Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

4 Magyar Nint Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1997. január 2. Tízezerrel csökken a létszám, tizenkilenc százalékos béremelés Az átalakítás évébe lépett a hadsereg (Folytatás az 1. oldalról) Ami a haderő-átalakítást illeti, a jelenlegi 9251 tiszti beosztásból az év végére csupán 8550 marad betöltött, ugyanakkor a ma nyilvántartott 8583 tiszthelyettesi státust 8950-re bővítik. Az eltervezett arányváltozás érinteni fogja a sorállományt is: a sorkatonák létszáma 3540-nel lesz kevesebb december végére, s emellett 5340- nel kevesebb lesz a közalkalmazottak száma is. Összességében 1997-1998 fordulóján több mint 9200-szal kevesebb hivatásos és sorállományú katona, illetve polgári alkalmazott szolgál majd a Magyar Honvédségben. Kérdésünkre cáfolta, hogy folytatódna a létszámleépítés felfokozott üteme. Megerősítette: a következő, 2000- ig terjedő középtávú terv feladata mindenképp a stabilizáció, a kialakult struktúra megőrzése lesz. Ezt a célkitűzést nem befolyásolhatja a NATO-csatlakozásról megkezdendő tárgyalássorozat sem, mivel a mostani létszámcsökkentés elsődleges oka az volt, hogy a nemzetgazdaság képtelen eltartani a maihoz hasonló nagyságú haderőt. A bérhelyzetről szólva rámutatott: a hivatásos állomány várható béremelésének mértéke általában meghaladja a 19 százalékot, sőt, a pótlékokkal együtt egyeseknél a 20 százalékot is. Hollósi Nándor elmondta: újabb haditechnikai fejlesztési terv készül, mivel jelentősebben megváltozik a hadsereg struktúrája. Ebben semmiképp sem szerepel majd a vadászrepülők pótlása, ezt egyébként sem lehetne megoldani az évenkénti HM-költségvetésből. Az is nyitott kérdés még, lesz-e egyáltalán szükség új vadászgépekre. Amennyiben a NATO-csatlakozási tárgyalások során arra lehet következtetni, hogy a mai 22 MIG-29-es mellett szükség van további 30 vadászrepülőre a légtérszuverenitás biztosításához, akkor az év során sor kerülhet a tender kiírására. Ha viszont a megbeszélésekből az a következtetés vonható le, hogy elegendő az ország védelmére a 22 gép, akkor végleg lekerül a napirendről a repülőgép-beszerzés kérdése. A tábornok szerint azonban érvényben van a parlamentnek az a két határozata, amely a kis magasságban Az orosz államadósság fejében az év végén érkezett Záhonyba egy szerelvény, húsz BTR-80-as típusú páncélozott harci járművel - adja hírül az MTI. A szállítmányból hat jármű a határvadász zászlóaljakhoz, a többi a honvédséghez kerül, repülő légi célok ellen alkalmazható, kis hatótávolságú légvédelmi rakéták beszerzésével és a földi telepítésű felderítő radarok beszerzésével foglalkozik. A légvédelmi rakétatender ugyanakkor már túl van a második körön, s január végére befejeződhet a pályázatok kiértékelése, s amennyiben megoldódnak a finanszírozás problémái, rövidesen győztest hirdetnek. A hadseregben a közelmúltban áttekintették a gépjárműhelyzetet is. Megállapították: a következő 12 év alatt 8000, különböző kategóriájú járművet, autóbuszt, mentőautót, terepjárót, rádiós autót, teherautót és más célokra alkalmazható basazonjárművet kellene sürgősen lecserélni a már több mint 12 év átlagéletkorú járműparkból. Erre 12-14 milliárdot kellene fordítani évente, ám ennek fedezete jelenleg még nem megoldott. A fejlesztéseknél azonban nagyobb mértékben nincs megkötve a hadsereg keze, ugyanis az általános tévhittel szemben nem létezik sem NATO-harci repülőgép, sem NATO-harckocsi és gépkarabélymárka sem. A cseréknél csupán azt kell szem előtt tartani: olyan eszközök kerüljenek a honvédséghez, amelyek hasznosíthatók lesznek a NATO-kötelékben is - mutatott ráa tábornok. (varjú) HÍRÜK KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter közszolgálati jogviszonyának megszüntetésével egyidejűleg - január 2-i hatállyal - felmentette beosztásából Borsits László helyettes honvédelmi államtitkárt. A HM szóvivője indoklásként elmondta: a minisztérium január 1-i szervezeti átalakításával kapcsolatban a tárcánál megszűnik a katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkár beosztás. HIVATALBA LÉPETT Budapest új rendőrfőkapitánya. Berta Attila dandártábornok korábban Tolna és Fejér megye rendőrfőkapitánya volt. A budapesti rendőrség új vezetője eddigi nyilatkozataiban több rendőrt ígért a főváros közterületeire. FELMENTETTÉK beosztásából Jusztin Ferenc rendőr alezredest, hatvani rendőrkapitányt és helyettesét, Nagy László rendőr századost, a bűnügyi osztály vezetőjét. A megyei főkapitány azzal indokolta döntését: megromlott a viszony a két felmentett rendőrtiszt között, s ez a napi munka rovására ment. A hatvani rendőrkapitányság vezetésére, egyelőre három hónapra kapott megbízást Miklós József rendőr alezredes, akinek helyettese, s egyúttal a bűnügyi osztály vezetője Patkóné Rőczei Krisztina rendőr főhadnagy lett. A POLGÁRI BANK VISSZAVÉTELÉT nem az állam kényszerítette ki, a PM csupán célszerűnek tartotta, hogy eleget tegyen a privatizációs szerződésben egyébként is vállalt kötelezettségének - mondta Suchman Tamás volt privatizációs miniszter. A Polgári Bankot ’95 decemberében a Budapest Bank részeként vásárolta meg a General Electric Capital és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank. A pénzintézet már akkor nehézségekkel küszködött, éppen ezért volt, aki a kormány tagjai közül azt javasolta, vegyék ki a BB-csomagból a Polgári Bankot, de az amerikaiak ragaszkodtak hozzá, azt remélve, sikerül eredményt felmutatniuk. Már a nyáron látszott, erre nincs lehetőség. Akkor szóba is került a bank eladása, jelentkezett egy konzorcium, de az üzlet nem jött létre. Suchman meggyőződése: Medgyessy Péter pénzügyminiszter intézkedni fog arról, keressék meg a Polgári Bank újbóli eladásának lehetőségeit. A PROVIDENCIA Osztrák-Magyar Biztosító Rt. nyerte meg a Belügyminisztérium élet- és balesetbiztosításra hirdetett nyílt pályázatát. A hatvanezernél is több személyt érintő biztosításra tizenegy társaság pályázott. A zsűri az ajánlati árak alapján a 24 órás védelmet nyújtó biztosítást fogadta el, ami annyit jelent, hogy az érintettekre a biztosítás a szolgálati idejükön kívül is kiterjed. Az Alkotmánybíróság 730 indítványon dolgozik Az eutanáziától a jelképekig Az Alkotmánybíróság január 6-án teljes üléssel kezdi meg idei munkáját; a taláros testület tagjai jelenleg 730 indítványon dolgoznak - tájékoztatta lapunkat Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság főtitkára. Mint megtudtuk: az Alkotmánybírósághoz 1996- ban ezerötszáz indítvány érkezett, ebből ez idáig 960-at utasítottak el. Utólagos normakontrollt 385 jogszabályon végeztek. Önkormányzati rendeletek vizsgálatára 75 kérelem vonatkozott. 1996-ban az Alkotmánybíróság 149 érdemi határozatot hozott, ebből 60 jelent meg a Magyar Közlönyben. Döntés várható az eutanáziaügyben. Terítékre kerülnek a kötelező gazdasági, mérnöki, orvosi - kamarai tagsággal kapcsolatos indítványok. A bíróság vizsgálja az európai közösséggel és tagállamaival kötött megállapodásnak a versenyjogra vonatkozó szakaszát, amely - az indítvány szerint - Magyarország szuverenitásába ütközik. A testület dönt a Btk. három különböző rendelkezését érintő indítványokról: az önkényuralmi jelképek használatáról, a nemzeti jelkép megsértéséről és az egyesülési joggal való visszaélésről. Ezek mindegyike a szólás- illetve véleményszabadság határait firtatja. Feldolgozás előtt állnak a médiatörvényről, az egyházi iskolák állami támogatásáról, a rendőrségi törvényben a szabadságjogok érvényesüléséről benyújtott indítványok. Az ombudsmanok - mivel az ügyészség megtagadta tájékoztatásukat - arról kértek alkotmányértelmezést, vizsgálhatják-e az ügyészség tevékenységét. A közelmúltban érkezett az ÁPV Rt.-re vonatkozó indítvány, amely alkotmányos szempontból aggályosnak tartja az állami tulajdonban levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényt. (moldoványi) Harminc százalékkal emelkedtek a képviselői illetmények Százezerrel több a miniszteri fix (Folytatás az 1. oldalról) A parlamenti alelnöki fix ennél némileg magasabb 319 ezer. Annak a frakcióvezetőnek pedig, aki az alkotmányügyi bizottság tagjaként egy további állandó bizottságban is vállalja a közéleti terheket, az idén 387 ezer körüli bruttó fizetést számfejtenek. (A házelnök a mindenkori miniszterelnöki illetményt kapja, ez január 1-jétől havi 410 670 forint.) Mindez természetesen meglátszik az Országgyűlés költségvetésében is: a parlament személyi kiadásai a múlt évi 1,2 milliárdról az idén 1,6 milliárdra emelkednek. Természetesen a képviselői fizetések is bruttó összegben érthetők, s az átutalt illetmények után az Országgyűlés hivatala tb-járulékot is fizet. A „munkaadókat” terhelő járulék azonban továbbra sem éri el az átlagos intézményi szintet: évek óta 30 százalék körül mozog. A választások előtti utolsó év végén kifizetett megemelt illetmények tehát már beszámítanak a majdani képviselői végkielégítésbe is. Legalábbis azon honatyák esetében, akiknek nem jut jövőre mandátum, s önmaguk számára utolsó ízben szavazhatják meg a magasabb illetményeket. Továbbra is fennáll az az alkotmányossági szempontból is érdekes ellentmondás: a képviselők ingyen használhatják az ország valamennyi közforgalmú közlekedési eszközét, ugyanakkor a Budapesttől való távolság függvényében már havi 40-68 ezer forint adómentes költségtérítési átalányra is jogosultak. De a képviselők és a miniszterek fizetésüket illetően egy csónakban eveznek, azaz, egymás illetményére szociálisan is rendkívül érzékenyek. A köztisztviselői illetményalap és a vezetői pótlék emelésével azonban a miniszterek most mintha jelentős lépéselőnyre tettek volna szert. Az illetménykiegészítés mértéke ugyanis a Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban 35-ről 50 százalékra nőtt, a vezetői pótlék mértéke pedig a miniszterek esetében 40-ről 65 százalékra emelkedett, így a tavalyi 227 500 forintos miniszteri fix - ha hihetünk a Magyar Közlönynek - havi százezer forinttal, vagyis 327 015 forintra emelkedett. Igaz, január 1-jétől a kötelező minimálbér is felfelé mozdult: havi 17 ezer forint lett... (bodnár) A válságon túljutott az ország - mondotta Göncz Árpád (Folytatás az 1. oldalról) A majd két évtizedes adósságból fedezett, inflációt gerjesztő életszínvonal-politikáig. Ami mind köztudott volt, de mindeddig senki nem mert a következményeivel szembenézni. A válság elhárítása kényszerűen goromba volt, s mert végletes takarékosságot diktált, társadalmilag igencsak költséges: árát elsősorban a kiszolgáltatottak, a bérből-fizetésből élők és a nyugdíjasok fizették meg. A gazdaságra e méregerős orvosság úgy hatott, ahogyan egy, már kis híján érett piacgazdaságra hatnia kellett: recsegve-ropogva bár, de helyreállt az egyensúlya. A válságon túljutott az ország. A költségvetés hiányának, fizetési kötelezettségeinek csökkenésével mind több és több jut a közoktatás, egészségügy, szociális ellátás, bűnüldözés korszerűsítésére és fejlesztésére. Az államfő hangsúlyozta: egészséges türelmetlenség hatja át és sarkallja a társadalmat. Igaz, ugyanakkor fékezi is valami másik, egészségtelen türelmetlenség, amely nem képes, nem hajlandó sem felismerni, sem elismerni bármi sikert. Csak lefitymálni, megkérdőjelezni, tagadni, de azt készségesen. Igaz, érthető és természetes, hogy új és régi egyazon szervezet, egyazon társadalom keretében kioltani igyekszik egymást. De egy biztos: a természet törvényei szerint az új az, ami győzni fog - mutatott rá. A közigazgatás megyei központjainak reformja Kormányhivatalokká alakulnak (Folytatás az 1. oldalról) A kormányhivatalok vezetőit pályázat útján a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A jelenlegi közigazgatási hivatalok vezetői azonban mindanynyian továbbra is a helyükön maradnak, a pályáztatást csak a ’97 január 1-je után megüresedő posztok betöltésekor kell alkalmazni - tudtuk meg. A rendszerváltás óta eltelt hét évben területi szinten ez a harmadik átszervezés. 1990-ben a szervezet élén címzetes államtitkári rangban a köztársasági megbízottak álltak, s ez nem csekély politikai elkötelezettséget is jelentett. A Horn-kormány hatalomra kerülésekor, 1994-ben megszűnt a köztársasági megbízotti intézmény, helyette a megyeszékhelyeken alakultak meg a közigazgatási hivatalok, amelyek legfontosabb feladata az lett, hogy ellenőrizzék az önkormányzatok működésének törvényességét. A mostani reform keretében a kormány új hatáskörrel ruházza fel őket, egyebek között azzal, hogy koordinálják, azaz hangolják össze a területükön tevékenykedő minisztériumi szerveket (ilyen például a vízügyi igazgatóság, a földhivatal, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy a területi oktatási központ). Mint Fürcht Pál lapunknak elmondta: 1990 óta rendkívül megszaporodott a minisztériumi irányítású dekoncentrált szenek száma, megyénként átlagosan 36-38 alakult. Ezek egymástól függetlenül működtek, sokszor még az egy szaktárca alá tartozó hivatalok sem hangolták össze tevékenységüket. Ennek eredményeként nehezen áttekinthető, olykor pazarló igazgatási rendszer alakult ki. A múlt évben felülvizsgálták a hatáskörüket, s a takarékosság és hatékonyság jegyében 1997. július 1-jéig jó néhányat megszüntetnek közülük, így számuk tizenkilencre csökken, a fogyasztóvédelmi felügyelőség pedig beépül a megyei közigazgatási hivatalba. Az átszervezéstől a szakemberek 1,5-2 milliárd forint megtakarítást várnak. A hivatalok ügyfélfogadási rendjét a polgárbarát ügyintézés jegyében szintén összehangolják. Hogy a polgároknak ne kelljen ezerfelé futkározniuk különféle hatósági engedélyekért és igazolásokért, közös ügyfélszolgálati irodákat állíthatnak fel, így talán csökken a bürokratizmus, s gyorsabb és szakszerűbb lesz az ügyintézés is — mondotta a főosztályvezető. A hivatalok feladata lesz e szervezetek egységes informatikai fejlesztése, s a helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők továbbképzése is. Fürcht Pál kiemelte: a reformtól azt várja a kormányzat, hogy a megyékben a központi döntéseket összehangoltabban és hatékonyabban hajtják végre, s az onnan érkező elemzések átfogóbb képet adnak az adott terület helyzetéről. Mint megtudtuk: a reform nem kerül pénzbe a központi költségvetésnek, az új feladatok ellátását az átszervezés megtakarításaiból finanszírozzák. (csekek) Törvényhozás ’97 A szocialista párt alapvető feladata az ország stabilitásának megtartása, amelynek alapjait ’96-ban tette le a kormány - nyilatkozta lapunknak Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A politikus megjegyezte: 1997 nem értelmezhető önmagában, csak a ’95-ben és ’96- ban - a szocialista frakció illetve kormány által - megkezdett és elvégzett munka tükrében. Hangsúlyozta: folytatni kell a reformokat az államháztartás több területén. Kiemelt feladatként említette a nyugdíj- és egészségbiztosítás reformját, a privatizáció befejezését a korábban megjelent mellékzöngék nélkül, valamint a továbblépést az infrastrukturális fejlesztésekben. Hasonló súlyú feladat az agrárgazdaság rendbetétele, s nem utolsósorban a foglalkoztatás újragondolása, a munka világának átfogó szabályozása, valamint e körbe tartozik az ország fizetőképességének megőrzése. Azt firtatva, milyen törvényalkotási következményei lesznek annak, hogy az alkotmányozási moratóriumot feloldottnak tekinti az MSZP, Toller László elmondta: az alkotmány módosítása várható az igazságügyi reform, ezen belül a bírósági-szervezeti reform végrehajtása érdekében. Szintén elengedhetetlen az alaptörvény módosítása az Alkotmánybíróság stabilitásáért. Úgy vélte, három éven át sikerült stabil költségvetést teremteni, s amennyiben így történik 1997- ben, úgy az ország bizakodva nézhet ’98 elébe. Új alkotmány kidolgozására csekély az esély, erre csak akkor van mód, ha az ellenzéki pártok hajlandók úgy módosítani a házszabályt, hogy az MSZP és az SZDSZ mellett két ellenzéki képviselőcsoport támogatása is elegendő legyen a normaszöveg beterjesztésére. A négy párt együttes szavazata biztosítaná a parlamenti elfogadáshoz szükséges négyötödös többséget - jelentette ki lapunknak Dornbach Alajos, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Ha a T. Ház az idén mégsem fogadja el az új alkotmányt, a jelenleg hatályost több ponton is módosítani kell - fogalmazott. A népszavazási törvényt említette példaként, amelynek tekintetében többéves alkotmányos mulasztás terheli a parlamentet. - Az új jogalkotási törvény, valamint a miniszteri felelősségről szóló törvény meghozatalához is módosítani kell az alkotmányt - mondotta. A választójogi törvény megváltoztatására csak akkor van lehetőség, ha a parlamenti pártok között e kérdésben konszenzus alakul ki - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: nem tűr halasztást a népszavazási törvény módosítása és az új jogalkotási törvény meghozatala, e tekintetben felelőssége van a kormánynak. Ennek kapcsán pedig nem halogatható tovább a jelenlegi alkotmány módosítása, arra akkor is sort kell keríteni, ha azt az ellenzéki pártok nem támogatják. Az idei esztendőben 61 új törvény meghozatala szerepel a kabinet jogalkotási tervében. Ezek közül Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője különösen fontos feladatnak nevezte a hárompillérű nyugdíjrendszer törvényi alapjainak megteremtését, az egészségügyi és az egészségbiztosításról szóló törvények meghozatalát. Mint mondotta: ’97-ben végre megkezdődik a várva várt igazságszolgáltatási reform, ennek keretében felállítják az ítélőtáblákat, s jelentősen módosul a büntetőeljárási, valamint a polgári perrendtartásról szóló kódex. Kiemelte még a gyermekvédelemről, a reklámról, a nonprofit szervezetekről, valamint a jelzáloghitelekről szóló törvényeket. Az új alkotmány kidolgozása kapcsán leszögezte: bár pártja elutasította a koncepciót, mégsem zárkózik el a normaszöveg kidolgozásában való részvételtől. Arra a kérdésünkre, vajon mekkora az esélye annak, hogy az Országgyűlés elfogadja idén az új alkotmányt, kijelentette: ezt csak egy csillagjósnő tudja megmondani. A törvény mindenképpen konszenzuson alapul, de olyan alkotmányt nem sikerül alkotni, amely mind a tízmillió állampolgárnak maradéktalanul tetszik - mondotta végezetül. - A Fidesz továbbra is töretlenül bízik abban, folytatódhat az alkotmányozás. És ha kis csúszásokkal is, de lehetőség lesz arra, hogy elkészüljön az új alkotmány szövege - jelentette ki Szájer József frakcióvezető, alelnök a Magyar Nemzet kérdésére. Ugyanakkor még nagyon sok konfliktus adódhat, s kemény viták várhatók az alkotmány-előkészítés során. A választójogi törvény módosításával kapcsolatban a tárgyalások megfeneklettek - állapította meg Szájer, ebből következően maximum arra van lehetőség, hogy 1997-ben bizonyos technikai módosításokat hajtsanak végre a választójogi törvény szövegének azon részén, amely nem érinti a politikai verseny szabályait - különben az ellenzék nem támogatná a módosítást. Nagyon bízik abban a Fidesz, hogy a koalíció nem vetemedik arra, hogy a választójogi törvénynek a választási versennyel kapcsolatos elemeit egyoldalúan megváltoztatná; ezt csak a parlamenti pártok összhangjával lehetne módosítani - mondta. Ha nem így lenne, súlyos precedens következne be a parlament életében, a demokrácia elveivel is ellentétes volna. Ami pedig az alkotmánybírák választását illeti, a frakcióvezető sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzék jelöltjének, Bruhács Jánosnak a másodszori előterjesztése, illetve parlamenti szavazása áthúzódik az új évre, a februári munkakezdésre. Mint rámutatott: ennek ellenére ugyanazt a támogatást várják a koalíciótól a majdani szavazáskor, mint amit a koalíciós pártok jelöltje kapott az ellenzéktől annak idején. * Az MDF februárban a költségvetési törvény módosítására csomagot terjeszt a T. Ház elé, mely a szegénység enyhítését szolgálja - nyilatkozta lapunknak Dávid Ibolya, az MDF frakcióvezető-helyettese, a párt ’97- es törvénykezési és politikai szándékairól. Megtudtuk: szakértőik a téli szünet alatt dolgozzák ki az újonnan elszegényedett rétegek támogatási rendszerének tervét, különös tekintettel a ’97-es energiaár-emelések ellentételezésére. Megjegyezte: a költségvetési törvény vitája során a kormánypártok nem vették figyelembe az MDF javaslatait. A közbiztonság javulásának érdekében égetően fontosnak tartja, hogy a szervezett bűnözés fogalma minősítő körülményként bekerüljön a Btk.-ba, s ily módon a szervezetten elkövetett bűncselekményeket sokkal súlyosabban ítélje meg a végrehajtás, mint a nem szervezett formában elkövetetteket. A kérdés azért is aktuális, mert a szervezett bűnözés fogalmának kritériumai közé a politikai kapcsolatok is beletartoznak. A képviselőnő azonban úgy látja: az igazságügyminisztérium vonakodik büntetőjogi tényállásé tenni a szervezett bűnözést, noha Vastagh Pál márciusra újabb ígéretet tett a Btk. módosítására. Dávid Ibolya kitért arra: amennyiben a kormány továbbra sem kéri a belügyminiszter és a házas nők által immár egy éve ígért közbiztonság, vitanap megtartását, akkor az MDF februárban átveszi a vitanap kezdeményezését. (cs. h.-m. t.-v. f.) Mit várnak a pártok az új esztendőtől?