Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

Itt a piac, hol a piac 7. oldal Magyar Vin­zi­l­á­v ^ http://www.magyarnem­zet.hu Kuncze Gábor: Az SZDSZ nem tesz némasági fogadalmat Újabb koalíciós feszültség (Munkatársunktól) Újabb koalíciós pengeváltásra szolgált ürügyül az MSZP teg­napi kibővített választmányi ülése, ahol Horn Gyula azzal vá­dolta meg az SZDSZ egyes politikusait, nem tartják be a koalíciós egyeztető tanács decemberi ülésén született megálla­podást a kormánypártok közötti nyilvános vita beszüntetésé­ről. Kuncze Gábor nem sokáig maradt adós a válasszal: „Az SZDSZ nem tesz némasági fogadalmat.” Gál Zoltán házelnök egy nappal korábban - miközben a sikerpropaganda veszélyei­re figyelmeztetett Debrecenben­­ vetélytársaikról szólva első­ként koalíciós partnerüket említette, amely „nehezen találja magát az utolsó hetekben, s láthatóan a szocialistákat sem kí­mélve próbálja saját arculatát kialakítani”. Az MSZP esélyes a választá­sok megnyerésére, még ha erre nincs is garancia; a szocialisták elérték a legfontosabb célokat, megteremtették a lehetőséget a felzárkózásra - jelentette ki Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az MSZP nagyszabású vasárnapi rendezvényén, amelyen részt vet­tek a párt elnökségének, választ­mányának és frakciójának tagjai. Többek között leszögezte: az MSZP-nek van cigánypolitikája, a kormány nem álhumánus szem­pontból közelíti meg a cigány­­kérdést. Politikájához van legi­tim partnere, mégpedig az Orszá­gos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat. Azt is megfogalmazza az MSZP, mindenkinek meg kell tartania a társadalmi együttélés szabályait, akár a kisebbséghez, akár a többséghez tartozik. „Vannak olyan cigányszerveze­tek, amelyek a bajkeverésben érdekeltek” - vélekedett Horn Gyula. Kitért arra is: hiteltelenné válik a kormány, ha az alkotmá­nyos rend szereplőivel rossz a vi­szonya. Az MSZP békét akar az Alkotmánybírósággal, tisztelet­ben tartja a testület döntéseit. Ki­emelte: nem szabad veszélyeztet­ni az Alkotmánybíróság zavarta­lan működését, ezért terjeszti a kormány a parlament elé a testü­letről szóló törvény módosítási javaslatát. A vízlépcső ügyében kifej­tette: egyes környezetvédők - amelyek harcmodora az egykori angol géprombolókéra emlékez­teti Horn Gyulát - „súlyosan ká­rosították a társadalmi környe­zetet”, ami sokba kerül az or­szágnak. (Folytatás a 3. oldalon) Visszakozott a Demokrata Párt Kérik a román kormánylista BUKAREST­­ Mint aho­gyan a több mint egy hónapja tar­tó koalíciós polémia során eddig egyetlen határidőt sem sikerült betartaniuk a vitázó feleknek, máris bizonyos, hogy Victor Ciorbea sem tudja beváltani ígé­retét, miszerint hétfőn közzéteszi a demokrata párti miniszterek tá­vozásával megüresedő tárcák új tulajdonosainak nevét, illetve megalkotja a koalíciós együtt­működési szabályzatot. Szomba­ton ugyanis váratlan fordulatot vettek, a megegyezés útjáról is­mét a konfrontáció felé terelőd­tek az események. Minderre az okot Wim van Velzen EUCD-elnök és a KDNPP közös sajtóértekezle­tén elhangzottak adták. Az eu­rópai kereszténydemokrata pár­tokat tömörítő szervezet veze­tője dicsérőleg szólt a Ciorbea­­kormány tavalyi teljesítményé­ről, s kifejtette azt is, hogy az EUCD szerint Romániának tiszteletben kell tartania vállalt kötelezettségeit. (Folytatás a 2. oldalon) Komoly erő készül Bagdad megleckéztetésére Viharfelhők Irak fölött HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok kész „tekintélyes erőt” alkal­mazni Irakkal szemben, ha a diplomáciai erőfeszítések nyomán nem oldódik meg az ENSZ fegyverzetellenőrzése körül kialakult válság - kö­zölte vasárnap Jeruzsálem­ben Madeleine Albright. Közben a szombaton iraki kérésre Bagdadba érkezett huszonhárom tagú ENSZ szakértői csoport megkezdte tárgyalásait „az iraki lesze­relés eddigi eredményeiről”. Jeruzsálemi útját megelőzően, szombaton az amerikai külügy­miniszter Londonban tárgyalt az iraki helyzetről, ahol is a brit kor­mányfő, valamint a két külügy­miniszter egyaránt úgy vélte, hogy az iraki válság békés megol­dására fordítható idő a végéhez közeledik. Valamennyien arra fi­gyelmeztették a bagdadi rezsimet, hogy biztosan számítania kell ka­tonai csapásra az ENSZ fegyver­ellenőrzési tevékenységének to­vábbi akadályozása esetén. Tony Blair brit miniszterelnök kijelen­tette: a diplomáciának nincs sem­mi esélye, ha Szaddám Huszein iraki diktátornak a nemzetközi közösség nem hozza egyértel­műen tudomására, hogy „meg­van a megfelelő katonai erő is a diplomácia nyomatékosítására”. Madeleine Albright a londoni kül­ügyminisztériumban tartott sajtó­­tájékoztatón kijelentette: a nem­zetközi közösség még próbálkozik ugyan diplomáciai eszközökkel annak érdekében, hogy Szaddám Huszeint jobb belátásra lehessen bírni, de „személy szerint kétsége­im vannak afelől, hogy ez lehetsé­ges" . Robin Cook brit külügymi­niszter közölte, „semmilyen mód­szert nem lehet kizárni a cél eléré­se érdekében”. Albright ezt meg­előzően rövid megbeszélést tartott az ascoti rezidenciáján tartózkodó Husszein jordániai királlyal, aki nem hivatalos források szerint tá­mogatta az Irakkal szembeni ame­rikai-brit politikát. Az amerikai külügyminiszter a Reuters szerint vasárnapi jeru­zsálemi sajtóértekezletén szintén azt hangsúlyozta, hogy Washing­ton az iraki válság diplomáciai eszközökkel való rendezését ré­szesíti előnyben. (Folytatás a 3. oldalon) Kampánykommandó Voltak idők, amikor az ország az arcát (ha ugyan volt neki akkortájt) a vasút felé fordította, s megesett, hogy hősz hídverésbe fogott — mégsem jutott eszébe sen­kinek, hogy „vasút- vagy hídkommandóról” beszéljen. Túl közeli volt még az él­mény, amikor e katonai kife­jezést a közönséges népirtás leplezésére alkalmazták, s messze még a romantikus forradalmi hevület, amikor a félresiklott európai értelmi­ség az exportált kubai terro­rizmusért lelkesedve családi­asan „commandantozta” a fő­gerilla Che Guevarát. Manapság a politikai fel­hang szerencsére a múlté - hovatovább mégsem látszunk ki a temérdek kommandó­ból. Borkommandók, hús­kom­mandók, sőt atomkom­­mandók színesítik az életün­ket: lassan nincs is olyan, magára valamit is adó köz­érdekű őrző-védő társaság vagy célirányos feladatra be­vetett fináncgárda, amely magára ne aggatná ezt a rom­­bósan divatos megjelölést. Nem kétséges, hogy kisvár­tatva felbukkan majd a blic­celőket megregulázni hiva­tott metrókommandó, a tég­laporos fűszerek készítőit le­fülelő paprikakom­mandó, il­letve a kábítószerkereske­dőkre szakosodott kokókom­­m­andó is. A lehetőségek ki­­m­eríthetlenek: a magyar me­zőgazdaság palettája például fölöttébb változatos. Most, amikor hamarosan ránk köszönt a „választási kommandók” virágkora, már egyre kevesebb időnk marad eltűnődni e szokatlan jelensé­gen - ám ez talán mégsem ha­szontalan, hiszen a jogállam legkevésbé sem választástól választásig terjed. Nem­ a leg­jobb bizonyítványt állítja ki ugyanis egy kormányzatról, ha a törvények következetes, folyamatos betartása és betar­tatása helyett a gorbacsovi „vodkakommandókat” idé­ző alkalmi módszerekkel, kampányszerű rögtönzések­kel operál. E gondolkodás túlsúlyba kerülése még akkor is aggasztó, ha máskülönben közel áll a kormányzó elit mentalitásához: soha nem tud­hatjuk ugyanis, hogy egy vadonatúj kommandó felállí­tása nem a választási kom­­mandóakciók része-e. Csontos János Vállalkozás, növekedés, jólét A Fidesz gazdaságpolitikai alternatívát kínál (Munkatársunktól) A jelenlegi kormányzat ér­telmetlen megszorításokat tar­talmazó gazdaságpolitikájának igenis van alternatívája, s ez a megfelelő ösztönző közgazdasá­gi környezet kialakításával meg­teremthető - fogalmazódott meg a Fidesz - Magyar Polgári Párt szombati gazdaságpolitikai kon­ferenciáján. A Vállakozás, növe­kedés, jólét címmel rendezett ta­nácskozáson Orbán Viktor, a párt elnöke kiemelte: az 1994-es kormányváltás óta olyan vagyoni különbségek alakultak ki Magya­rországon, amelyek az Európai Unióban példátlanok, s legfel­jebb egyes dél-amerikai orszá­gokban uralkodó állapotokkal mérhetők össze. Az utóbbi esz­tendőkben a leggazdagabbak szűk rétege és a legszegényebbek között tizenhétszeressé vált a va­gyoni különbség, s ez a helyzet nem pusztán mérhetetlenül igaz­ságtalan, de komolyan veszé­lyeztetheti az ország politikai stabilitását is - mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz egyáltalán nem tartja irreálisnak, hogy a társada­lom alkotóenergiáinak, a gazda­ság szereplőinek aktivizálásával évi hétszázalékos gazdasági nö­vekedést érhetnénk el. (Folytatás a 8. oldalon) öngyilkos versenyben a hazai sütödék Mától drágább a kenyér (Munkatársunktól) A sütőipari cégek zöme má­tól, illetve az elkövetkező napok­ban 10-12 százalékkal emeli a ke­nyér, és 14-15 százalékkal a kü­lönféle péksütemények árát. A hivatalos kalkuláció szerint mos­tantól egy kiló fehér kenyérért legalább 135 forintot kellene fi­zetnünk, ám a boltokban ettől na­gyon eltérő árakkal is találkozha­tunk. Szakemberek szerint a je­lenlegi emelés­­ után kilónként száz forint alatt már csak olyan fehér kenyér kapható, amelyet a feketegazdaság eszközeivel állí­tottak elő. Számos pék szerint ez a kijelentés nem felel meg a való­ságnak. Azzal azonban ők is egyetértenek, hogy a kíméletlen piaci verseny következménye­ként a sütőipar ma soha nem lá­tott mélypontra került. A különböző boltokban kap­ható kenyerek árai egy települé­sen belül - például a főváros kör­nyéki Biatorbágyon - is jócskán eltérnek egymástól. A Budavidék Rt. - volt Áfész - élelmiszerüzle­teiben kilónként 102, illetve 105 forintért kapható a fehér kenyér, erre épül rá a közeli napokban az áremelés. A Bia 2000 Kft. disz­kontjának bejáratán ezzel szem­ben öles betűk hirdetik, hogy a mindennapi betevő itt már kilón­ként 87 forintért is kapható. A cégvezető felháborodottan kéri ki magának azt a feltételezést, hogy az alacsony ár oka valamiféle csalás lenne. (Folytatás a 8. oldalon) ­ Nem tudják megfizetni a szabadalmaztatást Titokban tartott találmányok (Munkatársunktól) A feltalálók legnagyobb gond­ja minden országban, hogy kül­földön is szabadalmat szerezze­nek találmányaiknak. Márpedig ha valaki nem adja be időben az igényét, mások aratják le a babé­rokat és a hasznot. Elsősorban a védelemhez szük­séges pénz előteremtése nehéz, hiszen például tíz országban ér­vényes szabadalom megszerzése körülbelül három-négymillió fo­rint. Ekkora összeget az átlag­polgár aligha tud zsebből kifizet­ni. Igaz ugyan, nálunk az ipari tárca kezelésében egy pénzalap támogatja a hazai találmányok külföldi szabadalmaztatását, az odaítélés módja azonban lassú és meglehetősen bürokratikus. -A pénz fele minden évben az alap kasszájában ragad, holott számos magyar találmány marad nemzetközi védelem nélkül - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek dr. Vedres András, a Magyar Fel­találók Egyesületének főtitkára, aki maga is közreműködött több gyógyszer feltalálásában. - Pedig, ha valaki nem szerzi meg külföldön a szabadalmat, akkor ott az közkincs. Bárki el­kezdheti gyártani, értékesíteni, anélkül, hogy egy fillért is fizet­ne a feltalálónak. Példa erre a Ru­­bik-kocka, amelyet nemzetközi­leg nem védtek le kellően, s emi­att szabadon gyárthatták millió­­számra a Távol-Keleten - fogal­mazott. (Folytatás az 5. oldalon) Átvilágítják a jelölteket Egyeztetés az OVB-tagokról (Munkatársunktól) A választások kitűzésével a régi törvény szerint lejárt az Or­szágos Választási Bizottság meg­bízatása. A választási eljárásról szóló törvény értelmében ugyan­akkor az OVB az új testület alaku­ló üléséig működik, amelynek tagjait legkésőbb a szavazás napja előtti 51. napon kell megválaszta­nia az Országgyűlésnek. Szemé­lyükre a pártok javaslatát is figye­lembe véve a belügyminiszter tesz indítványt. Értesüléseink sze­rint Kuncze Gábor már kiválasz­totta a jelölteket, s két póttagot is megnevez majd, akikről hamaro­san egyeztetés kezdődik. (Folytatás az 5. oldalon) Kik járnak moziba? A Szonda Ipsos felmérése A 29. magyar játékfilmszemle megnyitása alkalmából a Szonda Ipsos a Magyar Televízió A hét című műsora, valamint lapunk, a Magyar Nemzet felkérésére arról számol be, milyen gyakran járnak moziba az emberek. A közölt ada­tok a Szonda Ipsos/GFK média­­analízis vizsgálatsorozata 1997 második félévi, nyolcezerfős mintavételének eredményei. (Összeállításunk a 6. oldalon) Milyen gyakran szokott Ön moziba járn­i? (Százalékos megosz­lás a 14 éven felüli népesség körében korcsoportok szerint) ­­i FIX KAMATOZÁSÚ, ISMÉTLŐDŐ LEKÖTÉSŰ, LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁSKOR IS KAMATOZIK! A 9 féle választható futamidő közül: Éves kamat EBKM Éves kamat EBKM 60 nap 16,50% 16,50% 450 nap 16,50% 1 I 90 nap 16,50%16,50% 540 nap 16,25% 1S 68% A bank az értékjegy fedezete mellett az erre kijelölt fiókjaiban hitelt nyújt.

Next