Magyar Nemzet, 1997. szeptember (60. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

* A különleges övezet nagyberuházás lehetne Záhonyra felvirágzás vagy bukás vár? (Folytatás az 1. oldalról) gyár oldalon szabad munkaerő Az évtized elején mind a MÁV teljes áruforgalma, mind a záhonyi átrakást kérő szállítás jelentős mértékben csökkent, s mint a Sípos István vezérigazgató vendégeinek kifejtette, ebben az általános politikai, illetve gazdasá­gi okokon túl még a rossz ár- és kereskedelempolitika is szerepet játszott. A már a ’70-es években is a hamburgi kikötő kapacitásával szinte megegyező záhonyi vasúti nagyüzem működtetésének szak­embergárdája, technikai eszköz­parkja ma is rendelkezésre áll, il­letve az elmúlt egy-két évben nem csupán az állami hátteret élvező fejlesztőtársaság, hanem több ha­zai és nemzetközi üzleti vállalko­zás is megtelepedett a térségben, a vasúti és közúti határforgalom vonzáskörzetében. Demján Sán­dor, a CEIC Holding elnöke, illet­ve a MÁV Rt. vezérigazgatója pia­ci, üzleti, pénzügyi körökből szár­mazó információra hivatkozva ki is fejtette, hogy Japán, Kína és több más távol-keleti ország gaz­daságossági okokból szorgalmazza a tengeri szállítás kiváltását a transzszibériai vasúttal. Japánból Hamburgba 35—40 nap alatt érke­zik meg vízi úton a szállítmány, a távol-keleti orosz kikötőből vona­ton Záhonyig 12-14 nap alatt, Hamburgig további négy nap alatt. A fuvarozási költségeken túl az is fontos pénzügyi szempont, hogy az áru ellenértékét rendszerint a címzetthez való megérkezéskor kapja meg a gyártó, értékesítő, az­az körülbelül húsz napot nyerhet­nek a vonat segítségével. Hivatalosan 35 ezer kínai él már most is Magyarországon, az ő kereskedelmi tevékenységük, illetve a kínai és a magyar gazda­ság más szereplőinek üzleti tevé­kenysége ugyancsak hasznot lát­na a hamburgi tengeri szállítás kiváltásából. De az orosz üzleti körök külön is érdekeltek abban, hogy a nyers és félkész anyagok - a fa, a papír, a műtrágya, az alumínium, az olefintermék, a fűtőolaj - Nyugat-Európába szükség szerint magasabb feldol­gozottsági fokon, illetve a szezo­nális áringadozásokat kivédve jussanak el. Demján Sándor arról tájékozódott orosz üzleti körök­ből, illetve annak adott hangot a szombati záhonyi látogatáson is, hogy az ukrán és a magyar terü­let - ha mindkét fél hajlandó megteremteni a jogi feltételeket - különleges övezetként mű­ködtetve megteremtheti a raktá­rozás, feldolgozás feltételeit, eh­hez mind az ukrán, mind a ma­bőségesen van, csakúgy, mint tőke a beruházáshoz, hiszen na­gyon sok érdeklődő befektetőt tarthatnak számon akár Keletről, akár Nyugatról. Dél-Európában egyébként is hazánkon, az úgy­nevezett európai 5-ös folyosón keresztül képzelik el mind a vas­úti, mind az országúti kereske­delmi kapcsolatot Ukrajnával és Oroszországgal. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a térség jó ismerője - egyelőre ke­vesebb politikai s jóval több ukrán helyi üzleti aktivitást lát a nagy­léptékű fejlesztésre. Mint mondta, kijevi kormányzati körökből ma még nem sok információ szivárog ki Ukrajna szándékairól. A szom­bati záhonyi találkozón a MÁV vezérigazgatója a nemrégiben be­vezetett ukrán vámkaucióról fej­tette ki véleményét, ez az újdon­ság azt jelenti, hogy a tranzit­­mányok beléptetésekor ki kell fi­zetni az áru tulajdonosának egy jelentős összeget, vagyis megdrá­gul a kereskedés, mert hosszú ideig lekötik a pénzüket. Az oro­szok Európa eléréséhez Fehér- Oroszországon át szállítanak in­kább, illetve a lengyel irányt pre­ferálják majd. Sípos István megje­gyezte, hogy ma még a záhonyi térséghez hasonló technikai felszereltségű, modern vasúti átra­kás sem Lengyelországban, sem Kassánál nincs. De ha politikai okokból még egy jó ideig nem jön létre az orosz-ukrán-magyar gaz­dasági érdekeket egyformán szol­gáló különleges gazdasági övezet, akkor az óriási üzlet örökre el­veszhet. Vélhetően még várat magára az ukrán szándéknyilatkozat, egyelőre kevésbé a hosszú távú gazdasági döntésekre koncentrál­nak Kijevben. Ezt két magyar származású honatya, Tom Lantos amerikai szenátor és Tóth Mi­hály, az ukrán parlament kép­viselője a szombati záhonyi üzemlátogatáson, egészen ponto­san az eperjeskei kocsirendező sínei között beszélgetve adhatta egymás értésére. Az augusztus végén is tartó tavaszi ülésszakon, Kijevben sem az alkotmány, sem a választási törvény módosítását nem sikerült eldönteni. Sőt várat­lan és szokatlan történése volt a parlamenti munkának, hogy előbb a házelnöknek, majd pedig az egyik helyettesének lettek sú­lyosnak mondott gyomorgörcsei, a másik elnökhelyettes meg azóta nem mer ételt és italt ma­gához venni... (gergely) HÉTFŐ, 1997. szeptember 1. Mától fogadják a pénzintéze­tek a mezőgazdasági vállalkozások igényléseit a kormányzat által nemrégiben meghirdetett kedvez­ményes kamatozású, ötvenmilliárd forintos agrárhitelcsomaggal kap­csolatban. A tőkeinjekció a gazda­köröket tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint elsősorban a na­gyobb cégeket segíti majd, és ke­vésbé lesz elérhető a kistermelők, valamint a kezdő gazdálkodók számára. A családi vállalkozások­kal kapcsolatban a takarékszövet­kezetek leginkább a számlaadást és a tételes adózás meglétét köve­telik meg, az OTP viszont egyér­telműen az integrációs kapcsolato­kat részesíti előnyben. A tavalyi nettó árbevétel 25 százalékáig, maximum ötvenmil­lió forint erejéig részesülhetnek a szeptember elsejétől útjára induló négy-hat éves futamidejű hitel­­konstrukcióból a pályázó mező­­gazdasági vállalkozások. A tőke­­juttatás alávető feltételeit a föld­művelésügyi miniszter külön ren­deletben állapította meg. E szerint a pénzintézetek a kölcsönszer­ződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamatnál legfeljebb csak öt százalékkal magasabb hi­teldíjat állapíthatnak meg, amely­nek felét a költségvetés átvállalja. A kormány a Hitelgarancia Rt.-n és az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítványon keresztül 60- 70 százalék erejéig kezességet is vállal. A visszafizetésre egy év ha­ladékot kaphatnak a termelők, a kölcsönt elsősorban beruházásra, a jobb minőségű termelés biztosítá­sára kell felhasználniuk. Az üzleti terveket elsőként a megyei Föld­művelésügyi Hivatalokban kell zá­radékoltatni, amelyet a hatóságnak 10-15 nap alatt kötelező elvégez­nie. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége szerint az öt­­venmilliárd forintos hitelcsomag­ból szinte egyáltalán nem része­sülnek majd azok az őstermelők, amelyeknek pedig vállalkozásuk megerősítéséhez nagy szükségük lenne az anyagi segítségre. Jakab István társelnök elsősorban abban látja a nehézségeket, hogy a köl­csön igénybevételéhez megfele­lően kiépült banki kapcsolatrend­szerre, szerződéses partnerekre és saját forgótőkére van szükség, melyekkel a néhány éve útjára in­dult családi gazdaságok szinte egyáltalán nem rendelkeznek. A gazdák java része emellett ked­vezményei miatt az átalányadó­zást választotta, amely szintén nem jelent előnyt a kölcsön oda­ítélésekor. De az őstermelők nem tudnak megfelelni azoknak az ad­minisztrációs előírásoknak sem, amelyeket a hitelkérelem beadása­kor teljesíteni kell. Az integrációs kapcsolat pedig azt jelenti, hogy a magángazdának alá kell írnia egy, a kölcsön futamidejére szóló ter­meltetési szerződést, amivel gya­korlatilag évekig kiszolgáltatottá válik - véli a társelnök. Az őstermelők tőkéhez juttatá­sát a hitelcsomag forgalmazása során elsősorban az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) tartozó bankfiókok vállal­ták magukra - jelentette ki la­punknak Gősy Sándor, a szervezet mezőgazdasági tanácsadója. Az OTSZ által az egyes takarékszö­vetkezetek számára kidolgozott eljárásrend viszont elég szigorú szabályokat állapít meg a családi gazdaságok számára. E szerint a javaslat csak a tételesen adózó termelőknek juttatna kölcsönt, előnyben részesül az, akinek ál­landó könyvelői szerződése van. Az OTSZ szerint be kell kérni a gazdálkodáshoz használt ingatla­nok egy hónapnál nem régebbi tu­lajdoni lapjait, az esetleges bérleti szerződéseket, az üzleti terv mellé a mérlegtervet és eredmény­kimutatást is mellékelni kell. Fon­tos, hogy az adós a takarékszö­vetkezeteknél nyisson számlát, és a hitel visszafizetése alatt követ­hető legyen a termelés jövedel­mezősége. A tőkepótló hitel iránt máris jelentős érdeklődés mutatkozik elsősorban a Tolna, a Baranya és a Békés megyei gazdák körében - véli Gősy Sándor. A tanácsos is úgy látja, hogy az önerővel nem rendelkező, a földművelést első­sorban szociális célból választó őstermelőknek kevés esélyük van a tőkejuttatásra, ám a takarékszövet­kezeti fiókok általában nem járnak el olyan szigorúan az ügyfelekkel szemben, mint ahogy azt OTSZ ajánlja feléjük. A legfontosabb té­nyező vidéken a megbízhatóság és az ismeretség. A bankok alkalma­zottai az üzleti tervek elkészítését is segítik, a kölcsönnek szinte nincs alsó határa sem. A takarék­­szövetkezetek elsősorban a minő­ségi termelésre való átállást várják el a gazdáktól. Csak azok a kezdő vállalkozások kaphatnak anyagi segítséget, amelyek már legalább az idei év elejétől működnek. Az integrátorok esetében - amelyek­nél egyébként túlléphető az ötven­­milliós felső határ - bekérik a ter­meltetési szerződéseket. A tőke­pótló hitelből ekkor műtrágya, vetőmag formájában részesednek a gazdák, amelyet terménnyel kell visszafizetniük. A bankfiókok a kölcsönök többségéhez igénybe veszik az állami kezességvállalási garanciát. Gősy Sándor szerint ez a kormányzat által biztosított lehetőség hozta meg igazán a taka­rékszövetkezetek kedvét az agrár­­hitelezéshez, melyben még ko­moly kihasználatlan lehetősé­gekkel rendelkeznek. Az Országos Takarékpénztár Rt. lapunkhoz eljuttatott írásos tá­jékoztatása szerint elsősorban for­góeszköz-beszerzésekhez nyújt kedvezményes kölcsönöket. A bank a hitel folyósítását megelő­zően alapos vizsgálat alá veti a kérelmezőt. Ennek során egyér­telműen ki kell derülnie, hogy a vállalkozás teljesíteni tudja-e adó­zott eredményéből a visszafizetés feltételeit. Az OTP tőkepótló hi­telcsomag feltételeiről szóló másik dokumentuma emellett megálla­pítja: a pénzintézet a vele legalább egy éve üzleti kapcsolatban álló ügyfeleket részesíti előnyben. (nánási) Az erősebb vállalkozások erősödhetnek Indul a tőkepótló agrárhitel f­ ­­alog Vrcli Ud­ Sc­g. 1TIUJJMI IWIk­itl 0 Tűzelhalás Somogyban Újabb fertőzött fákat találtak Kutas községben a Somogy Me­gyei Növény-egészségügyi Állo­más felügyelői, így attól tarta­nak, nem sikerült megállítani a július első hetében kezdődött tűz­­elhalást. A növény-egészségügyi állomás igazgatója, Tóth István elmondta, tavaly a gyümölcsfák virágzása idején hatékonynak bi­zonyult a fertőzött gyümölcsö­sökben használt sztreptomicines permetezés, most is ebben re­ménykednek. __________________(g- j- »•) Határon átnyúló ipari park A Szentgotthárdon épülő ipari park különlegessége, hogy az osztrák Heiligenkreuztól „csak” az államhatár választja el, ám a két összefüggő terület között már van vasúti összeköttetés is. A park léte­sítésének Phare-támogatásáról két éve döntöttek. Az első ütem meg­építésére kiírt pályázat nyertese a Betonútépítő Nemzetközi Rt. lett. Az országhatáron átívelő ipari park fejlesztési programja elké­szült. A megvalósításhoz egymil­­liárd 500 millió forintos támoga­tásra számítanak. (v. V.)

Next