Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

2 Magyar Nemztír KÜLPOLITIKAI HELYZET AUSZTRIA NE FÉKEZZE az Európai Unió keleti bővítését - szólította fel honfitársait Franz Fischler, az Európai Bizottság mező­­gazdasági ügyekért felelős osztrák tagja a bécsi Kurier csütörtöki számában megjelent interjújában. Fischler szerint indokolatlan az osztrákok túlzott félelme a bővítéstől, azzal ugyanis Ausztria gazda­ságilag igen sokat nyerhet. A tagjelölteknek szánt uniós támogatás megkétszerezésével például az osztrák befektetők is komoly lehetőséghez jutnak. Az aggodalmaknak persze van némi alapjuk - ismerte el a brüsszeli illetékes de az osztrákoknak végre le kellene vetkőzniük azt a szokásukat, hogy tartanak a versenytől, abban ehe­lyett inkább annak eszközét kellene látniuk, hogy a vetélkedésből a jobbik kerül ki győztesen. Fischler egyébként bízik abban, hogy 1998 második felében, amikor Ausztria veszi át az EU soros elnöki tisztét, Bécs mesterien megoldja a rá váró feladatot. EGYELŐRE ÁTLÁTHATATLAN, ki támogatja majd az új cseh kormányt a parlamentben, és ki lesz ellene, ám még egy ilyen bi­zonytalan kabinet is jobb, mint a vég nélküli meddő viták. A Josef Tosovsky miniszterelnök által kedden nyilvánosságra hozott kor­mánynévsor ismeretében a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes úgy vélekedett, a kabinet jövőjére árnyékot vet, hogy az a nemrég megbukott kormányfő, Václav Klaus vezette Polgári De­mokratikus Párt (ODS) szándékai ellenére született. Ám az ODS is megosztott, parlamenti frakciója támogatja az új kabinetet, amely­ben mellesleg Klaus négy ellenlábasa is helyet kapott. A Hospodárské Noviny úgy látja, hogy az új kormány felállása nyo­mán a cseh jobboldal két táborra szakadt: az egyik oldalon Havel el­nök és Tosovsky, a másikon Klaus, s az erőviszonyokat csak a kö­vetkező választások tisztázhatják. A Zemské Noviny mindazonáltal megjegyezte: Tosovsky támogatottságát leginkább a Klaus elleni összefogás adja. HABÁR CSAK AZ ÚJ ESZTENDŐ ELEJÉRE tervezte, mégis már az óév utolsó napján átutalt kétmilliárd dollárt Dél-Koreának a Nemzetközi Valutaalap, s ezzel Szöul kevesebb, mint egy hónap alatt 11 milliárdot kapott az IMF-től - az ígért 21 milliárd dollárból, illetve az összességében 60 milliárdos nemzetközi hitelcsomagból. Az újon­nan megválasztott elnök azonban bizakodó. A hivatalába csak február 25-én lépő Kim De Dzsung újévi beszédében közölte, meggyőződése, hogy Szöul - vállalva a valutaalap valamennyi reformkövetelését - két év múlva már nem szorul az IMF támogatására. (S. E.) Tart a jövőtől a régió Svájc• Borúlátóak a szlovének A Kelet-Közép-Európa Sváj­cának tartott Szlovénia állampol­gárai egyre borúlátóbban tekinte­nek jövőjük elé - legalábbis ezt ál­lítják az MTI szerint annak a fel­mérésnek a készítői, amelynek eredményeit az óesztendő utolsó napján tették közzé Szlovéniában, ahol a havi átlagfizetés már ezer dollár, az egy főre jutó GDP pe­dig tízezer dollár körül alakul. A Dnevnik című lap a Ninamedia közvélemény-kutató intézet felmérése hivatkozva arról adott hírt, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint az 1998-as esztendő rosszabb lesz a tavalyi­nál, míg 36 százalék van az ellen­kező véleményen. Az egy évvel korábbi felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók 39 százaléka jobb, 25 százaléka pedig rosszabb esztendőt várt a megelőzőnél. A mostani felmérésben részt vevők húsz százalékának értékelé­se szerint 1997 jobb volt, mint 1996. Negyvenhárom százalék sze­rint viszont rosszabb, 35 százalék pedig nem vett észre semmiféle változást. A megkérdezettek sze­rint az ország szociálliberális­­néppárti koalíciós kormánya kül­politikai téren mutatta fel a leg­több eredményt, míg az ország gazdasági helyzetét és különösen a pártok közötti kapcsolatok alakulá­sát egyenesen katasztrofálisnak ér­tékelte a válaszadók többsége. • Feszültségek a román kormánykoalícióban Eltérő reformlendület Véletlen egybeesések vagy egy küszöbönálló koalíciós válság előjelei borzolják a kedélyeket a hatalmi szövetségben? Esetleg mindkettő? Össze­­egyeztethető-e egy dinamikusnak mondható szoci­áldemokrata párt és az óvatoskodóbb konzervatív erő politizálása, azok kiegészítik vagy taszítják egymást? Mind gyakrabban felvetődő kérdések ezek a mai román belpolitikában, amelyekre persze pon­tos választ egyelőre senki sem tud adni. Annyi biz­tos, hogy hiába a minapi kormányátalakítás, hiába az elszánt ígéretek, a koalícióban gondok vannak. S alighanem jogosnak mondhatók a pesszimisták aggodalmai, a feszültséget ugyanis - talán a látszat ellenére - nem annyira személyekhez kötődő prob­lémák, mint stratégiai, de akár generációsnak is mondható ellentétek gerjesztik. Mégpedig a koalí­ció élén álló - az államfőt és a miniszterelnököt is adó, amúgy idős politikusok erős befolyása alatt álló - parasztpárt és a korszerűbb erő benyomását keltő Demokrata Párt között. Utóbbi két miniszte­rét vesztette el röpke tíz nap alatt, s bár egyelőre marad a koalícióban, nem tudni, miként fogja fel­dolgozni ezt a változást. Annál is inkább, hogy míg a külügyminiszter, Adrian Severin esetében többé-kevésbé előrelátható volt ez a végkifejlet, addig a közlekedési miniszter lemondása - ha úgy tetszik, közvetett lemondatása­­ már erős ütésnek mondható. Traian Basescu ugyanis lényegében azért távozott, mivel nem akarta visszavonni a kormány működését, a parasztpártot és az államfőt bíráló nyilatkozatát. Amelyben ráadásul éppen a két párt felfogása közötti alapvető különbséget fo­galmazta meg, pechjére alig néhány nappal azután, hogy Ciorbea kormányfő kijelentette: ezután nem engedi, hogy a kabinet tagjai a koalíciós szolidari­tást sértve „fecsegjenek”. Basescu azonban többek között rámutatott arra, hogy a kabinet képtelen nagyszabású döntéseket hozni, a túlméretezett vi­ták során pedig megkerüli a lényeget, azaz a refor­mot. S az egy éve hivatalban lévő román kormány tevékenységét figyelve, több ponton igaza is volt. Úgy tűnik ugyanis, hogy a reformcsomag februári bejelentését jellemző lendület igencsak megcsap­pant az év második felére, a kabinet túl gyakran ijedt meg a lényegében még nem is oly erőszakos szakszervezetektől, s talán még inkább a beharan­gozott lépéseket bíráló sajtótól. Ezzel pedig a ro­mániai gazdasági átalakulás érezhetően megtor­pant, s ha nem sikerül továbbgördíteni, úgy hiába minden tagadhatatlan demokratikus kezdeménye­zés és a javuló nemzetközi megítélés, az integráci­ós remények megvalósulása mind távolabb kerül. Ha másként is, de valójában az óvatosabb és a szókimondó politika közötti különbségnek mond­ható Severin távozása is. Mint emlékezetes, a volt külügyminiszter még az ősszel azzal lepte meg a közvéleményt, hogy bizonyítani tudja: egyes ro­mán pártvezetők és lapszerkesztők a külföld fize­tett ügynökei. Bizonyítékait két hónapig vizsgálták a román titkosszolgálatok, jelentésük nyomán azonban a Constantinescu elnök által létrehozott - egyesek elemzők szerint a hatáskörét túllépő - Legfelső Védelmi Tanács úgy vélte: még ha a Severin által jelzett jelenségek egy részének léte be is igazolódott, a konkrét személyekre vonatkozó utalások nem. A testület egyben megállapította a külügyminiszter felelősségét is, így annak nem ma­radt más választása, mint a lemondás. Ami termé­szetesen megnyugtathatja a kedélyeket, ám távol­ról sem oldja meg a helyzetet. Hiszen ha létezik az általa jelzett jelenség, az attól aligha szűnik meg, hogy átmenetileg kevesebbet beszélnek róla. Mi­ként valószínűtlen az is, hogy a parasztpárt által szorgalmazott szolidaritás szellemében a Demok­rata Párt ezután elhallgatja esetleges fenntartásait a kormány működésével kapcsolatban. Akkor pedig a román koalíció közel kerülhet a széteséshez. Ami egyébként talán nem is volna igazán a Petre Román vezette erő ellenére. Hiszen ők már koráb­ban is jelezték, készek a kabinetből kilépve azt „kí­vülről” támogatni, mi több, a mostani feszültséget kiváltó nyilatkozatában a pártalelnök Basescu is megemlítette: a Demokrata Pártnak az a szándéka, hogy előbb-utóbb kilép a koalícióból. (nagy) Nemzetközi élet PÉNTEK, 1998. január 2 Az államfő a kormányt hibáztatja az integrációs balsikerért Számvetés az ötéves Szlovákiában POZSONY - Szlovákia fenn­állásának ötödik évfordulójára emlékezve mondta el utolsó újévi beszédét Michal Kovác köztársa­sági elnök, akinek ugyancsak öt­éves mandátuma március elején jár le. A fiatal ország sikerének minősítette az államfő, hogy rö­vid idő alatt kiépültek a demokrá­cia működéséhez szükséges intéz­mények, valamint azok a pénz­ügyi és gazdasági központok, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy állam léte. Michal Kovác sze­rint ezek az intézmények elismer­tek a nagyvilágban, miként az or­szág gazdasági eredményei is, s „Szlovákia polgárai rövid öt év alatt bebizonyították önmaguknak és az egész világnak, hogy életké­pes a fiatal állam”. Michal Kovác Szlovákia leg­nagyobb nemzetközi sikerének mi­nősítette a hágai Nemzetközi Bí­róság Bősről született döntését, s erre hivatkozva bizonygatta, hogy „Európa intézményei és politiku­sai nem elfogultak Szlovákiával szemben". Ezzel párhuzamosan utasította vissza azokat a nézete­ket, hogy Szlovákia nem objektív értékelések miatt nem lehet ott a NATO és az Európai Unió bőví­tésének első körében, és az integ­rációs balsikert egyértelműen a kormány kudarcának, a kormány­­koalíció rossz politikája eredmé­nyének minősítette. Michal Kovác leszögezte, „Szlovákia számára az egyetlen alternatíva az európai in­tegráció”, s felhívta a polgárok fi­gyelmét, hogy az integrációs cé­lok eléréséhez 1998-ban ők is hozzájárulhatnak, hiszen az or­szág parlamenti és helyhatósági választások előtt áll. A Szlovák Rádió magyar adá­sának nyilatkozó Iván Gasparovic parlamenti elnök az ország ötéves fennállásának eredményeit érté­kelve kitért a kisebbségek helyze­tére is. A házelnök szerint Szlová­kia minden politikai és szabad­ságjogot biztosít kisebbségei szá­mára, aminek ékes bizonyítéka, hogy a szlovákiai magyarságnak négy politikai pártja is működik. Gasparovic kitért arra, hogy az európai intézmények nyomására olyan helység- és keresztnevekről szóló törvényt is elfogadott Szlo­vákia, amilyen sem Csehország­ban, sem Lengyelországban nincs, az Európai Unió most még­is kisebbségi nyelvvédelmi tör­vényt követel Pozsonytól, holott húsz jogszabály garantálja a ki­sebbségi nyelvek használatát az országban. A házelnök leszögezte azt is, hogy a „kisebbségi kérdés évszázadok óta élő probléma, azt lehetetlen öt év alatt rendezni”, ám egyúttal közölte, Szlovákiá­ban nem rosszabbak a kisebbsé­gek helyzete, mint bárhol Európá­ban. Pozsony éppen ezért szorgal­mazza, hogy dolgozzák ki Euró­pában a kisebbségek úgynevezett Fehér könyvét, amely egyértel­művé tenné, milyenek az elvárá­sok és milyen a valós helyzet Eu­rópa egyes országaiban a kisebb­ségi kérdés tekintetében. (neszméri) Ismét húsz százalék fölött a tőzsdei növekedés •• ünnepel a Wall Street A csökkenő kamatoknak, az erőteljes amerikai gazdasági növe­kedésnek és a nagy vállalati nye­reségeknek köszönhetően 1997- ben ismét jó évet zárt a Wall Street. A New York-i értéktőzsde mértékadó mutatója, a 30 iparvál­lalat részvényeiből számított Dow Jones ipari átlag (DJIA) 7 908,25 ponton zárta az óév utolsó keres­kedési napját, és ezzel 1996-hoz képest 22 százalékos növekedést ért el. A legfontosabb amerikai tőzsdebarométer 101 éves történe­tében ez volt a harmadik egymást követő év, amikor évi több mint húszszázalékos árfolyamnyeresé­get tudott felmutatni. Ily módon a Dow Jones index értéke 1995 ele­je óta több mint megduplázódott. A DJIA az 1997-es esztendő utolsó kereskedési napját csekély, 7,72 pontos gyengüléssel zárta. A New York-i értéktőzsde kereske­dői azonban a sikeres egész évet ünnepelték, színes léggömbökkel és szerpentinekkel — írta a dpa. II. János Pál szentévvé nyilvánította a 2000. esztendőt Róma templomépítésbe kezd (Folytatás az 1. oldalról) A pápa még az Angelus előtt szentmisét pontifikált a római Szent Péter-bazilikában. II. János Pál - aki az AFP szerint „szemlá­tomást elemében volt” - ennek keretében felszólította a világ fele­lős vezetőit: tegyenek konkrét kezdeményezéseket annak érdeké­ben, hogy véget vessenek a nők és a gyermekek elleni erőszaknak. A pápa nyugtalanságát fejezte ki a korrupció fokozódása miatt, amely a társadalom számos réte­gébe, így még a igazságszolgálta­tásba is behatolt. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának idén ese­dékes 50. évfordulója kapcsán a pápa drámainak nevezte a tényt, hogy napjainkban­ is nyíltan meg­sértik e jogokat - elnyomással, konfliktusokkal és korrupcióval. Mindenkit - egyéneket, családo­kat és nemzeteket­­ felszólított, hogy éljenek igazságban, és küzd­jenek a békéért. II. János Pál ezt megelőzően hagyományos év végi hálaadó mi­séjében megköszönte az Úrnak az 1997-es esztendő jótéteményeit, és felszólította az Örök Várost, hogy készüljön fel a harmadik év­ezredre. A katolikus egyházfő Ró­ma püspökeként Loyolai Szent Ig­nác belvárosi jezsuita templomá­ban szerdán késő este pontifikált év végi misét. A szentatya a Te Deum vesperáson elmondott szentbeszédében felszólította Ró­mát: készüljön fel a város evan­­gelizációjára a harmadik évezred közeledtével. II. János Pál szentév­vé nyilvánította a 2000. esztendőt. Ebből az alkalomból a történelem eddigi legnagyobb zarándoklata várható Rómában, ezért a pápa a minap adakozásra szólította fel hí­veit újabb templomok építésére, mai pápasága alatt­­ ellátogat a II. János Pál bejelentette, hogy jó­ városházára. Elődei közül csak VI. nuár 15-én - most első alkalom- Pál volt a városháza vendége. II. János Pál elítélte a nők és a gyerekek elleni erőszakot (MTI külföldi képszolgálat - EPA) * Bukaresti vihar az „alkotm­­nyellenes” bejelentés miatt I. Mihály lányát jelölte utódjául (Folytatás az 1. oldalról) Majd egy kedd esti vacsorán ismertetett nyilatkozatában I. Mihály többek között hangsúlyoz­ta: „alkotmányos felelősségem tu­datában, mind saját, mind leá­nyom sorsát a nép kezébe teszem le, és a nép egy napon meg fogja erősíteni mai óhajomat”. Az amúgy is feszült politikai légkörben I. Mihály bejelentése óriási vihart kavart. Akár súlyos alkotmányos válsághoz is vezethet, hiszen a király szándéka még az 1923-as, az alkotmányos monar­chiát szentesítő egykori alkotmány betűinek is ellentmond. Az ugyan­is szó szerint kizárja, hogy a kirá­lyi család nő tagjai örököljék a trónt. Dan Berindei, a Román Akadémia történelmi részlegének vezetője így „képtelenségnek” tart­ja, hogy Margit hercegnőt utódnak jelöljék, hiszen sem a múlt század­­ utolsó harmadában elfogadott, sem az 1923-as alkotmány erre nem ad lehetőséget. I. Mihály ismét okot szolgálta­tott arra, hogy a politikusok „egy­másnak essenek”. Petre Román, a Demokrata Párt és a szenátus el­nöke, aki maga is részt vett a „a ki­­rályi vacsorán”, azonnal felszólí­totta Emil Constantinescu elnököt, hogy foglaljon állást a kérdésben, és annak a véleményének adott hangot, hogy az utódjelölés máris kétségessé teszi­­. Mihály hazate­­lepedését. Radu Vasile, a monar­­chistának tartott parasztpárt főtit­kára és szóvivője „elhamarkodott­nak” ítélte a király döntését, s úgy vélekedett, hogy I. Mihály tanács­adói nem gondolták át a bejelen­tés következményeit, amely immár csaknem lehetetlenné teszi azt, hogy a volt uralkodó éljen román állampolgári jogaival. A legvehemensebben a volt kormánypárt, az SZDRP első alel­­nöke, Adrian Nastase reagált, aki máris kilátásba helyezte, hogy a parlamentben kezdeményezik Emil Constantinescu felfüggesztését tisztségéből, amennyiben az ál­lamfő rövidesen nem tesz közzé egyértelmű állásfoglalást, amely megfelel a mai, népszavazással el­fogadott alkotmány szellemének. Az esztendőfordulós ünnepsé­gek idején Predealon tartózkodó Emil Constantinescu csütörtök es­tig a kérdésben nem szólalt meg, s előre felvett újévi köszöntőjében a monarchia ügyére még csak cél­zást sem tett. A király lépése min­den jel szerint nem annyira a par­lamenti többség és az ellenzék kö­zött, mint inkább az amúgy is vi­ták által megosztott koalíción be­lül okoz majd feszültséget. (gyarmatit) Folytatódó terrorhullám újévi merénylet­­ Belfastbant Londonból jelenti az MTI. Ha személy sérült meg súlyosan újét hajnalán az északír fővárosban ahol két álarcos fegyveres tüze nyitott egy katolikusok látogatta bár közönségére. A rendőrség közlése szerint a csütörtöki belfas­ti terrorakció sebesültjeinek egyi­ke életveszélyes állapotban van Az új esztendő első merénylete annak a terrorcselekmény-sorozat­nak az eszkalálódását jelenti amely szombaton, a legnagyobb protestáns félkatonai szervezet ve­zérének lemészárlása után vette kezdetét. A múlt hét végén a Bel­fast melletti hírhedt terroristabör­­tönben, a Maze-ben katolikus el­ítéltek máig sem tisztázott körül­mények között hozzájuk került fegyverekkel szitává lőtték a Loja­­lista Önkéntes Erő (LVF) protes­táns terrorcsoport ugyancsak bün­tetését töltő vezérét. Az LVE azonnal közölte, hogy válaszcsa­­pások sorozatára készül, s már­ másnap agyonlőtte az IRA katoli­kus terrorszervezet egyik tagját.

Next