Magyar Nemzet, 1997. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
PÉNTEK, 1997. január 10. Pest-Buda: Idei fejlesztések Az utak éve Évnyitó sajtótájékoztatóján Demszky Gábor azt ígérte, hogy az 1997-es esztendő „az utak éve” lesz. Mindez azt jelenti, hogy a fővárosi fejlesztések területén ismét a zavartalan, korszerű közlekedést elősegítő beruházásokra fektetik a hangsúlyt. Az idei fejlesztésekre szánt uszkve harmincmilliárd forint kétharmadát költik a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére. Az összeg egyharmadából kell fussa többek között a kulturális és egészségügyi beruházásokra. Összeállításunkban a fejleztési tervekről kérdeztük a város vezetőit. Az itt előadott elképzelések azonban csak akkor válnak valóssággá, ha finanszírozhatóknak bizonyulnak. A Fővárosi Közgyűlés februárban tárgyal a város költségvetéséről, tehát végleges képet csak a tél végén kaphatunk. Kétezren várnak ma még elhelyezésre Bővítik a szociális otthonokat A fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények struktúrájának átalakítása 1997-ben is folytatódik, s az 1996. évi 2470 kórháziágy-csökkentést követően az idén már nem lesz további megszüntetés. Továbbra is fejlesztik a sürgősségi (akut ügyeleti) ellátást. A Fővárosi Önkormányzat a szükségleteknek megfelelően fogja az aktív és a krónikus ágyak arányát változtatni. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős budapesti főpolgármesterhelyettes lapunknak elmondta, hogy saját erőből az egészségügyi intézmények fejlesztésére ebben az évben 4,3 milliárd forintot kívánnak fordítani. Befejeződik a Nyírő Gyula Kórház patológiai és elmepavilonjának felújítása, új élelmezési üzemet kap a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, megépül az Újpesti Kórház prosecturaépülete, és lezárul a Madarász Utcai Gyermekkórház hét éve folyó rekonstrukciója is. A már korábban elkezdett beruházások közül kiemelkedik a Természetgyógyász és Rehabilitációs Szakkórház építésének idei befejezése. A Fővárosi Önkormányzat saját forrásból és céltámogatással folytatja az orvosi gépek, műszerek cseréjét és korszerűsítését mintegy 600 millió forint értékben. Reményeik szerint 1997- ben nagy értékű gépek beszerzése is lehetővé válik. Szolnoki Andrea a Fővárosi Önkormányzat szociálpolitika koncepciójáról szólva elmondta, hogy a budapesti szociális intézményekben négyezer idős ember él, s mivel a bekerülésre több mint 2000 fő vár még, az év beruházási feladatai között elsődleges a szociális otthoni férőhelyek bővítése. Új idősotthonok kialakítására is sor kerül, 290 millió forintból a Schöpf-Merei Kórház egyik kiürített épületrészét ötven férőhelyessé, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Bánk bán utcai munkásszállójának épületét 120 férőhelyessé alakítják át. A hajléktalanokra is gondolva a Fővárosi Szociális Központ Előd utcai téli menhelyét 13 millió forintból kívánják felújítani. A központi költségvetési támogatástól és az önkormányzati bevételek alakulásától függően a tordasi értelmi fogyatékosok otthonának bővítését is tervezik egy 200 férőhelyes épület felépítésével. Varga Attila A Margit híd rekonstrukciója 1999-ben Megújul a Szabadság híd (Munkatársunktól) Idén is folytatódnak a fővárosi hidak tavaly elkezdődött felújítási munkálatai. Például kijavítják a Szabadság híd pályaszint feletti szerkezeteit. Az idén százesztendős Szabadság híd pályaszint alatti acélszerkezeteinek végleges korrózióvédelmét is elvégzik. A Margit híd teljes felújítására a tervek szerint csak 1999-ben számíthatunk, de már ebben az évben megkezdik azokat a munkálatokat, amelyek forgalomkorlátozás nélkül végrehajthatók. Az Erzsébet híd is megújul. Megjavítják a híd fő tartókábeleinek bevonatrendszerét, és kicserélik a főforgalmi sáv kötőrétegét. A jelenleg húsz tonna teherbírású Gubacsi hidat is megerősítik. A munkálatokat követően a továbbiakban negyventonnás súlykorlátozással lehet a hídra hajtani. Megkezdődik a Szentendrei út-Mozaik utcai, a Kacsóh Pongrác úti és a körvasútsori felüljárók rekonstrukciója is. A hidak és felüljárók felújítására összesen 1,74 milliárd forintot szán a főváros. Díszkivilágítást kap a bazilika Tavaly kezdődött, és három évig tart az a program, melynek keretében korszerűsítik Budapest közvilágítását. A kerületekkel közösen a főváros közbiztonsági szempontból is jelentős lépésnek tartja e program megvalósulását. A közgyűlés tagjai a közbiztonság szempontjából elengedhetetlen közvilágítási rendszer fejlesztése mellett fontosnak tartják a díszkivilágítás korszerűsítését is. Elsősorban a kőszobrok és a jelentősebb épületek díszkivilágításáról hoztak döntést tavaly a városatyák. Az idei esztendőben többek között a Gül Baba türbéje, a bazilika, a Gellért Szálló és az Iparművészeti Múzem kivilágítása szerepel a tervek között. Az 1997-es beruházások összesen 46 millió forintot igényelnek, amit a város a Fővárosi Idegenforgalmi Alapból fedez. Jövőre tervezik a Szabadság híd díszkivilágításának a megvalósítását is. Szélesítik a Ferihegy II.-re vezető utat, befejezik a Hungária körút kiépítését Húszmilliárd közlekedésfejlesztésre Budapest idén saját erőből mintegy 12,3 milliárd forintot, EBRD-hitelből pedig 4,5 milliárdot fordít közlekedésfejlesztésre. Az idei esztendőben folytatódik a Hungária körút korszerűsítése. A Kőbányai út és a Salgótarjáni út közötti szakaszon kezdődnek el a munkálatok, amelyet a Kőbányai út és Üllői út közötti szakasz felújítása követ majd. 1997- ben hárommilliárd forint jut erre a célra. Megkezdődik a Könyves Kálmán körúti vasúti híd pilléreinek alapozása is. A Hungária-gyűrűhöz kapcsolódó úthálózat építését a Duna pesti oldalán is tovább folytatják. Idén fejezzik be az 5-ös főút fővárosi szakaszának kiépítését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódik a pestszentlőrinci Méta utcai közúti felüljáró építése is. Az új létesítmények tovább csökkentik majd a belváros forgalmát - ígérik a városvezetők. Az első két szakasz befejezése után idén megkezdődik a dél-budai tehermentesítő út harmadik, Andor utca és Galváni út közötti részén a munkálatok előkészítése. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások alapján kiszélesítik a Ferihegy I. és II. közötti útpályát. Ha hihetünk az ígéreteknek, akkor idén már 2x2 sávos úton mehetünk ki a reptérre. Ez a beruházás 1997- ben 250 millió forintot igényel, s ebből 130 milliót saját forrásból áll a főváros. Világbanki hitel segítségével folytatódik a Nagykörút rekonstrukciója, a közmű- és burkolatcsere mellett megújul a Podmaniczky utca és a Széna tér közöttivillamospálya is. A városvezetők azt ígérik, hogy még idén sort kerítenek az Etele tér rendezésére is. Az említett térre helyezik ki az Erzsébet téri Volánbuszpályaudvart, s a teret úgy alakítják , hogy figyelemmel lesznek a tervezett dél-budai metró építésére is. Ebben az évben a főváros 900 millió forintot különített el útfelújítási munkákra és burkolaterősítésekre. Erre bőven szükség lesz, mert a hóolvadást követően már most kétezernél több úthibát regisztráltak a fővárosban. A szakemberek úgy vélik, hogy idén tavasszal a kátyúk száma ismét elérheti a tavalyi 36 ezret. A tervek szerint felújítják többek között a Budaörsi utat, a Szilágyi Erzsébet fasort és a Podmaniczky utca egyes szakaszait. A X. kerületi Szépjuhászné úti, a XIX. kerületi Ady Endre úti és a XX. kerületi Jókai utcai útkorszerűsítési munkákat a kerületi önkormányzatokkal közös beruházásban valósítja meg a főváros. Az előzetes tervek szerint azonban úgy tűnik, hogy az önkormányzat változatlanul nem kíván hozzányúlni az igen rossz állapotban lévő XI. kerületi Bartók Béla úthoz. A kerületekkel együttműködve a főváros folytatja a budapesti kerékpárúthálózat- és -tároló-építési programot. Megkezdődik az úgynevezett „kerékpárbarát városrész”-program előkészítése és a fővárosi kerékpár-közlekedési információs rendszer megteremtése. Folytatódik az új parkolási rendszer kiépítése a belső kerületekben. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Fővárosi Parkolási Társulás területén ismét lehetőség van a kerékbilincs használatára a szabálytalanul parkolókkal szemben. A belvárosi parkolás szabályozásával a Fővárosi Önkormányzat legfontosabb célja, hogy rábírja a külvárosból bejáró autósokat, hogy a cityben ne autózzanak, hanem a külső kerületekben létrehozott P+R parkolókat használják. Idén 443 millió forintot költenek ilyen parkolók kiépítésére. Nem árt megjegyezni, hogy közben éppen a leginkább kihasznált Déli pályaudvar előtti P+R parkolót tavaly számolták fel. Még 1996-ban készült el az idén jóváhagyandó közlekedési rendszerfejlesztési terv, amely hosszabb távon is meghatározza a fővárosi közlekedésfejlesztési feladatokat. A városvezetők hangoztatják: a legfontosabb feladatuk egyikének tartják, hogy az összközlekedésen belül a tömegközlekedés részaránya a jövőben ne csökkenjen. Az említett tervezet kiemelten kezeli a belváros forgalmi tehermentesítését. Az 1997-es fejlesztések közé tartozik a 14-es villamos káposztásmegyeri meghosszabbítása - amit már a tavalyi évre megígért a főváros vezetése, valamint a hűvösvölgyi egyesített villamos- és autóbusz-végállomás építése. A tömegközlekedés fejlesztésének fontos lépése a csepeli HÉV rekonstrukciója, amely az ezredfordulóra készül el. A BKV Rt. a tavalyi évben összesen 12,8 milliárd forint támogatást kapott, ebből 10,8 milliárdot a főváros, kétmilliárdot a központi költségvetés állt. Idén az állami költségvetés nem nyújt támogatást a BKV Rt.-nek, ezért a főváros saját forrásaiból próbálja meg kompenzálni a kieső kormánytámogatást. Fazekas-Ruck Levente Ezen a ponton lesz a fővárosi közlekedésfejlesztésben a legnagyobb „áttörés” Havran Zoltán felvétele Széchenyi ivókutat építenek a Városligetben Költözik a zenei gyűjtemény Ebben az évben is tovább gazdagodik a főváros kulturális intézményrendszere - tudtuk meg Schiffer Jánostól, Budapest oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesétől. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja már évtizedekkel ezelőtt kinőtte az 1931 óta otthonául szolgáló Wenckheim-palotát. Az épület szomszédságában álló Pálffy-palotát a főváros 1995-ben a könyvtár rendelkezésére bocsátotta. Az egykori leánykollégium épületének 200 millió forintos rekonstrukciója az idén befejeződik, így 2500 négyzetméteres új épületbe költözhet a könyvtár zenei gyűjteménye. Az I. Kerületi Önkormányzattal közösen folytatódik a Halászbástya helyreállítási munkálata is, valamint az évszázad egyik legjelentősebb fővárosi feltárása, a margitszigeti kolostor romjainak vizsgálata. Ebben az évben elkezdődik a város igen jelentős műemlékének, a Hajógyári-szigeten lévő, most még föld alatt rejtőző római kori helytartói palota romjának feltárási előkészülete és rekonstrukciós építészeti tervezése. A Fővárosi Idegenforgalmi Alap felhasználásával a városligeti tó partján 1997-ben megépül az a Széchenyi ivókút és ivócsarnok, amely gyógyvíztörténeti kiállítást, nyilvános WC-t és kerékpárkölcsönzőt is magában foglal majd. * Az oktatási területről szólva Schiffer János elmondta, hogy az intézményracionalizálási program keretében a szakképzés korszerűsítése és az iskolák racionálisabb működtetése elodázhatatlan feladat. Az év másik jelentős kötelezettsége valamenynyi iskola és kollégium helyi tantervének és szakmai programjának a jóváhagyása. Ebben az évben a főváros közel egymilliárd forintot kíván fordítani az oktatási intézmények fejlesztésére, rekonstruálják a Ráby Mátyás utcai Mozgásjavító Általános Iskola és Gimnázium épületét, valamint uszodát építenek az Ajtósi Dürer soron lévő óvoda és általános iskola épületében, terveik szerint több iskolában alakítanak ki új tornatermeket, a szakképzési intézmények számára pedig tanműhelyeket hoznak létre. (v. a. t.) Kevesebb szennyvíz jut a Dunába Csökken a vízfogyasztás A fővárosi vízfogyasztás várhatóan tovább csökken, s ennek oka elsősorban az ipari termelés visszaesése. Ezért nagyarányú fejlesztésekre nincs szükség, s a legfontosabb feladat továbbra is a vízminőség megőrzése és a hálózat korszerűsítése - állítják a Fővárosi Vízművek szakemberei. Mint megtudtuk, idén folytatódik a II. kerületi Zsigmond téri szivattyútelep tavaly megkezdett bővítése. Az 1917-ben átadott telep a mai napig megfelelően látja el feladatát, de az utóbbi években megnövekedett igényeket a kapacitása miatt már nem képes kielégíteni. A 850 millió forintos fejlesztés hatására a II. és III. kerületben lehetővé válik a még csatornázatlan területek fejlesztése, és jelentősen javul az üzembiztonság. A fővárosban a csatornázottság jelenleg 88 százalékos. A napi 800 ezer köbméter mennyiségű szennyvíz nyolc százaléka mindenfajta tisztítás nélkül kerül a Dunába. Ennek a területnek a fejlesztési igénye 2015-ig 180 milliárd forintot igényelne. Idén több kerületben építenek új főgyűjtőcsatornákat. A beruházások közül kiemelkedik a XI. kerületi Ajnácskő utca-Hamzsabégi úti főgyűjtő kialakítása, amely lehetővé teszi a sasadi városrész csatornázatlan területeinek jelentős csökkentését és a Hamzsabégi út térségében az esőzések során jelentkező kiöntések megszűnését. A dél-budai főgyűjtőcsatorna, valamint a Szilas patak mentén megépülő új főgyűjtő szintén körzeteik csatornáinak túlterheltségét fogják csökkenteni. Az Ady Endre út-Újtemető utcai gyűjtőcsatorna a tervek szerint 1997 végére készül el, és a Béla-telep, illetve a Lipták-telep biztonságos vízelvezetését szolgálja majd. A Corvin utca-Fóti úti gyűjtőcsatorna megépítésére a főváros és a IV. Kerületi Önkormányzat megállapodása alapján kerül majd sor. Hárommilliárd forintos összköltséggel várhatóan 1999 végére készül el a rákosvölgyi északi főgyűjtőcsatorna. Erre a célra idén 771 millió forintot terveznek. A meglévő déli szakasz a XIII., XIV., X., XVI. és XVII. kerületekben igen kiterjedt vízgyűjtő területtel rendelkezik, ám a korábbi évtizedekben fokozatosan túlterhelné vált, további igényeket már nem képes kielégíteni. Egyes szakaszain sorozatos elöntési panaszok jelentkeztek. Az északi főgyűjtő a meglévő főgyűjtőcsatornával párhuzamosan az új kerületi fejlesztési igények kielégítését szolgálja majd. Az észak-budapesti szennyvíztisztító telep bővítését világbanki hitel felhasználásával valósítják meg. A fejlesztés eredményeként több mint ötven százalékkal nő majd a szennyvíztisztító kapacitása. A dél-pesti szennyvíztisztító telep bővítéséhez a világbanki hitel mellett Phare-támogatásért pályázik a főváros. A telep jelenlegi kapacitása gyakorlatilag teljesen kihasznált, jóllehet, a XVIII., XX. és XXIII. kerületi vízgyűjtő területeken jelentős csatornafejlesztési igények jelentkeztek. A bővítés lehetővé teszi a jelenleg ellátatlan pestszentimrei és soroksári területek bekapcsolását, valamint a közlekedési infrastruktúra kiépítésével (M0, M5) jelentkező vállalkozási igények kielégítését. A két beruházás összértéke meghaladja a tízmilliárd forintot. (fazekas-ruck) Hároméves beruházás Füstgázmosó az égetőműnek? A főváros vezetése azt tervezi, hogy idén elkezdi a hulladékégető mű füstgázmosójának megépítését. Mint arról már korábban beszámoltunk, a fővárost környezetszennyezés miatt évről évre megbüntetik. A füstgázmosó megépítése már ezért is elengedhetetlen. Demszky Gábor főpolgármester ígéretet tett arra, hogy amennyiben az állam egyharmad arányban támogatja a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen füstgázmosó megépítését, azt három éven belül felszereli a főváros. A teljes beruházási összeg egyharmadát maga a főváros finanszírozná, míg a fennmaradó egyharmad részhez állami céltámogatás útján kíván hozzájutni a város. Míg a füstgázmosó elkészül, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF Rt.) 164 millió forintos költséggel korszerűsíti az égetőmű úgynevezett salakkihordó rendszerét, valamint füst-pernye szétválasztóját. A beruházás hatására csökkeni fog az égetőműből kikerülő víz szennyezőanyagtartalma - állítják a szakemberek. A FKF Rt. beszámolójából az is kiderült, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a fővárosi hulladéklerakó helyek kapacitása. A tavaly elkészült dunakeszi második lerakó már idén fogadja a főváros és a környező települések hulladékát. A főváros 1995-ben kötött bérleti szerződést a Péterimajor hulladéklerakó üzemeltetőjével, amely 1997-ig nyújt lehetőséget a szemét elhelyezésére. A főváros idén újabb lerakóhely bérleti jogát kívánja megszerezni az üzemeltetőtől. A mintegy 20 millió köbméter befogadására képes pusztazámori hosszú távú hulladéklerakó minden valószínűség szerint az évezred végére egyre nehezedő szemétlerakási gondokat is megoldja majd. A nagy kapcitású lerakó - ennek megvalósítására idén 740 millió forintot fordít a főváros - az ütemezés szerint az ezredfordulóra épül ki. (f.-r. 1.)