Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
I mm 60 évemtirmn 3 Mágysr Nemzet SL Ára: 59 Ft MTM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXI. 77., 1998. április 1., szerda Megkezdődtek a kétoldalú tagfelvételi tárgyalások Brüsszeli nyitány a hatokkal BRÜSSZEL - „Magyarország mind a tárgyalások során, mind a belső felkészülés tekintetében abból indul ki, hogy tagsága 2002- re megvalósul. Az EU-tól azt várjuk, hogy az általa szükségesnek tartott reformok ütemezése ne akadályozza csatlakozásunk menetét, a kibővülés folyamatát”, szögezte le Kovács László magyar külügyminiszter az EU- magyar tagfelvételi tárgyalások keddi brüsszeli nyitóülésén. Az ünnepélyes mozzanatokat sem nélkülözőtárgyaláskezdésre, amelyen az EU részéről - Robin Cook brit miniszter elnökletével - a tagországok külügyminiszterei vettek részt, napra pontosan négy évvel azt követően került sor, hogy Magyarország benyújtotta tagfelvételi kérelmét. Kovács László a magyar álláspontot vázoló beszédében az azóta kialakult állapotokat ismertetve kiemelte, „komoly, esetenként súlyos társadalmi áldozatokat követelő makroökonómiai kiigazítások eredményeként adottak a fenntartható gazdasági növekedés feltételei”. S bár vannak olyan területek, ahol tovább kell még lépni - így az a tény, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP elmarad az EU átlagától, magáért beszélő kihívás -, ám összességében „a magyar gazdaság illeszkedik az európai gazdaságba”. Magyarország emellett „jelentős előrehaladást ért el a közösségi jogrendszerhez történő harmonizációban”, és rendezett politikai kapcsolatokat ápol szomszédaival. A magyar külügyminiszter a most megkezdett felvételi tárgyalások meghatározó „játékszabályának” ismerte el, hogy annak alapja a több tízezer oldalas közöségi joganyag, „abban az állapotában, ahogy az a csatlakozáskor érvényben lesz, beleértve az amszterdami szerződést is”. (Folytatás a 3. oldalon) Suchman meghallgatása a Tocsik-perben „Sikertörténet helyett hisztériakeltés” A sajtót bírálta a szocialista politikus tegnap a Tocsik-per tárgyalásán. A leváltott magánosítási miniszter ma is „ vállalhatónak” mondta a belterületi földekért az önkormányzatoknak juttatandó állami pénzek körüli döntéseit. (Munkatársunktól) A volt privatizációs miniszter, Suchman Tamás tegnap a Tocsik-perben kijelentette, hogy a sajtó és az ellenzék „politikai hisztériakeltése” miatt több tízmilliárd forintos kár érte az országot, majd így fogalmazott: „ezért nehéz erkölcsileg feldolgoznom, hogy ezzel a csapattal most nem a helyemen vagyok, hanem itt, a bíróságon.” Hangoztatta: a kormány stabilizációs programjára, a Bokroscsomagra való tekintettel számára mindenfajta alkufolyamat, ami a költségeket csökkentette, elfogadható volt, és ez megfelelt a kormányzat elképzeléseinek is. Az exminiszter a történteket a mai napig jónak és vállalhatónak tartotta, hozzátéve, természetesnek érezte, hogy a tanácsadó alkalmazása pluszpénzbe kerül, de ahogyan fogalmazott: „hű maradtam a magam bolsevik módján elvetéshez, és ezért a tízszázalékos sikerdíjat soknak tartottam, ha ezt időben tudom, másként alakul ez a történet...” (Folytatás a 4. oldalon) Schengeni sorompók Felfogható jelképesnek is, hogy a szomszédos Ausztriában épp akkor lépett életbe a bennünket is hátrányosan érintő schengeni megállapodás, amikor Brüsszelben Magyarországgal is megkezdődtek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Miközben teljes mértékben szabaddá vált az osztrák-német és az osztrákolasz határ, tovább szigorodnak a határátlépési feltételek Ausztria keleti határain, így az osztrák-magyar határon is. S ez mindaddig így lesz, amíg Magyarország nem válik szintén „schengeni országgá”, amikor a szigorítás majd „egy határral” arrébb tolódik. Schengen tehát Magyarországra egyelőre még terheket ró, a későbbiekben azonban remény szerint előnyeit fogjuk majd élvezni. Ezért sem véletlen, hogy már most vita folyik arról, mi lesz a schengeni normák kötelező alkalmazása után. Miként lehet megakadályozni azt, hogy a schengeni csatlakozás ártson a szomszédsági kapcsolatoknak? Különös tekintettel a határon túl élő magyarokra, akik számára létfontosságú az anyaországhoz való szoros kötődés. A jogos schengeni aggodalmak kapcsán egyvalamit azonban mindenképp le kell szögezni. Mégpedig azt, hogy a megállapodáshoz való csatlakozás az európai uniós tagság egyik legfőbb feltétele, s semmifajta könnyítésre nincs lehetőség. Arra azonban igen - s ezt az uniós gyakorlat is igazolja -, hogy olyan alkalmazási megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek egyértelművé teszik az uniós kötelezettségvállalásokat, ugyanakkor nem emelnek sorompót Magyarország és szomszédai közé. Ezeket a megoldásokat kell a magyar diplomáciának megtalálnia, s erre még bőven van idő. Pietsch Lajos Alkudozások az új román kormányról Feltámadhat a ’96-os koalíció BUKAREST A román államfővel folytatott négyórás tanácskozáson hat román párt vezetői megállapodtak abban, hogy abban a formában hozzák létre újra az előző hónapok politikai válsága során megrendült koalíciót, amilyenben az 1996 novemberében megalakult. A bukaresti tanácskozások már hétfő este, Ciorbea lemondását követően megkezdődtek: előbb a még kormányzó pártok, majd kedden a koalícióban bent lévő, a kabinetből azonban kilépett Demokrata Párt részvételével. Közben folynak a találgatások arról, kit is nevezhet meg szerdán kormányfőjelöltjének a parasztpárt. A jelölésre ezután az államfőnek is áldását kell adnia. Constantinescu - aki kedden találkozott az Iliescu vezette SZDRP küldöttségével is, szerdán pedig megbeszélést folytat a többi ellenzéki párt vezetőivel - csütörtök délire ígérte jelöltje megnevezését. (Folytatás 3. oldalon) A versenyhivatalhoz fordulnak a termelők Cukorgyárak kartellben? (Munkatársunktól) Kartellre utaló magatartás miatt eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál a három hazai cukoripari érdekeltség ellen a Cukorrépa-termelők Országos Szövetsége (CTOSZ). Az érdekvédelmi szervezet vezetői ma adják át a hatóságoknak az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. A termelők szerint a gyárak a jelenleg folyó ártárgyalásokon teljesen összehangoltan lépnek fel, azonos feltételeket diktálnak, amivel törvényellenes módon kizárják a gazdasági verseny lehetőségét. (Folytatás a 9. oldalon) Kormány-előterjesztés a tb-pénzekről Az APEH szedné be a járulékokat (Munkatársunktól) A kormány tervei szerint a jövőben a társadalombiztosítási járulékokat nem az egészségbiztosító, hanem az APEH szedné be. Az erről szóló kormány-előterjesztés közigazgatási egyeztetése már folyik, s elfogadása esetén május 1-jétől feláll az adóhatóságon belül egy olyan szervezeti egység, amely a feladatok átvételét készíti elő. A pénzügy- és a népjóléti miniszter a biztosítottak adminisztrációs terheinek csökkenését és a járulékbevételek növekedését reméli ettől. Álláspontjuk szerint csökkenne ugyanis az „elszedett járulékok” aránya. Az egészségbiztosító viszont attól tart, hogy az ügyintézés még bonyolultabbá válik a párhuzamosságok miatt. A népjóléti és a pénzügyminiszter előterjesztése szerint a változtatást egyebek között az indokolja, hogy a tb nem rendelkezik naprakész nyilvántartással, a fővárosban a késedelem minimum két hónap. A járulék tartozással kapcsolatos megállapodásos rendszer miatt vállalkozások ezrei hónapokon keresztül „élvezhetik” a járulék nem fizetéséből származó „kamatmentes hitel” előnyeit. (Folytatás a 3. oldalon) Évente 25 ezer üzemi baleset történik Sok a veszélyes munkahely (Munkatársunktól) A tavalyi és a tavalyelőtti évben is több mint 140 dolgozó halt meg, és 26 ezer munkavállaló szenvedett sérülést üzemi balesetekben. A szakszervezetek és a munkaügyi főfelügyelőség szerint továbbra is katasztrofális állapotok uralkodnak a munkahelyeken. A munkáltatók számos esetben még a legelemibb munkavédelmi előírásokat sem tartják be. Az érdekképviseletek több éve hiába sürgetik, hogy hozzák létre - az EU- tagországokban már régóta működő - a baleset-biztosítási ágat, a kormányzat nem hajlandó erre. Munkahelyi baleset következtében 1996-ban 147-en, 1997-ben pedig 142-en vesztették életüket. A múlt évi halálos áldozatok közül legtöbben, 36-an az építőiparban dolgoztak. 1997-ben összességében 26 ezer 825 üzemi baleset történt, ezek közül a legtöbb, kétezer-nyolcszázötvenegy az élelmiszeriparban volt, a mezőgazdaságban kétezer-kétszáznyolcvanan, a közlekedési ágazatban ezerhétszáznégyen, az építőiparban pedig ezerhatszázhatvanhatan szenvedtek sérülést. Gáspár Imréné, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője lapunknak elmondta: általában rossz körülmények között dolgoznak a munkavállalók. Elavultak a munkaeszközök, sok esetben a munkáltató nem ad védőfelszerelést, védőeszközt. (Folytatás a 4. oldalon) Választási zavar Szentendrén A program nem töröl (Munkatársunktól) A kopogtatócédulák ellenőrzésekor a hibás adatokat nem lehet azonnal törölni, hiszen az manipulációs lehetőségeket rejtene magában - mondta a Magyar Nemzetnek Pucser Györgyné, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TAKISZ) Pest megyei irodavezetője. Elmondta: a szentendrei hibás összesítés hátterében az áll, hogy a gépet kezelő adminisztrátor rossz jelöltet választott ki a számítógépen, s így kerülhetett az SZDSZ-es jelölt nevére a Független Kisgazdapárt jelöltjének 252 ajánlószelvénye. (Folytatás a 3. oldalon) Nyit a kárpótlási iroda Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkatársai már hetek óta készülődnek, és azon dolgoznak, hogy a felbecsülhetetlen történeti értékű iratanyagot áttekinthető állapotban adják át az utódszervezetnek. Mint lapunk is beszámolt róla, az OKKH lényegében nem szűnik meg, csak átalakul Központi Kárrendezési Irodává, s a mai napon ismét megkezdi működését, mivel a kárpótlási folyamat nem szenvedhet törést. A költözés azonban nem halasztható sokáig, hiszen az ELTE tulajdonában lévő mai épületből várhatóan május végén az új székhelyre, a Fehérvári útra kell költöznie az irodának. (Publicisztikánk a 7. oldalon) A köztisztviselők megfogyatkozott csapata helytállt az előkészületek során nagy Zoltán felvétele II w%, c* Allianza_ Jpf III I r* | 1 r* ^ wTM NYUGDÍJPÉNZTÁRA ,/r, partnere I * r' HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. | NYUGDÍJPÉNZTÁRA * * | 4