Magyar Nemzet, 1998. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

HÉTFŐ, 1998. március 2. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 ­ Enyhébben fogalmaz az ET iraki határozatterve Gingrich ENSZ-szigort követel (Tudósítónktól) WASHINGTON - Newt Gingrich, az amerikai törvényho­zás alsóházának elnöke a hét vé­gén szorgalmazta, hogy az Egye­sült Államok vétózzon meg min­den ENSZ-határozatot, amely nem biztosítja automatikusan a katonai akciót Irak ellen, amennyiben Bagdad megszegné Kofi Annan főtitkárral kötött megállapodását. Befolyásos szenátorok pedig va­sárnap arra szólították fel Clintont, hogy nyilvánítsa hivatalos ameri­kai céllá Szaddám Huszein eltávo­lítását a hatalomból. Newt Gingrich (aki egyébként ugyancsak a hét végén jelezte, hogy fontolgatja, 2000-ben indul­jon-e az elnökségért) erőteljesen bírálta Oroszországot és Francia­­országot, amiért azok ellenzik a büntetést automatikusan kilátásba helyező határozat elfogadását. „Nem engedhetjük meg sem Fran­ciaországnak, sem Oroszország­nak, hogy gyengítse törvényes erőfeszítéseinket, csak mert cini­kus módon kereskedelmi, avagy diplomáciai előnyt próbálnak húz­ni az iraki rezsimmel folytatott kapcsolataikból”, fogalmaz a ház­elnök által kiadott írásos nyilatko­zat. Gingrich szerint egy gyenge biztonsági tanácsi határozat győze­lem lenne Irak számára, és súlyos károkat okozna Amerika szavahi­hetőségének, az Egyesült Álla­moknak ezért készen kell állnia a vétóra. A Nagy-Britannia által megfogalmazott szövegtervezet egyébként kezdetben a „legsúlyo­sabb következményeket" helyezte kilátásba a megállapodás megsér­tése esetén, ám péntek estére ez „nagyon súlyos következmények­re" módosult, ami enyhébb dip­lomáciai nyelvezetet jelöl. A sza­vazás időpontja nincs kitűzve: London és Tokió (a határozat társ­szerzője) már hétfőn el akarná fo­gadtatni, de a további egyezteté­sek miatt az időpont kitolódhat. Az NBC televízió vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában több befolyásos szenátor is sürget­te, hogy Clinton változtasson az amerikai politikán, és nevezze meg hivatalos célként Szaddám eltávo­lítását a hatalomból. John Mc­­Cain arizonai republikánus hon­atya szerint mindaddig, amíg ez nem történik meg, „rendkívüli ki­hívással” kell Amerikának szem­benéznie. Két demokrata szenátor, Bob Kerrey és Patrick Leahy egyetértett vele, hogy immár nem a feltartóztatás, hanem a megbuk­tatás a cél, miközben a republiká­nus Orrin Hatch ennek bonyolult­ságára figyelmeztetett. (lambert) Az iraki vezetés hivatalos orgánumának tartott Al-Kadisszija című lap részrehajlónak minősítette az ENSZ és Bagdad közti meg­állapodással kapcsolatban a Biztonsági Tanács elé kerülő határozat tervezetét. A lap szerint ugyanis az nem tartalmaz szankciókat az ENSZ-ellenőrökre nézve arra az esetre, ha ők szegnék meg a bag­dadi megállapodás feltételeit. A lap vasárnapi szerkesztőségi cikké­ben azzal vádolta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy „ki akarják üríteni” a Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Tárik Aziz ira­ki miniszterelnök-helyettes között egy hete Bagdadban aláírt egyez­séget, amely lehetővé tette a tervezett légicsapások elkerülését. Ha­sonlóan foglalt állást szombaton az Al-Dzsumhurija című bagdadi napilap is, amely szerint - mint az AFP hírül adta - a bagdadi veze­tés úgy véli, London és Washington az ENSZ és Irak közötti megál­lapodás meghiúsítására törekszik, hogy újabb válságot előidézve igazolja egy Irak elleni katonai csapás szükségességét. A napilap egyúttal azzal vádolta Washingtont és Londont, hogy háttérbe akarja szorítani Kofi Annan ENSZ-főtitkárt. KÜLFÖLD HÉTFŐN LEJÁR Michal Kovác szlovák államfő ötéves megbízatá­sa, aki utód híján hétfőn délután jogköreit Vladimír Meciar kormá­nyának adja át, s azokat - az új el­nök megválasztásáig - automatiku­san átruházza a miniszterelnökre. AZ AMERIKAI KORMÁNY az Észak-Koreával 1994-ben kötött kulcsfontosságú megállapodást tető alá hozó, a leszerelési ügyek szak­értőjének számító Robert Galluccit nevezte ki a rakétatechnológia és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem megbízottjává. Ez a tisztség alapvetően az „orosz-irá­ni rakétatechnológiai dosszié” keze­lését jelenti, vagyis azt, hogy tár­gyalásokon rávegyék az orosz kor­mányt az iráni rakétaprogram támo­gatásának feladására - jelentette az AFP. SUHARTO INDONÉZ ELNÖK módosítani akarja azt a receptet, amelyet a pénzügyi válságba sodró­dott országnak gyógymódul előírt a Nemzetközi Valutaalap. A népi konzultációs gyűlés, az elnök meg­választására ötévente egyszer összeülő, amolyan felsőház előtt vasárnap kijelentette, segítséget kért az IMF-től és a külföldi kormá­nyoktól olyan alternatív gyógymód kidolgozásához, amely a valutaalap által javasolt reformoknál kisebb terhet róna az indonéz lakosságra. A HERMANN GROER osztrák bíboros elleni, évek óta eltussolt, de újra és újra felszínre törő, kispapok szexuális zaklatásával kapcsolatos vádak ügyében - a vatikáni vizsgá­latot sem kivárva - nyilatkozatban törte meg a hallgatást Johann We­­ber, az Osztrák Püspöki Konferen­cia elnöke, helyettese, Christoph Schönborn most bíborossá szentelt eddigi bécsi püspök, Georg Eder salzburgi érsek és Egon Kapillari karintiai megyés püspök. Kispapok már a nyolcvanas évek óta egyre gyakrabban panaszkodtak arra, hogy a homoszexuális hajlamú Groer visszaélt a göttweigi apátság­ban betöltött vezető tisztségeivel. Groer mindeddig nem volt hajlandó válaszolni az őt ért vádakra, de a so­ron következő vádak hatására a 90- es évek elején végül mégis lemon­dott a bécsi püspökségről, s ez év elején - amikor újra azt rebesgették, hogy barátokat zaklat - egy kolostor priori székéből is elmozdították. SOK ÉVSZÁZADOS SZOKÁS­JOGGAL készül szakítani a brit monarchia: II. Erzsébet királynő áldását adta a munkáspárti kor­mány törvénytervezetére, amely szerint a trónöröklés sorrendjét a jövőben a születési dátum, s nem a mindenkori uralkodó utódjának ne­me dönti majd el. A jelenleg érvé­nyes brit örökösödési gyakorlat szerint a legidősebb fiú utódot ille­ti a trón, akkor is, ha van idősebb leánytestvére. Szociáldemokrata siker Alsó-Szászországban Schröder a kancellárjelölt (Folytatás az 1. oldalról) A voksolást kétszeresen is a szeptemberi országos választá­sok főpróbájának tekintik: az eredmények egyrészt jól jelezhe­tik az egész német lakosság poli­tikai hangulatát, másrészt azok nyomán ezúttal az is eldől, hogy a német szociáldemokraták hét­főn Gerhard Schröder alsószász miniszterelnököt vagy riválisát Oskar Lafontaine országos párt­elnököt emelik-e pajzsra az utób­bi időben igencsak megtépázott népszerűségű kereszténydemok­rata Helmut Kohl kihívójaként, az SPD kancellárjelöltjeként. A fényes szociáldemokrata siker nyomán az SPD hétfőn Gerhard Schrödert állítja kancel­lárjelöltjének - jelentette be va­sárnap este Franz Müntefering, a szociáldemokraták ügyvezetője. A rendkívül népszerű, technokra­tának számító és a nem feltétle­nül szociáldemokrata érzelmű középrétegek bizalmát is meg­nyerni képes Schröderrel az élen az SPD pedig a közvélemény-ku­tatások tanúsága szerint nagy esélyt kapna, hogy szeptember­ben Bonnban is meghódítsa a kormányhatalmat. (Józsa) Viszonylag békés indiai választási forduló Győztek a hindu nacionalisták A szombaton zárult, három­fordulós választási maraton nyo­mán hindu nacionalisták Bháratíja Dzsanata Pártja az első előrejel­zések szerint az eddigi 189 helyett 244 mandátumra számíthat az in­diai parlament 545 fős alsóházá­ban, vagyis csak 29 mandátum vá­lasztja el őket az abszolút többség­től. A Nehru-Gandhi dinasztia Kongresszus Pártja 140 képviselői mandátumhoz jut, ugyanannyihoz, mint 1996-ban, a kormányzó Egyesült Front pártkoalíció pedig csak 118-hoz az eddigi 180 he­lyett. Az erőviszonyok miatt az új kormány megalakításában kulcs­szerephez juthatnak a maradék mandátumokon osztozkodó helyi pártok - írta az AFP. A parlamenti választások első fordulóját február 16-án, a máso­dikat pedig február 22-én tartot­ták. A kampány során és a szava­zás első fordulóiban összesen mintegy kétszáz ember vesztette életét különböző merényletekben. A választási bizottság helyettes vezetője újdelhi sajtóértekezletén szombat este arról számolt be, hogy a szigorú biztonsági intézke­déseknek köszönhetően a szavazás ezúttal békésen, incidensek nélkül zajlott le. Kasmírban mindazonál­tal ismeretlen tettesek felrobban­tottak egy kézigránátot Szrina­­gamak belvárosában, a város egyik peremkerületében pedig idő­ben sikerült hatástalanítani egy po­kolgépet. A fővárostól 48 kilomé­terre északra, Szoporban egy kézi­gránáttal elkövetett terrorcselek­ményben két gyermek meghalt, tíz személy pedig megsebesült. Szri­­nagartól 350 kilométerre délre pe­dig katonák tűzharcba keveredtek muzulmán szakadárokkal. Egy ka­tona meghalt, öt megsebesült. Zéroual a terrorizmus felszámolását ígéri Véres algériai újjáépítés Alig néhány órával azután, hogy iszlám szélsőségesek az al­gériai fővárostól nyolcvan kilo­méterre délre fekvő Medejja egyik elővárosában brutális ke­gyetlenséggel meggyilkoltak hét polgári személyt, Liamine Zé­­roual államfő megerősítette: kor­mánya eltökélte magát a terroriz­mus gyökeres felszámolására. Zéroual az iszlám szélsőségesek székhelyének számító Medejjá­­ban szombaton tett látogatást, s ennek keretében tartott beszédet a város és az erőszakos cselekmé­nyek által egyik legsújtottabb tar­tomány vezetői előtt. Vasárnap Zéroual ugyanott bejelentette, hogy megkezdik a terrortámadá­sok során megrongált infrastruk­túra helyreállítását húsz tarto­mányban. Bár a körzetben az államfői útra való tekintettel fokozott biz­tonsági intézkedéseket vezettek be, a péntekről szombatra virradó éjjel hét embert öltek meg feltehe­tőleg szélsőségesek. Két nappal korábban, csütörtökön pedig egy autóbuszon elhelyezett pokolgép oltotta ki tíz ember életét, a sebe­sültek száma tizenhat volt. Az AFP szerint a biztonsági erők szombaton összesen 22 szél­sőségest öltek meg abban a hajszá­ban, amit négy polgári lakos el­rablása és meggyilkolása után in­dítottak Algéria nyugati részén. Legalább tíz százalékra számít az MDF Szolgáltató államot ígérnek (Folytatás az 1. oldalról) Ez a kormány nem védi, ha­nem korlátozza a demokráciát, nem őre, hanem veszélyeztetője az alkotmányosságnak. Minden évben többször megsértette az al­kotmányt, és csak az Alkotmány­­bíróságnak köszönhető, hogy még létezik törvényes rend Magyaror­szágon - folytatta Lezsák. Az or­szágnak nincs szüksége olyan kor­mányra, amelyiktől félteni kell a jogot és a törvényességet - fogal­mazott. Megítélése szerint az MDF-nek jó esélye van arra, hogy kormányzati helyzetbe kerülve le­zárja a rendszerváltozást. Gémesi György ügyvezető el­nök a párt kampányáról számolt be. A 176 egyéni képviselő közül 83-an a Fidesszel közös jelöltek, s a saját jelöltek 50 százaléka az ön­­kormányzatokban már tapasztala­tot szerzett. Gémesi várakozásai szerint májusban legalább 35-40 képviselő jut be a parlamentbe az MDF színeiben. A továbbiakban Pongrácz Tibor ismertette a párt választási programját, amely biz­tonságot ígér a mindennapoknak, és tengelyében a családok állnak. Célja: a rend, a biztonság és a gyarapodás az ország minden pol­gára számára. Dobos Krisztina megígérte: választási győzelmük esetén első dolguk lesz visszaállí­tani a gyes-t, a gyed-et, az alanyi jogon járó családi pótlékot, s mindazokat a családok számára nyújtott kedvezményeket, amelye­ket a Bokros-csomag egy pillanat alatt megvont tőlük. Kádár Béla szolgáltató államot ígért és azt, hogy a nemzeti összjövedelem tíz százalékát rövid időn belül átcso­portosítják az elmaradott térségek, a mezőgazdaság, a kutatás-fejlesz­tés és a tudomány támogatására. Az országos gyűlés küldöttei végezetül csaknem egyhangú sza­vazással módosították a párt alap­szabályát, így a jövőben a választ­mány engedélyezheti, hogy volt munkásőrök és MSZMP-funkcio­­náriusok is az MDF képviselője­löltjei lehessenek. * Két kormányképes erő van ma Magyarországon: a másik az MDF - jelentette ki Lezsák Sándor az országos gyűlést követő sajtóérte­kezleten. Ezt erősítette meg Gémesi György kampányfőnök, aki szerint az MDF és a Fidesz kormányzati alternatívaként lépett elő. Lezsák a Pozsonyban aláírt magyar-szlovák keretmegálla­podással kapcsolatosan kijelentet­te: meggyőződése, ezzel a négy évtizedes szocialista kísérlet és kí­sértet jelent meg az országban; ezen belül pedig a diktatórikus egypártrendszer, amely ha kell, presztízsből is véghezviszi akara­tát, s mindezt áldemokratikus kön­tösben teszi. Mint megtudtuk, az MDF felkérte a kisebbik kor­mányzó pártot, vétózza meg az SZDSZ az MSZP vízlépcsőépítés­re vonatkozó kormányzati törek­vését. Arra a felvetésre, miszerint több szociológus is azt állítja, négy párt fog bejutni a parlament­be, Lezsák megjegyezte: „az SZDSZ-nek is van esélye, hogy be­jusson". Az MDF elnöke úgy véli, pártja több mint tíz százalékot fog elérni az 1998-as választásokon. (kavin­eszy) A kampánynyitó nagygyűlésen Gémesi György azt hangoztat­ta: van esély arra, hogy a jelenleg ellenzékben lévő nemzeti polgári pártok megnyerjék a választást. Hangsúlyozta: az MDF szívesen látja befektetőként a külföldi tőkét, de különböző adókedvezmé­nyek bevezetésével fel kell lendíteni a hazai kis- és középvállalko­zásokat. Most azoknak kell áldozatot hozniuk - fogalmazott -, akik a jog határán járva lettek a rendszerváltozás győztesei. Boross Péter volt miniszterelnök kijelentette: a harmadik szabad választásokon ismét sikerülhet az MDF-nek a győzelem. Csak kellő támogatás esetén vállalják a kormányzati felelősséget SZDSZ-vétó Bős ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Szent-Iványi István frakcióve­zető Bős ügyében arra hívta fel a figyelmet: bárki, aki egy mosógé­pet kíván megvásárolni, nagyobb körültekintéssel jár el, mint Nem­csók János államtitkár egy gát be­vásárlása során. Demszky Gábor főpolgármester szerint az MSZP most éppen a magyar demokrácia legszakszerűtlenebb döntésének keresztülerőltetésére készül Duna­­ügyben. Kis János, az SZDSZ egykori elnöke azt hangsúlyozta: a kormány ügyrendje törvény, s nemzetközi szerződéseket érintő kérdésekben érvényes kormány­­határozat nem születhet koalíciós egyetértés nélkül. „Ha az SZDSZ nemmel szavaz, s Horn Gyula mégis aláírja a megállapodást Meciarral, akkor nem a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként köt közjogi megállapodást, hanem az MSZP elnökeként magánjogi paktumot” - mondotta. A szabad demokraták szomba­ton elfogadott programja az euró­pai integrációra, az egészségügyi reformra, a közbiztonság és az ok­tatás fejlesztésére helyezi a hang­súlyt. A pártelnök a koalícióról szólva úgy vélekedett, az MSZP és SZDSZ közötti viták erősödé­sét a kampány közeledte okozza. Fontosnak tartotta, hogy a koalí­ciós pártok közösen vállaljanak felelősséget azért, hogy folyama­tos legyen a kormányzati munka a választásokig, s megőrizzék a po­litikai stabilitást. A rivális pártok kapcsán külön is kiemelte a Fi­deszt, „amelynek tagjai újkori nemzeti elkötelezettségének meg­felelően a déli gyümölcsöt magyar zöldségre cserélték, s ezért a na­rancs helyett most paradicsomot ajánlanak a választópolgároknak, méghozzá feldolgozott állapotban, adóparadicsom formájában. Azt mondja a Fidesz, hogy majdnem a felére csökkenti a tb-járulékokat, jelentősen csökkenti a személyi jövedelemadókat, az áfát, de töb­bet költ az egészségügyre, az ok­tatásra”. Kuncze arra hívta fel a fi­gyelmet: a beígért csökkentések körülbelül 400 milliárd hiányt okoznak a költségvetésben. S ezek után a fiatal demokraták további 200 milliárdnyi támogatást ígértek különböző célokra. „Ez nem jelent mást, mint az ország eladósodá­sát. Nem olyan nagy baj az, hogy a fiatal barátaink álmodnak, a baj az, ha ezek a hamis álmok hama­rosan rémálommá változnak” - húzta alá. Demszky Gábor hason­ló tartalmú fenntartásokat fogal­mazott meg a Fidesszel kapcsolat­ban. A Fidesz ma az, ami tegnap volt az MDF, de a rendies, úri Magyarország már ’94-ben meg­bukott. „A Fidesz balról előzi az MSZP-t, s jobbról kerüli Torgyán doktort. Egyszerre akarja radiká­lisan csökkenteni az adókat és nö­velni a kormány kiadásait. A sza­vazóknak tudniuk kell, ezek ellent­mondó és megvalósíthatatlan kö­vetelések” - fogalmazott. Úgy vé­lekedett: a szocialista párt önma­gában nem garancia arra, hogy a kormány elsődleges célja marad a nyugati integráció, a pénzügyi sta­bilitás s a szabad piacgazdaság megteremtése. Magyar Bálint mű­velődési miniszter arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy ha egypárti kormányzás valósul meg a következő ciklusban, felolvad­hatnak a konszolidáció eredmé­nyei. „Azt gondolhatják sokan, szét lehet osztogatni mindazt, amit megspóroltunk. Megerősödhetnek azok a lobbyk, amelyek úgy érez­hetik, itt az idő és újra lehet oszto­gatni. Tovább élhet és erősödhet a klientúra rendszerének kiépítése.” (csehek) A KDNP-kampányindító Tárgyalás közös jelöltekről A KDNP 174 egyéni választó­­kerületben indít jelöltet a májusi választásokon - jelentette be Fü­­zessy Tibor alelnök. Mint mondta: 169 körzetben már véglegesítették az előjelölteket, a többi helyen pe­dig az elkövetkezendő egy hétben választják ki a 18 jelentkezőből a legrátermettebbeket. Két kisebb politikai erővel is tárgyalnak lehet­séges közös jelöltekről, de erről közelebbit nem árult el. Nem ke­rült még nyilvánosságra a párt te­rületi és országos listája sem, azo­kat csak a kopogtatócédulák gyűj­tése után kívánják napvilágra hoz­ni. A közös jelöltekről szólva kije­lentette: a fővárosban Balaton Pé­tert, a kisgazdák által indított jelöl­tet, Cegléden pedig ifj. Hegedűs Lórántot, a MIÉP jelöltjét támo­gatják. Aláhúzta, ennek fejében a MIÉP támogatja a KDNP Pest me­gyei kampányát. Giczy György pártenök, Füzessy Tibor és Bartók Tivadar kampányfőnök csak listán indul, Fekete György és Gáspár Miklós alelnökök Pest megyében, Mizsei Zsuzsanna, a választmány elnöke Szolnok, Hasznos Miklós alelnök Veszprém megyében, Bá­thory Gábor alelnök pedig Hajdú- Biharban méreti meg magát egyé­ni választókerületben. * (W. b.) A májusi parlamenti választá­sok igazi tétje, képes lesz-e a nép elzavarni a politikai, a társadalmi és a gazdasági életből azokat, akik hátat fordítanak a nemzetnek - je­lentette ki Giczy György országos kampánynyitó nagygyűlésén Nyír­egyházán. Hangoztatta: a keresz­ténydemokratáknak az a céljuk, végre megtörténhessen a rendszer­­változtatás, s meghúzzák azt a ha­tárvonalat, amely gátat szab a volt kommunisták hatalmi törekvései­nek, egyszer s mindenkorra szám­űzi őket a politikai életből a szél­sőséges liberálisokkal együtt. Kósáné Kovács Magda szerint Bős-Nagymaros ügyét szakmai, kormányzati és nem politikai-ideológiai kérdésként kell kezelni. Az MSZP ügyvezető alelnöke - az SZDSZ küldöttgyűlésének vendége­ként újságíróknak nyilatkozva - azzal reagált Kuncze Gábor sza­vaira, hogy a felelősség nem a szocialista párté, hanem az egész kor­mányé. Álláspontja szerint tehát ezen a kereten belül kell rendezni a két párt közötti nézetkülönbségeket. Szabad demokrata vétó ese­tén - a koalíciós szerződés értelmében - a koalíciós egyeztetőtanács összehívása jelenti a megoldást - közölte. k ! Még két hét parlament­ jához két hétre várhatóan be­fejezi munkáját a törvényhozás. Ám nem kevesebb, mint 37 előter­jesztés ügyében kell dűlőre jutnia a T. Háznak. Mindebből a héten csupán három határozatot tudnak le, ami előrevetíti: aligha képes minőségi munkát végezni a saját restanciájával is nehezen megbir­kózó magyar törvényhozás a cik­lus finisében. Jótékonyan hathat az alkotmánybírósági törvénycsomag mai részletes vitájára, hogy a két új alkotmánybíró személyében si­került előrelépni: a mai egyeztetést szerdán a bizottsági meghallgatás követi, s március 10-én megejtheti a bíróválasztást is a parlament. Vi­haros ügyrendi előzmények után ma lezárul a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről szóló tör­vényjavaslat általános vitája. Napi­rendi pontként tárgyalja a törvény­­hozás a képviselők jogállásával kapcsolatos többpárti módosítást. (b. 1.)

Next