Magyar Nemzet, 1997. november (60. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

s­i „Tál a jobb- és baloldalon” Haider új ruhája BÉCS - A sörsátor népszerű fenegyerekétől a kancellári hivatal várományosáig vezető úton Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt vezetője a héten bemutatta pártja megreformált programját és kitűz­te az új célokat. Ezek szerint a Szabadságpárt arra hivatott, hogy az országnak utat mutasson egy szebb „kék" jövő felé. Az egyre erősödő ellenzéki párt, az FPÖ újabb stílusváltása azért került a fi­gyelem középpontjába, mert azóta, hogy a párt két évvel ezelőtt a kancellári hivatalt vette célba, nem volt olyan választás Ausztriában, ahol a kék szí­nekben induló szabadságpártiak ne növelték volna szavazataik számát. A párt új programjában eltávolodik azoktól a korábban sokat bírált nézetektől, amelyek a nem­zetiszocialista és nagynémet eszmék hangoztatá­sa miatt érték a pártot. Haider ma úgy véli, a nemzeti eszmék a huszadik század fejlődésében nem hoztak kedvező fordulatokat, ezért az új év­századnak le kell számolnia a nemzeti romantika eszméivel. Azt hangoztatta, az osztrákok számára a nagynémet ideológia nem válhat ideológiai pót­lékká, ugyanakkor hozzátette, hogy reméli: „Goe­the és Schiller nem válnak sohasem külföldi szer­­zőkké” AUSZTRIA NEM VÁLHAT a globális gaz­dasági folyamatok játékszerévé - hirdeti Haider, és úgy véli: az állam tulajdonosi szerepvállalása szükséges, vagyis nagyobb részt kell vállalnia a gazdasági folyamatok irányításában, ugyanakkor pedig a globalizálással szembehelyezkedik. Lát­szólag eltávolodott az FPÖ a sokat bírált „harma­dik köztársaság” eszméjétől is - ez sokakban a ná­ci idők felidézésének rémét keltette. Akkoriban úgy vélte, az államfő szerepét jelentősen meg kell növelni - ma erre nem ad pontos meghatározást, inkább magát a „harmadik köztársaság” elnevezést bírálja. „Ausztriának nincs szüksége a jelenlegi második köztársaság után egy harmadikra, hanem reformokra van szüksége” - mondta Haider a linzi pártgyűlésen elhangzott beszédében. A LEGNAGYOBB FORDULATOT a reform-FPÖ programjában a keresztény eszmék­hez való ragaszkodás jelenti. A program „Luther, Marx helyett” elnevezéssel illetett fejezetében fo­kozott szerepet szán a keresztény eszméknek. Ez­zel - mint megfigyelők rámutatnak - a szociálde­mokraták kisemberei után a konzervatív Néppárt kisembereinek szavazócéduláit vette célba: a ke­resztény eszmék hangsúlyozásának éppen körük­ben lehet nagy visszhangja. Az osztrák sajtó ezek­ben a napokban széles körben tárgyalja mindazo­­kat az ellentmondásokat, amelyek a jelenlegi FPÖ pártprogramban fellelhetők és amelyek szöges el­lentétben állnak az 1993-ban nyilvánosságra ho­zott eszmékkel. A Kaméleon Haider elnevezéssel illetett pártfőtitkár szerepváltásai közül kiemelik például azt a múlt heti mutatványát, amelynek ke­retén fél napon belül „nyakkendős államférfiként” dedikálta új könyvét a parlamentben, majd néhány órával később bőrdzsekiben uszította híveit a kül­földi bűnözők ellen egy salzburgi felvonuláson. Minderre akkor került sor, amikor azt állította: pártja igyekszik leporolni magáról a múltban rára­kódott hibákat és szakít a szélsőséges jobboldali eszmékkel. Az új FPÖ mindenesetre azokhoz fordul, akik­nek így vagy úgy elegük van a hivatalos politizálá­sából, a jobb- és a baloldal kölcsönös egymásra mutogatásaiból. Az új program, amely „túl a jobb- és baloldalon” alcímet viseli, minden bizonnyal ügyes megfogalmazásai miatt nem kevés rokon­­szenvezőre számíthat majd. A terjedelmes kritikák mellett szinte minden elemző megállapítja: aki Haider mindenkit kiszolgáló eszméinek terjedését meg kívánja állítani, komoly érvrendszerre lesz szüksége és nehéz feladatok várnak rá. Kaszab Zsuzsa íriagtól úju­l­t'! KÜLPOLITIKAI HELYZET ÚJ BOSZNIAI HÁBORÚ veszélyére figyelmeztetnek egyre erőtel­jesebben a katonai szakértők. Szerintük a tetemes amerikai fegyver­kezési támogatás eredményeként a boszniai muzulmán-horvát föde­ráció jelentős fölénybe kerül a szerbekkel szemben, és ez újabb rob­banás veszélyét hordozza magában. A daytoni megállapodás óta az Egyesült Államok jelentős kiképzési támogatást nyújt a föderáció­nak, és kiterjedtek a fegyverszállítások is. A Washington és részben az arab államok által finanszírozott programra eddig mintegy 400 millió dollárt költöttek. Ebből mintegy 250 millió dollárt tettek ki az amerikai fegyverszállítások. Paul Beaver, a Jane’s Defense Weekly elemzője emlékeztetett rá, hogy az érvényes megállapodások szerint a muzulmán-horvát föderáció katonai ereje kétszerese lehet a bosz­niai szerbekének. Mások szerint már most elérték ezt a szintet, és ez háromszorosra növekedhet, s ettől kezdve nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e újabb háború, hanem az, hogy mikor, állítják a szakér­tők. Mindez alátámasztja a nemzetközi békefenntartó kötelék jelen­létének a meghosszabbítására irányuló amerikai törekvéseket, ám mi lesz, ha a katonák előbb vagy utóbb, de távoznak? AUSZTRIÁT NEM ÉRDEKLI KELET-EURÓPA, jelentette ki az osztrák katolikus egyház nagy öregje, Franz König bíboros. Emiatt sürgős felhívással fordult a kormányhoz és az Európai Unió­hoz, mondván, kisszerű érdekektől vezéreltetve ne játsszák el az EU keleti bővítésének történelmi esélyét. A bíboros egyetért Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök minap kifejtett nézeté­vel, miszerint az EU-ban egyre népszerűtlenebb a keleti bővítés gon­dolata, s a legkevésbé az osztrákok támogatják az új tagok csatlako­zását. Ez utóbbit König bíboros elsősorban az információhiányra, valamint arra vezeti vissza, hogy sokan a konkurenciától tartva nem gondolnak a jövőre, hanem csak a holnapra. VALÓBAN BARÁTUNK-E Magyarország és Ukrajna? - teszi fel a kérdést a bukaresti National vezércikkírója. Cristoiu szerint valójá­ban a nyugati politikusok lelkesedése a Románia által Magyaror­szágnak és Ukrajnának tett engedmények kapcsán a román nép rá­­szedését álcázza, s figyelmezteti Bukarestet, hogy „itt az ideje az éb­redésnek”. Az Adevarul gyakorlatilag csatlakozik ehhez a véle­ményhez, mikor Michal Kovác szlovák elnök látogatásáról beszá­molva kiemeli: érthetetlen, hogy nem beszéltek a Magyarországhoz fűződő kapcsolataikról, mikor Budapest földrajzilag Bukarest és Po­zsony között terül el, politikailag pedig nyertes mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz való csatlakozás versenyében, amelyben mind Ro­mánia, mind Szlovákia a vesztesek között van. (S. G.) A Hamasz ismét fenyegetőzik Izraeli-palesztin újrakezdés HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli és a palesztin fél kö­zött hétfőtől megkezdődnek a tár­gyalások Washingtonban - erősí­tették meg a hírt az amerikai kül­ügyminisztériumban. Az MTI be­számolójából kiderül, hogy a többnaposra tervezett megbeszélé­seken szó lesz az oslói megállapo­dás még végrehajtásra váró pont­jairól, a végleges rendezéssel fog­lalkozó tárgyalások előkészítésé­ről, az izraeli csapatok Ciszjordá­­niából történő kivonulásának kö­vetkező szakaszáról s a zsidó épít­kezések esetleges felfüggesztésé­től a palesztin területek végleges helyzetének a rendezéséig. A megbeszéléseknek már a héten meg kellett volna kezdődniük, ám az izraeli kormányon belüli nézet­­eltérések miatt elhalasztották. Benjámin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök és Dávid Lévi kül­ügyminiszter ugyanis nem tudtak egymás között megállapodni a pa­lesztinoknak felajánlandó enged­mények mértékéről - írta izraeli hivatalos forrásokra hivatkozva pénteki számában a Maariv. A Közel-Kelet biztonságának megteremtése érdekében 12 pon­tos „viselkedési kódex” megalko­tására tett javaslatot Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kairói látogatásán - adta hírül a Reuters. Primakov megbeszélései során Izraelt hibáztatta a megbé­kélés zsákutcába jutása miatt. A Hamasz ismét megfenye­gette Izraelt. A palesztin terror­szervezet, amely öngyilkos me­rényleteiről vált hírhedtté, Izrael­ben bebörtönzött társainak a szabadon bocsátását kéri Jeruzsá­lemtől. Nemzetközi élet SZOMBAT, 1997. november 1. A vegyi fegyverekről döntött a duma Jelcin és Clinton telefonbeszélgetése Az orosz és az amerikai el­nök telefonon beszélt egymással „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” - közölte a moszk­vai elnöki sajtóiroda. Bill Clin­ton azután hívta fel Borisz Jel­cint, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washingtonban be­fejezte csúcstalálkozóját. A fél­órás megbeszélésen leszerelési ügyekről volt szó, Clinton tájé­koztatta orosz kollégáját a kí­nai-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok egyes kér­déseit is, tekintettel a jövő év el­ső felében esedékes, következő orosz-amerikai csúcstalálkozóra - áll a sajtóiroda közleményé­ben, amit az AFP ismertetett. Az orosz törvényhozás alsó­háza a duma pénteken ratifikálta a vegyi fegyverek gyártását, fel­halmozását és bevetését tiltó, va­lamint megsemmisítésüket elő­író nemzetközi konvenciót. A felsőház már a jövő hét elején ugyancsak megszavazza a kon­venció ratifikálását, s Jelcin alá­írását követően az okmányokat letétbe helyezhetik az ENSZ-nél. Lett nyelvtörvény EBESZ-sürgetés Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sürgeti Lettországot, hogy változtasson nyelvtörvé­nyének tervezetén, és gyorsítsa fel népes orosz kisebbségének ho­nosítását. A törvénytervezet, amely az érvénybelépéshez szük­séges három olvasatból egyén már átment, az ország lakosságá­nak 45 százalékát kitevő orosz aj­kúak körében kelt ellenérzéseket. Max van der Stoel, az EBESZ ki­sebbségi biztosa kétnapos lettor­szági látogatását záró sajtóérte­kezletén megjegyezte, hogy a nyelvtörvény tervezetének egyes cikkei a nyelvhasználatot a privát szférában is szabályozzák, ami ellentmond olyan nemzetközi szerződéseknek, amelyeket Lett­ország aláírt. Emberi jogi szerve­zetek szerint, amelyeknek véle­ményét a Reuters idézte, ha a tör­vény mostani formájában lép ér­vénybe, akkor akár a vállalatok, akár a nem kormányszintű szer­vezetek is bírságolásnak lesznek kitéve, mert idegen nyelven tarta­nak tanácskozásokat. Az ENSZ szigorításokat helyezett kilátásba Irak kész a háborúra HÍRÖSSZEFOGLALÓ Rezeg ismét a háló az Öböl térségében, miután Irak akadá­lyozta az ENSZ-megfigyelők fegy­ver-ellenőrzési munkáját. A kiala­kult helyzetben egyelőre mindenki óvatosan fogalmaz, az Egyesült Államok, amely sorozatosan ta­nácskozik e kérdésről, arra ha­gyatkozik, hogy végső soron ez a világszervezet ügye. Az ENSZ vi­szont újabb szankciókat, illetve a meglevők ismételt szigorítását he­lyezte kilátásba. Ez azt jelentené, újfent elrendelnék a teljes keres­kedelmi tilalmat Irakkal szemben, amelynek pedig néhány hónapja megengedték, hogy olajat adjon el, s annak árán a legszükségesebb dolgokat, élelmet és gyógyszert vásároljon a szűkölködő népnek. Bagdad a fe­nyegetésre előbb azt ismételgette, az ENSZ képvi­selői beléphetnek a határán, de az­zal a kikötéssel, hogy a vizsgáló­­bizottságnak nem lehet amerikai tagja. Nekik, mondták, nincs ta­­kargatnivalójuk, washingtoni ta­nácsadók viszont úgy vélik, ha így van, akkor miért nem tárják elő teljes arzenáljukat. Az iraki tiltás mögött éppen azt sejtik, hogy na­gyon is közel járhattak valamely titkos ügyhöz. A vizsgálóbizottság azt szeretné megtudni, hogy a bagdadi vezetés elpusztította-e tel­jes számban az 1991-es Öböl-há­borúban bevetett szovjet Scud ra­kétákat, s nem rendelkezik-e ve­gyi és biológiai fegyverekkel. Az ENSZ fegyveretellenőrző bizottságának a vezetője, Richard Butler nemrég még azt nyilatkoz­ta, hat, de legfeljebb tizenkét hó­nap alatt végezhetnének a munká­val, ha az iraki vezetés együttmű­ködne velük. Szaddám Huszein azonban a jelek szerint mégsem akarta, hogy mindenre rábukkan­janak, ezért provokálták ki az újabb feszültséget. Kérdés ezek után, hogy mivé fajul ez a válság. Az Egyesült Államok mindeneset­re már bizonyos készültséget el­rendelt, hetekkel ezelőtt a térség­be irányította a Nimitz repülőhor­dozó anyahaját, de hajlik a tárgya­lásos megoldásra. Bagdad viszont pénteken azt üzente vissza, nem akarja, hogy kiéleződjék a helyzet, de néz elébe a kihívásnak. Szultán al-Savi, az iraki parlament jogi bizottságának az elnöke például úgy fogalmazott, Irak nem akar konfrontációt Amerikával, de fel­készül a legrosszabbra... Pozsonyi ellenzéki-magyar koalíciós egyezkedés A szlováktól idegen a megbékélés POZSONY­­ „Amikor az ’50-es és a ’60-as évek fordulóján két nagy államférfi - aláhúzom: államférfi - személyes jó barátok lettek, és garantálták a nagy fran­cia-német megbékélést, azt is je­lentette kapcsolatuk, hogy euró­pai, sőt euroatlanti jelentőségű tet­tet hajtottak végre. Szlovákia és Magyarország kapcsolatában ilyen jellegű tett, legalább közép­európai értékű, sajnos, nem fenye­get” - nyilatkozta a Práca napi­­lapnak Rudolf Chmel, Csehszlo­vákia utolsó nagykövete. Chmel a lap pénteki számá­nak adott interjújában rámutat a Focus kutatóközpont idei év eleji felmérésének eredményeire, ame­lyek szerint a szlovákságnak mindössze egyharmada támogatja a megállapodás keresését tárgya­lásos úton a magyar kisebbség­gel, míg a megkérdezettek 54 szá­zaléka pártfogolja a magyarokkal szemben alkalmazott konfrontá­­ciós politikát. „Ilyen körülmények között nem egyszerű Szlovákiá­ban a magyarokkal való kiegye­zésről vagy megbékélésről be­szélni” - szögezi le az egykori nagykövet. „A kezeletlen törté­nelmi traumák, előítéletek erősen jelen vannak a közvéleményben, és honfitársaim tudatát ilyen szempontból senki nem próbálta őszintén gyógyítani.” Chmel sze­rint „a koalíciós politikusok erő­teljesen tüzelnek a nemzeti ellen­tétek katlanja alatt, az ellenzékiek pedig inkább hallgatnak, nehogy még inkább árulóknak, janicsá­roknak, renegátoknak nevezzék őket”. Chmel szerint szlovák el­lenzéki körökben sem található De Gaulle-i államférfi, aki „a nemzet felének az akarata ellené­ben” szorgalmazná a „mindkét nép legfontosabb nemzeti érdekét, a történelmi megbékélést”. Rudolf Chmel vélekedése el­lenére pénteken folytatódott a párbeszéd az ötpárti Szlovák De­mokratikus Koalíció és a három­párti Magyar Koalíció között ar­ról a közös nyilatkozatról, amely a két ellenzéki blokk választások előtti s a választási eredmények függvényeként kialakítandó közös kormányzás alapelveit tartalmaz­ná. Ugyan végső megállapodás nem született, de előrehaladás várható a közeljövőben. Erre utal Ján Carnogursky, a Keresztény­­demokrata Mozgalom elnökének bejelentése. Szerinte­­ ezt han­goztatta a múlt héten amerikai körútja során­­ „a szlovák-ma­gyar kérdés rendezésére a legjobb garancia az, hogy a Szlovák De­mokratikus Koalíció természetes partnerének tekinti a Magyar Ko­alíciót”, s vele együtt készül a kö­zös kormányzásra. Neszméri Sándor IMHITIRFKI ÁM ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ SZFÉRA 275-3020/114 Internet fórum: WWW.S2fera.hu NYÍREGYHÁZA NOVEMBER 14. SZOLNOK NOVEMBER 15. Az estély fő támogatói: Eximbank Rt., Hungária Biztosító Rt., Sorrymage Kft., Multireklám Kft., Postabank Lapcsalád/Kurír, Magyar Nemzet Üzleti kommunikáció: MATÁV Rt. Hivatalos ásványvíz szállító: Kékkúti Ásványvíz Rt. Hivatalos dekoráció szállító: Balloon Art dekoráció Beléptető rendszer működtetője: MagICS Holding Biztonsági szolgálat: Őrmester Kft.­­ *

Next