Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

I mm 60 éve­m­t­i­­­rmn 3 Mágysr Nemzet SL Ára: 59 Ft MTM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXI. 77., 1998. április 1., szerda Megkezdődtek a kétoldalú tagfelvételi tárgyalások Brüsszeli nyitány a hatokkal BRÜSSZEL - „Magyarország mind a tárgyalások során, mind a belső felkészülés tekintetében ab­ból indul ki, hogy tagsága 2002- re megvalósul. Az EU-tól azt vár­juk, hogy az általa szükségesnek tartott reformok ütemezése ne akadályozza csatlakozásunk me­netét, a kibővülés folyamatát”, szögezte le Kovács László ma­gyar külügyminiszter az EU- magyar tagfelvételi tárgyalások keddi brüsszeli nyitóülésén. Az ünnepélyes mozzanatokat sem nélkülöző­­tárgyaláskezdés­re, amelyen az EU részéről - Ro­bin Cook brit miniszter elnökle­tével - a tagországok külügymi­niszterei vettek részt, napra pon­tosan négy évvel azt követően került sor, hogy Magyarország benyújtotta tagfelvételi kérelmét. Kovács László a magyar állás­pontot vázoló beszédében az az­óta kialakult állapotokat ismer­tetve kiemelte, „komoly, eseten­ként súlyos társadalmi áldozato­kat követelő makroökonómiai ki­igazítások eredményeként adot­tak a fenntartható gazdasági nö­vekedés feltételei”. S bár vannak olyan területek, ahol tovább kell még lépni - így az a tény, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP elmarad az EU átlagától, magáért beszélő kihívás -, ám összességében „a magyar gazda­ság illeszkedik az európai gazda­ságba”. Magyarország emellett „jelentős előrehaladást ért el a közösségi jogrendszerhez törté­nő harmonizációban”, és rende­zett politikai kapcsolatokat ápol szomszédaival. A magyar külügyminiszter a most megkezdett felvételi tár­gyalások meghatározó „játék­­szabályának” ismerte el, hogy annak alapja a több tízezer olda­las közöségi joganyag, „abban az állapotában, ahogy az a csatlako­záskor érvényben lesz, beleértve az amszterdami szerződést is”. (Folytatás a 3. oldalon) Suchman meghallgatása a Tocsik-perben „Sikertörténet helyett hisztériakeltés” A sajtót bírálta a szocialista politikus tegnap a Tocsik-per tár­gyalásán. A leváltott magánosítási miniszter ma is „ vállalha­tónak” mondta a belterületi földekért az önkormányzatoknak juttatandó állami pénzek körüli döntéseit. (Munkatársunktól) A volt priva­tizációs miniszter, Suchman Ta­más tegnap a Tocsik-perben ki­jelentette, hogy a sajtó és az el­lenzék „politikai hisztériakelté­se” miatt több tízmi­ll­iárd forin­tos kár érte az országot, majd így fogalmazott: „ezért nehéz erköl­csileg feldolgoznom, hogy ezzel a csapattal most nem a helyemen vagyok, hanem itt, a bíróságon.” Hangoztatta: a kormány stabili­zációs programjára, a Bokros­csomagra való tekintettel számá­ra mindenfajta alkufolyamat, ami a költségeket csökkentette, elfogadható volt, és ez megfelelt a kormányzat elképzeléseinek is. Az exminiszter a történteket a mai napig jónak és vállalhatónak tartotta, hozzátéve, természetes­nek érezte, hogy a tanácsadó al­kalmazása pluszpénzbe kerül, de ahogyan fogalmazott: „hű ma­radtam a magam bolsevik mód­ján elvetéshez, és ezért a tízszá­zalékos sikerdíjat soknak tartot­tam, ha ezt időben tudom, más­ként alakul ez a történet...” (Folytatás a 4. oldalon) Schengeni sorompók Felfogható jelképesnek is, hogy a szomszédos Ausztriában épp akkor lépett életbe a bennünket is hátrányosan érintő schengeni megállapodás, amikor Brüsszelben Magyarországgal is meg­kezdődtek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Miközben tel­jes mértékben szabaddá vált az osztrák-német és az osztrák­olasz határ, tovább szigorodnak a határátlépési feltételek Ausztria keleti határain, így az osztrák-magyar határon is. S ez mindaddig így lesz, amíg Magyarország nem válik szintén „schengeni országgá”, amikor a szigorítás majd „egy határral” arrébb tolódik. Schengen tehát Magyarországra egyelőre még terheket ró, a későbbiekben azonban remény szerint előnyeit fogjuk majd élvezni. Ezért sem véletlen, hogy már most vita folyik arról, mi lesz a schengeni normák kötelező alkalmazása után. Miként le­het megakadályozni azt, hogy a schengeni csatlakozás ártson a szomszédsági kapcsolatoknak? Különös tekintettel a határon túl élő magyarokra, akik számára létfontosságú az anyaország­hoz való szoros kötődés. A jogos schengeni aggodalmak kapcsán egyvalamit azon­ban mindenképp le kell szögezni. Mégpedig azt, hogy a meg­állapodáshoz való csatlakozás az európai uniós tagság egyik legfőbb feltétele, s semmifajta könnyítésre nincs lehetőség. Ar­ra azonban igen - s ezt az uniós gyakorlat is igazolja -, hogy olyan alkalmazási megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek egy­értelművé teszik az uniós kötelezettségvállalásokat, ugyanak­kor nem emelnek sorompót Magyarország és szomszédai közé. Ezeket a megoldásokat kell a magyar diplomáciának megtalál­nia, s erre még bőven van idő. Pietsch Lajos Alkudozások az új román kormányról Feltámadhat a ’96-os koalíció BUKAREST­­ A román államfő­vel folytatott négyórás tanácsko­záson hat román párt vezetői megállapodtak abban, hogy ab­ban a formában hozzák létre újra az előző hónapok politikai válsá­ga során megrendült koalíciót, amilyenben az 1996 novemberé­ben megalakult. A bukaresti ta­nácskozások már hétfő este, Ciorbea lemondását követően megkezdődtek: előbb a még kor­mányzó pártok, majd kedden a koalícióban bent lévő, a kabinet­ből azonban kilépett Demokrata Párt részvételével. Közben foly­nak a találgatások arról, kit is ne­vezhet meg szerdán kormányfő­jelöltjének a parasztpárt. A jelö­lésre ezután az államfőnek is ál­dását kell adnia. Constantinescu - aki kedden találkozott az Ilies­cu vezette SZDRP küldöttségé­vel is, szerdán pedig megbeszé­lést folytat a többi ellenzéki párt vezetőivel - csütörtök délire ígérte jelöltje megnevezését. (Folytatás 3. oldalon) A versenyhivatalhoz fordulnak a termelők Cukorgyárak kartellben? (Munkatársunktól) Kartellre uta­ló magatartás miatt eljárást kez­deményezett a Gazdasági Ver­senyhivatalnál a három hazai cu­koripari érdekeltség ellen a Cu­korrépa-termelők Országos Szö­vetsége (CTOSZ). Az érdekvé­delmi szervezet vezetői ma adják át a hatóságoknak az ezzel kap­csolatos dokumentumokat. A termelők szerint a gyárak a jelen­leg folyó ártárgyalásokon telje­sen összehangoltan lépnek fel, azonos feltételeket diktálnak, amivel törvényellenes módon ki­zárják a gazdasági verseny lehe­tőségét. (Folytatás a 9. oldalon) Kormány-előterjesztés a tb-pénzekről Az APEH szedné be a járulékokat (Munkatársunktól) A kormány tervei szerint a jövőben a társa­dalombiztosítási járulékokat nem az egészségbiztosító, ha­nem az APEH szedné be. Az erről szóló kormány-előterjesz­tés közigazgatási egyeztetése már folyik, s elfogadása esetén május 1-jétől feláll az adóhatósá­gon belül egy olyan szervezeti egység, amely a feladatok átvé­telét készíti elő. A pénzügy- és a népjóléti miniszter a biztosítot­tak adminisztrációs terheinek csökkenését és a járulékbevéte­lek növekedését reméli ettől. Ál­láspontjuk szerint csökkenne ugyanis az „elszedett járulékok” aránya. Az egészségbiztosító vi­szont attól tart, hogy az ügyinté­zés még bonyolultabbá válik a párhuzamosságok miatt. A népjóléti és a pénzügymi­niszter előterjesztése szerint a változtatást egyebek között az indokolja, hogy a tb nem rendel­kezik napra­kész nyilvántartás­sal, a fővárosban a késedelem minimum két hónap. A járulék tartozással kapcsolatos megálla­podásos rendszer miatt vállalko­zások ezrei hónapokon keresztül „élvezhetik” a járulék nem fize­téséből származó „kamatmentes hitel” előnyeit. (Folytatás a 3. oldalon) Évente 25 ezer üzemi baleset történik Sok a veszélyes munkahely (Munkatársunktól) A tavalyi és a tavalyelőtti évben is több mint 140 dolgozó halt meg, és 26 ezer munkavállaló szenvedett sérülést üzemi balesetekben. A szakszer­vezetek és a munkaügyi fő­felügyelőség szerint továbbra is katasztrofális állapotok uralkod­nak a munkahelyeken. A mun­káltatók számos esetben még a legelemibb munkavédelmi elő­írásokat sem tartják be. Az érdek­­képviseletek több éve hiába sür­getik, hogy hozzák létre - az EU- tagországokban már régóta mű­ködő - a baleset-biztosítási ágat, a kormányzat nem hajlandó erre. Munkahelyi baleset következté­ben 1996-ban 147-en, 1997-ben pedig 142-en vesztették életüket. A múlt évi halálos áldozatok kö­zül legtöbben, 36-an az építőipar­ban dolgoztak. 1997-ben összes­ségében 26 ezer 825 üzemi bal­eset történt, ezek közül a legtöbb, kétezer-nyolcszázötvenegy az élelmiszeriparban volt, a mező­­gazdaságban kétezer-kétszáz­­nyolcvanan, a közlekedési ága­zatban ezerhétszáznégyen, az építőiparban pedig ezerhatszáz­­hatvanhatan szenvedtek sérülést. Gáspár Imréné, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezető­je lapunknak elmondta: általá­ban rossz körülmények között dolgoznak a munkavállalók. El­avultak a munkaeszközök, sok esetben a munkáltató nem ad védőfelszerelést, védőeszközt. (Folytatás a 4. oldalon) Választási zavar Szentendrén A program nem töröl (Munkatársunktól) A kopogtató­cédulák ellenőrzésekor a hibás adatokat nem lehet azonnal töröl­ni, hiszen az manipulációs lehe­tőségeket rejtene magában - mondta a Magyar Nemzetnek Pu­­cser Györgyné, a Területi Állam­­háztartási és Közigazgatási Infor­mációs Szolgálat (TAKISZ) Pest megyei irodavezetője. Elmondta: a szentendrei hibás összesítés hát­terében az áll, hogy a gépet ke­zelő adminisztrátor rossz jelöltet választott ki a számítógépen, s így kerülhetett az SZDSZ-es jelölt nevére a Független Kisgazdapárt jelöltjének 252 ajánlószelvénye. (Folytatás a 3. oldalon) Nyit a kárpótlási iroda Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkatársai már hetek óta készülődnek, és azon dolgoznak, hogy a felbe­csülhetetlen történeti értékű irat­anyagot áttekinthető állapotban adják át az utódszervezetnek. Mint lapunk is beszámolt róla, az OKKH lényegében nem szűnik meg, csak átalakul Köz­ponti Kárrendezési Irodává, s a mai napon ismét megkezdi mű­ködését, mivel a kárpótlási fo­lyamat nem szenvedhet törést. A költözés azonban nem halaszt­ható sokáig, hiszen az ELTE tu­lajdonában lévő mai épületből várhatóan május végén az új székhelyre, a Fehérvári útra kell költöznie az irodának. (Publicisztikánk a 7. oldalon) A köztisztviselők megfogyatkozott csapata helytállt az előkészületek során nagy Zoltán felvétele I­I w%, c* Allianz­a_ Jpf III I r* | 1 r* ^ wTM NYUGDÍJPÉNZTÁRA ,/r, partnere I * r' HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. | NYUGDÍJPÉNZTÁRA * * | 4

Next