Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

2 Majjydr Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1996. december 2. ) KÜLPOLITIKAI HELYZET A NYUGAT VALAMIT TARTOGAT A TARSOLYÁBAN az EBESZ hétfőn kezdődő lisszaboni csúcstalálkozójára, vélik az elemzők, akik szerint erre azért van szükség, mert az ülés közeledtével Moszkva egyre erőteljesebben tiltakozik a NATO bővítése ellen. Márpedig való­színűleg ez lesz a lisszaboni két nap legfőbb témája, írja a Der Standard, s a nyugatiak szeretnének jelentős eredményekre jutni. Csakhogy az EBESZ a konszenzus elve alapján működik, így Oroszország ellenkezé­se mellett nem lehet semmiféle dokumentumot sem elfogadni, Moszkva pedig egyelőre határozottan kitart eddigi álláspontja mellett. Mint azt az orosz küldöttséget vezető Csernomirgyin kormányfő indulása előtt kije­lentette: kategorikusan ellenzik a NATO-bővítést, s noha Moszkvának nincs vétójoga, senkinek sincs joga véleményét figyelmen kívül hagyni. Ezért az oroszok - miként eddig is - inkább az EBESZ szerepét növel­nék. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a nyugatiak szeret­nék megnyugtatni Oroszországot, vélik a megfigyelők, akik szerint nincs kizárva, hogy a NATO nyilatkozatot ad ki, amelyben kijelentené: sem nukleáris fegyvereket, sem idegen csapatokat nem akar tartósan ál­­lomásoztatni az új tagállamok területén. OROSZORSZÁG AZ AGÓNIA SZÉLÉN címmel jelent meg a spa­nyol El Paísban Alekszandr Szolzsenyicin írása, amelyben meglehető­sen sötét képet fest a szülőföldjén uralkodó viszonyokról. A Nobel-dí­­jas író szerint Oroszországban nem létezik demokrácia, a gazdasági és politikai életet a volt kommunistákból és az újgazdagokból, sokszor bűnözőkből kialakult oligarchia irányítja. Mindez többek között annak következménye, vallja, hogy a kormánynak nincs gazdasági program­ja, a korrupció és a bűnözés pedig sokkal nagyobb méreteket ölt, mint ahogy azt Nyugaton gondolnák. Szolzsenyicin szerint a demokrácia csak egy másfajta kormányforma álcája, hiszen a népnek valójában nincs semmiféle hatalma, egy vertikális rendszer irányít, amely az el­nöktől indul ki, s elnyomja a korlátozott jogkörrel rendelkező dumát. Az író bírálja az elnökválasztás idején történteket is. Mint mondja, Jel­cint úgy választották újra, hogy senki sem kérte tőle számon a hibáit. Szolzsenyicin szerint az orosz elnök ugyanannyira felelőtlen a néppel szemben, és ugyanannyira büntetlen, mint a volt kommunista rendszer. EURÓPA LEGKEVÉSBÉ KORMÁNYOZHATÓ államává vált Franciaország, vonja le a pénteken lezárult teherautó-blokád legfőbb tanulságát a Le Figaro. A lap szerint a sztrájk tökéletesen ábrázolta a „francia bajt”, azaz egy mások zsarolására képes foglalkozási kategória túszként tartja fogságban az országot, beavatkozásra kényszeríti az ál­lamot, majd többé-kevésbé eléri azt, amit akart. A szerző a „zsarolás stratégiájának” nevezi ezt. A Le Point azt elemzi, miért engedi meg az állam, hogy ilyesmi megtörténjék. Az írás leszögezi: Nagy-Britanniá­­ban a rendőrség már az első napon felszámolta volna a bénító blokádo­kat, Németország viszont idáig sem jutott volna el, mert az ottani sofő­röknek eszükbe sem jut ehhez az eszközhöz folyamodni. (N. J. Zs.) Az IRA-t gyanítják a háttérben Óriás bombát fedeztek fel Londonból jelenti az MTI. Minden idők egyik legnagyobb, brit célpontok megsemmisítésére szánt pokolgépének bizonyult az a robbanószerkezet, amelyre a hét végén bukkantak az északír rend­őrök Armagh város katonai tá­maszpontjának tőszomszédságá­ban. Az első szakértői jelentés sze­rint a bomba egy tonnánál is több robbanószert tartalmazott, vagyis kétszer annyit, mint az IRA- tűzszünet felrúgása óta bevetett legnagyobb szerkezet, a Manches­ter belvárosát június közepén rom­ba döntő 500 kilogrammos töltet. Nem hivatalos vélemények szerint az armaghi pokolgép - amely csaknem kész állapotban volt már felfedezése pillanatában - egyér­telműen a brit hadsereg ellen irá­nyult, s valószínűleg a telepítési helyszín mellett rendszeresen el­haladó katonai járőrök egyikét kellett volna a levegőbe repítenie. A merényletkísérletért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, a brit elhárítás szerint azonban­­ke­vés reális kétség” férhet ahhoz, hogy a hatalmas pokolgép az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcso­port (IRA) műhelyében készült. A lelet gyakorlatilag végleg semmivé foszlatta azokat a londo­ni reményeket, amelyek a köztár­saságiak tűzszünetének hamaros helyreállításával kapcsolatban fo­galmazódtak meg a legutóbbi né­hány hétben. Elkészült a román kormányprogram Százezren Gyulafehérváron Bukarestből jelenti az MTI. Az Erdéllyel való egyesülést ki­mondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés 78. évfordulóján Ro­mániában vasárnap országszerte ünnepségeken, koszorúzásokon, hálaadó istentiszteleteken emlé­keztek meg a nemzeti ünnepről. Emil Constantinescu, Romá­nia két napja hivatalba lépett új el­nöke Gyulafehérváron vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román orto­dox egyház feje celebrált a görög katolikus egyház vezetőinek jelen­létében. Százezres tömeg gyűlt egybe, hogy meghallgassa az ál­lamfőt, aki a román nemzet törté­nelmi útjának felvázolása után az előtte álló új lehetőségeket méltat­ta. Mint fogalmazott, a nemzet is­mét olyan pillanat előtt áll, amely­ben ténylegesen meghatározhatja, mi a továbbhaladás legjobb irá­nya, és döntésétől a következő nemzedékek sorsa függ. .Az ün­nepségen jelen voltak a különböző román pártok képviselői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György, aki a szövetség államelnökjelöltje volt. Vasárnapra elkészült az új ro­mán kormány programja, amely­nek egyik legfőbb pontja a köz­igazgatási decentralizáció, illetve a helyi önkormányzatok autonó­miájának biztosítása. A program gazdasági része több szakaszt irá­nyoz elő. Az első jövő év márciu­sáig tartana, ebben az időszakban a legfőbb teendő a téli időszakban enyhíteni a rászorulók gondjain. A következő nyolc hónapban meg­kezdenék a reformok bevezetését. A szakasz az IMF-el kötendő új szerződés aláírásával zárulna. A következő időszak az EU társult tagság jegyében telne el, s a ro­mán vezetők remélik, hogy 2000- re az ország számára elérhető kö­zelségbe kerül az EU-tagság. Boeing és Lockheed Az évszázad üzlete (Tudósítónktól) WASHINGTON - A minél nagyobb, annál jobb és a kevesebb több elve alapján választja ki a Pentagon és a piac a hidegháború utáni korszak hadseregének a szállítóit. A jelek arra utalnak, hogy mindössze néhány nagyvállalat marad majd a védelmi minisztérium listáján, miközben a polgári, kereskedelmi cégek is előtérbe kerülhetnek. William Perry, a Pentagon távozó főnöke a mi­nap jelentette be, hogy a Boeing és a Lockheed Martin maradt versenyben a haditengerészet, a ten­gerészgyalogság és a légierő háromezer darab, kö­zös harcigépének a gyártására. A több mint két­százmilliárdos üzlet, amely a jövő századba vezeti majd ezt a két vállalatot, egyben kiselejtezte a har­madik riválist, a McDonnell Douglast, amely már ebben a körben elvesztette a viadalt. A másik kettő viszont még éveket kapott a fejlesztésre, s majd csak hosszú esztendők múlva dől el, hogy melyi­kük marad a porondon. A McDonnell Douglas vá­laszaihoz érkezett, hiszen a polgári légiközlekedési csatában is túlerővel kell szembenéznie, s el is ha­lasztott repülőgép-fejlesztéseket. Az űrkutatásban maradhat előtte is zárva a kapu, ám máris hírek ter­jedtek el - legutóbb a szombati The Washington Post gazdasági melléklete említette -, hogy felújul­hatnak a tárgyalások a Boeinggel, s a McDonnell beszállítója lehet a sikeres seattle-i gyárnak. De el­képzelhető, hogy a McDonnell összeolvad a Northrop Grummannal. Az átrendeződés oka a világhelyzet változásá­ban és a költségvetési megszorításokban rejlik. A Pentagon évente negyvenmilliárd dollárt költ fegy­verekre és egyéb szolgáltatásokra, míg a nyolcva­nas esztendőkben ennek az összegnek a háromszo­rosát fordította ilyen célokra. Az összeszűkült pia­con pedig kevesebb vállalkozás tud csak megélni a védelmi tevékenységből. A Rockwell Interna­tional, amely a tizennegyedik legnagyobb hadiszál­lító volt, most azon töpreng, hogy katonai és űr­részlegét eladja a Boeingnek 3,2 milliárdért, s a pénzből inkább a félvezetők, az automaták iránt tá­madt farkasétvágyat akarja kielégíteni. A szakértők egyelőre azon tanakodnak, vajon az Egyesült Államok számára hasznot hajtó-e, ha a jelenleg 2,1 millió embert foglalkoztató hadiipar csupán néhány kézben összpontosul. A birodalmak már így is szinte felfoghatatlanul hatalmasak. A Lockheed harmincmilliárdos éves bevétele például megegyezik Nagy-Britannia teljes katonai költség­­vetésével vagy Afrika és Latin-Amerika együttes védelmi kiadásaival. Érzékelhetőek azonban máris érdekes és felte­hetően jótékony hatások. A katonai-ipari komple­xum, ahogyan ezt az ágazatot Eisenhower elnök el­keresztelte, ipari-katonaivá alakul át, s ez nem csu­pán játék a szavakkal. Miközben ugyanis nyilván­való, hogy csak a nagyok élvezhetik az új korszak áldásait, látható immár, hogy a polgári világ sok kisebb cége is nyertes lehet. Eddig ugyanis a kato­nai technológia szűrődött át a mindennapok keres­kedelmébe. Ám ezután ez is másképpen lesz. A Pentagon például annak idején nem támogatta a villamos meghajtású járművek fejlesztését, de­ ké­sőbb milliókat ölt bele, hiszen szüksége van olyan szerkezetekre, amelyek zaj és füst (hő) kibocsátása nélkül tudnak közlekedni a harctereken. A Boeing, amely a közös harci gépért folyó ke­mény küzdelemnek a döntőjébe jutott, végig együttműködött a Pentagonnal, s a lehetséges meg­rendelő minden kívánságát figyelembe vette, mo­delljét pedig számítógépen állította elő. Ezzel a tel­jesítményével érdemelte ki a sikert, amelyben alig­hanem az is közrejátszhatott, hogy a polgári meg­rendeléseket begyűjtő cég olyan katonai program­ban vehet esetleg részt, amely biztosítja elsőségét a világon, s nemcsak túlélését. Blahó Miklós Külügyminiszteri levél Pozsonyból Válasz Budapest kezdeményezésére (M­unkatársunktól) A szlovák diplomácia vezető­je, Pavol Hamzík a hét végén le­velet intézett magyar kollégájá­hoz, amelyben lényegében bele­­egyezően válaszolt a két külügy­miniszter szeptemberi budapesti találkozóján elhangzott magyar kezdeményezésre. Emlékezetes, hogy annak keretében a magyar külügyminiszter az alapszerző­désben foglaltak ellenőrzésére hi­vatott kormányközi vegyes bi­zottság felállítását javasolta. Mint arról Kovács László lapunkat tá­jékoztatta, a szlovák álláspont nem esik ugyan egybe minden te­kintetben a magyar elképzelések­kel, a szlovák külügyminiszter válasza azonban olyan felfogást tükröz, amely egészében véve nem ellentétes a magyar állás­ponttal. Hamzík ugyanis azt in­dítványozta, hogy a kormányközi vegyes bizottság az együttműkö­dés minden fontos területét te­kintse át, s ne csak egyetlen terü­letre, például a kisebbségi jogok érvényesülésére összpontosítson. Mindez - szögezte le a külügy­miniszter - nem ellentétes a ma­gyar szándékkal, hisz a kormány az alapszerződést olyan doku­mentumnak tekinti, amely nem csak a kisebbségek jogairól szól. A kisebbségi jogok kérdése nyil­vánvalóan az egyik legfontosabb és a legkényesebb kérdés, de emellett hasonlóan fontos a gaz­dasági, az infrastrukturális és a kulturális kapcsolatok bővítésé­nek kérdése. A két fél álláspontja között még meglévő nézetkü­lönbségek a szlovák külügymi­niszter által javasolt januári szak­értői találkozó során feloldhatók. Lényeges az, hogy Hamzik ígére­tének megfelelően november vé­géig megérkezett a válasz, s most már remélhetőleg beindul a közös munka az alapszerződés megva­lósítása érdekében - jelentette ki Kovács László. (p. 1.) Szlovákiai tanácskozások Ellenzéki összefogást sürgetnek a magyar pártok POZSONY­­ Mivel az utóbbi napokban a szlovák kormánykö­rök nyilatkoztak már arról, hogy Pozsony valószínűleg csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, majd koalíciós körökben felmerült a semleges státus elérésének a le­hetősége, nagy érdeklődés előzte meg a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom országos tanácsának szom­bati ülését. Ezen azonban nem született válasz a felmerülő kérdé­sekre. A kormányzó mozgalom ellenben igen élesen bírálta az el­lenzéket a bársonyos forradalom évfordulója alkalmából megrende­zett tiltakozó nagygyűléssoroza­tért. Meciarék szerint az ellenzék miatt „radikalizálódik” a helyzet a szlovák politikában, aminek kö­vetkeztében „káosz és instabilitás uralkodik el a társadalomban és a parlament munkájában”. Ugyancsak szombaton ülése­zett az Együttélés politikai moz­galom országos tanácsa és a Ma­gyar Polgári Párt országos vá­lasztmánya. Mindkét tanácskozá­son megállapították: a kormány­­koalíció nem teljesíti programját, egyre kevésbé működnek a de­mokratikus intézményrendszerek, ennek következtében Szlovákia integrációs esélyei szinte a nullá­val azonosak. A két párt az ellen­zék együttműködését sürgeti, olyan demokratikus tömb kialakí­tását javasolják, amely az 1998-as választásokon képes legyőzni Meciarékat. Az Együttélés és az MPP sürgeti a kisebbségi nyelv­védelmi törvény elfogadását, minthogy 1997. január elsejétől a szlovák államnyelvtörvény értel­mében már büntetések is kiróha­tók lesznek a nyelvhasználat miatt, ami igen komoly konflik­tusforrás lehet a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, min­denekelőtt Dél-Szlovákiában. (neszméri) Végleges döntés Blokkbezárás Csernobilban Szombaton késő este az előze­tes terveknek megfelelően leállí­tották a csernobili atomerőmű egyes számú blokkját - jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség. A bezárást közzétevő do­kumentumokból kitűnik: az erő­mű blokkjának leállása „további intézkedésig” szól. Leonyid Kucs­ma ukrán elnök korábban azt nyi­latkozta, hogy az erőműnek ezt az egységét soha nem indítják újra. Ennek ellenére a hivatalos doku­mentumok javítási-karbantartási szünetről tesznek említést. Kucs­ma szerint az esetleges újraindí­táshoz elengedhetetlen felújítás túl sokba kerülne, Ukrajnának erre nincs pénze, s egyetlen külföldi bank vagy pénzügyi csoport sem fedezné a költségeket. A Greenpeace üdvözölte a ki­jevi vezetők döntését, s a másik működő reaktor - a hármas - azonnali bezárását sürgette újabb nukleáris baleset megelőzése ér­dekében. ÁSZ-jelentés az EU-csatlakozásról Megtették a szükséges lépéseket A kormány megtette a szüksé­ges intézkedéseket Magyarország EU-csatlakozásának előkészítésé­re, az ez év közepéig felállított irá­nyítási struktúra alkalmas az in­tegráció folyamatának kézben tar­tására. Ezt állapította meg az Álla­mi Számvevőszék vizsgálata, amelyet a visegrádi országok számvevőinek 1994 októberében született megállapodása alapján végeztek el. A nemrégiben elkészült jelen­tés szerint hazai forrásokból Ma­gyarország 1994—95-ben közel 4,7 milliárd forintot fordított az előké­szítésre, 1996—97-ben ez az ösz­­szeg várhatóan eléri a hétmilliár­­dot. A hazai mellett igen jelentős - s egyre növekvő - a külföldi for­rások aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 százalékát. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy 1995-től átala­kult a Phare-program célrendsze­re, vagyis előtérbe került az or­szág integrációs törekvéseinek tá­mogatása. Idén az integrációs feladatok forrásainak hét százaléka szárma­zik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdálkodó intézmé­nyek ráfordításai három százalé­kot tesznek ki. Az előkészületi kiadások kö­zött legkevésbé a személyi juttatá­sok mértéke nő, évente 20-30 szá­zalékkal, ami alig haladja meg az inflációt. Jelentős viszont a dologi kiadások (ezen belül a kapcsolat­­tartás és a fordítások költségei), il­letve a felhalmozásra (általában számítástechnikai és telekommu­nikációs fejlesztésre) fordított ösz­­szegek növekedése. A jelentés foglalkozik a csat­lakozás előkészítésének személyi hátterével is, és megállapítja: a vizsgált intézmények (Miniszter­­elnöki Hivatal, minisztériumok, MTA, Gazdasági Versenyhivatal, KSH, MNB, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészsége és a Leg­felsőbb Bíróság) nem rendelkez­nek elegendő, a feladatra megfele­lően felkészült munkatárssal. Kü­lönösen a szakmai nyelvismeret hiánya okoz problémát. Ebből kö­vetkezően­­ a közlekedési, a kül­ügyi tárca és az Akadémia kivéte­lével - alacsony az integrációval teljes munkaidőben foglalkozó személyek száma. Az információáramlásról a számvevők úgy vélekednek, hogy az a kialakított struktúrában felfelé jól szabályozott, ugyanakkor ke­véssé megoldott a visszacsatolás. A folyamat szereplői rendszeres tájékoztatás helyett döntően infor­mális kapcsolataikon keresztül szerzik be az információkat. Megjelent a Régi Elité legújabb száma. • Ami a Dossziéból kimaradt­­ a jövő évezred robotjairól; • a 22-es csapdája, avagy amit Tom Hanksről tudni érdemes; • Apahajó - egy cirkáló, amely részt vett az öböl-háborúban; • előző életeink titkai a reinkarnációs horoszkópban; • Genetika - beszélgetés Czeizel Endrével, ezenkívül divat, társasági élet, kozmetika és még sok-sok egyéb érdekesség, mindössze 199 Ft-ért a Régi Elite Magazin legújabb számában

Next