Magyar Nemzet, 1997. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
4 HolágarVm/H Hazai tudósítások PÉNTEK, 1997. május 2. A T. Házban átlátható államot szorgalmaztak Szószólók, üres padsorok előtt Az Országgyűlés szerdai ülésén először számoltak be tevékenységükről az állampolgári szószólók, azaz az „ombudsmanok”. Névlegesen a parlament előtt, a valóságban csaknem üres padsorok előtt hangzottak el a beszámolók. A frakciók nevében felszólalók elismeréssel nyugtázták az szószólók eddigi tevékenységét, aláhúzták a jogállamot erősítő szerepüket. Az ülés kezdetén az elnöklő Füzessy Tibor bejelentette, hogy Pál László szocialista képviselő, a Mal Rt. elnöke május 1-jei időponttal lemondott képviselői mandátumáról: a képviselői öszszeférhetetlenségi törvény állította választás elé a honatyát. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elmondta: az elmúlt másfél évben több mint 11 ezer beadványt regisztráltak, 317 esetben állapítottak meg alkotmányos visszásságot, és 477 ajánlást fogalmaztak meg. Az érintettek ezeknek az ajánlásoknak 80 százalékát tudomásul vették. Kétszeresére nőtt az adózási jogbizonytalanságból eredő, valamint az egészségügyi panaszok száma. Számottevő a rendőrség és a földhivatalok munkájával foglalkozó beadványok mennyisége is. Az országgyűlési biztos mintegy 140 jogszabály módosítását kezdeményezte. Ezek között említést érdemel az a javaslat, amelyben egy állami kárenyhítési alap létrehozását kezdeményezték a bűncselekmények áldozatainak támogatására. A nemzeti és etnikai jogok biztosa, Kaltenbach Jenő arra helyezte a hangsúlyt, hogy a vizsgált ügyek több mint fele diszkriminációval, mindenek előtt a hatósági eljárás, a foglalkoztatás, valamint az oktatás területén tapasztalt megkülönböztetéssel hozható összefüggésbe. Nem sikerült tisztázni a kisebbségi önkormányzati rendszer hatáskörét, amit a finanszírozás szempontjából is pazarlónak minősített. Majtényi László adatvédelmi biztos rámutatott: az információs forradalmakat követő világban alapvető cél, hogy az állampolgár maradjon „átláthatatlan” az állam intézményei számára, ugyanakkor ezek az állami intézmények váljanak üveggé - fogalmazott a polgár kíváncsi tekintete előtt. Tapasztalata szerint ma erősebb a személy adatok védelme iránti érzékenység, mint az információ szabadsága iránti igény. Az idei év első három hónapjában kétszer több panasz érkezett, mint egy évvel korábban. Az adatvédelmi biztos hamis dilemmának tekinti azt, amikor a rend és a szabadság fogalmát szembe próbálják állítani. Szóvá tette, hogy elsősorban a Pénzügyminisztérium újracentralizálási törekvései adatvédelmi szempontból aggályosak. A pénzügyi tárca a közterhek behajthatóságára hivatkozva a nagy állami nyilvántartási rendszerek összekapcsolását szorgalmazza. A beszámolók után vita bontakozott ki a T. Házban. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a bűncselekmények áldozatainak kártalanításra tett javaslatra úgy reagált, hogy a kabinet megbeszéléseket kezdeményez az érintett szervekkel. Jakab Róbertné szocialista képviselő a kisebbségi jogok biztosának beszámolójával foglalkozott. Aláhúzta a közvetett diszkriminációval kapcsolatos problémák orvoslásának fontosságát. Mészáros István (SZDSZ) úgy fogalmazott, hogy az országgyűlési biztosok tevékenysége hozzájárult a polgári tudat és a panaszkultúra fejlődéséhez. Bánk Attila kisgazda képviselő úgy vélekedett, hogy a közszolgálati médiumok jóval nagyobb teret szentelhettek volna a szószólók vizsgálatainak. A kereszténydemokrata Isépy Tamás aláhúzta az állampolgárok bizalmának erősödését az új jogintézmény iránt. Szájer József fideszes képviselő az ombudsmanok szerepét értékelve megállapította: az Országgyűlés és a társadalom közötti konfliktusközvetítés fontos intézményéről van szó. Kutrucz Katalin (MDNP) a szószólói hivatal alkalmazottainak méltatlan munkakörülményeivel foglalkozott. A vitában egyetlen miniszter sem tisztelte meg véleményével az ombudsmanokat, bár nevükben több politikai államtitkár is reflektált a bírálatokra. A beszámolóval kapcsolatos vita lezárult, határozathozatalra várhatóan a jövő heti ülésén kerül sor. (bodnár) Antiszemitizmus a vád Elmarasztalnák a Ház alelnökét Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága szerdai ülésén elfogadta azt az országgyűlési politikai nyilatkozattervezetet, amely szerint G. Nagyné Maczó Ágnes március 17-i parlamenti felszólalásában Rákosi Mátyás bűnösségét közvetlen összefüggésbe hozta az egykori vezető zsidó származásával - közli az MTI. A javaslat szerint a politikai antiszemitizmus nyilvánvaló kifejeződése elfogadhatatlan. Néhány képviselő annak a véleményének adott hangot: a javaslat beterjesztése idejétmúlt, sőt arra alkalmas, hogy az ügyet „továbbgörgesse”. Gellért Kis Gábor bizottsági elnök szerint az a kérdés: lehet-e következmények nélkül bármiféle vallási, etnikai diszkriminációnak hangot adó kijelentést tenni a magyar törvényhozásban. Címert kapott Tildy faluja István király egyik legbátrabb pogányverő harcosaként kapott adománybirtokot a mai Kaposvár közelében Őrei vezér. A róla elnevezett 500 lelkes faluban gyűltek össze tegnap a megye elöljárói, hogy felavassák az oroszlános falucímert és zászlót. Kolber István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke arra is emlékeztetett, hogy 1919 és 1921 között a protestáns település lelkésze Tildy Zoltán, hazánk egykori köztársasági elnöke volt. (gulyás) Albán, olasz heroinhálózat A drogfogyasztás nagyságrendi csökkenését nem lehet remélni, ugyanakkor lassan megteremtődnek az azt kiváltó negatív társadalmi jelenségek ellenpontjai - mondta Gál Zoltán. Az Országgyűlés elnöke szerdán a parlamenti drogkonferencián. A T. Ház munkacsoportjai felvetették: hazánkban is az európai „keresletcsökkentő drogpolitikát” kell folytatni. Elengedhetetlen, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vállalja a kábítószerfogyasztók kezelési költségeit. A drogprobléma elsősorban generációs baj, hátterében a fiatalok általános magányérzése áll. (Kálmán) A drogmaffiák, kábítószerrel üzletelő kereskedőhálózatok elleni fellépést szorgalmazta Hollósi György, bűnüldözési szakértő a parlamenti nyílt napon - írja az MTI. A heroinon kívül - amellyel albán és olasz szervezetek kereskednek nálunk - az összes drogot magyar kereskedők terítik a hazai drogpiacon. A rendőrség célja, hogy megakadályozza e piac „szabályos” működését s ezt szolgálják a drogdiszkókban tartott razziák is. Ezek csak részben eredményesek, mivel a jog nem teszi lehetővé, hogy bezárathassák az ilyen szórakozóhelyeket. A bűnüldözők mégsem nézhetik tétlenül, hogy a kábítószerélvezők azért, hogy „anyaghoz” jussanak, maguk is a drogkereskedővé váljanak. Menekülnek az „emelt szintű” ellátástól Viskósor Kaposváron Ma ötvenhét lakója van a Somogy megyei APEH-székház közelében lévő, barakképületekből álló hajléktalangondozási központnak. Ám Kaposvár Kinizsi-lakótelepe mellett hamarosan egy kisebb viskónegyed látszik. Most négy, pokrócokból, fóliából tákolt lak sorakozik a Balaton utca fái alatt. A menekülőknek a hajléktalanszállót napközben el kell hagyniuk, a kalyibákban viszont jól elvannak egész nap. Lassan oda költöznek azok is, akiket még nem regisztráltak az átmeneti szálló gondnokságán. „A hajléktalangondozási központban megengedhetetlen, hogy akár egymásnak, akár az ott dolgozó szociális munkásoknak essenek” - mondta érdeklődésünkre Szabó János, a kaposvári családsegítő központ igazgatója. A somogyi megyeszékhely hajléktalanszállóján lakóknak fele sem kaposvári. Akad közöttük, akit renitens magatartása miatt már többször is kitiltottak az átmeneti szállásról. A környék lakói attól tartanak, bűnözőfészek lesz a viskósor. Ezért napokon belül lebontatják a kalyibákat, és az azokban meghúzódókat bevonják valamelyik szociális ellátórendszerbe, tehát nem maradnak élelem, tisztálkodási lehetőség és alvóhely nélkül. (g- j- «•) Győr pénzzel segít a cigányokon Romákat megosztó nyelvek Pillanatképek a romák múltjából címmel nemzetközi konferenciát tartottak szerdán Győrött. Farkas Aladár szlovákiai kutató rámutatott: Szlovákiában a nyelv megosztja a cigány népességet, a népcsoport egyik része a szlovák nyelvet, a másik része a magyart beszéli - írja az MTI. A győri önkormányzat képviselője, Boros Bálint úgy vélekedett: a romák életkörülményei csak az összmagyarság helyzetének javulásával fordulhatnak jobbra. A Győrött élő tehetséges cigánygyerekek számára létrehozott alapítványhoz a városi közgyűlés a közelmúltban egymillió forintot szavazott meg. fi NYEREMENYVONAAL április 30-i nyertes számai a következők: wímMm. m sm&m Próbálja Jgw, í!?!«i ma is! '■**— Történeti Hivatal A miniszter is ódzkodik Elképzelhető, hogy az SZDSZ sem támogatja Markó György jelölését a Történeti Hivatal vezetői posztjára. Sasvári Szilárd fideszes képviselő a múlt héten kifogásolta, hogy olyan embert neveznének ki a diktatúra iratait őrző intézmény élére, aki meghallgatásakor letagadta, hogy az MSZMP tagja volt. Másnap az Országgyűlés kulturális bizottságában Magyar Bálint kultuszminiszter a jegyzőkönyv szerint azt mondta: „a Történeti Hivatal vezetőjének személyét illetően hivatalosan a minisztérium véleményét nem kérdezték meg. Nekem nem áll rendelkezésemre a jelölt teljes szakmai életrajza. A felmerült viták alapján utánanéztem ennek, és én sem tartanám szerencsésnek, ha ő lenne a Történeti Hivatal vezetője”. (pg-) Új eljárási elem Nyomozási bíró Az Igazságügyi Minisztériumban április végén elkészült az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezete, az Országgyűlés elé terjesztésről az MTI értesülése szerint a kormány hamarosan dönt. A tervezet szerint a büntetőeljárásban új megoldás, hogy a vádirat benyújtása előtt a bíróság feladatait - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a nyomozási bíró látja el. Ő dönt például az előzetes letartóztatással kapcsolatos indítványokról. Bizonyítási cselekményt csak egészen kivételesen végez olyankor, ha a tanú az életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved vagy ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson nem jelenhet meg, továbbá olyankor, amikor ezt a tanú védelme indokolja. A törvénytervezet szerint az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga nyomoz vagy nyomozást végeztet. Polgárok a közművekért A privatizáció miatt áremeléstől félnek A fővárosban le kell állítani a közművek privatizációját mindaddig, amíg számításokkal alátámasztott elemzés nem készül arról, hogy ebből mi előnye származik a lakosságnak - hangzott el a Közműveket és Közszolgáltatókat Ellenőrző Civil Érdekvédelmi Szövetség sajtótájékoztatóján az MTI jelentése szerint a Józsefvárosban szerdán. A tájékoztatón elmondták: a pártoktól független polgári szervezet célja, hogy kontroll alakuljon ki a közművek és a közszolgáltatók tevékenysége fölött. A szövetség ►fontosnak tartja, hogy megismerhesse a közművek és közszolgáltatók 1996. évi mérlegének eredményeit. Négyszáz kilométer autópályát tervez a kormány Reformálják a nyugdíjazást (Folytatás az 1. oldalról) A pályakezdőknek 1998. január 1-jétől kötelező lesz belépni az új rendszerbe. A magánpénztárak várhatóan jövő év közepére indulnak be, addig a pénzeket a társadalombiztosítási pénztár gyűjti. Medgyessy kiemelte: a nyugdíjbiztosító pénztárak is létrehozhatnak majd ilyen magánpénztárakat. A nyugdíjjárulék mértékével kapcsolatban a miniszter elmondta: a 30 százalékos járulék egyötödét, azaz hat százalékpontot kell a tőkefedezeti számlára befizetni, amit két év alatt nyolc százalékra emelnek. Akik ennél többet fizetnek be, azok adókedvezményben részesülnek. A kabinet egyébként kötelezettséget vállal arra, hogy a keletkezett hiányt a tb-nek pótolja. A sajtóértekezleten részt vevő Kökény Mihály népjóléti miniszter a tervezettel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében szükség van ezekre a változtatásokra a jövő generáció érdekében. Jóváhagyta a kabinet a tízéves autópálya-építési programot is, ennek részleteiről Lotz Károly számolt be. A közlekedési miniszter elmondta: 2007-ig legkevesebb négyszáz kilométer autópálya - ebből 120 km új autópálya és 265 km új gyorsforgalmi út - épülhet meg. A beruházást 75 százalékban az állam, 25 százalékban pedig koncesszió vagy egyéb konstrukció révén finanszíroznák. A kormány tudomásul vette, hogy ahol csak lehetséges, fenn kell tartani a koncesszió rendszerét, ugyanakkor jelentős változás, hogy a konceszszióban legalább ötvenszázalékos állami részvételt tesznek kötelezővé. Lotz Károly szerint ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a jövőben épülő autópályák díjai lényegesen kevesebbek legyenek. A kabinet felmérései szerint mai árakon hét-tíz forintba kerül egy kilométer. Mint megtudtuk, jövőre elkezdik az M7-es autópálya felújítását, amely mintegy tízmilliárd forintba kerül majd. (Információink szerint hasonló beavatkozásra számíthatnak az M0-s autópályán is, mint arról lapunk 9. oldalán bővebben is olvashatnak.)A Magyar Nemzet kérdésére a miniszter azt mondta, a matricás rendszer bevezetésének nincs reális esélye. A továbbiakban Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár beszámolt arról, hogy a kabinet rövidesen beterjeszti a parlamentnek az alkotmánymódosítási javaslatait, miután egyeztetett a frakciók vezetőivel. Mint megtudtuk, a korábbi tervezethez történt visszalépés: a tervezetből kikerült az a passzus, hogy ezentúl az országgyűlési választások időpontja négyévenként májusban legyenek. Ezt általános vélemény szerint a választójogi törvényben kell majd szabályozni. Mint megtudtuk, a kabinet szerdán úgy döntött, hogy a munkaügyi minisztériumnak törvényjavaslatot kell kidolgoznia az alkalmi munkavégzéssel kapcsolatos adminisztrációs könnyítésről. A miniszterek határoztak arról is, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó agrárgazdaságok privatizációjával összefüggésben kezdeményezik a 75 százalékos állami tulajdon ötven százalék plusz egy szavazatra történő csökkentését és azt, hogy a munkavállalók tíz százalékig részesülhessenek a tulajdonból. Végezetül Kiss Elemér elmondta: a kabinet döntött arról, hogy a budavári Szent György tér helyreállítása vegyes finanszírozással valósítható meg, de az ingatlanok állami tulajdonban maradnak. (o.-t. g.) Közpénzekből adakozik a hivatalnok Ifjúsági „forrásvándorlás” (Folytatás az 1. oldalról) A megbízások olyan, néhány perces hangszalagok elkészítésére szóltak, melyeken többek között a kormányzati ifjúságpolitikát is népszerűsítik. Ezeket a szalagokat az ország számos iskolájába juttatják el az óraközi szünetekben való lejátszás céljából. Az ifjúsági szervezetek megütközéssel fogadták azt is: az ugyancsak az államtitkár elnökletével működő - az elmúlt két esztendőben egymilliárd forint fölött redelkező - Gyermek és Ifjúsági Alapprogram mintegy 15 milliót biztosított idén a MaHolnap című ifjúsági magazinnak. A havilap utcai árusításban nem kapható, ingyenes és célterjesztésű, néhány oldalas újság. Információink szerint éves előállítási költsége nem haladhatná meg a kétmillió forintot. Az újság felelős szerkesztője pedig Papp György, a koordinációs titkárság munkatársa, aki más civil és állami projektekben is érdekelt. Az ifjúsági tömörülések értetlenül állnak az előtt is, hogy az államtitkár kezében - a vonatkozó törvény és kormányrendelet alapján - szinte korlátlan hatalom összpontosul. Úgy vélik: az alapprogram és a titkárság közötti „elnöki átjárás” miatt teljesen átláthatatlan a két intézmény „forrásvándorlása”, amely esetenként tízvagy százmilliós tételt is jelenthet. Ez viszont mielőbbi felülvizsgálatot követelne, főként annak tükrében, hogy Koncz István folyamatosan pályázik a Világbank egyik szakértői pozíciójára. Informátorunk emlékeztetett azonban arra is: Koncz István még mindig élvezi a miniszterelnök bizalmát. Ennek oka viszont valószínűleg nem személyes eredetű. Miután komoly koalíciós viták előzték meg a koordinációs tanács felállítását s titkárának teljes kormányzati ifjúságpolitikai jogkörrel történt felruházását, feltételezhető, hogy Horn Gyula emiatt sem szeretné korábbi döntését, valamint a kormány egyik „sikerágazataként” aposztrofált ifjúsági struktúrát újabb politikai vitáknak kitenni. (Kálmán) XvmntPiiYYftnal-játékszabály A címoldalon minden megjelenési napon közzétesszük a Nyereményvonal W telefonszámát (06-60-55-33-55), valamennyi lappéldányon más-más sorszámmal. Ha részt kíván venni a játékban, a megjelenés napján 6-24 óra között jtl hívja fel a Nyereményvonalat (06-60-55-33-55). A játékba történő bejelentkezések után telefonkészüléke azonosításához előbb tárcsázzon vagy billentyűzzön egy 9-est. Ezután az automata központ kérésére válassza a napi játékot és tárcsázza a saját, aznapi lappéldányán szereplő sorszámot. Az automata közli önnel, hogy nyert vagy sem, majd lehetőséget kínál arra, hogy részt vehessen az előfizetőknek szóló játékban, melynek részletes ismertetőjét lapunk utolsó oldalán találja. Amennyiben a napi játékban önnek kedvezett a szerencse, az automata központ felkéri, hogy közölje személyi adatait és jelentkezzen be a játékirodán. Minden játéknapon öt, nyomtatásban megjelent sorszám nyer. A nyertes számokat a következő lapszámunkban közöljük. Napi nyeremény: 5x100 0OO forint. A nyeremény átvételének feltétele, hogy a nyertes a megjelenési napon bejelentkezett a Nyereményvonalon, és rendelkezik az aznapi - a nyertes sorszámot közlő - lappéldánnyal. A nyeremények átvétele az előzetesen egyeztetett időpontban a játékirodán történik. A nyertes lappéldány eredetét - előfizető, vásárló stb. - nem vizsgáljuk. A napi nyereményeket az szja levonása után Postabank-értékpapírban adjuk át. A játékban a Magyar Nemzet, a lap kiadója, a P & B Média Rt. a Szikra Lapnyomda Rt., és a TeleWestel munkatársai és azok hozzátartozói nem vehetnek részt. A játékkal kapcsolatos kérdésekkel munkanapokon 8-16 óra között forduljon a játékirodához: 149-1180, 344-2500/134. A játékiroda címe: P & B Média Rt. marketingosztály, 1133 Bp., Visegrádi u. 116.