Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

­ Az egyezkedés folytatódik január ötödikén Nincs megoldás a Rádió utcaiak ügyében Parlamenti ad hoc bizottság felállítását javasolja Kossa Lajos, Aba község polgármestere a de­cember 17-én Belsőbárándon történtek kivizsgálására. A kez­deményezésre levélben kérte fel Fejér megye országgyűlési kép­viselőit. Kossa Lajos azt kifogásolja, hogy az Aba közigazgatási terü­letéhez tartozó Belsőbárándon „tíz rohamrendőr és öt komman­dós közreműködésével próbálták beköltöztetni a Rádió utca 11.­­ből kitelepített családok egyikét”. Az ad hoc bizottságtól annak kiderítését várja, hogy kik és hol döntötték el a rendőri biztosítás mértékét. Ha igaz a rendőrség­nek és a Székesfehérvári Önkor­mányzatnak az az állítása, amely szerint maga a költözni akaró család kérte a karhatalom segít­ségét, miért nem tudták adásvé­teli szerződéssel igazolni tulaj­donjogukat, az igazolás hiányá­ban pedig milyen jogalapja volt a rendőri beavatkozásnak? A Rádió utca 11.-ből önként kihurcolkodott 13 család közül eddig mindössze három költözött el a Székesfehérvári Önkor­mányzat anyagi támogatásával vásárolt új otthonba. Hat család - a Székesfehérvár környéki tele­püléseken kialakult tiltakozások miatt - érvényes adásvételi szer­ződéssel és jövendő otthonának a kulcsaival a kezében sem meri birtokba venni tulajdonát. Négy famíliának pedig nem sikerült még megfelelő ingatlant találni, illetve folyamatban van szerző­déseik előkészítése - közölte az MTI. Várhatóan fordulatot hoz majd az ügyben Székesfehérvár polgármesterének, valamint a Rádió utcaiak befogadása ellen tiltakozó helységek önkormány­zatait képviselő polgármeste­reknek január 5-re tervezett ta­lálkozója, amelyen az érdekel­tek megpróbálják közelíteni ál­láspontjukat s kompromisszu­mos megoldást találni. 4 Tüzek, gyilkosságok, alkoholmérgezések Sajátos óévbúcsúztatás (Folytatás az 1. oldalról) A robbanószer meggyújtotta a kipárnázott ajtót, a lángok gyorsan átterjedtek a tapétára és egyéb be­rendezésekre. Az első felmérések szerint a kár meghaladja a félmil­lió forintot. Mindez éjfél után tíz perccel történt. Szilveszter napján a fővárosi X. kerületi Kőbányai úton M. J. jordán állampolgárságú férfi kezében felrobbant egy petár­da, ami súlyos szemsérülést oko­zott. A szerencsétlenül járt férfit a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ápolják. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletvezetője, dr. Szegedczky Dezső szerint a vártnál kevesebb hívást kaptak az ünnep éjjelén. Mint megtudtuk: szokványos hét­köznapon 200 körüli riasztás érke­zik a diszpécserekhez, most ez százzal több volt, de súlyos bal­esethez, sérülthöz nem kellett siet­niük. Ittas ember viszont másfél­szer annyi volt, mint korábban. Dr. Papp Tamás főorvos, az Erzsébet Kórház sürgősségi bel­gyógyászati osztályának ügyelete­se lapunk érdeklődésére elmondta: az éjjel 27 beteg érkezett az osz­tályra, akiket alkoholmérgezési tü­netek, öngyilkossági szándék és kábítószer hatása miatt szinte ön­kívületi állapotuk miatt szállítot­tak be a mentők. Itt is több beteg fogadására készültek az ügyelete­sek, mint ahányan érkeztek, vi­szont sok volt közöttük a fiatalko­rú, illetve olyan, aki az alkoholra különböző gyógyszereket vett be, hogy „könnyebben élje át” az év­fordulót. A Fővárosi Önkormányzat ál­tal üzemeltetett detoxikálóállo­­másra a 24 óra alatt 16 beteget vettek fel - tudtuk meg dr. Preus­­ser Tibor főorvostól, aki közölte: a beérkezők közül öt fiatalkorút alkoholmérgezéssel vittek be. A különleges helyzetben lévő állo­más mindössze 28 ággyal rendel­kezik, s ha beteget hoznak, azt mindenképpen fel kell venniük, ami azzal jár, hogy a fekvők és javuló állapotban lévők közül, akit csak lehet, el kell engedniük. Ez súlyos felelősséggel és követ­kezményekkel jár, hiszen a jog­szabályi előírások szerint innen csak olyan egyén távozhat, aki­nek tiszta a tudata, nem ön- és közveszélyes. Az idekerülők 90 százaléka hajléktalan, alkohol­függő. Az évi normálisnak mond­ható 2400 beteg helyett tavaly 3594 személyt ápoltak, intézmé­nyük túlzsúfolt. A hajléktalanok nagyobb hideg idején „magukra hívják” a mentőt, s mivel egyikük sem egészséges és nem „csak” it­tas, kötelesek beszállítani őket - fejezte be a főorvos. A rendőrségnek is akadt dolga az ünnepnapon. Szerda hajnalban Verőcén az egyik helyi családfő olyan súlyosan megverte 29 éves élettársát, hogy az belehalt sérülé­seibe. A 32 éves férfi ezután siker­telen öngyilkossági kísérletet kö­vetett el. Jelenleg is a váci kórház­ban fekszik, állapota életveszé­lyes. Isaszegen egy helybéli 53 éves férfit támadói bottal úgy fej­be vágtak, hogy rögtön szörnyet­halt. Az áldozatot ezután lakása mellett elásták. Délelőtt ismeret­len tettes vagy tettesek a budapesti Baross­ tér 15. számú ház padlás­feljárójában megerőszakoltak, majd megfojtottak egy 60 év kö­rüli nőt, akinek a személyazonos­ságát egyelőre nem tudták megál­lapítani a nyomozók. Ugyancsak az év utolsó napján a III. kerület, Bécsi út egyik lakásában holtan találtak két idős embert, akikről boncolásukig nem lehet egyértel­műen kijelenteni, hogy öngyilko­sok lettek, vagy végeztek velük - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Mihály Mária őrnagy, a rendőrség sajtóügyeletese. Az év első halálos közlekedési balesete éjfél után pár perccel tör­tént Érden, ahol egy szabályosan közlekedő Peugeot összeütközött egy VW Golffal. A szerencsétlen­ség következtében a Golf egyik felnőtt utasa a helyszínen életét vesztette, míg a kocsiban tartózko­dó többi három felnőtt és két gyer­mek súlyos sérülésekkel került a kórházba. A Peugeot két utasa is súlyos sérüléseket szenvedett. Hajnali négy órakor Pusztavacs és Örkény között szintén két sze­mélyautó ütközött egymással. A mentőorvos tájékoztatása szerint itt négy súlyos és egy könnyű sé­rültje volt az eseménynek. Össze­sen 66, személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, hatan meg­haltak, 26-an súlyosan, 34-en pe­dig könnyű sérülést szenvedtek. A salgótarjáni tűzoltóknak kellett az idén először lakástűzhöz kivonulniuk. Ott éjfél után pár perccel a Dobó utcában észleltek lángot és füstöt a szomszédok. A kivonuló egységek pillanatok alatt eloltották a tüzet, de a 25 négyzet­­méteres szoba teljesen kiégett, s benn halt meg a 75 éves férfi tu­lajdonos. Szekszárdon a Béri Ba­logh utcában egy 12 éves kisfiú csillagszórót gyújtott a díszes fe­nyőfán, amely tüzet fogott, de az ott tartózkodó nagyszülők sem tudták megakadályozni, hogy a szoba lángra ne kapjon. A fővá­rosban a XV. kerületi Erdőkerülő utcában egy kétszintes házban gyulladt meg a fenyőfa, feltehe­tően itt is csillagszóró okozta a tü­zet - tájékoztatta lapunkat a Tűz­oltóság Országos Parancsnokságá­nak sajtóügyeletese. Újév napján, ígéretéhez hí­ven, délre befejeződött a Főváro­si Közterület-fenntartó Rész­vénytársaság trombitaszedési ak­ciója, illetve szilveszter utáni nagytakarítása. A munkában 400 utcaseprő és 37 gép vett részt. Az előzetes felmérések szerint együttesen 120 köbméter papír­­trombitát, szerpentint, konfettit, pezsgősüveget és egyéb elszórt szilveszteri kelléket szedtek ösz­­sze. Ezenkívül 144 szemétszállí­tó célgép végezte a csütörtöki napon esedékes területekről a háztartási szemét szállítását. (k. z. t.) Hazai tudósítások PÉNTEK, 1998. január 2. Szilveszteri petárdák - költségek, áldozatok Európában Nápolyban az első összesíté­sek szerint 102 ember sebesült meg az újévi petárdák robbanása következtében, és néhány kisebb épülettűz is támadt, de ezeket vi­szonylag gyorsan eloltották. Az ünnepek előtt a rendőrség sok há­zi készítésű, a biztonsági előírá­soknak nem megfelelő robbanó­eszközt lefoglalt. (Egy évvel ko­rábban Nápoly környékén 155 ilyen baleset történt, egész Olasz­országban pedig több mint nyolc­száz.) Moszkvában 12 ember - kö­zöttük hat kisgyerek - megsebe­sült az újévi petárdák robbanásá­tól. A fenyőfák gyertyáiról tova­terjedő tüzek miatt a moszkvai tűzoltókat az éjjel 187 alkalommal hívák lakástüzekhez, amelyek négy emberéletet is követeltek. A holland rendőrség szerint a hollandok viszonylag csendesen köszöntötték az új évet: egy ha­lott, egy súlyos és négy köny­­nyebb sebesült áldozata volt a tű­zijátékoknak és a petárdáknak. (Egy évvel korábban négy ember életét oltották ki a robbanótölte­tek.) Az idei jobb eredmény az AFP tudósítása szerint a határo­zott rendőri fellépésnek is köszön­hető: december utolsó két hetében a hatóságok valóságos hajtóvadá­szatot folytattak a nem engedélye­zett robbanószerek után, s több mint három tonna petárdát és pat­ront lefoglaltak. Az engedélyezett petárdák és görögtűz-alapanyagok beszerzésére a holland kereskedők szövetségének tájékoztatása sze­rint mintegy 35 millió dollárnyi pénzt költöttek az országban. Németország e tekintetben re­kordot javított: 160 millió márkát költöttek a németek a rossz szelle­meket az újévi 12 harangkondu­­lást követően elűző petárdákra, tízmillióval többet, mint egy esz­tendővel korábban. A hangzavart országszerte 35 millió pezsgőspa­lack kinyitásának durranása fo­kozta. Pártonkívüliként, a KDNP listáján Eigner József Sopronban indul Sopronban indul egyéni vá­lasztókerületben, de feltehetőleg a Kereszténydemokrata­ Néppárt megyei listáján is helyet kap az országgyűlési választásokon Eigner József - erősítette meg az MTI értesülését az érintett. A volt átvilágítóbíró, akit jó két évvel ezelőtt, az emlékeze­tes botrányt kiváltott nyilatko­zata után állítottak fel az ügy­nöktörvényben meghatározott feladatokat ellátó bírói testület­ből, elmondta: hasonló megke­resést kapott a Független Kis­gazdapárttól is, ám arról még nem született döntés, hogy a két tömörülés közös jelöltjeként in­­dul-e abban a városban, ahol diákévei egy részét töltötte és később a bírói pályára lépett. Eigner József hozzátette, min­denképpen pártonkívüliként in­dul, megválasztása esetén pedig azon munkálkodik majd, hogy az ellentétek oldásával segítsen közös táborba tömöríteni a je­lenlegi ellenzéket. Göncz Árpád 1998-at köszöntő beszéde A tömegnyomor fertőz (Folytatás az 1. oldalról) A szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataink alakulását úgy értékelte az államfő, hogy a hallgatag hazai országépítés, a va­lóságot szem elől nem tévesztő külpolitika támogatásával „megte­remtette a más országokkal, kivált a szomszédainkkal folytatott együttműködés javulásának - vagy legalábbis e javulás lehetősé­gének - feltételeit. És megkönnyí­tette - vagy legalábbis megköny­­nyítheti - a határainkon túl élő magyarok helyzetét és életkörül­ményeit. Aminek érdekében er­kölcsi kötelességünk, hogy - ve­lük egyetértve - minden tőlünk telhetőt elkövessünk”. Göncz Árpád szólt a problé­mákról is. „Gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem ér­zékeli, mert nem élheti meg sze­mélyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csökkent, még min­dig magas. Épp ezért az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember - húzta alá a köztársasági elnök. - Nyugtalanító a közbiz­tonság helyzete. Nincs esély­­egyenlőség a közoktatásban. Száz­ezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megol­dásra vár a többségében kirekeszt­ve és embertelen körülmények kö­zött élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit társadal­munk egésze sínyli. A tömegnyo­mor ugyanis fertőz, erkölcsileg te­szi próbára s kezdi ki a többségi társadalom emberségét.” Göncz Árpád az 1998-as ese­mények közül kiemelte az or­szággyűlési és önkormányzati vá­lasztásokat, amelyek próbára te­szik majd a választópolgárok em­ber- és valóságismeretét, ítélőké­pességét. Megköveteli tőlük, hogy a rájuk zúduló szórengeteg­ből kirostálják a hiteltelen, egy­másnak ellentmondó, netán ha­zug szavakat, s végül jó lelkiis­merettel, gondosan mérlegelve válasszák meg a következő négy évre az ország ügyeinek felelős intézőit országos és helyi szinten. „Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt a jövőnk kérdésében” - mondta be­széde végén az államfő. Még több zene, rövid hírblokkok Danubius rádió - és tartalommal Rendhagyó bemutatkozó prog­rammal kezdte meg országos ke­reskedelmi adását tegnap reggel hatkor a megújult Danubius rádió. Sándor István, az adótulaj­donos Országos Kereskedelmi Rádió Rt. vezérigazgatója el­mondta: a zenét az eddiginél vala­melyest szűkebb műfaji sávból válogatják majd. Felmérésük alap­ján az általuk megcélzott 25-15 év közötti korosztály leginkább a 90-es években, valamint a 70-es és 80-as évek végén népszerűvé vált popzenét kedveli, ezért első­sorban ezeket adja majd a Danu­bius. Szándékuk szerint a teljes műsoridő mintegy 70 százalékát zene tölti majd ki, ezen belül csak­nem 30 százalékot magyar zene­számok. Reggelente 7 órától 15 perces egybefüggő hírblokkot su­gároznak, óránként váltakozva pe­dig öt- és egyperces hírösszefogla­lókat adnak. A vezérigazgató szólt arról is: ideiglenesen - várhatóan három hónapig - a Magyar Rádió Rt. épületéből, a Danubius eddigi berendezéseivel sugároznak. Re­ményeik szerint azonban április 1- jén már beköltözhetnek a Váci úton épülő új központjukba, tudó­sít az MTI. Megelőzési céllal az üzemorvos is beutalhat Ingyenes marad a munkaalkalmassági vizsgálat Félreértésen alapul a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei foglalko­zás-egészségügyi orvosok tiltako­zása - nyilatkozta lapunknak Kereszty Éva, a Népjóléti Minisz­térium helyettes államtitkára, le­szögezve: szó sincs róla, hogy nyolcezer forintot kellene január­tól a munkaalkalmassági vizsgála­tokért fizetni, és az üzemorvosok továbbra is beutalhatják betegeiket EKG-, röntgen- és ultrahangvizs­gálatra, amennyiben ezt nem gyó­gyító, hanem megelőzési célból teszik. A Magyar Nemzet szerdai szá­mában dr. Matyi Mária, a Borsod megyei kórház osztályvezetője el­mondta: 137 üzemorvos a megyé­ből nyílt levélben tiltakozott a népjóléti miniszternél a januárban életbe lépő megszorítások ellen. Az orvosok azt kérdezték, elfo­­gadható-e, hogy a biztosítottak já­rulékukon felül további vizsgálati díjat fizessenek csak azért, mert üzemorvos írta a beutalójukat. Matyi Mária szerint a legegysze­rűbb munkaalkalmassági vizsgá­latsor ára is elérheti a nyolcezer forintot, amit a munkanélküliek nagy része képtelen lesz kifizetni. Mindezt az üzemorvosok egy ta­valy december 2-ai kormányren­deletnek tulajdonítják. A heyettes államtitkár el­mondta: az egészségbiztosítási törvény végrehajtási rendeletében valóban sem szerepelnek a foglal­­kozás-egészségügyi orvosok, de ezt azon már módosították, a ha­tályos jogszabályt december 23-án hirdették ki a 119. számú Magyar Közlönyben E szerint az üzemor­vosok továbbra is beutalhatnak EKG-, röntgen- vagy ultrahang­­vizsgálatra betegeket, ha erre a foglalkozási ákalmasság megálla­pítása végett van szükség. Ebben az esetben a betegnek továbbra sem kell sértési díjat fizetni. Gyógykezelőre azért nem utalhat be foglalkoás-egészségügyi or­vos, mert a trsadalombiztosítási kassza terhre nem gyógyíthat, mivel az üemorvosi praxisokat nem a tb, haem a munkáltatók fi­nanszírozzák 1995 óta. Januárit kizárólag a gépjár­­mű-vezetés és a lőfegyvertartási alkalmasság kell fizetni, a mun­­kaalkalmasás megállapítása to­vábbra is rítésmentes marad - jelentette­­ a helyettes államtit­kár. (é. n.) ­ Drága az ingatlan, elszoktak a keleti hamzók Debrecen egy helyben topog Egyre többen mondogatják Debrecen polgárai közül, hogy városuk lemaradóban van a ke­leti térség nagyobb városai kö­zött. S ilyenkor óhatatlan, hogy ne Nyíregyházát említsék, amely dinamikusan fejlődik. Demján Sándor, a Közép-euró­pai Befektetési Társaság elnöke is azt nyilatkozta a helyi lapban: a város azzal rontotta el, hogy annak idején tűzzel-vassal visz­­szaszorította a helyi KGST-pia­­cot. Mármint azt a féllegálisát, amelyik még a pártállam idején kezdett megélénkülni, s ahol a kárpátaljaiak hozta Káma szi­vattyúra cserélhették a debrece­ni páros kolbászt meg az itt ak­kor már kapható nyugati eredetű termékeket. Véleménye szerint a szálláscsináló feketekereske­delem résztvevői példájukkal bi­zonyították: itt jó feltételeket biztosítanak a határon túlról jö­vő vállalkozóknak, s aztán jöt­tek utánuk a többiek, a szürkék és a legálisak is. Ugyanezen a véleményen van Gacsal Károly, aki világéle­tében beszerző, sokat mozgó ember volt, s most egy helyi osztrák-magyar cég ellátásáért felel. - Csak meg kell nézni Nyír­egyháza és Debrecen KGST- piacát. Debrecenben lepusztult, elhanyagolt körülmények között dolgoznak még az engedéllyel rendelkező kereskedők is. A vá­ros nem képes rendbe tenni a zsibogót, nincs pénze fejlesztés­re. Nyíregyházán ugyanez a ke­reskedelem korszerű, tiszta kö­rülmények között zajlik, oda szívesen megy az ember. Az eredmény? A debreceni keres­kedők Nyíregyházán szerzik be a keletről jövő árucikkeket, per­sze mire azok a lakossághoz jut­nak, sokkal drágábbakká válnak. Debrecen prózai okból nem költ erre a piacra: nincs pénze fejleszteni a területet. Viszont szüksége van bevételre, mert a város el van adósodva, költség­­vetésének egyre nagyobb hánya­dát fordítja a korábban felvett hitelek visszafizetésére. Így tör­ténhetett meg, hogy a város a minap tizenöt évre bérbe adta az ócskapiacot és két spontán ala­kult lakótelepi kis piacot a No­­vák és Novák budapesti cégnek, amely másutt is működtet piaco­kat az ország területén. Ponto­sabban tíz éven át fizet évi 37 milliót bérleti díj fejében, és újabb öt évre elővételi joga van erre. A cég azt is vállalta, hogy korszerűsíti a három területet. Ennek természetesen ára van: a helypénz emelkedni fog, s e pia­cok elveszthetik azt, amiért a kisember felkeresi őket: az ol­csóságukat. Hevessy József polgármester nem tekinti elmaradónak váro­sát. Dévi összegzőjében azt mondta, hogy Debrecen óriási tudott, elentős ipar pedig a szemszivárba sem jött. Lajos Debrecenből még el is ment Ugyanis a Curver mű­anyagi­ai cég nem találta elég vonzóak a debreceni beruhá­zást, ért­ékesen épít három­­milli­os költséggel eredetileg Debrenbe tervezett gyárat. E­ területen látszik a fel­­lendül, és ez a nagy bevásár­­lócerumok építése. Igaz, ettől még élnek a kiskereskedők, hogy lnyomják őket. A Metró már szén van, óriási a forgal­ma, Ez áll a húszezer négy­­­­métes Interspar-Malompark bevárlóközpont váza az egy­­kor siván gőzmalom helyén, jőve kezdődik a Tesco és a Co építkezése, s talán a Plazáé is.­­ a kisebb vállalkozóknak van közművesített ingatlanok­ba hiányt szenved a város. Ezt pang az ingatlanpiac, hi­sz az alacsony kínálat felveri ágakat. Kováts András, a Ke­­serv igazgatója megint csak a be­egvárost említi.­­ Nyíregyházán feleannyiért let kapni közművesített telket, itt Debrecenben, ahol a buda­­jtivel vetekszik a telekár. Hát isze, hogy ott alapít céget a­llalkozó, ahol ezek a költsé­­k kisebbek. Ebben úgy érzem, maradt Debrecen, mert nem tudományos-oktatási-kulturális remtett kínálatot. Nagyobb ak­­bázisával őrzi régióvezetői szer­vitást kellene kifejtenie ezen a répét. Szerinte nagy eredmény a rend­kínálatot teremteni a köz­működőképesség biztosítása, s a művesített, előkészített terülő­­város vagyona új intézmények­ekből. re. villamosok vásárlására fordít Gőz József

Next