Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
2 Magy’Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET HOLLANDIA BIZAKODÓAN lát neki az idei esztendő első fél évében reá háruló soros EU-elnöki teendők ellátásának: sokakkal ellentétben Hága lát esélyt arra, hogy még a júniusban esedékes uniós csúcstalálkozón lezárhatják a kormányközi konferenciát. Maastricht után ezzel az Európai Unió jövőjét meghatározó újabb korszakos szerződés köttetne meg a közösség holland irányítása idején, ennek azonban az egyik legfőbb feltétele, hogy az EU fekete bárányaként számon tartott britek ne gátolják meg a megállapodást. Hága és London hagyományosan jó kapcsolatai nyújtanak némi reményt, ám a májusban esedékes nagy-britanniai választások előtt aligha van esély a csatornán túli politika változására. A győzelemre esélyes Munkáspárt pedig semmivel sem lelkesedik jobban az EU-együttműködés elmélyítéséért, mint a kormányzó toryk, így Hollandia közvetlenül a brit szavazás utánra akarja időzíteni a csúcsot, hogy minél nagyobb nyomást gyakorolhassanak Londonra. AMENNYIBEN VALÓRA VÁLNAK Hága reményei az egyúttal azzal is járhat, hogy már az idén megkezdődhetnek a bővítési tárgyalások a társult országokkal. Kelet-Európának Hollandia addig is azt ígéri, hogy a szakminiszteri találkozók az eddigi „monológok” helyett tényleges véleménycserévé alakulnak, s a kormányközi konferencia lezárásától, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől függetlenül megkezdik az egyeztetést a belépést megelőzően szükséges reformokról. LENGYEL-, CSEH- ÉS MAGYARORSZÁG mellett a nyilvánvaló stratégiai jelentőségű Szlovákia, a kétes múltjával a közelmúltban szakító Románia és a hátrányként csupán jugoszláv múltját cipelő Szlovénia is esélyes a NATO-tagságra a bővítés első körében - állapította meg a La Libre Belgique. Addig azonban, amíg a nyári madridi NATO-csúcstalálkozón eldöntik, mely országok csatlakozhatnak 1999-ben, Javier Solana főtitkár januárban ismét Moszkvába utazik az ottani ellenérzések leküzdésére - vajmi kevés eséllyel. Miközben a belga napilap csupán azt sugallja, hogy még az új tagok megnevezése előtt meg kellene találni Oroszországgal a „modus vivendit”, a moszkvai Szevodnya arról ad hírt, hogy Jelcin környezetében nem sok reményt fűznek Solana látogatásához. Amennyiben Oroszország aggodalmaira - NATO-csapatok és atomfegyverek állomásoztatása az új tagállamokban, az eddigi európai status quo fenntartása, részvétele az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a NATO-val kötendő szerződés - nem kap megfelelő választ, akkor az idén szünetelteti a kapcsolatait a Nyugattal. Mindazonáltal a hetilap megjegyzi: amíg Közép-Európában nem jelenik meg az északatlanti szövetség hadereje, illetve a Kelet ellen irányuló hírszerzés, addig meg lehet egyezni. (S. E.) Politikai párttá válhat a terrorszervezet? Nincs előrelépés Peruban A perui túszválság elhúzódása miatt a japán külügyminiszter lemondta kilenc napra tervezett külföldi körútját. Ikeda Jukihiko január 7-én indult volna Nagy- Britanniába, Olaszországba, Vatikánba, majd Indiába. Az AFP jelentése szerint ugyanakkor Hasimoto Rjutaro japán kormányfő megerősítette, hogy ő nem változtatja meg eredeti terveit, s elindul a délkelet-ázsiai országokat felölelő körútjára. A miniszterelnök Bruneit, Malajziát, Indonéziát, Vietnamot és Szingapúrt keresi majd fel. Az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint Alberto Fujimori perui államfő még kedden megbeszélést tartott Japán Mexikóban akkreditált nagykövetével, aki azt a küldöttséget vezeti, amelyet a limai japán nagykövetség elfoglalása miatt küldtek a perui fővárosba. A több mint egyórás megbeszélés időben egybeesett azzal a rendkívüli sajtótájékoztatóval, amelyet a nagykövetséget megszállva tartó baloldali gerillák hívtak össze. A még mindig 81 túszt fogságukban tartó gerillák megismételték, hogy a túszokért cserébe börtönbe vetett társaik szabadon bocsátását követelik. Közölték azt is, hogy elutasították a kormány javaslatát, amelynek értelmében szabadon elvonulhatnának a túszokért cserébe. Fujimori kormánya egyelőre nem reagált a gerillák sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Időközben azonban újabb két túszt engedtek el a limai japán nagykövetséget megszállva tartó perui gerillák. Egyikük José Martel, Honduras limai nagykövete, másikuk pedig Juan Ibanez Argentína főkonzulja, közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt nyerte vissza szabadságát. A két diplomatát Michel Mennig, a Nemzetközi Vöröskereszt perui szervezetének elnöke kísérte ki a japán nagykövetség rezidenciájáról -jelentette az AP. Jorge Voto Bernales perui külügyminiszter-helyettes interjút adott a Szánkei Simbun című japán lapnak, s ebben feltárta, hogy a kormány és a Tupac Amarú közötti tárgyalásokon szóba került a mozgalom esetleges törvényesítése, illetve börtönben lévő tagjai fogva tartási körülményeinek javítása. Jelenleg Bernales irányítja a perui diplomáciát, minthogy a külügyminiszter is a gerillák túszai között van. A külügyminiszter-helyettes kizárta a börtönben lévő Tupac Amarú-tagok kiengedését. A mozgalom esetleg bejegyezheti magát törvényes politikai pártként, amennyiben lemond a terrorizmusról, mint politikai céljai megvalósításának eszközéről - hangsúlyozta Bemales. A BT megerősítette az Irak-ellenes szankciókat Butrosz Gáli elköszönt Butrosz Gáli, leköszönő ENSZ-főtitkár - aki szerdán távozott végleg New York-i hivatalából és tért haza Kairóba - azt tartja legnagyobb kudarcának, hogy nem tudta megoldani a világszervezet költségvetési gondjait. Sikerként könyvelte el ugyanakkor, hogy meg tudta őrizni a nemzetközi szervezet függetlenségét. Az ENSZ eddigi vezető tisztségviselője újságírók előtt nyilatkozva kedden kijelentette: kész hozzájárulni a közel-keleti béke megteremtését szolgáló erőfeszítésekhez. Emlékeztetett rá, hogy 1977 óta a térség békéjének ügyét igyekezett szolgálni, s annak a meggyőződésének adott hangot a Közel-Keleten „előbb vagy utóbb” létrejön a béke - jelentette az AFP és a Reuter. A távozó ENSZ-főtitkár könyvet készül írni arról, hogy miképpen segítette tető alá hozni 1978-ban Camp David-i egyiptomi-izraeli megállapodást. Az új esztendő beköszöntével más változások is történtek a világszervezetben: Costa Rica, Japán, Kenya, Portugália és Svédország szerdától kétéves időtartamra az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett. A névsorrend hozta véletlennek köszönhetően az állandó tagságra áhítozó Japán lesz egyúttal januárban a testület soros elnöke. Az öt új, nem állandó tagállam Hondurast, Indonéziát, Botswanát, Olaszországot és Németországot váltja fel. A BT azonban még az óévben megtartott utolsó, keddi ülésén megerősítette az Irakkal szembeni gazdasági szankciókat. Ez volt az első Irak-ellenes ENSZ-határozat azóta, hogy a világszervezet engedélyezte Bagdadnak a korlátozott mennyiségű olajeladásokat, hogy annak ellenértékéért élelmiszert és gyógyszert vásárolhasson a nélkülöző lakosságnak. Mint a testület soros elnöke megfogalmazta, a BT tagjait aggodalommal tölti el, hogy nem sikerült haladást elérni az Öböl-háború hadifoglyai és a harcok során eltűnt személyek ügyében. Nemtetszésüknek adtak hangot a BT tagjai amiatt is, hogy Bagdad még mindig nem szolgáltatta vissza azokat a hivatalos iratokat, amelyeket az irakiak Kuvaititól magukkal vittek - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1997. január 2. Moszkva megsértődött Orosz offenzíva a NATO-bővítés ellen (Folytatás az 1. oldalról) Rjurikov utalt arra, hogy nem csupán a biztonság szempontjai, hanem egyfajta sértettség is vezérli Moszkvát. „A szövetség kiszélesítését nem csupán potenciális biztonsági fenyegetésnek tartjuk, hanem a NATO-országok részéről Oroszországot ért sértésnek is, elvégre Moszkva nyerte a hidegháborút, felszámolva a katonai szembenállást, ami a világ összes országának javára vált” - mondta a tanácsadó, akit az Interfax idézett. „Maga a bővítés nem ígér semmi előnyt az új tagországoknak. Mi több, belépésük orosz részről a vízumszabályok megszigorítását vonhatja maga után, ami kedvezőtlenül hat az üzleti és humanitárius kapcsolatokra, nem beszélve az új NATO-tagok adófizetőire nehezedő terhekről” - vélekedett. Javier Solana főtitkár januárban Moszkvába látogat, ahol az orosz aggodalmakat igyekszik majd leszerelni. Egyre gyengébbek Milosevics és pártja pozíciói Tiltakozások szilvesztere ÚJVIDÉK - Az 1997-es esztendő a reformok éve lesz, jelentette be Szlobodan Milosevics újévi szózatában. A szerb elnök rendszerváltást ígért. Nem mulasztotta el azonban kiemelni, hogy a jelenlegi vezetés érdemeként Szerbia jól kihasználta a délszláv béke első esztendejét és a szankciók feloldása adta lehetőségeket, de - tette hozzá - sokan még mindig nélkülöznek, ezen segítenek majd az új évben. A szerb elnökkel „egyetértettek” az év utolsó napján és az új év első napján is felvonuló egyetemisták. Szerintük is 1997 a demokrácia - a rendszerváltás - éve lesz. Szabad új évet kívántak egymásnak. Több ezer belgrádi egyetemi hallgató a belvárosi utcákon szilveszterezett, nagy füttykoncerttel várták be az új évet, majd csatlakoztak a Köztársaság téren ünneplő és tiltakozó több százezres tömeghez („szüleikhez”, mint fogalmaztak). Szerbia és a Vajdaság más városaiban is tízezrek és tízezrek vonultak az utcára. Újvidéken például több mint húszezren (a város ellenzéki, Vuk Draskovics pártjához tartozó polgármestere köszöntötte a polgárokat), Nisben pedig mintegy ötvenezren vonultak éjfél előtt a központba. A tiltakozások szilvesztere volt ez szerte az országban. A belgrádi szilveszterező „nagygyűlésen” bejelentették, hogy az idén is folytatódik a tiltakozás. Ebben az évben befejezzük, amit a múlt évben megkezdtünk, jelentette be Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalomnak, az Együtt egyik tagszervezetének az elnöke. Mint emlékezetes az Együtt (Zajedno) ellenzéki koalíció hívta szilveszterezni az eddigi tüntetések színhelyére híveit, akik igen nagy számban - több százezren - eleget is tettek ennek a felszólításnak. Ezúttal azonban a rendőrség nem vonult ki, rendőrkordonok nem voltak, rohamrendőr pedig még mutatóban sem akadt. A Crna Gora-i hatalmi párt és az ottani állami vezetőség egyértelműen a demokratikus követelések pártjára állt. Fokozatosan a szerbiai ellenzék állásfoglalásával azonosult. Kérték a szerbiai hatóságokat, ismerjék el a szerbiai helyhatósági választások eredményeit, ezzel Jugoszlávia kisebbik tagköztársasága is választási hamisításért tette felelőssé a szerbiai szocialistákat. A Milosevics szocialistái vezette baloldali koalíció egyik tagja, az Új Demokrácia is a montenegróiakhoz hasonlóan foglalt állást, ami nagyban gyengítette Milosevicsék amúgy is megingatott pozícióit. (Sebestyén) I. Mihály-interjú a bukaresti tévében Kényszerű sokkterápiát ígér a román kormányfő Sokkal súlyosabb a romániai gazdasági válság annál, mint gondolták volna, s mint amit a leköszönt román hatalom a közvélemény tudomására hozott - jelentette ki az MTI szerint hétfőn este a bukaresti közszolgálati televízióban Victor Ciorbea román kormányfő. A Vacaroiukabinet elkendőzte a valóságot: az országot sújtó infláció ugyanis háromszor nagyobb a közöltnél, a költségvetési hiány pedig öt-hatszorosa annak, amit Bukarest a nemzetközi pénzintézetekkel közölt. A privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre - mondta. A válság mélypontján - s ebbe Románia könnyen beleroppanhat - egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és az energiahordozók árának hozzáigazítása a világpiacihoz, a gyors privatizálás és a célirányos, ésszerű szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget, s a korábbi hatalomtól eltérően ezt az utat választja - közölte Victor Ciorbea. Január elsején kétszeresére nőtt a benzinár, ám a bejelentett intézkedések között a legfontosabb a vasúti szállítás díjának kétlépcsős - előbb 40-60 százalékos, később 120 százalékos -emelése január közepétől, illetve az energiaárak növelése. Az intézkedések azonnali hatásaként a kereskedelemből szinte teljesen eltűnt szilveszter előtt nemcsak az üzemanyag, hanem az élelmiszer és a hús is. A népszerűtlen intézkedések közepette azonban az új román kormány máris újabb tanújelét adta annak, hogy egy szabadabb társadalom építésébe kezd: a Svájcban élő I. Mihály volt román király — a kommunisták által 49 esztendővel ezelőtt történt erőszakos lemondatásának évfordulóján - hétfő este nyilatkozott a bukaresti állami televízióban. A beszélgetést - a száműzött uralkodói 1990 tavaszán szerepelt utoljára az állami televízióban - az utóbbi években a hatalom szolgálatába állított közszolgálati tévé demokratizálásának első jeleként értékelik Romániában. Az I. Mihállyal beszélgető riporter történelmi igazságtételnek szánta 30 perces dokumentumfilmjét, amelyben az idős uralkodó elmondta elűzetésének igaz történetét, cáfolva egyben azokat a nemrégiben terjeszetett híreket, amelyek szerint hatalmas kincset mentett ki az országból, illetve hazatértével visszaigényli majd vagyonát. Teng Hsziao-ping kórházba került Kórházban ápolják a kínai politikai élet nagy veteránját, Teng Hsziao-pinget - jelentette kedden a kínai nyelvű hongkongi sajtó. Az AFP értesülései szerint a 92 esztendős Tenget még a múlt héten szállították a pekingi 301. számú katonai kórházba, megromlott egészségi állapota miatt. „Svájc lejáratása a zsidó vagyonügy célja” Vádol az elnök A svájci szövetségi elnök szerint országát pénzügyileg destabilizálni akarják egyesek azzal, hogy támadásokat intéznek ellene a nácik által elkobzott zsidó vagyonok ügyében - írta az AFP. Jean-Pascal Delamuraz, az ország leköszönő elnöke szerint arra irányuló kísérletről van szó, hogy Svájcot megfosszák hagyományos pénzpiaci szerepétől és a vagyont Londonba és Washingtonba vonzzák. A Tribüne de Geneve genfi lapnak adott interjújában elmondta, véleménye szerint nemcsak egyszerűen a „történelmi igazság” kiderítéséről van szó, hanem politikai törekvésről is, a svájci pénzpiac lejáratásáról. Delamuraz attól tart, hogy a főként amerikai és brit zsidó körökből származó offenzíva hatására Svájcban antiszemitizát Titus üti fel a fejét, a svájci szuverenitás pedig hitelét veszti. Mint ismeretes, Svájc az idén számos bírálattal került szembe bankjainak a 30-as és a 40-es években játszott szerepe miatt. Bankjait azzal vádolják, hogy nem fizették ki a jogosultaknak a nácik által elpusztított zsidók letétbe helyezett vagyonát, s még olyan náci aranyat is vásárolt, amelyet Európa megszállt országaiból raboltak el. Az elnök visszautasította annak gondolatát, hogy Svájc létesítsen különleges alapot a nácik feltételezett áldozatainak kártalanítására, mielőtt még megállapítanák, miben felelős Svájc. A svájci államfő úgy vélte, hogy az igényelt 250 millió dollár egyszerű sarcolási és zsarolási kísérlet velük szemben. Kutatják a vonatrobbantás áldozatait Újabb indiai merénylet A kelet-indiai Asszam államban a bodo lázadók szerda hajnalban távirányítású pokolgéppel újabb merényletet követtek el, amely nyomán Guvahatitól 100 kilométerre felrobbant egy vasúti híd, de személyi sérülés nem történt - jelentette a rendőrségre hivatkozva az AFP. A hétfői, előző merényletben egy vonat 48 utasa életét vesztette. Azaz jóval kevesebben, mint korábban feltételezték, vagyis túlzottak a 300 halottról szóló első adatok, bár még nem végeztek a mentéssel, illetve több sebesült is súlyos állapotban van - közölte a rendőrség. A bodo szakadárok, akik 1987 óta harcolnak független államuk megteremtéséért Asszamban, a rendőrség által nekik tulajdonított egyik merénylet elkövetését sem ismerték el. Szlovákul kézbesíti a nyugdíjat a postás A mindennapi nyelvtörvény POZSONY - A koalíciós Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére - a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának támogatása fejében - hagyta jóvá a pozsonyi parlament még 1995. november 15-én azt a nyelvtörvényt, amelyet azóta számtalan nemzetközi szervezet bírált. Sőt az ország alkotmányára is hivatkozva arra szólították fel a kormányt és törvényhozást, alkossanak kisebbségi nyelvvédelmi törvényt is, ezáltal teljesítve nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségüket arra, hogy a kisebbségi nyelvek használhatók a hivatalos kapcsolatokban. Ez utóbbi mindmáig nem született meg, január 1-jén ellenben életbe lépett az államnyelvtörvény sokat vitatott 10. paragrafusa, ami törvény megszegőinek büntethetőségét - félmillió koronás öszszegig - szabályozza. Bár a közhiedelemmel ellentétben a törvény alapján a polgárok - természetes személyek - nem lesznek büntethetők, mégis általános a vélemény, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát súlyosan diszkrimináló törvény életbe lépése a nagypolitika éles szembenállását és konfliktusait beköltözteti az egyszerű emberek életébe az eddig békességben együtt élő szlovákok és nem szlovákok közé. Hiszen a törvény „a hivatalos kapcsolatokat” igen szélesen értelmezi: az állami hivatalok mellett az önkormányzati hivatalok, az állami intézmények, köztük a posta, de még a vasút és a közlekedési vállalatok, egészségügyi intézmények is az érintett körbe tartoznak. E hivatalok, intézmények és vállalatok alkalmazottai január elseje után klienseikkel kizárólag szlovákul beszélhetnek. A postás tehát a nyugdíjat csak szlovákuk kézbesítheti, az utas csak szlovákul kérhet jegyet az autóbuszon, ellenkező esetben nem szolgálhatják ki, amennyiben nem akarják kockára tenni munkahelyüket, hiszen melyik munkáltató lesz hajlandó százezrekre rúgó büntetést fizetni a nyelvtörvényt be nem tartó alkalmazottja miatt. A nyelvtörvénynek pedig ez a leginkább lélekölő, konfliktusgerjesztő hatása. Mert igaz ugyan, hogy bírságot csak a kulturális minisztérium által alkalmazott nyelvi felügyelők róhatnak ki, ám azt megtehetik polgári bejelentés alapján is. A büntetés elkerülésének lehetőségét viszont a munkahelyek vezetőire bízzák, akik így - legyenek akár magyarok, akár más kisebbségiek - arra kényszerülnek, hogy alkalmazottaiknak megtiltsák anyanyelvük használatát. A súlyos, többségében 25-30 százalékos munkanélküliséggel küszködő Dél- és Kelet-Szlovákiában, ahol a magyarok, ruszinok, ukránok és németek élnek, a munkahelyekért vívott harc kezdetét jelentheti a nyelvtörvény, s ez nyilvánvalóan nemzetiségi konfliktusként jelentkezik majd, beláthatatlan következményekkel. Ennek tükrében különösen sajnálatos, hogy nem született meg az a törvény, amely biztosítaná a kisebbségi nyelvek használatát a hivatalos kapcsolatokban. Miközben az alkotmánybíróság - megelőzendő az esetleges konfliktusokat - 1996 júliusa óta nem talált időt arra, hogy a Magyar Koalíció és a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőinek kezdeményezése alapján megvizsgálja a törvény alkotmányosságát. Neszméri Sándor