Magyar Nemzet, 1998. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

1998. április 1., szerda Nagylaposnál talajt szennyez a gyomirtó kútmérgezés védőszerekkel A Mezőtúr és Gyomaendrőd kö­zött lévő Nagylapos település közelében található majorság a gyomaendrődi Lenin Mgtsz üzemegységeként működött. Az itt történt súlyos környezet­­szennyezés egyike azon károko­zásoknak, melyeket már a rend­szerváltozás után követtek el. A termelőszövetkezet felszámolá­sa közben a feleslegessé vált növényvédő szereket a raktár előtti kútba szórták, majd feltöl­­tötték azt. A Körös-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség feljelentést tett a vélelmezett el­követő ellen, akit korábban - a felszámolás keretében - meg­bíztak a növényvédőszer-raktár készletének ártalmatlanításával. A gyanúsított ellen a rendőrségi feljelentést követően a Szarvasi Városi Bíróságon indítottak el­járást. A káreseményről való érte­sülést követően a környezetvé­delmi felügyelőség feltárta a szennyezőforrást, ezt követően felkérték a Békés Megyei Nö­vény-egészségügyi és Talajvé­delmi Állomást a kár minősíté­sére. Megállapították, hogy a ki­mutatott hatóanyagok közül a metilparation és a dinoseb me­­legvérűekre gyakorolt mérgező hatása nagy. A metilparation ro­varölő, a többi anyag pedig gyomirtó szer. A dinosebtartal­­mú Aretit gyomirtót 1988 után már nem forgalmazták. Az 1995-ben végzett vizsgá­latok idején a növényvédő sze­rek már a szomszédos ásott ku­­takba is átszivárogtak. A mély­fúrású kút vizének minősége je­lenleg nincs veszélyben. A szennyezés a talajvízzel a mé­lyebb elhelyezkedésű peresi holtág felé halad, az kedvelt üdülőterület. A környezetvédel­mi felügyelőség vízvédelmi osztályának vezetője, Harangi János a Magyar Nemzetnek el­mondta, túl a környezetszennye­zés tényén hátrányosan érintet­ték a környékbeli állattartókat, akiknek a mélyebb fekvésű rétegvízkutakból vagy sajtko­­csikkal hozott vízből javasolják az itatást. A kárelhárítást a Terszol Szövetkezet végzi, fel­adatuk az iszapos víz kitermelé­se, a veszélyes anyagok becso­magolása és ártalmatlanítása. A tényfeltárásnak május 30-ig kell elkészülnie. (ty. k.) Pécsi vízdíjak Indokolt lehet az áremelés A pécsi vízdíjak évente kétszer esedékes emelése 1995, azaz a Pécsi Vízmű Rt. megalapítása óta alatta marad az adott évi inf­lációnak - hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Hainess Je­nő vezérigazgató. Mint arról la­punkban is beszámoltunk, a Vízmű egységes, 8,17 százalé­kos emelést szeretne áprilistól, ám a tiltakozások miatt a városi közgyűlés csak néhány hét múl­va dönt a díjnövelésről. A pluszbevételből köbméteren­ként egy forintot a szociálisan rászorulók megsegítésére fordí­tanak majd - tette hozzá az igazgató, aki azt állítja: a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara részéről a sajtó segítsé­gével számos rosszindulatú, fél­revezető információ jut el a pé­csi lakossághoz cégével kap­csolatban. (h. b.) A­t A­A A világ huszonnegyedik legnagyobb cége és a magyar partnerek A Motorola felfedezi Kelet-Közép-Európát Lengyelország és Románia után Magyarországot keresi fel Gary Topker, a világ egyik legnagyobb multinacionális cégének, a Motorola igazgatótaná­csának elnöke. Az amerikai nagyvállalat vezetője a kormányzat tisztségvise­lőkön kívül - a cég regionális befektetési elképzeléseit szolgálandó - ma el­látogat Székesfehérvárra, a Videoton Holding Rt.-be, s együttműködési szán­déknyilatkozatuk szerint a már Motorola-partnernek tekintendő MTA Számí­tástechnikai Kutatóintézet szakembereivel is eszmecserére kerülhet sor. Az elmúlt napok hírei szerint Kelet-Kö­­zép-Európa más dimenziót gondolhat a Motorola név mögé. Lengyelország és Románia után Magyarországon is ven­dégeskedik Gary Topker, az óriásválla­lat igazgatótanácsának elnöke. Egyik helyre sem érkezett, érkezik üres kéz­zel, mindenütt előkészítették már azo­kat a befektetési kínálatokat, amelyek valamilyen módon felkelthetik az ame­rikai cég érdeklődését. Természetesen egyik országban sem előzmény nélküli a Motorola-kapcsolat, hazánkban is hosszú évek óta tevékenykedik a multi­nacionális cég, s talán csak üzleti óva­tosságának tudható be, hogy a lépték­váltással csak mostanában követi más amerikai nagyvállalatok - így a Gene­ral Electric, az IBM - példáját. De most váltani akar a Motorola is, s lényegében a fogadó ország gazdaságpolitikáján, cégeinek alkalmasságán, készségén múlik az, hogy milyen befektetésekre kerülhet sor. A már hosszabb ideje Magyarorszá­gon tevékenykedő Motorola-irodának, -képviseletnek az igazgatója, Székely Tamás lapunkat tájékoztatva fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a multinacio­nális nagyvállalat a volt KGST-orszá­­gok közül hazánkban jelent meg leg­először, még 1989-ben. Tette ezt annak ellenére, hogy a régió országai gyakor­latilag ismeretlenek voltak számára. Talán ezzel is magyarázható, hogy las­sabban fejlődtek az üzleti, szakmai kapcsolatok a lehetségesnél. A sok egyéb mellett a félvezetőgyártás világ­elsői közé tartozó Motoraiénak még azt a tárgyiasult kínálatot sem tudta felmu­tatni Magyarország, amivel már, illetve még a rendszerváltás előtti időkben rendelkezett. Ugyanis az egykoron rö­vid ideig létezett újpesti Mikroelektro­nikai Vállalat emlékezetes módon le­égett, s egyszerűen a tűz martalékává lett egy BMP, akkoriban kibontakozó HEPpe­s modern technológia­ gyártási kultúra. A Motorola termé-­­­szetesen nem emiatt BHK.A várt, s most sem csak Bz félvezető-gyártási pro- tétf fi­jára való tekintettel " igyekszik erősíteni je­lenlétét Magyarorszá­gon. Sőt Székely Ta­más éppen azt emeli ki, hogy a multinacionális nagyvállalat eleve re­­gionális befektetői­­ szándékokkal, s nem csupán egy iparággal m­e­vált léptéket. És éppen , mert ilyen szemüvegen ma: ’é­g­Te keresztül nézik a volt ötvenezer fél kelet-közép-európai or­szágokat a Motorola vezetői, több prio­ritást akarnak adni hazánknak. Az igazgatótanácsi elnök Budapestre érke­zése előtt több település, illetve több ipari létesítmény mint elvi lehetőség elhangzott. Igaz, a nagyvállalat ma­gyarországi cégének igazgatója konk­rétumokról egyelőre nem adott tájé­koztatást. De ettől még tudni lehet Gyöngyös városáról, arról a település­ről, ahol az egykori Mikroelektronikai Vállalatnak és a Tungsramnak műkö­dött üzeme. Székely Tamás nagyon át­tételes választ ad csupán, amikor arra utal, hogy a tudásmennyiség megdup­lázódásához fele annyi idő kell, mint pár évvel ezelőtt, amit sok egyéb mel­lett a félvezetőgyártás fejlődése nyil­vánvaló módon reprezentál. A Fóti úti mikroelektronikai cég leégése óta gya­korlatilag a technológiai háttér szinte eltűnt Magyarországon, ám ami meg­maradt, az a gyártással összefüggő szellemi kapacitás. Ennek a tudásnak, azaz a félvezető-kutatásnak a meghatá­rozó bázisa a Budapesti Műszaki Egyetem. Miután az úgynevezett sze­letgyártásnak nincs technikai háttere az országban, az összeszerelésre és a vég­bemérésre összpontosulhattak a szelle­mi kapacitások. „A félvezetőszakmá­ban a modernizálás és egy új gyár fel­építése voltaképpen nincs annyira messze egymástól, mint más iparágak esetében - jegyezte meg az igazgató, hozzátéve: lehet tehát Gyöngyös, s le­het akár A- vagy B-falva, nincs túl nagy jelentősége. Illetve, ha valahol már van valamilyen előzmény, hasznos lehet, ám ebben az esetben annak van jelentősége, hogy a Motorola regioná­lis szemlélettel figyeli a befektetési le­hetőségeket: a cég üzleti érdekeinek megfelelően verseny van az országok között.” A Magyarországon és a régióban ugyancsak jelentős befektetésekre ké­szülő amerikai multinacionális nagy­­vállalatok vezetői a rendszerváltás után végigjárták a potenciális partnereket, azzal, hogy ha van esély a jó minőségű és megfelelő mennyiségű gyártás meg­teremtésére, akkor partnerségüket ajánlják. Akkoriban a legtöbb helyen szinte az volt a fogad­­ó* JÁ I t;|tás, hogy ha nagyon . t akarjatok, akkor e\art­ * t hatunk nektek. A Motorola szakértői va­­jon találkoztak-e ezzel a mentalitással? • — kérdezük Székely Ta­­mástól. A válasz meg­­nyugtatóbb - talán mert s más körben vizsgálód­­a­t­tak -, rugalmas, célra­­törő, készséges szakmai S­M partnerekre bukkantak. I s ez csak a legutóbbi idők kedvező változása.­­ Tény, a motorolás be- Lh Rt. szállítók mentalitása 111 nagyon sokat javult. Az biztos, hogy a multinacionális cég el­nökének látogatásakor a program előkészítői semmit nem bíznak a véletlenre. Ezért látogatnak el Székesfehérvárra, a Vide­oton ipari parkjába, oda, ahová már be­telepedett az általuk is ismert termelési kultúra, igaz, más elektronikai gyártók közreműködésével. Székely Tamás azonban nem szűkíti egy helyre a kap­csolatépítést, szavai szerint alaposan körülnéztek és körülnéznek az ország­ban, s találtak néhány olyan lehetősé­get, ahol érdemes mélyebben vizsgá­lódni. A Magyarországon már érdemi eredményre jutott nagyvállalatok, hol­dingok vezetőivel éppen ilyen szem­pontból fontos a találkozás, a megbe­szélés: ettől is várja a Motorola a sike­resebb együttműködés feltételeinek ki­alakulását. Az amerikai vállalatóriás arra ké­szül, hogy ahol megtalálja a számítá­sát, ott szándéknyilatkozat aláírásával vezeti be a leendő együttműködést. Az MTA Számítástechnikai és Automati­zálási Kutatóintézete ebből a szem­pontból már jóval előbbre van, hiszen a Motorola megkötötte a sok egyéb mellett a mesterséges intelligencia nemzetközileg is elismert tudományos műhelyével a megállapodást. Tette ezt azért az amerikai cég, mert nagyon te­kintélyes szellemi erőforráshoz juthat az akadémiai intézet gárdája révén. Székely Tamás jelezte, hogy a Sztak­­ a Motorola világviszonylatban is fontos területéhez, a rádiórendszerekben folyó jelátalakítás témaköréhez kapcsolód­hat tevékenységével. A már élőnek tekinthető kapcsolat a Motorola és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete között a partnerek szakmai egyenlőségén ala­pul. S ez annak ellenére igaz, hogy az amerikai cég méreteit, tevékenységé­nek sokirányúságát egyszerűen nem le­het magyarországi léptékekkel mérni. Székely Tamás néhány fontos jellemzőt ismertet a Motoroláról, elsőként azt, hogy a Fortune listáján a világ legna­gyobbjainak kétszázas listáján cégük a huszonnegyedik helyet foglalhatta el. A múlt évi eredménye körülbelül 30 mil­liárd dollárt tett ki, 150 ezer embert foglalkoztatnak. Meghatározó szerepet játszott a Motorola az Egyesült Álla­mok távközlési rendszerei fejlesztésé­ben, létrehozásában, a holdra szállás elektronikáját, hírközlését is a nagyvál­lalat valósította meg, csakúgy, mint az úgynevezett irídium műholdas kommu­nikációs rendszert. A félvezető-techni­kában talán a legjellemzőbb motorolás adat: 50 ezer féle félvezető szerepel a gyártmánypalettáján. Gergely László Ötvenezer féle félvezető a gyártmánypalettán Hazai tudósítások Ma temetik az orvosgyilkosság áldozatát Öt lövés, két összetört család Egy héttel a somogyi megye­­székhely Kaposi Mór Kórházá­ban történt tragikus eset után bezárultak a gyászoló, meggyö­tört emberek ajtói az újságírók előtt. Az elmeháborodott ifjú­nak áldozatául esett doktornő családját nem illenék kérdések­kel zaklatni, és a huszonhárom éves Gábor szüleit is jobban bántják a történtek, mintsem hogy arról a sajtónak beszélje­nek. Mónika doktornőt ma kísé­rik utolsó útjára hozzátartozói, kollégái, barátai, volt betegei. A temetés utáni első megbe­szélés összehívása és levezetése minden bizonnyal nagy lelki terhet ró majd az osztályvezető főorvosra, Boldizsár Ferencre. A hatalmas területen fekvő me­gyei kórház omló vakolatú el­meosztályán csak rövid válaszo­kat kaphattunk a főorvostól. - A diagnózisból nem fejt­hető meg a tragédiához vezető esemény. Ami a múlt héten tör­tént, nem gyakori, de előfordul­hat bárhol, ahol a mieinkhez ha­sonló betegeket kezelnek. Osz­tályunkon, illetve a töröcskei célgazdaságunkban - ott mun­katerápiás kezelés folyik - idős­kori elbutulásban szenvedőket, személyiségzavarral és depresz­­szióval bajlódókat gyógyítunk. D. G. itteni kezelését közös megegyezéssel szakítottuk meg, azzal, hogy jogi egyetemi tanul­mányainak székhelyén, Pécsett folytatja gyógykezeltetését. A Kaposi Mór Kórház sok épületből álló telkét ,utca szeli ketté. A fénysorompós, portás­fülkés főbejárat csak amolyan díszletként került a kórház nyu­gati oldalára, az északi és déli tömböt elválasztó Bajcsy-Zsi­­linszky utca felől is bárki beme­het a gyógyintézménybe. Tizen­három rendész vigyázza a ka­posvári kórházat, az ott dolgo­zók mindazonáltal nincsenek teljes biztonságban. „Védtele­nek az orvosok is” - kezdte a tragédiát követő sajtótájékozta­tón mondandóját az intézmény főigazgatója, Gimesi Mihály fő­orvos. - Szörnyűséges esetnek tar­tom, ami Kaposvárott történt, és azt hiszem, el kell gondolkodni azon, mégsem szeretnénk, ha Magyarországon a kórházak őr­zött és zárt intézmények lenné­nek - mondja Kökény Mihály. A népjóléti tárca vezetője állít­ja: a betegek és hozzátartozóik is igénylik, hogy ne csupán a hét egy-egy szűkre szabott órá­jában találkozhassanak, hanem gyakrabban is. - Végig kell gondolni - mondta a miniszter -, hogy mi­ként részesülhetnének büntető­jogi védelemben az egészség­­ügyi dolgozók. Nem csak a ka­posvári esetre gondolok, és nyilván nem arra, hogy egy el­meháborodott személlyel szem­ben védekezésként fegyvert rántson az orvos, hanem hogy büntetővédelmet kapjon. Az or­vosi kamara kezdeményezését is figyelemre méltónak tartom, nevezetesen, hogy legyen egy olyan speciális biztosítási konst­rukció, amelyet a munkáltató vagy saját költségére a fenyege­tett körülmények között dolgo­zó orvos igénybe vehet. Kökény szerint a kaposvári orvosgyilkosság nem precedens értékű. „Bízom benne: a történ­tek nem bátortalanítják el a hi­vatásukat szerető, lelkiismerete­sen dolgozó kollégákat” - som­mázott.­­ Az egészségügyi törvény alapján házirendben kell rögzí­teni, hogy milyen jogok illetik meg a betegeket és a látogató­kat. A családtagok, ismerősök látogatásai kedvezően hathatnak a beteg állapotára, sőt mi több, a látogatók segítsége esetenként még a nővérhiányt is pótolja - állítja Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség minap megvá­lasztott elnöke. Varga doktor is úgy látja, a kaposvári tragédia egyedi eset. Ilyenekkel és hasonlókkal szemben nem lehet hatékony védelemről gondoskodni. Hoz­záfűzte: ugyanaz a „közbizony­talanság” veszélyezteti ma a kórházak dolgozóit is, mint amelyik az egész társadalmat. Miközben Mónika doktornő férje és gyermekei az érzelmi megpróbáltatás újabb állomásá­ra, a temetésre készülnek, a gya­núsított D. Gábor szülei és a ná­lánál csak néhány évvel fiata­labb testvérei kétségek között gyötrődnek, és várják az Igaz­ságügyi Megfigyelő- és Elme­gyógyító Intézet vizsgálatának eredményét. A kiegyensúlyozott polgári családként ismert D. famíliát olyannyira megrázta Gábor tette, hogy talán már ön­magukat is okolják: megtettek-e mindent fiuk betegségének elha­talmasodása ellen. Azt is beszé­lik a városban, D.-ék a kórhá­ziakra is neheztelnek. Felvetik, miért nem tűnt föl fiuk gyógyí­tóinak, hogy a pszichoterápiás tréningek és az egyéb kezelési módok nem vezettek a remélt eredményhez. S ha odabenn tud­ták, mert látták is, hogy Mónika doktornő - féltve a rajongó be­teg tántoríthatatlan vonzalmából fakadó zaklatástól - gyakran kí­sérni kellett kollégáinak a kór­ház udvarán, miért nem kértek rendészi védelmet számára. D. Gábort még nem sikerült szóra bírniuk a pszichiáterek­nek, L. Mónika pedig már nem mondhatja el, hogy mit kellett volna másként tennie. Gulyás J. Attila yiatar Vmz H 5 Szent János Kórház T­ovábbfej­lesztik az idegosztályt Új EEG készüléket, illetve egy ötágyas, úgynevezett őrző kór­termet adtak át tegnap a buda­pesti Szent János Kórház neuro­­pszichiátriai osztályán. A kórház évek óta kiemel­kedő szerepet játszik az idegi, illetve elmebetegségek ellátásá­ban. Az új kórteremben meg­oldható a rászoruló betegek fo­kozott megfigyelése és­ központi oxigénellátása. A korszerűsítés­sel az osztály az ideg- és elme­betegek, valamint az alkohol - és drogbetegek kezelését maga­sabb szinten képes ellátni. Az osztály a fővárositól mintegy 32 millió forint támogatásban ré­szesült - jelentette az MTI. A fővárosban 1996-ban hoz­ta létre az intézményracionali­zálási céltartalékot. Ennek célja olyan fejlesztések és beruházá­sok támogatása, amelyekkel az egyes intézmények költségmeg­takarítást érhetnek el. Ilyen költségkímélő kezdeményezé­sek támogatására az idén 314 millió forintot különítettek el. Ebből az összegből finanszíroz­ták a mostani fejlesztéseket is. Csatornaváltás az AM-mikrón Megváltozik a televíziós prog­ramok elhelyezése április 2-án, csütörtökön 0 órától a Budapes­ten és környékén igénybe vehe­tő AM-mikro rendszeren. Az előfizetők készülékén az említett időponttól kezdődően a megszo­kottól eltérő műsorhelyen jele­nik meg az MTV 1, az MTV 2, a Tv 2, az RTL Klub programja. Az MTV 1 például a Tv 2, az MTV 2 az RTL jelenlegi műsor­helyére kerül. A Tv 2, az RTL Klub adása pedig az Internet kí­sérleti csatornára vándorol.

Next