákosi-zsarnokság központi akaratra épülő újságjai helyébe lépő lapok sokszínű politikai választékot kínáltak az olvasóknak. Megszűnőben a párt központi lapja, a Szabad Nép (tizennégy évfolyam), de még csak másnap, november 2-án jelenik meg a helyébe lépő Népszabadság, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi orgánuma (az elnevezés, hogy a folyamatosság is biztosítva legyen: Szabad Nép „másképpen” Népszabadság, a kommunista kultúrideológus, Pándi Pál leleménye). A Népszava ismét a tetszhalottakból feltámadó, Szociáldemokrata Párt központi lapja. Vezércikkéből - a legendás bátorságú, saját politikus múltjához mindhalálig ragaszkodó Kéthly Anna írta - tanulságos idézni: „Egy olyan történelmi pillanatban áll talpra a Szociáldemokrata Párt, törpéktől megbénított óriás, amilyen a magyar történelemben még nem volt. Szinte puszta kézzel harcolta ki életlehetőségét attól az uralomtól, amely népi demokráciának nevezte magát, de amelyben sem formailag, sem lényegileg sem népi, sem demokratikus nem volt. Egy hatalmas színjáték mutatkozott a világ felé, amelynek kuliszszái összeomlottak, szereplői megfutamodtak, és elénk meredeznek most a rozsdás vasvázak, lógó kötelek, por és szenny, ami a cifra díszletek mögött elrejtve volt...” A szakszervezetek lapja a frissiben alapított Népakarat. Újraindult a Kis Újság, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt hagyományos politikai napilapja. Új színfolt a forradalmi magyar honvédség és ifjúság krónikása, az Obersovszky Gyula által életrehívott Igazság, amelynek címét szinte már öklömnyi betűkkel szedte ki maga a főszerkesztő, amikor még a harcok közben október 23-a után elfoglalta a nyomdát. Hol helyezkedik el ebben a sokszínű sajtóegyüttesben a Magyar Nemzet november 1-jén, amikor aznap megint új impresszummal jelent meg (Szerkeszti: a szerkesztőbizottság...)? A dolgok háttere, hogy a kisgazdák elhatározták: visszaszerzik maguknak az újságot, mivel Pethő Sándor tragikus halálát követően a lap egy ideig az ő eszmei szócsövüknek számított. Ennek érdekében Pártay Tivadar vezetésével elözönlötték a szerkesztőséget (Nagy Imrére való hivatkozással, ami nem bizonyult igaznak), és a régi gárdából csak néhány embert szándékoztak „megtartani”... Végül kompromisszum született: a szerkesztőségbe megjöttek az újak, de maradtak a régiek is, így ez a kölcsönös engedményekkel járó (koalíciós, nem pedig ,népfrontos”, azaz a nem kívánt és kitaszító elemeket elnyelő...) megegyezés szülte meg a lap november 1-jei vezércikkét is, amit a több évig börtönt szenvedett kisgazda újságíró, Kemény András írt: „A Magyar Nemzet szerkesztőségi gárdáját átalakítottuk s a kisgazdapárt régi, harcos újságírói kerültek ismét az íróasztalokhoz, azok a magyar újságírók, akik legtöbbjének kezéből az önkényuralom kiütötte az újságíró fegyverét, a tollat. A Magyar Nemzet új munkatársainak nagy része megjárta az internálótáborok s a börtönök kálváriáját, de vannak olyanok is, akik követ törtek, maltert hordtak, s a legnehezebb fizikai munkát is vállalták, de nem adták el szent hitüket, meggyőződésüket, a magyar újságíró becsületét! Inkább vállalták a megaláztatások végtelen sorát, de nem álltak oda üvölteni a farkasokkal. Ez a bátor és a forradalom tüzében kipróbált magyar újságírógárda állt a Magyar Nemzet szerkesztőségének élére, hogy a kisgazdapárt régi lapját visszavezesse ismét a magyar útra... ” • Az újság régi gárdája, a névadó és alapító Pethő Sándor fiával, Pethő Tiborral az élen, mégsem a kisgazdamegoldás mellett volt, inkább egy szélesebb európai, történelmi gyökereit nemzeti (Pethő Sándor-i...) összefogás jegyében képzelte el a Magyar Nemzet további sorsát. Küldöttség indult a Parlamentbe, ahol a lap tegnap még felelős szerkesztője, Losonczy Géza, Nagy Imre közvetlen, legszűkebb csoportjában működött. Ugyanígy ott volt a Parlamentben a tegnap még a Magyar Nemzet szerkesztőbizottsági tagja, Vásárhelyi Miklós, aki éppen november elsején lépett elő a Nagy Imre-kormány sajtófőnökévé. Megállapodás született (Tildy Zoltánnal, a kisgazdapárti államminiszterrel megegyezve), hogy a Magyar Nemzetet ne sajátítsa ki egyetlen párt sem. Kárpótlásul a kisgazda Pártay Tivadar és csoportja megkapta a Hétfői Hírlapot, amelyik 1956. október elején indult, Boldizsár Iván szerkesztésével, Tiszta lap című vezércikkel. A forradalom alatti (4. számú) Véres lap írásával tett hitet a történelmi változások mellett. Ám az események túlszaladtak e ma már sajtótörténethez tartozó történeten. A kisgazdák sem a lapengedély hivatalos kiadását, sem a hetilap átvételét a november 4-i, vasárnapi második szovjet beavatkozás miatt már nem tudták valóra váltani. A Magyar Nemzet november 1- jei száma - a vezércikken kívül - nem enged az olvasónak bepillantást a fentebb ismertetett, kulisszák mögötti küzdelmekbe. Inkább arról tudósít és ír, kommentál és riportot, ami előző napon az országban és a nagyvilágban történt, különös tekintettel a már győztes forradalom eseményeire. Az első oldalon, miközben a négyhasábos főcím (Megkezdtük a tárgyalásokat a Szovjetunióval a Varsói Szerződés felmondásáról) a koalíciós idők elmúltával ismét visszahozta az arcokra egy nemzet szabadságának sugárzó reményét - a Magyar Nemzet hírlapfej alatt a rettegett háborús hír: angol és francia bombázók támadást intéztek az egyiptomi nagyvárosok ellen. A közleményt egészíti ki a külpolitikai hírek és tudósítások harmadik oldalán hasonló drámai erejű közlemény, kétsoros főcímbe sűrítve. A Biztonsági Tanács összeült az egyiptomi angol-francia beavatkozás megvitatására. Ami e külpolitikai oldalról a legtragikusabb magyar vonatkozású: egy szenzációs leleplezést hírül adó közlemény. Címe: Kós Péter:Lev Konduktorov! A leleplező írás előzménye, hogy a Magyar Népköztársaság hivatalos, az ENSZ-hez delegált nagykövete, aki a forradalom kitörése óta nem a Nagy Imre-kormány, hanem az agressziót elkövető, népünket letipró Szovjetunió mellett áll, eredetileg nem is a „Kós Péter” nevet viselte... Lássuk a cikket: „Az ENSZ előtt botrányos körülmények között leszerepelt magyar megbízottról most kiderült, hogy valódi nevén Lev Konduktorov orosz mérnök. 1952-ben küldték ki Indiába a magyar kormány megbízottjául Konduktorovot, és ekkor vette fel a jól hangzó Kós Péter nevet. Hogy valójában lélekben Lev Konduktorov maradt, az az ENSZ-beli szereplése folyamán kiderült. A Nagy Imrekormány azóta helyrehozta a Hegedűs-klikknek ezt a magyar nemzettel szemben elkövetett minősíthetetlen eljárását, menesztette Konduktorovot, és bizonyára rövidesen a magyar ENSZ-kiküldött tisztére talál magyar érzelmű magyar embert.” Ma már tudjuk, hogy egyrészt nem volt már idő (november 1-jét írjuk...) a forradalmi és nemzeti Nagy Imre-kormánynak megfelelő külügyért kiküldenie New Yorkba, másrészt Kas-Konduktorov a maga posztját „meghosszabbítva” végig kihasználta az október 23-a előtti állapotok fenntartására a szovjet ENSZ-delegáció hathatós és erőszakos támogatásával. Visszatérve a Magyar Nemzet első oldalára: két fontos személyi hír. Az egyik: Kovács Bélának, az érdemdús és tisztességes kisgazda politikusnak visszatérése a Nagy Imre-kormány földművelésügyi minisztereként a közéletbe (1947 februárjában a szovjet titkosszolgálat, képviselői mentelmi jogát semmibe véve, letartóztatta őt, s alig fél éve szabadult rabságából). Kovács Béla kijelentette: A magyar nép semleges Magyarországot kíván. A másik hír: Maléter Pál, a honvédelmi miniszter első helyettese. (Ki láthat a jövőbe: Maléter tábornok két nap múlva miniszter, a harmadikon már a szovjet titkosszolgálat foglya, mint 1947-ben Kovács Béla...) (t. á.) Magyar Nemzet 1956. november 1. Elutasították a beadványokat Nem halasztják el a választást Rákospalotán A Fővárosi Választási Bizottság a tények alapján nem látja indokoltnak a XV. kerületben december 8-ra kiírt időközi polgármester-választás elhalasztását, és késedelmes benyújtásuk miatt nem tartja szükségesnek az erre irányuló kérelmek további vizsgálatát sem - hangzott el a testület csütörtöki ülésén az MTI közlése szerint. Takács Imre elnök hangsúlyozta: Mattiák Gábor helyi szabad demokrata képviselő október 24-én, az SZDSZ XV. kerületi szervezete október 28-án, a helyi kisgazdafrakció pedig október 29-én nyújtotta be az időpontra vonatkozó felülvizsgálati kérelmét, ezek azonban a törvény által előírt, a döntés tudomásulvételétől számított három napot meghaladva kerültek a bizottság elé. A kifogásokat legkésőbb október 18-ig kellett volna írásban jelezni, ennek elmulasztása miatt azonban a beadványok nem tárgyalhatók. Sikeres rajtaütés a Csanády utcai építkezésen Feketemunkások a nagy beruházásokon A XIII. Kerületi Rendőrkapitányság és a Fővárosi Munkaügyi Központ munkatársai csütörtök reggel váratlanul megjelentek a Csanády-Váci utca sarkán épülő biztosítószékház munkavezetőinél. A rendőrök körbefogták az épületblokkot, majd szinte egyenként ellenőrizték és igazoltatták az építkezésen dolgozó munkásokat. A több óráig tartó ellenőrzés eredményeiről csak a következő napokban, az értékelést és a külföldieket ellenőrző osztály kontrollját követően tudnak nyilatkozni az erre hivatottak. Annyi azonban már most bizonyos: az akció sikeres volt. Információnk szerint az akcióban közel ötven egyenruhás járőr és nyomozó vett részt a rendőrség részéről, többtucatnyi munkást állítottak elő, akik nem rendelkeztek megfelelő okmányokkal. Volt, akinek nem volt személyi igazolványa vagy útlevele, de olyan személyek is fennakadtak a rostán, akiknek magyarországi munkavállalási engedélyük sem volt, sőt illegálisan tartózkodnak hazánkban. A kihallgatások lapzártánk idején is tartottak, a kerületi kapitányság vezetői ezért nem kívántak az idő előtti eredményekről beszámolni. Angyalföldön rövid időn belül már másodszor hajtottak végre - a munkaügyi központtal közösen - sikeres akciót az ellenőrzésre jogosult hatóságok. A Duna Plaza után a biztosítószékház beruházásán dolgozó fő- és alvállalkozók egy része sem a törvényes utat választotta. Ennek következményeit vállalniuk kell, egyrészt a munkavállalóknak, akik közül a külföldieket azonnal kiutasítják hazánkból, míg az őket alkalmazókat súlyos bírsággal sújtják. Mint a hatóságok vezetőitől megtudtuk: még ebben az évben további beruházásokat is ellenőrizni kívánnak, amelyek nem csak a XIII. kerületre fognak kiterjedni. Szeretnék a feketemunkát mindenképpen jelentősen visszaszorítani, és a munkanélkülieket rábírni a legális elhelyezkedésre. (k. z. t.) Szigorítják a pitbulltartást A veszélyes kutyákkal kapcsolatos szabályozás alapjait teremti meg az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet, illetve a büntető törvénykönyv módosítása, amelynek végszavazásaa jövő héten lesz a parlamentben. A Fidesz indítványa nyomán az Országgyűlés várhatóan megszigorítja majd a pitbull terrier és keverékei tartására vonatkozó szabályokat, bűncselekményként határozza meg a tiltott állatviadal szervezését és a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegését - közli az MTI. Mindezt Baraczka Róbertné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára mondta csütörtökön újságírók előtt a BM-ben. A Nap tv és az MSat vitája Megsértették a médiatörvényt? Nézői bejelentések nyomán derült ki, hogy az AM mikro A 3-as csatornán jelentkező Napnyugta című tévéműsor, amely Budapest és annak 30-60 kilométeres körzetében fogható, az elmúlt napokban több körzetben nem volt látható - tájékoztatta lapunkat Sasvári Tibor, az Nap Tv Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, az M Sat, a korábbi A 3 minden egyeztetés nélkül, a Nap tv megkerülésével levetette a délután 5-től este fél nyolcig jelentkező Nap-nyugta című programot és néhány kábeltársaságon keresztül saját műsorát sugározza. Az ügyvezető igazgató ezt azért is fájlalja különösen, mert így többen nem láthatták az újságokban előre meghirdetett és népszerű főszerkesztői fórumot, amelynek legutóbb Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója volt a vendége. Mint Sasvári kijelentette, a Nap tv a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye alapján 2000. július elsejéig jogosult az említett időpontban az AM mikro A 3-as csatorna használatára. Lapunk érdeklődésére Grószné Matuska Anikó, az M Sat public relation igazgatója elmondta, társaságuk nem vetette le az AM mikróról a Nap tv adását, ehhez nem is lenne joga. Az történt, hogy az MSat több kábeltévé-társasággal szerződést kötött és saját műsorát szatelliten keresztül közvetíti, szeretnék ugyanis a vidéki nézőket is elérni. Valóban előfordulhat, hogy az a kábeltévé-társaság, amelyik az MSattal kötött szerződést, az említett időben az ő műsorukat közvetíti, de nem az AM mikrón keresztül. Grószné sajnálkozásának adott hangot, hogy a Nap tv nem kereste meg őket; mint hangsúlyozta, békés viszonyt szeretnének egymással a továbbiakban is. E felvetésekre reagálva a Nap Tv Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette: az MSatnak a médiatörvény értelmében nincs joga Budapesten és annak 30 km-es körzetében satelliten sugározni, csak AM mikron. Az említett időpontban azonban a Nap tv-nek van joga az AM mikron a nézőkhöz műsorát eljuttatni, ezért a főváros térségében ez az M Sat részéről kalózkodás. (t. k.)* Hazai Gábor, az Antenna Hungária (AH) Rt. országos mikrohullámú központjának üzemigazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: attól kezdve, hogy az M Sat október elejétől háttérműholdon keresztül jelet küld az Astra műholdra és műsora bárki számára hozzáférhetővé vált, nyilvános műsorsugárzást végez. A Nap tv hátrányos helyzetbe került, amikor egyes budapesti kábeltársaságokat arra vettek rá, hogy az M Sat műsorát ne az AM mikróról, hanem az Astráról vegyék át, hiszen - amellett, hogy az így fogott jel jóval rosszabb minőségű képet produkál - az adásból kimarad a Nap tv AM mikrón sugárzott műsora. Ezt Hazai Gábor erkölcstelen lépésnek tartotta, és hozzátette: az AH állásfoglalásért fordult az ORTT-hez és a hírközlési minisztériumhoz. t--------------------------------------s Lakások: 35-85 nm Üzletek: 30-60 nm ÁTTAKDÁS8 1997. május HÉVÍZ KÖZPONTJÁBAN, síttaSttdSIlUdDdD mmn°® ÜZLETEK, APARTMANOK, LAKÁSOK IkdWfMfttDSCtDllllssáumlbanm nnnég ELADÓK dr. Kálóczi Zsuzsanna Tel.:/fax: (H-36) 83/340-244 (H-36) 30/398-660% A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Ceglédi Kirendeltségén betöltendő ellenőrző főgyógyszerészi állásra gyógyszertári és számítógépes gyakorlattal rendelkező gyógyszerészt keresünk. Telefon: 321-44 99. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellenőrzési osztály