Magyar Nemzet, 1997. július (60. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

2 Magyarért KÜLPOLITIKAI HELYZET OKOS TERVEZÉSRE és művészi egyensúlyra egyaránt szükség lesz a NATO-belépéshez nélkülözhetetlen pénz előteremtésében, s a többletköltségektől idegenkedő lakosság meggyőzéséhez. Christopher Long, Nagy-Britannia budapesti nagykövete fejtette ezt ki a The Wall Street Journal című lapnak Magyarországra vonatkoztatva. Mint mondta, Budapestnek az atlanti tagság a béke és a biztonság garanciáját jelenti, de ezeket az értékeket nem adják ingyen. S a lap ez alkalomból felidézi azt is, hogy háromféle találgatás létezik a költségek becslésekor. Az amerikai kongresszus egyik bizottsága csak a visegrádi országokkal számolva százhúszmilliárdra teszi az újak beilleszkedésének teljes összegét, s ez megoszlana a régi és az új tagok között. Az amerikai kormányzat jelentése viszont úgy számol: az új belépőknek 18-23 milliárd dollárral kell tervezniük tizenkét éves időtartamban. A Rand-tanulmány viszont hozzávetőlegesen ugyanennyi évre negyvenkétmilliárd dollár kiadással számol. A The Wall Street Journal szakértőket is idéz, s ők úgy vélik, e költségek mindenképen kezelhetők, ha az újonnan belépők csökkentik erőiket, és a felszabaduló összegeket fejlesztésre fordítják, gazdasági növekedésük pedig tovább tart. A amerikai üzleti körök lapja is emlékeztet rá: abban csaknem minden vélemény megegyezik, hogy a NATO-tagság kevesebbe kerül, mint nem belépni a szövetségbe. „TELJESEN LEZÁRT PROBLÉMA” Románia NATO-csatlakozásának esélye, illetve esélytelensége, mondta Emil Constantinescu elnök, mivel az amerikai döntés csak három ország támogatásáról szól. Ez pedig tekinthető végleges döntésnek is, mert az egész világ megértette, hogy az Egyesült Államokat nem lehet megsérteni. Az atlanti elutasítás viszont Bukarestben belpolitikai próbakő lehet, amiért is a józanabb Románia Libera máris arra int, ne ezen rágódjanak, hanem célozzák meg az Európai Uniót. Ez sem könnyű azonban, s ehhez is belső fejlődéssel kell az alkalmasságot bizonyítani. Márpedig annak egyetlen útja a reformok végrehajtása. Ugyanakkor vannak aggodalmaskodó, sőt dacos román hangok is a NATO-verseny finisében; ők azt vágják oda, hogy „az orosz terjeszkedéshez jók vagyunk így is, alacsony teljesítményű gazdasággal és hadsereggel”. TÖRPEÁLLAM kerül egyébként mától soros elnökként az EU élére, Luxemburg, amelynek tapasztalt külügyminisztere, Jacques Poos már Amszterdamban figyelmeztetett rá: a tagjelölt országokban számos reformot végre kell még hajtani ahhoz, hogy be tudják fogadni az EU jogszabályrendszerét. Hozzátette azonban, hogy Luxemburgnak a bővítés mellett figyelnie kell az unió előtt álló más kihívásokra is, a többi között azokra, amelyeket Amszterdamban sem tudtak kezelni. (Zs. E.) A héten egyeztetnek a szlovák parlamenti pártok Meciar újabb meghívója POZSONY Rövid egy hónap leforgása alatt a negyedik kísérlet született hétfőn Pozsonyban arra, hogy végre egy asztalhoz üljenek a parlamenti pártok elnökei, s megpróbáljanak szót érteni néhány olyan konkrét - a demokráciát és a jogállamiságot erősítő - lépésben, amellyel visszatérnének Szlovákia esélyei az Európai Unióhoz való csatlakozásra még a bővítés első körében. Vladimír Meciar kormányfő és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke a kezdeményezője az újabb kerekasztalnak, elküldte az egyes pártközpontokba péntekre szóló meghívóját, s a legnagyobb szlovák ellenzéki erők, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Kereszténydemokrata Mozgalom már jelezte is részvételét a megbeszéléseken. Lapunknak nyilatkozva Kvarda József, az Együttélés politikai mozgalom alelnöke elmondta, a magyar politikusok nem várnak semmit a kerekasztaltól, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a magyar koalíció is elfogadja a meghívást. Michal Kovác köztársasági elnök ezzel szemben nem bízik abban, hogy akár az ellenzékkel, akár vele valós megállapodásra törekedne Meciar Szlovákia európai integrációja érdekében, a puszta párbeszédet pedig értelmetlennek tartja. Az államfő a szlovákiai egyházak vezetőinek mondta ezt hétfőn, amikor is az elnöki palotában fogadta őket, s arra kérte a méltóságokat, vállaljanak sokkal nagyobb szerepet a társadalmi élet alakításából, mint tették azt ez idáig, s járuljanak hozzá ahhoz, hogy ne izolálódjék teljes egészében Szlovákia. (neszméri) Nemzetközi élet KEDD, 1997. július 1. Orosz műkincsvita Vissza a dumához Folytatódik a műkincstörvény tologatása Jelcin elnök és az orosz parlament között. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő hétfőn bejelentette, hogy Borisz Jelcin formai okokból ismét visszaküldte a képviselőknek a második világháború idején a Szovjetunióba hurcolt műkincseket orosz tulajdonná nyilvánító törvényt. Nincs kizárva, hogy most a szenátus fordul majd az alkotmánybírákhoz, mivel az alaptörvény szerint Jelcinnek alá kellett volna írnia a vétója ellenére a parlament két háza által ismételten jóváhagyott törvényt. Zöld út Yilmaznak Süleyman Demirel török államfő jóváhagyta Mesut Yilmaz hárompárti világi koalíciós kormányát, és az egykori ellenzéki vezetőt megerősítette miniszterelnöki hivatalában, jelentette az Anadolu Ajansi török hírügynökség. Az államfői megerősítéssel Yilmaz hivatalosan is a bal- és jobboldali pártok alkotta világi kormány miniszterelnöke lett. Éleződő hatalmi harc a boszniai szerb vezetésben Letartóztatták az elnök asszonyt ÚJVIDÉK - A belgrádi szerb rendőrség vasárnap este fél nyolc körül a belgrádi repülőtérről bekísérte Biljana Plavsicsot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A kihallgatás másfél óráig tartott, utána Plavsics asszonyt a határra kísérték, ott átadták a palei rendőrségnek. Az elnök asszony az éjszakát a palei belügyminisztériumbijeljinai székházában töltötte, majd reggel Banja Lukába utazott. Az esemény arra utal, hogy Bosznia szerb részében kíméletlenül folytatódik a hatalmi harc. Plavsics elnök asszony szombaton korrupció vádjával leváltotta Dragan Kijac palei belügyminisztert, vasárnap pedig Londonba utazott, állítólag Vid napjának, a pravoszlávok szent ünnepének ottani megünneplésére. Londoni hírek szerint az elnök asszony 24 óránál kevesebbet töltött a brit fővárosban, amikor Pale hazarendelte. Rendőri körökben és a kormányban egyaránt nagy felháborodást váltott ki az elnök asszony intézkedése, a leváltás miatt öszszeült a kormány. Plavsics - egyes hírek szerint - ezért szakította félbe londoni útját. Belgrádban azonban a szerb rendőrök várták, a Banja Lukából érkező elnöki testőröket a határon minden magyarázat nélkül feltartóztatták. Hétfői hírek szerint Biljana Plavsics délután a SFOR erőinek kíséretében Banjalukába érkezett. Közben Belgrádban a szerb belügyminiszter, Vlajko Sztojiljkovics. Pólában pedig Momcsilo Krajisnik, a bosnyákelnökség szerb tagja cáfolta az elnök aszszony kihallgatásának hírét. Semmi sem igaz az egészből, mondta Sztojiljkovics a szerb parlament rendkívüli üléséről tudósító újságíróknak. A Szerb Megújhodási Mozgalom közleménye szerint Plavsics asszony kihallgatását Szlobodan Milosevics rendelte el, akit Karjisnik kért erre a „szívességre”. Politikai hírmagyarázók egyetértenek abban, hogy Plavsics asz A parlament megfosztotta képviselői mandátumától Ágoston Andrást, a VMDK volt elnökét azzal a magyarázattal, hogy új pártot alakított. Ágoston (legújabban a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke) a mandátumvizsgáló bizottsághoz intézett levelében azt állítja, hogy továbbra is tagja a VMDK-nak, nincs szándékában lemondani, és elnöki tisztségéről szabálytalan módon váltották le. Azony végzetes hibát követett el azzal, hogy leváltotta a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsicshoz és Krajisnikhoz hű belügyminisztert. A leváltásra azért került sor, mert Kijac belügyminiszter megtagadta, hogy vizsgálatot indítson két nagy cég gyanús üzelmeiről, amelyek Karadzsics és Krajisnik tulajdonában vannak. Plavsics asszony a háború alatt szintén a kemény szerb vonalhoz tartozott, elnöki mandátuma alatt azonban mérsékeltebbé vált, hajlamos az együttműködésre a nemzetközi közösséggel. Másrészt a politikai életből tavaly száműzött Karadzsics a jelekből ítélve még mindig kezében tartja a rendőrséget (amely fedezi cégének csempészügyleteit), és a palei kormány is lojális hozzá. A boszniai szerb politikai ellenzék szintén úgy tartja, hogy Milosevics és Karadzsics keze van a dologban, Plavsics megbuktatását emlegetik, és nem zárnak ki egy latin-amerikaihoz hasonló puccsot sem. A boszniai szerb ellenzéki pártok véleménye szerint Plavsics asszonynak az a vétke, hogy fel akarja számolni a bűnözést és a törvénytelenséget, amelyet „az erdőkben tanyázó árnyékkormány” irányít. Gyarmati József Bukaresti koalíciós egyetértés az oktatási törvényről Elérhető a módosítás HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az oktatási törvény mielőbbi, kormányrendelettel történő módosítása mellett szállt síkra hétfőn Victor Ciorbea román miniszterelnök. A Parasztpárt sajtótájékoztatóján a kormányfő azt hangoztatta, hogy így a megváltoztatott jogszabály már ősszel alkalmazható lesz. Ami pedig e sietség okát illeti, az MTI beszámolója szerint Ciorbea elmagyarázta: a módosítás terve szerepelt a rövid távú kormányprogramban, majd hozzátette, ezzel egyetért a koalíció is. Mint ismeretes, a román kormány előbb beterjesztette a módosításokat a törvényhozók elé, majd időhiány miatt visszavonta javaslatát. Ez a lépése váltotta ki az ellenzék, s jó néhány parasztpárti honatya felháborodását. A Parasztpárt országos vezetősége végül hétfőn vitatta meg a kérdést, az ülést követően pedig bejelentették, azt javasolják a kormánynak, hogy rendeleti úton léptesse életbe a szabályozást. A vezetőség határozatának megszületését követően a párt szenátusi csoportja is e megoldás mellett foglalt állást. A koalíciós partner Szociáldemokrata Unió, az RMDSZ, valamint a Demokratikus Konvenció másik vezető ereje, a Nemzeti Liberális Párt már korábban támogatásáról biztosította az elképzelést. Hétfőn néhány napos hallgatás után a román külügyi tárca hivatalosan állást foglalt szóvivője ügyében. Mint ismeretes, a múlt hét végén elterjedt a hír, miszerint Gilda Lázár újságíróknak bírálóan szólt volna a kormányfő amerikai útjáról, mire az távozását követelte. A tárca bejelentette: úgynevezett minisztériumi becsületbíróság vizsgálja ki az ügyet. Berisha elismerte vereségét, a monarchisták bizakodnak Szocialista győzelem Albániában (Folytatás az 1. oldalról) A választási bizottságban hivatalosan még semmit nem tudtak mondani a referendum eredményéről, a bizottság jól informált forrásai ezzel szemben az ITARTASZSZ-nak súlyos kétségüket fejezték ki a monarchisták állítása kapcsán. Egybehangzó vélemények szerint négy hónappal a csaknem 1600 ember életét kioltó súlyos zavargások kirobbanása után néhány kisebb incidenstől és a politikai pártok tiltakozásaitól eltekintve a szavazás a lehető legnagyobb rendben zajlott le. A központi választási bizottság várhatóan kedden hirdet eredményt. A testület a részvételi arányt 65-70 százalék közé teszi. Azokban a körzetekben, ahol egyik induló sem szerezte meg a leadott szavazatok 50 százalékát, vasárnap, június 6-án újabb fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt részvételével. A nemzethez intézett televíziós üzenetében Berisha legmélyebb háláját fejezte ki a Demokratikus Párt szavazóinak, akiket arra kért, hogy bátorsággal és méltósággal viseljék a vasárnap született ítéletet, és ellenzékként folytassák a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi - a választási kampány előtt és alatt tett - ígéretét, a Reuter szerint azonban nem világos, hogy ez a lemondását jelenti-e. Berisha ugyanis több ízben kilátásba helyezte: távozik posztjáról, ha egy baloldali kormány kerül hatalomra. Bashkim Fino ideiglenes kormányfő a szocialisták nevében szólította fel az albánokat, hogy tegyenek meg mindent az ország békéjének biztosításáért. A dél-albániai Vlorából arról számoltak be, hogy a városközpontban garázdálkodó fegyveres csoportok összecsapásában hétfőn egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. A királypártiak szerint a közel hatvanévi száműzetésből a múlt hónapban visszatért Leka a szavazatok 54 százalékát szerezheti meg, s különösen az északi országrészben nagy támogatást kapott. A király visszatérésével azonnal visszaállna az 1928-as alkotmány - mondta Fluturak Germenji, a monarchista Törvényességi Párt szóvivője. Kijelentette, hogy pártja adatai szerint az észak-albániai Shkodrában a szavazók 75, Tiranában 52 százaléka szavazott a királyság visszaállítására, s még a déli térségekben is 25 százalék támogatta Leka viszszatérését. Görögország elégedett a szerinte általában véve rendben lezajlott választások utáni, kedvező albániai fejleményekkel, jelentette ki hétfőn Athénban Jannosz Kranidiotisz görög külügyi államtitkár. Elégedetten nyilatkoztak az albán politikusok, valamint az olasz miniszterelnök is az albániai parlamenti választások menetéről. Romano Prodi olasz kormányfő rámutatott, hogy az olasz parancsnokság alatt álló többnemzetiségű védelmi erő nagyon jelentős szerepet játszott a szabálytalanságok vagy incidensek megelőzésében. A szocialista párt egyik vezető politikusa azt hangoztatta, hogy ezúttal nem ismétlődtek meg a tavalyi helyhatósági választásokon elkövetett törvénysértések. Trifan Shehu, a Demokrata Párt elnöke elégedetten vette tudomásul, hogy a választópolgárok nagy aktivitást tanúsítottak. Megerősítette, hogy a szavazás szervezetten és nyugodtan folyt, bár egyes déli településeken gyakorlatilag ellenőrzés nélkül ment végbe. Amerikai szakértői vélemények A NATO bővítése szilárdabb Európát teremt (Tudósítónktól) WASHINGTON - A NATO bővítése gondolatgazdag válasz három kihívásra: előmozdítja a kapcsolatokat az Egyesült Államok és a táguló demokratikus Európa között, az alakuló, posztimperialista Oroszországot együttműködésre készteti ezzel az Európával, s megerősíti a demokrácia és a béke szokásait Közép-Európában. Ezt írja a hétfői The New York Times véleményoldalán közölt cikkében Zbigniew Brzezinski és Anthony Lake volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A szerzők kiállnak az atlanti szövetség kiszélesítése mellett, s rövid elemzésükben elidőznek az orosz viszony taglalása mellett. Úgy vélik, hogy a NATO-orosz biztonsági tanács nem ad túlzott beleszólást Moszkvának a szervezet ügyeibe, s a konzultációs folyamat csak akkor működik, ha Oroszország együttműködik, egyebekben kirekeszti magát. A szerzők rámutatnak arra is, hogy a NATO-tagság ígérete etnikai és határvitákat zárt le. Megjegyzik azonban, hogy a felveendő három államot máris megfigyelőként vagy résztvevőként kellene beengedni az atlanti tanács vitáira, nehogy az a látszat keletkezzék, mintha a csatlakozás két éve alatt Oroszországnak nagyobb befolyása lenne. S hozzáteszik, a NATO kapuit nyitva kell hagyni mindazok előtt, akik be kívánnak lépni és teljesítik a feltételeket. Ekként - írják - a NATO bővítése szilárdabb Európát teremt, s szélesíti az amerikai-európai biztonsági kapcsolatrendszert is. (k. m.) Csernomirgyin az atlanti tervekről Moszkva ellenlépésekre készül nem részletezte, milyen lépésekről van szó. Moszkva a madridi csúcson egyébként csupán alacsonyabb szinten képviselteti magát. Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő bejelentette: Valerij Szerov miniszterelnök-helyettes, illetve Nyikolaj Afanaszjevszkij külügyminiszter-helyettes utazik a spanyol fővárosba. Hétfői tanácsülésükön a második nekifutásra sem sikerült megegyezésre jutniuk a NATO-országok nagyköveteinek a Madridban NATO-tagságra meghívandó kelet-európai országok körét illetően. Nem mutatkozott semmilyen érdemi eltérés az immár hetek óta ismert álláspontokhoz képest. Diplomáciai források szerint egyre inkább növekszik annak valószínűsége, hogy az ügy mégiscsak végső előzetes megegyezés nélkül kerül majd a jövő keddi csúcs elé. Jelcin elnök és az orosz kormány ellenlépésekre készül, mert a NATO kiszélesítésével az orosz határokhoz közelebb kerül az Észak-atlanti Szövetség katonai infrastruktúrája. Ezt Viktor Csernomirgyin miniszterelnök jelentette be hétfőn a katonai akadémiák végzett hallgatói számára a Kremlben adott fogadáson, de L Osztrák csatlakozás Schengenhez Bonni fenntartások Ausztria határai Németország és Olaszország irányába csak 1998-ban lesznek a schengeni egyezménynek megfelelően átjárhatók - közölte hétfői bécsi sajtótájékozatóján Karl Schlögl osztrák belügyminiszter. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a schengeni tagállamok állampolgárai csak jövőre léphetik át ellenőrzés nélkül az osztrák határt, és a határellenőrzés számukra csak fokozatosan szűnik meg. A konkrét intézkedéseket Ausztria július közepén tárgyalja meg a két szomszédos állammal, jelentette az MTI. A belügyminiszter arra számít, hogy Franciaország, ahol az előrehozott parlamenti választások miatt a nyári szünet előtt már nem került a parlament napirendjére az Ausztria teljes jogú schengeni tagságáról szóló dokumentum, szeptemberben ratifikálja azt, s Ausztria november vagy december elsejétől teljes jogú Schengen-tag lehet. Ausztria július elsejétől - bár nem teljes jogú tag - átveszi a schengeni soros elnökséget. Az osztrákok már egy ideje azt hangoztatják, hogy képesek teljesíteni a schengeni egyezményben az Európai Unió külső határának ellenőrzésére előírt összes feltételt, s eredetileg arra számítottak, hogy október 27- től életbe léptethetik a schengeni előírásokat. Először a francia nemzetgyűlés késlekedése miatt hiúsult meg ez a dátum, másrészt - bár ezt egyetlen osztrák politikus sem mondja ki nyíltan ismét a németek ellenállása miatt. A németek, főleg a bajorok, mindenáron be akarják bizonyítani, hogy Ausztria még nem Schengen-érett, s Nyugat- Európa nem mondhat le a német határellenőrzésről. Ennek a nyomásnak engedett ismét minden bizonnyal az osztrák belügyminiszter, amikor a sajtókonferencián arról beszélt: a német-osztrák, illetve az osztrákolasz határon fokozatosan 3-6 hónapon belül teszik szabaddá a határátkelést. t. a C. Electricbau Rt. keres épületfelügyeleti rendszerek megjelenítéséhez szoftverkészítőket. Az állás betöltésének feltétele: szakirányú végzettség Windows NT, Delphi-, Pascal-ismeretek legfeljebb 35 éves korhatár szakmai gyakorlat előnyt jelent. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet írásban, szakmai önéletrajzzal és fényképpel: 1037 Budapest, Mikoviny S. u. 2-4.