Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

A magyarok borúlátása töretlen Közvélemény-kutatás 49 országban 1997-ről az 5. oldalon Magyar Nemzet 9 http://www.m­agyarnemzet.hu Ára: 35 Ft ALAPÍTOTTA: PETS­Ő SÁN­DOR CSÜTÖRTÖK, 1997. január 2. LX. évfolyam, 1. szám 1.magy­arnem­zet.hu Tízezerrel csökken a létszám, tizenkilenc százalékos béremelés Az átalakítás évébe lépett a hadsereg (Munkatársunktól) Az áttörés éve lehet a Magyar Honvédség számára 1997 - jelen­tette ki érdeklődésünkre Hollósi Nándor mérnök-altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari fő­nökének általános helyettese. A tábornok szerint már látni az alagút végét a hadseregben, ami­nek egyik jele, hogy tíz év óta az idei lesz az első olyan HM- költségvetés, amely az előző évi­hez képest megtartotta reálérté­két. Az új esztendőt fordulópont­ként értékelő katonai vezető úgy véli: a legfontosabb tennivalók között kell számon tartani a had­sereg működőképességének meg­őrzését, a haderő-átalakítás végre­hajtását, illetve a kilenc hónapos sorkatonai szolgálat bevezetését. Az év során igen nagy meny­­nyiségű haditechnikát kell meg­mozgatni a strukturális átalakítás miatt, s több katonai alakulatot megszüntetnek részben vagy egészben, miközben a NATO- adaptációs képesség fejlesztése sem várathat magára. (Folytatás a 4. oldalon) Léphart Pál rajza Moszkva megsértődött Orosz offenzíva a NATO-bővítés ellen Borisz Jelcin külpolitikai ta­nácsadója jelezte, hogy Moszkva nagyszabású diplomáciai offenzí­­vát tervez a NATO-bővítés ellen. Dmitrij Rjurikov az MTI szerint egyben azzal fenyegetőzött, hogy a bővítés esetén Moszkva meg­szigoríthatja a vízumszabályokat az új NATO-tagokkal szemben. Az elnök tanácsadója közölte: Jelcin egyik legfőbb külpolitikai célkitűzése „a NATO keleti bővíté­sére irányuló koncepció leküzdé­se” . Ez lesz a vezető téma Borisz Jelcin és Helmut Kohl német kan­cellár szombati megbeszélésein. Ugyancsak ennek a kérdésnek akarja szentelni Jacques Chirac francia elnökkel esedékes januári találkozóját. Széleskörűen meg akarja vitatni a témát Bill Clinton amerikai elnökkel is a márciusra beütemezett orosz-amerikai csúcs­­értekezleten. Rjurikov ugyan nem beszélt róla, de moszkvai diplomá­ciai körökben tudni vélik: Jelcin az év elején találkozni készül John Major brit kormányfővel is. (Folytatás a 2. oldalon) Idén nő a családi pótlék A családi pótlék havi összege gyermekenként, 1997. január 1-jétől Túlélő ígéretek A lakosság tudja, csak magára számíthat. Orbán Viktornak e minapi érvelése nagyon is igaz, hiszen telita­lálat az elmúlt akár egy, akár száz évre, s ez lesz jellemző 1997-re is, természetesen. Az emberek döntő többsége feltalálja magát, átvészeli a drágulás miatt szinte fűthe­­tetlen telet, csomagol valamit az iskolába igyekvő gyerek­nek még akkor is, amikor már párizsit sem tud venni a boltban. Ha pedig olvassa az újságban a jegybankelnök véleményét arról, hogy 1997-ben a folytatódó gaz­daságpolitika alapján az éves átlagos infláció 18 százalékos lehet, mintha mi sem történt volna, folytatja a túlélőprak­tikák keresését, kitalálását, alkalmazását. Óhatatlanul igaz lesz 1997- re, hogy a makrogazdasági ja­vuló számok ellenére kevés, kevesebb jut milliók asztalára. Egyfelől nem lesz már szükség a fogyasztás csökkenésére, megőrzik reálértéküket a nyugdíjak, akár két százalékot is kitesz a gazdaság növekedé­se. Másfelől az idei első villany­számla - noha senkit sem ér felkészületlenül - minden jövő­be vetett hitet agyoncsap: a polgároknak itt és most kell fi­zetni, a gazdaság jobbra fordu­lása pedig, még ha idei remény is, főleg statisztikai kiadvá­nyokban, s majd az esztendő végén jelenik meg előttünk. A lakosság persze hogy csak magára számíthat, per­sze hogy mindent túlél. De mert ez eléggé nyilvánvaló a kormányzati körök számára is, éppen ezért van értékelhe­tő jelentősége annak, hogy 1997-re a felelős gazdaság­­politikusok többsége nem vá­lasztási ígérgetésekkel élt, ha­nem szerény, hosszú hónapo­kig gyakorlatilag észrevehe­tetlen — statisztikai­­ élénkü­lést, növekedést számoltak ki, s hoztak nyilvánosságra a makrogazdaságról. Azért, mert ugyanígy tettek éppen egy esztendeje is, s jóslatuk bejött. Lehetséges, hogy ma­holnap a lakosság saját magán kívül talán már másra is szá­míthat? Gergely László A válságon túljutott az ország­­ - mondta Göncz Árpád újévi köszöntőjében A köztársasági elnök újévi köszöntőjét szerdán, az 1997. esztendő első percei­ben sugározta a televízió 1- es és 2-es csatornája. Göncz Árpád kifejtette, 1997-ben határvonalra értünk, ahol már ránk köszön a jövő. Idézve a Magyar Tudományos Akadémia elnökének szavait ki­emelte: a jelennel - a gazdasági összeomlás közvetlen fenyegetésé­vel - az ország kormánya húsz hó­nappal ezelőtt kényszerítően szem­besült. A válság gyökere igen mélyre nyúlt: a rendszerváltás előtt kezdődő eladósodásig. Gazdasá­gunk idegen igényekhez és nem az ország adottságaihoz igazodó szer­kezetéig. A szovjet piac öszszeom­­lásáig. A piacát vesztett, piac- és tu­lajdonváltásra kényszerült gazda­ság háborús veszteséggel fölérő le­értékelődéséig. És ennek következ­tében a több mint egyharmados ter­meléscsökkenésig. (Folytatás a 4. oldalon) A pápa békére szólította fel a világot II. János Pál üzenete II. János Pál pápa az újév al­kalmából a világot békére szólí­totta fel, amelyet - mint mondta - a megbocsátás útján lehet elérni. A római Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi misét a katolikus egyház hagyományosan január 1- jén tartott béke világnapjának szentelték. Újévi imájában, a Szent Péter téren összegyűlt mintegy húszezer ember előtt a pápa az MTI szerint arra emlékez­tetett, hogy „a bosszú és erőszak mindig új bosszút és új erőszakot szül". A béke a megbocsátásra való készségből születik, s ez nemcsak a hívőkre, hanem minden jó szándékú emberre vonatkozik - mondta egyebek között II. János Pál. Újévi üzenetében a katolikus egyházfő bírálta a fokozódó mate­rializmust és az emberi élet nö­vekvő semmibe vételét, továbbá hogy sok embert diszkriminálnak faja, neme, nemzetisége vagy ép­pen szegénysége miatt. A pápa bé­keüzenetében méltatta az ENSZ hozzájárulását a béke helyreállítá­sához és fenntartásához. Emelkedtek a képviselői illetmények Százezerrel több már a miniszteri fix (Munkatársunktól) Bár csak jó egy hónap múl­va tart újabb plenáris ülést a parlament, ám már tudni lehet: január 1-jétől 30 szá­zalékkal emlekedtek a kép­viselői illetmények. Tovább­ra is sikeresen tartják a lé­pést a honatyákkal a mi­niszteri fizetések. A parlament decemberi dön­tése értelmében a képviselők alapilletménye 87 750 forintról 114 075-re emelkedett, amit a legközelebb februárban ülésező honatyáknak már a magasabb in­dex alapján számfejtenek. Távoli­nak tűnik már a szabadon válasz­tott parlament első évében meg­szavazott 32 500 forintos képvi­selői alapfizetés, amelyhez képest mára három és félszeresére emel­kedtek a képviselői illetmények és pótlékok. Napjainkban már ez utóbbinak is egyre meghatáro­zóbb a szerepe, hiszen hovato­vább több az állandó bizottsági helyek száma, mint a képviselői létszám. Amíg azonban egy „át­lag” honatya havi illetménye egy bizottsági pótlékkal bruttó 159 ezer forintra rúg, addig egy „át­lag” frakcióvezető mintegy 250 ezer körül keres. (Folytatás a 4. oldalon) ­ szombati 32 oldalas Olajipar Nemzetből Interjú Pozsgay Imrével Mire a ma egyetemistái a közéletben szóhoz jutnak, ad­digra a jelenlegi hatalom túl lesz a nagy osztozkodáson. Új szerep és új pozíció csak új­raosztás alapján képzelhető el - mondja Pozsgay Imre egyetemi tanár. Modernizációt, de nem mindenáron! Vajon fel kell-e áldoznunk nemzeti és polgári értékein­ket, sajátosságainkat egy uká­­zokkal m­olemizáló és ellen­őrizhetetlen hatalmú, az utó­pikus jövőbe vakon szerelmes mandzsu réteg kedvéért? A modernizációs kihívás hazai dilemmáit elemzi publicistánk. Kísértetkastély a Róbert Károly körúton A Központi Honvédkór­ház félig kész épülete csak amióta ’93-ban leállították az építkezést, évi 350, majd 150 és mort 100 millió forin­tot emészt fel. Ennyibe kerül az őrzés, a fűtés, az állagmeg­óvás. Mikor lesz kórház a csupasz falakból? A riportunk erre keres választ. Átalakulnak a közigazgatási hivatalok (Munkatársunktól) Január 1-jétől ismét átalakul­tak a megyei közigazgatási hiva­talok, tegnaptól kormányhivata­lokként működnek, vezetőik helyettes államtitkári besorolás alapján kapják a fizetésüket. Mindazonáltal e rang nem jelent politikai tartalmat, pusztán szak­mai tevékenységük elismerését fejezi ki - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Fürcht Pál, a Belügy­minisztérium főosztályvezetője. (Folytatás a 4. oldalon) Iljov - országos havazással A fővárosban szerda délután több mint 1300 rendkívüli hómunkás tisztította a járdákat. Az ország útjai nehezen járhatók. (Részletes információk a 16. oldalon) Havrun Zoltán felvétele

Next