Magyar Nemzet, 1997. november (60. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

SZOMBAT, 1997. november 1. Nemzetközi élet A felkészüléstől függ a felvétel időpontja Belépési útitervet készít az unió Csakis a tagjelölt országok teljesítményétől függ, hogy milyen gyorsan haladnak majd előre a csatlakozási tárgyalások és hogy mikor nyernek felvételt az Európai Unióba - hangsúlyozta Mario Monti, az Európai Unió főbiztosa, aki két napot át tárgyalt Budapesten Magyarország integrációs felkészülésének előrehaladásáról. A Brüsszelből érkezett vendég a magyar pénzügyminiszterrel pénteken közös sajtóértekezleten értékelte a fővárosunkban megrendezett Ecofin szeminárium munkáját is, amelyen a társult országokban a tőkemozgások liberalizációja és a bankrendszer reformja volt a fő téma. Medgyessy Péter ezzel összefüggésben bejelentette: Magyarországon az ezredfordulóra megszüntetik a közép- és hosszú távú tőkeműveletekre vonatkozó korlátozásokat, rövid távú liberalizálásuk és ennek megfelelően a forint teljes körű konvertibilitása abban az évben - azaz várhatóan 2002-ben - valósul meg, amikor hazánk eléri a teljes jogú tagságot az Európai Unióban. Mario Monti nem vállalkozott arra, hogy megjósolja a csatlakozási tárgyalások lezárásának időpontját, bár annak a reményének adott hangot, hogy azok nem fognak eltartani hét évig, mint Portugália és Spanyolország esetében, hanem inkább az osztrák-finnsvéd másfél éves példa kerül követésre. Továbbiakban annyit még jelzett, hogy várakozása szerint a bizottság javaslata alapján 1998 elején kezdődnek a megbeszélések. Az EU főbiztosa kérdésre válaszolva értésre adta, hogy az unió létének alapját képező szerződés értelmében nem lehet semmilyen diszkriminációt alkalmazni a közösségben állampolgárság vagy nemzetiség szerint a földszerzésnél, a teljes jogú belépésig azonban lehetségesek átmeneti korlátozások e téren. Az európai bizottság belső piaci ügyekért, pénzügyi szolgáltatásokért, monetáris integrációért, illetve vám- és adózási kérdésekért felelős tagja pénteken a nap folyamán több magyar politikussal tárgyalt. Fogadta őt Horn Gyula miniszterelnök, aki szerint az EU-bővítés differenciált formája fontos üzenet azon országoknak, amelyek vállalták a gazdasági átalakulás igazi terheit. Kuncze Gábor belügyminiszter a vendéggel találkozva szólt arról, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a külső határok szigorúbb védelméhez szükséges határőrizeti rendszer kiépítésénél szükségünk van az unió pénzügyi támogatására. Somogyi Ferenccel, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárával áttekintették Magyarország és az EU kapcsolatait a felvételig terjedő időszakban, a nemzeti felkészülési programot és az európai bizottság készülő csatlakozási „útitervét" , amelynek részleteiről az év vége előtt szemináriumon kívánják tájékoztatni a társult országok képviselőit. (kocsi) Bővítést ellenző indítvány az Európai Parlamentben Ankara Ciprussal zsarol BRÜSSZEL Az Európai Parlamentnek nem szabad beleegyezését adnia a bővítéshez mindaddig, amíg az Európai Unió belső reformjai nem teremtették meg a szükséges feltételeket az EU hatékony és demokratikus működéséhez a bővítés után is - szögezi le a testület alkotmányügyi bizottsága abban a jelentésben, amelyről decemberben foglal majd állást a parlament plenáris ülése. A jelentés szerint az a kilátás, hogy az unió belátható időn belül akár 11 országgal is bővülhet, elkerülhetetlenné teszi, hogy még ennek bekövetkezte előtt rendezzék a júliusi amszterdami csúcson nyitva hagyott intézményi reformokat, így azt, hogy hány szavazat jusson az egyes tagországoknak, és hogy miként alakuljon az európai bizottság létszáma és összetétele. Utalnak arra is, hogy egyes tagállamok - Belgium, Franciaország és Olaszország - hasonló álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben, és az alkotmányügyi bizottság szerint az eurohonatyák plenáris ülésének mindenképpen mögöttük kellene felsorakoznia. Az Európai Parlamentnek nincs formális beleszólása abba, hogy az EU mely országokkal, mikor kezd tagfelvételi tárgyalásokat. A tárgyalások eredményeként a csatlakozás szentesítéséhez azonban már elengedhetetlen a testület jóváhagyása is. Pénteken amúgy a bővítés egy másik „frontján”, a törökkérdés körül is újabb diplomáciai manőverek kezdődtek, midőn Ankarába utazott Hans van den Broek, az európai bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. Látogatása nyitánya annak az intenzív őszi megbeszéléssorozatnak, amely november közepén az Ankarában esedékes EU-török csúcstalálkozóval folytatódik, majd november 24-én az EU- török társulási tanács külügyminiszteri szintű ülésével válik teljessé. Mint a tagországok külügyminisztereinek múlt hét végi mondorfi találkozóján is bebizonyosodott, a „török probléma” mindinkább a küszöbönálló bővítési folyamat egyik kulcstényezőjévé válik, amelynek megítélésében a tagországok között sincs még egység. Ankara többször is értésre adta: ha nem kap kielégítő biztosítékot arra, hogy hosszabb távon vele is számolnak a bővítés folyamatában, úgy lépéseket tesz Ciprus török részének az „anyaországhoz” történő csatolására. Görögország viszont Mondorfban is megerősítette, hogy csak akkor hajlandó beleegyezését adni az EU keleteurópai bővítésének megkezdéséhez, ha azzal egy időben Ciprussal is megkezdődnek a tárgyalások. Ankara tehát lényegében Ciprussal „zsarolja" az EU-t, miközben az uniós álláspont éppen ennek ellenkezője: van den Broek hírek szerint arról próbálja meggyőzni török vendéglátóit, hogy addig nem számíthatnak a kapcsolatok elmélyítésére, amíg Törökország nem mutat „konstruktív” hozzáállást a ciprusi kérdés rendezésére, és nem javít otthoni emberi jogi bizonyítványán. (fóris) Új lengyel kormány Hivatalos eskü az elnök előtt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Letette a hivatali esküt az új lengyel kormány. Aleksander Kwasniewski köztársasági elnök péntek délután hivatalosan is megbízta Jerzy Buzeket a kormány vezetésével, majd átadta a kinevezéseket a kabinet 22 tagjának - jelentette az MTI. Buzek a rendszerváltás utáni kilencedik miniszterelnök, Marian Krzaklewski, a szétaprózódott jobboldali egységbe kovácsoló választási akció vezetője és Leszek Balcerowicz, a keresztény-liberálisok pártelnöke egyaránt megelégedését fejezte ki az új kormány összetételéről. E véleményhez Lech Walesa exállamfő is csatlakozott, aki elismerte, hogy az újonnan megalakult kabinet névsora jóval ígéretesebb, mint arra előzetesen számítani lehetett. A kormányban tizenhat helyet foglalnak el a szeptemberi választásokon győzelmet szerzett Szolidaritás Választási Akció (AWS) képviselői, hat miniszteri tárcát - a pénzügyit, külügyit, nemzetvédelmit, igazságügyit, valamint a kulturális és a közlekedési minisztérium vezetését - pedig a konzervatív-liberális Szabadság Unió (UW) politikusai töltik be. Megfigyelők elismeréssel állapítják meg, hogy a döntő pillanatban az ország érdeke fontosabb lett az egyéni és csoportérdekeknél. (Interjúnk a 7. oldalon) CLINTON érlelődő boszniai elhatározásához jellegében hasonló döntést kell hoznia a magyar választópolgárnak is, ki voksát - mármint a remélhető többség - nem csupán hazánk NATO-tagságára adja, hanem közvetve az atlanti szövetség jövőjére is. S mielőtt valaki szememre hányná, hogy azért ez mégiscsak túlzás, hiszen a NATO jól meglenne nélkülünk is, annak sietve felhívnám a figyelmét a mind nyilvánvalóbb, tagadhatatlanul bonyolult összefüggésrendszerre. Ha Boszniából dolgavégezetten távozna a - békeerők nagyját jelentő - atlanti katonaság, akkor alighanem meg is kongathatják ennek a végső soron európai védelmi szövetségnek a lélekharangját. Hiszen a balkáni konfliktus felújulása nemcsak a NATO tehetetlenségét bizonyítaná újfent, hanem a stratégiai elszántság végzetes hiányát is. Akkor valójában értelmét vesztené a szervezet bővítése, hiszen hogyan is védheti a békét az, aki - követve a római mondást - nem készül, vagyis áll készen akár a háborúra is. A nyugat félszázados, a végén a hidegháborús győzelmet hozó békéjét e garanciarendszer hitelének megkérdőjelezhetetlensége biztosította. Márpedig ha Amerika Bismarckra hallgat, s miként hajdan a Vaskancellár „egyetlen porosz gránátost” nem kívánt a Balkánért feláldozni, úgy Clinton sem bármelyik katonáját, akkor bizony óhatatlanul előbb-utóbb felteszik az amúgy sem megválaszolható De Gaulle-i kérdést: tényleg kockáztatná Chicagót Párizsért, nem szólva a kisebb európai fővárosokról? Nyugat-Berlint Sztálintól, Hruscsovtól éppen ennek az amerikai garanciának a kikezdhetetlensége mentette meg, noha katonailag védhetetlen volt. E tétel azonban megfordítva is áll. Ha a bővítésre kiszemelt közép-európai új demokráciák bármelyike köszöni, de nem kér a neki felkínált nyugati védelemből, akkor a NATO-kiterjesztésről döntő amerikai szená- Ügydöntők orok is felteszik a logikus kérdést: ugyan mi végett kellene a szövetségnek „Keletre mozdulnia”, betölteni egy távlatilag vészessé válható űrt az oroszok és a nyugat között, ha a fő érdekeltek ebből nem kérnek. Vagy ahogyan eheti szenátusi meghallgatása során Kissinger fogalmazta, a németek és oroszok közti, történelmileg ismétlődően konfliktusokat szülő űr betöltése a tét. A „FINNESÍTÉS” a hidegháború idején vonzó - és elérhetetlen - célként lebegett a kelet-európaiak szeme előtt, holott ez lett volna az eredetileg, mármint Roosevelt és Churchill által nekik elképzelt jaltai státus. A NATO-tagság ellenzőinek semlegességet ajánlgató programja valójában e megkésett, és ma már anakronisztikus finnesítést jelentene, bármit hisznek is róla a netán naiv hirdetői. Helsinki tudatos önkorlátozása csak a csatlós besoroláshoz képest volt előnyös. S vajon mennyi tényleges szuverenitást lenne képes egy kis közép-európai ország megőrizni az esetleg ismét „rámenőssé” váló orosz nagyhatalom tőszomszédságában. Annyit aligha, amennyit atlanti tagként, egy demokratikusan berendezett tömbben. Ironikus módon felidézve Rákosit és mondását, bizony rést ütne a bástyák között is a népszavazás nemleges döntése. A történelmileg mindig erős amerikai elszigetelődési hajlamot nyilván táplálná, ha akadna európai ország, amely nem is igényli a szuperhatalom védelmét. A lavinákat is egy hógolyó indítja el, a nyílt magyar kétely e kifejeződése sejthetően kétségek sorát támasztaná előbb térségünkkel, majd a NATO összeurópai szerepével kapcsolatban. Ezért is idegesíti a velünk együtt kiszemelt cseheket, lengyeleket a népszavazás. Aminthogy a hazai kétoldali szélsőségesek NATO-ellenes kampányát valószínűleg az a felismerés is ösztönzi, hogy Achilles sarkán remélik megsebezni a demokratikus országok védelmi rendszerét. Miként persze a NATO-tól egyáltalán nem félő oroszokat sem e három kis ország csatlakozásának megakadályozása érdekelte, hanem egy régi keletű moszkvai terv megvalósítása: kiszorítani az amerikaiakat Európából. Hogy a héten időszerű kínai mondást idézzük, a leghosszab út is az első lépéssel kezdődik: ha fél század után akadna egyetlen európai ország, amely külső nyomás nélkül utasítja el Amerika szövetségét, akkor új helyzet keletkezik földrészünkön. Nem omlik össze azonnal a világ, ha Boszniából kivonják a békeerőket és ott nem sokkal ezt követően megint harcok törnek ki, úgy-ahogy azokat korábban is sikerült lokalizálni. Csak éppen az a „helyi” egykönnyen jóval nagyobb, immár Koszovót, Macedóniát magában foglaló térséget jelenthet, mint az „első menetben”. Hasonlóképpen látszólag csak magunkat büntetjük, ha visszautasítjuk a nyugati felkérést. Ámde hamarosan látnunk kell majd, hogy a legalábbis lelkileg megrendített NATO kénytelen felidézni, már csak önmaga igazolására is, a hidegháborús megközelítéseket, amint Moszkva sem állhat ellent sokáig az „űr” csábításának. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a megkésett önfinnesítés e példáját statuálva szinte biztatást adunk az orosz nacionalista erőknek, tehát éppen azoknak, amelyektől a semlegesség hirdetői szerint nincs okunk tartani. TÚLZÁSNAK hathat ma még, de biztosra veszem, hogy kiszámíthatatlan következményű láncreakciót indítana el a népszavazási nem, amint Clinton boszniai visszakozása is. S vajon mennyi nemzeti biztosítékot fog jelenteni a semlegesség egy kelet iránt kétkedővé tett NATO mellett? Mindenesetre az állampolgár egy pillanatra, egy voks erejéig osztozhat egy államfő dillemmájában. (avar) ÚJVIDÉK - A vajdasági magyarság - a halottak napján - az idén is megemlékezik az 1944 végén és 1945 elején kivégzett ártatlan magyar áldozatokról. Van remény arra, hogy a mostani - a korábbiaktól eltérően - legális gyászszertartás legyen. Nyolcadik alkalommal emlékezik meg egyébként Bácska magyarsága a kegyetlen megtorlás áldozatairól, eddig a helyi hatóságok sohasem akadályozták meg, ám minden alkalommal összeszedették és elszállíttatták a rendbe tett újvidéki katonatemetőből az ott elhelyezett emlékkereszteket, valamint az első és a második világháborúban elesett katonák emlékére felállított fejfákat. Mint a Magyar Szóban írta Matuska Márton, a megemlékezés egyik szervezője, minden esély megvan arra, hogy az idei megemlékezés már a megbékélés eljöttét jelentse. Forródrót Tokió és Moszkva között Japán-orosz csúcstalálkozó HÍRÖSSZEFOGLALÓ Krasznojarszkba érkezett pénteken Borisz Jelcin orosz államfő, aki a szibériai várostól tíz kilométerre fekvő Szoszna rezidencián a hét végén nem hivatalos megbeszéléseket folytat Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnökkel. A közös víkendről még a nyolcak denveri csúcsértekezletén született megállapodás a két politikus között, s a bizalom erősítését szolgáló találkozó egybehangzó értékelések szerint csak sikeres lehet. Az előzményekhez tartozik, hogy hogy Tokió a nyáron az Oroszország irányába való gazdasági nyitás mellett döntött. Moszkva pedig külpolitikájában egyre nagyobb figyelmet szentel Ázsiának. A Kreml törekvéseiben megfigyelők szerint közrejátszik a NATO európai terjeszkedése is, noha az orosz diplomácia cáfolja, hogy ázsiai aktivitása mögött egy katonai tömb vagy tengely megteremtésének elképzelése húzódik meg. Tokiói várakozások szerint az orosz-japán viszonyban új korszak veszi kezdetét: Japán hajlandónak mutatkozik kiterjedt kapcsolatok kiépítésére Oroszországgal. A két ország mindmáig nem kötött békeszerződést, és Japán mostanáig elzárkózott a gazdasági kapcsolatok bővítésétől, ragaszkodott a fél évszázada megoldatlan területi vita megoldásához, az úgynevezett északi területek - a négy, Hokkaidótól északra fekvő sziget - visszaszerzéséhez. Az új típusú kapcsolatok jele, hogy a hét végi Hasimoto- Jelcin csúcson többek között Tokió és Moszkva között forródrót létesítéséről döntenek, és bejelentik az irkutszki gázmező kiaknázására, illetve Kínában és Mongóliában történő gázvezeték-építésre vonatkozó tervet. Oroszország támogatta az új japán-amerikai védelmi szerződést, orosz és japán hadihajók tettek egymás kikötőiben nemrégiben látogatást. Ami pedig a területi kérdést illeti, Moszkva és Tokió is egyetért abban, hogy csak távlati megoldás lehetséges, amely majd az elkövetkező nemzedékek feladata lesz, így nem nagyon lehet azt összekapcsolni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésével. Német-magyar tárgyalások „Tapasztalataim szerint a Bundestag valamennyi pártja érzékeli Magyarországnak az átalakulásban elért eredményeit. A mostani tárgyalások alapján joggal remélhetjük: amennyiben eredményes lesz a november 26-i NATO-csatlakozásról szóló népszavazás, akkor a német törvényhozáson nem fog múlni a szerződés ratifikálása” - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az után, hogy pénteken a Parlamentben megbeszélést folytatott Rita Süssmuthtal. A német Bundestag elnöke a nap folyamán találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is - írta az MTI. Mahir Nemzet 3 Tüntetni készül a szerbiai cigányság Figyelmeztették az albán diákokat ÚJVIDÉK - Jugoszlávia a montenegrói szkupstina vitájára figyel. Pénteken a teljes ülésen folytatódott a kettészakadt hatalmi párt két szárnya képviselőinek heves szócsatája. Bulatovicsék azt követelik, hogy a törvényhozás határozattal semmisítse meg az elnökválasztások eredményét, s írjon ki újabbakat március 15- ig. Sem ezzel, sem a politikai helyzet értékelésével nem értett egyet a Djukanovics-tábor. Szerinte Bulatovicsék határozati javaslata nemhogy csillapítaná, hanem kiélezi a Crna Gora-i feszültséget. A Bulatovics-féle megmozdulások sem nem spontánok, sem nem békések, sem nem polgáriak, hangoztatta Djukanovics, s sértik a Crna Gora-iak nemzeti érzését is. A választások megismétlésére pedig semmi ok sincsen, mert azok teljesen tiszták voltak. A szkupstinának nincs is meghatalmazása sem megerősíteni, sem megsemmisíteni a választásokat. Ez a bíróságok illetékességébe tartozik. Közben a szerb hatóságok figyelmeztették a tiltakozó koszovói albán egyetemistákat, hogy a továbbiakban nem tolerálnak semmiféle tüntetést, sem nagygyűlést. Veljko Obradovics, a koszovói kormánybiztos helyettese szerint a diákok nem az iskolákba való visszatérést követelik, hanem a koszovói köztársaságot. Ennek ellenére a koszovói egyetmisták bejelentették, dacolva a tilalommal és a rendőrségi beavatkozásokkal a jövő héten folytatják tiltakozásaikat. A szerbiai cigányság is tiltakozó felvonulásra készül. A bőrfejűek által agyonvert cigány kisfiú szülei felhívásának eleget téve szombat este Belgrád egyik főterén gyűlnek össze. (Sebestyén) V EULFDIJI ALIGHA ELKERÜLHETŐ az általános kaminossztrájk vasárnapi megindulása, ha szombatra virradóra nem jön létre megállapodás a francia munkavállalói szakszervezetek és a kormány között - értesült az MTI. Már lapzártánk idején rendkívül feszült volt a helyzet Párizsban és más városokban, ahol egyre hosszabb sorok alakultak ki a benzinkutaknál. A több mint 300 ezer francia fuvarozó munkabeszüntetése a számítások szerint egész Európában éreztetni fogja a hatását. A KELETI TUDOMÁNY és költészet bölcsőjének számító városokat keresett fel pénteken Göncz Árpád üzbegisztáni vizitje második napján. A magyar államfő Taskentből Szamarkandba, majd Buharába is ellátogatott pénteken, szombaton pedig közép-ázsiai körútja következő állomására, Kirgizisztánba utazik tovább - jelentette az MTI. ÁLLAMFŐNEK KIJÁRÓ külsőségek közepette fogadták pénteken Belfastban az amerikai elnök feleségét, aki jószolgálati körúton járja végig a hét végén az észak-írországi rendezésben részes fővárosokat. Mint az MTI hírül adta, Hillary Clinton rövid, egyetlen estés dublini megálló után érkezett Észak-Írországba, hogy tolmácsolja férje és az amerikai kormány változatlan elkötelezettségét az ulsteri válság megoldása mellett. KILENCÉVI BÖRTÖNRE ítélte a párizsi különleges esküdtszék azt a francia atomfizikust, aki 1989 és 1990 között titkos dokumentumokat adott el pénzért a szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek. Francis Temperville elismerte tettét, de mint mondta, nem volt tudatában annak, hogy a volt Szovjetunió javára dolgozik - írta az MTI. AZ IRÁNI parlament alelnöke ismét óva intette Izraelt és az Egyesült Államokat „bármiféle őrült akciótól” hazája ellen, és kijelentette, hogy Teherán „keményen visszavágna bármilyen agresszióra” - közölte az AFP.