Magyar Nemzet, 1997. március (60. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

f­é­rfi Miről ír a Színes Vasárnap holnapi száma? A labdarúgás iránt érdeklődők tábora ketté oszlott: az egyik fél szerint Varga Zoltán, a Ferencváros vezetőedzője kihúzza a tavasz végét a csapat mellett, de a többség inkább arra fogad, hogy néhány forduló után visszaküldik Németországba. Furcsa módon a vita nem arról folyik, hogy Varga jó edző vagy sem, hanem a mentalitásán. Egész pontosan azt vetik a szemére, hogy mindenki másra tekintet nélkül halad előre az útján, s bár meglehet, elképzelé­seiben igaza van, dolgozhatna diplomatikusabban. A lapban interjút olvashatnak Varga Zoltánnal. Kétemeletes AmusEu­m $8 OjpSJQfd (SSSfflBSÖS XIII. ker., Lehel u. 25. szám alatt Me­ixs száld) Érdeklődni: Bolyóczki Ferenc 149-8771 E-mail: bridge rádió* bridge.@datanet.hu fi 2 Magyar Nime KÜLPOLITIKAI HELYZET NINCS TELJES EGYETÉRTÉS a NATO tagállamai között arról, hogy mely országok kerüljenek be a csatlakozás első csoport­­srtfj, azaz hogy a szervezet júliusi madridi csúcsértekezletén pontosan kik kapjanak meghívást a tárgyalások megkezdésére. Ezt jelentette ki Javier Solana, a NATO főtitkára a Párizsban megjelenő angol nyel­vű napilap, az International Hérald Tribüne pénteki számában. Solana jelezte, hogy ez a kérdés akár egészen a madridi csúcsig is vita tárgya maradhat. Egy másik párizsi újságnak, a Le Figarónak pedig arról beszélt, hogy a szervezet tagországainak külügyminiszte­rei május végén Portugáliában tanácskozást tartanak a csatlakozási folyamattal kapcsolatos elképzelések megvitatására, de az első kör­be bekerülő országokról az állam- és kormányfők hozzák majd meg a döntést. Ami pedig e folyamat lebonyolítását illeti, Solana kijelen­tette, hogy ezzel kapcsolatban már készülnek különböző tanulmá­nyaik, és már felvették a kapcsolatot minden egyes érintett ország­gal. Úgy vélte, hogy 1999-ben, a NATO létrehozásának 50. évfordu­lóján sor kerülhet az új tagállamok belépésére. VÁLTOZATLAN ERŐVEL folyik közben Oroszország megbékí­tése. Ennek részeként március elején ismét Moszkvába látogat a NATO-főtitkár. Solana alig két héttel Jevgenyij Primakov külügy­miniszter brüsszeli útja után és egy héttel Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök helsinki találkozója előtt utazik az orosz fő­városba, ahol folytatja az idén felgyorsult NATO-orosz konzultáció­kat. A körvonalazódó egyezmény nélkülözhetetlen a NATO terve­zett bővítéséhez. Ezért a főtitkár tárgyalásai nyilván kihatással lesz­nek a közelgő amerikai-orosz csúcstalálkozóra. Úgy tűnik azonban, egy esetleges megállapodásra még sokáig kell várni, márpedig a NATO-nak sürgető lenne még a júliusi madridi csúcstalálkozó előtt vagy legkésőbb azon lezárni ezt a témát. A KORÁBBINÁL EGÉSZSÉGESEBBNEK és energikusabbnak tűnt Borisz Jelcin, aki pénteken bírálta a kormányt és a dumát az idei költségvetés miatt, amelynek teljesíthetőségét kérdésesnek ne­vezte. Az orosz elnök heti rádióbeszédében határozottan állást fog­lalt a katonai reform mellett, hangsúlyozva, hogy ez az egyetlen útja a hadsereg újjászületésének és a harcképesség megőrzésének. Fel­­gyógyulása utáni második rádióbeszédében lendületesen beszélt, és hangján nem érződött a korábbi gyengeség. Ötperces beszédében fö­löttébb kérdésesnek nevezte, hogy teljesíthető-e az idei költségvetés, amelyet nehéz szívvel írt csak alá. Szavai szerint csak azért, mert a jelenlegi helyzetben a büdzsé elutasítása a politikai helyzet kiélezé­sével ért volna fel. Jelcin emiatt élesen bírálta a kormányt, és sze­mélycseréket helyezett kilátásba. Az elnök szóvivője azonban nem volt hajlandó kommentálni azokat a híreszteléseket, hogy Jelcin Csernomirgyin kormányfő és Rogyionov védelmi miniszter leváltá­sát is tervezné. (P. L.) Sztojanov Prágában bocsánatot kért 1968-ért Budapestre érkezik a bolgár elnök Egynapos villámlátogatásra szombaton Budapestre érkezik Petar Sztojanov, a Bolgár Köz­társaság elnöke Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására. A köztársasági elnöki sajtóirodán az A/77-nek elmondták, hogy a találkozó munkalátogatás. A bol­gár köztársasági elnököt szemé­lyes, majd plenáris megbeszélé­sen fogadja Göncz Árpád. Petar Sztojanov találkozik Horn Gyula miniszterelnökkel is, és az előze­tes tervek szerint részt vesz a Magyarországi Bolgárok Egye­sületének ünnepségén. A bolgár köztársasági elnököt elkíséri Nikola Karadimov területfejlesz­tési és építési miniszter, valamint Bojko Mircsev miniszterelnök­helyettes. A bolgár küldöttség soraiban helyet kaptak üzletem­berek is, akik a látogatást fel­használva, magyar üzleti partne­reikkel folytatnak megbeszélést A bolgár elnök közvetlenül Csehországból érkezik hazánkba. Előtte Lengyelországban járt, ahol ígéretet kapott nagyobb mennyiségű búza szállítására a bulgáriai kenyérhiány enyhítésé­re. Sztojanov Prágában bocsána­tot kért Václav Havel államfőtől azért, hogy a bolgár hadsereg egységei 1968-ban részt vettek Csehszlovákia VSZ-megszál­­lásában és a prágai tavasz re­formmozgalmának eltiprásában. Erről maga Havel tájékoztatta az újságírókat azt követően, hogy délelőtt a Hradzsinban fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó bolgár köztársasági elnököt. M Nemzetközi élet SZOMBAT, 1997. március 1. Szlovák népszavazás a NATO-ról Brüsszel értetlenségének adott hangot POZSONY­­ A NATO ve­zérkara „rendkívüli döbbenet­tel” vette tudomásul a hírt, hogy Szlovákia népszavazást akar tar­tani az ország NATO-csatla­­kozásáról még az előtt, hogy a NATO döntött volna a bővítés­ről és csatlakozási tárgyalásra hívta volna Szlovákiát. A pozso­nyi Pravda szerint erről tájékoz­tatta Ján Sítek védelmi minisz­tert Ján Prochyr alezredes, Szlo­vákia NATO- és a Nyugat-euró­pai Unió katonai és légvédelmi attaséja pozsonyi tartózkodása során. Elmondta azt is, a nyugati katonai szakértők és a különbö­ző nemzetközi szervezetek dip­lomatái egyszerűen nem értik, milyen célt követ Szlovákia a meghirdetett népszavazással, s ahelyett, hogy nőtt volna a szim­­pátia Szlovákia iránt, inkább a gyanakvás és a bizonytalanság érződik a NATO-körökben. (Em­lékezetes, hogy a szlovák parla­ment határozata alapján Michal Kovác június elejére kénytelen kihirdetni azt a népszavazást, amelyben Szlovákia polgárai nemcsak arra a kérdésre vála­szolnak, akarják-e az ország csatlakozását az Észak-atlanti Szövetséghez, hanem arra is, akarják-e, hogy az országba tele­pítsenek atomfegyvereket, illet­ve külföldi alakulatokat.) Ján Prochyr arra kérte Sítek védelmi minisztert, a népszava­zás előtt ne csak Szlovákia terü­letén, a szlovák polgárok szá­mára tartsanak felvilágosító előadásokat a NATO-csatlako­­zás előnyeiről és hátrányairól, hanem „intenzíven informálják a Nyugatot is a referendum cél­jairól és az azzal kapcsolatos szándékokról, ami immár elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy felvegyék Szlovákiát a NATO-ba”. (neszméri) Brit időközi választás Kisebbség kormánygonddal Az előzetes várakozásoknak megfelelően péntektől egyfős tényleges alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartott időközi választáson, jelentette az MTI. A Wirral South választóke­rületben megrendezett voksolás a péntek hajnali végleges ada­tok szerint pontosan az orszá­gos népszerűségi mutatók sze­rint végződött: a tory kormány­párt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot gyűjtött. Az időközi választás más helyzetben és időben jórészt helyi ügynek számítana, éppen két hónappal az általános parlamenti válasz­tások legvalószínűbb időpontja előtt azonban újabb súlyos ko­­lonccal terheli az amúgy is ala­posan megtépázott konzervatív pártot, amelynek a hatalomban hátralévő utolsó néhány hetét és választási kampányát bizonyo­san végigkíséri majd a wirrali súlyos vereség árnyéka. A brit belpolitikában még nem volt példa arra, hogy ennyire közel a parlamenti választásokhoz bár­mely kormánypárt ki tudott vol­na keverni ilyen mértékű időkö­zi vereséget. Bevándorlásellenes törvényt fogadott el Franciaország A francia parlament alsóhá­za, a nemzetgyűlés csütörtök es­te második olvasatban is elfo­gadta a nagy vitát kavart új bevándorlásellenes törvényterve­zetet, jelentette az MTI. A doku­mentum mellett - amely további rendszabályokkal akarja korlá­tozni az illegális bevándorlás le­hetőségét - a kormánypárti kép­viselők szavaztak, míg az ellen­zék egyöntetűen elvetette a ter­vezetet. Az új törvény lénye­gében különböző technikai jelle­gű intézkedések gyűjteménye, ugyanakkor az eredeti tervezet­nek volt egy olyan rendelkezése, amely hatalmas megmozdulá­sokhoz (múlt szombaton például egy százezres párizsi tüntetés­hez), s az értelmiségiek körében egy engedetlenségi kampányhoz vezetett: eszerint ugyanis a ví­zumköteles külföldieket vendé­gül látó franciáknak előzetesen a polgármesteri hivatalban kel­lett volna engedélyeztetniük ezt a szándékukat, s utólag is jelez­niük kellett volna a külföldi tá­vozását. A kormányzat azzal ér­velt, hogy rengetegen szereznek francia beutazási vízumot kü­lönböző „látszat-meghívó­levelek”, alapján, s azután Fran­ciaországba érve illegalitásba vonulnak - az ellenzők viszont arra hivatkoztak, hogy ezáltal országuk „rendőrállammá” vál­na, ahol minden lépést engedé­lyeztetni kellene. Végül a kor­mányzat meghátrált, s ezt a pa­ragrafust egy olyan módosított szöveg váltotta fel, hogy a távo­zást nem a vendéglátónak, ha­nem magának a külföldinek kell jeleznie - ami az illegális be­vándorlást nem fogja megakadá­lyozni, de adott esetben legalább azt biztosra vehetik a hatóságok, hogy az illető Franciaországban maradt... Csökkenteni a választóvonalak számát Primakov Londonban „Mi továbbra sem a NATO bővítésének kérdéséről tárgya­lunk... ahogy eddig, ezután is el­vetjük (az atlanti szövetség) ki­­szélesítésének gondolatát” - mondta pénteken Londonban az orosz külügyminiszter, arra a kérdésre, hogy valaha is elkép­zelhetőnek tartja-e Moszkva be­leegyezését a szervezet határai­nak kiterjesztésébe. Jevgenyij Primakov, aki két napot töltött hivatalos tárgyalá­sokkal a brit fővárosban, péntek délutáni sajtóértekezletén kijelen­tette: amiről Oroszország tárgyal, az nem más, mint „az Európát felszabdaló választóvonalak szá­mának csökkentése”. Az orosz politikus - aki csütörtök este Ma­jor brit kormányfővel, pénteken pedig Malcolm Rifkind külügy­miniszterrel folytatott megbeszé­léseket a NATO-bővítés kérdésé­ről - a tárgyalások után elmond­ta: nem akar „olyan érzést kelte­ni, mintha sikerült volna a vitás kérdésekben egyezségre jutni..., amit mondhatok, az az, hogy hasznos eszmecserét folytat­tunk”. A NATO-bővítés költsé­geit firtató kérdésre a brit külügy­miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy a fejlesztési feladatok túl­zott terheket rónának a szövet­ségre, amelynek infrastrukturális kiadásai a nemzeti védelmi költ­ségvetéseken belül most sem ha­ladják meg a 0,3 százalékos arányt. Arra az orosz külügymi­niszter sajtókíséretéből érkező kérdésre, hogy az „ész nélküli ro­hanás a NATO-bővítés felé” nem jár-e az orosz-nyugati viszály ki­éleződésének veszélyével, Rif­kind kijelentette: szó sincs ész nélküli rohanásról, hiszen a csat­lakozni kívánó országok már hat­hét évvel ezelőtt kifejezték ezen óhajukat, s az ő szempontjukból az atlanti szövetség tempója „még túlzottan óvatosnak is tűn­het”. Azt kell megmutatni a bőví­tés miatt aggódó orosz közvéle­ménynek, hogy a NATO és Oroszország immár baráti vi­szonyban áll egymással - fejte­gette Malcolm Rifkind. Elengedhetetlenek az atlanti csatlakozáshoz Fontos cseh iratok tűntek el Csehország NATO-csatlako­­zásához elengedhetetlen doku­mentumok tűntek el a prágai vé­delmi minisztériumból, írta a Mladá Fronta Dnes. A miniszté­rium név szerint meg nem neve­zett illetékese a lapnak elmond­ta, hogy az iratokban azok a nor­mák és feladatok szerepelnek, amelyeket a cseh hadseregnek a NATO-belépéssel kapcsolatban teljesítenie kell. A nyilatkozó szerint 700 oldalnyi iratból 100 tűnt el. A hadsereg szerint vagy a dokumentumokat Brüsszelből Prágába szállító személy hagyta, el,vagy nem szándékosan meg­semmisítette a papírokat. „Két lehetőségünk van. Vagy megta­láljuk az eltűnt dokumentumo­kat, ami egyelőre nem sikerült, vagy újból kérvényezzük őket Brüsszeltől. Ez pedig nagy szé­gyen lenne”, idézte a lap a vé­delmi minisztérium magas rangú munkatársát. Petr Necas, a cseh parlament védelmi bizottságának elnöke „teljesen hihetetlennek” nevezte az iratok eltűnését.­­ Az eset bizonyos személyek gondat­lanságát jelzi, akik vétettek a fontos dokumentumok kezelésé­re vonatkozó szabályok ellen — mondta. Dollyról tárgyalt a parlament A brit alsóház harminc képvi­selője javaslatot terjesztett elő egy olyan parlamenti bizottság felállí­tására, amelynek feladatául a gén­­manipuláció feletti ellenőrzést szabnák. Lépésüket a klónozásos géntechnika váratlan csodájával, Dolly bárány megteremtésével in­dokolták, jelentette az AFP Lon­donból. Franciaországban az ügy Jacques Chirac elnök asztalára került. A francia államfő a nem­zeti etikai bizottságtól vár választ arra a kérdésére, hogy vajon a francia törvények teljes mérték­ben megfelelnek-e a tudomány ál­tal feltárt új lehetőségeknek. (írásunk a 14. oldalon) Milosevics ismét a bevált recepthez nyúl? A koszovói kártya Fegyveres felkelésre szólította fel a koszovói albánságot a Koszovói Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, mondván, csak így győzhető le a szerb agresszor. A szervezet elmarasztalta az al­bán vezetőség pacifista szárnyát is, miközben Rugováék az ellen tiltakoztak, hogy a hatóságok a börtönben halálra kínoztak egy foglyot. Né­hány hete aktivizálta magát a korábban ismeret­len koszovói felszabadítási hadsereg. Az albán „árulók” és „kollaboránsok” elleni merényletek sorában a legnagyobb visszhangot kiváltó a helyi egyetem rektorát célba vevő pokolgépes akció volt. Ennek ürügyén a szerb rendőrség mind sű­rűbben tart házkutatásokat, s több mint félszáz politikai és humanitárius aktivistát tartóztatott le, a hét végén pedig egy tűzharcban a terrorista­szervezet három tagját lőtték le. A feszültség éle­ződése közben a nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok ismét a széles körű autonómia elismerésére próbálja kényszeríteni Belgrádot. Az egyre népszerűtlenebb Milosevicsnek min­den esetre feltűnően jól jön a mostani helyzet. Nyíltan meg is fogalmazódnak ezzel kapcsolat­ban Belgrádban olyan vádak, amelyek szerint a teljhatalma érdekében mindenre hajlandó Milo­sevics és szövetségesei szítják a tartományban a feszültséget. Az egyébként senki számára sem le­het meglepő, hogy Milosevics, akár közel tíz éve, mikor sikerrel kiadta a „Koszovó Szerbiáé!” jel­szót, ismét erre a kártyára tesz, s a helyzet szán­dékos elmérgesítésével kívánja egységbe ková­csolni, s maga mögé állítani a szerbeket. Koszovó ugyanis pártállástól függetlenül minden szerb szívét megdobogtatja. Ezek után egyáltalán nem lenne meglepő, hogy Milosevics a szerbek haza­fias érzelmeire hatva előhúzná a koszovói kár­tyát. Koszovó problémájának hangoztatásával kellemetlen helyzetbe hozhatja ellenzékét is. Az albán szeparatista törekvésekkel szemben ugyan­is ez idáig ők sem voltak túlságosan megértőek, s Vuk Draskovics korábbi kijelentéseiből ítélve va­lószínűleg tőlük sem várhatnak túl sok jót Pristinában. Zoran Djindjics, az ellenzék másik vezetője a napokban ugyan tett utalást arra, hogy valamiféle autonómiát kellene adni Koszovónak. Djindjics a Vajdasággal ellentétben azonban fél­ve adna bármit is a „szeparatista albánoknak”, hi­szen, mint mondta, az albánok törekvése Mace­dónia felbomlását is maga után vonná. Az albá­nok ráadásul már nem autonómiát akarnak, ha­nem, mint menekültkormányuk elnöke, Bujar Bukoshi elmondta, a megoldás az elszakadás és az autonómia között van: Koszovó legyen Ju­goszlávia tagköztársasága. Szerbiában persze mindenki biztos abban, hogy ezt a lépést rövide­sen követné az egyesülés az anyaországgal, Albá­niával. A Zajednonak (Együtt) egyébként is óva­tosnak kell lennie e rendkívül kényes kérdésben, hiszen ha az albánok mellé állnak, az felbőszíthe­ti a szerb közvéleményt. Ettől persze egyelőre aligha kell tartaniuk, hiszen Pristinában meglehe­tősen fenntartásssal szemlélik a belgrádi esemé­nyeket, mivel a többség nem bízik az ellenzékben sem. Az ellentétek kiélezésével Milosevics meg­oszthatja az albánokat is, ráadásul tápot adva a radikálisoknak, alapot adhat a szigorú leszámo­lásra, egyúttal megnehezítheti Rugováéknak, hogy kezükben tartsák a tartomány ellenőrzését. A szerb vezető azonban nemcsak a feszültségkel­téssel, hanem egy esetleges békekísérlettel is kel­lemetlen helyzetbe hozhatná Draskovicsékat. A koszovói megoldáskeresés felgyorsítása azonban nemcsak a figyelemelterelést szolgálhatja. Milo­sevics a tagköztársasági státus esetleges elfogadá­sával Dayton után ismét megszerezhetné a nagy­hatalmak rokonszenvét, s azok valószínűleg meg­bocsátanák neki a választási hamisítást is. Stier Gábor

Next