Magyar Nemzet, 1996. december (59. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

Mára várják a nyilatkozatot a biztonság távlatairól Európa-csúcs Lisszabonban (Folytatás az I. oldalról) Mindamellett a csúcstól várt harmadik nyilatkozat a hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentéséről kötött megállapodások továbbfej­lesztésével foglalkozna, különös tekintettel a „szárnyakra" és a számba nem vett fegyvereket. S külön foglalkoznak még a Hegyi- Karabah (s néhány­­ más helyi konfliktus, Moldova, Bosznia) bo­nyolult ügyével is, amelyről szin­tén nincs még egyeztetett szöveg. Lévén az EBESZ működési elve a konszenzus, ami valójában vétójogot biztosít minden kor­mánynak, e nyilatkozatok diplo­matikus közös nevezőt jelentik, Így aztán az európai biztonsági rend­szer elveit taglaló okmányba érte­sülések szerint legfeljebb majd jó­indulatúan belemagyarázni lehet, hogy nyitva hagyja a lehetőséget a tervezett NATO-bővítésre, hiszen Lisszabonba a Jelcint helyettesítő Csernomirgyin kormányfő az orosz nyet újbóli hangoztatásával érkezett, így az amerikai diploma­ta „sem spekulálna” bármi itteni (korábban még rebesgetett) egyez­ségről, amire a Clintont pótló Gore alelnöknek különben sem lesz ideje: hétfő reggel érkezik, és kora este már repül is vissza, a washingtoni kormányalakítási ügyek ezek szerint érdekesebbek az európaiaknál. Kiknek csak ve­zéralakjaival találkozik: a francia és az ukrán elnökkel, az orosz és a német kormányfővel, és még az izraelivel is. Eleve kizárja a közös csúcsál­lásfoglalást a minszki vagy belg­rádi helyzetről az egyetértési köte­lem, így a hétfőn-kedden elhang­zó rövid tagállami felszólalások kínálnak csak alkalmat arra, hogy Európa csúcsszinten is elítélje e ,.különösen aggasztó” fejleménye­ket. Viszont az EBESZ-trojka után szombaton a soros svájci el­nök is nyilatkozatban adott hangot a kontinentális megdöbbenésnek. A lisszaboni sajtófolyosókon csak találgatták, hogy miként „segíthe­ti” a csúcs Lukasenko rezsimjét - a svájci szavaival - „túljutni az al­kotmányos válságon". Milosevics Jugoszláviájának tagsága amúgy is fel van függesztve az EBESZ-ben, ám mivel itteni vélemények szerint az ő együttműködésére változatlanul szükség van Bosz­niában, ellenzéke túl sokat nem re­mélhet a lisszaboni csúcstól. Hétfő reggeltől kedd délig hangzanak el a nyolcpercesre kor­látozott kormányállásfoglalások, s az 54 tagállam után még felszólal­nak Európa „együttműködő part­nerei” , a földközi-tengeri térség­ből és ketten (Japán, Dél-Korea) a Távol-Keletről. Mivel Netanjahu izraeli kormányfő is esedékes Lisszabonban, a sajtófolyosókon híre kelt esetleges találkozásának Arafattal, aki ugyan nincs a ven­déglistán. Ez persze csak egy len­ne a számtalan kétoldalú megbe­szélés közül, amelyre egy ilyen csúcs szokás szerint alkalmat kí­nál, bár komoly tárgyalásra elég időt sohasem. Ráadásul, mint Horn Gyula esetében is, csak a megérkezések után dől el, hogy a tervezett és a diplomaták által elő­készített találkozók közül hányra tudnak sort keríteni ebben a hatal­mas diplomáciai forgatagban. Avar János Ellenzékieket tartóztattak le Százezren a belgrádi utcákon (Foly­tatás az I. oldalról) A tüntetők ismét végigvonul­tak a fővároson és tojással dobál­ták meg a városi tanácsházat, az állami televízió épületét, valamint a Politika és Borba kiadóházakat. A tüntetőkhöz mintegy 15 ezer belgrádi egyetemi hallgató is csat­lakozott. A diákok a Borba és a Vecsernje Novoszti esti lap szer­kesztősége előtt hátat fordítottak, s egyperces hallgatás után „Tolva­jok, tolvajok" kiáltásokkal nyilvá­nítottak véleményt. A „tojásforra­dalom” már a bevált forgatókönyv szerint zajlik: délután három óra­kor gyülekező a Köztársaság té­ren, aztán rövid „séta” a belváros­ban s végül a Demokrata Párt épü­lete előtt nagygyűléssel fejeződik be a tiltakozás este fél hét körül. A pártvezetők utasítására, a tüntetők csak tojást, csillagszórókat és ter­mészetesen virágot vihetnek ma­gukkal. A rendre igen szigorúan ügyelnek a pártrendőrök, a veze­tők pedig figyelmeztetik a töme­get, ne hagyja magát provokálni. Belgrádban a rendőrség vasár­nap letartóztatta a Demokrata Párt önkormányzati frakciójának veze­tőjét. Ugyanerre a sorsra jutott az Együtt ellenzéki szövetség több támogatója. Az ellenzéki vezetők nyilatkozatban szólították fel Szlobodan Milosevicset, ne folya­modjon a továbbiakban ilyen lé­pésekhez. A belügyminisztérium ugyancsak közleményt adott ki, amelyben jelezte: a letartóztatot­tak ellen az a vád, hogy részt vet­tek a tüntetéseken, amelyek anya­gi károkat okoztak. Zoran Djindjics demokrata párti vezető bejelentette, hétfőn az ellenzéki városokban és néhány belgrádi községben megalakítják a helyi hatóságokat és létrehozzák a szer­biai szabad városok hálózatát. Hétfőtől minden ellenzéki város­ban tiltakozó gyűléseket tartanak. A Belgrádban működő nyuga­ti diplomaták közvetítő szerepet vállaltak Milosevics szerb elnök és az ellenzéki vezetők között a kialakult helyzet orvoslása érdeké­ben. A BBC rádió angol nyelvű adásának a szerb elnökhöz közel álló forrás állítólag kijelentette, hogy a hatalomnak most nagyon fontos lenne megtalálni az előállt helyzetből kivezető utat, más for­rások ugyanakkor azt fejtegetik, hogy Milosevics már örömmel le­mondana a szocialisták nisi veze­tőjének és néhány keményvonalas szocialista vezető szolgálatairól. Gyarmati József * A Vajdasági Magyar Művelő­dési Szövetség és a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság szervezésében szombaton Zentán tartották meg a vajdasági magyar értelmiségiek fórumát. Tudósítónk beszámolója szerint a mintegy 200 részvevő megállapodott ab­ban, hogy a jövő év tavaszáig ki­dolgoznak egy nemzeti stratégiát, e feladat teljesítésére egy különbi­zottságot hoztak létre. A fórum kezdeményezi a Magyar Nemzeti Tanács létrehozását is. ÚJVIDÉK - Hosszan tartó huzavona után a háromtagú bos­­nyák elnökség szombaton megállapodásra jutott a horvát-muzul­­mán föderáció és a szerb entitás közös ügyeit intéző miniszterta­nács létrehozásáról. Az elnökségi ülésről kiadott közlemény szerint a kormánynak 12 tagja lesz, két elnök, egy muzulmán és egy szerb nemzetiségű irányítja a munkáját, akik hetente váltják egymást. Horvát nemzetiségű lesz az­ alelnök és a külügyminiszter, szerb lesz a polgári ügyek minisztere, a bosnyákok pedig a kereskedelmi és a gazdasági tárcát kapták. Mindegyik miniszternek két, más nemze­tiségű helyettese lesz, áll a közleményben, amely végül megemlíti, hogy az elnökség Alija Izetbegovic elnök korábbi indítványát tá­mogatva szarajevói látogatásra hívta meg II. János Pál pápát. KÜLFÖLD MACEDÓNIÁBAN vasárnap megrendezték a helyhatósági vá­lasztások második fordulóját, melynek során azokban a körze­tekben választják meg a polgár­­mestereket, ahol a november 17-ei első fordulóban egyetlen jelöltre sem szavazott a választók több mint ötven százaléka. Az MTI je­lentése, az első eredmények hétfő délutánra várhatók. MOLDOVÁBAN vasárnap ren­dezték meg az elnökválasztás má­sodik fordulóját. A két esélyes ve­­télytárs Mircea Snegur jelenlegi ál­lamfő és Petru Lucinschi parlamen­ti elnök volt. A november 17-én tartott első fordulóban Snegur a szavazatok 38,2 százalékát szerezte meg. Lucinschi a voksok 24,9 szá­zalékát kapta. A közvélemény-ku­tatások szoros versenyt jósoltak a két 56 éves jelölt között. BENJÁMIN NETANJAHU iz­raeli kormányfő, az Arab Ligának az izraeli telepítési politikáról tar­tott kairói rendkívüli ülésével egy időben igényt jelentett be a Jordán folyó völgyére mint Izrael Állam elidegeníthetetlen részére. A Reu­ter jelentése szerint zsidó telepe­sekkel találkozva a megszállt pa­lesztin területek státusának végle­ges rendezéséről szólva az izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a Jordán völgye örökre zsidóföld marad. Szélesedik a kelet-zaire-i válság Kinshasa Ugandát vádolja HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kelet-zaire-i válság egyre inkább nemzetközi konfliktus jelle­gét ölti. Ennek újabb fejleménye­ként ugandai csapatok szállták meg a hét végén a Zaire-hoz tarto­zó Béni városát. Ezt állította va­sárnap a zaire-i hadsereg egy szó­vivője, Uganda mindezt cáfolja. A Reuter eközben arrról számolt be, hogy a Kanada vezette nemzetkö­zi kontingens mindeddig még semmilyen segélyt nem folyósított a menekülteknek, s szállítmányai Tanzániában vesztegelnek. Az ugandaiak arra hivatkoz­tak, hogy a kormány belső ellen­sége, a Szövetséges Demokratikus Front harcosai oda menekültek az őket üldöző csapatok elől. A New Vision című hivatalos kampalai lap szombaton közölte: ugandai kormánycsapatok hatoltak be Zaire keleti részére, és ellenőrzé­sük alá vonták azt az övezetet, ahol a kormány ellen küzdő ugan­dai felkelők bázisait gyanítják. A lázadók november közepe óta egyre gyakrabban támadtak ugan­dai határőrposztokat; a múlt heti összecsapások 400 felkelő és 30 kormánykatona halálát okozták. Az ugandai támadás következ­tében 23 lázadó és két katona vesztette életét. Kampalai katonai források hangsúlyozták: egysé­geik nem szabadítják fel az öveze­tet, amíg a zaire-i kormány be nem avatkozik. Kinshasa szerint viszont az ország keleti részén már nem egyszerűen a Zaire-ban élő tuszi banyamulenge lázadók és a zaire-i kormányhadsereg kö­zötti polgárháborúról van szó, ha­nem a három környező ország, Ruanda, Burundi és Uganda kelet­­zaire-i inváziójáról. A tuszi népességből kikerült burundi katonai kormány az MTI szerint ezzel szemben azt állítja, hogy a rivális hutu népcsoporthoz tartozó fegyveres ellenségei kelet­­zaire-i táborokból kiindulva tá­madják hadseregét. Az utóbbi he­tekben a burundi kormánycsapa­tok többször át-átcsaptak Kelet- Zaire-ba, s a bunindi kormány ezt azzal indolkolta, hogy ki kellett szorítania Zaire keleti feléből a három éve tartó polgárháborúban oda menekült hutu fegyvereseket. Harcok voltak szombaton a Közép-afrikai Köztársaságban is, miután hajnalban heves tűzpárbaj folyt a kormányhoz hű fegyveres erők és lázadó csapatok között. A zendülés november 16-ai kezdete óta ez volt az egyik legkomolyabb összecsapás a szemben álló felek között - jelentette a Reuter. ­ Nemzetközi élet - Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1996. december 2. Magyar Nini 3 Szabó Ivánt választották elnöknek az MDNP küldöttei Centrumpolitikára törekszenek (Folytatás az 1. oldalról) Az MDNP programja az em­berközpontú társadalomra épül - húzta alá, hozzátéve: néppár­­tiságuk lényege, hogy nem kiemelt csoportokat akarnak kiszolgálni. A szövetségi politikáról folyó tárgya­lások megkezdését Szabó Iván csak akkor látja érdemesnek, ha más ellenzéki pártok is konkrét pártprogramokat fogalmaznak meg és végbemennek a szükséges tisztújítások. Kivételként a Fideszt említette, hozzátéve: e kérdés mi­att a jövő év elejére újra össze kell hívni a küldöttgyűlést. Az európai integrációt az egyetlen esélynek nevezte arra, hogy egyensúlyba hozható legyen a felborult erkölcsi, gazdasági és humán értékek aránya. Úgy vélte, nem az a kérdés, mekkora áldoza­tot követel a csatlakozás, hanem kapunk-e újabb 1100 évre „man­dátumot” Európában, a Kárpát­medencében, s érvényt tudunk-e szerezni nemzeti kultúránknak. Ér­tékelve az elnökségi és a frakció­munkát elmondta: bár jól szerepel­nek az időközi helyhatósági vá­lasztásokon, a legkritikusabb a párt 30 százalékos ismertsége, ezért a helyi médiákban kell többet szerepelniük. Szabó szerint a frak­ciómunkát nem az „üres kiabálás” jellemzi, hanem hiteles szakmai al­ternatívákkal bírálják a koalíciót. Az elnökválasztáson Szabó Ivánra 119 küldött voksolt, míg Pusztai Erzsébetre 31-en adták le szavazatukat. Új elnökséget, illet­ve etikai és számvizsgáló bizottsá­got választottak. A küldöttek elfo­gadták a módosított alapszabályt: a pártnak nincs országos választ­mánya. A vezetőtestület az orszá­gos küldöttgyűlés, s az operatív munkát a kibővített elnökség látja el, amelynek tagja lett: Barsiné Pataky Etelka, Farkas Gabriella, Jeszenszky Géza, Katona Tamás, Kónya Imre, Pusztai Erzsébet, Raskó György, Szabó József, Zsigmond Attila és Zsebők Lajos. A tizenegyedik elnökségi tagot - határozatképtelenség miatt - nem tudták megválasztani. Erre a kö­vetkező országos küldöttgyűlésen kerül majd sor. A küldöttgyűlés elfogadta az alapítók által koráb­ban megfogalmazott politikai nyi­latkozatot. Ebben leszögezik: „ma hazánkban hatalmi politizálás fo­lyik nemzetépítő politizálás he­lyett". Ám az MDNP „meggyőző­déssel vallja, van nemzeti és de­mokratikus törekvéseinkre épülő alkotmányos kiút a válságból". (Kálmán) Szocialista párbeszéd a szakszervezetekkel Értékmérce az új platform A pártokra szavazók között az MSZP támogatottsága nem in­gott meg a társadalomban - álla­pította meg a szocialisták vá­lasztmánya. A testület szombati tanácskozásáról Baja Ferenc el­nök tájékoztatóján elmondta: a közvélemény-kutatások alapján a szocialisták úgy értékelik, rosz­­szabb a párt arculatáról kialakí­tott kép, mint támogatottsága. A választmány tárgyalt az MSZP és a szakszer­­ezetek együttműködé­séről. A testület leszögezte: fo­lyamatos volt az érdekképvisele­tek és a kormány közötti párbe­széd az elmúlt két évben. A szakszervezeteket stratégiai szö­vetségesének tekinti az MSZP, még akkor is, ha a kormányzati pozíció miatt éles viták vannak a felek között. Hegyi Gyula vá­lasztmányi tag elmondta: mind­egyik jelentős szakszervezeti szövetség vezetője - az MSZOSZ, az Értelmiségi Tömö­rülés, az Együttműködési Fórum, illetve az Autonómok Szövetsé­ge - hozzászólt a tanácskozáson. Méltatták, hogy az MSZP az al­kotmánykoncepció vitájában ra­gaszkodott a szociális jogállam és az érdekegyeztetés alaptör­vénybe foglalásához. Baja Ferenc elmondta: Kása Ferenc, Nagy Sándor, Szabó La­jos Mátyás írásban tájékoztatta a választmányt arról, hogy szocia­lista platform névvel új szerve­ződés jött létre. A bejelentést a választmány tudomásul vette, vé­leményt senki sem nyilvánított. Kérdésre válaszolva kitért arra is, nem esett szó a Tocsik-ügyről, és Boldvai Lászlónak, az MSZP pénztárnokának neve semmilyen formában nem került szóba a ta­nácskozáson. A választmány sajtótájékoz­tatója után az új platform képvi­selői válaszoltak az újságírók kérdéseire. Kósa Ferenc elmond­ta, a szocialista platform - elem­zőmunka után - értékmércét kí­ván felállítani, és azzal veti ösz­­sze, mit sikerült megvalósítani a kormány és a párt programjából. Az alapítók úgy határoztak: az MSZP nyolc vezető személyisé­gét - az elnököt, a négy alelnö­­köt, a frakcióvezetőt, a választ­mány elnökét és az Országgyűlés elnökét — nem hívják a kezdemé­nyezők közé, mivel nem kíván­ják megosztani a vezetést. A szo­cialista platform nem a „hajósi” találkozókat váltja föl, de a baráti beszélgetések szerepet játszottak az alapításban. Nagy Sándor ki­fejtette: a kormányzati ciklus fe­léhez érve indokolt a tapasztala­tok összegzése. (moldoványi) (Platformnyilatkozat a 4. oldalon) A szocialista párt a nyár vége óta szervezetten készül a követ­kező választásokra. Első lépésben áttekinti a szervezet helyzetét és megvizsgálja, hogyan tudja alkalmassá tenni magát mozgalmi pártként a választási feladatok elvégzésére - mondotta Kósáné Kovács Magda Győrött. Az­ MSZP ügyvezető alelnöke úgy véleke­dett: a rendőrség vezetőinek felmentésével kapcsolatos intézkedés a koalíciós partnerek teljes egyetértésével, összehangoltan történt. Az együttműködés ebben az esetben kifogástalan volt. Kifejtette: a politika kötelessége, hogy a működését a nyilvánosság ellenőrzése alá vesse és a sajtót információval lássa el. A kiszivárogtatás mód­szerét azonban határozottan elítéli.­ KDNP Tisztújítás decemberben? A Kereszténydemokrata Nép­párt felszólítja a kormányt: az el­lenzék hozzájárulása nélkül ne ha­tározzon olyan koncepcionális kér­désekben, amelyek eldöntésével jóvátehetetlenül nehéz helyzetbe sodorhatja a következő kormány­zatot. Ilyen az alkotmányozás vagy a magyar-román alapszerző­dés ratifikációja - jelentette ki Giczy György elnök a KDNP or­szágos elnöksége szombati tanács­kozását követően. Ismertették az elnökség által elfogadott nyilatko­zatokat. Ezekben ellenzik a jegy­­banktörvény tervezett módosítását, s azt, hogy még ebben a kormány­zati ciklusban megszavazzák az új alkotmányt. Elhangzott: a jelenlegi kormány erkölcsileg megbukott, nem élvezi a nemzet bizalmát; poli­tikai és gazdasági fordulat és erköl­csi megújulás szükséges, nemzeti összefogással hiteles politikusokat kell az ország élére állítani. Végül a KDNP elnöksége felkérte Latorcai János választmányi elnököt: de­cember 14-15-re hívja össze a párt tisztújító országos választmányi ülését. Latorcai a javasolt időpont elfogadására 24 óra türelmi időt kért, tekintve hogy január 18-ra kí­vánta összehívni a plénumot. Rendkívüli frakcióülést tartott vasárnap a KDNP képviselőcso­portja. Noha a napirenden szere­pelt többek között a frakció és a párt kapcsolatának megtárgyalása is, az ülés résztvevői megállapod­tak abban, erről csak a tisztújítás után tanácskoznak majd. Isépy Ta­más frakcióvezető beszámolt arról is: nem került szóba az országos választmány soron következő tisztújító ülésének összehívása. Megjegyezte: korainak tartja a decemberi időpontot, mert szerin­te addig nem lehet megfelelően előkészíteni az ülést. A Munkáspá­rt nem szövetkezik a szocialistákkal Ismét Thürmer Gyula az elnök A Munkáspárt hét végi XVII. kongresszusa elfogad­va a párt rövid távú prog­ramját, úgy határozott, 1997. január 1-jétől a párt felmondja az intézményes, szervezett, illetve kötelezett­ségvállalást jelentő együtt­működést a szocialista párt­tal önkormányzati kérdések­ben. Elnökké ismét Thür­mer Gyulát választották. Thürmer Gyula a 854 küldött előtt elmondta: a baloldali értéke­ket képviselő Munkáspárt nem kí­ván a népnyúzó jobboldali kor­mánypolitika következményeiben osztozni, s az önkormányzatok a legjobb szándék ellenére sem ké­pesek ellensúlyozni az MSZP­­SZDSZ kormány hibás politikáját. A Munkáspárt ugyanakkor fenn­tartja a jogát, hogy támogassa más pártok olyan kezdeményezéseit, amelyek a helyi lakosság érdekét szolgálják. Hangsúlyozta: minden erejükkel az 1998-as megmérette­tésre készülnek, ám az MSZP-vel a választások idején sem hajlandók szövetkezni. Készek lennének azonban arra, együtt változtassa­nak a helyzeten az MSZP baloldali tömörülésével, de belátják: a tö­mörülés a szocialista pártot belül­ről akarja megreformálni, s ehhez nem igénylik a Munkáspárt segít­ségét. Az elnök kifejtette: az MSZP-SZDSZ kormány kárt oko­zott az országnak, a szocialisták megtették azt, amit jobboldali elő­deik sem mertek megtenni. Véle­ménye szerint megnő a figyelem a Munkáspárt iránt: egyre többen látják be, ennek a pártnak nincse­nek kétes ügyei, tehát érdemes rá szavazni. Megjegyezte: politikájuk gyökereiben más mint a demagóg jobboldali pártok programja, döntő különbség az is, hogy a Munkás­párt komolyan gondolja, amit mond. Véleménye szerint a parla­menti rendszer megőrzése mellett országos és helyi szinten egyaránt több kérdésben kellene a népet megkérdezni. A küldöttek egyetértésüknek­­ adtak hangot, és szombaton több­ségi szavazással elfogadták A Munkáspárttal a XX. századba című rövid távú programterveze­tet, amely fordulatot követel a gazdaságpolitikában, az oktatás­ban, valamint az egészségügyben. A program választási szövetség megkötésére szólítja föl a balolda­li erőket, a civil szervezeteket és a szakszervezeteket. A kongresszu­son éles vita nem alakult ki, a fel­szólaló küldöttek közül néhányan a programtervezet egyes pontjai­nak átgondolását javasolták, töb­bek között az MSZP-vel való sza­kítás helytelenségét hangoztatták. A vasárnapi záró szavazáson 831 küldött adta le voksát. A párt elnökévé 705 szavazattal ismét Thürmer Gyulát választották, míg Wirt Ádámra 84-en szavaztak. Az alelnöki posztokért folytatott küzdelemben Szöllősiné Fitos Éva 800, míg Vajda János 762, Vajnai Attila pedig 756 szavazatot kapott. (I­- 0­)

Next