Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
* A különleges övezet nagyberuházás lehetne Záhonyra felvirágzás vagy bukás vár? (Folytatás az 1. oldalról) gyár oldalon szabad munkaerő Az évtized elején mind a MÁV teljes áruforgalma, mind a záhonyi átrakást kérő szállítás jelentős mértékben csökkent, s mint a Sípos István vezérigazgató vendégeinek kifejtette, ebben az általános politikai, illetve gazdasági okokon túl még a rossz ár- és kereskedelempolitika is szerepet játszott. A már a ’70-es években is a hamburgi kikötő kapacitásával szinte megegyező záhonyi vasúti nagyüzem működtetésének szakembergárdája, technikai eszközparkja ma is rendelkezésre áll, illetve az elmúlt egy-két évben nem csupán az állami hátteret élvező fejlesztőtársaság, hanem több hazai és nemzetközi üzleti vállalkozás is megtelepedett a térségben, a vasúti és közúti határforgalom vonzáskörzetében. Demján Sándor, a CEIC Holding elnöke, illetve a MÁV Rt. vezérigazgatója piaci, üzleti, pénzügyi körökből származó információra hivatkozva ki is fejtette, hogy Japán, Kína és több más távol-keleti ország gazdaságossági okokból szorgalmazza a tengeri szállítás kiváltását a transzszibériai vasúttal. Japánból Hamburgba 35—40 nap alatt érkezik meg vízi úton a szállítmány, a távol-keleti orosz kikötőből vonaton Záhonyig 12-14 nap alatt, Hamburgig további négy nap alatt. A fuvarozási költségeken túl az is fontos pénzügyi szempont, hogy az áru ellenértékét rendszerint a címzetthez való megérkezéskor kapja meg a gyártó, értékesítő, azaz körülbelül húsz napot nyerhetnek a vonat segítségével. Hivatalosan 35 ezer kínai él már most is Magyarországon, az ő kereskedelmi tevékenységük, illetve a kínai és a magyar gazdaság más szereplőinek üzleti tevékenysége ugyancsak hasznot látna a hamburgi tengeri szállítás kiváltásából. De az orosz üzleti körök külön is érdekeltek abban, hogy a nyers és félkész anyagok - a fa, a papír, a műtrágya, az alumínium, az olefintermék, a fűtőolaj - Nyugat-Európába szükség szerint magasabb feldolgozottsági fokon, illetve a szezonális áringadozásokat kivédve jussanak el. Demján Sándor arról tájékozódott orosz üzleti körökből, illetve annak adott hangot a szombati záhonyi látogatáson is, hogy az ukrán és a magyar terület - ha mindkét fél hajlandó megteremteni a jogi feltételeket - különleges övezetként működtetve megteremtheti a raktározás, feldolgozás feltételeit, ehhez mind az ukrán, mind a mabőségesen van, csakúgy, mint tőke a beruházáshoz, hiszen nagyon sok érdeklődő befektetőt tarthatnak számon akár Keletről, akár Nyugatról. Dél-Európában egyébként is hazánkon, az úgynevezett európai 5-ös folyosón keresztül képzelik el mind a vasúti, mind az országúti kereskedelmi kapcsolatot Ukrajnával és Oroszországgal. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a térség jó ismerője - egyelőre kevesebb politikai s jóval több ukrán helyi üzleti aktivitást lát a nagyléptékű fejlesztésre. Mint mondta, kijevi kormányzati körökből ma még nem sok információ szivárog ki Ukrajna szándékairól. A szombati záhonyi találkozón a MÁV vezérigazgatója a nemrégiben bevezetett ukrán vámkaucióról fejtette ki véleményét, ez az újdonság azt jelenti, hogy a tranzitmányok beléptetésekor ki kell fizetni az áru tulajdonosának egy jelentős összeget, vagyis megdrágul a kereskedés, mert hosszú ideig lekötik a pénzüket. Az oroszok Európa eléréséhez Fehér- Oroszországon át szállítanak inkább, illetve a lengyel irányt preferálják majd. Sípos István megjegyezte, hogy ma még a záhonyi térséghez hasonló technikai felszereltségű, modern vasúti átrakás sem Lengyelországban, sem Kassánál nincs. De ha politikai okokból még egy jó ideig nem jön létre az orosz-ukrán-magyar gazdasági érdekeket egyformán szolgáló különleges gazdasági övezet, akkor az óriási üzlet örökre elveszhet. Vélhetően még várat magára az ukrán szándéknyilatkozat, egyelőre kevésbé a hosszú távú gazdasági döntésekre koncentrálnak Kijevben. Ezt két magyar származású honatya, Tom Lantos amerikai szenátor és Tóth Mihály, az ukrán parlament képviselője a szombati záhonyi üzemlátogatáson, egészen pontosan az eperjeskei kocsirendező sínei között beszélgetve adhatta egymás értésére. Az augusztus végén is tartó tavaszi ülésszakon, Kijevben sem az alkotmány, sem a választási törvény módosítását nem sikerült eldönteni. Sőt váratlan és szokatlan történése volt a parlamenti munkának, hogy előbb a házelnöknek, majd pedig az egyik helyettesének lettek súlyosnak mondott gyomorgörcsei, a másik elnökhelyettes meg azóta nem mer ételt és italt magához venni... (gergely) HÉTFŐ, 1997. szeptember 1. Mától fogadják a pénzintézetek a mezőgazdasági vállalkozások igényléseit a kormányzat által nemrégiben meghirdetett kedvezményes kamatozású, ötvenmilliárd forintos agrárhitelcsomaggal kapcsolatban. A tőkeinjekció a gazdaköröket tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint elsősorban a nagyobb cégeket segíti majd, és kevésbé lesz elérhető a kistermelők, valamint a kezdő gazdálkodók számára. A családi vállalkozásokkal kapcsolatban a takarékszövetkezetek leginkább a számlaadást és a tételes adózás meglétét követelik meg, az OTP viszont egyértelműen az integrációs kapcsolatokat részesíti előnyben. A tavalyi nettó árbevétel 25 százalékáig, maximum ötvenmillió forint erejéig részesülhetnek a szeptember elsejétől útjára induló négy-hat éves futamidejű hitelkonstrukcióból a pályázó mezőgazdasági vállalkozások. A tőkejuttatás alávető feltételeit a földművelésügyi miniszter külön rendeletben állapította meg. E szerint a pénzintézetek a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamatnál legfeljebb csak öt százalékkal magasabb hiteldíjat állapíthatnak meg, amelynek felét a költségvetés átvállalja. A kormány a Hitelgarancia Rt.-n és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványon keresztül 60- 70 százalék erejéig kezességet is vállal. A visszafizetésre egy év haladékot kaphatnak a termelők, a kölcsönt elsősorban beruházásra, a jobb minőségű termelés biztosítására kell felhasználniuk. Az üzleti terveket elsőként a megyei Földművelésügyi Hivatalokban kell záradékoltatni, amelyet a hatóságnak 10-15 nap alatt kötelező elvégeznie. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége szerint az ötvenmilliárd forintos hitelcsomagból szinte egyáltalán nem részesülnek majd azok az őstermelők, amelyeknek pedig vállalkozásuk megerősítéséhez nagy szükségük lenne az anyagi segítségre. Jakab István társelnök elsősorban abban látja a nehézségeket, hogy a kölcsön igénybevételéhez megfelelően kiépült banki kapcsolatrendszerre, szerződéses partnerekre és saját forgótőkére van szükség, melyekkel a néhány éve útjára indult családi gazdaságok szinte egyáltalán nem rendelkeznek. A gazdák java része emellett kedvezményei miatt az átalányadózást választotta, amely szintén nem jelent előnyt a kölcsön odaítélésekor. De az őstermelők nem tudnak megfelelni azoknak az adminisztrációs előírásoknak sem, amelyeket a hitelkérelem beadásakor teljesíteni kell. Az integrációs kapcsolat pedig azt jelenti, hogy a magángazdának alá kell írnia egy, a kölcsön futamidejére szóló termeltetési szerződést, amivel gyakorlatilag évekig kiszolgáltatottá válik - véli a társelnök. Az őstermelők tőkéhez juttatását a hitelcsomag forgalmazása során elsősorban az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) tartozó bankfiókok vállalták magukra - jelentette ki lapunknak Gősy Sándor, a szervezet mezőgazdasági tanácsadója. Az OTSZ által az egyes takarékszövetkezetek számára kidolgozott eljárásrend viszont elég szigorú szabályokat állapít meg a családi gazdaságok számára. E szerint a javaslat csak a tételesen adózó termelőknek juttatna kölcsönt, előnyben részesül az, akinek állandó könyvelői szerződése van. Az OTSZ szerint be kell kérni a gazdálkodáshoz használt ingatlanok egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapjait, az esetleges bérleti szerződéseket, az üzleti terv mellé a mérlegtervet és eredménykimutatást is mellékelni kell. Fontos, hogy az adós a takarékszövetkezeteknél nyisson számlát, és a hitel visszafizetése alatt követhető legyen a termelés jövedelmezősége. A tőkepótló hitel iránt máris jelentős érdeklődés mutatkozik elsősorban a Tolna, a Baranya és a Békés megyei gazdák körében - véli Gősy Sándor. A tanácsos is úgy látja, hogy az önerővel nem rendelkező, a földművelést elsősorban szociális célból választó őstermelőknek kevés esélyük van a tőkejuttatásra, ám a takarékszövetkezeti fiókok általában nem járnak el olyan szigorúan az ügyfelekkel szemben, mint ahogy azt OTSZ ajánlja feléjük. A legfontosabb tényező vidéken a megbízhatóság és az ismeretség. A bankok alkalmazottai az üzleti tervek elkészítését is segítik, a kölcsönnek szinte nincs alsó határa sem. A takarékszövetkezetek elsősorban a minőségi termelésre való átállást várják el a gazdáktól. Csak azok a kezdő vállalkozások kaphatnak anyagi segítséget, amelyek már legalább az idei év elejétől működnek. Az integrátorok esetében - amelyeknél egyébként túlléphető az ötvenmilliós felső határ - bekérik a termeltetési szerződéseket. A tőkepótló hitelből ekkor műtrágya, vetőmag formájában részesednek a gazdák, amelyet terménnyel kell visszafizetniük. A bankfiókok a kölcsönök többségéhez igénybe veszik az állami kezességvállalási garanciát. Gősy Sándor szerint ez a kormányzat által biztosított lehetőség hozta meg igazán a takarékszövetkezetek kedvét az agrárhitelezéshez, melyben még komoly kihasználatlan lehetőségekkel rendelkeznek. Az Országos Takarékpénztár Rt. lapunkhoz eljuttatott írásos tájékoztatása szerint elsősorban forgóeszköz-beszerzésekhez nyújt kedvezményes kölcsönöket. A bank a hitel folyósítását megelőzően alapos vizsgálat alá veti a kérelmezőt. Ennek során egyértelműen ki kell derülnie, hogy a vállalkozás teljesíteni tudja-e adózott eredményéből a visszafizetés feltételeit. Az OTP tőkepótló hitelcsomag feltételeiről szóló másik dokumentuma emellett megállapítja: a pénzintézet a vele legalább egy éve üzleti kapcsolatban álló ügyfeleket részesíti előnyben. (nánási) Az erősebb vállalkozások erősödhetnek Indul a tőkepótló agrárhitel f alog Vrcli Ud Scg. 1TIUJJMI IWIkitl 0 Tűzelhalás Somogyban Újabb fertőzött fákat találtak Kutas községben a Somogy Megyei Növény-egészségügyi Állomás felügyelői, így attól tartanak, nem sikerült megállítani a július első hetében kezdődött tűzelhalást. A növény-egészségügyi állomás igazgatója, Tóth István elmondta, tavaly a gyümölcsfák virágzása idején hatékonynak bizonyult a fertőzött gyümölcsösökben használt sztreptomicines permetezés, most is ebben reménykednek. __________________(g- j- »•) Határon átnyúló ipari park A Szentgotthárdon épülő ipari park különlegessége, hogy az osztrák Heiligenkreuztól „csak” az államhatár választja el, ám a két összefüggő terület között már van vasúti összeköttetés is. A park létesítésének Phare-támogatásáról két éve döntöttek. Az első ütem megépítésére kiírt pályázat nyertese a Betonútépítő Nemzetközi Rt. lett. Az országhatáron átívelő ipari park fejlesztési programja elkészült. A megvalósításhoz egymilliárd 500 millió forintos támogatásra számítanak. (v. V.)