Magyar Nemzet, 1997. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
SZOMBAT, 1997. február 1. Hazai tudósítások A SZEF a nyugdíjreformról Garanciát és biztonságot akarnak A nyugdíjreform semmiképpen sem okozhat hátrányt a már nyugdíjasoknak, s a jelenhez képest kiszámíthatóbb időskort kell hogy biztosítson - fejtette ki Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A SZEF kritikával szemléli mind a kormány, mind pedig a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatát. A közalkalmazottakat tömörítő konföderáció rendkívül rövidnek tartja az időt, amely a társadalmi vitára rendelkezésre áll. Lapunk kérdésére felelve Szabó Endre kijelentette: szeretné a kormányt valamilyen engedményre sarkallni, hogy több idő maradjon a rendkívül fontos reform megvitatására. Érdeklődésünkre sikerül-e majd a többi szakszervezettel egységes álláspontot kialakítani a nyugdíjreform ügyében, hiszen ezt a témát tárgyalja jövő héten kedden az Érdekegyeztető Tanács is - leszögezte: egyelőre eltérések vannak az érdekvédők véleményében, kísérletet tesznek az egységes munkavállalói álláspont kialakítására. A SZÉF is azt tervezi - hasonlóan az MSZOSZ-hez hogy a nyugdíjreform ügyében konzultációra kéri föl a kormányt. Szabó Endre a tájékoztatón hangsúlyozta: a SZEF nem ellenzi a három pilléren működő nyugdíjrendszert akkor, ha az úgynevezett magánnyugdíj egyharmadnál kevesebb arányú, a nyugdíjat mind a tőkerészre, mind a hozadékra vonatkozóan az állam garantálja. A konföderáció egyébként úgy véli, a tőkefedezeti elem bevezetése nagy terhet róna az államháztartásra, s attól is tart, emiatt megnőnek az államadósság törlesztési kötelezettségei, így majd kevesebb pénz jut a közszférára. A konföderáció egyébként több toleranciát vár el a különböző korkedvezmények ügyében is. Szabó hangoztatta: azok a munkanélküliek, akik a minimális nyugdíj megszűnésével kikerülnének a nyugdíjrendszer köréből, nem maradhatnak szociális ellátás nélkül, s erre a kérdésre nem ad megnyugtató választ az állami járadékra vonatkozó terv. Ez ugyanis csak a 70 éven felüliekre vonatkozna, és abszolút létbizonytalanságban tartana sokakat. Szó esett arról is: a SZEF sorra kap olyan jelzéseket, miszerint az önkormányzatoknál nincs meg a pénzügyi feltétele az idei, a közalkalmazottakra vonatkozó bérmegállapodás betartásának. A konföderáció mielőbbi tárgyalást szorgalmaz ebben az ügyben, s szeretné a kormánnyal való hároméves megállapodás eddigi tapasztalatait is áttekinteni. A tbönkormányzatokról szólva az elnök kijelentette: a SZEF kész vitázni arról, bekapcsolódjanak-e a civil szervezetek és a kormány a két önkormányzat munkájába, ugyanakkor nem helyeselné, ha megismételnék az 1993-ban megtartott tb-választásokat. (török) Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye Az Országos Rádió és Televízió Testület felhívja az érintett szervezetek figyelmét, hogy a közszolgálati rádiót és a közszolgálati televíziókat felügyelő közalapítványi kuratóriumokba történő delegáláshoz szükséges nyilvántartásba vételre szóló jelentkezési felhívás és annak részletes szabályai a Magyar Közlöny 1997. január 28-i, 1997. évi 8./1. számában jelentek meg. A nyilvántartásba vételre szóló jelentkezési lapok beadásának határideje: 1997. március 15. A jelentkezési lapokat az ORTT-hez kell benyújtani. Cím: 1088 Budapest, Reviczky u. 5. Levélcím: 1461, Budapest, Pf. 59. A jelentkezések a felhívás Magyar Közlönyben történt közzétételét követően érvényesek. A sorsolás helyéről és időpontjáról az ORTT a későbbiekben közleményt jelentet meg. Országos Rádió és Televízió Testület \ | A HARLEKIN SZÍNHÁZ TANFOLYAMOT INDÍT AZ ALÁBBI SZÍNHÁZI SZAKMÁKBAN: s&ttoM ás S2feqp/a\©o s®s®a safc][p£Mi as A TANFOLYAM ZÁRÁSAKÉNT OKLEVELET ADUNK. A KIEMELKEDŐ TEHETSÉGEK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTJÜK. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST A 185-1923-AS SZÁMON KÉRHETNEK AZ ÉRDEKLŐDŐK Fidesz-frakcióülés Mátraházán Lemondatnák a kormányt (Folytatás az 1. oldalról) A pártfrakció szerint egyébként az MSZP-SZDSZ koalíció az elmúlt évben hozott adó- és társadalombiztosítási törvény módosításai nyílt támadást jelentenek a vállalkozói réteg tagjai ellen. A tapasztalatok azt mutatják: a lehetetlen tb-rendelet miatt tízezrek adták vissza vállalkozói engedélyüket, s kényszerültek a feketegazdaságba vagy a szociális segélyért sorba állók közé. Az új rendelkezések miatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat is 39 százalékos tb-járulék terheli, emellett be kell fizetniük a hatszázalékos nyugdíjjárulékot és a havonta esedékes minimum 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást. A Fidesz frakciója a kialakult helyzetért a kormányt teszi felelőssé, s különösen erkölcstelennek tartja, hogy az ellenőrzés költségeit is a vállalkozókkal kívánja megtéríttetni a kabinet. A párt országgyűlési képviselői határozottan leszögezik: az MSZP és az SZDSZ vezetőinek be kell látniuk, a korrupciós Tocsik-ügyben viselt felelősségük miatt a miniszterelnöknek és a kormánynak le kell mondania. A napvilágot látott tények ugyanis a párt frakciója szerint bizonyítják, hogy a Tocsik Mártának fizetett sikerdíjból több százmillió forint került az MSZP-hez és az SZDSZ-hez közel álló cégek és alapítványok számláira. (v. f.) Az FKGP a járulékok ellen Tb-reformot sürgetnek Helytelen, ha a kormányzat kiragadott elemeket próbál meg javítgatni a társadalombiztosítási törvényben - mondotta Szabadi Béla, a Független Kisgazdapárt gazdasági kabinetjének vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: támogatják a járulékok csökkentését, de szerintük a tb egészét meg kell reformálni ahhoz, hogy a társadalomra ne sarcszerű terheket rakjanak. Rámutatott: a köztartozások elképesztően magas mértéke a kormányzat minden igyekezete ellenére is évről évre emelkedik, s ez azt is mutatja, értelmetlen még magasabb járulékokat kivetni az állampolgárokra. A párt ugyanakkor fenntartásokkal fogadja az SZDSZ minapi bejelentését, hiszen a kisebbik kormánypártnak lehetősége lett volna már korábban is, hogy megakadályozza a törvény elfogadását. Más témáról szólva a szakértő elmondta: mindenképpen szükséges lenne, ha a jövőben olyan mértékben emelnék meg az útalapot, hogy abból évi 50 kilométer autópálya épülhessen. A kisgazdák szerint ugyanis hazánkban mintegy 700-800 kilométernyi autópálya hiányzik ahhoz, hogy infrastrukturálisan fejleszteni lehessen a leszakadt területeket. Az útalap növelését azonban nem az úthasználati díjak emelésével tartják elképzelhetőnek, szerintük az építést és az üzemeltetést terhelő forgalmi adókat kellene eltörölni, s ennek egy részét vissza kell áramoltatni a szektorba. (n. b.) A KDNP a privatizációról Ellenzik a hősi különalkut Minden különalkut ellenez Szlovákiával a dunai vízlépcső ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt. Egy ilyen megállapodás ugyanis ronthatja Magyarország esélyeit a hágai perben - hangzott el a pénteki tájékoztatón. Hasznos Miklós alelnök felhívta a figyelmet: hatályos országgyűlési határozat tiltja a vízlépcső építését és bármely létesítményének üzembe helyezését. Ezért a kormánynak a T. Háztól kellett volna felhatalmazást kérnie a szlovák féllel immár hónapok óta folyó tárgyalásokra. A KDNP az Alkotmánybírósághoz fordult a privatizációs folyamatok alkotmányellenességének megállapítását kérve - jelentette be Gáspár Miklós alelnök. Elmondta: a testület döntésétől függően kezdeményezik a privatizációs törvény módosítását. Eszerint az eddig nyélbe ütött összes ügyletet a nemzeti vagyon jogos tulajdonosa, az Országgyűlés elé kellene terjeszteni utólagos jóváhagyásra. A jövőbeni szerződéseket a parlamentnek kétharmados többséggel kellene elfogadnia, s ellenőrizni azok végrehajtását. Meg kell szüntetni a zártkörű pályáztatást és azt a gyakorlatot, miszerint a magyar állam tulajdonából más állam tulajdonába juttasson vagyont a privatizáció révén. Kijelentette: Giczy György és Lezsák Sándor jövő heti találkozója nem helyettesíti a kereszténydemokrata pártelnök által javasolt négypárti ellenzéki csúcstalálkozót, pusztán csak előkészíti azt. (wm) Új gazdaságpolitikát javasol a baloldali platform MSZP-kongresszus fél éven belül? „Van alternatíva” a címe annak a dokumentumnak, amelyet országos értekezletén ma vitat meg az MSZP baloldali tömörülés platformja. Az állásfoglalás-tervezet egyebek között kimondja: a baloldali tömörülés feladatának tartja, hogy bemutassa a neoliberális gazdasági kurzus következményeit s egy másik gazdaságpolitikai irányvonal lehetőségét. Ez a törekvés - mutat rá a dokumentum - az MSZP vezetőségén belül is bizonyos értetlenséget váltott ki. Ennek okát a platform abban látja, hogy a rendszerváltás következményeinek és az MSZP kétéves kormányzati munkájának reális értékelését a párt elnöksége még nem végezte el. A kormányhatalom fenntartásának szükségletei gyakran elhomályosították a párt, a parlamenti frakció vezető testületeinek tisztánlátását is. Wiener György, a platform alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az eddigi vélemények alapján a tanácskozás várhatóan megerősíti a dokumentumot. Vita elsősorban arról várható, milyen széles a kormány mozgástere a nemzetközi pénzügyi szervezetek elvárásai közepette. Az egyik álláspont szerint a kabinet eddigi mozgástere minimális volt, az ország köteles betartani a Nemzetközi Valutaalappal kötött megegyezést, hogy hitelekhez jusson. A másik vélemény elismeri a nemzetközi ajánlások létezését, de úgy ítéli meg, hogy a kormány végül is viszonylag jelentős önállóssággal rendelkezik, és inkább csak hivatkozik a külső kényszerekre, semmint annak hatása alatt cselekszik. (moldoványi) Horn Gyula hétfőn felszólal a T. Házban Kezdődik a tavaszi ülésszak Az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszaka előtt Gál Zoltán ismertette a törvényhozás továbbra is rendkívül zsúfoltnak ígérkező programját. A házelnök tegnapi tájékoztatóján kijelentette: már most biztosra vehető, nem fejeződik be június 15-én a munka, s rendkívüli ülésszakot kell tartani. A kormány 61 törvény elfogadását kérte, külön is kiemelve a nyugdíjrendszer átalakítását, az egészségügy s az igazságszolgáltatás átfogó reformjához kapcsolódó jogalkotási feladatokat. Várhatóan napirend előtt felszólal a T. Házban Horn Gyula miniszterelnök. Hétfőn folytatja a parlament a műemlékvédelmi, kedden megkezdi a gyermekvédelmi törvény általános vitáját. Ekkor döntenek Boldvai László a befolyással való üzérkedéssel gyanúsított szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Várhatóan csak február 17. után tárgyal a plénum a képviselői összeférhetetlenségi s a privatizációs törvényről, amelyeket Göncz Árpád köztársasági elnök küldött vissza a parlamentnek. Felkerülnek a „várólistára” a vizsgálóbizottságok elfekvő jelentései is: a február 10- vel kezdődő héten kezdik meg az egészségbiztosítási pénztár gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság jelentésének megvitatását, a hónap végén az „olajgate” bizottság jelentése kerül terítékre. A Több ezer, a parlamenthez levélben forduló személy közül választották ki azt a csoportot, amelyet kötetlen beszélgetésre hívott meg Gál Zoltán házelnök. Hangsúlyozta: a valóságban nagy az eltérés a parlament iránti alapvetően negatív társadalmi megítélés és T. Házat jellemző intenzív munka között. A levélírók közül többen kifogásolták a képviselők stílusát, kiemelten bírálták a napirend előtti felszólalások szisztémáját. Szóvá tették a társadalomban tapasztalható nagy jövedelemkülönbségeket, s kritikával illették a honatyák fizetésének felemelését is. Többen úgy vélekedtek: a megválasztott képviselők mandátumuk elnyerése után már nem törődnek az őket a parlamentbe juttató állampolgárok véleményével. Gál Zoltán válaszában elismerte: a törvényhozás még mindig nem találta meg a megfelelő kereteket a civil szféra és általában az állampolgárok aktívabb bevonására. házbizottság csütörtöki ülésén szóba került a legfőbb ügyész mentelmi ügyben kelt levelének kiszivárogtatása. A belső parlamenti vizsgálódás nem hozott eredményt, s a házelnök bejelentette: kezdeményezni fogja a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek titkosítását. Álláspontja szerint paradox helyzetet szül, ha a mentelmi bizottság ülésein elhangzottak titoknak minősülnek, maga a kikérés viszont nem. Gál Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a politikai üzengetést felváltja a „szemtől szembe” politizálás, s a parlament tevékenységét tárgyszerű viták fogják jellemezni. Az Országgyűlésnek már saját tekintélye érdekében is mielőbb alkotmánybírát kell választania. Nem halasztható az ÁSZ elnökének s egy új átvilágítóbíró megválasztása sem. (bodnár)* Hatoldalú egyeztetés a tb-szabályokról Csökkentésről nem esett szó Szóba sem kerültek a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések az Igazságügyi, Pénzügy- és Népjóléti Minisztérium, valamint az APEH, az egészség- és nyugdíjbiztosító szakértőinek pénteki egyeztetésén a január 1-jétől hatályba lépett tb-változásokról. Lapunk értesülése szerint a szakértők arról tárgyaltak, hogyan lehet összehangolni az adóelőleg- és a járulékfizetés szabályait,s közös álláspontot alakítottak ki azokról a jogszabályokról, amelyeket eddig különbözőképpen értelmeztek. A szakértők a most megválaszolt kérdésekről emlékeztetőt készítenek saját tárcájuk, illetve hivataluk vezetőinek, akik ennek figyelembevételével alakíthatják ki álláspontjukat, s hozhatják meg döntéseiket. Mint ismeretes, a vállalkozók szervezetei után a Szabad Demokraták Szövetsége és az Egészségbiztosítási Önkormányzat is változásokat sürgetett. A népjóléti miniszter s a PM illetékesei viszont igazságbsztak tartják a megváltoztatott szabályokat, mert azok - véleményükszerint - a tiltakozások ellenére is az arányosabb közteherviselést segítik elő. (é. n.) Többségbe került Újpesten a polgári blokk Felbomlott a helyi koalíció A harminchármas létszámú Újpesti Önkormányzat kéttagú SZDSZ-es frakciója felmondta a tizenöt személyes MSZP-frakcióval még az 1994-es választások előtt kötött együttműködési megállapodást - tudta meg az MTI tegnap Ferenczi Sándor SZDSZ- es frakcióvezetőtől, aki elmondta: nézete szerint a szocialisták mára elvesztették a választásokon szerzett többségüket. A csoport eredetileg 18 tagja közül egy képviselő elhunyt, s az emiatt kiírt időközi választáson az Újpestért Egyesült jelöltje győzött, két MSZP-s képviselő pedig átült a függetlenekhez. Az immár többségbe került polgári blokk, amelyhez Derce Tamás polgármester is tartozik, illetve az SZDSZ azt igényelte, hogy változtassák meg a funkciók felosztásának rendjét. Erre azonban az MSZP nem volt hajlandó, az SZDSZ emiatt döntött e lépésről. Az MSZP elnöksége várhatóan következő ülésén, pénteken tesz javaslatot arra, ki helyettesítse a tragikus hirtelenséggel csütörtökön elhunyt Kiss Pétert, a párt központi pénzügyi ellenőrző bizottságának elnökét. Az alapszabály szerint a kongresszus választja meg a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét. Tardos Júlia sajtófőnök lapunknak elmondta: a pártvezetésnek határoznia kell arról, maga dönt-e az ideiglenes helyettes személyéről, vagy az ellenőrző bizottság választ tagjai közül vezetőt. Az alapszabály kimondja: ha a kongresszus által megválasztott személy helyett újat kell választani, akkor a tisztség megüresedését követően fél éven belül össze kell hívni az országos tanácskozást, akár egyetlen napirendi ponttal is. Az új tisztségviselőre a jelölőbizottság tesz javaslatot, amelynek vezetője Kovács László külügyminiszter. Magyar Nemzet 5 Az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, Géczi József Alajos (MSZP) hétfőre összehívta a testület rendkívüli ülését - jelentette az MTI. A bizottságnak arról kell döntenie: ki legyen a Boldvai László (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló bizottsági határozati javaslat előadója. I HÍREK VÁDEMELÉSI javaslattal továbbítja a rendőrség a Fővárosi Főügyészségnek a CM Klinika vizsgálati anyagát. Múlt év februárjában az ÁSZ jelentette fel az Egészségbiztosítási Pénztár négy korábbi vezetőjét, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét, valamint a CM Klinika elnökét. A rendőrség csak két személy esetében látja megalapozottnak, hogy bűncselekményt követett el. Hanyag kezeléssel gyanúsítható Illés Béla, az OEP akkori főigazgató-helyettese, aki nem járt el kellő alapossággal a 150 millió forint átutalásának jóváhagyásakor. A CM Klinika elnökét hitelezési csalással gyanúsítják, Oláh László tévedésbe ejtette az OEP vezetőit. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI reform nem halasztható, megkerülhetetlen nemzeti feladat az igazságszolgáltatás problémáinak megoldása - hangsúlyozta Vastagh Pál igazságügy-miniszter a Kódexpress Kiadó szakmai fórumán. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke leszögezte: hazánkban érvényesül a bírói függetlenség, s ezzel kapcsolatban csak néhány politikus képvisel eltérő álláspontot. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész kifejtette: az ügyészségi struktúrát is a megváltoztatott fórumrendszerhez igazítják, de a felállítandó táblaügyészségek nem látnak majd el nyomozásfelügyeleti feladatot. KÖZÖS FRAKCIÓT alakított a Hajdú-Bihari Önkormányzatban az FKGP, a KDNP és a MIÉP nyolc képviselője. ANemzeti felemelkedés” frakció példát kíván mutatni: csak a nemzet iránt elkötelezett politikai erők összefogásával lehetnek eredményesek a választásokon. A MAGYAR FÜRDŐSZÖVETSÉG nehezményezi: az Egészségbiztosítási Pénztár minden indoklás nélkül egy órával a kitűzött időpont előtt lemondta a fürdőkkel tervezett megbeszélést. E találkozón vitatták volna meg, milyen új szabályozást lehetne kidolgozni a gyógyfürdőszolgáltatások igénybevételével kapcsolatban. ELMARADT a kisbéri demonstráció. Keleti György honvédelmi miniszternek, a térség országgyűlési képviselőjének közbenjárására ugyanis elmozdulás történt a kórház ügyében. A népjóléti miniszter kérésére az Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója több intézkedést tett: az eddigi egy helyett két műszakban lesz Kisbéren baleseti járóbeteg-ellátás, s hétvégeken, illetve az ünnepnapokon pedig ügyelet. MIVEL A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS elutasította, hogy közhasznú társaság üzemeltesse a Margitszigetet, ezért a XIII. Kerületi Önkormányzat szorgalmazza: a Fővárosi Közgyűlés minél hamarabb tűzze ismét napirendre a Margitsziget ügyét. (