Magyar Nemzet, 1997. március (60. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
férfi Miről ír a Színes Vasárnap holnapi száma? A labdarúgás iránt érdeklődők tábora ketté oszlott: az egyik fél szerint Varga Zoltán, a Ferencváros vezetőedzője kihúzza a tavasz végét a csapat mellett, de a többség inkább arra fogad, hogy néhány forduló után visszaküldik Németországba. Furcsa módon a vita nem arról folyik, hogy Varga jó edző vagy sem, hanem a mentalitásán. Egész pontosan azt vetik a szemére, hogy mindenki másra tekintet nélkül halad előre az útján, s bár meglehet, elképzeléseiben igaza van, dolgozhatna diplomatikusabban. A lapban interjút olvashatnak Varga Zoltánnal. Kétemeletes AmusEum $8 OjpSJQfd (SSSfflBSÖS XIII. ker., Lehel u. 25. szám alatt Meixs száld) Érdeklődni: Bolyóczki Ferenc 149-8771 E-mail: bridge rádió* bridge.@datanet.hu fi 2 Magyar Nime KÜLPOLITIKAI HELYZET NINCS TELJES EGYETÉRTÉS a NATO tagállamai között arról, hogy mely országok kerüljenek be a csatlakozás első csoportsrtfj, azaz hogy a szervezet júliusi madridi csúcsértekezletén pontosan kik kapjanak meghívást a tárgyalások megkezdésére. Ezt jelentette ki Javier Solana, a NATO főtitkára a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Hérald Tribüne pénteki számában. Solana jelezte, hogy ez a kérdés akár egészen a madridi csúcsig is vita tárgya maradhat. Egy másik párizsi újságnak, a Le Figarónak pedig arról beszélt, hogy a szervezet tagországainak külügyminiszterei május végén Portugáliában tanácskozást tartanak a csatlakozási folyamattal kapcsolatos elképzelések megvitatására, de az első körbe bekerülő országokról az állam- és kormányfők hozzák majd meg a döntést. Ami pedig e folyamat lebonyolítását illeti, Solana kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban már készülnek különböző tanulmányaik, és már felvették a kapcsolatot minden egyes érintett országgal. Úgy vélte, hogy 1999-ben, a NATO létrehozásának 50. évfordulóján sor kerülhet az új tagállamok belépésére. VÁLTOZATLAN ERŐVEL folyik közben Oroszország megbékítése. Ennek részeként március elején ismét Moszkvába látogat a NATO-főtitkár. Solana alig két héttel Jevgenyij Primakov külügyminiszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fővárosba, ahol folytatja az idén felgyorsult NATO-orosz konzultációkat. A körvonalazódó egyezmény nélkülözhetetlen a NATO tervezett bővítéséhez. Ezért a főtitkár tárgyalásai nyilván kihatással lesznek a közelgő amerikai-orosz csúcstalálkozóra. Úgy tűnik azonban, egy esetleges megállapodásra még sokáig kell várni, márpedig a NATO-nak sürgető lenne még a júliusi madridi csúcstalálkozó előtt vagy legkésőbb azon lezárni ezt a témát. A KORÁBBINÁL EGÉSZSÉGESEBBNEK és energikusabbnak tűnt Borisz Jelcin, aki pénteken bírálta a kormányt és a dumát az idei költségvetés miatt, amelynek teljesíthetőségét kérdésesnek nevezte. Az orosz elnök heti rádióbeszédében határozottan állást foglalt a katonai reform mellett, hangsúlyozva, hogy ez az egyetlen útja a hadsereg újjászületésének és a harcképesség megőrzésének. Felgyógyulása utáni második rádióbeszédében lendületesen beszélt, és hangján nem érződött a korábbi gyengeség. Ötperces beszédében fölöttébb kérdésesnek nevezte, hogy teljesíthető-e az idei költségvetés, amelyet nehéz szívvel írt csak alá. Szavai szerint csak azért, mert a jelenlegi helyzetben a büdzsé elutasítása a politikai helyzet kiélezésével ért volna fel. Jelcin emiatt élesen bírálta a kormányt, és személycseréket helyezett kilátásba. Az elnök szóvivője azonban nem volt hajlandó kommentálni azokat a híreszteléseket, hogy Jelcin Csernomirgyin kormányfő és Rogyionov védelmi miniszter leváltását is tervezné. (P. L.) Sztojanov Prágában bocsánatot kért 1968-ért Budapestre érkezik a bolgár elnök Egynapos villámlátogatásra szombaton Budapestre érkezik Petar Sztojanov, a Bolgár Köztársaság elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. A köztársasági elnöki sajtóirodán az A/77-nek elmondták, hogy a találkozó munkalátogatás. A bolgár köztársasági elnököt személyes, majd plenáris megbeszélésen fogadja Göncz Árpád. Petar Sztojanov találkozik Horn Gyula miniszterelnökkel is, és az előzetes tervek szerint részt vesz a Magyarországi Bolgárok Egyesületének ünnepségén. A bolgár köztársasági elnököt elkíséri Nikola Karadimov területfejlesztési és építési miniszter, valamint Bojko Mircsev miniszterelnökhelyettes. A bolgár küldöttség soraiban helyet kaptak üzletemberek is, akik a látogatást felhasználva, magyar üzleti partnereikkel folytatnak megbeszélést A bolgár elnök közvetlenül Csehországból érkezik hazánkba. Előtte Lengyelországban járt, ahol ígéretet kapott nagyobb mennyiségű búza szállítására a bulgáriai kenyérhiány enyhítésére. Sztojanov Prágában bocsánatot kért Václav Havel államfőtől azért, hogy a bolgár hadsereg egységei 1968-ban részt vettek Csehszlovákia VSZ-megszállásában és a prágai tavasz reformmozgalmának eltiprásában. Erről maga Havel tájékoztatta az újságírókat azt követően, hogy délelőtt a Hradzsinban fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó bolgár köztársasági elnököt. M Nemzetközi élet SZOMBAT, 1997. március 1. Szlovák népszavazás a NATO-ról Brüsszel értetlenségének adott hangot POZSONY A NATO vezérkara „rendkívüli döbbenettel” vette tudomásul a hírt, hogy Szlovákia népszavazást akar tartani az ország NATO-csatlakozásáról még az előtt, hogy a NATO döntött volna a bővítésről és csatlakozási tárgyalásra hívta volna Szlovákiát. A pozsonyi Pravda szerint erről tájékoztatta Ján Sítek védelmi minisztert Ján Prochyr alezredes, Szlovákia NATO- és a Nyugat-európai Unió katonai és légvédelmi attaséja pozsonyi tartózkodása során. Elmondta azt is, a nyugati katonai szakértők és a különböző nemzetközi szervezetek diplomatái egyszerűen nem értik, milyen célt követ Szlovákia a meghirdetett népszavazással, s ahelyett, hogy nőtt volna a szimpátia Szlovákia iránt, inkább a gyanakvás és a bizonytalanság érződik a NATO-körökben. (Emlékezetes, hogy a szlovák parlament határozata alapján Michal Kovác június elejére kénytelen kihirdetni azt a népszavazást, amelyben Szlovákia polgárai nemcsak arra a kérdésre válaszolnak, akarják-e az ország csatlakozását az Észak-atlanti Szövetséghez, hanem arra is, akarják-e, hogy az országba telepítsenek atomfegyvereket, illetve külföldi alakulatokat.) Ján Prochyr arra kérte Sítek védelmi minisztert, a népszavazás előtt ne csak Szlovákia területén, a szlovák polgárok számára tartsanak felvilágosító előadásokat a NATO-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól, hanem „intenzíven informálják a Nyugatot is a referendum céljairól és az azzal kapcsolatos szándékokról, ami immár elengedhetetlen feltétele annak, hogy felvegyék Szlovákiát a NATO-ba”. (neszméri) Brit időközi választás Kisebbség kormánygonddal Az előzetes várakozásoknak megfelelően péntektől egyfős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartott időközi választáson, jelentette az MTI. A Wirral South választókerületben megrendezett voksolás a péntek hajnali végleges adatok szerint pontosan az országos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Az időközi választás más helyzetben és időben jórészt helyi ügynek számítana, éppen két hónappal az általános parlamenti választások legvalószínűbb időpontja előtt azonban újabb súlyos kolonccal terheli az amúgy is alaposan megtépázott konzervatív pártot, amelynek a hatalomban hátralévő utolsó néhány hetét és választási kampányát bizonyosan végigkíséri majd a wirrali súlyos vereség árnyéka. A brit belpolitikában még nem volt példa arra, hogy ennyire közel a parlamenti választásokhoz bármely kormánypárt ki tudott volna keverni ilyen mértékű időközi vereséget. Bevándorlásellenes törvényt fogadott el Franciaország A francia parlament alsóháza, a nemzetgyűlés csütörtök este második olvasatban is elfogadta a nagy vitát kavart új bevándorlásellenes törvénytervezetet, jelentette az MTI. A dokumentum mellett - amely további rendszabályokkal akarja korlátozni az illegális bevándorlás lehetőségét - a kormánypárti képviselők szavaztak, míg az ellenzék egyöntetűen elvetette a tervezetet. Az új törvény lényegében különböző technikai jellegű intézkedések gyűjteménye, ugyanakkor az eredeti tervezetnek volt egy olyan rendelkezése, amely hatalmas megmozdulásokhoz (múlt szombaton például egy százezres párizsi tüntetéshez), s az értelmiségiek körében egy engedetlenségi kampányhoz vezetett: eszerint ugyanis a vízumköteles külföldieket vendégül látó franciáknak előzetesen a polgármesteri hivatalban kellett volna engedélyeztetniük ezt a szándékukat, s utólag is jelezniük kellett volna a külföldi távozását. A kormányzat azzal érvelt, hogy rengetegen szereznek francia beutazási vízumot különböző „látszat-meghívólevelek”, alapján, s azután Franciaországba érve illegalitásba vonulnak - az ellenzők viszont arra hivatkoztak, hogy ezáltal országuk „rendőrállammá” válna, ahol minden lépést engedélyeztetni kellene. Végül a kormányzat meghátrált, s ezt a paragrafust egy olyan módosított szöveg váltotta fel, hogy a távozást nem a vendéglátónak, hanem magának a külföldinek kell jeleznie - ami az illegális bevándorlást nem fogja megakadályozni, de adott esetben legalább azt biztosra vehetik a hatóságok, hogy az illető Franciaországban maradt... Csökkenteni a választóvonalak számát Primakov Londonban „Mi továbbra sem a NATO bővítésének kérdéséről tárgyalunk... ahogy eddig, ezután is elvetjük (az atlanti szövetség) kiszélesítésének gondolatát” - mondta pénteken Londonban az orosz külügyminiszter, arra a kérdésre, hogy valaha is elképzelhetőnek tartja-e Moszkva beleegyezését a szervezet határainak kiterjesztésébe. Jevgenyij Primakov, aki két napot töltött hivatalos tárgyalásokkal a brit fővárosban, péntek délutáni sajtóértekezletén kijelentette: amiről Oroszország tárgyal, az nem más, mint „az Európát felszabdaló választóvonalak számának csökkentése”. Az orosz politikus - aki csütörtök este Major brit kormányfővel, pénteken pedig Malcolm Rifkind külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket a NATO-bővítés kérdéséről - a tárgyalások után elmondta: nem akar „olyan érzést kelteni, mintha sikerült volna a vitás kérdésekben egyezségre jutni..., amit mondhatok, az az, hogy hasznos eszmecserét folytattunk”. A NATO-bővítés költségeit firtató kérdésre a brit külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy a fejlesztési feladatok túlzott terheket rónának a szövetségre, amelynek infrastrukturális kiadásai a nemzeti védelmi költségvetéseken belül most sem haladják meg a 0,3 százalékos arányt. Arra az orosz külügyminiszter sajtókíséretéből érkező kérdésre, hogy az „ész nélküli rohanás a NATO-bővítés felé” nem jár-e az orosz-nyugati viszály kiéleződésének veszélyével, Rifkind kijelentette: szó sincs ész nélküli rohanásról, hiszen a csatlakozni kívánó országok már hathét évvel ezelőtt kifejezték ezen óhajukat, s az ő szempontjukból az atlanti szövetség tempója „még túlzottan óvatosnak is tűnhet”. Azt kell megmutatni a bővítés miatt aggódó orosz közvéleménynek, hogy a NATO és Oroszország immár baráti viszonyban áll egymással - fejtegette Malcolm Rifkind. Elengedhetetlenek az atlanti csatlakozáshoz Fontos cseh iratok tűntek el Csehország NATO-csatlakozásához elengedhetetlen dokumentumok tűntek el a prágai védelmi minisztériumból, írta a Mladá Fronta Dnes. A minisztérium név szerint meg nem nevezett illetékese a lapnak elmondta, hogy az iratokban azok a normák és feladatok szerepelnek, amelyeket a cseh hadseregnek a NATO-belépéssel kapcsolatban teljesítenie kell. A nyilatkozó szerint 700 oldalnyi iratból 100 tűnt el. A hadsereg szerint vagy a dokumentumokat Brüsszelből Prágába szállító személy hagyta, el,vagy nem szándékosan megsemmisítette a papírokat. „Két lehetőségünk van. Vagy megtaláljuk az eltűnt dokumentumokat, ami egyelőre nem sikerült, vagy újból kérvényezzük őket Brüsszeltől. Ez pedig nagy szégyen lenne”, idézte a lap a védelmi minisztérium magas rangú munkatársát. Petr Necas, a cseh parlament védelmi bizottságának elnöke „teljesen hihetetlennek” nevezte az iratok eltűnését. Az eset bizonyos személyek gondatlanságát jelzi, akik vétettek a fontos dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályok ellen — mondta. Dollyról tárgyalt a parlament A brit alsóház harminc képviselője javaslatot terjesztett elő egy olyan parlamenti bizottság felállítására, amelynek feladatául a génmanipuláció feletti ellenőrzést szabnák. Lépésüket a klónozásos géntechnika váratlan csodájával, Dolly bárány megteremtésével indokolták, jelentette az AFP Londonból. Franciaországban az ügy Jacques Chirac elnök asztalára került. A francia államfő a nemzeti etikai bizottságtól vár választ arra a kérdésére, hogy vajon a francia törvények teljes mértékben megfelelnek-e a tudomány által feltárt új lehetőségeknek. (írásunk a 14. oldalon) Milosevics ismét a bevált recepthez nyúl? A koszovói kártya Fegyveres felkelésre szólította fel a koszovói albánságot a Koszovói Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, mondván, csak így győzhető le a szerb agresszor. A szervezet elmarasztalta az albán vezetőség pacifista szárnyát is, miközben Rugováék az ellen tiltakoztak, hogy a hatóságok a börtönben halálra kínoztak egy foglyot. Néhány hete aktivizálta magát a korábban ismeretlen koszovói felszabadítási hadsereg. Az albán „árulók” és „kollaboránsok” elleni merényletek sorában a legnagyobb visszhangot kiváltó a helyi egyetem rektorát célba vevő pokolgépes akció volt. Ennek ürügyén a szerb rendőrség mind sűrűbben tart házkutatásokat, s több mint félszáz politikai és humanitárius aktivistát tartóztatott le, a hét végén pedig egy tűzharcban a terroristaszervezet három tagját lőtték le. A feszültség éleződése közben a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok ismét a széles körű autonómia elismerésére próbálja kényszeríteni Belgrádot. Az egyre népszerűtlenebb Milosevicsnek minden esetre feltűnően jól jön a mostani helyzet. Nyíltan meg is fogalmazódnak ezzel kapcsolatban Belgrádban olyan vádak, amelyek szerint a teljhatalma érdekében mindenre hajlandó Milosevics és szövetségesei szítják a tartományban a feszültséget. Az egyébként senki számára sem lehet meglepő, hogy Milosevics, akár közel tíz éve, mikor sikerrel kiadta a „Koszovó Szerbiáé!” jelszót, ismét erre a kártyára tesz, s a helyzet szándékos elmérgesítésével kívánja egységbe kovácsolni, s maga mögé állítani a szerbeket. Koszovó ugyanis pártállástól függetlenül minden szerb szívét megdobogtatja. Ezek után egyáltalán nem lenne meglepő, hogy Milosevics a szerbek hazafias érzelmeire hatva előhúzná a koszovói kártyát. Koszovó problémájának hangoztatásával kellemetlen helyzetbe hozhatja ellenzékét is. Az albán szeparatista törekvésekkel szemben ugyanis ez idáig ők sem voltak túlságosan megértőek, s Vuk Draskovics korábbi kijelentéseiből ítélve valószínűleg tőlük sem várhatnak túl sok jót Pristinában. Zoran Djindjics, az ellenzék másik vezetője a napokban ugyan tett utalást arra, hogy valamiféle autonómiát kellene adni Koszovónak. Djindjics a Vajdasággal ellentétben azonban félve adna bármit is a „szeparatista albánoknak”, hiszen, mint mondta, az albánok törekvése Macedónia felbomlását is maga után vonná. Az albánok ráadásul már nem autonómiát akarnak, hanem, mint menekültkormányuk elnöke, Bujar Bukoshi elmondta, a megoldás az elszakadás és az autonómia között van: Koszovó legyen Jugoszlávia tagköztársasága. Szerbiában persze mindenki biztos abban, hogy ezt a lépést rövidesen követné az egyesülés az anyaországgal, Albániával. A Zajednonak (Együtt) egyébként is óvatosnak kell lennie e rendkívül kényes kérdésben, hiszen ha az albánok mellé állnak, az felbőszítheti a szerb közvéleményt. Ettől persze egyelőre aligha kell tartaniuk, hiszen Pristinában meglehetősen fenntartásssal szemlélik a belgrádi eseményeket, mivel a többség nem bízik az ellenzékben sem. Az ellentétek kiélezésével Milosevics megoszthatja az albánokat is, ráadásul tápot adva a radikálisoknak, alapot adhat a szigorú leszámolásra, egyúttal megnehezítheti Rugováéknak, hogy kezükben tartsák a tartomány ellenőrzését. A szerb vezető azonban nemcsak a feszültségkeltéssel, hanem egy esetleges békekísérlettel is kellemetlen helyzetbe hozhatná Draskovicsékat. A koszovói megoldáskeresés felgyorsítása azonban nemcsak a figyelemelterelést szolgálhatja. Milosevics a tagköztársasági státus esetleges elfogadásával Dayton után ismét megszerezhetné a nagyhatalmak rokonszenvét, s azok valószínűleg megbocsátanák neki a választási hamisítást is. Stier Gábor