Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

t­t A Kasza József nem zárta ki végleg a belépést a koalícióba A VMSZ elégedett Milosevics ígéreteivel ÚJVIDÉK - Kasza József, a VMSZ elnöke a Magyar Nemzet­nek nyilatkozva alapjában véve si­keresnek minősítette a Milose­­viccsel folytatott csaknem kétórás pénteki belgrádi tárgyalásait. Mint fogalmazott, a követelések java részét az államfő elfogadhatónak és megvalósíthatónak tartotta. A VMSZ elnöke mindazonál­tal elmondta, Milosevics nem tá­mogatta a magyar körzet létreho­zását. Szerinte ugyanis az etnikai alapon nem jöhet létre, másrészt az elnök szerint a körzethatár-mó­dosítás láncreakciót idézne elő, miután már mások is előálltak ha­sonló követeléssel. A VMSZ nem fogadta el az elnök érvelését - kö­zölte Kasza -, de megjegyezte, miután megmagyarázták, hogy a körzetmódosítás nemcsak az etnikai összetétel miatt lenne elő­nyös, Milosevics enyhített állás­pontján. Milosevics jól átgondoltnak, reálisnak, elfogadhatónak és rövid időn belül megvalósíthatónak tar­totta az egyenrangú nyelvhaszná­latban, az anyanyelvi oktatásban, a művelődésben, a hagyomány­­ápolásban, tájékoztatásban jelent­kező gondokkal kapcsolatban a VMSZ decemberben átnyújtott okmányában foglalt igényeket, s úgy foglalt állást, hogy a munka­társaival folytatandó - a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti - to­vábbi megbeszéléseken biztosan felkutatható a vajdasági magyar­ság számára is kedvező megoldás - mondta Kasza József. A kettős helységnévtáblák bevezetése kivé­tel, ehhez ugyanis módosítani kel­lene a törvényt, de ez sem kivite­lezhetetlen - tette hozzá. Kasza József elmondta, Milosevics kérdésére kijelentette, hogy elvi esélye sincsen a VMSZ belépésének a kormányba, ha a Szerb Radikális Párt részt vesz a kormány megalakításában, ám ha a radikálisok kimaradnak, akkor alaposan megfontolják döntésüket - nem zárva ki tehát annak lehető­ségét, hogy a VMSZ kormányzati felelősséget is vállalhat. Kasza József szombati sza­badkai sajtóértekezletén egy egész sor egészen konkrét eredményt is ismertetett: Milosevics nem látja akadályát annak, hogy azokban a járásokban, ahol erre szükség mu­tatkozik, a magyar is hivatalos nyelv legyen. Azt sem ellenezte, hogy a földrajzi neveket eredeti, a magyarul meghonosodott formá­jukban használják. A tiszta ma­gyar iskolák létrehozását azonban nem támogatta, ám szorgalmazta a magyarok nagyobb részvételét az iskolák igazgatásában. Nem zár­kózott el a tantervek olyan módo­sításától, amely a nemzeti azonos­ságtudat erősítését szolgálná. Az 1944-45-ös megtorlás kérdésének felvetésére pedig az államfő azt válaszolta, hogy sem neki, sem a szocialista pártnak nem érdeke az igazság eltitkolása. Hamarosan megalakulnak a vegyes bizottsá­gok, amelyek a megoldásokat hi­vatottak kidolgozni. Egy év múlva - szintén Miloseviccsel - felmé­rik, hogy mire jutottak a kérdések rendezésében. Sebestyén Imre 2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET EZÚTTAL VALÓBAN KOMOLY katonai akciókra, s korántsem a korábbi „szurkálásokra” kell számítania Bagdadnak - írta szombati számában független londoni elemzőkre hivatkozva a The Times. A brit stratégák azt sem tartják kizártnak, hogy egy esetleges katonai beavatkozás után Szaddám Huszeint államcsínnyel távolítják el a ha­talomból, annál is inkább, mert a lakosság és a katonák körében egyaránt igen rossz a hangulat, s az irakiak nem tűrnének el több megtorló intézkedést a hatalom részéről. Londoni és washingtoni tisztviselők ugyan váltig hangoztatják, hogy az erő esetleges alkal­mazásának semmiképpen sem Szaddám megbuktatása és eltávolítása lenne a célja, a The Times szerint az Egyesült Államok sorozatos megszégyenítése után a tengerentúlon immár éppenhogy erre készül­nek, s e törekvésében Washingtont a katonai fellépést amúgy ellenző arab országok is támogatnák. A The Mail on Sunday című vasárnapi lap is úgy véli, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia igenis készül Huszein erőszakos eltávolítására. Máris Irakba érkezett a brit hadse­reg rettegett kommandós alakulatának (SAS) egy osztaga, amelynek feladata Szaddám elfogása lesz, ha az amerikai hírszerzésnek, a CIA- nak sikerül népfelkelést kirobbantania az országban. KÉT VAGY LEGKÉSŐBB HÁROM HÉTEN BELÜL várható a közös brit-amerikai katonai fellépés Irak ellen - adta hírül immár pontos menetrend ismertetésére is vállalkozva a szintén londoni The Sunday Times név nélkül nyilatkozó diplomáciai forrásokra hivat­kozva. A lap által vázolt forgatókönyv szerint a Biztonsági Tanács hamarosan igen erőteljes hangvételű határozatot hoz Irak ellen, amely alapján a szövetségesek ultimátumot intéznek Szaddám Huszeinhez. Az abban az együttműködés felújítására megszabott ha­táridő lejárta után két-három nappal pedig megkezdődik a közös ka­tonai akció. A „NAGYHATALMAK” KÖZÜL Oroszország továbbra sem en­ged álláspontjából, kitartóan ragaszkodik ahhoz, hogy diplomáciai úton kell rendezni a válságot. E céllal küldte vasárnap immár másodszor is Bagdadba különmegbízottját Borisz Jelcin elnök, dacolva azzal az amerikai vélekedéssel, hogy a tárgyalásos meg­oldásoknak immár szinte semmi esélye. Párizs, hiába van a moszkvaihoz hasonló véleményen, sokkal kényesebb helyzetbe ke­rült: miközben nem akar rontani fő szövetségesével, az Egyesült Ál­lamokkal fenntartott viszonyán, mindenképpen szeretné elkerülni az Irak elleni katonai csapást. Az egykori Öböl-koalíció megbomlására utal azonban az is, hogy az arab országok egy emberként utasítják el a katonai erő alkalmazását, s hétfőn ezt szándékoznak közölni a Ri­­jádba érkező Madeleine Albrighttal is. (S. E.) Cseh szociáldemokrata készülődés a hatalomra Milos­­pinán óv az elbizakodottságtól PRÁGA­­ Miután elhárultak az akadályok a júniusra tervezett előrehozott választások elől, a Cseh Szociáldemokrata Párt már a hatalom zökkenőmentes átvéte­lére készülődik. Központi vá­lasztmánya hét végi ülésén el­döntötte, győzelme esetén Milos Zemant, a párt elnökét javasolja kormányfőnek. Tervbe vették egy szociálpolitikai és egy tör­vény-előkészítő tanács létrehozá­sát is, előbbi élére Vladimír Spidlát, a párt alelnökét, utóbbi vezetőjéül pedig Pavel Ry­­chetskyt, a pártvezetés tagját je­lölik, mindkettőjüket miniszter­elnök-helyettesi rangban. • Zeman az ülésen óva intette a pártot attól, hogy úgymond a fejébe szálljon a dicsőség, mert a választásokon meglepetések is születhetnek. Felhívta a figyel­met, várható, hogy a szociálde­mokraták győzelme esetén meg­jelennek a hatalomra törő karrie­risták. Utalt arra is, nem lenne helyes, ha a párt egy személyre épülne, ezért már most megneve­zi esetleges utódait, Vladimír Spidla alelnök, illetve Stanislav Gross parlamenti frakcióvezető személyében. A hét végén a szociáldemok­raták ismételten megerősítették: győzelmük esetén a NATO-csat­­lakozásról népszavazást tarta­nak. Az EU-tagság kapcsán alap­vető fontosságúnak tartják a cseh-lengyel-magyar együttmű­ködés szorosabbra fűzését, azt, hogy a három ország ne verse­nyezzen egymással, hanem felké­szülésüket egybehangolva az egyidejű csatlakozásra töreked­jenek. Politikai elemzők szerint a jövőt illetően aggodalmakra ad­hat okot a szociáldemokraták gazdasági doktrínájának esetle­ges kudarca. Tartanak az ország eladósodásától, és az adók növe­kedésétől. Úgy vélik, a refor­mok, például az álliberalizáció elhalasztása csupán átmenetileg lehetséges. Abból az ígéretből, hogy a szociáldemokraták a vá­lasztások után keményen fel kí­vánnak lépni a gazdasági bűnö­zéssel, az ország vagyonát szét­­lopkodókkal szemben, a cseh po­litikai színtér jobboldalán a bosz­­szúállás kísérletét, a biztonsági szervek fölötti abszolút uralomra törekvést látják. (somogyi) Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1998. február 2. Hosszú válságkezelésre számít a Clinton-stáb Republikánus honatyák támadása (Tudósítónktól) WASHINGTON - Miután kiderült, hogy Bill Clinton nép­szerűségi mutatóit egyelőre nem tépázták meg az ellene felhozott magánéleti és jogi vádak, az ed­dig a nyilvános állásfoglalásokat lehetőleg kerülő politikai pártok is egyértelműbben foglalnak ál­lást. A republikánusok egy hét végi konzervatív találkozón meg­oszlottak a tekintetben, máris íté­letet mondjanak-e Clinton felett, avagy csak általánosságban bírál­ják a morális állapotokat. A republikánus konzervatív po­litikai akció konferencia (CPAC) éves találkozójának résztvevői előtt a pártvezetők alapjában tar­tották magukat az eddigi taktiká­jukhoz, hogy inkább ítéljen a köz, a tények és a sajtó beszéljenek a politikusok helyett, ám egyes tör­vényhozók nem érték be ennyi­vel. John Ashcroft szenátor pél­dául (aki a hírek szerint 2000-re elnökjelölti ambíciókat táplál) ki­jelentette: „Ideje azt mondanunk, hogy elnök úr, amennyiben ezek a vádak igazak, akkor ön lejáratta magát, a hivatalát, az elnöki intéz­ményt, és távoznia kell”. Bob Barr képviselő az impeach­­meritet, az elnök büntetőjogi fele­lősségre vonását sürgette, Wil­­liam Bennett volt oktatási minisz­ter pedig azt hangoztatta, ha Clin­tonnak valóba viszonya volt Mo­­nica Lewinskyvel, akkor lerom­bolta az alapvető bizalmat az amerikaiak és elnökük között. (Külön pikantéria, hogy Bennett testvére Clinton magánügyvédje.) A demokrata nemzeti kong­resszus viszont a Fehér Ház köz­reműködésével külön hivatalt hozott létre a negatív kampány semlegesítésére. A The Washing­ton Post értelmezése szerint ez is annak a jele, hogy az elnök kör­nyezete hosszabb távú válságke­zelésre rendezkedik be, arra szá­mítván, tartós árnyék vetődik Clintonra. Az elnök jogászai és vezető politikai tanácsadói egyébként naponta kétszer is összehangolják a stratégiájukat. A botrányt szándékától füg­getlenül kirobbantó Monica Lewinsky, akinek titokban mag­nóra vették részletes beszámoló­ját az elnökkel folytatott állító­lagos viszonyáról, ügyvédjével együtt elutazott Washingtonból. Továbbra sincs megegyezés ar­ról, hogy együttműködne a nyo­mozással. Kenneth Starr külön­leges ügyész ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy jól halad a té­nyek összegyűjtésével. Egy fel­mérés szerint ugyanakkor a meg­kérdezettek fele gondolta úgy, hogy túllépte hatáskörét és le kellene állítani a vizsgálódását. (lambert) Vranitzky az EU-ról és az euróról A bővítés megkérdőjelezhetetlen „Teljesen világos, hogy az Eu­rópai Unió nem marad tizenöt ta­gú. Ezt mindenki tudja, aki az unióban felelősségteljesen gondol­kodik. Az unió egyértelműen állást foglalt a bővítés mellett” - jelen­tette ki Franz Vranitzky a Magyar Nemzetnek. A volt osztrák kancel­lár, aki a vállalkozói szféra szom­bati budapesti estélyének kitünte­tette volt, ezekkel a szavakkal kommentálta a bővítést ellenző vé­leményeket. Vranitzky szerint aki megkérdőjelezi a bővítést, az fi­gyelmen kívül hagyja a realitáso­kat, és azt, hogy a szervezet kibő­vítése az EU programja. Ausztria szomszédaival, így mindenekelőtt Magyarországgal a jószomszédi kapcsolatokat azt figyelembe véve építette, hogy ezek az országok egyszer szintén tagok lesznek. Ter­mészetesen mindkét részről lehet­nek követelések, kívánságok, ag­godalmak, ezeket azonban a tár­gyalások során tisztázni kell. így Karl Stix burgenlandi tartományi miniszterelnök aggodalmairól a közelmúltban tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, és sike­rült a kétségeket eloszlatni. A fel­merülő problémákról ugyanakkor a jövőben is beszélni kell. Vra­nitzky szerint más kategóriába tar­tozik a szabadságpárti Jörg Hai­­der, aki viszont azt a célt tűzte ma­ga elé, hogy megakadályozza az EU kibővítését. Haider véleménye azonban nem a kormány vélemé­nye - hangsúlyozta Vranitzky. Ami az euro bevezetését illeti, a volt kancellár szerint Ausztria bi­zonyosan az első körben lesz. Egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy abszolút helyes és szükséges lépésről, egy fontos integrációs elemről van szó. A közös valuta ugyanakkor nagyon fontos ténye­ző a kontinensek közötti verseny­ben. Ha Európa versenyezni akar Amerikával vagy Ázsiával, jó ha közös valutával rendelkezik. Az országában folyó NATO- vitákkal kapcsolatban Vranitzky emlékeztetett: az osztrák kormány még az ő vezetése idején határozta el, hogy a biztonság megteremté­sének valamennyi feltételét alapo­san megvizsgálja. A jelenlegi kabi­net még nem fejezte be ezt a vizs­gálatot, de az év közepe előtt a parlament elé terjeszti az ezzel foglalkozó jelentést. Klima kan­cellárnak igaza van abban, hogy amikor Európában egy új bizton­sági struktúra alakul ki, minden le­hetőséget alaposan tanulmányozni kell - vélte Vranitzky, aki szerint Ausztria nincs lépéskényszerben. Nem arra kell koncentrálni, hogy minél előbb belépjen a NATO-ba, hanem arra, hogy valamennyi al­ternatívát körültekintően megvizs­gáljon. Arra a kérdésre, hogy végleg visszavonult-e a politikától, a volt kancellár azt válaszolta, hogy ko­rábbi funkcióit tekintve igen, ér­deklődését, más tevékenységi le­hetőségeket, így a különböző ta­nácsadói funkciókat tekintve azonban nem. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az európai bi­zottsági elnök, Jacques Santer ideális utóda lenne, azt hangoztat­ta: ugyan megtiszteltetésnek tarta­ná a tisztet, de nem fogadná el. Egy közép-európai ország volt kormányfőjeként a Clinton amerikai elnök körüli botrányt úgy értékelte, hogy nehéz kiigazodni a lavinaszerűen özönlő újságjelenté­sek között. Ugyanakkor annak a reménynek adott hangot, hogy a túlzottan felkavart ügy hamar el­csitul, s Clinton azt csinálhatja, amit akar, politikát Amerika és a világ számára. (pietsch) Egyesülésre kényszerítő szlovákiai törvények Magyar választási párt? POZSONY - A Magyar Koa­líció három pártjának mindenkép­pen együtt kell indulnia a parla­menti választásokon. A választójo­gi törvény függvényében vagy egy úgynevezett választási párt kiala­kításával, vagy szükség esetén a h­árom párt egyesülésével kell biz­tosítani a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét - döntött szombaton a Magyar Polgári Párt országos tanácsa. A párt legfel­sőbb testülete szorgalmazza a vá­lasztási pártként kialakított Ma­gyar Koalíció Pártja mielőbbi bel­ügyminiszteri bejegyeztetését. Az MPP támogatja az elnökség azon kezdeményezését is, hogy a szlo­vák és a magyar ellenzéki pártok kezdeményezzenek aláírásgyűjtési akciót a választójogi törvény mó­dosítására, hogy kizárható legyen az eredmények manipulálása. (n. s.) Soros megreformálná a pénzpiacok ellenőrzését • Csernomirgyin davosi ígéretei Soros György új mechaniz­must sürgetett Davosban a nem­zetközi pénzpiacok ellenőrzésére, mondván, hogy a meglévő pénz­ügy szervezetek nem képesek el­látni ezt a feladatot. Szerinte az IMF, a Világbank és a Nemzetkö­zi Elszámolások Bankja, a BIS nélkül ez a rendszer már összeom­lott volna, ám ma már ezek az in­tézmények sem képesek kezelni a pénzpiacok problémáit. Egy új Bretton Woods-i egyezményt sür­getett, arra a megállapodásra cé­lozva, amellyel a második világ­háború után életre hívták a Világ­bankot és a Nemzetközi Valuta­alapot. Az AFP szerint azonban a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői szerint új mechanizmu­sok létrehozása helyett a meglevő intézményeket kellene rugalma­sabbá tenni, és jobban összehan­golni azok tevékenységét egymás közt és a magánszektorral. A davosi világgazdasági fóru­mon Viktor Csernomirgyin úgy vélekedett, hatékonyabb és sokkal következetesebb reformmal elér­hető Oroszország felvirágzása. Az orosz kormányfő a legfontosabb feladatok közé sorolta a gazdasági szerkezetátalakítást, ami legke­vesebb 10-15 évig tart majd. Ez­zel egyidejűleg hatalmas befekte­tésekre lesz szükség, 2010-től 2015-ig összesen 3-3,5 billió dol­lárra - jelentette ki Csernomir­gyin. A miniszterelnök szerint a kormány következetesen folytatja makrogazdasági politikáját és azt a célt tűzte maga elé, hogy idén öt-hét százalékra mérséklődjön az infláció, amelynek üteme 2001- ben már nem haladhatja meg a 3,5 százalékot. Jelentős szigorításokat hajtanak végre a költségvetés és az adóbehajtás terén. Ezek hatására 2000-ben a büdzsé deficitje várha­tóan a hazai össztermék 3,3 száza­lékára mérséklődik. A kormányfő ígéretet tett a termelésnövekedést visszafogó adók megszüntetésére, továbbá a befektetői kedvezmé­nyek fenntartására. Csernomirgyin sürgette az Oroszorszggal szembe­ni kereskedelmi korlátok teljes le­építését is, hozzátéve: az orosz gazdaság csak akkor tud növeked­ni, ha teljes jogú tagként vehet részt a nemzetközi kereskedelem­ben. Egyben bejelentette, hogy idén tárgyalások kezdődnek az Eu­rópai Unióval szabadkereskedelmi övezetek kialakításáról. Visszakozott a Demokrata Párt Késik a román kormánylista (Folytatás az 1. oldalról) A Demokrata Párt külföldről hazatért elnöke, Petre Román már repülőtéri nyilatkozatában csodálkozásának adott hangot, hogy a Parasztpárt „szükséges­nek tartja külföldiekkel alátá­masztatni álláspontját", Victor Babiuc távozó nemzetvédelmi miniszter pedig úgy vélte, a tör­téntek után a DP nem vállalhat kötelezettséget a kormány parla­menti támogatására, így a koalí­ciós együttműködési szabályzat­ból már aligha lesz valami. Ismét teljes tehát a bizonyta­lanság a kormányválság megol­dása terén, amit csak fokoz az, hogy a Parasztpárt szövetsége­sei, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ egyáltalán nem siet­nek megnevezni a szabadon ma­radt tárcák élére jelöltjeiket. Mircea Ionescu-Quintus pártel­nök legjobb esetben hétfőre tett erre ígéretet, Markó Béláék pe­dig szombaton Marosvásárhe­lyen leültek ugyan tanácskozni, de a „helyzetelemzésnél" tovább a hírek szerint nem jutottak. Az RMDSZ operatív tanácsa ugyan­is - amelynek ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök is részt vett - arra a következtetésre ju­tott, hogy a válság jelenlegi idő­szakában nem a tisztségekről szóló alku a legfontosabb, ha­nem az, hogy a koalíciós együtt­működést biztosítsák. A szövet­ség egyébként a gazdasági, pénzügyi, privatizálási szférában óhajtana nagyobb szerepet, de ezt nem köti pontosan tisztsé­gekhez. A tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vitázó felek ismét média útján fejtik ki nézeteiket, amely gya­korlat mindvégig káros volt. Ép­pen ezért az RMDSZ mindkét féltől nagyobb önmérsékletet, visszafogottságot sürget, de ettől függetlenül nem kíván a tárgya­lások előterébe kerülni. Az RMDSZ végül is úgy látja, hogy egy kisebbségi kabinet esélyei a mai Románia körülményei köze­pette minimálisak, hiszen a kor­mánynak kemény, népszerűtlen döntéseket kell hoznia. Tőkés László úgy vélte, hogy az operatív tanácsban nagyfokú egyetértés uralkodott, de megis­mételte régebbi álláspontját, mi­szerint az RMDSZ a koalíción be­lül „súlytalanná válik”, a KDNPP felé sodródhat, ami nem felel meg érdekeinek, de nem maradhat semleges sem Ciorbea miniszter­­elnökkel szemben. A püspök másrészt úgy véli, a válság meg­oldásában meghatározó szerepe lehet Constantinescu elnöknek, akinek magatartását pozitívnak tekinti. Ám nem hagyta bíráló szó nélkül az államfő budapesti láto­gatását, elsősorban azért, mert az RMDSZ-t „csak szemléltető ábrá­nak használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat so­rán, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal”. Gyarmath János

Next