Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

Hány korsó sört ér egy bérlakás? 5. oldal Magyar Nemzet ® ^ http://www.magyarnem­zet.hu A január menetrendszerű drágulást hozott Meddig nőhetnek az árak? Decemberben már egymást érték a hírek, amelyek arról szól­tak, hogy 1998. január elsejétől drágább lesz az életünk. A pon­tos számadatokról összeállítást készítettünk, ám azt csak a min­dennapok során tapasztalhatjuk meg, mennyiben befolyásolják boldogulásunkat az emelkedő árak. A tej és a kenyér ára átlago­san tíz százalékkal emelkedik a piaci várakozások szerint, s bár a többi alapvető élelmiszer árának emelkedésére egyelőre nem kell számítanunk, az év folyamán - részben vagy egészben - való­színűleg követni fogják az inflá­ciót. A földgáz az új esztendő­ben öt, a villamos energia pedig 4,9 százalékkal kerül többe, mint decemberben. Átlagosan 14 szá­zalékkal emelkedik a vasúti sze­mélyszállítás díja, 15 százalékkal az autóbusz-közlekedésé, s a postai szolgáltatásokért is többet fizetünk ez évben, ugyancsak 15 százalékkal. Emelkedik a gyó­gyítás, a távbeszélő-szolgáltatás, a benzin ára is. (Összeállításunk a 6. oldalon) Az „alkotmányellenes” bejelentés vihart kavart I. Mihály lányát jelölte utódjául BUKAREST­­ A román köz­társaság kikiáltásának fél évszáza­dos évfordulóján, amely nyilván egybeesik az alkotmányos monar­chia erőszakos felszámolásával és az uralkodó száműzésével, I. Mi­hály mind híveit, mind ellenlába­sait meglepte azzal a bejelentésé­vel, hogy legidősebb lánya, Margit hercegnő személyében kijelölte utódját. Az 1947-ben államcsíny­nyel eltávolított és azóta a svájci Versoix-ban élő, 76 éves uralkodó, egy nappal korábban közölte, hogy hazatelepül Romániába. (Folytatás a 2. oldalon) Tüzek, gyilkosságok, alkoholmérgezések Sajátos óévbúcsúztatás (Munkatársunktól) A szilveszteri vidámság min­dig szed áldozatokat is. A hatósági figyelmeztetések és a józan ésszel jól tudott tilal­mak az elmúlt napokban sem tartottak vissza minden mulatozót a gondatlan, sok­szor felelőtlen lépésektől. Szilveszterkor a részeg ember látványa nem kelt megbotránko­zást az ünneplők körében, így ke­vesebb bejelentés érkezett az Or­szágos Mentőszolgálathoz is, mint egyéb ünnepnapokon. Talán en­nek is köszönhető, hogy december 31-én az előzetesen vártnál keve­sebben kerültek a Fővárosi Önkor­mányzat detoxikálóállomására, il­letve az Erzsébet Kórház sürgős­ségi belgyógyászatára. A petárdák miatt öt esetben kellett a fővárosi tűzoltóknak kivonulniuk, minden alkalommal egy magasabb emele­ti lakásból dobták ki a robbanó ru­dacskát, csakhogy a pirotechnikai eszköz nem az aszfaltra esett, ha­nem valamelyik szomszédos ház­beli erkélyre, ahol a szabadban tá­rolt éghető anyagok tüzet fogtak. Szerencsére jelentősebb kár nem keletkezett. Nem úgy Kecskemé­ten a Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányságon, ahová egy - feltehetően rossz irányba induló - világító-jelző rakéta csapódott be az V. emeleti irodába, betörve a dupla üvegfalú ablakot is. (Folytatás a 4. oldalon) ­ A választás esztendeje Baloldali kormánnyal jobb­ra tarts. E kresz-szabályt 1994 nyara óta gyakorolja a koalí­ció. A szociális érzékenység jelszavával akkor választást nyert szocialisták jobbra: a va­­gyonosodás, a (nagy)polgáro­­sodás felé haladtak. Százmil­liós villákat emeltek, tőzsdéz­tek, off-shore cégeket mű­ködtettek. Állóikban, Mercede­sekben, siettek dolgaik után. Vonzóvá, sőt irigylésre méltóvá tették a baloldalisá­got. Hogy közben a társadalom hová jutott, láthatjuk. Egy mátraderecskei friss olvasói levél csak a bajok kis részét ér­zékelteti: „ahol csinálják a ri­portokat, rá tetszenének kér­dezni, hogy nincs-e véletlenül munkaerőre szükség. Mert mi negyvenen, nők férfiak egy­aránt, jövedelmi pótlékb­ól élünk, és m­indannyiunknak családjai vannak, és nehéz a megélhetőség”. Hogy Csikós Géza ott Mát­­raderecskén mit gondol, ami­kor nap nap után a győzelmi jelentések, a stabilizációs, pri­­vatizációs, bankkonszolidációs sikertezek áramlanak felé, csak találgathatjuk. Csupán sejtéseink vann­ak arról is, hogy a derecskeiek több millió sorstársa előtt m­egvilágoso­­dik-e: az idei a választás éve. Májusban - bárhogyan is bi­zonygatják egyes politikusok, hogy „nincs alternatíva" — a Csikós Gézák milliói döntik el: beteljesedjen-e a balvégzet vagy sorsuk némileg jobbra forduljon. Elkótyavetyélt stratégiai ágazatok, milliárdos korrup­ciók, elszegényített honvédség és rendőrség, riasztóan csök­kenő népesség, ellenőrizetlen bevándorlás érzékelteti az or­szág elmúlt négyévi „rendbe­tételét". A demokrácia állapo­tát az alkotmánybírósági íté­letek és az ÁSZ-jelentések fél­remagyarázása, a népszavazás elm­ismásolása jellemzi. Ez utóbbiakról azonban csak ke­veset tud a vidéki Magyaror­szág. A hibák még drámaibb hatása csak a jövőben éri el a társadalmat. A lappangó bal­sejtelmeket pe­dig még el­nyomja a harsány sikerpropa­ganda, így a fordulatban remény­kedőknek legföljebb a balol­dali politikusok fokozódó idegessége ad okot némi opti­mizmusra. Molnár Pál Göncz Árpád 1998-at köszöntő beszéde A tömegnyomor fertőz (Munkatársunktól) Szerény magaslaton lévőnek ítélte Magyarország helyzetét szokásos újévi köszöntőjében Göncz Árpád. Beszédében az államfő kiemelte az elmúlt év gazdasági eredményeit, hoz­zátéve, hogy nagyon sok hon­fitársunk hullott ki a szociális hálón. A külpolitikai hely­zetről szólva a nyugati csatla­kozási folyamatot jobbnak értékelte, mint a szomszéd országokkal való viszony ala­kulását. „Az idén könnyebb szívvel kívánok hazánknak és polgárai­nak boldog új esztendőt, s felsza­badultabban tolmácsolom a hazai jókívánságokat is a határainkon túl élő magyaroknak, mint tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző esztendőkben” - kezdte bizakodó hangvételű újévi köszöntőjét a rá­dió és a televízió nyilvánossága előtt Göncz Árpád. Magyarország jelen állapotát „szerény magaslat­nak” ítélte meg az államfő, hoz­zátéve, hogy ennek a sikernek az árát a polgárok fizették meg, akik kemény önuralommal viselték el a megszorító gazdasági intézke­déseket, a létbiztonság megingá­sának terheit. „Mert rajtuk, a pol­gárok helytállásán, szakmai hoz­záértésén állt vagy bukott az or­szág jövendőt termő nemzetközi megbecsülése” - tette hozzá. Hazánk nemzetközi helyzetét értékelve a köztársasági elnök ki­fejtette: „Azt hiszem, most, az ez­redfordulóhoz közeledve, mégis joggal érezhetünk némi elégtételt. Ezeréves célunk, hogy önmagun­kat megőrizve forrjunk össze a nagybetűs Európával, karnyújtás­nyi közelségbe került. Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra va­lóban történelmi fordulópont. Ez évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben, térségünk­ből az elsők között, csatlakozhas­sunk az Európai Unióhoz”. (Folytatás a 4. oldalon) Többezernyi zarándok a Szent Péter téren A pápa a 2000. esztendőt szentévvé nyilvánította II. János Pál pápa csütörtö­kön azzal a felhívással for­dult a világhoz, hogy a globalizáció, azaz a világgaz­daság egységessé válása az igazságosság és a szolidaritás jegyében történjék, „így aka­dályozva meg, hogy ez a fo­lyamat ne vessen ki a szélek­re egyes személyeket, csopor­tokat vagy akár népeket”. „Vajon a 2000-es év jelent­­het-e lényeges előrehaladást a béke megteremtésében?” - tette fel a kérdést II. János Pál, aki az újévi hagyományok szerint a Va­tikán egyik ablakából köszöntöt­te az Úr angyala imádság, az An­gelus miatt a Szent Péter téren összesereglett többezernyi za­rándokot. A Vatikán 1968 óta minden év első napját a béke elő­mozdítása ügyének szenteli - emlékeztetett az AFP. „Mindenki ezt szeretné. De hogy ez megtör­ténjék, elkerülhetetlenül szüksé­ges, hogy minden egyes ember elkötelezze magát az igazságos­ság mellett” - tette hozzá. A pápa végül leszögezte, hogy szükség van a legszegényebb országok külső adósságának összehangolt csökkentésére. „Azért hogy tar­tós megoldásra jussunk, minden­kinek összpontosítania kell erő­feszítéseit” - mondta. (Folytatás a 2. oldalon) Interjú Sólyom Lászlóval Ötvennyolc ország hangulatjelentése A liberalizmus két útja A népek tavasza - a vég kezdete? A senki szigete Emberrablás Óbudán Tornai József a „kettős ember" Különleges rendszámok Betűjelek és jogok (Munkatársunktól) Napjainkban a közutakon a legkülönfélébb forgalmi rendszám­mal rendelkező járművek közle­kednek. Gyakran a hétköznapi au­tós nem is tudja, hogy egy-egy ha­tósági jelzés pontosan kit vagy mit takar. Ez adta az ötletet, hogy tisz­tázzuk, kik és mely előírás alapján használják eme különleges rend­számokat. Nos a hatályos 48/1997. számú BM-rendelet szerint: DT be­tűjelű forgalmi rendszámmal a Ma­gyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek, s ezek nemzetközi szerződés alapján men­tességet élvező tagjai és családtag­jai gépjárművel közlekedhetnek. (Folytatás az 5. oldalon) JLt Bértérkép A havi bruttó átlagkereset az utóbbi években jobban emelkedett, mint a minimálbér, ám kockázat nélkül állítható: egyik sem elég a boldogsághoz... A Magyar Nemzet grafikonja

Next