Magyar Nemzet, 1997. április (60. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET KÉTFÉLE IDŐSZÁMÍTÁS ZAJLIK ma az Európai Unió kormányközi konferenciáján: az egyik a négy hét múlva rendezett brit választásokig, a másik pedig az unió tíz hét múlva esedékes amszterdami csúcsáig méri az időt. Ez a kettősség érthető, hiszen az EU- tagországok külügyminisztereinek római találkozóján is az derült ki, hogy a konferencián - a European Voice szerint - London látványos külünvéleményét leszámítva sikerült „koncepcionális áttörést” elérni, s már csak karnyújtásnyira van a végső megállapodás. A holland elnökség által az olasz fővárosban előterjesztett jelentés valóban komoly előrelépésekről számolt be, főként a bel- és az igazságügyi együttműködés terén, illetve az EU és védelmi szárnya, a Nyugat-európai Unió eggyéolvadását célzó fokzatos közelítésének kérdésében. Ám az MTI által ismertetett cikkből is az a következtetés vonható le, hogy valójában inkább tálalás és ügyesen elhelyezett hangsúlyok kérdése az „áttörés”. Az intézményi reformok témakörében ugyanis még szinte egy lépést sem haladtak előre, bár a lap szerint a római találkozó kedvező légköre „felbátorította” a tagországokat, hogy immár e területnek is nekigyűrkőzzenek. Ha pedig a brit választások után sem változik London magatartása, legfeljebb máris kipróbálható lesz a rugalmasság új elve, miszerint egyes uniós megállapodások végrehajtására csak néhány tagország áll össze. AZ OROSZ ÁLLÁSPONTTAL SZEMBESZÁLLVA a balti országok NATO-csatlakozása mellett érvelt Václav Havel cseh államfő a Le Figarónak adott interjújában. A közép-európai országok taggá válása után a bővítés második hullámában a NATO-hoz kellene csatlakozniuk azoknak a kelet-európai államoknak, amelyek ezt akarják és képesek is az inttgrációra - szögezte le Havel, meg is nevezve a balti és a balkáni országokat. Leszögezte, a NATO-nak azt kell tennie, amit önmaga jónak lát és nem szabad megengednie, hogy Oroszország diktáljon neki. SÜRGŐSEN FEL KELLENE HAGYNIA Moszkvának NATO-ellenes megnyilvánulásaival - vélekedett Henry Kissinger a The Washington Postban -, mintegy ezzel hálálhatná meg a Nyugat vele szemben tanúsított jóindulatát. A volt amerikai külügyminiszter „A helsinki fiaskó” című írásában aláhúzta: Oroszország égbekiáltóan nagy árat követelt és kapott azért, hogy nyilvánosan elismerje, nem áll módjában megakadályozni a NATO bővítését. A szövetség és Oroszország között létrehozandó konzultatív tanács Kissinger szerint felhígítja a bizalmas döntéshozatali folyamatot, az intézmények halmozása zavart kelt, s Moszkva részvételével fennáll a lélektani torzulás veszélye is. Az európaiak ugyanis az orosz-amerikai közös uralmat igyekeznek megakadályozni. Moszkva a nyugati szövetségeseket próbálja kijátszani egymás ellen, az Egyesült Államoknak pedig minden erejét felemészti a lavírozási hullámok között - vázolt sötét jövőképet a volt külügyminiszter, aki szerint az amerikai-orosz csúcstalálkozók, a hetek tanácskozásai vagy az EBESZ éppen elegendő konzultációs fórumot nyújtanak Moszkvának. (S. E.) Európai NATO-főparancsnok Wesley Clark a jelölt Bill Clinton amerikai elnök úgy döntött, hogy az ötvenkét éves Wesley Clark tábornokot nevezi ki a NATO európai szövetséges erőinek új főparancsnokává (SACEUR), egyben az Európában állomásozó amerikai NATO- erők élére - adta hírül az MTI. A tisztséget az Észak-atlanti Szövetség megalakulása óta hagyományosan amerikai katonai vezető tölti be. A jelenlegi főparancsnok, George Joulwan tábornok a közelmúltban jelentette be, hogy az idén tavasszal - harminchat évi katonai pályafutással a háta mögött - végleg nyugállományba vonul. Wesley Clark kinevezését a szövetséges országoknak jóvá kell hagyniuk, de amerikai védelmi forrásokból hétfőn úgy nyilatkoztak, hogy a tábornok felkészültségének fényében a megerősítési eljárás nem jelenthet gondot. A tábornok ma az Egyesült Államok déli parancsnokságát vezeti panamai székhellyel. Arkansasi születésű, akárcsak Bill Clinton. A West Point-i Katonai Akadémia elvégzése után Rhodes-ösztöndíjjal Oxfordban tanult. Kiválóan beszél oroszul. Katonai szakértőként fontos szerepet töltött be Richard Holbrooke volt külügyi államtitkár-helyettes mellett a daytoni békemegállapodás kidolgozásában. A közeljövőben egy másik magas szintű katonai kinevezés is várható, miután John Shalikashvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke nemrégiben bejelentette, hogy októberben visszavonul az aktív állományból. Tartannak Lukasenkótól készül Moszkva és Minszk szerződése Borisz Jelcin a korábbi hírekkel ellentétben még nem végzett az Oroszország és Fehéroroszország szövetségét létrehozó dokumentumok tanulmányozásával - közölték az ITAR-TASZSZ jelentése szerint hétfő délután az elnöki sajtószolgálat illetékesesei. A szerződés tervezetét nem hozták nyilvánosságra, de a Reuter hozzájutott egy változatához. E szerint a szövetség a nemzetközi színtéren önálló jogi egységként lép majd fel, de Oroszország és Fehéroroszország megőrzi állami szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. Külpolitikájukat, gazdaságpolitikájukat és védelmi politikájukat szorosan egyeztetni fogják. Mindkét ország polgárai szövetségi állampolgárságot is kapnak. A szövetség közös jogrendszert, energia-, közlekedési és távközlési rendszert hoz létre, közös kereskedelmi és vámpolitikát folytatnak. Az orosz liberálisokat a gazdasági különbségek mellett elsősorban az aggasztja, hogy a szerződéssel az oroszországi hatalom közelébe jut a keményvonalas Lukasenko. Nemzetközi élet KEDD, 1997. április 1. Találgatások az észak-atlanti-orosz megállapodásról Jelcin májusban Párizsban ír alá? Borisz Jelcin orosz elnök májusban várhatóan Párizsba látogat, ahol a tervek szerint aláírják az Oroszország és a NATO viszonyát szabályozó egyezményt, amelyről a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozón született döntés - jelentette az ITAR-TASZSZ jól értesült kremlbeli forrásra hivatkozva. Az orosz hírügynökség hozzátette: Jelcin előreláthatólag részt vesz a NATO júliusi madridi csúcsértekezletén is, s addigra az említett egyezménynek már szabályoznia kell az Észak-atlanti Szervezet és Oroszország viszonyát. Az AFP érdeklődésére a Kreml sajtószolgálata sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az értesülést. Egy Moszkvában dolgozó nyugati diplomata sem tudta megerősíteni a NATO- orosz megállapodás májusi párizsi aláírását, de elismerte, hogy az ötlet „a levegőben van”, sőt valószínűleg Bill Clinton amerikai elnök is részt vesz a ceremónián. Clinton május 27-28-án, a Marshall-terv ötvenéves évfordulója alkalmából Európába jön, az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozójára. A diplomata szerint Párizs számára „diplomáciai kárpótlás” lehet kiválasztása a NATO- orosz megállapodás aláírásának helyszínéül azért, hogy Washington elutasította azt a Franciaország által szorgalmazott elképzelést, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével tartsanak „minicsúcstalálkozót” a NATO-tól. Az AFP megjegyezte, Klaus Kinkel német külügyminiszter orosz kollégájával tartott szombati bonni megbeszélésén szintén említette egy májusi egyezmény lehetőségét. Az aláírás helyszínéül viszont inkább Portugáliát említette, ahol a NATO-tagállamok külügyminiszterei május végén találkoznak. Megbeszélésük után egyébként az MTI szerint Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, jelentősen mérsékelheti, szinte semlegesítheti az Észak-atlanti Szövetség keleti bővítésének káros következményeit, ha sikerül tartalmas megállapodást kötni a NATO és Oroszország partneri együttműködéséről. Tiltakozások a Nemzeti Front kongresszusa ellen Le Pent újraválasztották A szélsőjobboldali francia Nemzeti Front strasbourgi kongresszusán vasárnap ismét Jean- Marie Le Pent választotta meg elnökének. Le Pen volt az egyetlen jelölt, s 2200 küldött egyhangúlag adta szavazatát a párt alapítójára - jelentette az AFP. Beszédében Le Pen javasolta az európai nacionalista pártok szorosabb együttműködését, s hivatalos szervezet létrehozását. A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett megrendezett kongresszusnak az MTI szerint az adott különös súlyt, hogy a Nemzeti Front a közelmúltban megszerezte több francia település polgármesteri posztját, illetve arra alig egy évvel a következő parlamenti választások előtt kerül sor. Szombat délelőtt a kormánypártok néhány száz tagja tüntetett az elzászi városban, délután pedig a baloldal kezdett hatalmas, több tízezezres tüntetést. A baloldaliak békés tüntetése után fiatalok egy kisebb csoportja összecsapott a kivezényelt rendőrökkel. A kongresszuson részt vett Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke, valamint a Nagy-Románia Párt és a Szlovákiai Nacionalista Párt vezetője is. Urbi et orbi szózat a feltámadás szellemében A pápa húsvéti üzenete (Folytatás az I. oldalról) A katolikus egyházfő a nagyszombati szertartások hagyományaiba illeszkedő keresztelésen emlékeztetett a két belpolitikai válsággal küszködő ország népének nélkülözésére és szenvedéseire. A pápa ezt követően vasárnap a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt mintegy százezer hívő előtt pontifikálta a húsvéti misét, majd az eddigi hagyományoktól eltérően a téren felállított díszes oltárnál mondta el húsvéti üzenetét is. Eddig mindig a Szent Péter-bazilika loggiájának ablakából szólt „a városhoz és a világhoz”. A mostani változást az tette szükségessé, hogy a mise negyedórás késéssel kezdődött, s miután az urbi et orbi áldást a világ számos országában közvetítette a televízió egyenes adásban, II. János Pál idő híján nem ment fel a térről a bazilika ablakába. Az imádság formájában elmondott üzenetben a katolikus egyházfő külön hangsúlyozta, hogy a nők voltak az első tanúi Krisztus feltámadásának, Mária Magdaléna látta meg, és vele beszélt elsőként a feltámadott Krisztus. „A megtért bűnös aszszonyt Krisztus bizonyos módon egyenlővé tette az apostolokkal azzal, hogy az ő ajkaira bízta a feltámadás üzenetét” - mondta II. János Pál. A világ mai drámáiról is a feltámadással összefüggésben beszélt a pápa. A feltámadott Krisztus ad reményt a háborúkat és a gyűlöletet elszenvedőknek, ő jelent útmutatást a népek békés együttélését megteremteni hivatott felelős személyeknek, mindenekelőtt a Szentföldön, ő ad erőt azoknak, akik a törékeny béke és demokráciák megerősítésén fáradoznak, mint például Albániában - mondta II. János Pál, aki megemlékezett arról, hogy a perui japán nagykövetségen még mindig túszokat tartanak fogva. A pápa azzal biztatta a világ különböző részein elnyomott és üldözött embereket, hogy nincsenek magukra hagyatva, Krisztus és az egyház mellettük áll. Az üzenet végén a hagyományoknak megfelelően 57 nyelven kívánt boldog húsvétot a világ népeinek II. János Pál. „Krisztus feltámadott, alleluja” - szólt magyar nyelven elmondott üdvözlete. A NATO-hoz tartozó tagállamok nyolc hadihajója és egy ukrán egység részvételével hadgyakorlatot rendeztek a héten a Fekete-tenger vizein - közölte egy ukrán haditengerészeti szóvivő. Az ukrán, brit, német, olasz, holland, görög és török egységekhez egy holland és egy ukrán helikopter is csatlakozott. Oroszországot az utóbbi időben aggasztja Ukrajna és a NATO látványos közeledése. Moszkva már elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy augusztus végére a mostaninál is nagyobb NATO-ukrán haditengerészeti gyakorlatot terveznek a térségben, amelyen amerikai hadihajók is részt vesznek. Ukrajna, amely sokáig azt hirdette, hogy nem kíván az Észak-atlanti Szövetség tagja lenni, a múlt héten már úgy fogalmazott: „stratégiai célja” a csatlakozás a NATO-hoz. Gheorghe Funar átigazol Az Egységpárt az RMDSZ helyére pályázik BUKAREST A Román Nemzeti Egységpárt azt követően, hogy eltávolította vezetőségéből a túl szabadszájúnak tartott Gheorghe Funart és Ioan Gavrát, nagy terveket dédelget. Úgy véli, országos konvenciója a nacionálkommunista politikai hangvétel tompításával javított annyit arculatán, hogy joggal kopogtathat a hatalom kapuján. A párt alelnöke, Nicolae Daramus egy gyulafehérvári sajtóértekezleten be is jelentette, hogy az RNEP célja kormányzati szerephez jutni, mégpedig az RMDSZ alternatívájaként. Ennek érdekében meg is kezdték a kormányposztokra alkalmas „személyiségek” számbavételét, és készek válaszolni a Nemzeti Liberális Párt felhívására, amely találkozókat kezdeményezett az ellenzékben lévő politikai formációkkal. Közben érdekesen alakul a kiebrudalt elnök, Gheorghe Funar sorsa. Közvetlenül a konvención elszenvedett vereség után Corneliu Vadim Tudor meghívta a Nagy-Románia Pártba, méghozzá vezető tisztségbe. A román politikai élet megfigyelői és elemzői Tudor húzását több mint érdekesnek és pártjára nézve igencsak hasznosnak találják. Az RNEP-ből 1996 tavaszán kivált és az SZDRP-be átpártolt Viorel Salagean egykori parlamenti képviselő szerint az egységpárt sokat veszít majd Funar „költözésével”, hívei nagy számban fognak átiratkozni az Nagy- Románia Pártba, amely így uralni fogja Erdélyben is a nacionalista választótábort, nyilván az egyre inkább elszürkülő Egységpárt rovására. Utóbbi vezérei máris neheztelnek C. V. Tudorra, illojalitással vádolják, és emlékeztetik arra, hogy nemrég még hű szövetségesek voltak, egymás köreit soha nem zavarták. Az egységpárti szemrehányásra a Nagy-Románia Párt még nem reagált, nem is tehette, mert Tudor a hét végén Le Pen vendégeként Strasbourgban tartózkodott, ahol részt vett a Nemzeti Front kongresszusán. (gyarmath) Bős-Nagymaros szlovák és magyar oldalról Hágai bírák terepszemléje Pozsonyból jelenti az MTI. Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdi meg kedden Szlovákiában a bős-nagymarosi vízlépcső jogvitájának részét alkotó helyszíni terepszemlét a hágai Nemzetközi Bíróság küldöttsége. A legfelső nemzetközi jogi fórum fennállásának ötvenegy éve alatt először száll ki a jogvita tárgyát képező objektum helyszínére. A küldöttség kedden és szerdán a szlovákiai helyszíneken ismerkedik a tereppel, csütörtökön és pénteken pedig Magyarországra látogat, ahol megtekinti a szigetközi állapotokat, a nagymarosi területet, és a Szentendrei-szigetet is. Értesülések szerint a szlovák fél a vízlépcső eredeti tervétől eltérő C változaton és a bősi erőművön kívül a Szap és Csicsó térségében „kényszerűen megépített” árvízvédelmi objektumokat is a küldöttség elé tárja. Pozsony álláspontja szerint ha a vízlépcső az eredeti, 1977-es tervek szerint épülhetett volna fel, akkor ezekre nem lett volna szükség. A hágai bírák Szlovákiában megtekintik a régi Duna-meder és a felvízcsatorna közé szorult sziget három faluját, Vajkát, Bodakot és Doborgazt, illetve a sziget dunai ágrendszerét is. Elképzelések a Babes-Bolyairól A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nemzetiségű tanári kara az MTI szerint megfogalmazta saját elképzeléseit egy önálló romániai magyar egyetem megalakításáról. Szerintük a leendő magyar egyetemi részlegben négy karban kell összefogni a jelenleg körülbelül kéttucatnyi szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat a Babes- Bolyai egyetem keretén belül ,úgy, ahogyan azt az elmúlt hetekben, magyarországi látogatása óta Románia miniszterelnöke, Victor Ciorbea több ízben is megfogalmazta. Ezzel szemben a román tanerők nem tartják indokoltnak a belső különválást, és elképzelésük szerint a kolozsvári egyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét. Ilyen értelemben az egyetem szenátusa hétfőn felkérte a kormányt, hogy biztosítson törvényes garanciákat az egyetem e jellegének fennmaradásával kapcsolatban. Netanjahu Arafatot vádolja az erőszak elszabadulásáért Az Arab Liga szakít Izraellel Az Arab Liga külügyminiszterei kairói tanácskozásukon arra szólították fel vasárnap a pánarab szervezet tagállamait, hogy fagyasszák be Izraellel a kapcsolatnormalizálás folyamatát és azok, amelyeknek érdekképviseletük van a zsidó államban, azt zárják be. A liga miniszteri tanácsa ajánlásában az Izrael elleni bojkott felújítását és a regionális kérdéseket taglaló többoldalú tárgyalásokon való arab részvétel beszüntetését irányozta elő. A testület szerint ezeknek az intézkedéseknek addig kell érvényben maradniuk, ameddig - mint Szaíd Kemál, a szervezet palesztin ügyekkel megbízott főtitkárhelyettese fogalmazott - Izrael alá nem veti magát a madridi konferencia elveinek, ezek közül is a „területet békéért” elvnek. Egyiptomra és Jordániára - a két arab országra, amely békeszerződést kötött a zsidó állammal - nem vonatkozik a határozat. Mind Amr Músza egyiptomi külügyminiszter, mind palesztin kollégája, Faruk Kaddami (a PFSZ politikai osztályának vezetője) világossá tette, hogy a miniszteri fórum ajánlása azokat az arab országokat érinti - Marokkót, Tunéziát, Katart és Ománt -, amelyek a békefolyamat során 1993 óta a kapcsolatok normalizálásának szellemében érdekképviseletet, összekötő irodát nyitottak Izraelben. Ezek az országok egyébként Benjámin Netanjahu tavalyi kormányfővé választása óta lényegében befagyasztották a kapcsolatépítést - emlékeztetett az AFP. Egy arab diplomata szerint a határozatot Faruk Saraa szíriai külügyminiszter nyomására, Marokkó, Egyiptom és Jordánia fenntartásai ellenére hozták meg. Damaszkusz eredetileg kötelező érvényű határozatot akart kicsikarni, de Egyiptom végül elérte, hogy csak ajánlás formáját öltse az állásfoglalás. Izrael, amely az újabb keletjeruzsálemi zsidó lakónegyed építésének megkezdésével váltotta ki a palesztinok s immár az arab országok haragját, „abszurdnak” minősítette az Arab Liga határozatát. Jigal Palmor külügyi szóvivő szerint „a normális szomszédkapcsolatokat előnyként, a térség minden országa közös érdekeként kellene szemlélni, és képtelenség, hogy mintegy ostorként használják Izraellel szemben, valahányszor válságba kerül a békefolyamat”. Benjámin Netanjahu pedig a CBS amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy az arab országok megszakítanák Izraellel a kapcsolatot. Mindazonáltal megismételte azt az álláspontját, amely szerint a béketárgyalások azért akadtak el, mert Jasszer Arafat, bár képes lenne rá, nem fékezte meg kellő mértékben a terrorcsoportok tevékenységét. Azzal vádolta a palesztinokat, hogy az erőszakot tárgyalási fegyverként vetették be, s így a „békefolyamat gyakorlatilag összeomlott”. A palesztin hatóság mintegy erre válaszul közölte, nem fog együttműködni Izraellel a merényletek megelőzésében, amíg újra nem kezdődnek a béketárgyalások. Palesztinok ezrei tiltakoztak egyébként vasárnap is Izraelben és a palesztin önkormányzati területeken az izraeli telepítési politika ellen - miután híre ment, hogy az izraeli katonák szombaton lelőttek egy húszéves palesztin fiút, de Izrael cáfolta a hírt. A palesztin rendőröknek azonban többnyire sikerült meggátolniuk, hogy a tüntetők elérjék az izraeli vonalakat, elejét véve az erőszak elszabadulásának. Az első izraeli reagálások kedvezően értékelték a történteket. Jichák Mordeháj védelmi miniszter ezt annak próbájaként jellemezte, hogy a Palesztin Hatóság mennyire hajlandó harcolni az erőszak ellen.