Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

„Semmi hatalmat senkinek" 11. oldal Magyar Nemzet Mára várják a nyilatkozatot a biztonság távlatairól Európa-csúcs Lisszabonban (Munkatársunktól) LISSZABON - Sorra érkez­tek a portugál fővárosba az állam- és kormányfők (Horn miniszterel­nök vasárnap délután) a hétfő­keddi Európa-csúcsra, amelynek - szokás szerint - még egyetlen nyilatkozata sem készült el, az 54 küldöttség szakértői tehát a hétfő­re virradó éjszakán sem aludtak. Egy magas rangú amerikai diplo­mata azonban vasárnap este erő­sen bízott benne, hogy nem csak az EBESZ-csúcsértekezlet záró­nyilatkozata készül el időben, ha­nem már ma kiadhatják a két éven át (a budapesti csúcs óta) egyezte­tett általános deklarációt Európa biztonságának távlatairól. Vagyis néhány gépelt oldalnyi szép elvet a XXI. századba lépő földrész „biztonsági struktúráiról”, ma­gyarán az egymást gyakran átfedő európai intézmények minél har­monikusabb együttműködéséről. Példaként erre diplomaták szerint éppen a boszniai kooperációjuk szolgálhat, ami igazán stílszerű, hiszen kontinensünkön is, miként az amerikai diplomata fogalmaz­ta, „majdnem teljes béke van”. (Folytatás a 3. oldalon) A nyugati diplomaták közvetítenének Százezren a belgrádi utcákon ÚJVIDÉK - Szombaton és vasárnap ismét tüntettek Belgrád­­ban amiatt, hogy a hatalmon lévő szocialisták fellebbezései alapján a választási bizottságok és a bíró­ságok számtalan helyen megsem­misítették a november 17-i hely­­hatósági választások eredmé­nyeit, s ezzel elsősorban Belgrád­­ban és Nisben elvették az Együtt ellenzéki koalíciótól a biztos győ­zelmet. Egyes hírek szerint 150 ezer tüntető gyűlt össze a Demok­rata Párt székháza előtt. (Folytatás a 3. oldalon) A bővítéshez százmillió dollárra garanciát vállal a kormány Bonyodalmak Ferihegy 2 körül (Munkatársunktól) A tervekkel ellentétben való­színűleg ebben az évben már nem kezdődik meg a Ferihegyi repülő­tér 2-es termináljának bővítése. A csúszás oka most az, hogy a 120 millió dolláros beruházás finan­szírozását még mindig nem sike­rült megszervezni, annak ellenére, hogy a 103 millió dolláros hitel felvételére a kormány garanciát vállal. Az utasterminál bővítésére még 1992-ben írtak ki pályázatot. Eredetileg az expo idejére kellett volna elkészülnie, ám még nem történt egyetlen kapavágás sem. Pedig már 1994 júniusában kihir­dették, hogy a kanadai Huang- Danczkay csoporthoz tartozó Air­­port Development Corporation (ADC) a nyertes. Hogy azóta sem sikerült aláírni a kezdéshez szük­séges dokumentumokat, annak az az oka, hogy a beruházást meg­valósító társaságba, a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Rt.-be a Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság (LRI) hátrányos feltéte­lekkel lépett volna be. (Folytatás az 5. oldalon) Egyelőre még csak maketten látható az 1998-ban elkészülő új terminál a Ferihegy 2-n Vezéráldozatok Fogalmam sincs, hogy al­világi körökben megköny­­nyebbüléssel vagy éppsen fe­szengve fogadták a belügymi­niszter pénteki rapid dönté­sét, mint ahogy a tisztes köz­vélemény is némileg bizony­talan. Mert mi és mitől lenne ezentúl jobb? Hogy mi volt az utolsó csepp a pohárban, azt is csak sejteni lehet. Pintér Sándor volt országos rendőr­főkapitány csütörtökön — mi­­niszteri egyeztetés nélkül — kinevezte a kaliforniai nyara­lásáról épp hazatérő Bod­­rácska Jánost főkapitányi fő­biztossá, egyben kézévig adta az elmúlt időszak elh­arartó­­dzott robbantásos merényle­tei felderítésének vezetését. Ezzel a lépésével Pintér meg­próbálta menteni a menthe­tőt, magát és tábornokát. Amit már nem „nyelt le” a miniszter, és - a miniszterel­nök beleegyezésével - me­nesztette a négy legfontosabb beosztásban lévő rendőrtá­bornokot. Mindezt már két és fél év­vel ezelőtt megtehette volna Kuncze Gábor, amikor he­lyet foglalt bársonyszékében, de akkor többször is hangoz­tatta: teljes mértékben élve­zik bizalmát a rendőrség ve­zetői. 1995 első fél évében az Állami Számvevőszék vizs­gálatot tartott az ORFK-n, tételesen megnevezték a gaz­dasági szabálytalanságokat, mely területeken és milyen hiányosságokat észleltek. A tárca első embere ekkor sem állított föl senkit a székéből, ehelyett minisztériumi reví­ziót kezdeményezett, amely­nek a végén elbocsátottak egy középvezetőt, hármat pedig áthelyeztek más - ma­gasabb - beosztásba. A merényletsorozat gyors felderítési eredményeinek elmaradása azonban veszélyt jelenthetett a miniszteri székre is, így mindenképpen megoldást kellett találni, s időt nyerni. Aligha hihető persze, hogy a négy tábor­nok felállításával egyik napp­­ról a másikra megoldódnak a rendőrség belső problémái. Az erkölcsi megtisztuláson és támogatáson túl technikai, fegyverzeti korszerűsítésre és anyagi segítségre volna szüksége a rendőrségnek ah­hoz, ne rendüljön meg a ve­zéráldozatok után végérvé­nyesen a miniszterbe vetett bizalom. Hogy legyen némi hitele az ígéretnek: szolgá­lunk és védünk... Kovács Zoltán Tamás Szabó Ivánt választották elnöknek az MDNP küldöttei Centrumpolitikára törekszenek Szabó Ivánt választották a Magyar Demokrata Nép­párt elnökévé az első orszá­gos s egyben tisztújító kül­döttgyűlésén. A pártelnök beszédében rámutatott: a szövetségi politikáról akkor lehet tárgyalásokat kezde­ményezni, ha az ellenzéki pártokban is megtörténnek a szükséges tisztújítások és megfogalmazódnak a konk­rét pártprogramok. A kül­döttek elfogadták a módosí­tott alapszabályt. Százötven küldött részvételé­vel kezdte meg első országos kül­döttgyűlését az MDNP szomba­ton. Szabó Iván megnyitójában elmondta: nehéz feladatot vállal­tak magukra, hiszen nem könnyű középen maradni, amikor a társa­dalom polarizálódott. Úgy vélte: az MDNP-nek az üresen álló po­litikai centrumot kell elfoglalnia. A párt alapvetően a keresztényde­mokrata értékrend elkötelezettje, s céljuk megismertetni az embe­rekkel az MDNP programját, azt, hogy van kiút a jelenlegi válság­ból. A belpolitikai viszonyokat elemezve úgy vélte: a koalíció­nak köszönhetően csak kicsinyes pártharcokról, pénzügyi tranzak­ciókról esik szó, „a lényegi kér­dések cinkos megkerülésével”. Rámutatott: nehéz kormányprog-Vajda József felvétele ramot kidolgozni egy olyan idő­szakban, amikor politikailag is­mét a „valami ellen való szerve­ződés” látszik elfogadhatónak. (Folytatás a 3. oldalon) Farkas Gabriella, Szabó Iván és Katona Tamás, az új elnökség tagjai A Szonda Ipsos felmérése Szabadidőnk a tévé rabja A Szonda Ipsos októberben a Magyar Nemzet megbízásából felmérést végzett a magyarországi 17 évesnél idősebb népesség kö­rében arról, mivel töltik általában TV-nézés Olvasás Kerti munka Alvás, pihenés Háztartási munka Beszélgetés Sportolás, kirándulás Kézimunka, barkácsolás Rádióhallgatás Séta, nézelődés szabadidejüket az emberek, me­lyek a legkedveltebb szabadidős tevékenységek. A felmérés ered­ménye szerint munkájuk végezté­vel a legtöbben a televízió képer­nyője előtt üldögélnek a legszíve­sebben, az aktív korú népesség 33 százaléka többnyire így piheni ki a napi­„robot” fáradalmait. (Folytatás a 4. oldalon) Lobbyznak a képviselők és a városatyák Amerikai katonák költöznek Szegedre? Szegeden megszüntetik a mű­szaki dandárt, a napokban meg­kezdődött a felszámolás, a tisztek és a katonák egy részét a hódme­zővásárhelyi és a szentesi alakula­tokhoz helyezik át, az állomány másik részének pedig felmonda­nak. Ez az intézkedés 300-350 személyt érint. A felszámolással egy időben láttak hozzá a Tisza­­parti város országgyűlési képvise­lői, valamint az önkormányzat a lobbyzáshoz azért, ne maradjon katonaság nélkül Szeged. A Bal­kán kapujában - ahogy Szegedet geostratégiailag is nevezik - Má­ria Terézia óta működik helyőr­ség, és a hagyományőrzés miatt is próbál az önkormányzat valami­lyen kompromisszumos megol­dást elérni. A Magyar Nemzetet arról tájékoztatta Póda Jenő (MDF) országgyűlési képviselő, a parlament honvédelmi bizottságá­nak tagja, hogy a Szegedi Önkor­mányzat részletes indoklással el­látott levélben kérte a honvédelmi minisztert, hasson oda: maradjon helyőrség a Tisza partján! Ez a szándék tükrözi a helyi lakosság hangulatát, hiszen a bal­káni háború befejezése óta is ma­radtak olyan feszültségek Délke­­let-Európába, amelyek nyugtala­­nítólag hatnak a szegedi polgár­ságra abban az esetben, ha nem állomásozik magyar katonaság a déli határszakaszon. Erősíti a bi­zonytalanság érzését az a körül­mény, hogy Baján is felszámolják az alakulatot. A szegedi laktanyá­kat jövő év márciusáig ürítik ki, azután valószínűleg vagyonőrök vigyázzák az épületet, amíg nem lesz rá vevő. (Folytatás a 4. oldalon) Lemondott a szóvivő is Nyugállományban a tábornokok Kuncze Gábor belügyminiszter szombaton fogadta a felmentett rendőrségi vezetőket, és november 30-i hatállyal nyugállományba he­lyezte Pintér Sándor, Túrós And­rás, Bodrácska János és Valenta László tábornokokat. Tekintettel a történtekre, Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő is felajánlotta lemondását - jelenti az MTI. játékunk a 20. oldalon

Next