Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-02 / 127. szám
2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET MÉGISCSAK TÚLZÁS azzal vádolni Orbán Viktort, hogy ugyanazt mondta, amit annak idején Antall József, hogy tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni - vetette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szemére hétfőn a pozsonyi Pravda jegyzetírója. Ha egy újságíró, akár szándékkal, akár akaratlanul ferdít, olyankor az ember csak legyint, és azt mondja: a kolléga önmagát minősíti. Sokkal rosszabb azonban, ha egy államférfi dől be a hasonló „misztifikációknak és csúsztatásoknak” - írta a Pravda. Emlékeztetett rá, hogy magyar kormányfői szék várományosa nem mondott sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy „a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a magyar nemzet része lesz”. A kommentátor megjegyezte: jóllehet Orbán mondata nem eléggé egyértelmű, kissé talán „salamoni is”, de mégiscsak túlzás azt állítani, hogy ugyanazt mondta, amit Antall József. A NATO BŐVÜLNI FOG, és az, hogy miképpen alakul Ukrajna viszonya az észak-atlanti szövetséghez, kizárólag annak a belügye - hangoztatta Zbigniew Brzezinski amerikai politológus, korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó Kijevben. Az ukrán tévéhíradó beszámolója szerint Brzezinski azért látogatott oda, hogy a hosszú távú ukrán-amerikai párbeszéd lehetőségeiről tanácskozzon. Brzezinski Oroszország kapcsán kijelentette: Oroszország akkor válhat demokratikus, modern és európai állammá, ha eldobja a birodalmi érdekeket. Mint mondta, az orosz vezetésben még vannak olyanok, akik a birodalmi érdekek szószólói, de a csecsen háború megmutatta, hogy az orosz társadalom egészében elutasítja ezt a gondolkodásmódot. AZ EDDIGINÉL IS KOCKÁZATOSABBNAK ítélte Oroszországot legújabb jelentésében a legnagyobb londoni piacfigyelő ház, a The Economist Intelligence Unit (EIU), amely szerint az előző kormány menesztése, és az új miniszterelnök „politikai súlytalansága” az orosz gazdaságot megrendítő általános bizonytalanság egyik fő tényezője. Az EIU-jelentés néhány napon belül a harmadik kedvezőtlen megítélésbeli változás az orosz gazdaság esetében. Az EIU hétfői értékelése szerint az ázsiai válság legfeljebb csak az alkalmat jelenti az orosz gazdaság megrendülésére, de semmiképpen sem az előidézője annak. Ha a rubel túl is éli a rá nehezedő nyomást, az orosz gazdaság akkor is igen sebezhető marad, tekintve jelentős arányú függőségét az olajexporttól és a költségvetési egyensúlytalanságot finanszírozó külföldi forrásoktól. Fennáll a veszély, hogy Kirijenko kormányát egyszerűen elmossák a megoldásra váró hatalmas problémák. (K. M.) A szlovák koalíció közös államfőjelöltet talált Ján Slota maradt a pártelnök POZSONY A kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt hét végi kongresszusán újra a Le Penbarát Ján Slotát választották meg a párt elnökévé az elkövetkező négy évre. Ez a tény „garancia” arra, hogy az őszi parlamenti választásokon a Nemzeti Párt újra - szokásosan - a nemzetiségi kérdést vesse be fő érvként. Erre utalnak Slota első megnyilatkozásai is, hiszen pártja fő céljának azt tartja, hogy „Szlovákiában az állami iskolákban kizárólag szlovák nyelven oktassanak”, és az a megállapítása is, hogy a „déli határokat azzal is erősíteni kell, hogy az állam pénzén szlovák kulturális teret teremtünk délen”. Slota szerint Szlovákia nehéz időszak elé néz, mert a magyarországi választásokat „militáns nacionalista erők nyerték meg”. Hétfőn ülést tartottak a szlovák kormánykoalíció pártelnökei, s ugyancsak Ján Slota mondta el az újságíróknak, hogy egyezségre jutottak az államfőjelölt kérdésében. A kormánykoalíció közös jelöltje Ottó Tomecek, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektora lesz. A bejelentés kételyeket ébreszt, hiszen köztudomású, hogy a szlovák parlament még nem zárta le az elnökválasztás negyedik fordulóját, a törvényhozó testület június 11-én a jelenlegi jelöltről, Vladimír Ábrahámról fog szavazni. (neszméri) Nemzetközi élet Pakisztán az újabb robbantás után tárgyalna Észak-Korea lesz a következő? (Folytatás az 1. oldalról) A fegyver 700 kilométer hatótávolságú első változatát, amely szintén képes nukleáris töltet célba juttatására, a napokban tesztelik. Pakisztán április 6-án próbálta ki a Ghauri kódnevű, 1500 kilométer hatótávolságú rakétát. A hírügynökség véleménye szerint ezzel dördült el a fegyverkezési verseny startlövése, és ez vezetett az indiai atomrobbantásokhoz. Pakisztán hajlandó tárgyalni Indiával annak ellenére, hogy mindketten atomrobbantásokat végeztek a közelmúltban - jelentette ki Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök az Aszahi Simbunban hétfőn megjelent interjújában. Azt állította, hogy országa nem készül újabb kísérleti robbantásra. Szerinte a csütörtöki és szombati atomrobbantásokat válasznak szánták India május 11-i és május 13-i kísérleteire. Sarif megerősítette továbbá: Pakisztán nem szándékozik atomfegyvert alkalmazni egyetlen ország ellen sem. A dél-koreai kormány illetékesei attól tartanak, hogy az atomfegyverek előállítására képes Észak-Korea lesz a következő ország, amely bekapcsolódik az India és Pakisztán által elindított fegyverkezési versengésbe. Észak-Korea számára félreérthető üzenetet hordozhatnak az indiai, illetve a pakisztáni kísérleti atomrobbantások. Phenjan ezután úgy gondolhatja, nem kell tartania magát a nukleáris fegyverek tilalmára vonatkozó megállapodásokhoz - vélték a szöuli kormány illetékesei a Mainicsi Simbun japán lap hétfői számában közölt interjúban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság korábban Pakisztánt rakétatechnológiával, esetleg kész rakétával látta el, ezért májusban az Egyesült Államok a rakétatechnológiai kiviteli rendszer megsértése miatt szankciókat rendelt el mindkét ország ellen. Náci arany, semleges országok Amerikai jelentés Amerikai történészek megállapítása szerint a náci Németország - svájci bankokon keresztül - jórészt zsákmányolt aranynyal fizetett a második világháborúban semleges államoknak a hitleri hadigépezet fenntartásához szükséges nyersanyagokért és felszerelésekért. A The New York Times hétfői számában ismertetett kétszáz oldalas kormányjelentés egyidejűleg úgy becsüli, hogy a népirtás áldozatai beolvasztott személyes aranytárgyaiból összeharácsolt hírhedett Melmer-számla mai árakon számítva nem húsz-, hanem negyvenmillió dolláros értéket képviselt. A beszámoló, amelyet hivatalosan a héten tesznek közzé, a második átfogó amerikai elemzés a tárgykörben. Míg az első főként Svájc második világháborús magatartását taglalta, a mostani a többi semleges ország tevékenységét vette górcső alá. A beszámoló erélyesen elmarasztalja és csúfos kudarcnak minősíti az elrabolt aranykészletek visszatérítéséről tárgyaló amerikai küldöttség világháború utáni tevékenységét, egyúttal azonban a semlegesek, Portugália, Spanyolország, Svédország, Törökország és Argentína szemére veti, hogy „vajmi kevés együttműködési hajlamot tanúsítottak” a náci kintlévőségek feltárásában és a zsákmányolt vagyonok visszaadásában. JLX Osztrák NATO-araszolás Semlegesség helyett szolidaritás Az államfő mellette van, a külügyminiszter is, a kancellár nem. Legalábbis egyelőre nem. A koalíció megosztott, a konzervatívok támogatják, a szociáldemokraták ellenzik. A tét a semlegesség feladása, s helyette a NATO-hoz való csatlakozás. Ausztriában néhány hónapja tart a vita az ország esetleges NATO-tagságáról. Jobban mondva az 1955 óta érvényben lévő semlegesség jövőjéről és az osztrák biztonságpolitika irányairól. A több mint tíz éve kormányzó szociáldemokrata-néppárti koalíció azt ígérte, hogy tavasszal a parlament elé terjeszti a biztonságpolitikai alternatívákat, az erről szóló jelentés azonban nem készült el. A koalíciós partnerek ugyanis nem tudtak megegyezni két cikkelyben. Az egyik határozott alternatívaként vetette fel a NATO-tagság lehetőségét, míg a másik azt indítványozta, hogy Ausztria kezdjen puhatolódzó tárgyalásokat az atlanti szövetséggel a csatlakozás lehetőségéről. A jelentés azért nem került a parlament elé, mert a szociáldemokraták a két említett cikkely miatt elvetették azt. Ausztria semlegességét az 1955-ös államszerződés rögzíti. Az önként vállalt semlegesség annak ára volt, hogy vége szakadjon az ország idegen hatalmak általi megszállásának. Kétségtelen, hogy az Osztrák Köztársaság sokat köszönhet ennek a státusnak, amely biztosította, hogy kimaradjon a hidegháborús szembenállásból, miközben határai mentén évtizedeken keresztül a NATO és a Varsói Szerződés nézett farkasszemet. A helyzet azóta jelentősen megváltozott. Megszűnt a hidegháborús szembenállás, s ily módon a semlegesség sem tölti már be azt a szerepet, mint eddig. Az elmúlt évek európai kockázatai, mindenekelőtt a balkáni konfliktus azonban Ausztriát is új biztonsági kihívások elé állították. Saját jól felfogott érdekében Bécs ezért is társult a NATO boszniai szerepvállalásához, csatlakozva a békepartnerségi programhoz. Politikai körökben pedig ezzel párhuzamosan erősödött az a meggyőződés, hogy a semlegesség egyre inkább idejétmúlt kategória, s ehelyett szolidaritásra van szükség. Ez a szolidaritás Thomas Klestil államfő és Wolfgang Schüssel külügyminiszter, illetve a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív Néppárt szerint NATO- csatlakozást jelent. A szociáldemokraták viszont a semlegesség erős lakossági támogatásából kiindulva óvatos megközelítést és fokozatos változásokat sürgetnek. Viktor Klima kancellár szerint a szükségszerű szolidaritás egyelőre semmiképp nem jelenthet NATO-tagságot. A kancellár által javasolt összeurópai biztonsági építmény mindenekelőtt az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió összeolvadásán alapulna. A vita jelenleg itt tart, s az elkövetkező hónapokban aligha várható elmozdulás. Jövőre ugyanis parlamenti választásokat rendeznek, s addig a két koalíciós partner - beismerve a kérdésben fennálló nézeteltéréseket - a békességet részesíti előnyben. Bécsben azonban arra számítanak, hogy a választási kampányban, de még inkább a voksolás után, a vita újult erőre kap, s a végső irány a NATO lesz. Ehhez azonban szükség van a lakosság meggyőzésére, ami az európai uniós megrázkódtatások tapasztalatai után mindenképp hosszabb folyamat lehet. (pietsch) Orosz-csecsen túszmentő terv Orosz-csecsen akciót terveznek a következő napokban Valentyin Vlaszov orosz elnöki megbízott kiszabadítására. A nem mindennapi különleges akció tervéről Szergej Sztepascsin orosz belügyminiszter számolt be vasárnap este újságírók előtt. A miniszter az ITARTASZSZ és a Reuters szerint kijelentette: az orosz hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy Borisz Jelcin személyes megbízottja él. Megközelítőleg ismerik Vlaszov tartózkodási helyét is, de jelenleg nem folynak tárgyalások arról, hogy váltságdíjat fizessenek kiszabadulásáért. Az elnöki megbízottat május elsején rabolták el ismeretlen személyek Ingusföldön. | PÁLYÁZATI | | FELHÍVÁS | || az EU csatlakozási | tárgyalások során || §| jelentkező többletff feladatok ellátása || vj érdekében a Kormány | 2437/1997. (XII.20.) | | Korm. határozatban PS / I engedélyezett % státuszok betöltésére. | | | A Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági és Informatikai Főosztálya ■ közgazdasági alapképzettségű % (agrár-közgazdasági), egyetemi £,‹ v-j végzettségű, kiemelkedő ,y nyelvtudással rendelkező |é fiatal szakembereket . ■ , ›?• ››y keres az EU csatlakozásttv előkészítő feladatok ellátására. IpS A részletes pályázati feltételek az FM tjf Humánpolitikai (y Főosztályon ismerhetők meg. | nyaraljon] A VIDEÓ MAGAZINNAL! NAGY FOCI- A •» VB JÁTÉK! WImlJ rrsgsEin _ | júniusi számának tartalmából: I JLTlQr * Futball vb-k videón! M1 IJCLr' ‘ 1' • The Peacemaker | 0$ • Álljon meg a nászmenet! • A holnap markában • James Bond ellenfele: Jonathan Pryce jy*,' • Sztárporté: Gabriel Byrne & \ • Chevy Chase _ ml Jfc vegasi vakációja NjH • Az őserdő hőse fM .r JOJ, * Rendezte: Bille August jjffj jf (A hó fogságában) l • Teszt: képmagnó' .-----_________ és kamera-kazetták df^d^dS^d^ ^ ^IVján^standokon^M^ i mmmmmmsm. 1998. június 2., kedd Menekülnek a koszovói albánok A montenegrói reformerek diadala Milo Djukanovics Crna Gora-i elnök reformpárti koalíciója (a Crna Gora-i Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt) győzelmet aratott Momir Bulatovics újdonsült szövetségi kormányfő Szocialista Néppártja felett. Az „Éljünk jobban" szövetség a szavazatoknak több mint a felét szerezte meg, húsz százlékkal többet, mint az ellentábor. Az előrehozott parlamenti választások eredménye újabb csapás Milosevicsre, hiszen hívei és szövetségesei kiszorulnak a hatalomból a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban. Djukanovics pedig, Milosevics jelenlegi legnagyobb politikai ellenfele, konszolidálhatja pozícióit, a szövetségi szkupstina választja meg és hívja vissza ugyanis a föderáció államfőjét. A parlament felsőházának felét ezentúl Djukanovicsék uralják (a másik fele Szerbiáé), a szerb ellenzékkel pedig többségük lehet, s leválthatják az elnököt. Mind a nemzetközi közösség, mind a szerbiai demokratikus ellenzék üdvözli a Montenegró nagyobb függetlenségéért síkraszálló reformpártiak sikerét, s reménykednek abban, hogy ezzel megindulhat a demokratikus változások folyamata Jugoszláviában is, nemcsak a kicsi Montenegróban. Belgrád meglepően nyugodtan fogadta a Djukanovics köré tömörült erők diadalát. Vagy biztos abban, hogy Podgorica nem mer tüstént a szövetségi elnök ellen törni, vagy már elkészült a forgatókönyv a Crna Gora-i „rendcsinálásra”. Többek puszta találgatásoknál LÉPHANT PÁL RAJZA azok az információk, hogy Milosevicsék a rendkívüli állapot kihirdetésére készülnek. Ám a montenegrói hatalom sem ül ölbe tett kézzel: behívták a rendőrség tartalékos állományát, s arra is tervek készültek, hogy nehéz erőgépekkel lezárják a laktanyákba vezető utakat, nehogy az utcákra vonulhassanak a hadsereg páncélosai. Pristinából közben mind aggasztóbb hírek érkeznek: a Koszovói Tájékoztatási Központ, a KTK közölte, hogy vasárnap a szerb rendőrség lemészárolta Novi Poklek falu több lakosát, néhány házat pedig kifosztott, majd felgyújtott. Sokukat kizavartak a faluból, mondván: „Arra van Albánia, ne is gyerjek vissza”, állítja egy onnan elmenekült szemtanú. Tizenöt albán halt meg a szerb erők támadásaiban, állítja a KTK. Véres megtorlások voltak még Decani, Pec és Djakovica térségében is. Az elmúlt 24 órában mintegy ezer koszovói albán menekült Albánia területére. A helyzetre Veten Surroi, a koszovói albán tárgatódelegáció tagja azt mondta, hogy „ez a háború első fázisa”. A NATO-intervenciót követelő Rugováék Washingtonban ígéretet tettek arra, hogy folytatni fogják a megszakadt párbeszédet annak ellenére, hogy nem szűnik a szerb megtorlás. Pristina főutcáján hétfőn az albán gyerekek - tizenévesek és kisebbek - tartottak tiltakozó felvonulást „Nekünk is jogunk van az életre” jelszóval. Sebestyén Imre