Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

­ A legyőzhetetlen bóvli Elkészült a fogyasztóvé­delmi törvény tervezete, amely néhány héten belül a kormány elé kerül. Remény­kedjünk, hogy eredménye­sen védi majd érdekeinket. Csak azt ne várjuk tőle, hogy eltünteti az üzletekből, a piacokról a bóvlit. Arra ugyanis igény van. A bóvli manapság nemcsak keletről jön, hanem nyugatról is. Mi­vel szabaddá tettük az utat a nyugati országok árucikkei előtt, az ott előállított és a közösség piacáról kiszorult gyenge minőségű terméke­ket szétterítették nálunk és szomszédainknál. A kispén­zű emberek tudják: az olcsó, illetve a hamis márkájú áru­val nem járnak jól, de nincs más választásuk, csak arra telik nekik Az igazi probléma nem ez, hanem az, hogy a hazai nagyüzemek, a hajdan jó nevű cégek termékei is gya­korta minőséghibásak, nem felelnek meg a szabványnak s ezzel a fogyasztói károsít­ják. A Mól kénvegyületes benziné ebben a tekintet­ben, mondhatnánk, csak a jéghegy csúcsa. Lapunk nemrég terjedelmes cikket közölt arról, milyen sok rossz minőségű és hamisított vegyszert, növényvédő szert kínálnak az üzletekben, a piacokon. Van például olyan burgonyabogár elleni szer, amely nem pusztítja, inkább hizlalja a rovart, a gombabetegségek megelő­zésére ajánlott bizonyos permetezőszerek semmit nem használnak, egyes olaj­festékek rövid idő alatt kifa­kulnak, elszíneződnek. Ol­vasóink panaszos leveleik­ben szóvá teszik: szerintük a gáz fűtőértéke nem­ felel meg az előírtnak, a parizer­­félék sok vizet tartalmaz­nak, némely fogyást elő­segítő tabletta nem más, mint plazebó. A fogyasztó­nak sok esetben csak sejté­sei vannak, a valóság fel­tárásához szakemberekre, műszerekre van szükség. Itt kellene belépni a fo­gyasztóvédelmi szervezetek­nek, amelyek - a nagyará­nyú leépítések következté­ben — amolyan főhivatalok lettek. Ebben a vonatkozás­ban a készülő új törvény minden bizonnyal változást hoz. Ezután sem lehet azon­ban megvédeni azt, aki az utcai és piaci illegális árus­tól vásárol portékát. A gyors javulást illetően ne le­gyenek tehát vérmes remé­nyeink. Keserű Ernő I­D-b­askok e.»wai ” —«IT'JB,m^v“A Ki­­li Magyar Nemzet ® V- http://www.magyarnei­­zet.hu Lesipuskás fotósok üldözték Párizsban a walesi hercegnő Mercedesét Autóbaleset áldozata lett Lady Diana Barátja, Dodi al-Fayed is életét vesztette - Koszorúk a királyi palota előtt LONDON - „Love at Last” - vagyis: „Végre szerelem”. Ezt a címet adta a Diana hercegnő és Dodi al-Fayed millimos playboy boldogságát megörökítő mellékle­tének a vasárnapra virradó éjszaka a londoni Sunday Mirror szerkesz­tője. Mire azonban az újság az ut­cákra került, a címet máris „Vég­zetes szerelem”-re kellett volna változtatni. Kora hajnalban kezd­tek ugyanis érkezni az első, akkor még zavaros és töredékes hírek ar­ról, hogy Diana hercegnő és Dodi al-Fayed szörnyű autóbalesetet szenvedett Párizsban, a Szajnával párhuzamosan futó egyik gyors­­forgalmi úton. Már az első jelen­tésekből is kiviláglott, hogy Dodi al-Fayed és a gépkocsi vezetője a helyszínen szörnyethalt, egy sze­mélyi testőr megsérült, a hercegnőt pedig - miután hosszú küzdelem után sikerült kiszabadítani a ron­csok közül - egy párizsi kórház in­tenzív osztályára vitték. A végső, tragikus bizonyos­ságról szóló hírt greenwichi idő szerint körülbelül fél négykor kap­ták meg a rádióállomások és az ak­kor reggeli kiadásaikat réges-rég kinyomtatott lapok: a kórház két professzorának a francia belügy­miniszter, Jean-Pierre Chevene­­ment által ismertetett nyilatkozata szerint a hercegnő olyan szörnyű sérüléseket szenvedett, hogy az azonnal elvégzett műtét ellenére sem tudtak az orvosok úrrá lenni az erős tüdővérzésen és az ezzel összefüggésben fellépett szívelég­telenségen. Az újraélesztési kí­sérletekkel két óra múlva fel kellett hagyniuk, és a hercegnőt párizsi idő szerint hajnali négy óra előtt nem sokkal halottnak nyilvá­nították. A tragédia bekövetkeztében - ahogy egyébként valahogy az el­múlt években Nagy-Britanniában igen sokan sejteni kezdték - kulcs­szerepe lehetett a bulvársajtó le­­rázhatatlan fotósainak. Szomba­ton érkezett ugyanis vissza Diana Párizsba újabb, Dodi al-Fayed­­del eltöltött dél-franciaországi és szardíniai nyaralásáról. Dodi, aki jelentős időt töltött el apja üzleté­ben, azaz a londoni Harrods áru­házban, a pletykalapokban megle­hetősen sűrűn szereplő Los Ange­­les-i producer is volt egy személy­ben, akinek nevéhez olyan filmek fűződtek, mint például az 1981- ben forgatott és Oscar-díjjal elis­mert brit „Tűzszekerek”. Az al-Fayed és a Spencer családok kö­zött barátság alakult ki, így nem tűnt különösebben meglepőnek a nyár elején, hogy Dodi és Diana mind több időt tölt egymás társasá­gában. Most egy hónapon belül im­már harmadszor nyaraltak együtt, és Párizsba visszaérkezve a napot vásárlással, kirakatnézegetéssel va­lamint - ez bizonyult később vég­zetesnek - az al-Fayed tulajdoná­ban lévő párizsi Ritz Hotelban el­költött vacsorával töltötték. (Folytatás a 16. oldalon) Egyes hírek szerint az egyik fotós vágott motorján a 150-170 km/órával menekülő Mercedes elé (MTI külföldi képszolgálat - EPA) Orbán Viktor jobbközép együttműködést hirdet Keresztény alternatíva a választóknak (Munkatársunktól) Szombaton Győrben meg­tartotta első közgyűlését s ezzel hivatalosan is meg­alakult a Keresztényde­mokrata Szövetség. Elnök­ké Surján Lászlót válasz­tották. Orbán Viktor sze­rint erős jobbközép együtt­működés lesz a jövő évi vá­lasztáson. Nem először választotta a megújulni vágyó magyar ke­reszténydemokrácia zászlóbon­tásának helyszínéül Győrt. A Barankovics István nevével fémjelzett Demokrata Néppárt is, éppen ötven esztendeje, a Kisalföldről indította el ered­ményes választási kampányát. A Széchenyi téri Lloyd-épület erkélyéről 1947. augusztus 10- én ismertette a pártelnök új programjukat, amely a szeptem­beri választásokon - a közis­mert csalások ellenére - több mint nyolcszázezer szavazatot és második helyet hozott, s ez egyúttal a legnagyobb ellen­zéki párttá tette a Baranko­­vics-pártot. Surján László a jubileum­ra szervezett Barankovics-em­­lékülés előtti sajtótájékoztatón elmondta: ma is nehéz helyzet­ben van a hazai keresztényde­mokrata mozgalom, a KDNP hosszú hónapok óta tartó vitái végül pártszakadáshoz vezettek. A kiűzöttek és követőik, akik egyben az új szövetség létreho­zói, a barankovicsi hagyomány talaján szeretnének újrakezdeni, és a Demokrata Néppárt azóta is élő és aktuális célkitűzéseiből kívánnak erőt meríteni. A civó­­dásokkal terhelt időszak lezá­rult, immár tárgyalási helyzet­ben vannak, hiszen az alakuló ülés alig remélt nagy sikerrel zá­rult, máris ezer tagja van a szö­vetségnek. (Folytatás a 3. oldalon) A különleges övezet nagyberuházás lehetne Záhonyra felvirágzás vagy bukás vár? (M­unkatársunktól) Tajvanná válhat és jócskán meghaladhatja a hamburgi kikötő teljesítményét a zá­honyi, illetve az ukrán határ túlsó oldalán lévő térség, ha mind a két ország hajlandó megadni a különleges öve­zet státust, és beengedi azt a működő tőkét, amelyik már most is a lehetőséget várja arra, hogy megkezdődjék a majdani vámszabad terület két kontinens gazdasági ér­dekeit szolgáló nagy léptékű fejlesztése. A magyar kormány 1993-ban már határozott arról, hogy a Kelet- Magyarország csücskében lévő térséget, a tranzitszállítást, a vám­szabad területi jelleget megterem­ti, illetve modernizálja, 1994 után pedig a Magyar Fejlesztési Bank közbeiktatásával e célú társaságot is alapított. A nemzetközi beruhá­zói tőke „szándéknyilatkozatát” a legutóbbi időkben már magáénak tudhatja a magyar gazdaság. A MÁV Rt. vezérigazgatója, Sípos István szombaton e befektetési kí­nálat ismeretében látta vendégül a záhonyi, több mint 80 négyzetki­lométeres átrakókörzetben a kana­dai székhelyű Közép-európai Be­ruházási Társaság, a CEIC Hol­ding vezetőit, szakértőit, akik vi­szont meginvitálták a „bejárásra” Tom Lantost, az amerikai kong­resszus tagját, illetve Baja Ferenc környezetvédelmi és területfej­lesztési minisztert. A keleti határterületet a het­venes években építették ki főleg az akkori KGST-n belüli, illetve tranzitkereskedelem igényeinek kielégítésére a napi 40 ezer tonna gépesített rakodására alkalmas nagyüzemet. (Folytatás az 5. oldalon) Tanévnyitók országszerte A kecskeméti Kodály „énekesiskola” új épületét Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke avatta fel vasárnap. A Boros Pál terv­ei szerint készült, tízezer négyzetméteres épületben 28 tanteremben kezdődik meg a tanítás. (Összeállításunk a 9. oldalon) MTI-fotó - Szombathy Dániel

Next