Magyar Nemzet, 1997. október (60. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

z­naíj garvinzol KÜLPOLITIKAI HELYZET HOL A NATO ÚJ ELLENSÉGE, teszik fel a kérdést mind többen az atlanti bővítés körülményeinek vizsgálatakor, feltételezve, hogy mai formájában sem lenne többé szükség e katonai szervezetre, nem hogy „duzzasztott alakzatban”. S miközben arról értekeznek, hogy a bővítés esetleg több kárt okoz majd új feszültségek gerjesztésével, mint hasznot, a tagjelöltek csatlakoztatásáról közölnek számözönt. Ezt tette az olasz L’Espresso című hetilap is legutóbb, megállapítva, szerinte hatalmas üzlet lesz a csehek, lengyelek és magyarok stafí­­rungja, miután nekik legalább negyvenmillió dollárért kell a nyuga­tiaktól repülőgépeket, harckocsikat, számítógépeket vásárolniuk. Az olasz hetilap összevetéseket is végzett a három ország felkészültsége között, s bizonyos értelemben elöljárónak tekinti hazánkat - bár megjegyzi: egyelőre senki sem tudja, hogyan fogja Magyarország kifizetni a már kiírt tenderek költségeit. Különösen, hogy a választá­sok előtt a NATO-csatlakozás érzékeny kérdés lesz. Lengyelország már túl van e próbatételen, s a felálló új csapat majd igyekszik fel­forgatni az eddigi költségvetést. S különben is, Varsó már közölte, kilencven hadiipari létesítményük fedezi az igényüket. Csehország eddig is karbantartotta haderejét, nekik a légierő terén van csak le­maradásuk. Összességében azonban a nyugati hadiipar mégis óriási hasznot zsebelhet be az elkövetkező évtizedekben, miközben most a katonai kiadások lefaragásától fél, jegyzi meg a L’Espresso. VÁLASZTÁSI ESÉLYEINKET taglalják több forrásból is a kül­földi sajtó hasábjain. Hosszabb elemzésben a mértéktartó Neue Zürcher Zeitung azt írja, Magyarországon egyre inkább teret nyer az a vélemény, hogy a szocialisták, élükön Horn Gyula kormányfővel, valószínűleg megőrzik vezető helyüket, az ellenzéki öt jobboldali párt pedig nem lesz képes lengyel mintára olyan gyűjtőmozgalmat létrehozni, amelynek esélye lenne a sikerre. A szerző, Oplatka And­rás, ismerve a belső helyzetet, pontos képet festett az egyes pártok­ról, helyükről, erejükről és megítélésükről. Az MSZP-ről például megjegyzi­, cinikusok szerint tőlük nem vártak mást, mint saját ma­guk gazdagítását, ezért a választók úgymond normálisnak tartják, hogy így is viselkednek. A SZDSZ szintén megőrizte a róluk kiala­kult „felesleges útitárs” képet. Az ellenzéki oldalon viszont sokkal kuszább képet nyújtó mozaik tárul a néző elé. Oplatka például meg­jegyzi, a Fidesz csupán azért társult az MDF-fel, mert az utóbbi igen jól kiépített helyi szervezethálózattal rendelkezik, ami a fiatal de­mokratákról nem mondható el. A HÁGAI ÍTÉLET foglalkoztatja a szomszédos Ausztriát is, s a Die Presse azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország a dön­tés után hajlik az erőmű megépítésére. Politkai megfigyelőket idé­zett, s ők a lap szerint a hágai ítéletet Szlovákia és a vízlépcső szó­szólóinak győzelmeként értékelik. Ám a döntésnek van egy pótlóla­gos cikkelye, amely szerint mindkét félnek figyelembe kell vennie a környezeti kérdéseket, s ezt be kell emelni a meglévő államközi szerződésbe­­is. . (Zs. E.) Brightoni kongresszus tüntetéssel A Labour folytatja a reformot LONDON - Tizenkilenc év óta először van abban a helyzet­ben a brit Munkáspárt, hogy kor­mányzati pozícióból rendezheti meg szokásos, éves pártkonferen­ciáját a dél-angliai Brightonban. A májusi választások óta eltelt öt hónap tagadhatatlanul sikertör­ténet a Labour szempontjából, de a konferencián eddig felszólalók mind azt igyekeztek hangsúlyoz­ni, hogy a reformok - a majdan, öt év múlva aktuális következő vá­lasztás megnyeréséért is - folyta­tódnak. Gordon Brown pénzügy­­miniszter igyekezett lehűteni a vá­lasztások megnyerése óta tartó eufóriát azzal, hogy figyelmez­tetett: semmiféle felelőtlen bérkö­veteléssel és a Mason-korszakra emlékeztető szakszervezeti csatá­rozással nem szabad veszélybe so­dorni a történelmi célkitűzéseket. A Labour-kormány nem akarja megismételni az 1974-ben elköve­tett hibát, vagyis azt, hogy a kor­mányzati ciklus első két évében folytatott elővigyázatlan költeke­zést három év nadrágszíj-megszo­­rítás, majd a választási vereség követte. Gordon Brown ezért csak óvatos bérrendezéseket helyezett kilátásba: először az ápolónők és a szülésznők fizetését emelik az inf­lációt meghaladó mértékben, majd az önkormányzati alkalmazotta­két. Mindkettő régóta esedékes egyébként. A Labour-konferencia válto­zatlanul központi kérdésként ke­zeli az oktatás ügyét, ezért is je­lentette be keddi beszédében Tony Blair miniszterelnök, hogy újabb 83 millió fontot fordítanak majd a legrosszabb állapotban lévő isko­lák újjáépítésére. Blair máskülön­ben a jövő héten a Downing Street 10.-ben találkozik majd Bill Gates­­szel, a Microsoft elnökével, aki cége révén ugyancsak igyekszik majd a brit kormányt segíteni az oktatás színvonalának emelésé­ben. Az oktatás ügyében egyéb­ként már megérezhette a munkás­párti konferencia az ellenállás első előszelét: Brightonban több ezren tüntettek a bevezetni tervezett ezerfontos egyetemi tandíj ellen. Tony Blair arról beszélt, hogy a reformok töretlen ütemben foly­tatódnak majd a Labour kormány­zása alatt, és hogy például új tár­sadalmi szerződést kell létrehozni, olyat, amelynek szellemében a jó­léti állam a munkahelyek teremté­sét, és nem a munka nélkül kifize­tett szociális juttatásokat bővíti. (1. sz.) Nemzetközi élet SZERDA, 1997. október 1. Svájci véleményváltozás A többség az EU-tagság mellett A svájciak többsége azt sze­retné, hogy az alpesi ország csat­lakozzon az Európai Unióhoz. A Blick című lapban közzétett köz­vélemény-kutatás szerint a sváj­ciak 56,4 százaléka szeretné, hogy az ország mihamarabb csatlakoz­zon az EU-hoz. Csak 40,7 száza­lékuk ellenzi ezt, a többieknek nincs határozott véleménye a csat­lakozásról. A zürichi IMR AG közvélemény-kutató intézet 2600 személyt kérdezett meg szerte az alpesi országban. E szerint a sváj­ciak mintegy 18 százaléka a kö­zelmúltban változtatta meg véle­ményét, 63 százalékban a csatla­kozás javára, 33 százalékuk pedig még inkább ellenző álláspontra helyezkedett. Amint arról az AP beszámolt, az EU-csatlakozást leginkább a francia nyelvű la­kosság helyeselte, míg a német aj­kúak ellenezték Románia képe az ET-ben Frunda és Nastase újabb szócsatája BUKAREST­­ A romániai közvéleményben továbbra is el­lentmondásos kép él arról, hogy miként képviselik az ország érde­keit az Európa Tanácsba küldött honatyák. A helyzeten ráadásul csak rontott a legutóbbi parlamen­ti közgyűlés előtti affér Frunda György RMDSZ-es szenátor és a kormánykoalíció között. Utóbbiak az ellenzéki Adrian Nastasétól fel­tüzelve azt nehezményezték, hogy a romániai magyar honatya „bepa­naszolta” az országot - pedig csak elvi támogatást kért a román kor­mány által hozott, kisebbségjogi szempontból előrelépésnek számí­tó oktatási és helyhatósági sürgős­ségi rendeletekhez. Radu Vasile, a szenátus parasztpárti alelnöke, a román ET-küldöttség vezetője az­zal utazott ki a múlt héten Stras­­bourgba, hogy utánanéz a Frunda „viselt dolgainak". Vasárnap azzal lépett le a repülőről az otopeni-i repülőtéren, hogy Frunda tett, amit tett, de az országra, a kor­mányra maga Adrian Nastase panaszkodott igazán hozzászólá­sával. Nastase, Ilisecu pártjának első alelnöke a mostani közgyűlésről is úgy tért vissza, hogy a befolyásos magántévéadókban elmondta: Frunda a kiebbségi kérdés ET- megfigyeléséért hadakozik és bí­rálta Párizs kisebbségellenes meg­nyilvánulásait, ami szerinte árt­hat a román-francia viszonynak. Frunda előbb a Romániai Magyar Szónak, illetve a bukaresti rádió­nak nyilatkozott a Strasbourgban történtekről, majd kedden az ET- küldöttség sajtóértekezletén kívánt beszámolni a felvetett problémák­ról. A tájékoztatótól az utolsó pil­lanatban visszalépő Radu Vasile hiánya félig-meddig a süketek párbeszédévé tette a küldöttség két pólusát: Nastase hajtogatta a magáért, Frunda pedig azzal vá­dolta mind a román médiát, mind képviselőtársát, hogy diverziós céllal meghamisítja az ő strabour­­gi tevékenységét. Cseke Gábor Pozsonyi magyar gimnáziumi igazgatót menesztettek Nincs válasz Horn emlékeztetőjére (Folytatás az 1. oldalról) A kialakult helyzet miatt azonban „Szlovákia azt sem vár­ja el a magyar kormánytól, hogy betartsa az emlékeztetőben ön­maga feladataként megszabott kötelezettséget, miszerint szep­tember 30-ig átadja a magyaror­szági szlovákok helyzetét elemző tanulmányt”. Holott - tette hozzá Tokár - egy hasonló dokumentu­mot Szlovákia már közel két éve eljuttatott Budapestnek. A szóvivő megerősítette, hogy Horn Gyula hétfőn diplomáciai úton eljuttatta ajánlatát Vladimír Meciar kormányfőnek a hágai bí­rósági döntésről szóló tárgyalások megkezdéséről. Tokár úgy vélte, „a magyar kormányfő által meg­szabott határidő a szlovák fél szempontjából reálisnak mutatko­zik” , de a kormány egyelőre nem döntött erről a kérdésről. A szó­vivő szerint a kétoldalú kapcsola­tok alakulását tekintve fontos, hogy a magyar fél továbbra is ér­vényesnek tartja a pozsonyi dip­lomácia vezetőjének budapesti meghívását. A szlovák fél már je­lezte, a közeljövőben élni fog a meghívás adta lehetőséggel, a szóvivő azonban közelebbről nem tudta meghatározni „a látogatásra egy hónapon vagy csak egy ne­gyedéven belül kerül-e sor”. (negzméri) Kedden leváltották az ismert történészt, Popély Gyulát, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatóját, amiért az előző isko­lai év végén kétnyelvű bizonyítványokat adott a diákoknak, s ezeket felszólítások, szankciók ellenére sem volt hajlandó visz­­szavonni. Popély az MTI pozsonyi tudósítójának elmondta: kedd délután a gimnáziumban megjelent a Pozsonyi Kerületi Hivatal tanügyi osztályának négytagú küldöttsége. Hivatalos levelet adtak át, melyben közükt vele, hogy azonnali hatállyal, indoklás nélkül visszahívják őt igazgatói tisztségéből. A kül­döttség tagjai azonban szóban megindokolták a döntést, és el­mondták: a kétnyelvű bizonyítványok bevonására és az egy­­nyelvűek kiadására felszólító két szeptemberi levélben közölt utasítások megtagadása miatt kell távoznia az igazgatói szék­ből, bár - tanárként - az iskolában maradhat. „A küldöttség tagjai, akárcsak korábbi levélváltásainkban, most sem tudtak válaszolni arra a kérdésemre, hogy vajon hol és miben szegtem meg Szlovákia hatályos jogrendjét vagy az alkotmányát” - mondta a leváltott iskolaigazgató, aki helyett az új igazgató végleges kinevezéséig Hecht Annát, Popély eddigi helyettesét bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. ­ ítélet keletnémet bírák ügyében A jogtiprás jogszerű volt BONN - Újabb pofont kap­tak mindazok, akik hittek a párt­állami bűnök jogállami feldol­gozhatóságában. Brandenburg tartomány odera-frankfurti főtör­vényszéke kedden felmentő ítéle­tet hozott hét volt keletnémet jo­gász bűnperében. A hajdani bírá­kat és államügyészeket a Robert Havemann elleni kirakatper so­rán alkalmazott „részrehajló jog­­alkalmazás” miatt állították bíró­ság elé. A világhírű ellenzéki tu­dóst, a száműzött Wolf Bier­­mann dalköltő atyai barátját a hetvenes években az állam és a szocialista társadalmi rend elleni összeesküvés vádjával évekig szoros házi őrizetben tartották, és a súlyosan beteg idős embert kü­lönböző hatósági packázásokkal végül a halálba hajszolták. Have­­mannt valószínűleg csak az men­tette meg a súlyosabb megtorlás­tól, hogy a nácizmus idején anti­fasiszta ellenállóként Erich Ho­­necker fegyházi fogolytársa volt, és tudomással bírt a későbbi párt- és állami vezér nem éppen hősies viselkedéséről. Havemann perbe fogóit és bí­róit azért vonták most felelősség­re, mert eljárásuk nélkülözte a jog­szerűség elemi normáit. A vádira­tot és az ítéletet „a legmagasabb hely jóváhagyásával” az állambiz­tonsági minisztérium előre elké­szítette, és a most perbe fogott „jogalkalmazóknak” csak a színjá­téknál kellett statisztálniuk. A volt bírák és államügyészek most azzal védekeztek, hogy eljárásuk nem állt ellentétben a volt NDK jogál­lami mércével nem mérhető „szo­cialista törvényességével”, vala­mint kötötte őket nemcsak jogászi esküjük, hanem a pártfegyelem is. A másodfokú bíróság helyt adott ennek a védekezésnek, és „az NDK éppenséggel ilyen volt” indoklásával felmentette a vádlot­takat. A felháborító határozat el­len Brandenburg főállamügyésze azonnal fellebbezéssel élt, a vád­lottak és védőik érhető módon be­lenyugodtak az ítéletbe. (Józsa) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 10 szakmai osztályában 1997. október 6. és 13. között választásokra kerül sor Az osztályküldöttekre, az osztályelnökre, elnökhelyettesre és az osztályvezetőség tagjaira érkezett jelöléseket a kama­ra Üzleti 7. c. lapjának szeptember 29-i és­­ a mandátumvizsgáló bizottsági ellenőrzést követően - október 3-i külön­számában közli. Az osztályüléseken az választhat és választható, aki 1997. szeptember 20. előtt regisztráltatta magát a kamaránál és nincs tagdíjhátraléka. A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TISZTÚJÍTÓ OSZTÁLYÜLÉSEINEK IDŐPONTJAI, HELYSZÍNE* Osztályok Nap­óra Nyilvántartásba Határozat­vétel kezdete képtelenség esetén a kezdési idő I. Ipar és ipari kutatás-tervezés, szolgáltatás__________október 13. 13 óra 12 óra 14 óra 1. Építőipar, építőipari kutatás-tervezés, építőipari szolgáltatás____________________október 10. 13 óra 12 óra 14 óra III. Kereskedelem és kereskedelmi szolgáltatás________október 9. 13 óra 12 óra_________14 óra IV. Kiskereskedelem és vendéglátás______________október 6. 13 óra 12 óra_________Nóra V. Turizmus, szállodai és szálláshelyi szolgáltatás, vendéglátás, szabadidő-szolgáltatás____________október 10. 9 óra 8 óra ______10 óra VI. Közlekedés,szállítás,szállítmányozás___________október 8. 13 óra 12 óra__________Nóra VII. Hírközlés, informatika____________________október 8. 9 óra 8 óra 10 óra Vili. Közüzemek, közszolgáltatás________________október 6. 9 óra 8 óra 10 óra IX. Banki, biztosítási és általános pénzügyi szerg. október 13. 9 óra 8 óra 10 óra X. Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás_______október 7. 9 óra 8 óra__________10 óra * Helyszín: Budapesti Nemzetközi Vásárközpont (X. kerület, Albertirsai út 10.) „K” épület Konferenciaterem, illetve a 30-as pavilon Az osztályülésen a társas vállalkozást cégnyilvántartás szerinti képviselője, valamint tagja, részvényese, egyét meghatalmazottja (például alkalmazottja, jogi képviselője) képviselheti, akinek az erről szóló cégszerűen aláír meghatalmazást is magával kell hoznia. (Meghatalmazásminta található az Üzleti 7 szeptember 29-i számában.) Az 1997-ben alakult társas vállalkozások, amelyeknek cégbejegyzése még nem történt meg, akkor vehetnek részt a válasz­tásokon, ha 1997. szeptember 20-ig regisztráltatták magukat a kamaránál, valamint benyújtották cégbejegyzési kérelmüket a cégbírósághoz. Az osztályüléseket megelőző nyilvántartásba vétel során ezért az új vállalkozások képviselőinek a cégszerűen aláírt meghatalmazáson kívül be kell mutatniuk a cégbírósági átvételi bélyegzővel ellátott cégbejegyzési kérelem eredet vagy hiteles másolati példányát (ha időközben a cégbejegyzés megtörtént, akkor az erről szóló cégbírósági végzést). Egyéni vállalkozóknál - az új és a régebben működőknél egyaránt - az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatása szükséges, ha a vállalkozó személyesen vesz részt a választásokon. Az egyéni vállalkozó például alkalmazottjának családtagjának, jogi képviselőjének hivatalos formában meghatalmazást adhat, de ebben az esetben is szükséges a vál­lalkozói igazolvány bemutatása. Célszerű, ha egyéni és társas vállalkozó tagjaink az osztályválasztásokra magukkal hozzák a kamarai regisztrációs szá­mot tartalmazó azonosító kártyájukat is. Budapest, 1997. szeptember 29. Dr. Révész Péter a BKIK főtitkár. *­­ek * Draskovicsék volt partnerük ellen fordultak Belgrádban Menesztették a főpolgármestert (Folytatás az 1. oldalról) így a testület 110 tagja közül csak 68 jelent meg s 67 szavazott a leváltásra. Djindjics közvelenül a szavazás után kijelentette, aláve­ti magát a határozatnak annak el­lenére, hogy az egész eljárás tör­vénytelenül zajlott le, ám a Stúdió B fügetlen újságíróinak meneszté­sét nem ismeri el, s felszólítja a polgárokat, hogy „védjék a törvé­nyességet" . A belgrádi főpolgármeser le­váltása végső soron az Együtt el­lenzéki koalíció széthullásának a következménye. Djindjics me­nesztését az év elején egyszer már kezdeményezték a radikálisok, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) tanácsnokai azonban ellenszegül­tek. Most az SPO gyűjtött össze 37 aláírást, így kerülhetett a kér­dés napirendre a keddi rendkívüli ülésen, amelyet Milan Bozics (SPO) alelnök hívott össze. A le­váltásról nem volt vita, csupán fel­olvasták a Djindjic számlájára írt „bűnöket”: politikai káoszt oko­zott a fővárosban, összeveszett Spasoje Krunics kormányfővel, s ezzel megbénította a kormány működését. Furcsamód az SPO azt is felrótta Djindjicsnek, hogy választásellenes kampányt szer­vezett. Djindjics sajtókonferenciáján annak a véleményének adott han­got, hogy új koalíció jött létre a fővárosban, amelyet a szocialis­ták, a radikálisok és az SPO hoz­tak létre. Azzal vádolta Draskovi­csot, hogy most tett eleget „a Beli Dvor kanapéján” vállalt kötele­zettségének (utalás az SPO el­nökének Miloseviccsel folytatott tárgyalására). Djindjic elmondta, Belgád túl fontos európai fővá­ros ahhoz, hogy ott az össze­esküvők hatalmon lehetnének, majd bejelentette, hogy árnyék­­kormányt alakít, mert „Belgrád­ban vége a demokratikus kor­mányzatnak". Mégis lesz szerdán (és a to­vábbiakban) albán diákfelvonulás Pristinában. A koszovói egyetemi hallgatókat sem Ibrahim Rugova, a Koszovói Demokratikus Közös­ség (DSK) elnöke, sem az a tucat­nyi nyugati diplomata nem tudta eltéríteni szándékától. Gyarmati József

Next