Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

PÉNTEK, 1997. január 10. Pest-Buda: Idei fejlesztések Az utak éve Évnyitó sajtótájékoztatóján Demszky Gábor azt ígér­te, hogy az 1997-es esztendő „az utak éve” lesz. Mindez azt jelenti, hogy a fővárosi fejlesztések területén ismét a zavartalan, korszerű közlekedést elősegítő beruházásokra fektetik a hangsúlyt. Az idei fejlesztésekre szánt uszkve harmincmilliárd forint kétharmadát költik a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére. Az összeg egyharmadá­­ból kell fussa többek között a kulturális és egészségügyi beruházásokra. Összeállításunkban a fejleztési tervekről kérdeztük a város vezetőit. Az itt előadott elképzelések azonban csak akkor válnak valóssággá, ha finanszírozha­­tóknak bizonyulnak. A Fővárosi Közgyűlés februárban tárgyal a város költségvetéséről, tehát végleges képet csak a tél végén kaphatunk. Kétezren várnak ma még elhelyezésre Bővítik a szociális otthonokat A fekvőbeteg-ellátó egész­ségügyi intézmények struktúrájá­nak átalakítása 1997-ben is foly­tatódik, s az 1996. évi 2470 kór­­háziágy-csökkentést követően az idén már nem lesz további meg­szüntetés. Továbbra is fejlesztik a sürgősségi (akut ügyeleti) ellá­tást. A Fővárosi Önkormányzat a szükségleteknek megfelelően fogja az aktív és a krónikus ágyak arányát változtatni. Szol­noki Andrea, az egészségügyért felelős budapesti főpolgármester­helyettes lapunknak elmondta, hogy saját erőből az egészség­­ügyi intézmények fejlesztésére ebben az évben 4,3 milliárd fo­rintot kívánnak fordítani. Befejeződik a Nyírő Gyula Kórház patológiai és elmepavi­lonjának felújítása, új élelmezési üzemet kap a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, megépül az Újpesti Kórház prosecturaépülete, és le­zárul a Madarász Utcai Gyer­mekkórház hét éve folyó re­konstrukciója is. A már koráb­ban elkezdett beruházások közül kiemelkedik a Természetgyógy­ász és Rehabilitációs Szakkór­ház építésének idei befejezése. A Fővárosi Önkormányzat saját forrásból és céltámogatással folytatja az orvosi gépek, mű­szerek cseréjét és korszerűsítését mintegy 600 millió forint érték­ben. Reményeik szerint 1997- ben nagy értékű gépek beszerzé­se is lehetővé válik. Szolnoki Andrea a Fővárosi Önkormányzat szociálpolitika koncepciójáról szólva elmondta, hogy a budapesti szociális intéz­ményekben négyezer idős ember él, s mivel a bekerülésre több mint 2000 fő vár még, az év be­ruházási feladatai között elsődle­ges a szociális otthoni férőhelyek bővítése. Új idősotthonok kiala­kítására is sor kerül, 290 millió forintból a Schöpf-Merei Kórház egyik kiürített épületrészét ötven férőhelyessé, a Fővárosi Közte­rület-fenntartó Rt. Bánk bán ut­cai munkásszállójának épületét 120 férőhelyessé alakítják át. A hajléktalanokra is gondolva a Fő­városi Szociális Központ Előd utcai téli menhelyét 13 millió fo­rintból kívánják felújítani. A központi költségvetési támoga­tástól és az önkormányzati bevé­telek alakulásától függően a tordasi értelmi fogyatékosok otthonának bővítését is tervezik egy 200 férőhelyes épület felépí­tésével. Varga Attila A Margit híd rekonstrukciója 1999-ben Megújul a Szabadság híd (Munkatársunktól) Idén is folytatódnak a fő­városi hidak tavaly elkez­dődött felújítási munkála­tai. Például kijavítják a Szabadság híd pályaszint feletti szerkezeteit. Az idén százesztendős Szabadság híd pályaszint alatti acél­szerkezeteinek végleges korrózióvédelmét is el­végzik. A Margit híd teljes felújításá­ra a tervek szerint csak 1999-ben számíthatunk, de már ebben az évben megkezdik azokat a mun­kálatokat, amelyek forgalomkor­látozás nélkül végrehajthatók. Az Erzsébet híd is megújul. Megjavítják a híd fő tartókábe­leinek bevonatrendszerét, és ki­cserélik a főforgalmi sáv kötőré­tegét. A jelenleg húsz tonna teher­bírású Gubacsi hidat is megerősí­tik. A munkálatokat követően a továbbiakban negyventonnás súlykorlátozással lehet a hídra hajtani. Megkezdődik a Szent­endrei út-Mozaik utcai, a Kacsóh Pongrác úti és a körvas­útsori felüljárók rekonstrukciója is. A hidak és felüljárók felújítá­sára összesen 1,74 milliárd forin­tot szán a főváros. Díszkivilágítást kap a bazilika Tavaly kezdődött, és három évig tart az a program, melynek keretében korszerűsítik Budapest közvilágítását. A kerületekkel közösen a főváros közbiztonsági szempontból is jelentős lépésnek tartja e program megvalósulását. A közgyűlés tagjai a közbiz­tonság szempontjából elenged­hetetlen közvilágítási­ rendszer fejlesztése mellett fontosnak tartják a díszkivilágítás korsze­rűsítését is. Elsősorban a kő­szobrok és a jelentősebb épüle­tek díszkivilágításáról hoztak döntést tavaly a városatyák. Az idei esztendőben többek között a Gül Baba türbéje, a bazilika, a Gellért Szálló és az Iparművé­szeti Múzem kivilágítása szere­pel a tervek között. Az 1997-es beruházások összesen 46 millió forintot igényelnek, amit a város a Fővárosi Idegenforgalmi Alap­ból fedez. Jövőre tervezik a Sza­badság híd díszkivilágításának a megvalósítását is. Szélesítik a Ferihegy II.-re vezető utat, befejezik a Hungária körút kiépítését Húszmilliárd közlekedésfejlesztésre Budapest idén saját erőből mintegy 12,3 milliárd forintot, EBRD-hitelből pedig 4,5 milliárdot fordít közlekedésfejlesztésre. Az idei esztendőben folytatódik a Hungá­ria körút korszerűsítése. A Kőbányai út és a Salgótarjáni út közötti szakaszon kezdődnek el a munkálatok, amelyet a Kőbányai út és Üllői út közötti szakasz felújítása követ majd. 1997- ben hárommilliárd forint jut erre a célra. Meg­kezdődik a Könyves Kálmán körúti vasúti híd pilléreinek alapozása is. A Hungária-gyűrűhöz kapcsolódó úthálózat építését a Duna pesti ol­dalán is tovább folytatják. Idén fejezzik be az 5-ös főút fővárosi szakaszának kiépítését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódik a pest­szentlőrinci Méta utcai közúti felüljáró építése is. Az új létesítmények tovább csökkentik majd a belváros forgalmát - ígérik a városve­zetők. Az első két szakasz befejezése után idén megkezdődik a dél-budai tehermentesítő út harmadik, Andor utca és Galváni út közötti részén a munkálatok előkészítése. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások alapján kiszélesítik a Fe­rihegy I.­ és II. közötti útpályát. Ha hihetünk az ígéreteknek, akkor idén már 2x2 sávos úton mehetünk ki a reptérre. Ez a beruházás 1997- ben 250 millió forintot igényel, s ebből 130 milliót saját forrásból áll a főváros. Világbanki hitel segítségével folytatódik a Nagykörút rekonstrukciója, a közmű- és bur­kolatcsere mellett megújul a Podmaniczky utca és a Széna tér közötti­­villamospálya is. A városvezetők azt ígérik, hogy még idén sort kerítenek az Etele tér rendezésére is. Az emlí­tett térre helyezik ki az Erzsébet téri Volán­buszpályaudvart, s a teret úgy alakítják , hogy figyelemmel lesznek a tervezett dél-bu­dai metró építésére is. Ebben az évben a főváros 900 millió forin­tot különített el útfelújítási munkákra és bur­kolaterősítésekre. Erre bőven szükség lesz, mert a hóolvadást követően már most kétezer­nél több úthibát regisztráltak a fővárosban. A szakemberek úgy vélik, hogy idén tavasszal a kátyúk száma ismét elérheti a tavalyi 36 ezret. A tervek szerint felújítják többek között a Budaörsi utat, a Szilágyi Erzsébet fasort és a Podmaniczky utca egyes szakaszait. A X. ke­rületi Szépjuhászné úti, a XIX. kerületi Ady Endre úti és a XX. kerületi Jókai utcai útkor­szerűsítési munkákat a kerületi önkormányza­tokkal közös beruházásban valósítja meg a fő­város. Az előzetes tervek szerint azonban úgy tűnik, hogy az önkormányzat változatlanul nem kíván hozzányúlni az igen rossz állapot­ban lévő XI. kerületi Bartók Béla úthoz. A kerületekkel együttműködve a főváros folytatja a budapesti kerékpárúthálózat- és -tá­roló-építési programot. Megkezdődik az úgy­nevezett „kerékpárbarát városrész”-program előkészítése és a fővárosi kerékpár-közlekedé­si információs rendszer megteremtése. Folytatódik az új parkolási rendszer kiépí­tése a belső kerületekben. Az Alkotmánybíró­ság döntése értelmében a Fővárosi Parkolási Társulás területén ismét lehetőség van a kerék­­bilincs használatára a szabálytalanul parkolók­kal szemben. A belvárosi parkolás szabályozá­sával a Fővárosi Önkormányzat legfontosabb célja, hogy rábírja a külvárosból bejáró autó­sokat, hogy a cityben ne autózzanak, hanem a külső kerületekben létrehozott P+R parkolókat használják. Idén 443 millió forintot költenek ilyen parkolók kiépítésére. Nem árt megje­gyezni, hogy közben éppen a leginkább ki­használt Déli pályaudvar előtti P+R parkolót tavaly számolták fel. Még 1996-ban készült el az idén jóváha­gyandó közlekedési rendszerfejlesztési terv, amely hosszabb távon is meghatározza a fővá­rosi közlekedésfejlesztési feladatokat. A vá­rosvezetők hangoztatják: a legfontosabb fel­adatuk egyikének tartják, hogy az összköz­­lekedésen belül a tömegközlekedés részaránya a jövőben ne csökkenjen. Az említett tervezet kiemelten kezeli a belváros forgalmi teher­mentesítését. Az 1997-es fejlesztések közé tar­tozik a 14-es villamos káposztásmegyeri meg­hosszabbítása - amit már a tavalyi évre meg­ígért a főváros vezetése, valamint a hűvösvöl­gyi egyesített villamos- és autóbusz-végállo­más építése. A tömegközlekedés fejlesztésé­nek fontos lépése a csepeli HÉV rekonstruk­ciója, amely az ezredfordulóra készül el. A BKV Rt. a tavalyi évben összesen 12,8 milliárd forint támogatást kapott, ebből 10,8 milliárdot a főváros, kétmilliárdot a központi költségvetés állt. Idén az állami költségvetés nem nyújt támogatást a BKV Rt.-nek, ezért a főváros saját forrásaiból próbálja meg kom­penzálni a kieső kormánytámogatást. Fazekas-Ruck Levente Ezen a ponton lesz a fővárosi közlekedésfejlesztésben a legnagyobb „áttörés” Havran Zoltán felvétele Széchenyi ivókutat építenek a Városligetben Költözik a zenei gyűjtemény Ebben az évben is tovább gazdagodik a főváros kulturális intézményrendszere - tudtuk meg Schiffer Jánostól, Budapest oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyette­sétől. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja már évtize­dekkel ezelőtt kinőtte az 1931 óta otthonául szolgáló Wenck­­heim-palotát. Az épület szom­szédságában álló Pálffy-palotát a főváros 1995-ben a könyvtár rendelkezésére bocsátotta. Az egykori leánykollégium épületé­nek 200 millió forintos rekonst­rukciója az idén befejeződik, így 2500 négyzetméteres új épü­letbe költözhet a könyvtár zenei gyűjteménye. Az I. Kerületi Önkormány­zattal közösen folytatódik a Ha­lászbástya helyreállítási munká­lata is, valamint az évszázad egyik legjelentősebb fővárosi feltárása, a margitszigeti kolos­tor romjainak vizsgálata. Ebben az évben elkezdődik a város igen jelentős műemlékének, a Hajógyári-szigeten lévő, most még föld alatt rejtőző római kori helytartói palota romjának feltá­rási előkészülete és rekonstruk­ciós építészeti tervezése. A Fő­városi Idegenforgalmi Alap fel­­használásával a városligeti tó partján 1997-ben megépül az a Széchenyi ivókút és ivócsarnok, amely gyógyvíztörténeti kiállí­tást, nyilvános WC-t és kerék­párkölcsönzőt is magában foglal majd. * Az oktatási területről szólva Schiffer János elmondta, hogy az intézményracionalizálási program keretében a szakképzés korszerűsítése és az iskolák ra­cionálisabb működtetése elodáz­hatatlan feladat. Az év másik je­lentős kötelezettsége valameny­­nyi iskola és kollégium helyi tantervének és szakmai prog­ramjának a jóváhagyása. Ebben az évben a főváros közel egymilliárd forintot kíván fordítani­ az oktatási intézmé­nyek fejlesztésére, rekonstruál­ják a Ráby­ Mátyás utcai Moz­gásjavító Általános Iskola és Gimnázium épületét, valamint uszodát építenek az Ajtósi Dürer soron lévő óvoda és álta­lános iskola épületében, terveik szerint több iskolában alakí­tanak ki új tornatermeket, a szakképzési intézmények szá­mára pedig tanműhelyeket hoz­nak létre. (v. a. t.) Kevesebb szennyvíz jut a Dunába Csökken a vízfogyasztás A fővárosi vízfogyasztás várhatóan to­vább csökken, s ennek oka elsősorban az ipari termelés visszaesése. Ezért nagyarányú fejlesztésekre nincs szük­ség, s a legfontosabb feladat továbbra is a vízminőség megőrzése és a hálózat korszerűsítése - állítják a Fővárosi Vízművek szakemberei. Mint megtudtuk, idén folytatódik a II. kerületi Zsigmond téri szivattyútelep tavaly megkezdett bővítése. Az 1917-ben átadott telep a mai napig megfelelően látja el felada­tát, de az utóbbi években megnövekedett igényeket a kapacitása miatt már nem képes kielégíteni. A 850 millió forintos fejlesztés hatására a II. és III. kerületben lehetővé válik a még csatornázatlan területek fejlesztése, és jelentősen javul az üzembiztonság. A fővárosban a csatornázottság jelenleg 88 százalékos. A napi 800 ezer köbméter mennyiségű szennyvíz nyolc százaléka min­denfajta tisztítás nélkül kerül a Dunába. En­nek a területnek a fejlesztési igénye 2015-ig 180 milliárd forintot igényelne. Idén több kerületben építenek új főgyűjtőcsatornákat. A beruházások közül kiemelkedik a XI. ke­rületi Ajnácskő utca-Hamzsabégi úti főgyűj­tő kialakítása, amely lehetővé teszi a sasadi városrész csatornázatlan területeinek jelentős csökkentését és a Hamzsabégi út térségében az esőzések során jelentkező kiöntések meg­szűnését. A dél-budai főgyűjtőcsatorna, vala­mint a Szilas patak mentén megépülő új fő­gyűjtő szintén körzeteik csatornáinak túlter­heltségét fogják csökkenteni. Az Ady Endre út-Újtemető utcai gyűjtőcsatorna a tervek szerint 1997 végére készül el, és a Béla-te­­lep, illetve a Lipták-telep biztonságos vízel­vezetését szolgálja majd. A Corvin utca-Fóti úti gyűjtőcsatorna megépítésére a főváros és a IV. Kerületi Önkormányzat megállapodása alapján kerül majd sor. Hárommilliárd forintos összköltséggel várhatóan 1999 végére készül el a rákos­völgyi északi főgyűjtőcsatorna. Erre a célra idén 771 millió forintot terveznek. A meglévő déli sza­kasz a XIII., XIV., X., XVI. és XVII. kerüle­tekben igen kiterjedt vízgyűjtő területtel ren­delkezik, ám a korábbi évtizedekben fokoza­tosan túlterhelné vált, további igényeket már nem képes kielégíteni. Egyes szakaszain soro­zatos elöntési panaszok jelentkeztek. Az észa­ki főgyűjtő a meglévő főgyűjtőcsatornával párhuzamosan az új kerületi fejlesztési igé­nyek kielégítését szolgálja majd. Az észak-budapesti szennyvíztisztító te­lep bővítését világbanki hitel felhasználásá­val valósítják meg. A fejlesztés eredménye­ként több mint ötven százalékkal nő majd a szennyvíztisztító kapacitása. A dél-pesti szennyvíztisztító telep bővítéséhez a világ­banki hitel mellett Phare-támogatásért pályá­zik a főváros. A telep jelenlegi kapacitása gyakorlatilag teljesen kihasznált, jóllehet, a XVIII., XX. és XXIII. kerületi vízgyűjtő te­rületeken jelentős csatornafejlesztési igények jelentkeztek. A bővítés lehetővé teszi a je­lenleg ellátatlan pestszentimrei és soroksári területek bekapcsolását, valamint a közleke­dési infrastruktúra kiépítésével (M0, M5) je­lentkező vállalkozási igények kielégítését. A két beruházás összértéke meghaladja a tíz­­milliárd forintot. (fazekas-ruck) Hároméves beruházás Füstgázmosó az égetőműnek? A főváros vezetése azt tervezi, hogy idén elkezdi a hulladékégető mű füstgázmosójának megépíté­sét. Mint arról már korábban be­számoltunk, a fővárost környezet­szennyezés miatt évről évre meg­büntetik. A füstgázmosó megépí­tése már ezért is elengedhetetlen. Demszky Gábor főpolgármester ígéretet tett arra, hogy amennyi­ben az állam egyharmad arányban támogatja a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen füstgázmosó megépítését, azt há­rom éven belül felszereli a fővá­ros. A teljes beruházási összeg egyharmadát maga a főváros fi­nanszírozná, míg a fennmaradó egyharmad részhez állami céltá­mogatás útján kíván hozzájutni a város. Míg a füstgázmosó elké­szül, a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Rt. (FKF Rt.) 164 millió fo­rintos költséggel korszerűsíti az égetőmű úgynevezett salakkihor­dó rendszerét, valamint füst-per­nye szétválasztóját. A beruházás hatására csökkeni fog az égetőmű­ből kikerülő víz szennyezőanyag­tartalma - állítják a szakemberek. A FKF Rt. beszámolójából az is kiderült, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a fővárosi hulladéklerakó helyek kapacitása. A tavaly elkészült dunakeszi má­sodik lerakó már idén fogadja a fő­város és a környező települések hulladékát. A főváros 1995-ben kötött bérleti szerződést a Péteri­­major hulladéklerakó üzemeltető­jével, amely 1997-ig nyújt lehető­séget a szemét elhelyezésére. A fő­város idén újabb lerakóhely bérleti jogát kívánja megszerezni az üze­meltetőtől. A mintegy 20 millió köbméter befogadására képes pusztazámori hosszú távú hulla­déklerakó minden valószínűség szerint az évezred végére egyre ne­hezedő szemétlerakási gondokat is megoldja majd. A nagy kapcitású lerakó - ennek megvalósítására idén 740 millió forintot fordít a fő­város - az ütemezés szerint az ez­redfordulóra épül ki. (f.-r. 1.)

Next