Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

V­ízlépcső viták 11. oldal Magyar Nemzet , http://ww.niagyamenizet.hu Hármas elnöki találkozó Davosban Göncz Árpád Romániába látogat A magyar-román elnöki ta­lálkozó az egyik legfontosabb politikai eseménye a világ­­gazdasági fórumnak - han­goztatta Arnold Koller svájci államfő. Azt követően nyilatkozott, hogy meghívására Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken Da­­vosba érkezve közös ebéden vett részt Emil Constantinescu román elnökkel, majd a két politikus négyszemközt is tárgyalt egymás­sal, tájékoztatta lapunkat Faragó András szóvivő. A megbeszélésen megállapították: történelmi esély van a kétoldalú kapcsolatok új ala­pokra helyezésére, s a kölcsönös bizalomra építkezve jól szolgálná ezt többek közt a magas szintű párbeszéd folytatása. Göncz Ár­pád szólt arról, hogy Magyaror­szágra látogat Viktor Ciorbea ro­mán kormányfő. Constantinescu pedig megerősítette a magyar el­nök meghívását, s annak a remé­nyének adott hangot, hogy a vizit­re, amelynek során mindketten el­látogatnának Erdélybe is, még az idén az első fél évben sor kerül majd. A NATO és az Európai Unió kibővítését mindkét elnök szükségesnek nevezte, mivel azok szerepét a térség biztonsága szem­pontjából a következő időszakban fontosnak tartják. Göncz Árpád egyúttal szorgalmazta a két ország közötti tapasztalat- és információ­­cserét az euroatlanti tárgyalások­kal kapcsolatban. Magyarország integrációs ter­veiről folytatott eszmecserét pénte­ken Göncz Árpád Jacques Santer­­rel, az Európai Bizottság elnökével is. Az elnök tájékoztatta Santert a magyar gazdaság helyzetéről, a szerkezetátalakítás, a stabilizációs program, a privatizáció előrehala­dásáról és a működőtőke befekte­téseiről, s elmondta, hogy zajlik a társadalombiztosítási és nyugdíj­­rendszer reformja. Santer elégedet­ten fogadta a gazdasági eredmé­nyekről szóló tájékoztatást. A brüsszeli bizottság első embere ar­ról is szólt, hogy a kormányközi konferencia után, legkésőbb a jövő év elején megkezdődhetnek a csat­lakozási tárgyalások Magyaror­szág és az Európai Unió között. Santer a találkozón úgy ítélte meg, hogy egyedülálló történelmi lehe­tőség kínálkozik a határok nélküli egységes Európa megteremtésére békés úton. A magyar köztársasági elnök pénteki programja zárásaként este a Davosba érkezett állam- és kor­mányfők első zártkörű eszmecse­réjén vett részt. (k. m­.) Első fél évben várható a határőrizeti törvény Az ezredfordulón csak hivatásosok (M­unkatársunktól) A határőrség a megszorított költségvetés mellett is megfelelő szinten teljesítette feladatait, és adósságfelhalmozás nélkül zárta az elmúlt évet. A belügyi vezetés elégedett e rendvédelmi szerv munkájával, mint ahogyan a lakos­ság is elismeri a határőrök tevé­kenységét, amit a közvélemény­kutatási eredmények is alátámasz­tanak. A következő három-négy évben fokozatosan megszűnik a sorkatonai közreműködés, és áttér­het a határőrség a hivatásos szolgá­latra. Az átállás többletpénzt igé­nyel, de ugyanakkor megtakarítás származik a sorkatonák ellátási és kiképzési költségéből - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken a Határőrség Országos Parancsnokságán. A tárca első embere elmondta: már márciusban megkezdődhet a határőrizeti törvény parlamenti vi­tája, amely hosszú évek óta várat magára, és még az első fél évben elfogadásra kerülhet. Amennyiben megtörténik, úgy a rendőrségi, majd a tűz- és polgári védelmi tör­vények után a rendvédelmi szer­vek munkáját is a teljes jogi szabá­lyozottság jellemzi majd. (Folytatás a 6. oldalon) Bécsben tárgyalt a magyar külügyminiszter Támogatás európai integrációnkhoz BÉCS - A kiváló osztrák-ma­gyar kapcsolatokban felmerülő na­pi érdekütközések feloldására és az Európai Unióhoz való közeledé­sünk során esetleg felmerülő konf­liktusok tisztázására államtitkári rangban nemzeti koordinátort je­löltek ki Bécsben. Ez Kovács (MTI külföldi képszolgálat — EPA) László külügyminiszter szerint a legkézenfekvőbb bizonyítéka an­nak, hogy az osztrák kormány át­alakítása és az új kancellár, Viktor Klima kinevezése nem jelent válto­zást az osztrák-magyar kapcsola­tokban. (Folytatás a 3. oldalon) Kovács László magyar és Wolfgang Schüssel osztrák külügymi­niszter kézfogása a tárgyalások után Dunára néző lobby A civil ember az újabb ke­letű magyar demokráciában szeret élcelődni az honatyá­kon. Megjegyzéseket tenni a foghíjas széksorokra, a nem mindig magasröptű szóváltá­sokra, a burkolt vagy leplezet­len lobbytevékenységre, így, a téli szünet vége táján viszont már valóságos hiánybetegség jelei mutatkoznak a kihicelő közvéleményen, s minden bi­zonnyal megkönnyebbülést je­lent majd, ha a jövő héttől új­fent benépesül a parlamenti patkó, bőséggel szolgáltatva témát — és persze szapulniva­­lót­­ az utca emberének. Előbb azonban — szombat délelőtt — éppenséggel a civi­lek veszik birtokukba a Par­lament kongresszusi termét: az e szférában tevékenykedő egyesületek tartják itt orszá­gos gyűlésüket. Gál Zoltán házelnök ugyancsak itt kö­szöntheti a Civil Kerekasztal tagjait, valamint a parlamenti lobbylistára jelentkezett szer­vezetek képviselőit is. Kri­tizáló és kritizált viszonya te­hát átmenetileg összezavaro­dik: a külső szemlélő távol­ságtartó ítélete hirtelen a fa­lakon belülre kerül, a kár­hoztatott lobbyzást pedig ran­gos társadalmi esemény kere­tében avatják legitim eljárás­sá a felek. A politikai szféra ügyes gesztusa és a civil képviseletek Kossuth téri honfoglalása per­sze nem fedheti el a hazai kép­viseleti demokrácia alapvető ellentmondását: két választás között a ,gyalogos társada­lom” nem tud érdemben bele­szólni a hatalomgyakorlásba, a széles dialógus fórumai hiá­nyoznak vagy formálisan mű­ködnek, a civil szervezetek aktivistái pedig sok esetben önjelölt, a parlamentből ki­szorult politikusok, akik mö­gött a nyilatkozatok tét nélkü­li „számháborúja” ellenére nincsen semmiféle tömeges tá­mogatottság. Most valódi és fantom­szervezetek egyaránt bevo­nulhatnak az ország házába - s csak bízni lehet benne, hogy magát az országot sem felej­tik majd le arról a bizonyos üdvözítő lobbylistáról. Csontos János Magyar-EU felkészülési mérleg Sok még a teendő­ ­ Munkatársunktól) Az esztendő második felé­ben várhatóan jelentősen fel­gyorsul a csatlakozási tárgyalá­sok megkezdését közvetlenül előkészítő folyamat - jósolta la­punknak nyilatkozva pénteken Sipke Brouwer, az Európai Unió közép-európai ügyekért felelős igazgatója, aki a magyar-EU társulási bizottság ötödik ülésén vett részt Budapesten. Figyel­meztetett ugyanakkor arra, hogy közösségi jogrend, az „acquis communautaire” nélkül nem le­hetséges a csatlakozás. (Folytatás a 3. oldalon) Fidesz-frakcióülés Mátraházán Lemondatnák a kormányt (Munkatársunktól) A Fidesz országgyűlési képvi­selői nyilatkozatukban leszö­gezik: az MSZP és az SZDSZ vezetőinek be kell látniuk, a korrupciós Tocsik-ügyben viselt felelősségük miatt a mi­niszterelnöknek és a kor­mánynak le kell mondania. A Fidesz indítványozza a kor­mánynak, mielőbb nyújtsa be a ká­ros tavalyi törvénymódosításait helyrehozó javaslatát - szögezte le a párt frakciója kétnapos ülésének első munkanapja után Mátraházán. A tervezett nyugdíjbiztosítási rendszerről szólva megállapítot­ták: az nem európai, hanem a dél­amerikai országokra jellemző, s csak a kormányhoz közel álló kö­röknek előnyös. Selmeczi Gabriel­la elmondta, nem tehető kötelező­vé, hogy a polgárok állami garan­ciavállalás nélkül fizessék be az üz­leti alapon működő biztosítóknak a nyugdíjjárulék harmadát. Ráadá­sul hátrányos a nőkre nézve a kor­mány reformterve: a gyermekvál­lalás idején nem dolgozók képtele­nek fizetni az előírt járulékot. Szájer József frakcióvezető a párt szövetségi politikájáról el­mondta: amíg nem adottak a jobb­közép pártok összefogásának fel­tételei, a Fidesz egyedül készül a választásokra. (Folytatás az 5. oldalon) A felhajtó haldoklók után kutat Falvak osztrák szorításban / Munkatársunktól) A legóvatosabb becslések sze­rint is legalább negyvenezer hektár szántóföld van már osztrák kézen az ország északnyugati szegleté­ben, Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén. A „sógorok” változatos jogi trükökkel és ajánla­tokkal igyekeznek bebiztosítani magukat arra az időre, mikor meg­szűnnek majd a külföldiek föld­­tulajdonlásával kapcsolatos jelen­legi korlátok. A zsebszerződések ugyan jogilag semmisnek tekinthe­tők, ám a „fű alatt” kötött megálla­podások a mindennapi életben már komoly következményekkel járnak és cifra helyzeteket eredményez­nek. A megye gazdálkodói elkese­redésükben már felkészültek egy esetleges demonstrációra. Egy lis­ta készült, amelyen pontosan sze­repel, hogy melyik szövetkezet, egyéni gazdálkodó hány traktorral, gépjárművel tudna részt venni egy útlezárásban vagy felvonulásban - nyilatkozta lapunknak az agrárka­mara Győr-Sopron-Moson megyei elnöke. A legkeményebb blokád várható, ha a kormányzat még az európai szintű földárak kialakulása előtt kaput nyit a külföldiek előtt - hangsúlyozta Roszik Péter. (Folytatás a 10. oldalon) Az orvosok félelme miatt hiányzanak a donorok? Kevesebb szervátültetés (Munkatársunktól) „Idegesítő a csend” a szerv­­átültetéssel foglalkozó intézmé­nyekben, miután december 1-jétől jelentősen visszaesett a donorok száma, átültetésre alkalmas szer­vek híján pedig nem tudnak ope­rálni.­­ Jelenleg heten várakoznak szívre, tíz körüli a májra és csak­nem kilencszáz az új vesére várók száma. Különösen a szívbetegek helyzete nehéz, az „éles listára” kerülők a transzplantáció nélkül fél éven belül meghalhatnak. A donorok száma elsősorban azon múlik, riasztják-e a kórházak a szervátültetést végző teamek tag­jait, ha agyhalott betegük van. „Donor van, csak mi nem tudunk róluk” - jellemezte a jelenlegi helyzetet dr. Alföldi Ferenc, a SOTE transzplantációs klinikájá­nak docense. (Folytatás a 6. oldalon) Megegyezést keres a Szegedi Önkormányzat Gyarmatosították a csatornákat? (Munkatársunktól) Napjainkban csillapodni kez­denek azon lakossági felháborodás hullámai, amelyet a szegedi Csa­torna- és Vízmű Vállalat három év­vel ezelőtti privatizációja váltott ki. Sokáig arról suttogtak a helybéliek: a Tisza-parti magánosításért 110 milliós sikerdíjat kaptak a képvise­lők­­ zsebbe. Az önkormányzat MSZP-s alpolgármestere, Básthy Gábor - aki a korábbi ciklusban még mezei képviselőként tiltako­zott a szóban forgó privatizáció el­len - a Magyar Nemzetet arról tájé­koztatta, nem felelnek meg a való­ságnak a sikerdíjról szóló hírek, ugyanis a 110 milliót nem zsebel­hették be a városatyák, mert azt a képviselői alapba kapták, és nem a privatizátorok adták. A magá­nosítás során a vállalati feldarabo­lás következtében képződő felsza­badult összegből egyszer és megis­mételhetetlenül jutott 110 millió a közös kalapba. Ám Básthy ma is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint hibás lépés volt a csator­nák eladása, a jelenlegi szervezeti konstrukciót a külföldiek bevonása nélkül is létre lehetett volna hozni. (Folytatás a 6. oldalon) Díjazott rendezők és színészek Kiosztották a film- és tévékritikusok idei díjait. Hárman a jutalmazottak közül: Kamondy Zol­tán, Eszenyi Enikő és Dömölky János. (Tudósításunk a 18. oldalon) Vajda József felvétele

Next