Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET MÉGISCSAK TÚLZÁS azzal vádolni Orbán Viktort, hogy ugyanazt mondta, amit annak idején Antall József, hogy tizenöt­­millió magyar miniszterelnöke kíván lenni - vetette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szemére hétfőn a pozsonyi Pravda jegyzetírója. Ha egy újságíró, akár szándékkal, akár akaratlanul ferdít, olyankor az ember csak legyint, és azt mondja: a kolléga önmagát minősíti. Sokkal rosszabb azonban, ha egy államférfi dől be a hasonló „misztifikációknak és csúsztatásoknak” - írta a Prav­da. Emlékeztetett rá, hogy magyar kormányfői szék várományosa nem mondott sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy „a ma­gyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a kö­vetkező kormány a magyar nemzet része lesz”. A kommentátor megjegyezte: jóllehet Orbán mondata nem eléggé egyértelmű, kis­sé talán „salamoni is”, de mégiscsak túlzás azt állítani, hogy ugyanazt mondta, amit Antall József. A NATO BŐVÜLNI FOG, és az, hogy miképpen alakul Ukrajna viszonya az észak-atlanti szövetséghez, kizárólag annak a belügye - hangoztatta Zbigniew Brzezinski amerikai politológus, korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó Kijevben. Az ukrán tévéhíradó beszá­molója szerint Brzezinski azért látogatott oda, hogy a hosszú távú ukrán-amerikai párbeszéd lehetőségeiről tanácskozzon. Brzezinski Oroszország kapcsán kijelentette: Oroszország akkor válhat demok­ratikus, modern és európai állammá, ha eldobja a birodalmi érdeke­ket. Mint mondta, az orosz vezetésben még vannak olyanok, akik a birodalmi érdekek szószólói, de a csecsen háború megmutatta, hogy az orosz társadalom egészében elutasítja ezt a gondolkodásmódot. AZ EDDIGINÉL IS KOCKÁZATOSABBNAK ítélte Oroszor­szágot legújabb jelentésében a legnagyobb londoni piacfigyelő ház, a The Economist Intelligence Unit (EIU), amely szerint az előző kormány menesztése, és az új miniszterelnök „politikai súly­talansága” az orosz gazdaságot megrendítő általános bizonytalan­ság egyik fő tényezője. Az EIU-jelentés néhány napon belül a har­madik kedvezőtlen megítélésbeli változás az orosz gazdaság eseté­ben. Az EIU hétfői értékelése szerint az ázsiai válság legfeljebb csak az alkalmat jelenti az orosz gazdaság megrendülésére, de semmiképpen sem az előidézője annak. Ha a rubel túl is éli a rá nehezedő nyomást, az orosz gazdaság akkor is igen sebezhető ma­rad, tekintve jelentős arányú függőségét az olajexporttól és a költ­ségvetési egyensúlytalanságot finanszírozó külföldi forrásoktól. Fennáll a veszély, hogy Kirijenko kormányát egyszerűen elmossák a megoldásra váró hatalmas problémák. (K. M.) A szlovák koalíció közös államfőjelöltet talált Ján Slota maradt a pártelnök POZSONY­­ A kormánykoalíci­ós Szlovák Nemzeti Párt hét vé­gi kongresszusán újra a Le Pen­­barát Ján Slotát választották meg a párt elnökévé az elkövet­kező négy évre. Ez a tény „ga­rancia” arra, hogy az őszi parla­menti választásokon a Nemzeti Párt újra - szokásosan - a nem­zetiségi kérdést vesse be fő érv­ként. Erre utalnak Slota első megnyilatkozásai is, hiszen pártja fő céljának azt tartja, hogy „Szlovákiában az állami iskolákban kizárólag szlovák nyelven oktassanak”, és az a megállapítása is, hogy a „déli határokat azzal is erősíteni kell, hogy az állam pénzén szlovák kulturális teret teremtünk dé­len”. Slota szerint Szlovákia ne­héz időszak elé néz, mert a ma­gyarországi választásokat „mili­­táns nacionalista erők nyerték meg”. Hétfőn ülést tartottak a szlo­vák kormánykoalíció pártelnö­kei, s ugyancsak Ján Slota mondta el az újságíróknak, hogy egyezségre jutottak az államfő­jelölt kérdésében. A kormány­­koalíció közös jelöltje Ottó Tomecek, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektora lesz. A bejelentés kételyeket ébreszt, hi­szen köztudomású, hogy a szlo­vák parlament még nem zárta le az elnökválasztás negyedik for­dulóját, a törvényhozó testület június 11-én a jelenlegi jelöltről, Vladimír Ábrahámról fog sza­vazni. (neszméri) Nemzetközi élet Pakisztán az újabb robbantás után tárgyalna Észak-Korea lesz a következő? (Folytatás az 1. oldalról) A fegyver 700 kilométer hatótá­volságú első változatát, amely szintén képes nukleáris töltet célba juttatására, a napokban tesztelik. Pakisztán április 6-án próbálta ki a Ghauri kódnevű, 1500 kilométer hatótávolságú rakétát. A hírügynökség véle­ménye szerint ezzel dördült el a fegyverkezési verseny startlövé­se, és ez vezetett az indiai atom­robbantásokhoz. Pakisztán hajlandó tárgyalni Indiával annak ellenére, hogy mindketten atomrobbantásokat végeztek a közelmúltban - je­lentette ki Navaz Sarif pakisztá­ni miniszterelnök az Aszahi Simbunban hétfőn megjelent in­terjújában. Azt állította, hogy országa nem készül újabb kísér­leti robbantásra. Szerinte a csü­törtöki és szombati atomrobban­tásokat válasznak szánták India május 11-i és május 13-i kísér­leteire. Sarif megerősítette to­vábbá: Pakisztán nem szándé­kozik atomfegyvert alkalmazni egyetlen ország ellen sem. A dél-koreai kormány illeté­kesei attól tartanak, hogy az atomfegyverek előállítására ké­pes Észak-Korea lesz a követke­ző ország, amely bekapcsolódik az India és Pakisztán által elin­dított fegyverkezési versengés­be. Észak-Korea számára félre­érthető üzenetet hordozhatnak az indiai, illetve a pakisztáni kí­sérleti atomrobbantások. Phen­­jan ezután úgy gondolhatja, nem kell tartania magát a nukle­áris fegyverek tilalmára vonat­kozó megállapodásokhoz - vél­ték a szöuli kormány illetékesei a Mainicsi Simbun japán lap hétfői számában közölt interjú­ban. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság korábban Pa­kisztánt rakétatechnológiával, esetleg kész rakétával látta el, ezért­ májusban az Egyesült Ál­lamok a rakétatechnológiai kivi­teli rendszer megsértése miatt szankciókat rendelt el mindkét ország ellen. Náci arany, semleges országok Amerikai jelentés Amerikai történészek megálla­pítása szerint a náci Németor­szág - svájci bankokon keresz­tül - jórészt zsákmányolt arany­nyal fizetett a második világhá­borúban semleges államoknak a hitleri hadigépezet fenntartásá­hoz szükséges nyersanyagokért és felszerelésekért. A The New York Times hétfői számában is­mertetett kétszáz oldalas kor­mányjelentés egyidejűleg úgy becsüli, hogy a népirtás áldoza­tai beolvasztott személyes arany­tárgyaiból összeharácsolt hírhe­­dett Melmer-számla mai árakon számítva nem húsz-, hanem negyvenmillió dolláros értéket képviselt. A beszámoló, amelyet hi­vatalosan a héten tesznek köz­zé, a második átfogó amerikai elemzés a tárgykörben. Míg az első főként Svájc második vi­lágháborús magatartását taglal­ta, a mostani a többi semleges ország tevékenységét vette górcső alá. A beszámoló eré­lyesen elmarasztalja és csúfos kudarcnak minősíti az elrabolt aranykészletek visszatérítésé­ről tárgyaló amerikai küldött­ség világháború utáni tevé­kenységét, egyúttal azonban a semlegesek, Portugália, Spa­nyolország, Svédország, Török­ország és Argentína szemére veti, hogy „vajmi kevés együtt­működési hajlamot tanúsítot­tak” a náci kintlévőségek feltá­rásában és a zsákmányolt va­gyonok visszaadásában. JLX Osztrák NATO-araszolás Semlegesség helyett szolidaritás Az államfő mellette van, a külügyminiszter is, a kancellár nem. Legalábbis egyelőre nem. A ko­alíció megosztott, a konzervatívok támogatják, a szociáldemokraták ellenzik. A tét a semleges­ség feladása, s helyette a NATO-hoz való csat­lakozás. Ausztriában néhány hónapja tart a vita az or­szág esetleges NATO-tagságáról. Jobban mond­va az 1955 óta érvényben lévő semlegesség jö­vőjéről és az osztrák biztonságpolitika irányai­ról. A több mint tíz éve kormányzó szociál­demokrata-néppárti koalíció azt ígérte, hogy ta­vasszal a parlament elé terjeszti a biztonságpoli­tikai alternatívákat, az erről szóló jelentés azon­ban nem készült el. A koalíciós partnerek ugyanis nem tudtak megegyezni két cikkelyben. Az egyik határozott alternatívaként vetette fel a NATO-tagság lehetőségét, míg a másik azt in­dítványozta, hogy Ausztria kezdjen puhatolódzó tárgyalásokat az atlanti szövetséggel a csatlako­zás lehetőségéről. A jelentés azért nem került a parlament elé, mert a szociáldemokraták a két említett cikkely miatt elvetették azt. Ausztria semlegességét az 1955-ös állam­­szerződés rögzíti. Az önként vállalt semlegesség annak ára volt, hogy vége szakadjon az ország idegen hatalmak általi megszállásának. Kétség­telen, hogy az Osztrák Köztársaság sokat kö­szönhet ennek a státusnak, amely biztosította, hogy kimaradjon a hidegháborús szembenállás­ból, miközben határai mentén évtizedeken ke­resztül a NATO és a Varsói Szerződés nézett farkasszemet. A helyzet azóta jelentősen megváltozott. Megszűnt a hidegháborús szembenállás, s ily módon a semlegesség sem tölti már be azt a sze­repet, mint eddig. Az elmúlt évek európai koc­kázatai, mindenekelőtt a balkáni konfliktus azonban Ausztriát is új biztonsági kihívások elé állították. Saját jól felfogott érdekében Bécs ezért is társult a NATO boszniai szerepvállalá­sához, csatlakozva a békepartnerségi program­hoz. Politikai körökben pedig ezzel párhuzamo­san erősödött az a meggyőződés, hogy a semle­gesség egyre inkább idejétmúlt kategória, s ehe­lyett szolidaritásra van szükség. Ez a szolidari­tás Thomas Klestil államfő és Wolfgang Schüs­­sel külügyminiszter, illetve a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív Néppárt szerint NATO- csatlakozást jelent. A szociáldemokraták viszont a semlegesség erős lakossági támogatásából ki­indulva óvatos megközelítést és fokozatos vál­tozásokat sürgetnek. Viktor Klima kancellár szerint a szükségszerű szolidaritás egyelőre semmiképp nem jelenthet NATO-tagságot. A kancellár által javasolt összeurópai biztonsági építmény mindenekelőtt az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió összeolvadásán alapulna. A vita jelenleg itt tart, s az elkövetkező hóna­pokban aligha várható elmozdulás. Jövőre ugyan­is parlamenti választásokat rendeznek, s addig a két koalíciós partner - beismerve a kérdésben fennálló nézeteltéréseket - a békességet részesíti előnyben. Bécsben azonban arra számítanak, hogy a választási kampányban, de még inkább a voksolás után, a vita újult erőre kap, s a végső irány a NATO lesz. Ehhez azonban szükség van a lakosság meggyőzésére, ami az európai uniós megrázkódtatások tapasztalatai után mindenképp hosszabb folyamat lehet. (pietsch) Orosz-csecsen túszmentő terv Orosz-csecsen akciót terveznek a következő napokban Valen­­tyin Vlaszov orosz elnöki meg­bízott kiszabadítására. A nem mindennapi különleges akció tervéről Szergej Sztepascsin orosz belügyminiszter számolt be vasárnap este újságírók előtt. A miniszter az ITAR­­TASZSZ és a Reuters szerint ki­jelentette: az orosz hatóságok­nak tudomásuk van arról, hogy Borisz Jelcin személyes megbí­zottja él. Megközelítőleg isme­rik Vlaszov tartózkodási helyét is, de jelenleg nem folynak tár­gyalások arról, hogy váltságdí­jat fizessenek kiszabadulásáért. Az elnöki megbízottat május el­sején rabolták el ismeretlen sze­mélyek Ingusföldön. | PÁLYÁZATI | | FELHÍVÁS | || az EU csatlakozási |­­ tárgyalások során || §| jelentkező többlet­ff feladatok ellátása || vj érdekében a Kormány | 2437/1997. (XII.20.) | | Korm. határozatban PS / I engedélyezett % státuszok betöltésére. | | | A Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági és­­­­ Informatikai Főosztálya ■ közgazdasági alapképzettségű % (agrár-közgazdasági), egyetemi £,‹ v-j végzettségű, kiemelkedő ,y nyelvtudással rendelkező |é fiatal szakembereket . ■ , ›?• ››y keres az EU csatlakozást­tv előkészítő feladatok ellátására. I­­pS A részletes pályázati feltételek az FM tjf Humánpolitikai (y Főosztályon ismerhetők meg. | nyaraljon] A VIDEÓ MAGAZINNAL! NAGY FOCI- A •» VB JÁTÉK! WImlJ rrsgsEin _ | júniusi számának tartalmából: I JLTlQr * Futball vb-k videón! M1 IJCLr' ‘ 1' • The Peacemaker | 0$ • Álljon meg a nászmenet! • A holnap markában • James Bond ellenfele: Jonathan Pryce jy*,' • Sztárporté: Gabriel Byrne & \ • Chevy Chase _ ml Jfc vegasi vakációja N­jH • Az őserdő hőse fM .r JOJ, * Rendezte: Bille August jjffj jf (A hó fogságában) l • Teszt: képmagnó­' .-----_________ és kamera-kazetták df^d^dS^d^ ^ ^IVján^standokon^M^ i m­mmmmmsm. 1998. június 2., kedd Menekülnek a koszovói albánok A montenegrói reformerek diadala Milo Djukanovics Crna Gora-i elnök reformpárti koalíciója (a Crna Gora-i Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt) győzelmet aratott Momir Bulatovics újdonsült szövetségi kormányfő Szocialista Nép­pártja felett. Az „Éljünk jobban" szövetség a szavazatoknak több mint a felét szerezte meg, húsz százlékkal többet, mint az ellentábor. Az előrehozott parlamenti vá­lasztások eredménye újabb csa­pás Milosevicsre, hiszen hívei és szövetségesei kiszorulnak a hatalomból a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban. Djukanovics pedig, Milosevics jelenlegi leg­nagyobb politikai ellenfele, kon­szolidálhatja pozícióit, a szövet­ségi szkupstina választja meg és hívja vissza ugyanis a föderáció államfőjét. A parlament felsőhá­zának felét ezentúl Djuka­­novicsék uralják (a másik fele Szerbiáé), a szerb ellenzékkel pedig többségük lehet, s levált­hatják az elnököt. Mind a nem­zetközi közösség, mind a szer­biai demokratikus ellenzék üd­vözli a Montenegró nagyobb függetlenségéért síkraszálló re­formpártiak sikerét, s remény­kednek abban, hogy ezzel meg­indulhat a demokratikus válto­zások folyamata Jugoszláviá­ban is, nemcsak a kicsi Monte­negróban. Belgrád meglepően nyu­godtan fogadta a Djukanovics köré tömörült erők diadalát. Vagy biztos abban, hogy Pod­­gorica nem mer tüstént a szö­vetségi elnök ellen törni, vagy már elkészült a forgatókönyv a Crna Gora-i „rendcsinálásra”. Többek puszta találgatásoknál LÉPHANT PÁL RAJZA azok az információk, hogy Mi­­losevicsék a rendkívüli állapot kihirdetésére készülnek. Ám a montenegrói hatalom sem ül ölbe tett kézzel: behívták a rendőrség tartalékos állomá­nyát, s arra is tervek készültek, hogy nehéz erőgépekkel lezár­ják a laktanyákba vezető uta­kat, nehogy az utcákra vonul­hassanak a hadsereg páncélo­sai. Pristinából közben mind ag­gasztóbb hírek érkeznek: a Ko­szovói Tájékoztatási Központ, a KTK közölte, hogy vasárnap a szerb rendőrség lemészárolta Novi Poklek falu több lakosát, néhány házat pedig kifosztott, majd felgyújtott. Sokukat kiza­vartak a faluból, mondván: „Ar­ra van Albánia, ne is gyerjek vissza”, állítja egy onnan elme­nekült szemtanú. Tizenöt albán halt meg a szerb erők támadása­iban, állítja a KTK. Véres meg­torlások voltak még Decani, Pec és Djakovica térségében is. Az elmúlt 24 órában mintegy ezer koszovói albán menekült Albá­nia területére. A helyzetre Ve­ten Surroi, a koszovói albán tárgatódelegáció tagja azt mondta, hogy „ez a háború első fázisa”. A NATO-intervenciót követelő Rugováék Washing­tonban ígéretet tettek arra, hogy folytatni fogják a megszakadt párbeszédet annak ellenére, hogy nem szűnik a szerb meg­torlás. Pristina főutcáján hétfőn az albán gyerekek - tizenévesek és kisebbek - tartottak tiltakozó felvonulást „Nekünk is jogunk van az életre” jelszóval. Sebestyén Imre

Next