Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-13 / 137. szám
Az FTC az Intel ellen játszik WASHINGTON Az Egyesült Államokban 1914-ben hozták létre a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot (FTC), Woodrow Wilson akkori elnöknek a monopóliumokkal folytatott harca jegyében. A szabad és egyenlő versenyfeltételek biztosításával megbízott független szervezet (amelynek hatáskörébe nem tartoznak bele a bankok) élén egy öttagú testület áll, amelynek a tagjait az elnök nevezi ki hét évre, és egy legfelsőbb bírósági döntés szerint nem is mozdíthatja el. Az ügynökséget - amelynek része a versenyiroda is - eredetileg azért hozták létre, hogy főként a gazdasági tervezésen keresztül fejtse ki szabályozó szerepét, információkkal álljon rendelkezésre, hozza nyilvánosságra a tisztességtelen verseny példáit, segítsen az elnöknek és a kongresszusnak a törvénykezésben. A gyakorlatban azonban az FTC szerepe mégis inkább a végrehajtásban, mint a tervezésben érvényesült, rá hárul a felelősség a tisztességtelen árdiszkrimináció felszámolásáért, a vállalati összeolvadások ellenőrzéséért, a reklámozási, csomagolási és címkézési szabványok betartásáért. A bizottság nagyobb hatalmat kapott, mint elődje, a Bureau of Corporations, mivel széles körű betekintést nyerhetett a vállalati kimutatásokba. Ugyanakkor az eltelt időben több bírósági döntés korlátozta nyomozati szerepkörét és számos esetben önkéntes iparági megegyezések kidolgozásával és elfogadtatásával végzi munkáját, bár számos esetben tisztességtelen üzleti gyakorlat címén bírósági eljárást is kezdeményezett. Amerikában már a múlt század végén megszületett az első monopolellenes törvény (Sherman Antitrust Act), amely büntetendő cselekménynek nyilvánított minden kísérletet „a kereskedelem vagy az üzleti élet bármely részének” monopolizálására. A laza megfogalmazások később még sok bonyodalmat szültek és állandó korszerűsítésre szorultak, miként a trösztellenes harc intenzitása is az elnöki filozófiák függvényévé vált. A Reagan-korszakban a monopolellenes eljárás többnyire fenyegető lehetőség volt, mintsem rendszeres gyakorlat, s manapság, a gigászi cégegyesülések korában is az FTC csak elvétve jelentett be óvást. A nemzetközi kereskedelmi verseny feltételeinek a tisztázásáról az elmúlt években jóval többet lehetett hallani, mint az amerikai szabályozókról. Új jelenség viszont, hogy a jövő század húzó iparágában, a számítástechnikában a Clintonadminisztráció érzékelhetően nagyobb stratégiát bontakoztat ki a versenyfeltételek kialakítása érdekében, s ebben az FTC- nek is szerepe van. A kormány trösztellenes jogászai a napokban perelték be az Intel Corporations-t, a világ legnagyobb chipgyártóját. A bizottság versenyirodájának a keresete szerint a cég kulcsfontosságú technikai adatokat tart vissza, s vetélytársait arra kényszeríti, hogy az Intel-szabályok szerint játszszanak. A múlt hónapban pedig az igazságügy-minisztérium perelte be a Microsoftot, a trösztellenes törvények megsértésének minősítve a Windowsszoftverek marketingjét. Az Intel a személyi számítógépek mikroprocesszor-piacának a kilencven százalékát ellenőrzi, a Microsoft részesedése hasonló az operációs rendszerek szoftverjeinek gyártásában. A két cég ugyanakkor döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy amerikaiak millió szokjanak hozzá az egyre olcsóbb és nagyobb teljesítményű számítógépek világához, az ő eseteikben a klasszikus monopolvádak tehát egykönnyen aligha bizonyíthatók. (lambert) 1998. június 13., szombat Gazdaság Versenyszabadság, erőfölény, árkartell, monopóliumok és a hivatal Megkárosított cégek és fogyasztók (Folytatás az 1. oldalról) A piaci pozíció erősítése, a versenytárs „bekebelezése” nem magánügye egy-egy társaságnak: a fúzióhoz a Gazdasági Versenyhivatalnak is hozzá kell járulnia. Az elmúlt nyolc év alatt egyetlen esetben fordult elő, hogy a versenytanács nemet mondott a fúzióra: a Pest-Budai Gastrolánc Kft. kérte, hogy a Junior Vendéglátó Rt. felett befolyást szerezhessen. Ezt 1995- ben azzal az indokkal utasította el a versenyhivatal, hogy ez a lépés a gyermekélelmezés területén korlátozná a versenyt. A törvény szerint a Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadsága fölött őrködik, a verseny tisztaságának ellenőrzése viszont a bíróság hatáskörébe tartozik, így például tisztességtelen piaci magatartás, hírnévrontás, áruutánzás, bojkottfelhívás, üzleti titok megsértése esetén - még ha bejelentés is érkezik - nem indít eljárást a hivatal, mert ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása a bíróság feladata. Ez azonban nem volt mindig így: a versenytörvény módosításáig, 1997. január elsejéig kérelem alapján akkor is le kellett folytatni az eljárást, ha előre látni lehetett, hogy nem tartozik a hivatal hatáskörébe. A jogszabályváltozás óta viszont meg lehet sprórolni a felesleges eljárás költségeit - mondta lapunknak Boytha Györgyné, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a versenytanács elnöke. A versenytörvény módosítása egyéb változásokat is hozott: a Gazdasági Versenyhivatal nem köteles minden bejelentést kivizsgálni. Míg működésének első hat évében a hivatal leginkább akkor foglalkozott egy üggyel, ha kérelem érkezett s hivatalból ritkán indított eljárást, addig tavaly év eleje óta megváltozott az ügyindítási lehetőség: a fogyasztók megtévesztése és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kivizsgálása hivatalból indul. Továbbra is bejelentést tehet, aki a versenytörvény megsértését gyanítja, ám most a hivatal harminc napig tájékozódik, feltérképezi a tényállást, s ennek alapján hozza meg a döntést, hogy elrendeli-e a vizsgálatot vagy nem. Ha a válasz nemleges, a bejelentő a versenytanácsot keresheti meg jogorvoslatért, ha ott is elutasításra talál, a bírósághoz fordulhat, amely nyolc napon belül dönt a beadványról. Boytha Györgyné elmondta: tavaly 640 bejelentés érkezett, ezek közül 250-ről ítélte meg úgy a hivatal, hogy foglalkoznia kell vele. Az elutasított bejelentésekből 95-öt támadtak meg a versenytanácsnál (a testület ebből 76-ot elutasított), és kilenc esetben bírósághoz fordultak a panaszosok, s ebből egy esetben született olyan döntés, hogy a versenyhivatalnak ki kell vizsgálnia az ügyet. A vizsgálat elrendelése előtt a hivatalnak többek között azt is mérlegelnie kell, hogy a közérdek védelme megkívánja-e versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását. Például ha valakit az üzletben hibás méréssel becsaptak vagy lejárt szavatosságú terméket kapott, hiába fordul a versenyhivatalhoz, panaszát elutasítják, annak kivizsgálása más hatóság hatáskörébe tartozik. Előfordul, hogy valaki olyan bejelentést tesz, hogy nem kapott építési engedélyt, illetve a környezetvédelmi szabályokkal van problémája. Ezekkel az ügyekkel sem foglalkozik a hivatal. Ugyancsak elutasítja a versenytörvénybe ütköző cselekedet kivizsgálását, ha az a bíróság hatásköre. Ilyennek minősül például az üzleti titok megsértése. Előfordul, hogy valaki információkat szerez valamely vállalkozás vevői köréről. Megtudja, kik a tipikus vevői valamely áruféleségnek, s nekik milyen konkrét vevői szokásaik vannak. Ha ezt mint vetélytárs a saját előnyére használja fel, az a versenytörvénybe ütközik, de az ilyen ügyek kivizsgálása, az emiatti tisztességtelen piaci magatartás megállapítása nem a versenyhivatal, hanem a bíróság hatásköre. Szintén a bíróság foglalkozik az olyan ügyekkel, amikor valaki a versenytársa vevőkörét úgy akarja elcsábítani, hogy felhívja a vásárlók figyelmét, ne vegyék meg az áruját. Vannak olyanok, akik úgy igyekeznek magukhoz vonni mások vevőit, hogy olyan feltételeket kínálnak, amelyet később nem is tudnak egyáltalán vagy tartósan teljesíteni. Ezt is a bíróság vizsgálja ki, mint ahogy a hírnévrontást is. Ebbe a körbe tartozik, ha valaki versenytársáról olyat állít, ami annak hitelképességét sérti. A bíróság feladata annak a jogsértésnek a kivizsgálása is, amikor valaki olyan csomagolással vagy jellegzetes külsővel látja el a saját áruját, mint amiről a versenytársat szokták felismerni. A GVH hatáskörébe tartozik azonban a verseny szabadságának a védelme. Tilos a fogyasztó megtévesztése, a kartell, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, és fúzióra csak engedéllyel kerülhet sor. Az elmúlt években volt példa tiltott hús-, cukor- és kávékartell létrehozására is. Pár éve például 16 húskereskedelmi cég létrehozott egy közös vállalatot, amelyben az igazgatótanácsi tagságot a cégek igazgatói töltötték be. Itt döntötték el, milyen árat fognak alkalmazni. A Gazdasági Versenyhivatal az azonos árak alkalmazása miatt összehangolt magatartást állapított meg. Bár a cégek a bíróság előtt megtámadták a határozatot, végül a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta azt. Szintén jóváhagyta a bíróság a versenytanács határozatát a cukorkartellügyben, amelynek tagjai azonos árakat alkalmaztak, s ezzel korlátozták a versenyt. Még mindig nem zárult le az 1994-ben indult kávékartellügy, amelynek tagjait a versenytanács ugyan megbüntette, de a döntést az érintettek bíróság előtt megtámadták. Itt nem az azonos árat, hanem az azonos mértékű áremelést tartotta jogsértőnek az összehangolt magatartás miatt a versenytanács. Kartellt azonban nem csak megállapodással vagy azonos magatartás tanúsításával lehet létrehozni, de meghatározott szervek döntésével is - hívta fel a figyelmet Boytha Györgyné, így például a versenytörvénybe ütközhet a kamarák állásfoglalása irányárak alkalmazásáról. Jogszabálysértő lehet például a fogorvosok által kérhető díjakról szóló kamarai ajánlás. A versenytörvény nem csak azt tiltja, ha valamely magatartás célja a versenykorlátozás, hanem azt is, ha a magatartás ilyen hatást fejt vagy fejthet ki. A magyar versenytörvény szerint nem minden kartell esik tilalom alá, így a bagatellkartell, amelyben a résztvevők együttes piaci részesedése tíz százalék alatt van, továbbá a közös tulajdonos vállalkozásai közötti összehangolt magatartás sem. Ezenkívül egyedi mentesítést is lehet kérni a Gazdasági Versenyhivataltól. Bizonyos kartelltípusok a gazdaság egészének hatékonysága szempontjából összességében előnyösek lehetnek, ezért a versenyjog megengedi a létrehozásukat. Ilyenek lehetnek például a kizárólagos beszerzési, a kizárólagos forgalmazási, a franchaise-, a biztosítási megállapodások meghatározott csoportjai. Ezeket kormányrendeletek mentesítik a tilalom alól. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kivizsgálása szintén a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre. A törvény nem a gazdasági erőfölényt bünteti, csak az azzal való visszaélést. A visszaélésnek sok formája lehet, ilyen például az üzleti feltételek, árak egyoldalú diktálása. A kábeltévétársaságok például korábban olyan jogsértő szerződéseket kötöttek a szolgáltatást igénybe vevőkkel, amelyben kikötötték az egyoldalú szerződésmódosítási jogot. A versenytanács az erőfölénnyel való viszszaélést állapította meg. Ugyanilyen megítélés alá esett az OTP hitelkihelyezési gyakorlata. A pénzintézet a kamatváltoztatás feltételeit olyan általános módon határozta meg, hogy a hitelfelvevőnek nem volt ellenőrzési lehetősége, hogy valóban reális kamatot fizettetnek meg vele. Az erőfölénnyel való visszaélés megállapítása után az OTP-nek módosítania kellett a szerződést az ügyfeleivel. Az utóbbi időben igen gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás a másikba beolvad, két vállalkozás összeolvad vagy az egyik a másik felett irányítást szerez. Ha a két társaság együttes árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot és a beolvadó, irányítás alá kerülő cég árbevétele az 500 millió forintot, a versenyhivatal engedélye szükséges. Ilyenkor az engedély megadásához vagy megtagadásához mérlegelni kell, hogy az összefonódással kapcsolatos előnyök meghaladják a hátrányokat s vizsgálni kell, hogy a fúzió nem hoz-e létre gazdasági erőfölényt és nem akadályozza-e a verseny működését. A versenyhivatal engedélyével szerzett irányítást például a Metglob Tanácsadó Kft. a Metalloglobus Rt. felett, az MT-Liz Kft. (a részvények többségének megvásárlásával) az Ikarus Járműgyártó Rt. felett, a Magyar Alumínium Rt. a Hungalu Kereskedelmi Kft. felett vagy a Spar Magyarországi Kereskedelmi Kft. a Super Közért Rt. felett. A Gazdasági Versenyhivatal a legtöbb ügyet a fogyasztók megtévesztése miatt indította. Ilyen például, ha az áruval kapcsolatban olyan tényeket közöl a gyártó vagy a forgalmazó, amelyek alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. Ezekkel az ügyekkel kizárólag akkor foglalkozik a GVH, ha az a gazdasági versenyben történik. Tipikus példa erre a csomagküldők megtévesztő magatartása. Nem köztik a pontos feltételeket a fogyasztóval, a boríték belső felén, apró betűkkel adnak tájékoztatást, amit nem lehet elolvasni. Elhallgatják, hogy több játékot is meghirdettek ugyanazzal a nyereményalappal vagy azt állítják, hogy értékes ajándékot adnak mindenkinek, ami persze nem valósul meg. A fogyasztók megtévesztésével találkoztak a versenyhivatal munkatársai az üdülőhasználati jog értékesítésénél is. A forgalmazók azt a látszatot keltették, hogy aki megveszi az üdülési jogot, különös előnyhöz jut, ezt azonban a valóság nem igazolta. A határozatok végrehajtása, a kiszabott bírság beszedése gyakran nehézségekbe ütközik - tudtuk meg az elnökhelyettestől. A versenytanács érdemi döntése ugyanis bírósági úton megtámadható, s ezzel élnek is a cégek. Ilyenkor két-három évig is elhúzódhat egy ügy. Ez alatt az idő alatt a cégek gyakran fizetésképtelenné válnak vagy felszámolják őket. A versenytörvény alapján a bírságot az APEH-nak kell beszednie, de az adóhatóság csak akkor tudja a végrehajtási eljárást megindítani, ha van jogerős határozat. A törvény szerint maximum kilencven nap egy eljárás lefolytatásának határideje, amely egyszer hatvan nappal meghosszabbítható. Ez utóbbi ritkán fordul elő, főként, bonyolult, szerteágazó ügyeknél, mint amilyen a tiltott kartell, illetve a fúzió engedélyezésének kérése. Ma még lehet tartani a határidőket, ám egyre nehezebben, mert az EU- csatlakozással kapcsolatban egyre több feladata van a hivatalnak - mondta Boytha Györgyné. Több ezer európai uniós bizottsági és bírósági határozat létezik, amelyet az EU-tagállamokban „tételes” jogként használnak. A magyar versenyhivatalban még csak most kezdődött ezeknek a feldolgozása. Hogy ennyi emberrel miként lehet megbirkózni a több ezer, 30-40 oldalas határozatokkal, erre a kérdésre ma még nincs válasz. Az EU már most elküldi véleményezésre az irányelvtervezeteket, Magyarország EU-taggá válásával ez a munka a többszörösére növekszik. Halász Csilla A nyolc éve működő Gazdasági Versenyhivatalnál jelenleg 105-en dolgoznak, köztük 40-50 közgazdász és jogász végzettségű vizsgáló. Az ő kezdőfizetésük bruttó 60 ezer forint, a legtapasztaltabb szakemberek pedig bruttó 132 ezer forintot keresnek. A hivatal döntéshozó szervének, a versenytanácsnak öt jogász és két közgazdász tagja van. A tárgyalást - az összesen két tárgyalóterem egyikében - olyan személy vezeti, aki egykor bíró volt. A Gazdasági Versenyhivatal idei költségvetése 407,7 millió forint. FÁBRY JÁNOS RAJZA Nagyapponyi Apponyi Éva grófnő saját, valamint lánya Shields Antalné Szabó Elvira, unokatestvérei, erdődi Pálffy István gróf, Rohan hercege, Rohan Albert herceg, klobusczi Klobusiczky Miklós, szerémi Odescalchi Pál herceg, úgyszintén ezek házastársai, gyermekei és valamennyi rokon nevében szomorú szívvel tudatja, hogy bátyja, ill. nagybátyjuk és unokabátyjuk, nagyapponyi Apponyi Albert gróf 1998. május 15-én életének 73-ik esztendejében sokéves szenvedés után és az Anyaszentegyház szentségeivel megerősítve elhunyt. Az engesztelő szentmiseáldozatot az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél lévő Belvárosi templomban 1998. június 22-én 18 órakor tartják. Hamvait 1998. augusztus 1-jén 11 órakor a felső-ausztriai Rüstorf temetőjében helyezzük apja mellé örök nyugalomra. \«rjÉL X IIÍRKKR Rt. HÍRLAPÁRUS MUNKAKÖRBE a nyári szünidőben 18. életévüket betöltött DIÁKOK jelentkezését várjuk! HÍRKER Rt. Budapest IX. kér., Dandár u. 9-13. (Janó Gabriella) Teilzeit-Allrounder/Allrounderin ca. 30% - Suchen Sie eine verantwortungsvolle, interessante und seriöse Teilzeitarbeit, mit guter Bezahlung? - Sind Sie selbststándig und pflichtbewusst? - Verfügen Sie über Verhandlungsgeschick? - Sind Sie zwischen 22-30 Jahre alt? - Sind Sie vorzugsweise Wirtschafts-, Jura- oder Sprachstudentin? - Ist ungarisch Ihre Muttersprache und beherrschen Sie die deutsche Sprache in Wort und Schrift? (Englisch Kenntnisse sind von Vorteil.) - Dann gehören Sie vielleicht schon bald in unser Team. Wir sind eine junge Unternehmensberatung mit Sitz in dér Schweiz und suchen in Budapest eine Kontaktperson, die uns auf Abruf verschiedene Abklárungen vor Őrt trifft. Zu den Aufgaben gehören Verhandlungen mit neuen Partnern, Vertragsausarbeitungen, Kaufs- und Verkaufsgespáche, administrative Arbeiten und dolmetschen von ungarisch in deutsch. Ausbaumöglichkeiten nach guter Einarbeitung vorhanden. Sind Sie interessiert? - Dann senden Sie bitté Ihre schriftlichen Unterlagen, in deutscher Sprache, mit Passfoto an folgende Adresse: Kaufmann + Roth Unternehmensberatung Postfach 507 CH - 8052 Zürich MagyarNemzet 9